A magyar felsőoktatás modellváltása az elmúlt évek egyik legjelentősebb, egyben politikailag rendkívül konfliktusos strukturális reformja volt. A modellváltás hallgatói fogadtatása intézményenként eltérő volt, a közönytől kezdődően egészen az egyetemfoglalásig. Az új struktúra hatásai eltérő mértékben érvényesültek a különböző intézményekben, attól függően, hogy a modellváltás melyik szakaszában vettek részt a folyamatban, amelyet pedig nehezített a végrehajtás feszített ütemezése, valamint a koronavírus-járvány elleni védekezés keretében bevezetett atipikus oktatásra és működésre való átállás. A Budapesti Corvinus Egyetemen bekövetkezett strukturális változások, valamint a többi modellváltó intézményben megtörtént alacsonyabb mértékű lépések azonban fontos tapasztalatokkal szolgálnak a modellváltás további folyamatára nézve, noha átfogó értékelést ilyen rövid időtávlatban nem lehet végezni.
{"title":"A felsőoktatási modellváltás tapasztalatai hallgatói szemszögből","authors":"Márk Fodor","doi":"10.32575/ppb.2021.3.8","DOIUrl":"https://doi.org/10.32575/ppb.2021.3.8","url":null,"abstract":"A magyar felsőoktatás modellváltása az elmúlt évek egyik legjelentősebb, egyben politikailag rendkívül konfliktusos strukturális reformja volt. A modellváltás hallgatói fogadtatása intézményenként eltérő volt, a közönytől kezdődően egészen az egyetemfoglalásig. Az új struktúra hatásai eltérő mértékben érvényesültek a különböző intézményekben, attól függően, hogy a modellváltás melyik szakaszában vettek részt a folyamatban, amelyet pedig nehezített a végrehajtás feszített ütemezése, valamint a koronavírus-járvány elleni védekezés keretében bevezetett atipikus oktatásra és működésre való átállás. A Budapesti Corvinus Egyetemen bekövetkezett strukturális változások, valamint a többi modellváltó intézményben megtörtént alacsonyabb mértékű lépések azonban fontos tapasztalatokkal szolgálnak a modellváltás további folyamatára nézve, noha átfogó értékelést ilyen rövid időtávlatban nem lehet végezni.","PeriodicalId":127083,"journal":{"name":"Pro Publico Bono - Magyar Közigazgatás","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"124578904","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
The purpose of our study – parallel with the presentation of the complexity of the protection of possession by the municipal clerk – is to examine whether this legal institution does indeed fall outside the scope of administrative actions. The question requires the consideration of many aspects, and despite appearances, its importance is not only theoretical but also practical. Our starting point is the Constitutional Court Decision No. 120/B/2001. We try to refute its content relevant to our subject by searching and examining the relevant legal legislation and literature and by proposing independent ideas. Contrary to the general notion and similarly to some other authors: we consider the protection of possession by the municipal clerk an administrative procedure.
{"title":"A (jegyzői) birtokvédelem és annak komplex jogi természete","authors":"K. Domokos, Tamás Méhes","doi":"10.32575/ppb.2019.3.8","DOIUrl":"https://doi.org/10.32575/ppb.2019.3.8","url":null,"abstract":"The purpose of our study – parallel with the presentation of the complexity of the protection of possession by the municipal clerk – is to examine whether this legal institution does indeed fall outside the scope of administrative actions. The question requires the consideration of many aspects, and despite appearances, its importance is not only theoretical but also practical. Our starting point is the Constitutional Court Decision No. 120/B/2001. We try to refute its content relevant to our subject by searching and examining the relevant legal legislation and literature and by proposing independent ideas. Contrary to the general notion and similarly to some other authors: we consider the protection of possession by the municipal clerk an administrative procedure.","PeriodicalId":127083,"journal":{"name":"Pro Publico Bono - Magyar Közigazgatás","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"115297459","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
One of the most important focal points of the complex processes taking place in the world has been created by highly diverse urbanisation zones, which face the challenges of digital transition and smart development. At the same time, for historical, economic, cultural and geopolitical reasons, each settlement needs an approach that is tailored to its specific characteristics and needs. However, relatively little attention has been paid to developing the elements of a supportive environment, the process of planning and capacity-building needed to manage a smart city, and exploring concrete cases and best practices. This study examines initiatives supporting the conditions for smart city solutions within the framework of the Digital Success Programme launched in Hungary, with particular focus on the operation of smart city marketplace as an emerging info-communication platform for supporting the planning process.
{"title":"EXTENDED FRAMEWORK FOR SMART CITY DEVELOPMENT: COMPLEMENTARY ELEMENTS OF A SUPPORTIVE ENVIRONMENT","authors":"Tamás Kaiser","doi":"10.32575/ppb.2021.1.5","DOIUrl":"https://doi.org/10.32575/ppb.2021.1.5","url":null,"abstract":"One of the most important focal points of the complex processes taking place in the world has been created by highly diverse urbanisation zones, which face the challenges of digital transition and smart development. At the same time, for historical, economic, cultural and geopolitical reasons, each settlement needs an approach that is tailored to its specific characteristics and needs. However, relatively little attention has been paid to developing the elements of a supportive environment, the process of planning and capacity-building needed to manage a smart city, and exploring concrete cases and best practices. This study examines initiatives supporting the conditions for smart city solutions within the framework of the Digital Success Programme launched in Hungary, with particular focus on the operation of smart city marketplace as an emerging info-communication platform for supporting the planning process. ","PeriodicalId":127083,"journal":{"name":"Pro Publico Bono - Magyar Közigazgatás","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"114443969","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Míg a nemzetközi felsőoktatásban az egyházi fenntartás fogalma nem halmazalkotó, a keresztény, illetve katolikus egyetemek identitása és küldetése biztosan megragadható. Az egyházi egyetemek magyarországi státusza ilyen szempontból sajátos. A tanulmány rámutat, hogy ezek viszonylag pontosan, tehát organikus módon reprezentálják a hazai vallásosság szociológiai viszonyait, bizonyos területeken azonban jelentős általános hozzáadott értéket nyújtanak a felsőoktatásban.
{"title":"Egyházi felsőoktatás az ezredforduló után","authors":"Zoltán Gloviczki","doi":"10.32575/ppb.2021.3.4","DOIUrl":"https://doi.org/10.32575/ppb.2021.3.4","url":null,"abstract":"Míg a nemzetközi felsőoktatásban az egyházi fenntartás fogalma nem halmazalkotó, a keresztény, illetve katolikus egyetemek identitása és küldetése biztosan megragadható. Az egyházi egyetemek magyarországi státusza ilyen szempontból sajátos. A tanulmány rámutat, hogy ezek viszonylag pontosan, tehát organikus módon reprezentálják a hazai vallásosság szociológiai viszonyait, bizonyos területeken azonban jelentős általános hozzáadott értéket nyújtanak a felsőoktatásban.","PeriodicalId":127083,"journal":{"name":"Pro Publico Bono - Magyar Közigazgatás","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"114840612","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
V. Ferdinánd császár és király lemondásának körülményei, annak magyar közjogi megítélése és következményei ismertek. Az uralkodóház és a birodalom külső és belső körülményeinek értékelése, esetleges újraértékelése elvezethetnek bennünket ahhoz a gondolathoz, hogy V. Ferdinánd lemondása körül hiányzott az önkéntesség, nem az uralkodó akarata érvényesült. Erre tekintettel a lemondás másként, akár trónfosztásként is értékelhető.
{"title":"V. Ferdinánd lemondásának törvényessége és törvényesítése","authors":"Gábor Bathó","doi":"10.32575/ppb.2022.3.3","DOIUrl":"https://doi.org/10.32575/ppb.2022.3.3","url":null,"abstract":"V. Ferdinánd császár és király lemondásának körülményei, annak magyar közjogi megítélése és következményei ismertek. Az uralkodóház és a birodalom külső és belső körülményeinek értékelése, esetleges újraértékelése elvezethetnek bennünket ahhoz a gondolathoz, hogy V. Ferdinánd lemondása körül hiányzott az önkéntesség, nem az uralkodó akarata érvényesült. Erre tekintettel a lemondás másként, akár trónfosztásként is értékelhető.","PeriodicalId":127083,"journal":{"name":"Pro Publico Bono - Magyar Közigazgatás","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"125484367","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Valamennyi tagállamra azonos szabályok vonatkoztak az európai integráció Maastricht előtti unitárius szerkezetében. Többsebességű integráció lehetséges a Gazdasági és Monetáris Unió rendszerében: különféle kormányzási modellek, bonyolult intézményi feltételek állnak fenn. Milyen változásokat hozhatna az „európai gazdasági kormányzás”, illetve a „teljes” gazdasági unió kiépítése az EU intézményi szerkezetében? Hogyan alakulna e körülmények között az euróövezetbe tartozó, illetve az abból kimaradó tagállamok helyzete? Milyen eltérések lehetnek az egyes tagállamok között az uniós szabályok alkalmazásában? Milyen szerepet tölthet be a megerősített együttműködés a tagállamok szűkebb csoportjának mélyebb integrációjában? Hogyan alakulhat a mediterrán periféria, illetve a közép- és kelet-európai „új tagállamok” pozíciója? Többek között a fenti kérdésekre is választ kapunk a kötetben.
{"title":"Tagállami integrációs modellek","authors":"Anita Czucziné Keresztes","doi":"10.32575/ppb.2021.3.10","DOIUrl":"https://doi.org/10.32575/ppb.2021.3.10","url":null,"abstract":"Valamennyi tagállamra azonos szabályok vonatkoztak az európai integráció Maastricht előtti unitárius szerkezetében. Többsebességű integráció lehetséges a Gazdasági és Monetáris Unió rendszerében: különféle kormányzási modellek, bonyolult intézményi feltételek állnak fenn. Milyen változásokat hozhatna az „európai gazdasági kormányzás”, illetve a „teljes” gazdasági unió kiépítése az EU intézményi szerkezetében? Hogyan alakulna e körülmények között az euróövezetbe tartozó, illetve az abból kimaradó tagállamok helyzete? Milyen eltérések lehetnek az egyes tagállamok között az uniós szabályok alkalmazásában? Milyen szerepet tölthet be a megerősített együttműködés a tagállamok szűkebb csoportjának mélyebb integrációjában? Hogyan alakulhat a mediterrán periféria, illetve a közép- és kelet-európai „új tagállamok” pozíciója? Többek között a fenti kérdésekre is választ kapunk a kötetben.","PeriodicalId":127083,"journal":{"name":"Pro Publico Bono - Magyar Közigazgatás","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"114051485","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
To what extent can democracy be extended beyond borders? It was given for granted that the values and norms of democracy could only be applied within the boundaries of a country. Yet, over the past twenty years, it has been progressively debated that democracy can also affect global politics and international organizations. Today, the methods the world has for enforcing international law is too much dependent on whether a powerful geo-political force like the US or Russia is eager to commit resources to the issue. In such occasions, “a big state” will more likely do what it wants, acting simply in its own interests. It is argued that international law enforcement must not rely on some nation states lending part of their military apparatus to global or regional democratic entities, but instead, a military force must be globally recruited based on individuals, not countries. However, in the modern world such institutions are deficient, and therefore often rely on a big state to act. In contrast, cosmopolitan democracy is more about seeking a new enforcement approach that is more genuinely transnational. It is suggested that within the framework of cosmopolitan law, there is an opportunity of improving, rather enhancing both our means of enforcement and our international organisations. This article reviews the idea of cosmopolitan democracy, a project of normative political theory started to develop since the early 1990s put forward by David Held, concentrating on its ability to offer a new approach to the identity problem.
{"title":"Globalisation and Democracy: The Concept of Cosmopolitanism","authors":"Ruslan Seitkazin","doi":"10.32575/ppb.2019.2.6","DOIUrl":"https://doi.org/10.32575/ppb.2019.2.6","url":null,"abstract":"To what extent can democracy be extended beyond borders? It was given for granted that the values and norms of democracy could only be applied within the boundaries of a country. Yet, over the past twenty years, it has been progressively debated that democracy can also affect global politics and international organizations. Today, the methods the world has for enforcing international law is too much dependent on whether a powerful geo-political force like the US or Russia is eager to commit resources to the issue. In such occasions, “a big state” will more likely do what it wants, acting simply in its own interests. It is argued that international law enforcement must not rely on some nation states lending part of their military apparatus to global or regional democratic entities, but instead, a military force must be globally recruited based on individuals, not countries. However, in the modern world such institutions are deficient, and therefore often rely on a big state to act. In contrast, cosmopolitan democracy is more about seeking a new enforcement approach that is more genuinely transnational. It is suggested that within the framework of cosmopolitan law, there is an opportunity of improving, rather enhancing both our means of enforcement and our international organisations. This article reviews the idea of cosmopolitan democracy, a project of normative political theory started to develop since the early 1990s put forward by David Held, concentrating on its ability to offer a new approach to the identity problem.","PeriodicalId":127083,"journal":{"name":"Pro Publico Bono - Magyar Közigazgatás","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"134256885","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"„Az állam és a nép érdekében fogok eljárni” – A közigazgatási bíróság 1949-bentörtént megszüntetésének körülményei és következményei","authors":"Szilvia Köbel","doi":"10.32575/ppb.2019.3.4","DOIUrl":"https://doi.org/10.32575/ppb.2019.3.4","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":127083,"journal":{"name":"Pro Publico Bono - Magyar Közigazgatás","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"130227776","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
After a brief outline of the historical past, the study focuses on the three main elements of public administration: the organisation, the tasks and competences and the characteristics of the staff. Different but complementary research methods (historical, comparative, dogmatic) show the changes in the management and operation of official administration over historical periods. The formalised, subordinated and superordinate public administration is increasingly replaced by a customer friendly, service-like administration. The corresponding organisational framework is the government window system, while the institutions of general administration order provide the opportunity to implement fast, cheap and efficient services. The commitment, skills and professionalism of the public administration staff remain the most important factor for the realisation of a modern, service oriented state. Changes in the nature of official administration is not straight-line, but the tendency is the strengthening of the help and service image.
{"title":"A hatósági ügyintézés fejlődésének főbb állomásai","authors":"Zoltán Józsa","doi":"10.32575/ppb.2019.3.3","DOIUrl":"https://doi.org/10.32575/ppb.2019.3.3","url":null,"abstract":"After a brief outline of the historical past, the study focuses on the three main elements of public administration: the organisation, the tasks and competences and the characteristics of the staff. Different but complementary research methods (historical, comparative, dogmatic) show the changes in the management and operation of official administration over historical periods. The formalised, subordinated and superordinate public administration is increasingly replaced by a customer friendly, service-like administration. The corresponding organisational framework is the government window system, while the institutions of general administration order provide the opportunity to implement fast, cheap and efficient services. The commitment, skills and professionalism of the public administration staff remain the most important factor for the realisation of a modern, service oriented state. Changes in the nature of official administration is not straight-line, but the tendency is the strengthening of the help and service image.","PeriodicalId":127083,"journal":{"name":"Pro Publico Bono - Magyar Közigazgatás","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"121190271","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
京公网安备 11010802042870号
京ICP备2023020795号-1
扫码关注我们
求助内容：
应助结果提醒方式：