The aim of this study is to trace the three-decade-long market economy transition that has replaced the socialist planned economy in Hungary, a process which is divided into two parts by the author. He begins by outlining the harsh, neoliberal methodology of the transition, and the Hungarian fiscal practice which developed from it, built on the application of non-conventional instruments of active government regulation and fundamentally based on the Fundamental Law (Hungary’s constitution) adopted in 2011, particularly its chapter on Public Finances and the cardinal laws pertaining to public finances. The study is a journey through time, encompassing three decades, demonstrating that the Achilles heel of the transition was its dependence on the basic conditions of the socialist planned economic system, which still exert an effect today. It provides an outline of the taxonomical elements of three, significantly different yet interrelated economic eras taking place in a Central European country in less than a century, and draws a macro-economic conclusion. The purpose of the study of more than three decades is to provide a historic set and, based on this, an outlook for the future for prognosis, which is especially important now at the time of Covid-19 problems.
{"title":"From an active state-led financial policy to an active state-led financial policy : A taxonomical outline of Hungary’s public finances in the past thirty years","authors":"C. Lentner","doi":"10.32575/ppb.2021.4.4","DOIUrl":"https://doi.org/10.32575/ppb.2021.4.4","url":null,"abstract":"The aim of this study is to trace the three-decade-long market economy transition that has replaced the socialist planned economy in Hungary, a process which is divided into two parts by the author. He begins by outlining the harsh, neoliberal methodology of the transition, and the Hungarian fiscal practice which developed from it, built on the application of non-conventional instruments of active government regulation and fundamentally based on the Fundamental Law (Hungary’s constitution) adopted in 2011, particularly its chapter on Public Finances and the cardinal laws pertaining to public finances. The study is a journey through time, encompassing three decades, demonstrating that the Achilles heel of the transition was its dependence on the basic conditions of the socialist planned economic system, which still exert an effect today. It provides an outline of the taxonomical elements of three, significantly different yet interrelated economic eras taking place in a Central European country in less than a century, and draws a macro-economic conclusion. The purpose of the study of more than three decades is to provide a historic set and, based on this, an outlook for the future for prognosis, which is especially important now at the time of Covid-19 problems.","PeriodicalId":127083,"journal":{"name":"Pro Publico Bono - Magyar Közigazgatás","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"126967953","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A 20. század végén számos kelet-európai országban jelentős érdeklődés mutatkozott az angolszász trust intézménye iránt. Ennek fő oka a trust által a gazdaságban megjelenő előnyökben keresendő. Néhány kelet-európai ország jogalkotói megkísérelték a trusthoz hasonló jogintézmények átvételével járó nehézségek megoldását. Ezeknek az erőfeszítéseknek az eredménye, hogy az egyes országok polgári törvénykönyvei, így az orosz (1995/96), a litván (1996/2000), a grúz (2002), a román (2011), a cseh (2012) és a magyar is tartalmaz a trusthoz hasonló szabályozást. Az egyes jogszabályok jelentősen eltérnek, mert a grúz és az orosz megmarad a szerződés szintjén. Litvániában lehetőség van önálló dologi jogi vagyonkezelői jog alapítására. A román szabályozás a francia fiducie-re hasonlít, míg a cseh vagyonkezelési jogi szabályok a Québec-ben kialakított mintát vették alapul. A magyar szabályozás az angolszász trust és a német Treuhand szabályaira épült.
{"title":"A magyar bizalmi vagyonkezelés egyes külföldi országok szabályozásainak tükrében","authors":"I. Sándor","doi":"10.32575/ppb.2019.2.4","DOIUrl":"https://doi.org/10.32575/ppb.2019.2.4","url":null,"abstract":"A 20. század végén számos kelet-európai országban jelentős érdeklődés mutatkozott az angolszász trust intézménye iránt. Ennek fő oka a trust által a gazdaságban megjelenő előnyökben keresendő. Néhány kelet-európai ország jogalkotói megkísérelték a trusthoz hasonló jogintézmények átvételével járó nehézségek megoldását. Ezeknek az erőfeszítéseknek az eredménye, hogy az egyes országok polgári törvénykönyvei, így az orosz (1995/96), a litván (1996/2000), a grúz (2002), a román (2011), a cseh (2012) és a magyar is tartalmaz a trusthoz hasonló szabályozást. Az egyes jogszabályok jelentősen eltérnek, mert a grúz és az orosz megmarad a szerződés szintjén. Litvániában lehetőség van önálló dologi jogi vagyonkezelői jog alapítására. A román szabályozás a francia fiducie-re hasonlít, míg a cseh vagyonkezelési jogi szabályok a Québec-ben kialakított mintát vették alapul. A magyar szabályozás az angolszász trust és a német Treuhand szabályaira épült.","PeriodicalId":127083,"journal":{"name":"Pro Publico Bono - Magyar Közigazgatás","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"126242199","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A külügyi szolgálat hagyományosan emblematikus és magas presztízsű hivatali szférának számított a Habsburg Monarchiában, amely a közös hadsereggel egyetemben az 1850/60-as évek birodalmi strukturális és államjogi reformjait, az 1867. évi közjogi kiegyezést és a dualista rendszer kialakítását követően a Monarchia egységének egyik utolsó támaszává, reprezentációjává vált. A külügyi szolgálat három ágának szervezeti gyökerei régre nyúlnak vissza, ezek egységes rendszerré formálódása a 19. század közepén zajlott. A külügyi rendszer kihívásai nagyban érintették a konzuli ágazatot, amely a folyamatosan bővülő ügykörök, a növekvő ügyforgalom, az intenzív nemzetközi kereskedelem mellett a dualista rendszerből fakadóan az osztrák és a magyar szakminisztériumok befolyásának, valamint a bővülő alkalmazandó joganyagnak is ki volt téve. Ebben a tanulmányban osztrák és magyar levéltári anyagok feldolgozásával a konzuli ügykörök bővülését és a konzuli ágazat különleges funkcióit – úgy mint a nemzetközi szervezetekben való képviseltetést – ismertetem, egyes cs. és. kir. konzuli tisztviselők példáját is vizsgálva. Végül röviden összegzem a külügyminisztérium által a kihívásokra adott válaszokat és reformkoncepciókat, különös tekintettel a konzuli ágazat utánpótlásképzésére.
{"title":"A külügyi szolgálat szervezésének kihívásai az Osztrák–Magyar Monarchiában (1895–1918)","authors":"M. Szabó","doi":"10.32575/ppb.2022.3.4","DOIUrl":"https://doi.org/10.32575/ppb.2022.3.4","url":null,"abstract":"A külügyi szolgálat hagyományosan emblematikus és magas presztízsű hivatali szférának számított a Habsburg Monarchiában, amely a közös hadsereggel egyetemben az 1850/60-as évek birodalmi strukturális és államjogi reformjait, az 1867. évi közjogi kiegyezést és a dualista rendszer kialakítását követően a Monarchia egységének egyik utolsó támaszává, reprezentációjává vált. A külügyi szolgálat három ágának szervezeti gyökerei régre nyúlnak vissza, ezek egységes rendszerré formálódása a 19. század közepén zajlott. A külügyi rendszer kihívásai nagyban érintették a konzuli ágazatot, amely a folyamatosan bővülő ügykörök, a növekvő ügyforgalom, az intenzív nemzetközi kereskedelem mellett a dualista rendszerből fakadóan az osztrák és a magyar szakminisztériumok befolyásának, valamint a bővülő alkalmazandó joganyagnak is ki volt téve. Ebben a tanulmányban osztrák és magyar levéltári anyagok feldolgozásával a konzuli ügykörök bővülését és a konzuli ágazat különleges funkcióit – úgy mint a nemzetközi szervezetekben való képviseltetést – ismertetem, egyes cs. és. kir. konzuli tisztviselők példáját is vizsgálva. Végül röviden összegzem a külügyminisztérium által a kihívásokra adott válaszokat és reformkoncepciókat, különös tekintettel a konzuli ágazat utánpótlásképzésére.","PeriodicalId":127083,"journal":{"name":"Pro Publico Bono - Magyar Közigazgatás","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"124116743","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
378. augusztus 9-én a gótok Hadrianopolis mellett vereséget mértek a római hadseregre, Valens keletrómai császár is életét vesztette. Valens súlyos veresége nyilvánvalóvá tette a római hadsereg és védelmi rendszer sebezhetőségét a „barbárokkal” szemben. 382. október 3-án több hónapos előkészület után köttetett meg a nagy jelentőségű szerződés, amely biztosította a gótok számáraa szövetséges (foederati) különleges státuszát. Az említett foedus döntően megváltoztatta a római hadszervezet és finanszírozás alapjait is: ezt követően a római kormányzat minden addiginál jelentősebb számban és minőségben integrált külterületi vagy barbár katonaságot a hadseregébe. A hadrianopolisi csata így komoly jelentőségű a római identitás átalakulásával összefüggésben is.
{"title":"A birodalom utolsó próbatétele","authors":"Miklós Kelemen","doi":"10.32575/ppb.2022.3.6","DOIUrl":"https://doi.org/10.32575/ppb.2022.3.6","url":null,"abstract":"378. augusztus 9-én a gótok Hadrianopolis mellett vereséget mértek a római hadseregre, Valens keletrómai császár is életét vesztette. Valens súlyos veresége nyilvánvalóvá tette a római hadsereg és védelmi rendszer sebezhetőségét a „barbárokkal” szemben. 382. október 3-án több hónapos előkészület után köttetett meg a nagy jelentőségű szerződés, amely biztosította a gótok számáraa szövetséges (foederati) különleges státuszát. Az említett foedus döntően megváltoztatta a római hadszervezet és finanszírozás alapjait is: ezt követően a római kormányzat minden addiginál jelentősebb számban és minőségben integrált külterületi vagy barbár katonaságot a hadseregébe. A hadrianopolisi csata így komoly jelentőségű a római identitás átalakulásával összefüggésben is.","PeriodicalId":127083,"journal":{"name":"Pro Publico Bono - Magyar Közigazgatás","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"126539567","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Adalékok a római igazgatás finanszírozás késő császárkori változásaihoz","authors":"Miklós Kelemen","doi":"10.32575/ppb.2019.1.10","DOIUrl":"https://doi.org/10.32575/ppb.2019.1.10","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":127083,"journal":{"name":"Pro Publico Bono - Magyar Közigazgatás","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"130004397","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A 21. század az információs forradalom évszázada, amikor nem az a kérdés, hogy lesz-e, van-e információ, hanem az, hogy a rendelkezésre álló forrásokban hol találom meg azt. A jelen tanulmány szerzője könnyű helyzetben volt ebből a szempontból, hiszen magyar joganyagot vizsgált. Olyan forrásból merített tehát, amely Magyarországon mindenki által, korlátlanul és ingyenesen hozzáférhető. A tanulmány középpontjában egyetlen törvény, a felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény és annak gyakorlata áll. Az a jogszabály, amely a hatálybalépését követő tíz évben kilencszáz (!) joghelyen módosult, ennélfogva bizonyosan nem tekinthető a magyar jogalkotás kősziklájának. Másfelől az a gyakorlat, a gyakorlati tapasztalatok sokasága, amelynek a szerző alanya volt, hiszen 2012. július 1. és 2013. augusztus 15. között a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánja, ezt követően pedig hét éven át az Egyetem rektora volt. Ebből az aspektusból vizsgálja a szerző azokat a joghelyeket, amelyeket problémásnak ítélt, különös figyelemmel a törvény 2014. évi módosítására, illetve a kancellári rendszer bevezetésére.
{"title":"Kérdések és válaszok (?) a magyar felsőoktatásban: rektor kontra kancellár","authors":"András Torma","doi":"10.32575/ppb.2021.3.6","DOIUrl":"https://doi.org/10.32575/ppb.2021.3.6","url":null,"abstract":"A 21. század az információs forradalom évszázada, amikor nem az a kérdés, hogy lesz-e, van-e információ, hanem az, hogy a rendelkezésre álló forrásokban hol találom meg azt. A jelen tanulmány szerzője könnyű helyzetben volt ebből a szempontból, hiszen magyar joganyagot vizsgált. Olyan forrásból merített tehát, amely Magyarországon mindenki által, korlátlanul és ingyenesen hozzáférhető. A tanulmány középpontjában egyetlen törvény, a felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény és annak gyakorlata áll. Az a jogszabály, amely a hatálybalépését követő tíz évben kilencszáz (!) joghelyen módosult, ennélfogva bizonyosan nem tekinthető a magyar jogalkotás kősziklájának. Másfelől az a gyakorlat, a gyakorlati tapasztalatok sokasága, amelynek a szerző alanya volt, hiszen 2012. július 1. és 2013. augusztus 15. között a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánja, ezt követően pedig hét éven át az Egyetem rektora volt. Ebből az aspektusból vizsgálja a szerző azokat a joghelyeket, amelyeket problémásnak ítélt, különös figyelemmel a törvény 2014. évi módosítására, illetve a kancellári rendszer bevezetésére.","PeriodicalId":127083,"journal":{"name":"Pro Publico Bono - Magyar Közigazgatás","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"126765052","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"A perelőkészítéshez és a bizonyításhoz kapcsolódó új magyar polgári perrendtartás szabályozása a kontinentális és az angolszász jogrendszerek tükrében","authors":"Lilla Király","doi":"10.32575/ppb.2019.2.8","DOIUrl":"https://doi.org/10.32575/ppb.2019.2.8","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":127083,"journal":{"name":"Pro Publico Bono - Magyar Közigazgatás","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"121514917","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Az erőszakos nemi deliktumok története és alkotmányjogi elvei","authors":"Alexandra Nagy","doi":"10.32575/ppb.2019.1.3","DOIUrl":"https://doi.org/10.32575/ppb.2019.1.3","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":127083,"journal":{"name":"Pro Publico Bono - Magyar Közigazgatás","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"129086454","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Az utolsó interregnum 1918. november 13-án kezdődött Magyarországon IV. Károly király közélettől visszavonulásával. November 12-én Ausztriában kikiáltották a köztársaságot, november 16-án, Budapesten a népköztársaságot. A trianoni békeszerződést 1921. július 26-án ratifikálták. A Magyar Királyság megfosztotta trónjától IV. Károlyt 1921-ben, új királyt nem választott. A Magyar Köztársaság 1946-ban alakult. Ennek az írásnak a tárgya az Isten, haza, király összefüggésnek néhány vonatkozása, a magyar királyság eltűnő erkölcsi öröksége.
{"title":"Az utolsó interregnum","authors":"András Tamás","doi":"10.32575/ppb.2022.3.2","DOIUrl":"https://doi.org/10.32575/ppb.2022.3.2","url":null,"abstract":"Az utolsó interregnum 1918. november 13-án kezdődött Magyarországon IV. Károly király közélettől visszavonulásával. November 12-én Ausztriában kikiáltották a köztársaságot, november 16-án, Budapesten a népköztársaságot. A trianoni békeszerződést 1921. július 26-án ratifikálták. A Magyar Királyság megfosztotta trónjától IV. Károlyt 1921-ben, új királyt nem választott. A Magyar Köztársaság 1946-ban alakult. Ennek az írásnak a tárgya az Isten, haza, király összefüggésnek néhány vonatkozása, a magyar királyság eltűnő erkölcsi öröksége.","PeriodicalId":127083,"journal":{"name":"Pro Publico Bono - Magyar Közigazgatás","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"130451665","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
The concept of sovereignty is a discourse element encompassing many disciplines, and is also a subject of public debate. In order to better understand the processes of Hungarian public life, the present study examines the changes in the content of discourse concerning the concept of sovereignty in Hungary between 1990 and 2021. It focuses on two fields of law, namely international law (and the theory of international relations) and constitutional law. While in the 1990s and 2000s professional and public dialogue were characterised by a discourse which followed Western patterns in seeking to transcend traditional notions of sovereignty, the early 2020s have so far been characterised by a return to the classical concept, and a diversification of positions can likewise be observed in the academic discourse on sovereignty in Hungary.
{"title":"Changes to the concept of sovereignty in post-1989 Hungary","authors":"Balázs Orbán","doi":"10.32575/ppb.2021.4.2","DOIUrl":"https://doi.org/10.32575/ppb.2021.4.2","url":null,"abstract":"The concept of sovereignty is a discourse element encompassing many disciplines, and is also a subject of public debate. In order to better understand the processes of Hungarian public life, the present study examines the changes in the content of discourse concerning the concept of sovereignty in Hungary between 1990 and 2021. It focuses on two fields of law, namely international law (and the theory of international relations) and constitutional law. While in the 1990s and 2000s professional and public dialogue were characterised by a discourse which followed Western patterns in seeking to transcend traditional notions of sovereignty, the early 2020s have so far been characterised by a return to the classical concept, and a diversification of positions can likewise be observed in the academic discourse on sovereignty in Hungary.","PeriodicalId":127083,"journal":{"name":"Pro Publico Bono - Magyar Közigazgatás","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"116792777","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
京公网安备 11010802042870号
京ICP备2023020795号-1
扫码关注我们
求助内容：
应助结果提醒方式：