Pub Date : 2023-06-05DOI: 10.54231/etszemle.2023.1.5
Balázs Wintermantel
A második világháború kitörésével kihirdetett rendkívüli állapot bevezetésével korlátozták a neoprotestáns és más kisegyházi közösségek gyülekezeti jogait, a Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter által kiadott rendelettel pedig, pedig be is tiltották a működésüket, így a közlönyben nevesített Istengyülekezet néven működő felekezetét is. Tomi József , a Budapest Aréna u. 7. szám alatti imaházban összejöveteleit tartó, Istengyülekezet nevű pünkösdi közösség lelkipásztoraként és közösségük központi szervezetének, az Isten Gyülekezeteinek Szövetségének elnöksége nevében Siroki Istvánnal közösen tárgyalásokat kezdeményezett az Evangélikus Egyháznál közösségük legalitásának megteremtésére. Az Evangélikus Egyházban, Raffay Sándor bányakerületi evangélikus püspöknél, megértést és segítő szándékot tapasztaltak.A közösség az Evangélikus Egyháztól azzal kapott segítséget, hogy a pünkösdisták a „történelmi” felekezet tagjaivá válhattak rendes konverzió révén, mely következtében az Aréna úti Gyülekezet hivatalosan is az Evangélikus Egyház Damjanich utcai lelkészi hivatalához tartozott, s az azt vezető Kemény Lajos esperes irányítása alá került, és ettől kezdve evangélikus egyházi imaházként használhatták saját addigi templomukat. 1946. június 5-én a belügyminiszter érvénytelenítette a betiltásukról szóló rendeletet, így az 1939 óta illegitim felekezetek szabadon működhettek. A több mint öt évig tartó féllegális működésről a fenti néhány tényt jelentősen meghaladó ismertetéssel eddig nem találkozhattunk, a pünkösdiek és az evangélikus egyház tárgyalásairól, együtt létezéséről, valamint az ebből fakadó problémákról se dokumentumokat, se tanulmányokat nem olvashattunk.A közölt források bemutatják az Evangélikus Országos Levéltár valamennyi, a kérdés szempontjából szóba jöhető fondjának kutatása során fellelt anyagát részletes, magyarázó jegyzetapparátussal. Egyértelművé válik belőlük, hogy Raffay püspök és Kemény esperes támogatása belső ellenállást, értetlenséget és a nehéz – háborús – idők viszontagságai mellett további, kiemelt figyelmet igényelt, valamint láthatjuk, hogy a pünkösdi felekezetekben nyugtalanságot keltő új tanítások, hitgyakorlatok beszivárgása a befogadó egyház számára is kezelendő problémát jelentettek.
{"title":"Források a Magyarországi Evangélikus Egyház Bányai Evangélikus Egyházkerület és a pünkösdisták intézményes kapcsolatáról az 1940-es évekből","authors":"Balázs Wintermantel","doi":"10.54231/etszemle.2023.1.5","DOIUrl":"https://doi.org/10.54231/etszemle.2023.1.5","url":null,"abstract":"A második világháború kitörésével kihirdetett rendkívüli állapot bevezetésével korlátozták a neoprotestáns és más kisegyházi közösségek gyülekezeti jogait, a Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter által kiadott rendelettel pedig, pedig be is tiltották a működésüket, így a közlönyben nevesített Istengyülekezet néven működő felekezetét is. Tomi József , a Budapest Aréna u. 7. szám alatti imaházban összejöveteleit tartó, Istengyülekezet nevű pünkösdi közösség lelkipásztoraként és közösségük központi szervezetének, az Isten Gyülekezeteinek Szövetségének elnöksége nevében Siroki Istvánnal közösen tárgyalásokat kezdeményezett az Evangélikus Egyháznál közösségük legalitásának megteremtésére. Az Evangélikus Egyházban, Raffay Sándor bányakerületi evangélikus püspöknél, megértést és segítő szándékot tapasztaltak.A közösség az Evangélikus Egyháztól azzal kapott segítséget, hogy a pünkösdisták a „történelmi” felekezet tagjaivá válhattak rendes konverzió révén, mely következtében az Aréna úti Gyülekezet hivatalosan is az Evangélikus Egyház Damjanich utcai lelkészi hivatalához tartozott, s az azt vezető Kemény Lajos esperes irányítása alá került, és ettől kezdve evangélikus egyházi imaházként használhatták saját addigi templomukat. 1946. június 5-én a belügyminiszter érvénytelenítette a betiltásukról szóló rendeletet, így az 1939 óta illegitim felekezetek szabadon működhettek. A több mint öt évig tartó féllegális működésről a fenti néhány tényt jelentősen meghaladó ismertetéssel eddig nem találkozhattunk, a pünkösdiek és az evangélikus egyház tárgyalásairól, együtt létezéséről, valamint az ebből fakadó problémákról se dokumentumokat, se tanulmányokat nem olvashattunk.A közölt források bemutatják az Evangélikus Országos Levéltár valamennyi, a kérdés szempontjából szóba jöhető fondjának kutatása során fellelt anyagát részletes, magyarázó jegyzetapparátussal. Egyértelművé válik belőlük, hogy Raffay püspök és Kemény esperes támogatása belső ellenállást, értetlenséget és a nehéz – háborús – idők viszontagságai mellett további, kiemelt figyelmet igényelt, valamint láthatjuk, hogy a pünkösdi felekezetekben nyugtalanságot keltő új tanítások, hitgyakorlatok beszivárgása a befogadó egyház számára is kezelendő problémát jelentettek.","PeriodicalId":153424,"journal":{"name":"Egyháztörténeti Szemle","volume":"32 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-06-05","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"124069807","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-06-05DOI: 10.54231/etszemle.2023.1.4
Zoltán Csaba Vágfalvi
A 19. század második felében Európa jelentős részén változás állt be egyfelől az egyházak és az állam, másfelől az egyházak és a társadalom viszonyában. Magyarországon az 1894-1895-ös egyházpolitikai törvények nyomán a római katolikus egyház részben a hagyományait, történelmi jelentőségét kiemelve, részben megújulást hirdetve igyekezett védeni, erősíteni pozícióit. Fontos jelenség volt a klérus és a hívek közötti kapcsolatok erősítése vallásos társadalmi szervezetek sokaságának alapításával. E társulások idővel az egyház politikai, közéleti céljainak megvalósítását is szolgálták.Az 1908-ban alapított Szegedi Katolikus Kör 1911-ben és 1914-ben is erőteljes politikai küzdelmet folytatott a katolikus érdekek védelme, erősítése érdekében. E két évben Szeged I. számú országgyűlési választókerületében időközi választás zajlott. Mindkét voksolás országos jelentőségűvé vált. A közérdeklődés oka főként az volt, hogy a választási harc során felekezeti törésvonal mentén kettészakadt a Nemzeti Munkapárt szegedi csoportja, 1914-ben pedig nem sok híján ugyancsak. Az országos politikából Tisza István, Khuen-Héderváry Károly, Vázsonyi Vilmos, Eötvös Károly jelentős figurái az eseményeknek, de a főszerepet azon helyi férfiak játszották, akik a Szegedi Katolikus Kör hangadói voltak. Akik a nyilvánosság előtt a kör apolitikus jellegét hangsúlyozták a felebaráti szeretet és a felekezeti béke fontosságával együtt, miközben a kereszténység – értsd katolicizmus – védelmének eszméje mögé bújva folytattak harcot nem csak a kerület kormánypárti, zsidó jelöltjével, hanem az őt támogatókkal szemben is. 1911-ben sikerült győzelemre vinni ügyüket, 1914-ben azonban már falakba ütköztek és végső soron kudarcot vallottak.
{"title":"Klerikalizmus vagy önvédelem?","authors":"Zoltán Csaba Vágfalvi","doi":"10.54231/etszemle.2023.1.4","DOIUrl":"https://doi.org/10.54231/etszemle.2023.1.4","url":null,"abstract":"A 19. század második felében Európa jelentős részén változás állt be egyfelől az egyházak és az állam, másfelől az egyházak és a társadalom viszonyában. Magyarországon az 1894-1895-ös egyházpolitikai törvények nyomán a római katolikus egyház részben a hagyományait, történelmi jelentőségét kiemelve, részben megújulást hirdetve igyekezett védeni, erősíteni pozícióit. Fontos jelenség volt a klérus és a hívek közötti kapcsolatok erősítése vallásos társadalmi szervezetek sokaságának alapításával. E társulások idővel az egyház politikai, közéleti céljainak megvalósítását is szolgálták.Az 1908-ban alapított Szegedi Katolikus Kör 1911-ben és 1914-ben is erőteljes politikai küzdelmet folytatott a katolikus érdekek védelme, erősítése érdekében. E két évben Szeged I. számú országgyűlési választókerületében időközi választás zajlott. Mindkét voksolás országos jelentőségűvé vált. A közérdeklődés oka főként az volt, hogy a választási harc során felekezeti törésvonal mentén kettészakadt a Nemzeti Munkapárt szegedi csoportja, 1914-ben pedig nem sok híján ugyancsak. Az országos politikából Tisza István, Khuen-Héderváry Károly, Vázsonyi Vilmos, Eötvös Károly jelentős figurái az eseményeknek, de a főszerepet azon helyi férfiak játszották, akik a Szegedi Katolikus Kör hangadói voltak. Akik a nyilvánosság előtt a kör apolitikus jellegét hangsúlyozták a felebaráti szeretet és a felekezeti béke fontosságával együtt, miközben a kereszténység – értsd katolicizmus – védelmének eszméje mögé bújva folytattak harcot nem csak a kerület kormánypárti, zsidó jelöltjével, hanem az őt támogatókkal szemben is. 1911-ben sikerült győzelemre vinni ügyüket, 1914-ben azonban már falakba ütköztek és végső soron kudarcot vallottak.","PeriodicalId":153424,"journal":{"name":"Egyháztörténeti Szemle","volume":"29 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-06-05","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"123950949","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2022-11-29DOI: 10.54231/etszemle.2022.3.3
Borbála Oroszi
A tanulmány fő célja, hogy feltárja egy római katolikus nemzetközi vallási megújulási mozgalom vagyis a Nemzetközi Apostoli Schönstatti Mozgalom létrejöttének, megalapításának és fejlődésének eseményeit, valamint intézménytörténeti sajátosságait. Mindeközben bemutatja a nemzetközi Mozgalom struktúrarendszerének főbb jellemzőit és megvizsgálja, hogy milyen körülmények között alapították meg a Mozgalom magyarországi alcsoportját. Áttekintés ad a magyarországi alapítás történetéről, kitér arra, hogy mindez hogyan vezetett el annak mai formájában működő szervezeti struktúrájának kialakulásához, illetve ismerteti a magyar közösség jelentősebb strukturális jellegzetességeit és bemutatja a Mozgalmat megalapító karizmatikus személyek élettörténetétnek legfontosabb aspektusait.
{"title":"Egy nemzetközi vallási megújulási mozgalom intézménytörténeti és hazai közösségének társadalomtörténeti bemutatása","authors":"Borbála Oroszi","doi":"10.54231/etszemle.2022.3.3","DOIUrl":"https://doi.org/10.54231/etszemle.2022.3.3","url":null,"abstract":"A tanulmány fő célja, hogy feltárja egy római katolikus nemzetközi vallási megújulási mozgalom vagyis a Nemzetközi Apostoli Schönstatti Mozgalom létrejöttének, megalapításának és fejlődésének eseményeit, valamint intézménytörténeti sajátosságait. Mindeközben bemutatja a nemzetközi Mozgalom struktúrarendszerének főbb jellemzőit és megvizsgálja, hogy milyen körülmények között alapították meg a Mozgalom magyarországi alcsoportját. Áttekintés ad a magyarországi alapítás történetéről, kitér arra, hogy mindez hogyan vezetett el annak mai formájában működő szervezeti struktúrájának kialakulásához, illetve ismerteti a magyar közösség jelentősebb strukturális jellegzetességeit és bemutatja a Mozgalmat megalapító karizmatikus személyek élettörténetétnek legfontosabb aspektusait.","PeriodicalId":153424,"journal":{"name":"Egyháztörténeti Szemle","volume":"1 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-11-29","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"131350746","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2022-11-29DOI: 10.54231/etszemle.2022.3.4
Laszloné Kürti
A tanulmány egy alföldi Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyei község, Lajosmizse, protestáns (református) közösségének a létrejöttét tárgyalja, amely Budapesttől délkeletre, mintegy 65 kilométerre található. Lajosmizse 1877-ben létesült, amikoris levált az anyavárosról Jászberénytől, amely az 1745-ös redempció alkalmával szerezte meg az akkor még pusztákként ismert három területet (Bene, Lajos, Mizse). Az önállósodásban két tényező játszott döntő szerepet: az egyik a jászberényi ferencesek támogatása volt az új római katolikus település létesítését illetően, a másik pedig a tehetős gazdák ellenállása, akik lényegében a kettős, városi és pusztai adófizetéstől akartak megszabadulni. Ez az összefogás biztosította a helyi hatalmi rendszer kiépítését, a község vezetésében a tehetős redemptus és irredemptus gazdák játszották a főszerepet; ám mivel ők is katolikusok voltak, a katolikus egyház egyeduralma totálisan lefedte az egész politikai községet. Ezt a politikai hatalmi koncentrációt és kulturális homogenitást színesítette a beköltöző református kisközöség, amely azonban az első perctől fogva érezte a katolikus többség ellenszenvét, különösen a plébános egyeduralmát. Az elemzés fő célitűzése, hogy bemutassa a református mikroközösség szervezkedését, intézményeit és templomának építését, amelyet 1902-ben avattak fel. Külön ismertetem azokat a konfliktushelyzeteket, amelyek időről-időre a két egyházfő között megismétlődtek. Egyes kérdések ma már banálisnak tűnnek, mint például a legények verekedése, mások gazdasági problémát tükröztek (pl. reformátusok földvásárlása, fakivágás), továbbiakat pedig ideológiai jellegűeknek tudhatunk be. Utóbbiak voltak például az iskolák egyházi és állami jellegéből fakadó ügyek, az iskolában elhelyezett keresztek kérdése vagy az állami tanítók felekezeti hovatartozása. A bemutatott anyagból azonban világosan látszik, hogy többnyire a plébános és a lelkész karizmatikus morális hozzáállása befolyásolta a két felekezet közötti elmérgesedett viszonyt.
{"title":"Egy református egyházközség kialakulása és nehézségei egy alföldi községben (Lajosmizse, 1877-1940)","authors":"Laszloné Kürti","doi":"10.54231/etszemle.2022.3.4","DOIUrl":"https://doi.org/10.54231/etszemle.2022.3.4","url":null,"abstract":"A tanulmány egy alföldi Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyei község, Lajosmizse, protestáns (református) közösségének a létrejöttét tárgyalja, amely Budapesttől délkeletre, mintegy 65 kilométerre található. Lajosmizse 1877-ben létesült, amikoris levált az anyavárosról Jászberénytől, amely az 1745-ös redempció alkalmával szerezte meg az akkor még pusztákként ismert három területet (Bene, Lajos, Mizse). Az önállósodásban két tényező játszott döntő szerepet: az egyik a jászberényi ferencesek támogatása volt az új római katolikus település létesítését illetően, a másik pedig a tehetős gazdák ellenállása, akik lényegében a kettős, városi és pusztai adófizetéstől akartak megszabadulni. Ez az összefogás biztosította a helyi hatalmi rendszer kiépítését, a község vezetésében a tehetős redemptus és irredemptus gazdák játszották a főszerepet; ám mivel ők is katolikusok voltak, a katolikus egyház egyeduralma totálisan lefedte az egész politikai községet. Ezt a politikai hatalmi koncentrációt és kulturális homogenitást színesítette a beköltöző református kisközöség, amely azonban az első perctől fogva érezte a katolikus többség ellenszenvét, különösen a plébános egyeduralmát. Az elemzés fő célitűzése, hogy bemutassa a református mikroközösség szervezkedését, intézményeit és templomának építését, amelyet 1902-ben avattak fel. Külön ismertetem azokat a konfliktushelyzeteket, amelyek időről-időre a két egyházfő között megismétlődtek. Egyes kérdések ma már banálisnak tűnnek, mint például a legények verekedése, mások gazdasági problémát tükröztek (pl. reformátusok földvásárlása, fakivágás), továbbiakat pedig ideológiai jellegűeknek tudhatunk be. Utóbbiak voltak például az iskolák egyházi és állami jellegéből fakadó ügyek, az iskolában elhelyezett keresztek kérdése vagy az állami tanítók felekezeti hovatartozása. A bemutatott anyagból azonban világosan látszik, hogy többnyire a plébános és a lelkész karizmatikus morális hozzáállása befolyásolta a két felekezet közötti elmérgesedett viszonyt.","PeriodicalId":153424,"journal":{"name":"Egyháztörténeti Szemle","volume":"542 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-11-29","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"123064425","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2022-11-29DOI: 10.54231/etszemle.2022.3.5
Magdolna Gilányi
Tanulmányomban a domonkos rend 20. századi történetének egy fejezetét dolgoztam fel. Egyrészt, Árpád-házi Margit kultuszának egyes példáit mutatom be az 1920-as évektől 1944-ig - koncentrálva a fővárosi jellemzőkre, továbbá kitérek a másodrendi apácák lehetséges margitszigeti visszatelepedését. Mindkét szempontot a kanonizációval összefüggésben közelítettem meg.
{"title":"Engesztelés a Szent Margitszigeten a 20. század első felében : Az Árpád-házi királylány kultusza és a domonkos apácák visszatérése","authors":"Magdolna Gilányi","doi":"10.54231/etszemle.2022.3.5","DOIUrl":"https://doi.org/10.54231/etszemle.2022.3.5","url":null,"abstract":"Tanulmányomban a domonkos rend 20. századi történetének egy fejezetét dolgoztam fel. Egyrészt, Árpád-házi Margit kultuszának egyes példáit mutatom be az 1920-as évektől 1944-ig - koncentrálva a fővárosi jellemzőkre, továbbá kitérek a másodrendi apácák lehetséges margitszigeti visszatelepedését. Mindkét szempontot a kanonizációval összefüggésben közelítettem meg.","PeriodicalId":153424,"journal":{"name":"Egyháztörténeti Szemle","volume":"96 1 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-11-29","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"116645741","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2022-11-29DOI: 10.54231/etszemle.2022.3.6
Vilmos Erős
A forrásközlés Ifjabb Révész Imrének Mályusz Elemérhez, az 1930-as években írott leveleit tartalmazza. A leveleket Révész alapvetően a Századokban megjelent recenziói és tanulmányai kapcsán írta, de mindez sok szempontből rávilágít az ún. Századok-koréhez (Mályusz Elemér, Domanovszky Sándor, Hajnal István) való viszonyára, s egyéb vonatkozásokra is. Legfőképpen a szellemtörténethez való kötődésére, amit a szerző egyéb, kapcsolódó tanulmányokban elemez.
{"title":"A szellemtörténet jegyében, avagy adalék a századok 1930-as évekbeli történetéhez: ifjabb Révész Imre levelei Mályusz Elemérnek (1930–1939)","authors":"Vilmos Erős","doi":"10.54231/etszemle.2022.3.6","DOIUrl":"https://doi.org/10.54231/etszemle.2022.3.6","url":null,"abstract":"A forrásközlés Ifjabb Révész Imrének Mályusz Elemérhez, az 1930-as években írott leveleit tartalmazza. A leveleket Révész alapvetően a Századokban megjelent recenziói és tanulmányai kapcsán írta, de mindez sok szempontből rávilágít az ún. Századok-koréhez (Mályusz Elemér, Domanovszky Sándor, Hajnal István) való viszonyára, s egyéb vonatkozásokra is. Legfőképpen a szellemtörténethez való kötődésére, amit a szerző egyéb, kapcsolódó tanulmányokban elemez.","PeriodicalId":153424,"journal":{"name":"Egyháztörténeti Szemle","volume":"3 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-11-29","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"131221495","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2022-11-29DOI: 10.54231/etszemle.2022.3.2
Krisztina Tóth
A főkegyúri jog gyakorlásának egyik fontos eleme volt a káptalani méltóságok betöltése. Ezzel foglalkozik a jelen tanulmányom, melyben egy eddig csak marginálisan vizsgált nagypréposti kinevezést elemzek. A kalocsai nagypréposti stallum Macskovics Pál 1923. március 4-ei elhunytával ürült meg, s közel egy év múlva, 1924 februárjában végül Vass Józseffel töltötték be, akinek neve időközben a pécsi püspökségre és a kalocsai érsekségre is felmerült. A stallum betöltése a 396. kánon 1.§-a szerint az Apostoli Szentszéknek volt fenntartva. Ezzel szemben a kalocsai káptalan 1776-os alapító levelében az szerepelt, hogy az összes kanonokot a király mint főkegyúr nevezi ki, meghagyta azonban az érseknek a bemutatás jogát a nagypréposti és mesterkanonoki stallum esetében hármas jelölés mellett, a többi stallumnál a fokozatos előrelépés, gradualis promotio érvényesült. A helyi gyakorlatot Horváth Győző káptalani helynök vázolta 1923. április 25-én Lorenzo Schioppa nunciusnak küldött levelében. Ennek nyomán került ezután az ügy 1923 májusában a Rendkívüli Egyházi Ügyek Kongregációja agendájára. Itt a tanácskozásukon a bíborosok leszögezték elvi álláspontjukat, hogy főkegyúr hiányában a káptalani méltóságok betöltése a kánonjog szerint a pápa joga. A stallumot kezdetben az Apostoli Szentszék a Csehszlovákiából kiutasított püspökök egyikével, Batthyány Vilmossal szerette volna betölteni, azonban ő visszautasította azt és még 1923 novemberében meghalt. A kormány vetette fel Vass József népjóléti- és munkaügyi miniszter kinevezését, cserébe hajlandónak mutatkozott gesztusok megtételére (a kalocsai apostoli kormányzónak és a nagyváradi apostoli kormányzónak a javadalom átadása; Somssich szentszéki követ Rómában hagyása), melyekkel meggyőzte a Szentszéket, 1924. február 6-án Vasst nevezte ki a tisztségre a pápa.
{"title":"Nagypréposti kinevezés a kalocsai székesfőkáptalan élére 1923–1924-ben","authors":"Krisztina Tóth","doi":"10.54231/etszemle.2022.3.2","DOIUrl":"https://doi.org/10.54231/etszemle.2022.3.2","url":null,"abstract":"A főkegyúri jog gyakorlásának egyik fontos eleme volt a káptalani méltóságok betöltése. Ezzel foglalkozik a jelen tanulmányom, melyben egy eddig csak marginálisan vizsgált nagypréposti kinevezést elemzek. A kalocsai nagypréposti stallum Macskovics Pál 1923. március 4-ei elhunytával ürült meg, s közel egy év múlva, 1924 februárjában végül Vass Józseffel töltötték be, akinek neve időközben a pécsi püspökségre és a kalocsai érsekségre is felmerült. A stallum betöltése a 396. kánon 1.§-a szerint az Apostoli Szentszéknek volt fenntartva. Ezzel szemben a kalocsai káptalan 1776-os alapító levelében az szerepelt, hogy az összes kanonokot a király mint főkegyúr nevezi ki, meghagyta azonban az érseknek a bemutatás jogát a nagypréposti és mesterkanonoki stallum esetében hármas jelölés mellett, a többi stallumnál a fokozatos előrelépés, gradualis promotio érvényesült. A helyi gyakorlatot Horváth Győző káptalani helynök vázolta 1923. április 25-én Lorenzo Schioppa nunciusnak küldött levelében. Ennek nyomán került ezután az ügy 1923 májusában a Rendkívüli Egyházi Ügyek Kongregációja agendájára. Itt a tanácskozásukon a bíborosok leszögezték elvi álláspontjukat, hogy főkegyúr hiányában a káptalani méltóságok betöltése a kánonjog szerint a pápa joga. A stallumot kezdetben az Apostoli Szentszék a Csehszlovákiából kiutasított püspökök egyikével, Batthyány Vilmossal szerette volna betölteni, azonban ő visszautasította azt és még 1923 novemberében meghalt. A kormány vetette fel Vass József népjóléti- és munkaügyi miniszter kinevezését, cserébe hajlandónak mutatkozott gesztusok megtételére (a kalocsai apostoli kormányzónak és a nagyváradi apostoli kormányzónak a javadalom átadása; Somssich szentszéki követ Rómában hagyása), melyekkel meggyőzte a Szentszéket, 1924. február 6-án Vasst nevezte ki a tisztségre a pápa.","PeriodicalId":153424,"journal":{"name":"Egyháztörténeti Szemle","volume":"289 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-11-29","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"132267043","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2022-11-29DOI: 10.54231/etszemle.2022.3.7
Borbála Fábián
{"title":"Könyv egy 18. századi barokk budai festő mesterről: Eravich Pictor Budensis (1702-1771)","authors":"Borbála Fábián","doi":"10.54231/etszemle.2022.3.7","DOIUrl":"https://doi.org/10.54231/etszemle.2022.3.7","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":153424,"journal":{"name":"Egyháztörténeti Szemle","volume":"9 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-11-29","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"115005669","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2022-11-29DOI: 10.54231/etszemle.2022.3.1
Tamás Csíki
A tanulmány az 1930-as évek egyháztörténet-írását vizsgálja. A teológusok és a "laikus" történetírók részvételével zajló, a diszciplína helyzetére fókuszáló vitákat mutatja be, melyek a teológiai és a történeti tudás, illetve a vallásos hit és a tudományos megismerés kapcsolatának problematikáját is reflektálták. Utal a studium állandó jelzőinek ("katolikus" és "protestáns") használatára és jelentéseire, majd a Magyar Katolikus Történetírók Munkaközössége áltak kiadott Regnum című folyóirat pályájuk elején álló szerzőinek tanulmányaival azt szemlélteti, hogy a szellemtörténet, a népiségtörténet, valamint a társadalomtudományos történetírás milyen tematikai és módszertani lehetőségeket kínált a megújuló egyháztörténet számára.
{"title":"Az egyháztörténet-írás \"új útjai\" az 1930-as években","authors":"Tamás Csíki","doi":"10.54231/etszemle.2022.3.1","DOIUrl":"https://doi.org/10.54231/etszemle.2022.3.1","url":null,"abstract":"A tanulmány az 1930-as évek egyháztörténet-írását vizsgálja. A teológusok és a \"laikus\" történetírók részvételével zajló, a diszciplína helyzetére fókuszáló vitákat mutatja be, melyek a teológiai és a történeti tudás, illetve a vallásos hit és a tudományos megismerés kapcsolatának problematikáját is reflektálták. Utal a studium állandó jelzőinek (\"katolikus\" és \"protestáns\") használatára és jelentéseire, majd a Magyar Katolikus Történetírók Munkaközössége áltak kiadott Regnum című folyóirat pályájuk elején álló szerzőinek tanulmányaival azt szemlélteti, hogy a szellemtörténet, a népiségtörténet, valamint a társadalomtudományos történetírás milyen tematikai és módszertani lehetőségeket kínált a megújuló egyháztörténet számára.","PeriodicalId":153424,"journal":{"name":"Egyháztörténeti Szemle","volume":"12 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-11-29","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"127205153","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2022-11-05DOI: 10.54231/etszemle.2022.2.7
Krisztián Bodnár
Orosz Andrea monográfiája egy, a saját korában népszerű, de viszonylag hamar elfelejtett költő és református lelkész életútját és munkásságát mutatja be. Az utókor által sokszor csak „rímkovács Kováts” néven emlegetett, tragikusan fiatalon elhunyt Kováts József neve ugyan időnként felbukkan lexikon-szócikkek, tanulmányok szövegében, de számos téves információ kapcsolódik hozzá. Orosz Andrea kötete megpróbálja számba venni és elemezni a lehetséges forrásokat, hogy ezek segítségével a lehetőségekhez mérten kiegészítse és korrigálja a Kovátsra vonatkozóan eddig rendelkezésre álló ismereteket.
{"title":"Orosz Andrea: Kováts József. Az életrajz és az életmű feltérképezése. Reciti, Budapest, 2021. 307 o. Vitae 4.","authors":"Krisztián Bodnár","doi":"10.54231/etszemle.2022.2.7","DOIUrl":"https://doi.org/10.54231/etszemle.2022.2.7","url":null,"abstract":"Orosz Andrea monográfiája egy, a saját korában népszerű, de viszonylag hamar elfelejtett költő és református lelkész életútját és munkásságát mutatja be. Az utókor által sokszor csak „rímkovács Kováts” néven emlegetett, tragikusan fiatalon elhunyt Kováts József neve ugyan időnként felbukkan lexikon-szócikkek, tanulmányok szövegében, de számos téves információ kapcsolódik hozzá. Orosz Andrea kötete megpróbálja számba venni és elemezni a lehetséges forrásokat, hogy ezek segítségével a lehetőségekhez mérten kiegészítse és korrigálja a Kovátsra vonatkozóan eddig rendelkezésre álló ismereteket.","PeriodicalId":153424,"journal":{"name":"Egyháztörténeti Szemle","volume":"11 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-11-05","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"133274669","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
京公网安备 11010802042870号
京ICP备2023020795号-1
扫码关注我们
求助内容：
应助结果提醒方式：