Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.54231/etszemle.2022.4.5
Eszter Leba
A tanulmány Esterházy Pál gróf földesúri ellenreformációját mutatja be, aki 1660-ban fellépett a Veszprém megyei Pápa városában élő protestánsokkal szemben. A kutatás forrásanyagát az Esterházy hercegi család ágának levéltára biztosítja, amely források révén mélyebb betekintésre nyílik lehetőség, a város és a protestánsok helyzetére vonatkozóan. A jelen tanulmány egy katonai kihallgatási jegyzőkönyv, valamint az Esterházy Pál intézkedéseit során keletkezett lajstromok és névjegyzékek tükrében mutatja be a földesúri ellenreformáció egy jól nyomon követhető esetét, ismerteti a protestánsokat ért sérelmeket, a templom elvételét a reformátusoktól és azt, hogy ez milyen lépésekre sarkalta a pápai protestánsokat.
{"title":"Esterházy Pál fellépése a pápai protestánsok ellen 1660-ban","authors":"Eszter Leba","doi":"10.54231/etszemle.2022.4.5","DOIUrl":"https://doi.org/10.54231/etszemle.2022.4.5","url":null,"abstract":"A tanulmány Esterházy Pál gróf földesúri ellenreformációját mutatja be, aki 1660-ban fellépett a Veszprém megyei Pápa városában élő protestánsokkal szemben. A kutatás forrásanyagát az Esterházy hercegi család ágának levéltára biztosítja, amely források révén mélyebb betekintésre nyílik lehetőség, a város és a protestánsok helyzetére vonatkozóan. A jelen tanulmány egy katonai kihallgatási jegyzőkönyv, valamint az Esterházy Pál intézkedéseit során keletkezett lajstromok és névjegyzékek tükrében mutatja be a földesúri ellenreformáció egy jól nyomon követhető esetét, ismerteti a protestánsokat ért sérelmeket, a templom elvételét a reformátusoktól és azt, hogy ez milyen lépésekre sarkalta a pápai protestánsokat.","PeriodicalId":153424,"journal":{"name":"Egyháztörténeti Szemle","volume":"8 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"132630681","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.54231/etszemle.2021.4.4
Dénes Dienes
A tanulmány a magyar reformáció egyik legjelentősebb védőnőjének, Várday Katának az életrajzát vizsgálja, tekintettel a reformáció folyamatára, és ezzel együtt a kisvárdai templom reformációjára. A kérdéssel eddig foglalkozó történetírással ellentétben – Ipolyi Arnold disszertációja alapján, annak paradigmáit elfogadva – úgy gondolom, hogy Várday Kata gyermekkora óta a református hitben nőtt fel. Ugyanakkor a kisvárdai egyház reformációját is vizsgálom: A korábbi szakirodalom ennek dátumát – elfogadva Ipolyi, véleményem szerint tényekkel nem kellően alátámasztott feltételezését – 1605-re, Várday Kata feltételezett megtérésének keltezésére teszi. Ezzel szemben azt állítom, hogy a késő-középkori – kora újkori kisvárdai egyház szerves folyamatban fogadta el a reformáció evangélikus, majd református tanításait.
{"title":"„az igaz hitre vezérlő Szent lelkit adja neked írette.”","authors":"Dénes Dienes","doi":"10.54231/etszemle.2021.4.4","DOIUrl":"https://doi.org/10.54231/etszemle.2021.4.4","url":null,"abstract":"A tanulmány a magyar reformáció egyik legjelentősebb védőnőjének, Várday Katának az életrajzát vizsgálja, tekintettel a reformáció folyamatára, és ezzel együtt a kisvárdai templom reformációjára. A kérdéssel eddig foglalkozó történetírással ellentétben – Ipolyi Arnold disszertációja alapján, annak paradigmáit elfogadva – úgy gondolom, hogy Várday Kata gyermekkora óta a református hitben nőtt fel. Ugyanakkor a kisvárdai egyház reformációját is vizsgálom: A korábbi szakirodalom ennek dátumát – elfogadva Ipolyi, véleményem szerint tényekkel nem kellően alátámasztott feltételezését – 1605-re, Várday Kata feltételezett megtérésének keltezésére teszi. Ezzel szemben azt állítom, hogy a késő-középkori – kora újkori kisvárdai egyház szerves folyamatban fogadta el a reformáció evangélikus, majd református tanításait.","PeriodicalId":153424,"journal":{"name":"Egyháztörténeti Szemle","volume":"76 1 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"126031805","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.54231/etszemle.2022.4.10
I. Kovács
{"title":"Ribi András: A fehérvári keresztes konvent története – Preceptorium, hiteleshely, ispotály a késő középkorban (1390–1543). Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum, 2021. 370 oldal","authors":"I. Kovács","doi":"10.54231/etszemle.2022.4.10","DOIUrl":"https://doi.org/10.54231/etszemle.2022.4.10","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":153424,"journal":{"name":"Egyháztörténeti Szemle","volume":"88 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"129822305","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.54231/etszemle.2021.4.9
Zoltán Gőzsy
Az itt tárgyalt kötet fő érdeme, hogy kortárs szövegeken keresztül mutatja be a 18. század második felének és a 19. század első felének katolikus szellemi gondolkodását, ami lehetővé teszi a felvilágosodás komplexebb, differenciáltabb értelmezését. A kötet tulajdonképpen egy forráskiadvány, ahol a szerkesztett körlevelek rávilágítanak arra, hogy a katolikus egyház milyen utat járt be a felvilágosodáshoz való viszonyában az együttérzéstől a kemény kritikáig és a nyílt szembenézésig. Ugyanakkor eklektikus képet kapunk arról is, hogy a klérus képviselői milyen eltérő álláspontokat fogalmaztak meg, attól függően, hogy a különböző korszakokban és elvek mentén milyen kihívásokra válaszoltak.
{"title":"Gloria – Credo – Ratio – Utilitas","authors":"Zoltán Gőzsy","doi":"10.54231/etszemle.2021.4.9","DOIUrl":"https://doi.org/10.54231/etszemle.2021.4.9","url":null,"abstract":"Az itt tárgyalt kötet fő érdeme, hogy kortárs szövegeken keresztül mutatja be a 18. század második felének és a 19. század első felének katolikus szellemi gondolkodását, ami lehetővé teszi a felvilágosodás komplexebb, differenciáltabb értelmezését. A kötet tulajdonképpen egy forráskiadvány, ahol a szerkesztett körlevelek rávilágítanak arra, hogy a katolikus egyház milyen utat járt be a felvilágosodáshoz való viszonyában az együttérzéstől a kemény kritikáig és a nyílt szembenézésig. Ugyanakkor eklektikus képet kapunk arról is, hogy a klérus képviselői milyen eltérő álláspontokat fogalmaztak meg, attól függően, hogy a különböző korszakokban és elvek mentén milyen kihívásokra válaszoltak.","PeriodicalId":153424,"journal":{"name":"Egyháztörténeti Szemle","volume":"43 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"123316347","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.54231/etszemle.2021.4.1
Péter Tusor
A lap fő célja Lippay György esztergomi érsek (1642–1666) szerepének elemzése volt az úgynevezett „Wesselényi-összeesküvésben” (1664–1671) a megjelent francia diplomáciai források alapján; pontosabban az 1664 őszén, a vasvári béke után felerősödő feudális mozgalomban betöltött szerepe. Lippay főleg ennek a részvételnek köszönhetően vált ismertté a történetírásban. Jacques de Grémonville, XIV. Lajos bécsi rendkívüli megbízottjának jelentéseit és parancsait alaposan elemezve számos jelentős kijelentést tesz lehetővé az események még hiányzó részletes rekonstrukciójáról. Az új alapítású kapcsolat a francia diplomácia 1664 decemberi bécsi követével a magyar feudális vezetőknek a Rajnai Ligához fűződő viszonyával összefüggésben értelmezhető, amely az uralkodó engedélyét élvezte és 1663 óta nyomon követhető volt, a Liga tagja mint Elzász grófja. Lippay prímás elsődleges célja Grémonville-jel Decemberben ugyanaz volt, mint von Gallennel három hónappal korábban, a münsteri herceg-püspökkel, a Rajnai Liga egyik vezetőjével, aki csapatával érkezett Magyarországra és Bécsbe.
{"title":"„Pour les intérêts d’ un si grand Roi?”","authors":"Péter Tusor","doi":"10.54231/etszemle.2021.4.1","DOIUrl":"https://doi.org/10.54231/etszemle.2021.4.1","url":null,"abstract":"A lap fő célja Lippay György esztergomi érsek (1642–1666) szerepének elemzése volt az úgynevezett „Wesselényi-összeesküvésben” (1664–1671) a megjelent francia diplomáciai források alapján; pontosabban az 1664 őszén, a vasvári béke után felerősödő feudális mozgalomban betöltött szerepe. Lippay főleg ennek a részvételnek köszönhetően vált ismertté a történetírásban. Jacques de Grémonville, XIV. Lajos bécsi rendkívüli megbízottjának jelentéseit és parancsait alaposan elemezve számos jelentős kijelentést tesz lehetővé az események még hiányzó részletes rekonstrukciójáról. Az új alapítású kapcsolat a francia diplomácia 1664 decemberi bécsi követével a magyar feudális vezetőknek a Rajnai Ligához fűződő viszonyával összefüggésben értelmezhető, amely az uralkodó engedélyét élvezte és 1663 óta nyomon követhető volt, a Liga tagja mint Elzász grófja. Lippay prímás elsődleges célja Grémonville-jel Decemberben ugyanaz volt, mint von Gallennel három hónappal korábban, a münsteri herceg-püspökkel, a Rajnai Liga egyik vezetőjével, aki csapatával érkezett Magyarországra és Bécsbe.","PeriodicalId":153424,"journal":{"name":"Egyháztörténeti Szemle","volume":"89 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"126476446","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.54231/etszemle.2022.4.4
András Csűrös
Pap Béla a kalotaszegi Gyalun született. Trianon következtében menekült a család Budapestre, ahol nagy szegénységben éltek. Teológus évei után bekapcsolódott az SDG ifjúsági missziójába, később a Református Szeretetszövetségben szolgált. 1937-ben került Vácra, onnan 1942-ben Karcagra. A háborút követően markáns kiállása egyre magasabbra emelte, miközben a hatalommal egyre jobban szembetalálta magát. A nagy fordulat az 1951. október 24-i, vízválasztó zsinati ülés volt, ahol ügyes taktikázás és szervezkedés után egy „zsinati kisforradalmat” vitt végbe. Ennek következményeként lecsapott rá az államvédelmi hatóság. Négy és fél év börtönbüntetésre és teljes vagyonelkobzásra ítélték. 1956-ban szabadult. A koncepciós eljárás és büntetés után következett az adminisztratív ellehetetlenítés. Életének következő szakasza a bizonytalanságból az eltűnésbe vezet. Pap Béla 1956. augusztus 10-én tűnt el. Az eltűnés nyomozati anyagain, jelentéseken, személyes visszaemlékezéseken keresztül próbáljuk rekonstruálni az eltűnés körülményeit. Az eltűnést követte a szellemi eltüntetés. Ahogy Bartha Tibor fogalmazott Németh Erzsébetnek 1984-ben: „Volt férje ennek a rendszernek ellensége volt, nem engedhetjük meg újra, hogy elővegyék az ügyét.”Pap Béla életét megismerve egy kalandos, igazi XX. századi lelkipásztori életúttal találkozhatunk, mely nem tűnt el nyomtalanul a Református Egyházban.
{"title":"Pap Béla élete (1907–1957)","authors":"András Csűrös","doi":"10.54231/etszemle.2022.4.4","DOIUrl":"https://doi.org/10.54231/etszemle.2022.4.4","url":null,"abstract":"Pap Béla a kalotaszegi Gyalun született. Trianon következtében menekült a család Budapestre, ahol nagy szegénységben éltek. Teológus évei után bekapcsolódott az SDG ifjúsági missziójába, később a Református Szeretetszövetségben szolgált. 1937-ben került Vácra, onnan 1942-ben Karcagra. A háborút követően markáns kiállása egyre magasabbra emelte, miközben a hatalommal egyre jobban szembetalálta magát. A nagy fordulat az 1951. október 24-i, vízválasztó zsinati ülés volt, ahol ügyes taktikázás és szervezkedés után egy „zsinati kisforradalmat” vitt végbe. Ennek következményeként lecsapott rá az államvédelmi hatóság. Négy és fél év börtönbüntetésre és teljes vagyonelkobzásra ítélték. 1956-ban szabadult. A koncepciós eljárás és büntetés után következett az adminisztratív ellehetetlenítés. Életének következő szakasza a bizonytalanságból az eltűnésbe vezet. Pap Béla 1956. augusztus 10-én tűnt el. Az eltűnés nyomozati anyagain, jelentéseken, személyes visszaemlékezéseken keresztül próbáljuk rekonstruálni az eltűnés körülményeit. Az eltűnést követte a szellemi eltüntetés. Ahogy Bartha Tibor fogalmazott Németh Erzsébetnek 1984-ben: „Volt férje ennek a rendszernek ellensége volt, nem engedhetjük meg újra, hogy elővegyék az ügyét.”Pap Béla életét megismerve egy kalandos, igazi XX. századi lelkipásztori életúttal találkozhatunk, mely nem tűnt el nyomtalanul a Református Egyházban.","PeriodicalId":153424,"journal":{"name":"Egyháztörténeti Szemle","volume":"47 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"132487900","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.54231/etszemle.2021.4.11
Šimon František
Rozsnyai Jámbor János (15. század) betűfestő és könyvmásoló műve (Tractatulus de custodia quinque sensuum – Öt érzékünk megóvásáról) nem a saját munkája, hanem Nikolaus von Dinkelsbühl és Thomas Ebendorfer de Haselbach tollából származik. Rozsnyai a bécsi egyetemen tanult, ott ismerhette meg a szóban forgó művet.
{"title":"Katreničová Anabela: Ján Jambor z Rožňavy O strážení piatich zmyslov (Rozsnyai Jámbor János Öt érzékünk megóvásáról), Univerzita P. J. Šafárika, Košice (Kassa), 2019, 196 o.","authors":"Šimon František","doi":"10.54231/etszemle.2021.4.11","DOIUrl":"https://doi.org/10.54231/etszemle.2021.4.11","url":null,"abstract":"Rozsnyai Jámbor János (15. század) betűfestő és könyvmásoló műve (Tractatulus de custodia quinque sensuum – Öt érzékünk megóvásáról) nem a saját munkája, hanem Nikolaus von Dinkelsbühl és Thomas Ebendorfer de Haselbach tollából származik. Rozsnyai a bécsi egyetemen tanult, ott ismerhette meg a szóban forgó művet.","PeriodicalId":153424,"journal":{"name":"Egyháztörténeti Szemle","volume":"39 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"123902065","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.54231/etszemle.2021.4.2
Zoltán Borbély
Az 1608. évi vallásszabadság törvénye és a Wesselényi-féle összeesküvés (1664-1671) közötti időszakot a „hittérítő földesúri ellenreformáció” felfogása jellemezte, amely alakította az erőviszonyokat a növekvő katolikus vallás és a protestáns egyházak között. Ebben az időszakban a földesurak békés (vagy kevésbé békés) eszközökkel megpróbálták jobbágyaikat saját vallásukra téríteni, ahol a „jus patronatus” segített nekik. Tanulmányomban két északkelet -magyarországi település (oppidum) vallási életét és az azokat befolyásoló tényezőket elemzem. A kérdés mikrotörténeti elemzésének eredményeként rámutatok a kálvinista pártfogó rendszer nagy jelentőségére, amely nagyon erős társadalmi struktúrát alakított ki. Ez a szerkezet tovább élt, amikor a földesurak áttértek a katolikus vallásba. Ebben a helyzetben több vallásbeli konfliktus alakult ki a katolikus és a protestáns prédikátorok között. A protestáns prédikátorok jutalma és kiváltságai megvédték a nemes vármegyét, ahol a legmeghatározóbb hatalom a protestáns nemesek szövetsége volt. Ez a szövetség sikeres volt a magyar diéták politikai akaratteremtési folyamataiban, és ennek eredményeképpen alakult ki a gyóntatási rend mint a korporativitás különleges típusa.
{"title":"A kegyúri jog és a térítő földesúri ellenreformáció lehetőségei","authors":"Zoltán Borbély","doi":"10.54231/etszemle.2021.4.2","DOIUrl":"https://doi.org/10.54231/etszemle.2021.4.2","url":null,"abstract":"Az 1608. évi vallásszabadság törvénye és a Wesselényi-féle összeesküvés (1664-1671) közötti időszakot a „hittérítő földesúri ellenreformáció” felfogása jellemezte, amely alakította az erőviszonyokat a növekvő katolikus vallás és a protestáns egyházak között. Ebben az időszakban a földesurak békés (vagy kevésbé békés) eszközökkel megpróbálták jobbágyaikat saját vallásukra téríteni, ahol a „jus patronatus” segített nekik. Tanulmányomban két északkelet -magyarországi település (oppidum) vallási életét és az azokat befolyásoló tényezőket elemzem. A kérdés mikrotörténeti elemzésének eredményeként rámutatok a kálvinista pártfogó rendszer nagy jelentőségére, amely nagyon erős társadalmi struktúrát alakított ki. Ez a szerkezet tovább élt, amikor a földesurak áttértek a katolikus vallásba. Ebben a helyzetben több vallásbeli konfliktus alakult ki a katolikus és a protestáns prédikátorok között. A protestáns prédikátorok jutalma és kiváltságai megvédték a nemes vármegyét, ahol a legmeghatározóbb hatalom a protestáns nemesek szövetsége volt. Ez a szövetség sikeres volt a magyar diéták politikai akaratteremtési folyamataiban, és ennek eredményeképpen alakult ki a gyóntatási rend mint a korporativitás különleges típusa.","PeriodicalId":153424,"journal":{"name":"Egyháztörténeti Szemle","volume":"1 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"128671417","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.54231/etszemle.2021.4.7
Eva Benková
A tanulmány bemutatja Ehrenpreis András (1589–1662) püspök, a hutteriták kiemelkedő személyiségének életútját és munkásságát. A hutteriták a reformáció radikális anabaptista ágát képviselték. A felekezet tagjai a 16. században Alsó-Magyarországon (a mai Nyugat –Szlovákiában) és Morvaországban telepedtek le. Ehrenpreis András kiemelkedő pozícióját az anabaptista vallási-társadalmi mozgalom történetében Robert Friedmann történész hangsúlyozta, amikor a „Hutteriták második megalapítójának” nevezte. Ehrenpreis András a dél-németországi Illingen településen született. Anabaptista lett, feleségével és gyermekeivel 1596-ban Morvaországba költözött. 1621-ben Nové Mlynyben az Ige szolgájává választották. Az anabaptisták Morvaországból való kiűzése után a Magyar Királyságban, Ószombaton (Sobotište) telepedett le – egy diaszpóra falu új központjában. 1639-ben a hutteriták tizenkettedik vezetőjévé vált. 23 éves szolgálat után püspökként halt meg. Mivel Ehrenpreis András tevékenysége közvetlenül kapcsolódott a társadalom általános állapotához, cselekedeteinek értelmezésekor fontos azokat az akkori kontextusban látni (harmincéves háború, a Habsburg-ellenes felkelések, járványok, kedvezőtlen éghajlati viszonyok, a lakosság militarizálása stb). 2014-ben a szerző bemutatta Ehrenpreis Andrással és az anabaptisták történetével kapcsolatos kutatási eredményeit „A reformációtól az egyházalapításig: a szepesváraljai zsinat 400. évfordulójára“ c. nemzetközi konferencián („Od reformácie po založenie cirkvi k 400. výročiu synody v Spišskom Podhradí”). Ez a tanulmány egy bővített és átdolgozott verziója az említett konferencia kötetében megjelent munkájának, amely a következő címen jelent meg: Benková, Eva: Andrej Ehrenpreis – predstavený (biskup) novokrstencov v 17. storočí. In Kónya, Peter – Kónyová, Annamária (eds.). Od reformácie po založenie cirkvi k 400. výročiu synody v Spišskom Podhradí. Prešov : Vydavateľstvo Prešovskej univerzity, 2015. 349–360.
{"title":"Ehrenpreis András (1589-1662) - az anabaptisták püspöke és az anabaptisták kutatása a szlovák történetírásban","authors":"Eva Benková","doi":"10.54231/etszemle.2021.4.7","DOIUrl":"https://doi.org/10.54231/etszemle.2021.4.7","url":null,"abstract":"A tanulmány bemutatja Ehrenpreis András (1589–1662) püspök, a hutteriták kiemelkedő személyiségének életútját és munkásságát. A hutteriták a reformáció radikális anabaptista ágát képviselték. A felekezet tagjai a 16. században Alsó-Magyarországon (a mai Nyugat –Szlovákiában) és Morvaországban telepedtek le. Ehrenpreis András kiemelkedő pozícióját az anabaptista vallási-társadalmi mozgalom történetében Robert Friedmann történész hangsúlyozta, amikor a „Hutteriták második megalapítójának” nevezte. Ehrenpreis András a dél-németországi Illingen településen született. Anabaptista lett, feleségével és gyermekeivel 1596-ban Morvaországba költözött. 1621-ben Nové Mlynyben az Ige szolgájává választották. Az anabaptisták Morvaországból való kiűzése után a Magyar Királyságban, Ószombaton (Sobotište) telepedett le – egy diaszpóra falu új központjában. 1639-ben a hutteriták tizenkettedik vezetőjévé vált. 23 éves szolgálat után püspökként halt meg. Mivel Ehrenpreis András tevékenysége közvetlenül kapcsolódott a társadalom általános állapotához, cselekedeteinek értelmezésekor fontos azokat az akkori kontextusban látni (harmincéves háború, a Habsburg-ellenes felkelések, járványok, kedvezőtlen éghajlati viszonyok, a lakosság militarizálása stb). 2014-ben a szerző bemutatta Ehrenpreis Andrással és az anabaptisták történetével kapcsolatos kutatási eredményeit „A reformációtól az egyházalapításig: a szepesváraljai zsinat 400. évfordulójára“ c. nemzetközi konferencián („Od reformácie po založenie cirkvi k 400. výročiu synody v Spišskom Podhradí”). Ez a tanulmány egy bővített és átdolgozott verziója az említett konferencia kötetében megjelent munkájának, amely a következő címen jelent meg: Benková, Eva: Andrej Ehrenpreis – predstavený (biskup) novokrstencov v 17. storočí. In Kónya, Peter – Kónyová, Annamária (eds.). Od reformácie po založenie cirkvi k 400. výročiu synody v Spišskom Podhradí. Prešov : Vydavateľstvo Prešovskej univerzity, 2015. 349–360.","PeriodicalId":153424,"journal":{"name":"Egyháztörténeti Szemle","volume":"23 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"127056776","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.54231/etszemle.2021.4.8
Balázs Csiba
A tanulmány a sülyi Szent Anna-kápolna (Pozsony megyei község, ma szlovákiai Šuľany) történetéhez nyújt eddig ismeretlen információkat. A korábbi szakirodalom szerint a kápolna a 14. században épült, alapítási oklevelét azonban csak két évszázaddal később, 1521. július 30-án adták ki. II. Ulászló király a falut Erdőskereki Acél István kamarásnak, Zaránd megyei nemesnek adományozta 1504 körül, akinek a következő évtizedben itt volt a rezidenciája, amely valószínűleg 1514 végén a pozsonyi vár várkastélya lett. A szóban forgó kápolna alapítója is, építése feltehetően 1521-ben történt.
{"title":"A sülyi Szent Anna-kápolna alapítása (1521)","authors":"Balázs Csiba","doi":"10.54231/etszemle.2021.4.8","DOIUrl":"https://doi.org/10.54231/etszemle.2021.4.8","url":null,"abstract":"A tanulmány a sülyi Szent Anna-kápolna (Pozsony megyei község, ma szlovákiai Šuľany) történetéhez nyújt eddig ismeretlen információkat. A korábbi szakirodalom szerint a kápolna a 14. században épült, alapítási oklevelét azonban csak két évszázaddal később, 1521. július 30-án adták ki. II. Ulászló király a falut Erdőskereki Acél István kamarásnak, Zaránd megyei nemesnek adományozta 1504 körül, akinek a következő évtizedben itt volt a rezidenciája, amely valószínűleg 1514 végén a pozsonyi vár várkastélya lett. A szóban forgó kápolna alapítója is, építése feltehetően 1521-ben történt.","PeriodicalId":153424,"journal":{"name":"Egyháztörténeti Szemle","volume":"108 6 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"117316201","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
京公网安备 11010802042870号
京ICP备2023020795号-1
扫码关注我们
求助内容：
应助结果提醒方式：