Pub Date : 2022-05-24DOI: 10.54231/etszemle.2022.1.6
Péter Vezsenyi
Szabó Imre (1891–1955) a Budapesti Református Egyházmegye első esperese és több mint huszonnyolc évig a Budapest-fasori Református Egyházközség lelkipásztora volt, aki a huszadik század első felének megrázkódtatásai, és saját életének tragikus fordulatai ellenére is végig az evangélium hűséges szolgája maradt. Életműve maradandó nyomot hagyott a magyar reformátusság 20. századi történetében, de az egyháztörténet-írás a mai napig adós maradt lelkipásztori és egyházszervezői szolgálatának alapos feltárásával és értékelésével.
{"title":"Dokumentumok Szabó Imre református esperes, Budapest-fasori lelkipásztor 1951-ben történt lemondatásáról","authors":"Péter Vezsenyi","doi":"10.54231/etszemle.2022.1.6","DOIUrl":"https://doi.org/10.54231/etszemle.2022.1.6","url":null,"abstract":"Szabó Imre (1891–1955) a Budapesti Református Egyházmegye első esperese és több mint huszonnyolc évig a Budapest-fasori Református Egyházközség lelkipásztora volt, aki a huszadik század első felének megrázkódtatásai, és saját életének tragikus fordulatai ellenére is végig az evangélium hűséges szolgája maradt. Életműve maradandó nyomot hagyott a magyar reformátusság 20. századi történetében, de az egyháztörténet-írás a mai napig adós maradt lelkipásztori és egyházszervezői szolgálatának alapos feltárásával és értékelésével.","PeriodicalId":153424,"journal":{"name":"Egyháztörténeti Szemle","volume":"185 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-05-24","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"133883051","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2022-05-24DOI: 10.54231/etszemle.2022.1.7
Péter Donáth
A közlemény Imre Sándor magyar pedagógus, művelődéspedagógus két előadását adja közre rövidített formában. Imre Sándor alapgondolata a társadalmi megosztottság orvoslása érdekében a nemzettudatra nevelés volt.
{"title":"Imre Sándor látlelete „a magyarság belső állapotáról” (1914) s „a közös munka lelki akadályairól” (1923)","authors":"Péter Donáth","doi":"10.54231/etszemle.2022.1.7","DOIUrl":"https://doi.org/10.54231/etszemle.2022.1.7","url":null,"abstract":"A közlemény Imre Sándor magyar pedagógus, művelődéspedagógus két előadását adja közre rövidített formában. Imre Sándor alapgondolata a társadalmi megosztottság orvoslása érdekében a nemzettudatra nevelés volt.","PeriodicalId":153424,"journal":{"name":"Egyháztörténeti Szemle","volume":"14 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-05-24","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"122922864","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2022-05-24DOI: 10.54231/etszemle.2022.1.3
Tibor Klestenitz
A tanulmány azt vizsgálja, hogyan reagált a magyar protestáns sajtó az első világháború okozta társadalmi változások sorozatára. Az első reakció 1914-ben a túláradó hazafias lelkesedés és a háború általános igazolása volt, amely azonban később jelentős változásokon ment keresztül. A protestáns sajtó akkoriban a lelkipásztorok és az egyházhoz szorosan kötődő értelmiségiek szűk csoportjának belső fóruma volt, ahol a viszonylag korlátozott nyilvánosság miatt kritikai és önkritikus vélemények is megjelenhettek. A kezdeti lelkesedés elmúltával – különösen 1916-tól – a szerzők egyre inkább kétségeiket fejezték ki a közös hadsereg vezetésével, a protestáns katonák lelkigondozásával, a társadalmi szolidaritás erejével kapcsolatban, és figyelmeztették a gyülekezetekben szolgáló kollégáikat az intenzív lelkigondozás, a közösségszervezés és a jó személyes példamutatás fontossága.
{"title":"Az első világháború a magyar protestáns sajtó tükrében","authors":"Tibor Klestenitz","doi":"10.54231/etszemle.2022.1.3","DOIUrl":"https://doi.org/10.54231/etszemle.2022.1.3","url":null,"abstract":"A tanulmány azt vizsgálja, hogyan reagált a magyar protestáns sajtó az első világháború okozta társadalmi változások sorozatára. Az első reakció 1914-ben a túláradó hazafias lelkesedés és a háború általános igazolása volt, amely azonban később jelentős változásokon ment keresztül. A protestáns sajtó akkoriban a lelkipásztorok és az egyházhoz szorosan kötődő értelmiségiek szűk csoportjának belső fóruma volt, ahol a viszonylag korlátozott nyilvánosság miatt kritikai és önkritikus vélemények is megjelenhettek. A kezdeti lelkesedés elmúltával – különösen 1916-tól – a szerzők egyre inkább kétségeiket fejezték ki a közös hadsereg vezetésével, a protestáns katonák lelkigondozásával, a társadalmi szolidaritás erejével kapcsolatban, és figyelmeztették a gyülekezetekben szolgáló kollégáikat az intenzív lelkigondozás, a közösségszervezés és a jó személyes példamutatás fontossága.","PeriodicalId":153424,"journal":{"name":"Egyháztörténeti Szemle","volume":"35 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-05-24","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"131903458","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2022-05-24DOI: 10.54231/etszemle.2022.1.5
János Vincze
A tanulmány célja a jászberényi szentkúti templom keletkezéstör-ténete kapcsán bemutatni a hit és természet összefonódását a felvi-lágosodást megelőző jászsági néplélekben. A jászberényi szent kút keletkezésének vélt és valós okai feltárásával, a korabeli gazdasági állapotokkal és a helyiek szükségleteivel összevetve kirajzolódik a profán és szakrális világ összekapcsolódása.
{"title":"Egy jégeső hatása","authors":"János Vincze","doi":"10.54231/etszemle.2022.1.5","DOIUrl":"https://doi.org/10.54231/etszemle.2022.1.5","url":null,"abstract":"A tanulmány célja a jászberényi szentkúti templom keletkezéstör-ténete kapcsán bemutatni a hit és természet összefonódását a felvi-lágosodást megelőző jászsági néplélekben. A jászberényi szent kút keletkezésének vélt és valós okai feltárásával, a korabeli gazdasági állapotokkal és a helyiek szükségleteivel összevetve kirajzolódik a profán és szakrális világ összekapcsolódása.","PeriodicalId":153424,"journal":{"name":"Egyháztörténeti Szemle","volume":"13 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-05-24","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"114753348","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2022-05-24DOI: 10.54231/etszemle.2022.1.9
Krisztián Bodnár
A kötet az egykori püspöknek, költőnek és tudományszervezőnek, Kis Jánosnak állít emléket. A szinte teljesen elfeledett egyházfi munkásságát egy 2020 őszén tartott konferencián idézték meg az előadók, számos tudományterület felől vizsgálva az életművet. Az ott elhangzott felszólalások szerkesztett változatát tartalmazó, hiánypótló kiadvány célja az, hogy ennek az oeuvre-nek a feltárása révén Kis János visszanyerhesse méltó helyét mind egyházi, mind világi téren.
{"title":"Egyház – irodalom – tudomány. Kis János (1770–1846) Szerk. Fórizs Gergely – Kertész Botond – Vaderna Gábor Reciti – Evangélikus Országos Gyűjtemény, Bp. 2021. 263 o. Evangélikus Gyűjteményi Kiadványok. Új sorozat. B-sorozat 3. kötet.","authors":"Krisztián Bodnár","doi":"10.54231/etszemle.2022.1.9","DOIUrl":"https://doi.org/10.54231/etszemle.2022.1.9","url":null,"abstract":"A kötet az egykori püspöknek, költőnek és tudományszervezőnek, Kis Jánosnak állít emléket. A szinte teljesen elfeledett egyházfi munkásságát egy 2020 őszén tartott konferencián idézték meg az előadók, számos tudományterület felől vizsgálva az életművet. Az ott elhangzott felszólalások szerkesztett változatát tartalmazó, hiánypótló kiadvány célja az, hogy ennek az oeuvre-nek a feltárása révén Kis János visszanyerhesse méltó helyét mind egyházi, mind világi téren.","PeriodicalId":153424,"journal":{"name":"Egyháztörténeti Szemle","volume":"34 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-05-24","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"129983764","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2022-05-24DOI: 10.54231/etszemle.2022.1.11
Zoltán Sármási
Frenyó Zoltán Konzervatív arcképek című kötete 74 hazai és külföldi gondolkodó rövid életrajzán, illetve politikai, filozófiai, eszmetörténeti profiljuk megrajzolásán keresztül mutatja be a konzervativizmus eszmerendszerét és annak változásait a XVIII. század végétől a XX. század végéig.
Zoltán Frenyó 的《保守主义肖像》一书通过对 74 位匈牙利和外国思想家的简短传记及其政治、哲学和思想概况,介绍了保守主义的思想体系及其从 18 世纪末到 20 世纪末的变化。
{"title":"Frenyó Zoltán (szerk.): Konzervatív arcképek. L’Harmattan Kiadó – TIT Kossuth Klub Egyesület, Budapest, 2021. 520. old.","authors":"Zoltán Sármási","doi":"10.54231/etszemle.2022.1.11","DOIUrl":"https://doi.org/10.54231/etszemle.2022.1.11","url":null,"abstract":"Frenyó Zoltán Konzervatív arcképek című kötete 74 hazai és külföldi gondolkodó rövid életrajzán, illetve politikai, filozófiai, eszmetörténeti profiljuk megrajzolásán keresztül mutatja be a konzervativizmus eszmerendszerét és annak változásait a XVIII. század végétől a XX. század végéig.","PeriodicalId":153424,"journal":{"name":"Egyháztörténeti Szemle","volume":"18 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-05-24","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"131940853","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2022-05-24DOI: 10.54231/etszemle.2022.1.10
Imre Somodi
Recenzió Ács Marianna: Még a kövek is… Nőnevelés a Felsőbaranyai Református Egyházmegye polgári leányiskolájában és internátusában (1916–1948) című könyvéről.
{"title":"Ács Marianna: Még a kövek is... Nőnevelés a Felsőbaranyai Református Egyházmegye polgári leányiskolájában és internátusában (1916–1948). Publikon Kiadó, Pécs, 2017. 278 old.","authors":"Imre Somodi","doi":"10.54231/etszemle.2022.1.10","DOIUrl":"https://doi.org/10.54231/etszemle.2022.1.10","url":null,"abstract":"Recenzió Ács Marianna: Még a kövek is… Nőnevelés a Felsőbaranyai Református Egyházmegye polgári leányiskolájában és internátusában (1916–1948) című könyvéről.","PeriodicalId":153424,"journal":{"name":"Egyháztörténeti Szemle","volume":"64 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-05-24","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"131745294","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.54231/etszemle.2022.4.7
Boglárka Kondor
A liptószentmiklósi első szlovák nyelvű evangélikus diakonissza anyaház 1935-ben kezdte el szeretetszolgálatát Csehszlovákia, majd az 1939 – 1945 között önállóan működő Szlovákia területén. A liptószentmiklósi intézmény pozsonyi diakonissza intézettől történő függetlenedéséhez jelentősen hozzájárultak a korban kibontakozó szlovák nemzetiségi törekvések. A tanulmány röviden elemzi az autonómiatörekvések hatását, feltárja a liptószentmiklósi diakonissza anyaház működését egészen az alapítástól kezdődően az ötvenes években bekövetkező államosításig, valamint kitér az intézet belföldi és nemzetközi szeretetintézményekkel és anyaházakkal fenntartott kapcsolataira.
{"title":"A Csehszlovákiában zajló nemzetiségi konfliktusok hatása a pozsonyi, illetve a liptószentmiklósi szlovák evangélikus diakonissza anyaházak alapítására, működésére, partnerségére és nemzetközi kapcsolataira a 20. század első felében","authors":"Boglárka Kondor","doi":"10.54231/etszemle.2022.4.7","DOIUrl":"https://doi.org/10.54231/etszemle.2022.4.7","url":null,"abstract":"A liptószentmiklósi első szlovák nyelvű evangélikus diakonissza anyaház 1935-ben kezdte el szeretetszolgálatát Csehszlovákia, majd az 1939 – 1945 között önállóan működő Szlovákia területén. A liptószentmiklósi intézmény pozsonyi diakonissza intézettől történő függetlenedéséhez jelentősen hozzájárultak a korban kibontakozó szlovák nemzetiségi törekvések. A tanulmány röviden elemzi az autonómiatörekvések hatását, feltárja a liptószentmiklósi diakonissza anyaház működését egészen az alapítástól kezdődően az ötvenes években bekövetkező államosításig, valamint kitér az intézet belföldi és nemzetközi szeretetintézményekkel és anyaházakkal fenntartott kapcsolataira.","PeriodicalId":153424,"journal":{"name":"Egyháztörténeti Szemle","volume":"34 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"115763068","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.54231/etszemle.2021.4.3
J. Balogh
A tanulmány egy 17. századi erdélyi református nemesasszony pályáját mutatja be. Vitéz Zsuzsanna Apafi Mihály erdélyi fejedelemsége alatt élte felnőtt életét, és a korszak egyik legnagyobb birtokosának, az ország generálisának, uzoni Béldi Pálnak a felesége volt. A dolgozat azt mutatja be, hogy a források szerint okos és kreatív asszony hogyan próbált megfelelni a kor által megszabott női szerepeknek és a sajátos élethelyzete miatt hogyan tágította ki azok kereteit. A kora újkor magyarországi és erdélyi nemesasszonyai a gyakori háborúk miatt gyakran kényszerültek normaszegésekre, gyakran volt szükség arra, hogy a klasszikus férfi feladatokat átvegyék. Zsuzsanna is férje gyakori távollétei miatt kényszerült arra, hogy a birtok igazgatása mellett férfiakkal tárgyaljon, levelezzen, a hatalmas méretű birtokok megtartása érdekében cselekedjen, akár pereskedjen is. A tanulmány elsősorban a nemesasszony levelezésének az elemzésével, a korra vonatkozó emlékiratok, levelezések vizsgálata révén mutatja be, hogy a normasértőként megjelenő asszony valójában nem tekinthető önállóságra törekvő nőnek. A férj sorsában való osztozás, a férj kívánságainak maradéktalan követése vezetett oda, hogy a feleségként jól teljesítő Zsuzsanna anyaként nem tudta betölteni a számára megszabott szerepet. A mindennapjaiban annyira magáévá tette a sokszor távol lévő férj céljait, hogy a hatalmas birtok megtartásának küzdelmei és a férjével való szolidaritás vállalása tette őt a kortársak szemében szokatlanul erős, kreatív és önálló nővé.
{"title":"Béldi Pálné Bikali Vitéz Zsuzsanna, a 17. század második felének kalandos életű református erdélyi nemesasszonya","authors":"J. Balogh","doi":"10.54231/etszemle.2021.4.3","DOIUrl":"https://doi.org/10.54231/etszemle.2021.4.3","url":null,"abstract":"A tanulmány egy 17. századi erdélyi református nemesasszony pályáját mutatja be. Vitéz Zsuzsanna Apafi Mihály erdélyi fejedelemsége alatt élte felnőtt életét, és a korszak egyik legnagyobb birtokosának, az ország generálisának, uzoni Béldi Pálnak a felesége volt. A dolgozat azt mutatja be, hogy a források szerint okos és kreatív asszony hogyan próbált megfelelni a kor által megszabott női szerepeknek és a sajátos élethelyzete miatt hogyan tágította ki azok kereteit. A kora újkor magyarországi és erdélyi nemesasszonyai a gyakori háborúk miatt gyakran kényszerültek normaszegésekre, gyakran volt szükség arra, hogy a klasszikus férfi feladatokat átvegyék. Zsuzsanna is férje gyakori távollétei miatt kényszerült arra, hogy a birtok igazgatása mellett férfiakkal tárgyaljon, levelezzen, a hatalmas méretű birtokok megtartása érdekében cselekedjen, akár pereskedjen is. A tanulmány elsősorban a nemesasszony levelezésének az elemzésével, a korra vonatkozó emlékiratok, levelezések vizsgálata révén mutatja be, hogy a normasértőként megjelenő asszony valójában nem tekinthető önállóságra törekvő nőnek. A férj sorsában való osztozás, a férj kívánságainak maradéktalan követése vezetett oda, hogy a feleségként jól teljesítő Zsuzsanna anyaként nem tudta betölteni a számára megszabott szerepet. A mindennapjaiban annyira magáévá tette a sokszor távol lévő férj céljait, hogy a hatalmas birtok megtartásának küzdelmei és a férjével való szolidaritás vállalása tette őt a kortársak szemében szokatlanul erős, kreatív és önálló nővé.","PeriodicalId":153424,"journal":{"name":"Egyháztörténeti Szemle","volume":"19 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"123777673","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.54231/etszemle.2022.4.8
Réka Tasi
Maczák Ibolya jelen kötete három 17–18. századi prédikációszerzőt választ témájául: Illyés András, Kelemen Didák és Stankovátsi Leopold életművét vizsgálja kompilációs gyakorlatuk szempontjából. A három szerzű művei egy teljes évszázadot lefednek, és vizsgálatuk nem csak egyéni, az egyes prédikátorokra jellemző, de általánosabb megfigyeléseket is lehetővé tesz a kora újkori katolikus prédikációk szövegalkotásáról. A szerző jól meghatározott, hosszú évek kutatásai nyomán kikristályosodott metodikával dolgozik, a teljes életművek vizsgálata valóban kirajzol egymástól határozottan elkülönülő prédikátori módszereket, a filológiai aprómunka pedig jó pár tévedéssel vagy elhamarkodott következtetéssel számol le. A kompilációs forrásokat és azok kezelését számos táblázat mutatja be.
{"title":"Maczák Ibolya: Kölcsönzés és kompozíció: szövegalkotás 17–18. századi szerzők prédikációiban, Bp., MTA–PPKE Barokk Irodalom és Lelkiség Kutatócsoport, 2019 (Pázmány Irodalmi Műhely, Lelkiségtörténeti tanulmányok, 23).","authors":"Réka Tasi","doi":"10.54231/etszemle.2022.4.8","DOIUrl":"https://doi.org/10.54231/etszemle.2022.4.8","url":null,"abstract":"Maczák Ibolya jelen kötete három 17–18. századi prédikációszerzőt választ témájául: Illyés András, Kelemen Didák és Stankovátsi Leopold életművét vizsgálja kompilációs gyakorlatuk szempontjából. A három szerzű művei egy teljes évszázadot lefednek, és vizsgálatuk nem csak egyéni, az egyes prédikátorokra jellemző, de általánosabb megfigyeléseket is lehetővé tesz a kora újkori katolikus prédikációk szövegalkotásáról. A szerző jól meghatározott, hosszú évek kutatásai nyomán kikristályosodott metodikával dolgozik, a teljes életművek vizsgálata valóban kirajzol egymástól határozottan elkülönülő prédikátori módszereket, a filológiai aprómunka pedig jó pár tévedéssel vagy elhamarkodott következtetéssel számol le. A kompilációs forrásokat és azok kezelését számos táblázat mutatja be.","PeriodicalId":153424,"journal":{"name":"Egyháztörténeti Szemle","volume":"65 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"130249962","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}