Pub Date : 2022-11-05DOI: 10.54231/etszemle.2022.2.2
Adrienn Tengely
A 19. század első felében az év napjainak majdnem felében, mintegy 150 napon valamilyen minőségi és mennyiségi étkezési korlátozás volt érvényben, vagyis szigorú böjtös vagy enyhébb absztinenciális napot kellett tartani a katolikus egyház előírásai szerint. Azonban ekkor már a felvilágosodás eszméinek elterjedése miatt és egyéb, gyakorlati okokból a hívek egyre jobban elhanyagolták a böjti előírásokat. A papság elsősorban a korabeli katolikus sajtóban küzdött a negatív tendencia ellen, a böjt üdvös hatásait hangsúlyozva, de ez már kevésnek bizonyult. Ezért 1848-ban már megjelent egy egészen más megoldási javaslat: a tervbe vett nemzeti zsinat előkészítő munkálatai során sokan javasolták, hogy inkább a böjtös napok számát kellene csökkenteni, azt remélve tőle, hogy így könnyítve a hívek terhein, kevésbé fogják azt megszegni. Azonban ennek alaposabb megtárgyalására és esetleg életbe léptetésére már nem került sor.
{"title":"Böjt és böjtszegés a reformkorban","authors":"Adrienn Tengely","doi":"10.54231/etszemle.2022.2.2","DOIUrl":"https://doi.org/10.54231/etszemle.2022.2.2","url":null,"abstract":"A 19. század első felében az év napjainak majdnem felében, mintegy 150 napon valamilyen minőségi és mennyiségi étkezési korlátozás volt érvényben, vagyis szigorú böjtös vagy enyhébb absztinenciális napot kellett tartani a katolikus egyház előírásai szerint. Azonban ekkor már a felvilágosodás eszméinek elterjedése miatt és egyéb, gyakorlati okokból a hívek egyre jobban elhanyagolták a böjti előírásokat. A papság elsősorban a korabeli katolikus sajtóban küzdött a negatív tendencia ellen, a böjt üdvös hatásait hangsúlyozva, de ez már kevésnek bizonyult. Ezért 1848-ban már megjelent egy egészen más megoldási javaslat: a tervbe vett nemzeti zsinat előkészítő munkálatai során sokan javasolták, hogy inkább a böjtös napok számát kellene csökkenteni, azt remélve tőle, hogy így könnyítve a hívek terhein, kevésbé fogják azt megszegni. Azonban ennek alaposabb megtárgyalására és esetleg életbe léptetésére már nem került sor.","PeriodicalId":153424,"journal":{"name":"Egyháztörténeti Szemle","volume":"10 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-11-05","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"129342507","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2022-11-05DOI: 10.54231/etszemle.2022.2.4
Borbála Fábián
A lányok oktatása a 18. század közepén kezdődött Vácott. Az 1810-es évektől a lányok külön iskolába, illetve osztályba jártak. Tanítójuk a kántor, korabeli elnevezése karmester, volt. A 19. század közepétől a kezdő tanítók voltak a lányok oktatói. A század második felében több magán leányoskola is működött a városban. A Páli Szent Vincéről nevezett Irgalmas Nővérek 1880-től működtek Vácott: először a szegények ellátását végezték, 1881-től óvodát, 1882-től iskolát is működtettek, kézimunkát is tanítottak a lányoknak. 1886-ban Virter Bertalan hagyatékából új iskolát építettek a Miklós téren a felsőbb leányiskola részére, 1894-től leány polgári iskolát is fenntartottak. Gróf Csáky Károly váci püspök alapítványából 1905-ben új leányiskola épületet emeltek, melyet a püspök édesanyjának emlékére Karolinának neveztek el. Az első világháború idején, 1916-ban indult először női kereskedelmi tanfolyam Vácott a Karolina épületében, de a piarista tanárok szervezésében 1919-ig. 1924-ben a váci izraelita polgári iskola indított egy éves női kereskedelmi szaktanfolyamot. 1925-ben újraindították az egy éves katolikus kereskedelmi szaktanfolyamot is a Karolinában 1932-ig. 1933-ban indult először az Irgalmas Nővérek szervezésében női kereskedelmi szaktanfolyam. Az iskolai értesítőkben is olvashatunk a tanfolyamról, a tanárok között Vincés nővérek is voltak. Az 1934-35-ös tanévtől kétéves tanfolyamot indítottak, melyből 1937-től egy négy évfolyamú női felsőkereskedelmi iskola lett. 1938-tól a Karolina régi épületébe, a Miklós térre költözött. 1936-42 között a Vincés nővérek nőipari iskolát is működtettek Vácott, ami érdeklődés hiánya miatt szűnt meg. A lányok oktatásának fejlődése hozzájárult a fiúk oktatásának fejlesztéséhez is. Az Irgalmas nővérek iskolái a város kulturális és szociális életének emeléséhez is hozzájárultak. Ezek az iskolák Vác iskolavárossá válását is elősegítették, mert nemcsak Vác és környékéről, hanem más megyékből is voltak tanulóik.
{"title":"Lányok és nők oktatása, szakképzése Vácott","authors":"Borbála Fábián","doi":"10.54231/etszemle.2022.2.4","DOIUrl":"https://doi.org/10.54231/etszemle.2022.2.4","url":null,"abstract":"A lányok oktatása a 18. század közepén kezdődött Vácott. Az 1810-es évektől a lányok külön iskolába, illetve osztályba jártak. Tanítójuk a kántor, korabeli elnevezése karmester, volt. A 19. század közepétől a kezdő tanítók voltak a lányok oktatói. A század második felében több magán leányoskola is működött a városban. A Páli Szent Vincéről nevezett Irgalmas Nővérek 1880-től működtek Vácott: először a szegények ellátását végezték, 1881-től óvodát, 1882-től iskolát is működtettek, kézimunkát is tanítottak a lányoknak. 1886-ban Virter Bertalan hagyatékából új iskolát építettek a Miklós téren a felsőbb leányiskola részére, 1894-től leány polgári iskolát is fenntartottak. Gróf Csáky Károly váci püspök alapítványából 1905-ben új leányiskola épületet emeltek, melyet a püspök édesanyjának emlékére Karolinának neveztek el. Az első világháború idején, 1916-ban indult először női kereskedelmi tanfolyam Vácott a Karolina épületében, de a piarista tanárok szervezésében 1919-ig. 1924-ben a váci izraelita polgári iskola indított egy éves női kereskedelmi szaktanfolyamot. 1925-ben újraindították az egy éves katolikus kereskedelmi szaktanfolyamot is a Karolinában 1932-ig. 1933-ban indult először az Irgalmas Nővérek szervezésében női kereskedelmi szaktanfolyam. Az iskolai értesítőkben is olvashatunk a tanfolyamról, a tanárok között Vincés nővérek is voltak. Az 1934-35-ös tanévtől kétéves tanfolyamot indítottak, melyből 1937-től egy négy évfolyamú női felsőkereskedelmi iskola lett. 1938-tól a Karolina régi épületébe, a Miklós térre költözött. 1936-42 között a Vincés nővérek nőipari iskolát is működtettek Vácott, ami érdeklődés hiánya miatt szűnt meg. A lányok oktatásának fejlődése hozzájárult a fiúk oktatásának fejlesztéséhez is. Az Irgalmas nővérek iskolái a város kulturális és szociális életének emeléséhez is hozzájárultak. Ezek az iskolák Vác iskolavárossá válását is elősegítették, mert nemcsak Vác és környékéről, hanem más megyékből is voltak tanulóik.","PeriodicalId":153424,"journal":{"name":"Egyháztörténeti Szemle","volume":"38 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-11-05","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"129559919","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2022-11-05DOI: 10.54231/etszemle.2022.2.5
Věra Miláčková, Kamila Veverková
This article ponders the theological reasoning behind fleeing from re-ligious persecution. It emerged as a reaction to questions raised about the legitimacy and purpose behind the fleeing of Christians from the Middle East. We compared the types of fleeing and their underlying reasons mentioned in the Bible with stories of persecuted Christians fleeing from Iraq and Egypt, and we identified four different theolog-ical approaches – the ”Salvation at stake” approach, the Altruistic/common sense approach, the “Hearing God’s voice” approach, and an Opportunistic approach. Our aim is to provide an opportunity for the persecuted as well as those ministering to them to navigate among the different reasoning options the persecuted take when considering fleeing.
{"title":"Theology of Fleeing from Persecution","authors":"Věra Miláčková, Kamila Veverková","doi":"10.54231/etszemle.2022.2.5","DOIUrl":"https://doi.org/10.54231/etszemle.2022.2.5","url":null,"abstract":"This article ponders the theological reasoning behind fleeing from re-ligious persecution. It emerged as a reaction to questions raised about the legitimacy and purpose behind the fleeing of Christians from the Middle East. We compared the types of fleeing and their underlying reasons mentioned in the Bible with stories of persecuted Christians fleeing from Iraq and Egypt, and we identified four different theolog-ical approaches – the ”Salvation at stake” approach, the Altruistic/common sense approach, the “Hearing God’s voice” approach, and an Opportunistic approach. Our aim is to provide an opportunity for the persecuted as well as those ministering to them to navigate among the different reasoning options the persecuted take when considering fleeing.","PeriodicalId":153424,"journal":{"name":"Egyháztörténeti Szemle","volume":"83 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-11-05","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"123284455","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2022-11-05DOI: 10.54231/etszemle.2022.2.1
Anna Posta
A tanulmány középpontjában a két gyerekkori barátot, az Id. Köleséri Sámuelt és a Martonfalvi Tóth Györgyöt sirató gyászversgyűjtemények állnak. A halotti versekből kinyert információk mentén igyekszem megrajzolni azt a mikrotársadalmi kontextust, amely a 17. századi debreceni értelmiség két kiemelkedő alakját (Id. Köleséri Sámuelt és Martonfalvi Tóth Györgyöt) körülvette. A halotti versgyűjtemények elemzésekor egyszerre több szövegcsoport áll rendelkezésre az elhunyt magánjellegű kapcsolatainak felderítésére. A nyomtatványokban szereplő latin nyelvű halotti költemények és az azokhoz kapcsolódó versaláírások mellett a kiadványokat kísérő latin nyelvű előszók és magyar nyelvű verses siratók is rendkívül informatívak ebből a szempontból. A búcsúztatott személyek családtagjai, gyerekkori barátai, tanulótársai, továbbá közeli ismerősei, kollégái, diákjai és patronáltjai szólnak ki a költeményekből, helyenként novumnak számító információkat, adatokat közölve az elhunyt családi viszonyaira, külső és belső tulajdonságaira, életrajzi adataira, halálának körülményeire és okára nézve. Mindezek mellett utalásszerűen a versek poétikai-retorikai megformáltságával, sajátosságaival vagy éppen az elhunyt jellemzésének topikus fordulataival is foglalkozok a tanulmányban, így mutatva rá a korábbi irodalomtudományi szempontú elemzések során regisztrált sajátosságokhoz való igazodásra vagy éppen az azoktól való eltérésekre.
{"title":"Martonfalvi Tóth György és id. Köleséri Sámuel kapcsolatai a halálukra összeállított versgyűjtemények tükrében","authors":"Anna Posta","doi":"10.54231/etszemle.2022.2.1","DOIUrl":"https://doi.org/10.54231/etszemle.2022.2.1","url":null,"abstract":"A tanulmány középpontjában a két gyerekkori barátot, az Id. Köleséri Sámuelt és a Martonfalvi Tóth Györgyöt sirató gyászversgyűjtemények állnak. A halotti versekből kinyert információk mentén igyekszem megrajzolni azt a mikrotársadalmi kontextust, amely a 17. századi debreceni értelmiség két kiemelkedő alakját (Id. Köleséri Sámuelt és Martonfalvi Tóth Györgyöt) körülvette. A halotti versgyűjtemények elemzésekor egyszerre több szövegcsoport áll rendelkezésre az elhunyt magánjellegű kapcsolatainak felderítésére. A nyomtatványokban szereplő latin nyelvű halotti költemények és az azokhoz kapcsolódó versaláírások mellett a kiadványokat kísérő latin nyelvű előszók és magyar nyelvű verses siratók is rendkívül informatívak ebből a szempontból. A búcsúztatott személyek családtagjai, gyerekkori barátai, tanulótársai, továbbá közeli ismerősei, kollégái, diákjai és patronáltjai szólnak ki a költeményekből, helyenként novumnak számító információkat, adatokat közölve az elhunyt családi viszonyaira, külső és belső tulajdonságaira, életrajzi adataira, halálának körülményeire és okára nézve. Mindezek mellett utalásszerűen a versek poétikai-retorikai megformáltságával, sajátosságaival vagy éppen az elhunyt jellemzésének topikus fordulataival is foglalkozok a tanulmányban, így mutatva rá a korábbi irodalomtudományi szempontú elemzések során regisztrált sajátosságokhoz való igazodásra vagy éppen az azoktól való eltérésekre.","PeriodicalId":153424,"journal":{"name":"Egyháztörténeti Szemle","volume":"3 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-11-05","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"116968571","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2022-11-05DOI: 10.54231/etszemle.2022.2.6
Cs. Fazekas
Recenzió Zakar Péter: A Csanádi egyházmegye az 1848/49-es forradalom és szabadságharc időszakában című monográfiájáról.
评论 Péter Zakar 的专著：1848/49 年革命和独立战争时期的 Csanád 教区。
{"title":"Zakar Péter: A Csanádi Egyházmegye az 1848/49-es forradalom és szabadságharc időszakában. Gondolat Kiadó, Budapest, 2021. 321 old.","authors":"Cs. Fazekas","doi":"10.54231/etszemle.2022.2.6","DOIUrl":"https://doi.org/10.54231/etszemle.2022.2.6","url":null,"abstract":"Recenzió Zakar Péter: A Csanádi egyházmegye az 1848/49-es forradalom és szabadságharc időszakában című monográfiájáról.","PeriodicalId":153424,"journal":{"name":"Egyháztörténeti Szemle","volume":"81 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-11-05","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"126238294","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2022-05-24DOI: 10.54231/etszemle.2022.1.1
Tamás Kruppa
A magyarországi vallásgyakorlat szabályozásában kulcsszerepet játszó pontok amelyek elfogadására 1605-1606-ban, a Bocskai István által vezetett felkelők és a Habsburg kormányzat által atfolytatott tárgyalások eredményeként került sor, a mai napig a Károlyi Árpád által kiadott források alapján és az ő narratívájában ismerjük. Ennek alapja a 19. századi osztrák-magyar kiegyezés volt. A források újra olvasásának, és a kutatásba újabbak bevonása olyan új eredményekhez vezetett, amelyek alapján lehetővé vált az eseményeknek egy másfajta lehetséges értelmezése. Ez az eddigiekhez képest jóval nagyobb és pozitívabb szerepet tételez fel az események alakításában a Magyar Tanácsnak és különösen Forgách Ferencnek.
{"title":"Küzdelem a bécsi béke egyházügyi rendelkezései körül","authors":"Tamás Kruppa","doi":"10.54231/etszemle.2022.1.1","DOIUrl":"https://doi.org/10.54231/etszemle.2022.1.1","url":null,"abstract":"A magyarországi vallásgyakorlat szabályozásában kulcsszerepet játszó pontok amelyek elfogadására 1605-1606-ban, a Bocskai István által vezetett felkelők és a Habsburg kormányzat által atfolytatott tárgyalások eredményeként került sor, a mai napig a Károlyi Árpád által kiadott források alapján és az ő narratívájában ismerjük. Ennek alapja a 19. századi osztrák-magyar kiegyezés volt. A források újra olvasásának, és a kutatásba újabbak bevonása olyan új eredményekhez vezetett, amelyek alapján lehetővé vált az eseményeknek egy másfajta lehetséges értelmezése. Ez az eddigiekhez képest jóval nagyobb és pozitívabb szerepet tételez fel az események alakításában a Magyar Tanácsnak és különösen Forgách Ferencnek.","PeriodicalId":153424,"journal":{"name":"Egyháztörténeti Szemle","volume":"34 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-05-24","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"126602318","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2022-05-24DOI: 10.54231/etszemle.2022.1.12
Sándor Hunyadi
A 14. század első felének pápai–magyar kapcsolatai nem kifejezetten álltak az eddigi kutatások középpontjában. Ezen változtatott a most bemutatásra kerülő könyv, amely 2020-ban jelent meg a DeLegatOnline Könyvek sorozat részeként. A monográfia alapját Maléth Ágnes 2017-ben megvédett doktori disszertációja képezi, amely azóta tartalmában és szerkezetében is jelentős átalakuláson ment keresztül. Maléth könyve mélyrehatóan elemzi I. Károly Szentszékkel fenntartott kapcsolatait, emellett az avignoni kúria és magyar királyi udvar egymáshoz való viszonya szempontjából meghatározó képviselők személyének meghatározásán alapuló, széleskörűen tematizált megközelítést nyújt, kirajzolva a pápaság és a Magyar Királyság kapcsolatrendszerének korabeli súlypontjait.
{"title":"Maléth Ágnes: A Magyar Királyság és a Szentszék kapcsolata I. Károly korában. Pécs 2020. 497. o.","authors":"Sándor Hunyadi","doi":"10.54231/etszemle.2022.1.12","DOIUrl":"https://doi.org/10.54231/etszemle.2022.1.12","url":null,"abstract":"A 14. század első felének pápai–magyar kapcsolatai nem kifejezetten álltak az eddigi kutatások középpontjában. Ezen változtatott a most bemutatásra kerülő könyv, amely 2020-ban jelent meg a DeLegatOnline Könyvek sorozat részeként. A monográfia alapját Maléth Ágnes 2017-ben megvédett doktori disszertációja képezi, amely azóta tartalmában és szerkezetében is jelentős átalakuláson ment keresztül. Maléth könyve mélyrehatóan elemzi I. Károly Szentszékkel fenntartott kapcsolatait, emellett az avignoni kúria és magyar királyi udvar egymáshoz való viszonya szempontjából meghatározó képviselők személyének meghatározásán alapuló, széleskörűen tematizált megközelítést nyújt, kirajzolva a pápaság és a Magyar Királyság kapcsolatrendszerének korabeli súlypontjait.","PeriodicalId":153424,"journal":{"name":"Egyháztörténeti Szemle","volume":"1 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-05-24","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"131004852","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2022-05-24DOI: 10.54231/etszemle.2022.1.2
Miskei Antal
Szegedi Kis István a helvét irányú teológia tanainak első magyarországi rendszerezője. A wittenbergi egyetemen folytatott tanulmányai után hazatért Magyarországra, ahol előbb oktatott és iskolát vezetett, majd 1554-től Laskón, 1558-tól pedig Kálmáncsán vállalt lelkészi állást. 1561 és 1563 között török fogságot szenvedett. Élete utolsó évtizedét – az oszmánok akaratának megfelelően – Ráckevén töltötte, ahol prédikátorként és az alsó-dunamelléki egyházkerület szuperintendenseként tevékenykedett. Kezdetben a wittenbergi irányzat híve volt, de az 1550-es évek második felében már szinte bizonyosan a helvét hitvallást követte. Latin nyelvű teológiai munkái halála után külföldön jelentek meg, így Európa-szerte ismert személlyé vált. Zsoltárfordításainak és magyar nyelvű verseinek egy része szintén fennmaradt. Életrajzát tanítványa, Skarica Máté írta meg latin nyelven, aki egyben megrajzolta mestere arcképét is.
{"title":"A 450 éve elhunyt Szegedi Kis István emlékezete (1505–1572)","authors":"Miskei Antal","doi":"10.54231/etszemle.2022.1.2","DOIUrl":"https://doi.org/10.54231/etszemle.2022.1.2","url":null,"abstract":"Szegedi Kis István a helvét irányú teológia tanainak első magyarországi rendszerezője. A wittenbergi egyetemen folytatott tanulmányai után hazatért Magyarországra, ahol előbb oktatott és iskolát vezetett, majd 1554-től Laskón, 1558-tól pedig Kálmáncsán vállalt lelkészi állást. 1561 és 1563 között török fogságot szenvedett. Élete utolsó évtizedét – az oszmánok akaratának megfelelően – Ráckevén töltötte, ahol prédikátorként és az alsó-dunamelléki egyházkerület szuperintendenseként tevékenykedett. Kezdetben a wittenbergi irányzat híve volt, de az 1550-es évek második felében már szinte bizonyosan a helvét hitvallást követte. Latin nyelvű teológiai munkái halála után külföldön jelentek meg, így Európa-szerte ismert személlyé vált. Zsoltárfordításainak és magyar nyelvű verseinek egy része szintén fennmaradt. Életrajzát tanítványa, Skarica Máté írta meg latin nyelven, aki egyben megrajzolta mestere arcképét is.","PeriodicalId":153424,"journal":{"name":"Egyháztörténeti Szemle","volume":"452 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-05-24","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"125783519","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2022-05-24DOI: 10.54231/etszemle.2022.1.4
József Zsengellér
A magyar református felsőoktatás története 1531-gyel kezdődik, mely évhez köthető a sárospataki és a pápai iskolák átvétele korábbi fenntartóiktól, Debrecennel kiegészülve (1538) lettek a forrása mindannak, ami oktatásügyben református berkekben megvalósult. Az indulást követően alig 30 év telt el, és máris megtörtént az első, drámai tűzeset. Ebben a tanulmányban református kollégiumainkat sújtó tűzesetek történetét és azok szerteágazó hatását történeti és teológiai szempontból vizsgálom meg. Debrecen (1564, 1802), Kolozsvár (1655, 1798) Nagyenyed (1704) és Pápa (1788) követik egymást a kollégiumtüzek sorában, míg eljutunk a Ráday Kollégium drámai leégéséhez: Budapest (2019). A tűz martalékává vált épületek a felbecsülhetetlen pusztítás és a felfoghatatlan áldozatok után az áldozatkészség és összefogás példájaként újjáépülve, fizikálisan és lelkileg is megújulva váltak a református oktatás és a magyar művelődés szellemi világítótornyaivá.
{"title":"Vörös kakasból főnix","authors":"József Zsengellér","doi":"10.54231/etszemle.2022.1.4","DOIUrl":"https://doi.org/10.54231/etszemle.2022.1.4","url":null,"abstract":"A magyar református felsőoktatás története 1531-gyel kezdődik, mely évhez köthető a sárospataki és a pápai iskolák átvétele korábbi fenntartóiktól, Debrecennel kiegészülve (1538) lettek a forrása mindannak, ami oktatásügyben református berkekben megvalósult. Az indulást követően alig 30 év telt el, és máris megtörtént az első, drámai tűzeset. Ebben a tanulmányban református kollégiumainkat sújtó tűzesetek történetét és azok szerteágazó hatását történeti és teológiai szempontból vizsgálom meg. Debrecen (1564, 1802), Kolozsvár (1655, 1798) Nagyenyed (1704) és Pápa (1788) követik egymást a kollégiumtüzek sorában, míg eljutunk a Ráday Kollégium drámai leégéséhez: Budapest (2019). A tűz martalékává vált épületek a felbecsülhetetlen pusztítás és a felfoghatatlan áldozatok után az áldozatkészség és összefogás példájaként újjáépülve, fizikálisan és lelkileg is megújulva váltak a református oktatás és a magyar művelődés szellemi világítótornyaivá.","PeriodicalId":153424,"journal":{"name":"Egyháztörténeti Szemle","volume":"18 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-05-24","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"125279573","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2022-05-24DOI: 10.54231/etszemle.2022.1.8
A. Szabó
Heiner Lück, a hallei egyetem professzor emeritusa összefoglaló monográfiája a wittenbergi egyetem történetéről.
哈勒大学名誉教授海纳-吕克（Heiner Lück）撰写了一本关于维滕贝格大学历史的综合性专著。
{"title":"Heiner Lück: Alma Leucorea. Eine Geschichte der Universität Wittenberg 1502 bis 1817. Halle, Universitätsverlag Halle-Wittenberg, 2020, 368 old.","authors":"A. Szabó","doi":"10.54231/etszemle.2022.1.8","DOIUrl":"https://doi.org/10.54231/etszemle.2022.1.8","url":null,"abstract":"Heiner Lück, a hallei egyetem professzor emeritusa összefoglaló monográfiája a wittenbergi egyetem történetéről.","PeriodicalId":153424,"journal":{"name":"Egyháztörténeti Szemle","volume":"16 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-05-24","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"128697950","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
京公网安备 11010802042870号
京ICP备2023020795号-1
扫码关注我们
求助内容：
应助结果提醒方式：