A tüdőrák hazai előfordulása viszonylag jelentős, incidenciája hasonlít más közép-európai országok átlagához. Ahhoz, hogy a betegek életkilátásai jelentősen javuljanak, a legjobb megoldás a korai diagnosztika, azaz a szűrés, amelynek klinikai szempontból eredményes módszere a kis dózisú komputertomográfia. A nemzetközi és hazai szakmai ajánlások ellenére szervezett, országos szintű tüdőrákszűrés egyelőre kevés helyen történik a világon. Egy szervezett, népegészségügyi célú szűrési program bevezetésekor a bizonyított hatásosság mellett a rendelkezésre álló egészségügyi kapacitás, infrastruktúra, valamint a gazdasági szempontok figyelembevétele is szükséges. Magyarországon a jelenlegi helyzethez képest (nincs szervezett, általános népességi szűrés) az 55–74 éves dohányosok évenkénti, kis sugárdózisú komputertomográfiával történő szűrése tűnik költséghatékony megoldásnak: egy minőségi életév megvásárlása valamivel kétmillió forint felett van. A szűrés utáni első években ugyan dominál a többletköltség, hiszen mind a korai, mind a késői stádiumúak között több a kezelendő beteg, a tizedik év után azonban a rendszer költségmegtakarítóvá válhat. Egy régiókra és/vagy társadalmi csoportokra specifikált tüdőrákszűrés az egészségügyi erőforrások méltányos elosztását támogathatná. Ehhez azonban jól szervezett, célzott és rendszeres kampányok szükségesek. A nemzetközi példák jól mutatják, hogy egy hatékony szűrőprogram implementációjának két kulcsa van: a monitorozás és az intézményi háttér.
{"title":"A kis dózisú komputertomográfiával történő tüdőrákszűrés hazai bevezetésének kérdései","authors":"Balázs Nagy, Dávid Győrbíró, Marcell Csanádi","doi":"10.33616/lam.33.0105","DOIUrl":"https://doi.org/10.33616/lam.33.0105","url":null,"abstract":"A tüdőrák hazai előfordulása viszonylag jelentős, incidenciája hasonlít más közép-európai országok átlagához. Ahhoz, hogy a betegek életkilátásai jelentősen javuljanak, a legjobb megoldás a korai diagnosztika, azaz a szűrés, amelynek klinikai szempontból eredményes módszere a kis dózisú komputertomográfia. A nemzetközi és hazai szakmai ajánlások ellenére szervezett, országos szintű tüdőrákszűrés egyelőre kevés helyen történik a világon. Egy szervezett, népegészségügyi célú szűrési program bevezetésekor a bizonyított hatásosság mellett a rendelkezésre álló egészségügyi kapacitás, infrastruktúra, valamint a gazdasági szempontok figyelembevétele is szükséges. Magyarországon a jelenlegi helyzethez képest (nincs szervezett, általános népességi szűrés) az 55–74 éves dohányosok évenkénti, kis sugárdózisú komputertomográfiával történő szűrése tűnik költséghatékony megoldásnak: egy minőségi életév megvásárlása valamivel kétmillió forint felett van. A szűrés utáni első években ugyan dominál a többletköltség, hiszen mind a korai, mind a késői stádiumúak között több a kezelendő beteg, a tizedik év után azonban a rendszer költségmegtakarítóvá válhat. Egy régiókra és/vagy társadalmi csoportokra specifikált tüdőrákszűrés az egészségügyi erőforrások méltányos elosztását támogathatná. Ehhez azonban jól szervezett, célzott és rendszeres kampányok szükségesek. A nemzetközi példák jól mutatják, hogy egy hatékony szűrőprogram implementációjának két kulcsa van: a monitorozás és az intézményi háttér.","PeriodicalId":35476,"journal":{"name":"Lege Artis Medicinae","volume":"4 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"69458162","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
2023-ban evidenciaként kell elfogadunk azt a tényt, hogy az emelkedett LDL-C okozó rizikótényezője az atheroscleroticus érbetegségeknek és a következményként fellépő érkatasztrófáknak (myocardialis infarktus, stroke, perifériás érelzáródás). Intenzív lipidterápiával, azaz intenzív dózisú statin (20–40 mg rosuvastatin vagy 40–80 mg atorvastatin) és ezetimib kombinációjának alkalmazásával 50% feletti mértékben csökkenthető az LDL-C-szint, és így a kezeltek nagy részénél elérhetőek lennének a hazai és a nemzetközi ajánlásokban szereplő LDL-C-célértékek. Ugyan - akkor jól ismertek azok az adatok, hogy a dyslipidaemiás betegeknél nagyon rossz a lipidcsökkentő gyógyszerek vonatkozásában a terápiás fegyelem (gyenge adherencia, perzisztencia). A dyslipidaemiás betegek terápiás együttműködésének javításához a kezelőorvosnak határozott meggyőződéssel kell képviselni, hogy az LDL-C hatásos csökkentésével megelőzhetőek az érkatasztrófák és azok ismétlődése. A rendelkezésre álló gyógyszerek biztonságosak, hatásosak. A betegeket individuálisan megválasztott kommunikációval meg kell győzni, hogy az emelkedett LDL-C-szint idő előtti érkárosodáshoz vezet, és az LDL-C hatásos csökkentésével a már kialakult ér - elváltozások visszafordíthatóak, javíthatók. A betegek rendszeres ellenőrzésével a szükséges terápiás együttműködést hosszú távon fenn kell tartani.
{"title":"Híd a szakadék felett : A lipidcsökkentő kezelés ajánlásai és a valósága","authors":"István Reiber, Izabella Mező","doi":"10.33616/lam.33.0364","DOIUrl":"https://doi.org/10.33616/lam.33.0364","url":null,"abstract":"2023-ban evidenciaként kell elfogadunk azt a tényt, hogy az emelkedett LDL-C okozó rizikótényezője az atheroscleroticus érbetegségeknek és a következményként fellépő érkatasztrófáknak (myocardialis infarktus, stroke, perifériás érelzáródás). Intenzív lipidterápiával, azaz intenzív dózisú statin (20–40 mg rosuvastatin vagy 40–80 mg atorvastatin) és ezetimib kombinációjának alkalmazásával 50% feletti mértékben csökkenthető az LDL-C-szint, és így a kezeltek nagy részénél elérhetőek lennének a hazai és a nemzetközi ajánlásokban szereplő LDL-C-célértékek. Ugyan - akkor jól ismertek azok az adatok, hogy a dyslipidaemiás betegeknél nagyon rossz a lipidcsökkentő gyógyszerek vonatkozásában a terápiás fegyelem (gyenge adherencia, perzisztencia). A dyslipidaemiás betegek terápiás együttműködésének javításához a kezelőorvosnak határozott meggyőződéssel kell képviselni, hogy az LDL-C hatásos csökkentésével megelőzhetőek az érkatasztrófák és azok ismétlődése. A rendelkezésre álló gyógyszerek biztonságosak, hatásosak. A betegeket individuálisan megválasztott kommunikációval meg kell győzni, hogy az emelkedett LDL-C-szint idő előtti érkárosodáshoz vezet, és az LDL-C hatásos csökkentésével a már kialakult ér - elváltozások visszafordíthatóak, javíthatók. A betegek rendszeres ellenőrzésével a szükséges terápiás együttműködést hosszú távon fenn kell tartani.","PeriodicalId":35476,"journal":{"name":"Lege Artis Medicinae","volume":"1 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"69458192","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A tanulmány azt a folyamatot mutatja be, ahogy a szégyen napirendre került a 20. század közepétôl fogva professzionalizálódó és önálló orvosi szakággá váló addik - ciógyógyászatban. A szerzô tárgyalja a felépülô szenvedélybetegek, a szakemberek, a kutatók és a politikai döntéshozók együttmûködéséhez vezetô törekvéseket. Az írás a szégyennel áthatott addiktív családi dinamika, az Alcoholics Anonymous (Anonim Alkoholisták, AA) szégyenkezelô innovációi, a szégyenküszöb változásának történeti folyamata és az addikció közpolitikai kérdéssé emelkedésének tükrében mutatja be a fôbb trendeket.
{"title":"Addikció és szégyen","authors":"Gábor Kelemen","doi":"10.33616/lam.33.0209","DOIUrl":"https://doi.org/10.33616/lam.33.0209","url":null,"abstract":"A tanulmány azt a folyamatot mutatja be, ahogy a szégyen napirendre került a 20. század közepétôl fogva professzionalizálódó és önálló orvosi szakággá váló addik - ciógyógyászatban. A szerzô tárgyalja a felépülô szenvedélybetegek, a szakemberek, a kutatók és a politikai döntéshozók együttmûködéséhez vezetô törekvéseket. Az írás a szégyennel áthatott addiktív családi dinamika, az Alcoholics Anonymous (Anonim Alkoholisták, AA) szégyenkezelô innovációi, a szégyenküszöb változásának történeti folyamata és az addikció közpolitikai kérdéssé emelkedésének tükrében mutatja be a fôbb trendeket.","PeriodicalId":35476,"journal":{"name":"Lege Artis Medicinae","volume":"1 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"69458003","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Magyarországon a major amputációk száma mintegy két és félszeresen haladja meg a nyugat-európai átlagot. Az amputált betegek fele cukorbeteg. A diabeteses lábszövődmények patomechanizmusa összetett: az okok közül a diabeteses neuropathia, a perifériás érszűkület, a láb statikai és dinamikai változásai, a külső trauma és a fertőzés szerepe emelhető ki. Ezek egy adott beteg esetén egymással különböző mértékben kombinálva vannak jelen. A nemzetközi tapasztalatok szerint a teljes cukorbeteg népesség rendszeres szűrésével azonosíthatók a veszélyeztetett egyének, akiknek szervezett gondozása jelentősen csökkenti az évente kialakuló új lábsebek számát. A diabeteses lábszövődmények eredményes ellátásának feltétele, hogy a végtagi ischaemia és az infekció kezelése, a konzervatív sebészeti beavatkozások és a láb tehermentesítése egyidejűen megvalósuljon. Hazánkban a jövő megkerülhetetlen feladatai közé tartozik a podiáterek bevonása a betegek gondozásába és a multidiszciplináris munkacsoportok országos hálózatának kialakítása annak érdekében, hogy a diabeteses betegek körében csökkenjen az alsó végtagi amputációk száma.
{"title":"Az alapellátás szerepe a diabeteses láb szindróma diagnosztikájában és kezelésében","authors":"Miklós Kajetán, Marianna Rédling","doi":"10.33616/lam.33.0255","DOIUrl":"https://doi.org/10.33616/lam.33.0255","url":null,"abstract":"Magyarországon a major amputációk száma mintegy két és félszeresen haladja meg a nyugat-európai átlagot. Az amputált betegek fele cukorbeteg. A diabeteses lábszövődmények patomechanizmusa összetett: az okok közül a diabeteses neuropathia, a perifériás érszűkület, a láb statikai és dinamikai változásai, a külső trauma és a fertőzés szerepe emelhető ki. Ezek egy adott beteg esetén egymással különböző mértékben kombinálva vannak jelen. A nemzetközi tapasztalatok szerint a teljes cukorbeteg népesség rendszeres szűrésével azonosíthatók a veszélyeztetett egyének, akiknek szervezett gondozása jelentősen csökkenti az évente kialakuló új lábsebek számát. A diabeteses lábszövődmények eredményes ellátásának feltétele, hogy a végtagi ischaemia és az infekció kezelése, a konzervatív sebészeti beavatkozások és a láb tehermentesítése egyidejűen megvalósuljon. Hazánkban a jövő megkerülhetetlen feladatai közé tartozik a podiáterek bevonása a betegek gondozásába és a multidiszciplináris munkacsoportok országos hálózatának kialakítása annak érdekében, hogy a diabeteses betegek körében csökkenjen az alsó végtagi amputációk száma.","PeriodicalId":35476,"journal":{"name":"Lege Artis Medicinae","volume":"1 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"69458019","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A kritikus állapotú újszülöttek ellátása és transzportja sem a neonatalis intenzív ellátás eszközeit, sem az affektív pszichológia legújabb vívmányainak alkalmazását nem nélkülözheti. A leíró cikk részletesen ismerteti az interdiszciplináris együtt működés történetét, a protokoll kidolgozásának munkamódszerét és szakaszait, valamint az úgynevezett „ rezonanciaalapú orvoslás” koncepciója ágy melletti adaptációjának lehetőségeit, az inkubátor mellett szükséges mentális és emocionális teendőket. A Peter Cerny Alapítványi Mentőszolgálatnál a tizedik éve használt és 32 400 transzportnál alkalmazott munkautasítás segítségével sikeresen lehetett adaptálni az affektív pszichológia legfrissebb vívmányait a neonatológiai sürgősségi ellátás rendszerébe. A különböző kommunikációs csatornákon keresztül érkezett jelzések igazolták, hogy a tudatosított, empatikus irányuláson alapuló, érzelmi fókuszú ellátás és a pozitív szuggesztív nyelvezet használata elengedhetetlen az újszülöttek, a nagy stresszt átélt szülők/családtagok és ellátóik mentális egészségének megőrzésében. A jó gyakorlat tapasztalatai alapján feltételezhetjük, hogy a koraszülött-transzportra kifejlesztett érzelmi jelenlétű ellátás módszerét – a megfelelő, szakmaspecifikus adaptációt követően – más betegcsoportokra, azok hozzátartozóira és az őket ellátó személyzet mentálhigiénés egyensúlyának biztosítására is sikeresen lehetne használni.
{"title":"Az interdiszciplinaritás lehetőségei: az érzelmi jelenlét 10 éves jó gyakorlata a koraszülöttmentésben","authors":"Zsolt Somogyvári, Ferenc Kőhalmi, K. Varga","doi":"10.33616/lam.33.0289","DOIUrl":"https://doi.org/10.33616/lam.33.0289","url":null,"abstract":"A kritikus állapotú újszülöttek ellátása és transzportja sem a neonatalis intenzív ellátás eszközeit, sem az affektív pszichológia legújabb vívmányainak alkalmazását nem nélkülözheti. A leíró cikk részletesen ismerteti az interdiszciplináris együtt működés történetét, a protokoll kidolgozásának munkamódszerét és szakaszait, valamint az úgynevezett „ rezonanciaalapú orvoslás” koncepciója ágy melletti adaptációjának lehetőségeit, az inkubátor mellett szükséges mentális és emocionális teendőket. A Peter Cerny Alapítványi Mentőszolgálatnál a tizedik éve használt és 32 400 transzportnál alkalmazott munkautasítás segítségével sikeresen lehetett adaptálni az affektív pszichológia legfrissebb vívmányait a neonatológiai sürgősségi ellátás rendszerébe. A különböző kommunikációs csatornákon keresztül érkezett jelzések igazolták, hogy a tudatosított, empatikus irányuláson alapuló, érzelmi fókuszú ellátás és a pozitív szuggesztív nyelvezet használata elengedhetetlen az újszülöttek, a nagy stresszt átélt szülők/családtagok és ellátóik mentális egészségének megőrzésében. A jó gyakorlat tapasztalatai alapján feltételezhetjük, hogy a koraszülött-transzportra kifejlesztett érzelmi jelenlétű ellátás módszerét – a megfelelő, szakmaspecifikus adaptációt követően – más betegcsoportokra, azok hozzátartozóira és az őket ellátó személyzet mentálhigiénés egyensúlyának biztosítására is sikeresen lehetne használni.","PeriodicalId":35476,"journal":{"name":"Lege Artis Medicinae","volume":"1 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"69458068","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
J. Németh, István Barna, Ede Kékes, Tennó Daiki, Gergely Dankovics, Zoltán Zsolt Nagy
CÉLKITÛZÉS – A közlemény célkitûzése a Magyarország Átfogó Egészségvédelmi Szûrô programja (MÁESZ) keretében 2010– 2022 között vizsgált személyek vérnyo - más értékeinek összevetése a szemnyomásértékekkel, a száraz szem és a fénytörési hibák elôfordulásával. BETEGEK ÉS MÓDSZEREK – A szûrô vizs - gálatok során 168 522 személynél (91109 nônél és 77413 férfinál) mértek vérnyomást, 139 866 személy (74 217 nô és 65 649 férfi) esetében szemnyomást, 63 215 egyénnél (32 917 nônél, illetve 30 298 férfinál) végeztek száraz szem tesztet, és 94 618 fô (50 178 nô és 44 440 férfi) esetében mérték meg a szemek fénytörésértékét. EREDMÉNYEK – A szemnyomás mindkét nemnél a vérnyomásértékkel párhuzamosan, annak súlyosságának fokozódásával növekszik. A szemszárazság nôkben gyakrabban fordul elô és független az aktuális vérnyomásértéktôl. A vérnyomás súlyosságával párhuzamosan nô a hypermetropok (túllátók) és csökken a myopok (rövidlátók) elôfordulási aránya. KÖVETKEZTETÉSEK – Elemzésünk alapján a hypertonia szemészeti összefüggéseire különös figyelmet kell fordítani; emelkedett vérnyomású egyéneknél javasolt a rendszeres szemészeti alapvizsgálat.
{"title":"Szemészeti paraméterek és a vérnyomás összefüggése a Magyarország Átfogó Egészségvédelmi Szûrôprogramjában 2010–2022 – Elôzetes keresztmetszeti vizsgálat","authors":"J. Németh, István Barna, Ede Kékes, Tennó Daiki, Gergely Dankovics, Zoltán Zsolt Nagy","doi":"10.33616/lam.33.0165","DOIUrl":"https://doi.org/10.33616/lam.33.0165","url":null,"abstract":"CÉLKITÛZÉS – A közlemény célkitûzése a Magyarország Átfogó Egészségvédelmi Szûrô programja (MÁESZ) keretében 2010– 2022 között vizsgált személyek vérnyo - más értékeinek összevetése a szemnyomásértékekkel, a száraz szem és a fénytörési hibák elôfordulásával. BETEGEK ÉS MÓDSZEREK – A szûrô vizs - gálatok során 168 522 személynél (91109 nônél és 77413 férfinál) mértek vérnyomást, 139 866 személy (74 217 nô és 65 649 férfi) esetében szemnyomást, 63 215 egyénnél (32 917 nônél, illetve 30 298 férfinál) végeztek száraz szem tesztet, és 94 618 fô (50 178 nô és 44 440 férfi) esetében mérték meg a szemek fénytörésértékét. EREDMÉNYEK – A szemnyomás mindkét nemnél a vérnyomásértékkel párhuzamosan, annak súlyosságának fokozódásával növekszik. A szemszárazság nôkben gyakrabban fordul elô és független az aktuális vérnyomásértéktôl. A vérnyomás súlyosságával párhuzamosan nô a hypermetropok (túllátók) és csökken a myopok (rövidlátók) elôfordulási aránya. KÖVETKEZTETÉSEK – Elemzésünk alapján a hypertonia szemészeti összefüggéseire különös figyelmet kell fordítani; emelkedett vérnyomású egyéneknél javasolt a rendszeres szemészeti alapvizsgálat.","PeriodicalId":35476,"journal":{"name":"Lege Artis Medicinae","volume":"1 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"69458247","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Orsolya Lovasi, Péter Gaál, Andrea Léber, Judit Lám
A nem megfelelően kezelt műtét utáni fájdalom számos káros következménnyel járhat. Eredményes és hatékony csillapításához elengedhetetlen a megbízható mérőeszközökkel végzett rendszeres fájdalomfelmérés. A folyóirat ez év februári számában megjelent közleményünkben az egydimenziós fájdalomfelmérő skálák főbb tulajdonságait mutattuk be. Megállapítottuk ezek legnagyobb hátrányát, ugyanis csak a fájdalom intenzitását mérik, ami nem feltétlenül ad elegendő és megbízható támpontot a terápiás döntésekhez. Jelen tanulmány fő célja a műtét utáni fájdalom felmérésére alkalmas többdimenziós mérőeszközök, illetve azok főbb összetevőinek, alkalmazási körének bemutatása a releváns szakirodalmi közlemények áttekintése alapján. A PICO (population, intervention, control, and outcomes) technika segítségével végzett szisztematikus irodalomkutatás során 396 elérhető és értékelhető cikket találtunk. Ezek közül a legfontosabb 41 angol és 4 magyar nyelvű írás eredményeit összegezzük. A többdimenziós fájdalomfelmérő eszközök közül részletesen tárgyaljuk az Amerikai Fájdalomtársaság betegkimeneti kérdőívének (APS-POQ-R), a svéd Stratégiai és Klinikai Minőségi Indikátorok a Posztoperatív Fájdalom Menedzsmentben (SCQIPP) kérdőívének és a német Posztoperatív Fájdalommenedzsment Fejlesztési Projekt (QUIPS) betegkimeneti kérdőívének jellemzőit. Az egydimenziós skálákkal szemben a többdimenziós mérőeszközök a fájdalom intenzitása mellett értékelik annak egyéb, pszichoszociális aspektusait is. Így lényegesen pontosabb képet adnak a fájdalom természetéről, ugyanakkor alkalmazásuk több időt és körültekintést igényel, és nem minden betegcsoport esetében használhatók. Ennek megfelelően az egydimenziós skálák inkább a klinikai gyakorlat támogatására alkalmasak olyan esetekben, amelyekben a többdimenziós eszközök használata nem lehetséges. Minőségfejlesztési és kutatási célra elsősorban a többdimenziós mérőeszközök alkalmazhatók.
{"title":"A műtét utáni fájdalomcsillapítás minőségének felmérési lehetőségei: többdimenziós eszközök","authors":"Orsolya Lovasi, Péter Gaál, Andrea Léber, Judit Lám","doi":"10.33616/lam.32.017","DOIUrl":"https://doi.org/10.33616/lam.32.017","url":null,"abstract":"A nem megfelelően kezelt műtét utáni fájdalom számos káros következménnyel járhat. Eredményes és hatékony csillapításához elengedhetetlen a megbízható mérőeszközökkel végzett rendszeres fájdalomfelmérés. A folyóirat ez év februári számában megjelent közleményünkben az egydimenziós fájdalomfelmérő skálák főbb tulajdonságait mutattuk be. Megállapítottuk ezek legnagyobb hátrányát, ugyanis csak a fájdalom intenzitását mérik, ami nem feltétlenül ad elegendő és megbízható támpontot a terápiás döntésekhez. Jelen tanulmány fő célja a műtét utáni fájdalom felmérésére alkalmas többdimenziós mérőeszközök, illetve azok főbb összetevőinek, alkalmazási körének bemutatása a releváns szakirodalmi közlemények áttekintése alapján. A PICO (population, intervention, control, and outcomes) technika segítségével végzett szisztematikus irodalomkutatás során 396 elérhető és értékelhető cikket találtunk. Ezek közül a legfontosabb 41 angol és 4 magyar nyelvű írás eredményeit összegezzük. A többdimenziós fájdalomfelmérő eszközök közül részletesen tárgyaljuk az Amerikai Fájdalomtársaság betegkimeneti kérdőívének (APS-POQ-R), a svéd Stratégiai és Klinikai Minőségi Indikátorok a Posztoperatív Fájdalom Menedzsmentben (SCQIPP) kérdőívének és a német Posztoperatív Fájdalommenedzsment Fejlesztési Projekt (QUIPS) betegkimeneti kérdőívének jellemzőit. Az egydimenziós skálákkal szemben a többdimenziós mérőeszközök a fájdalom intenzitása mellett értékelik annak egyéb, pszichoszociális aspektusait is. Így lényegesen pontosabb képet adnak a fájdalom természetéről, ugyanakkor alkalmazásuk több időt és körültekintést igényel, és nem minden betegcsoport esetében használhatók. Ennek megfelelően az egydimenziós skálák inkább a klinikai gyakorlat támogatására alkalmasak olyan esetekben, amelyekben a többdimenziós eszközök használata nem lehetséges. Minőségfejlesztési és kutatási célra elsősorban a többdimenziós mérőeszközök alkalmazhatók.","PeriodicalId":35476,"journal":{"name":"Lege Artis Medicinae","volume":"1 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"69457500","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Orsolya Lovasi, Judit Lám, Andrea Léber, Péter Gaál
A műtét utáni fájdalomcsillapítás minőségének mérésére egyre nagyobb figyelem irányul a klinikai gyakorlatban, mivel a nem megfelelően kezelt fájdalom számos negatív következménnyel jár mind a betegek, mind az egészségügyi ellátást végzők számára. Az ellátás minőségértékelésének fontos komponense a betegkimenetek mérése, ehhez pedig rendszeres fájdalomértékelések és megbízható fájdalomfelmérő eszközök szükségesek. Közleményünk fő célja a műtét utáni fájdalom felmérésére vonatkozó skálák, fájdalom fel mérőeszközök felkutatása a releváns szakirodalmi közleményekben, amelyhez szisztematikus irodalomkutatást végeztünk PICO (population, intervention, control, and outcomes) technika segítségével. Összesen 396 hozzáférhető és értékelhető cikket találtunk, amelyekből a legfontosabb 31 angol és három magyar nyelvű írás eredményeit összegezzük. A fájdalomcsillapítással foglalkozó szer vezetek műtétet követően rendszeres fájdalomfelmérést ajánlanak, amelyhez egydimenziós és többdimenziós fájdalomfelmérő eszközök állnak rendelkezésre. Az egydimenziós skálák közül a Numerikus Fájdalomfelmérő Skálát (Numerical Rating Scale, NRS), a Vizuális Analóg Skálát (Visual Analogue Scale, VAS) és a Verbális Leíró Skálát (Verbal Descriptor Scale, VDS) hasonlítjuk össze a műtét utáni fájdalom mérésének szempontjából azonosítható előnyök, valamint korlátozó tényezők be - mutatásával. Bár a klinikumban az NRS-t használják a legszélesebb körben, a VAS érzékenyebb a változások detektálására és statisztikai szempontból is a legjobban kezelhető. A VDS-nek is van előnye, mégpedig az, hogy az eredmény értelmezésében nincsenek jelentős eltérések. A VAS ugyanakkor használati szempontból a legbonyolultabb, a legkevésbé preferált a betegek körében, és közvetlenül műtét után sem mindig alkalmazható. A VDS a legkevésbé érzékeny mérőeszköz, amelynek eredményét a szóértelmezés eltérései befolyásolják és gyenge szókincsű betegeknél nem alkalmazható. Az egydimenziós skálák előnye, hogy gyorsan bevethetők és egyszerű a használatuk, de a fájdalomnak csak egy dimenzióját, az intenzitását mérik, a beteg által megadott értékek és a fájdalom megélése, valamint a megfigyelhető következmények közötti kapcsolat az esetek érdemi részében nem egyértelmű. Ezért, amikor a körülmények lehetővé te - szik, érdemes megfontolni a multidimenzionális eszközök használatát.
{"title":"A műtét utáni fájdalomcsillapítás minőségének felmérési lehetőségei: egydimenziós skálák","authors":"Orsolya Lovasi, Judit Lám, Andrea Léber, Péter Gaál","doi":"10.33616/lam.32.004","DOIUrl":"https://doi.org/10.33616/lam.32.004","url":null,"abstract":"A műtét utáni fájdalomcsillapítás minőségének mérésére egyre nagyobb figyelem irányul a klinikai gyakorlatban, mivel a nem megfelelően kezelt fájdalom számos negatív következménnyel jár mind a betegek, mind az egészségügyi ellátást végzők számára. Az ellátás minőségértékelésének fontos komponense a betegkimenetek mérése, ehhez pedig rendszeres fájdalomértékelések és megbízható fájdalomfelmérő eszközök szükségesek. Közleményünk fő célja a műtét utáni fájdalom felmérésére vonatkozó skálák, fájdalom fel mérőeszközök felkutatása a releváns szakirodalmi közleményekben, amelyhez szisztematikus irodalomkutatást végeztünk PICO (population, intervention, control, and outcomes) technika segítségével. Összesen 396 hozzáférhető és értékelhető cikket találtunk, amelyekből a legfontosabb 31 angol és három magyar nyelvű írás eredményeit összegezzük. A fájdalomcsillapítással foglalkozó szer vezetek műtétet követően rendszeres fájdalomfelmérést ajánlanak, amelyhez egydimenziós és többdimenziós fájdalomfelmérő eszközök állnak rendelkezésre. Az egydimenziós skálák közül a Numerikus Fájdalomfelmérő Skálát (Numerical Rating Scale, NRS), a Vizuális Analóg Skálát (Visual Analogue Scale, VAS) és a Verbális Leíró Skálát (Verbal Descriptor Scale, VDS) hasonlítjuk össze a műtét utáni fájdalom mérésének szempontjából azonosítható előnyök, valamint korlátozó tényezők be - mutatásával. Bár a klinikumban az NRS-t használják a legszélesebb körben, a VAS érzékenyebb a változások detektálására és statisztikai szempontból is a legjobban kezelhető. A VDS-nek is van előnye, mégpedig az, hogy az eredmény értelmezésében nincsenek jelentős eltérések. A VAS ugyanakkor használati szempontból a legbonyolultabb, a legkevésbé preferált a betegek körében, és közvetlenül műtét után sem mindig alkalmazható. A VDS a legkevésbé érzékeny mérőeszköz, amelynek eredményét a szóértelmezés eltérései befolyásolják és gyenge szókincsű betegeknél nem alkalmazható. Az egydimenziós skálák előnye, hogy gyorsan bevethetők és egyszerű a használatuk, de a fájdalomnak csak egy dimenzióját, az intenzitását mérik, a beteg által megadott értékek és a fájdalom megélése, valamint a megfigyelhető következmények közötti kapcsolat az esetek érdemi részében nem egyértelmű. Ezért, amikor a körülmények lehetővé te - szik, érdemes megfontolni a multidimenzionális eszközök használatát.","PeriodicalId":35476,"journal":{"name":"Lege Artis Medicinae","volume":"1 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"69457827","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A Covid-19-pandémia során több pszichiátriai kórkép vált gyakoribbá, a többi között az evészavarok esetében is. Növekedett az anorexia nervosa és a bulimia nervosa, valamint egyéb evészavartünetek incidenciája. Emellett súlyosbodtak a tünetek és nagyobb lett a relapszus aránya is. Mindezek hátterében a következő tényezők szerepelhetnek: megváltozott az étel elérhetősége; fokozódott a félelem az elhízástól, hangsúlyossá vált a közösségi média és egyes internetes oldalak szerepe az izoláció következtében, kifejezettebb lett a társas összehasonlítás; korlátozottak voltak a sportolási lehetőségek; növekedett a stresszkeltő életesemények hatása, például a családi feszültségeké. A pandémia mentális következményei a táplálkozási magatartás terén is a pszichoedukáció, az elsődleges és másodlagos prevenció fontosságára hívják fel a figyelmet.
{"title":"A Covid-19-pandémia hatása az evészavarokra","authors":"Bernadett Babusa, Ferenc Túry","doi":"10.33616/lam.32.015","DOIUrl":"https://doi.org/10.33616/lam.32.015","url":null,"abstract":"A Covid-19-pandémia során több pszichiátriai kórkép vált gyakoribbá, a többi között az evészavarok esetében is. Növekedett az anorexia nervosa és a bulimia nervosa, valamint egyéb evészavartünetek incidenciája. Emellett súlyosbodtak a tünetek és nagyobb lett a relapszus aránya is. Mindezek hátterében a következő tényezők szerepelhetnek: megváltozott az étel elérhetősége; fokozódott a félelem az elhízástól, hangsúlyossá vált a közösségi média és egyes internetes oldalak szerepe az izoláció következtében, kifejezettebb lett a társas összehasonlítás; korlátozottak voltak a sportolási lehetőségek; növekedett a stresszkeltő életesemények hatása, például a családi feszültségeké. A pandémia mentális következményei a táplálkozási magatartás terén is a pszichoedukáció, az elsődleges és másodlagos prevenció fontosságára hívják fel a figyelmet.","PeriodicalId":35476,"journal":{"name":"Lege Artis Medicinae","volume":"1 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"69457962","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Balázs Sinkovits, Veronika Kovács-Borbás, Kornélia Lovas, G. Merész, P. Rózsa, Balázs Salfer, Zsuzsa Soltész, Bence Takács, Áron Vincziczki, Z. Kaló
A tudományos bizonyítékon alapuló egészségpolitikai döntéshozatal (HTA) az egészségügyi technológiaelemzés elterjedésével vált általánossá a világ fejlett országaiban, így Magyarországon is. A döntéshozatal transzparenciája az elmúlt években javult, mind a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő, mind az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet egyre több – a döntéshozatalhoz kapcsolódó – információt oszt meg a társadalommal. Ugyanakkor az egészségügyi technológiaelemzésekben összegzett tudományos bizonyítékok egyelőre még nem érhetők el nyilvánosan. Az egészség-gazdaságtani elemzések készítéséről és értékeléséről szóló szakmai irányelv megújításához kapcsolódva, a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság munkacsoportot hozott létre, amely transzparenciakódex megalkotását tűzte ki feladatául. A munkacsoport az irányelv különböző fejezeteit három kategóriába sorolta. A kódex a 28 fejezetből 20-at javasol megkötés nélküli közzétételre, öt fejezet esetében csak megkötések mellett ajánlja a publikációt, míg három fejezet tartalmát nem javasolja nyilvánosságra hozni. Ez utóbbi körbe jellemzően az üzleti titoknak minősülő adatok kerültek. A kódex elősegítheti, hogy a társadalom érintett szereplői, különös tekintettel az egészségügyi dolgozókra, páciensekre és kutatókra, minél nagyobb körben megismerhessék a különböző egészségügyi technológiákról rendelkezésre álló tudományos bizonyítékokat, az azokkal összefüggő elemzéseket és egyéb szempontokat. Közvetve pedig hozzájárulhat az elemzések minőségének javításához és végső soron az egészségügyi technológiaelemzés módszertanának fejlődéséhez is.
{"title":"A társadalombiztosítási támogatásra irányuló kérelmek egészség-gazdaságtani elemzéseinek transzparenciakódexe","authors":"Balázs Sinkovits, Veronika Kovács-Borbás, Kornélia Lovas, G. Merész, P. Rózsa, Balázs Salfer, Zsuzsa Soltész, Bence Takács, Áron Vincziczki, Z. Kaló","doi":"10.33616/lam.32.025","DOIUrl":"https://doi.org/10.33616/lam.32.025","url":null,"abstract":"A tudományos bizonyítékon alapuló egészségpolitikai döntéshozatal (HTA) az egészségügyi technológiaelemzés elterjedésével vált általánossá a világ fejlett országaiban, így Magyarországon is. A döntéshozatal transzparenciája az elmúlt években javult, mind a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő, mind az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet egyre több – a döntéshozatalhoz kapcsolódó – információt oszt meg a társadalommal. Ugyanakkor az egészségügyi technológiaelemzésekben összegzett tudományos bizonyítékok egyelőre még nem érhetők el nyilvánosan. Az egészség-gazdaságtani elemzések készítéséről és értékeléséről szóló szakmai irányelv megújításához kapcsolódva, a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság munkacsoportot hozott létre, amely transzparenciakódex megalkotását tűzte ki feladatául. A munkacsoport az irányelv különböző fejezeteit három kategóriába sorolta. A kódex a 28 fejezetből 20-at javasol megkötés nélküli közzétételre, öt fejezet esetében csak megkötések mellett ajánlja a publikációt, míg három fejezet tartalmát nem javasolja nyilvánosságra hozni. Ez utóbbi körbe jellemzően az üzleti titoknak minősülő adatok kerültek. A kódex elősegítheti, hogy a társadalom érintett szereplői, különös tekintettel az egészségügyi dolgozókra, páciensekre és kutatókra, minél nagyobb körben megismerhessék a különböző egészségügyi technológiákról rendelkezésre álló tudományos bizonyítékokat, az azokkal összefüggő elemzéseket és egyéb szempontokat. Közvetve pedig hozzájárulhat az elemzések minőségének javításához és végső soron az egészségügyi technológiaelemzés módszertanának fejlődéséhez is.","PeriodicalId":35476,"journal":{"name":"Lege Artis Medicinae","volume":"1 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"69458216","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
京公网安备 11010802042870号
京ICP备2023020795号-1
扫码关注我们
求助内容：
应助结果提醒方式：