A Literatura 2022/2-es számának tematikus blokkja a történetiség különböző koncepcióit járta körül, nagy hangsúlyt fektetve a multitemporalitás jelenségére. Ha erre összepontosítunk, akkor egyúttal „szakítunk a történelem szokásos normatív szemléletével és megítélésével. Ennek a szemléletváltásnak a megerősítéséül szolgálhat az is, hogy a temporalitás, a történetiség hatalmi kezelése és értelmezése olykor szintúgy ellentmond a »fejlődés«, a modernizációnak megfeleltetett lineáris időbeliség rigorózus követelményének.” (Gyáni Gábor) Jelen dolgozat azonban egyet visszább lép, és az időbeliség e szokásos szemléletének kialakulását és módosulásait követi nyomon. Feltételezése szerint az időbeli folyamatok vizuális leképezéseinek történeti-kritikai vizsgálata új szempontból képes a modernitás időről, történelemről és történetekről alkotott elképzeléseit leírni. Ennek érdekében az idősoros grafikonok kultúrtörténetének felvázolására tesz kísérletet. A vállalkozás tétjét növeli, hogy napjaink adattudományi és digitális bölcsészeti munkáiban szintén ezek a grafikonok tekinthetők a legelterjedtebbnek, nagy hatást gyakorolva az időben zajló változások elgondolására. Miközben az eszmetörténet helyett magukból a leképezésekből kiindulva – a médiatörténet „valóságossága” mellett – lehetőség nyílik hagyományosan külön kezelt diskurzusok közötti kapcsolatok felismerésére is.
Literatura 2022/2 的主题板块探讨了不同的历史性概念，重点是多时性现象。如果我们将重点放在这一点上，我们也就 "打破了通常的规范性方法和对历史的认识"。对时间性、历史性的有力处理和解释有时与'发展'的严格要求、与现代化相对应的线性时间性相矛盾，这一事实可以证实这种视角的改变"。(Gábor Gyáni）然而，本文退后一步，追溯了这种惯常的时间性观点的出现和修改。本文认为，对时间进程的视觉表征进行历史批判性研究，可以为现代性关于时间、历史和故事的观念提供一个新的视角。为此，它试图勾勒出时间序列图的文化史。这些图表也被认为是当代数据科学和数字人文领域最普遍的作品，对我们思考随时间变化的方式产生了重大影响，这一事实增强了这项事业的利害关系。虽然是从图表本身而非思想史出发，但我们也有可能通过媒体史的 "真实性"，看到传统上被分开处理的各种论述之间的联系。
{"title":"Az idővonal felemelkedése","authors":"Botond Szemes","doi":"10.57227/liter.2023.3.1","DOIUrl":"https://doi.org/10.57227/liter.2023.3.1","url":null,"abstract":"A Literatura 2022/2-es számának tematikus blokkja a történetiség különböző koncepcióit járta körül, nagy hangsúlyt fektetve a multitemporalitás jelenségére. Ha erre összepontosítunk, akkor egyúttal „szakítunk a történelem szokásos normatív szemléletével és megítélésével. Ennek a szemléletváltásnak a megerősítéséül szolgálhat az is, hogy a temporalitás, a történetiség hatalmi kezelése és értelmezése olykor szintúgy ellentmond a »fejlődés«, a modernizációnak megfeleltetett lineáris időbeliség rigorózus követelményének.” (Gyáni Gábor) Jelen dolgozat azonban egyet visszább lép, és az időbeliség e szokásos szemléletének kialakulását és módosulásait követi nyomon. Feltételezése szerint az időbeli folyamatok vizuális leképezéseinek történeti-kritikai vizsgálata új szempontból képes a modernitás időről, történelemről és történetekről alkotott elképzeléseit leírni. Ennek érdekében az idősoros grafikonok kultúrtörténetének felvázolására tesz kísérletet. A vállalkozás tétjét növeli, hogy napjaink adattudományi és digitális bölcsészeti munkáiban szintén ezek a grafikonok tekinthetők a legelterjedtebbnek, nagy hatást gyakorolva az időben zajló változások elgondolására. Miközben az eszmetörténet helyett magukból a leképezésekből kiindulva – a médiatörténet „valóságossága” mellett – lehetőség nyílik hagyományosan külön kezelt diskurzusok közötti kapcsolatok felismerésére is.","PeriodicalId":36251,"journal":{"name":"Literatura","volume":"49 2","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-12-20","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"138955548","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Textológia, interpretáció, elmélet és gyakorlat, elmélet a gyakorlatban","authors":"Andrea Borbás","doi":"10.57227/liter.2023.3.8","DOIUrl":"https://doi.org/10.57227/liter.2023.3.8","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":36251,"journal":{"name":"Literatura","volume":"15 4","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-12-20","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"138956534","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Tudnak a gépek (irodalmat) olvasni?","authors":"Mike Kestemont, Luc Herman","doi":"10.57227/liter.2023.3.2","DOIUrl":"https://doi.org/10.57227/liter.2023.3.2","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":36251,"journal":{"name":"Literatura","volume":"41 22","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-12-20","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"138955568","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
James O’Sullivan, Katarzyna Bazarnik, Maciej Eder, Jan Rybicki
{"title":"James Joyce Flann O’Brienre gyakorolt hatásának felmérése","authors":"James O’Sullivan, Katarzyna Bazarnik, Maciej Eder, Jan Rybicki","doi":"10.57227/liter.2023.3.5","DOIUrl":"https://doi.org/10.57227/liter.2023.3.5","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":36251,"journal":{"name":"Literatura","volume":"128 44","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-12-20","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"138953480","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Sajtóközeg és az újrahasznosítás kultúrája","authors":"Zsuzsa Török","doi":"10.57227/liter.2023.3.7","DOIUrl":"https://doi.org/10.57227/liter.2023.3.7","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":36251,"journal":{"name":"Literatura","volume":"44 13","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-12-20","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"138957338","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Reading Kultura From a Distance: How a Literary Journal Integrated the Polish Diaspora The Polish émigré journal Kultura was indisputably one of the key sites of Polish-language cultural production during the Cold War, yet it has been written about primarily as a virtual salon of its most famous contributors. This article offers a re-reading of Kultura on a global scale, using the tools of georeferencing and geoanalysis to demonstrate its widest spheres of dissemination among the diaspora. This approach, sometimes labeled “distant reading” is an attempt to illuminate new aspects of literary form and culture than can only be seen through a macro lens, including large-scale changes over space and time. This study of Kultura reveals new points of connection which were hidden by assumptions we have carried with us when reading it as a ‘dissident’ journal or a purely ‘émigré’ phenomenon. By illustrating a global framework for the journal’s reception, this chapter can begin to bridge the cartographic chasm caused by isolationist readings of Cold War texts.
{"title":"A Kultura újraolvasása nagyobb távolságból","authors":"Jessie Labov","doi":"10.57227/liter.2023.3.4","DOIUrl":"https://doi.org/10.57227/liter.2023.3.4","url":null,"abstract":"Reading Kultura From a Distance: How a Literary Journal Integrated the Polish Diaspora The Polish émigré journal Kultura was indisputably one of the key sites of Polish-language cultural production during the Cold War, yet it has been written about primarily as a virtual salon of its most famous contributors. This article offers a re-reading of Kultura on a global scale, using the tools of georeferencing and geoanalysis to demonstrate its widest spheres of dissemination among the diaspora. This approach, sometimes labeled “distant reading” is an attempt to illuminate new aspects of literary form and culture than can only be seen through a macro lens, including large-scale changes over space and time. This study of Kultura reveals new points of connection which were hidden by assumptions we have carried with us when reading it as a ‘dissident’ journal or a purely ‘émigré’ phenomenon. By illustrating a global framework for the journal’s reception, this chapter can begin to bridge the cartographic chasm caused by isolationist readings of Cold War texts.","PeriodicalId":36251,"journal":{"name":"Literatura","volume":"81 4","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-12-20","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"139170994","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
As both a poet and an art historian, Stefánia Mándy (1918–2001) was closely associated with the work of the European School, an avant-garde artists’ group that was active in Budapest between 1945 and 1948. Her poetry was strongly influenced by the terrifying experiences of the concentration camps, as well as by intellectual currents linked to the Jewish tradition (the Kabbalah and philosophical theories of dialogue) and avant-garde movements, above all surrealist art and literature. As with the Surrealists, an interest in “archaic” cultures and the influence of the “archaic imagination” can also be observed in Mándy’s poems. At the centre of Stefánia Mándy’s work in art history was the oeuvre of Lajos Vajda, a posthumous member of the European School, who died in 1941; Mándy integrated the inspiration and motifs of Vajda’s painting into her own poetic language and the symbolic world of her poems. The motifs of the Jewish tradition, the memory of the Shoah, and the surrealist influences together created a remarkable synergy between the European School’s programme and aspirations and Mándy’s poetry.
{"title":"Tanúságtétel, szürrealizmus, archaizálás","authors":"József Havasréti","doi":"10.57227/liter.2023.2.1","DOIUrl":"https://doi.org/10.57227/liter.2023.2.1","url":null,"abstract":"As both a poet and an art historian, Stefánia Mándy (1918–2001) was closely associated with the work of the European School, an avant-garde artists’ group that was active in Budapest between 1945 and 1948. Her poetry was strongly influenced by the terrifying experiences of the concentration camps, as well as by intellectual currents linked to the Jewish tradition (the Kabbalah and philosophical theories of dialogue) and avant-garde movements, above all surrealist art and literature. As with the Surrealists, an interest in “archaic” cultures and the influence of the “archaic imagination” can also be observed in Mándy’s poems. At the centre of Stefánia Mándy’s work in art history was the oeuvre of Lajos Vajda, a posthumous member of the European School, who died in 1941; Mándy integrated the inspiration and motifs of Vajda’s painting into her own poetic language and the symbolic world of her poems. The motifs of the Jewish tradition, the memory of the Shoah, and the surrealist influences together created a remarkable synergy between the European School’s programme and aspirations and Mándy’s poetry.","PeriodicalId":36251,"journal":{"name":"Literatura","volume":"158 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-10-10","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"139320961","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
京公网安备 11010802042870号
京ICP备2023020795号-1
扫码关注我们
求助内容：
应助结果提醒方式：