Pub Date : 2022-12-01DOI: 10.22503/inftars.xxii.2022.4.2
A. Bethlendi, Árpád Szőcs
Our research aimed to identify the causes for the increase in the number of unicorn start-ups by analyzing the geographical and sectoral factors in two main online databases. The United States, with a traditionally strong innovation ecosystem, is leading the way in creating successful start-ups, but China, India and some European countries are also showing considerable results. The number of unicorns, referring to privately held start-ups worth more than $1 billion, is significantly influenced by qualitative factors (ecosystem development) and the size of the economy (nominal GDP). Therefore, small economies (like Israel) can only be included in the top 10 unicorn countries if their ecosystem is especially developed. The global pandemic has accelerated the digital transformation in several sectors. Fintech, e-commerce, internet, software and AI services are areas where unicorns have been able to achieve significant value growth. Introducing the attributes of these start-ups can be an inspiration for students in economics courses and can serve as illustrative examples in the related curricula.
{"title":"Geographical and sectoral overview of the most valuable start-ups","authors":"A. Bethlendi, Árpád Szőcs","doi":"10.22503/inftars.xxii.2022.4.2","DOIUrl":"https://doi.org/10.22503/inftars.xxii.2022.4.2","url":null,"abstract":"Our research aimed to identify the causes for the increase in the number of unicorn start-ups by analyzing the geographical and sectoral factors in two main online databases. The United States, with a traditionally strong innovation ecosystem, is leading the way in creating successful start-ups, but China, India and some European countries are also showing considerable results. The number of unicorns, referring to privately held start-ups worth more than $1 billion, is significantly influenced by qualitative factors (ecosystem development) and the size of the economy (nominal GDP). Therefore, small economies (like Israel) can only be included in the top 10 unicorn countries if their ecosystem is especially developed. The global pandemic has accelerated the digital transformation in several sectors. Fintech, e-commerce, internet, software and AI services are areas where unicorns have been able to achieve significant value growth. Introducing the attributes of these start-ups can be an inspiration for students in economics courses and can serve as illustrative examples in the related curricula.","PeriodicalId":41114,"journal":{"name":"Informacios Tarsadalom","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.3,"publicationDate":"2022-12-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"46708613","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":4,"RegionCategory":"管理学","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Software is essential for scientific research and is applied in research methodology, data analysis, and knowledge dissemination. Scientists believe that software plays a crucial role in their research process, so it is necessary to recognize the contribution of software developers. This study aims to investigate the current situation of software citation in scientific research and explore possible solutions to improve its sustainability via full-text content analysis. There is a gap between the use and the citation of software in scientific publications, and the lack of information in software citations has been a source of both failure and improvement of software in scientific research. We found various deficiencies that hinder the durability of software citations and put forward some suggestions for their stability and development, such as designing software citation standards, promoting free open licensing of scientific software, and implementing strict peer review of software citations.
{"title":"Moving toward sustainable software citation practices to improve the quality of scientific research","authors":"Goodluck Asobenie Kandonga, Jingda Ding, Yiqing Yuan","doi":"10.22503/inftars.xxii.2022.4.4","DOIUrl":"https://doi.org/10.22503/inftars.xxii.2022.4.4","url":null,"abstract":"Software is essential for scientific research and is applied in research methodology, data analysis, and knowledge dissemination. Scientists believe that software plays a crucial role in their research process, so it is necessary to recognize the contribution of software developers. This study aims to investigate the current situation of software citation in scientific research and explore possible solutions to improve its sustainability via full-text content analysis. There is a gap between the use and the citation of software in scientific publications, and the lack of information in software citations has been a source of both failure and improvement of software in scientific research. We found various deficiencies that hinder the durability of software citations and put forward some suggestions for their stability and development, such as designing software citation standards, promoting free open licensing of scientific software, and implementing strict peer review of software citations.","PeriodicalId":41114,"journal":{"name":"Informacios Tarsadalom","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.3,"publicationDate":"2022-12-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"41904607","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":4,"RegionCategory":"管理学","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2022-12-01DOI: 10.22503/inftars.xxii.2022.4.8
Tamás Iványi, P. Danyi
Entrepreneurship lecturing and student engagement in large classes of university students are a constant challenge for lecturers. The purpose of our paper is to present the validation of a student segmentation method that has become very successful. We present methodological novelties applied in a Launch of Innovative Businesses course and the connecting multiple cross-sectional research. The course can be completed in three ways, meeting the needs of three student segments identified in the classes. The quantitative primary research is based on hierarchical clustering that was applied to questionnaire data of five semesters’ student responses. Results confirm the existence of these segments and that most of the students signed up on entrepreneurship courses have clear preliminary expectations of the course. The presented design framework can be generally applied in large and small classroom environments, and can also be reused as a proven case.
{"title":"Innovation in an entrepreneurship course according to class structure and design","authors":"Tamás Iványi, P. Danyi","doi":"10.22503/inftars.xxii.2022.4.8","DOIUrl":"https://doi.org/10.22503/inftars.xxii.2022.4.8","url":null,"abstract":"Entrepreneurship lecturing and student engagement in large classes of university students are a constant challenge for lecturers. The purpose of our paper is to present the validation of a student segmentation method that has become very successful. We present methodological novelties applied in a Launch of Innovative Businesses course and the connecting multiple cross-sectional research. The course can be completed in three ways, meeting the needs of three student segments identified in the classes. The quantitative primary research is based on hierarchical clustering that was applied to questionnaire data of five semesters’ student responses. Results confirm the existence of these segments and that most of the students signed up on entrepreneurship courses have clear preliminary expectations of the course. The presented design framework can be generally applied in large and small classroom environments, and can also be reused as a proven case.","PeriodicalId":41114,"journal":{"name":"Informacios Tarsadalom","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.3,"publicationDate":"2022-12-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"41961536","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":4,"RegionCategory":"管理学","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2022-12-01DOI: 10.22503/inftars.xxii.2022.4.3
Universities can affect students’ entrepreneurial ambitions positively. On the one hand, the increasing number of universities with business and management programmes reflects the growing level of entrepreneurial ambition among students. On the other hand, there are visible differences in terms of the proportion of male to female founding students. Based on the peer-mentoring method, action-based research was carried out with a sample of 20 female students aimed at examining whether and how formal mentorship can stimulate female students’ entrepreneurial ambitions. In the findings, further explanations are provided that highlight the need for mentorship in influencing learning outcomes and entrepreneurial propensity, alongside its integration into higher education. The results indicate that priority support plays an important role in the early stage of entrepreneurial ideas, in which trust is created through openness, motivation, and commitment. These results provide sufficient evidence for mentoring programmes as viable pedagogical methods in entrepreneurship education.
{"title":"Entrepreneurship Mentoring for Women at Universities","authors":"","doi":"10.22503/inftars.xxii.2022.4.3","DOIUrl":"https://doi.org/10.22503/inftars.xxii.2022.4.3","url":null,"abstract":"Universities can affect students’ entrepreneurial ambitions positively. On the one hand, the increasing number of universities with business and management programmes reflects the growing level of entrepreneurial ambition among students. On the other hand, there are visible differences in terms of the proportion of male to female founding students. Based on the peer-mentoring method, action-based research was carried out with a sample of 20 female students aimed at examining whether and how formal mentorship can stimulate female students’ entrepreneurial ambitions. In the findings, further explanations are provided that highlight the need for mentorship in influencing learning outcomes and entrepreneurial propensity, alongside its integration into higher education. The results indicate that priority support plays an important role in the early stage of entrepreneurial ideas, in which trust is created through openness, motivation, and commitment. These results provide sufficient evidence for mentoring programmes as viable pedagogical methods in entrepreneurship education.","PeriodicalId":41114,"journal":{"name":"Informacios Tarsadalom","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.3,"publicationDate":"2022-12-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"42287632","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":4,"RegionCategory":"管理学","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2022-10-01DOI: 10.22503/inftars.xxii.2022.3.6
Árpád Rab, Bernát Török
A szerzők a cikkben magyar reprezentatív minta alapján felvett adatok elemzésével vizsgálják az e-health társadalmi környezetét az eszközhasználat elterjedtsége mellett az attitűdök vizsgálatával együtt. Összességében az rajzolódik ki, hogy a digitális kultúra – és annak eszközrendszere – elterjedt, de sokan kimaradnak belőle, a szolgáltatások használatában és a bizalom területén kétarcúság figyelhető meg, a tanult tudatosság pedig alacsony.
{"title":"Az e-health technológiai környezete a magyar társadalomban","authors":"Árpád Rab, Bernát Török","doi":"10.22503/inftars.xxii.2022.3.6","DOIUrl":"https://doi.org/10.22503/inftars.xxii.2022.3.6","url":null,"abstract":"A szerzők a cikkben magyar reprezentatív minta alapján felvett adatok elemzésével vizsgálják az e-health társadalmi környezetét az eszközhasználat elterjedtsége mellett az attitűdök vizsgálatával együtt. Összességében az rajzolódik ki, hogy a digitális kultúra – és annak eszközrendszere – elterjedt, de sokan kimaradnak belőle, a szolgáltatások használatában és a bizalom területén kétarcúság figyelhető meg, a tanult tudatosság pedig alacsony.","PeriodicalId":41114,"journal":{"name":"Informacios Tarsadalom","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.3,"publicationDate":"2022-10-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"47867450","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":4,"RegionCategory":"管理学","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2022-10-01DOI: 10.22503/inftars.xxii.2022.3.4
G. Kovács
A távközlési eszközök segítségével távolról nyújtott orvosi segítség első alkalmazására röviddel a telefon feltalálását követően (1876) sor került. A másfél százados múlt mellé ugyanakkor csak szerény jogalkotási aktivitás társult világszerte. A jogi és etikai szabályok esetében valóban elmondható, hogy döntően az utóbbi két évtizedben jelentek meg, és áttekintve azokat, némi hiányérzetünk támad. Hogyan ítélhető meg az ellátó orvos büntetőjogi felelőssége a jelenlegi telemedicina-szabályok alapján? Hogyan lehet a betegbiztonság, a betegellátás, a transzparencia, az ellenőrizhetőség és az igazságszolgáltatás követelményeinek egyaránt megfelelő szabályrendszert alkotni? A feltett kérdések megválaszolása egyre sürgetőbb feladat. A megfelelő szabályrendszer ugyanakkor támogatólag hat a közreműködőkre, és segít megelőzni a hibákat, ezáltal limitálhatja a nem kívánt eseményeket.
{"title":"Felelősségi kérdések a telemedicina-szolgáltatásban","authors":"G. Kovács","doi":"10.22503/inftars.xxii.2022.3.4","DOIUrl":"https://doi.org/10.22503/inftars.xxii.2022.3.4","url":null,"abstract":"A távközlési eszközök segítségével távolról nyújtott orvosi segítség első alkalmazására röviddel a telefon feltalálását követően (1876) sor került. A másfél százados múlt mellé ugyanakkor csak szerény jogalkotási aktivitás társult világszerte. A jogi és etikai szabályok esetében valóban elmondható, hogy döntően az utóbbi két évtizedben jelentek meg, és áttekintve azokat, némi hiányérzetünk támad. Hogyan ítélhető meg az ellátó orvos büntetőjogi felelőssége a jelenlegi telemedicina-szabályok alapján? Hogyan lehet a betegbiztonság, a betegellátás, a transzparencia, az ellenőrizhetőség és az igazságszolgáltatás követelményeinek egyaránt megfelelő szabályrendszert alkotni? A feltett kérdések megválaszolása egyre sürgetőbb feladat. A megfelelő szabályrendszer ugyanakkor támogatólag hat a közreműködőkre, és segít megelőzni a hibákat, ezáltal limitálhatja a nem kívánt eseményeket.","PeriodicalId":41114,"journal":{"name":"Informacios Tarsadalom","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.3,"publicationDate":"2022-10-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"42385793","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":4,"RegionCategory":"管理学","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2022-10-01DOI: 10.22503/inftars.xxii.2022.3.5
Róbert Pintér
A mesterséges intelligencia (MI) kutatásával kapcsolatos egyik legfontosabb kérdés, hogy a gépek elveszik-e a munkánkat. A cikk ezzel a kérdéssel kapcsolatban fűz fel egyetlen gondolatsorra fontos gazdasági és társadalmi jelenségeket. Kiindulópontja a termelékenység és a foglalkoztatottság szétválása, az MI hatása a munkára és néhány szakma érintettségének bemutatása. A tanulmány vizsgálja továbbá, mi történne velünk, ha nem lenne munkánk: miből tudnánk megélni, mi adna értelmet az életünknek és mihez kezdenénk a szabadidőnkkel. Ezen kívül bemutatja, hogyan lehet felkészülni az MI jelentette kihívásokra, mit tanítsunk ezzel kapcsolatban a gyerekeinknek, illetve hogyan lehet együttműködni a gépekkel az úgynevezett kentaur- MI révén. A befejezés egyrészt a távolabbi jövőbe tekint a poszthumán jövő és a (digitális) halhatatlanság felvillantásával, miközben leszögezi, hogy bizonytalan, mit hoz a jövő, másrészt felveti a gondolatot, hogy elindíthat-e az MI egy új civilizációs hullámot.
{"title":"Elveszik-e a gépek a munkánkat?","authors":"Róbert Pintér","doi":"10.22503/inftars.xxii.2022.3.5","DOIUrl":"https://doi.org/10.22503/inftars.xxii.2022.3.5","url":null,"abstract":"A mesterséges intelligencia (MI) kutatásával kapcsolatos egyik legfontosabb kérdés, hogy a gépek elveszik-e a munkánkat. A cikk ezzel a kérdéssel kapcsolatban fűz fel egyetlen gondolatsorra fontos gazdasági és társadalmi jelenségeket. Kiindulópontja a termelékenység és a foglalkoztatottság szétválása, az MI hatása a munkára és néhány szakma érintettségének bemutatása. A tanulmány vizsgálja továbbá, mi történne velünk, ha nem lenne munkánk: miből tudnánk megélni, mi adna értelmet az életünknek és mihez kezdenénk a szabadidőnkkel. Ezen kívül bemutatja, hogyan lehet felkészülni az MI jelentette kihívásokra, mit tanítsunk ezzel kapcsolatban a gyerekeinknek, illetve hogyan lehet együttműködni a gépekkel az úgynevezett kentaur- MI révén. A befejezés egyrészt a távolabbi jövőbe tekint a poszthumán jövő és a (digitális) halhatatlanság felvillantásával, miközben leszögezi, hogy bizonytalan, mit hoz a jövő, másrészt felveti a gondolatot, hogy elindíthat-e az MI egy új civilizációs hullámot.","PeriodicalId":41114,"journal":{"name":"Informacios Tarsadalom","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.3,"publicationDate":"2022-10-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"47796057","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":4,"RegionCategory":"管理学","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2022-10-01DOI: 10.22503/inftars.xxii.2022.3.1
Eszter Nádasi
A tanulmány témája a 2020–2022 között futó öt, főműsoridőben sugárzott amerikai kórházsorozat (A Grace klinika, A rezidens, Chicago Med, Doktor Murphy, New Amsterdam) koronavírus-járvány ábrázolása. A kórházsorozat-elemzések gyakori kerete a kultivációs elmélet; több kutatás vizsgálta már a műfaj edukációs értékét is. Ezekhez az irányvonalakhoz kapcsolódva, az elemzés célja a visszatérő történetelemek, narratívák azonosítása – kiemelt szempont a technológia, az információáramlás és a szakértők ábrázolása. A sorozatok három idősíkra tagolták a pandémia bemutatását: a fertőzöttek megjelenése; az első hullám alatt kialakuló krízis; a hullám lecsengését követő időszak. Elmondható, hogy kiálltak a járvánnyal kapcsolatos tudományos álláspontok és a biztonsági protokollok betartása mellett. A pandémia új klasszifikációs kategóriát hozott létre a műfajban: 2020 óta a kórházsorozatok az alapján is megkülönböztethetőek, hogy létező vagy lezárt problémaként ábrázolják a koronavírus-járványt. Ez a kérdés különösen fontos ennél a műfajnál, hiszen a kezdetektől fogva törekszik a hiteles információk átadására, valamint a nézők edukációjára.
{"title":"A koronavírus-járvány ábrázolása az amerikai kórházsorozatokban","authors":"Eszter Nádasi","doi":"10.22503/inftars.xxii.2022.3.1","DOIUrl":"https://doi.org/10.22503/inftars.xxii.2022.3.1","url":null,"abstract":"A tanulmány témája a 2020–2022 között futó öt, főműsoridőben sugárzott amerikai kórházsorozat (A Grace klinika, A rezidens, Chicago Med, Doktor Murphy, New Amsterdam) koronavírus-járvány ábrázolása. A kórházsorozat-elemzések gyakori kerete a kultivációs elmélet; több kutatás vizsgálta már a műfaj edukációs értékét is. Ezekhez az irányvonalakhoz kapcsolódva, az elemzés célja a visszatérő történetelemek, narratívák azonosítása – kiemelt szempont a technológia, az információáramlás és a szakértők ábrázolása. A sorozatok három idősíkra tagolták a pandémia bemutatását: a fertőzöttek megjelenése; az első hullám alatt kialakuló krízis; a hullám lecsengését követő időszak. Elmondható, hogy kiálltak a járvánnyal kapcsolatos tudományos álláspontok és a biztonsági protokollok betartása mellett. A pandémia új klasszifikációs kategóriát hozott létre a műfajban: 2020 óta a kórházsorozatok az alapján is megkülönböztethetőek, hogy létező vagy lezárt problémaként ábrázolják a koronavírus-járványt. Ez a kérdés különösen fontos ennél a műfajnál, hiszen a kezdetektől fogva törekszik a hiteles információk átadására, valamint a nézők edukációjára.","PeriodicalId":41114,"journal":{"name":"Informacios Tarsadalom","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.3,"publicationDate":"2022-10-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"44887349","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":4,"RegionCategory":"管理学","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2022-10-01DOI: 10.22503/inftars.xxii.2022.3.2
Attila Menyhárd
A jelen tanulmány az egészségügyi adatok átruházhatóságát vizsgálja az adatok jogi természetének kontextusában. Strukturális problémaként azonosítja, hogy az átruházhatóság határait az adatok kapcsán nem lehet a személy és a tulajdon szembeállítása mentén meghatározni, és annyiban kell ezt lehetővé tenni, amennyiben azt közérdek támasztja alá. Az adatok értékének allokálásáról jogpolitikai alapon kell dönteni, amelynek során az egyéni érdek és a közérdek között kell egyensúlyt találni. Újragondolást igényel az egészségügyi adatok feldolgozására vonatkozó tájékozott beleegyezés fogalma, a (feldolgozott) adatokért való felelősség. Kulcsszerepe van az etikai normáknak a helyes és a helytelen magatartások megkülönböztetésében.
{"title":"Az egészségügyi adatok forgalomképessége","authors":"Attila Menyhárd","doi":"10.22503/inftars.xxii.2022.3.2","DOIUrl":"https://doi.org/10.22503/inftars.xxii.2022.3.2","url":null,"abstract":"A jelen tanulmány az egészségügyi adatok átruházhatóságát vizsgálja az adatok jogi természetének kontextusában. Strukturális problémaként azonosítja, hogy az átruházhatóság határait az adatok kapcsán nem lehet a személy és a tulajdon szembeállítása mentén meghatározni, és annyiban kell ezt lehetővé tenni, amennyiben azt közérdek támasztja alá. Az adatok értékének allokálásáról jogpolitikai alapon kell dönteni, amelynek során az egyéni érdek és a közérdek között kell egyensúlyt találni. Újragondolást igényel az egészségügyi adatok feldolgozására vonatkozó tájékozott beleegyezés fogalma, a (feldolgozott) adatokért való felelősség. Kulcsszerepe van az etikai normáknak a helyes és a helytelen magatartások megkülönböztetésében.","PeriodicalId":41114,"journal":{"name":"Informacios Tarsadalom","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.3,"publicationDate":"2022-10-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"43795731","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":4,"RegionCategory":"管理学","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2022-10-01DOI: 10.22503/inftars.xxii.2022.3.3
Mónika Nogel
A tanulmány célja a precíziós medicina modelljének ismertetése, és annak elemzése, hogy milyen kihívásokkal kell szembenéznie a precíziós medicina szemléletének a ,,big genomic data” korában. A cikk kitér arra, hogy lehet biztosítani a precíziós medicina genetikai adatszükségletét, és melyek azok a potenciális tényezők, amelyek ezt akadályozzák.
{"title":"A precíziós medicina egyes jogi és társadalmi kihívásai a ,,big genomic data” korában","authors":"Mónika Nogel","doi":"10.22503/inftars.xxii.2022.3.3","DOIUrl":"https://doi.org/10.22503/inftars.xxii.2022.3.3","url":null,"abstract":"A tanulmány célja a precíziós medicina modelljének ismertetése, és annak elemzése, hogy milyen kihívásokkal kell szembenéznie a precíziós medicina szemléletének a ,,big genomic data” korában. A cikk kitér arra, hogy lehet biztosítani a precíziós medicina genetikai adatszükségletét, és melyek azok a potenciális tényezők, amelyek ezt akadályozzák.","PeriodicalId":41114,"journal":{"name":"Informacios Tarsadalom","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.3,"publicationDate":"2022-10-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"49184047","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":4,"RegionCategory":"管理学","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
京公网安备 11010802042870号
京ICP备2023020795号-1
扫码关注我们
求助内容：
应助结果提醒方式：