Pub Date : 2023-07-01DOI: 10.22503/inftars.xxiii.2023.2.8
Giacomo Figà Talamanca
In this paper, I will argue that the rise in hostility and polarization on social media is explainable by taking into account a radical difference between online and face-toface interaction. In everyday offline environments, socially shared and context-dependent norms frame the understanding of other people’s minds based on their behavior. I will argue that, on social media platforms, social cognition is distorted thanks to two deliberate design choices that are a means for financial gain for the platform’s designers: namely, the lack of socially shared norms on these platforms (entailed by what is known as context collapse) and their interfaces’ extreme user- centeredness. I will argue that such design features not only cause frustration in the understanding of others but encourage testimonial injustice in interaction.
{"title":"Frameless Folk Psychology","authors":"Giacomo Figà Talamanca","doi":"10.22503/inftars.xxiii.2023.2.8","DOIUrl":"https://doi.org/10.22503/inftars.xxiii.2023.2.8","url":null,"abstract":"In this paper, I will argue that the rise in hostility and polarization on social media is explainable by taking into account a radical difference between online and face-toface interaction. In everyday offline environments, socially shared and context-dependent norms frame the understanding of other people’s minds based on their behavior. I will argue that, on social media platforms, social cognition is distorted thanks to two deliberate design choices that are a means for financial gain for the platform’s designers: namely, the lack of socially shared norms on these platforms (entailed by what is known as context collapse) and their interfaces’ extreme user- centeredness. I will argue that such design features not only cause frustration in the understanding of others but encourage testimonial injustice in interaction.","PeriodicalId":41114,"journal":{"name":"Informacios Tarsadalom","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-07-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"135856650","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":4,"RegionCategory":"管理学","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-07-01DOI: 10.22503/inftars.xxiii.2023.2.4
Jernej Kaluža
The article exposes how one of the most fundamental oppositions in the history of modern philosophy – the opposition between Hume’s empiricism and Kant’s critical philosophy – is embedded in the current debate on the impact of artificial intelligence (in particular, the algorithmic selection of content) on human society. Hume’s empiricism – with its deduction of subjectivity based on a process of habituation – corresponds to the functioning of recommending algorithms, while Kant’s idea of autonomous subjectivity corresponds to the ideals underlying today’s ethical attempts towards the regulation of artificial intelligence. According to such ethics, the use of empirical data can endanger humans; whereby our attention can be easily caught by sensationalist content and our autonomy replaced by the agency of machinic intelligence. However, as argued in the present article, such ethical positioning also reproduces the gap between the empirical reality and normative principles, which is why transcendental (Kantian) ethics should be supplemented with Hume’s immanent and practical reasoning.
{"title":"Hume’s Empiricism versus Kant’s Critical Philosophy (in the Times of Artificial Intelligence and the Attention Economy)","authors":"Jernej Kaluža","doi":"10.22503/inftars.xxiii.2023.2.4","DOIUrl":"https://doi.org/10.22503/inftars.xxiii.2023.2.4","url":null,"abstract":"The article exposes how one of the most fundamental oppositions in the history of modern philosophy – the opposition between Hume’s empiricism and Kant’s critical philosophy – is embedded in the current debate on the impact of artificial intelligence (in particular, the algorithmic selection of content) on human society. Hume’s empiricism – with its deduction of subjectivity based on a process of habituation – corresponds to the functioning of recommending algorithms, while Kant’s idea of autonomous subjectivity corresponds to the ideals underlying today’s ethical attempts towards the regulation of artificial intelligence. According to such ethics, the use of empirical data can endanger humans; whereby our attention can be easily caught by sensationalist content and our autonomy replaced by the agency of machinic intelligence. However, as argued in the present article, such ethical positioning also reproduces the gap between the empirical reality and normative principles, which is why transcendental (Kantian) ethics should be supplemented with Hume’s immanent and practical reasoning.","PeriodicalId":41114,"journal":{"name":"Informacios Tarsadalom","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-07-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"135856653","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":4,"RegionCategory":"管理学","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-07-01DOI: 10.22503/inftars.xxiii.2023.2.5
Beáta Laki
The following examination focuses on the moral dilemmas surrounding the comparison of self-protective and utilitarian autonomous vehicles. These vehicles can be programmed to prioritize the safety of passengers in an accident or prioritize the greater good to save more lives. The essay will explore various ethical questions such as evaluating the numbers game approach, analyzing the principles of beneficence correlated with social inequality, and interpreting the principle of autonomy in the context of autonomous vehicles. Additionally, the examination will consider the harm–benefit ratio. In the sense of methods, this analysis uses the classical issues in a new way and provides recommendations for decision-makers to consider.
{"title":"Self-protective versus utilitarian autonomous vehicles","authors":"Beáta Laki","doi":"10.22503/inftars.xxiii.2023.2.5","DOIUrl":"https://doi.org/10.22503/inftars.xxiii.2023.2.5","url":null,"abstract":"The following examination focuses on the moral dilemmas surrounding the comparison of self-protective and utilitarian autonomous vehicles. These vehicles can be programmed to prioritize the safety of passengers in an accident or prioritize the greater good to save more lives. The essay will explore various ethical questions such as evaluating the numbers game approach, analyzing the principles of beneficence correlated with social inequality, and interpreting the principle of autonomy in the context of autonomous vehicles. Additionally, the examination will consider the harm–benefit ratio. In the sense of methods, this analysis uses the classical issues in a new way and provides recommendations for decision-makers to consider.","PeriodicalId":41114,"journal":{"name":"Informacios Tarsadalom","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-07-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"135856654","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":4,"RegionCategory":"管理学","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-07-01DOI: 10.22503/inftars.xxiii.2023.2.1
Dalma Lilla Dominek, Nóra Barnucz, Erna Uricska, László Christián
According to some literature about communication in a target language, digital competency and creativity are highly important, and achieving this is exceedingly feasible with the methods employed in experiential education.The aim of the present study was to identify the advantages and disadvantages of the online and offline digital education of students at the University of Public Service (hereinafter: UPS) in Budapest, Hungary, utilizing planned experience-based research. The relevance of the research covers two independent and separate quantitative research themes: 1. digital education during the first period of the coronavirus pandemic; and 2. online quantitative exploratory research. The results of the research support the planned experience-based research and confirm it is suitable for measuring the “flow state” of students, where flow is the optimal state where someone is fully engaged in a task at hand with little distraction. It was revealed that students can reach a high flow state when participating in a digital learning environment, which facilitates high motivation to participate in the lessons and has positive effects on the development of the students’ communication and digital competences.
{"title":"Experiences of digital education from the students’ perspective","authors":"Dalma Lilla Dominek, Nóra Barnucz, Erna Uricska, László Christián","doi":"10.22503/inftars.xxiii.2023.2.1","DOIUrl":"https://doi.org/10.22503/inftars.xxiii.2023.2.1","url":null,"abstract":"According to some literature about communication in a target language, digital competency and creativity are highly important, and achieving this is exceedingly feasible with the methods employed in experiential education.The aim of the present study was to identify the advantages and disadvantages of the online and offline digital education of students at the University of Public Service (hereinafter: UPS) in Budapest, Hungary, utilizing planned experience-based research. The relevance of the research covers two independent and separate quantitative research themes: 1. digital education during the first period of the coronavirus pandemic; and 2. online quantitative exploratory research. The results of the research support the planned experience-based research and confirm it is suitable for measuring the “flow state” of students, where flow is the optimal state where someone is fully engaged in a task at hand with little distraction. It was revealed that students can reach a high flow state when participating in a digital learning environment, which facilitates high motivation to participate in the lessons and has positive effects on the development of the students’ communication and digital competences.","PeriodicalId":41114,"journal":{"name":"Informacios Tarsadalom","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-07-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"135856640","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":4,"RegionCategory":"管理学","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-07-01DOI: 10.22503/inftars.xxiii.2023.2.6
Juho Lindholm
In this paper, I outline, how technics can be understood as a special case of hermeneutics. My argument hinges on the concept of practice, which, according to Joseph Rouse, is hermeneutic activity. I show how Rouse’s practical hermeneutics and Don Ihde’s material hermeneutics can be considered to be founded on the pragmatist theory of meaning. For John Dewey, interpretation is thoroughly technical.
{"title":"Technics as Hermeneutics","authors":"Juho Lindholm","doi":"10.22503/inftars.xxiii.2023.2.6","DOIUrl":"https://doi.org/10.22503/inftars.xxiii.2023.2.6","url":null,"abstract":"In this paper, I outline, how technics can be understood as a special case of hermeneutics. My argument hinges on the concept of practice, which, according to Joseph Rouse, is hermeneutic activity. I show how Rouse’s practical hermeneutics and Don Ihde’s material hermeneutics can be considered to be founded on the pragmatist theory of meaning. For John Dewey, interpretation is thoroughly technical.","PeriodicalId":41114,"journal":{"name":"Informacios Tarsadalom","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-07-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"135856636","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":4,"RegionCategory":"管理学","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
As a continuation of our previous paper, the aim of this research was to determine the level of familiarity of the freshmen at the Faculty of Philosophy, University of Novi Sad, Novi Sad, Serbia, with the basic concepts related to computers. The sample included the same 568 respondents as in our first study, and the same two control groups. Familiarity was analysed with 14 questions from the field of computer literacy, both at the level of individual questions and in relation to the total number of correct answers. The results were also analysed in relation to the condition of passing the test from the appropriate European Computer Driving Licence module. No student answered all the questions correctly, which clearly indicates the need to educate students on basic concepts related to computers. The obtained results can be used to better adapt teaching to the students’ needs and their prior knowledge.
{"title":"Non-ICT Students’ Familiarity with Basic Computer Concepts at the Faculty of Philosophy at the University of Novi Sad","authors":"Zoltán Gellér, Dragana Milin, Tanja Jevremov, Dubravka Valić Nedeljković, Mirjana Ivanović","doi":"10.22503/inftars.xxiii.2023.2.2","DOIUrl":"https://doi.org/10.22503/inftars.xxiii.2023.2.2","url":null,"abstract":"As a continuation of our previous paper, the aim of this research was to determine the level of familiarity of the freshmen at the Faculty of Philosophy, University of Novi Sad, Novi Sad, Serbia, with the basic concepts related to computers. The sample included the same 568 respondents as in our first study, and the same two control groups. Familiarity was analysed with 14 questions from the field of computer literacy, both at the level of individual questions and in relation to the total number of correct answers. The results were also analysed in relation to the condition of passing the test from the appropriate European Computer Driving Licence module. No student answered all the questions correctly, which clearly indicates the need to educate students on basic concepts related to computers. The obtained results can be used to better adapt teaching to the students’ needs and their prior knowledge.","PeriodicalId":41114,"journal":{"name":"Informacios Tarsadalom","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-07-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"135856657","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":4,"RegionCategory":"管理学","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-03-01DOI: 10.22503/inftars.xxiii.2023.1.1
Erika Baksáné Varga, Zsófia Horánszky
Számos tanulmány foglalkozik a játékelemeket integráló válaszadó rendszerek felsőfokú oktatásban történő alkalmazásával a hallgatók motivációjának fenntartása érdekében. Jelen vizsgálat célja annak a hipotézisnek a tesztelése, amely szerint egy interaktivitást lehetővé tevő rendszer alkalmazása elősegíti a tananyag elsajátítását, és ezáltal pozitív hatással van a hallgatók eredményességére. A hipotézis tesztelése érdekében két programozásalapozó tantárgyhoz készítettünk Kahoot! kvízt, amelyeket 2017 és 2019 között alkalmaztunk. A kvantitatív elemzés bemutatja, hogyan változott a hallgatók hozzáállása és félév végi eredménye a kidolgozott módszer alkalmazásának hatására.
{"title":"Esettanulmány: Hallgatói eredményesség javítását célzó módszer alkalmazása a felsőoktatásban","authors":"Erika Baksáné Varga, Zsófia Horánszky","doi":"10.22503/inftars.xxiii.2023.1.1","DOIUrl":"https://doi.org/10.22503/inftars.xxiii.2023.1.1","url":null,"abstract":"Számos tanulmány foglalkozik a játékelemeket integráló válaszadó rendszerek felsőfokú oktatásban történő alkalmazásával a hallgatók motivációjának fenntartása érdekében. Jelen vizsgálat célja annak a hipotézisnek a tesztelése, amely szerint egy interaktivitást lehetővé tevő rendszer alkalmazása elősegíti a tananyag elsajátítását, és ezáltal pozitív hatással van a hallgatók eredményességére. A hipotézis tesztelése érdekében két programozásalapozó tantárgyhoz készítettünk Kahoot! kvízt, amelyeket 2017 és 2019 között alkalmaztunk. A kvantitatív elemzés bemutatja, hogyan változott a hallgatók hozzáállása és félév végi eredménye a kidolgozott módszer alkalmazásának hatására.","PeriodicalId":41114,"journal":{"name":"Informacios Tarsadalom","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.3,"publicationDate":"2023-03-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"47052577","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":4,"RegionCategory":"管理学","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-03-01DOI: 10.22503/inftars.xxiii.2023.1.5
Attila Varga, László Révész
Az IKT-eszközökkel támogatott tanítás új kihívásokat, lehetőségeket jelent a pedagógusok számára, beleértve a testnevelés és sport területén oktató testnevelő tanárokat, edzőket és sportpedagógusokat. Kutatásunkban gyakorló testnevelő tanárok tanórai és tanítási időn kívüli IKT-eszköz-használati szokásait, a használatához kapcsolódó nézeteiket vizsgáltuk. Eredményeink azt mutatják, hogy a testnevelő tanárok csupán kismértékben használják az IKT-eszközöket a testnevelés-tanítás, -tanulás folyamatában. Kutatásunk eredményei alapján lényegesnek tartjuk a tanárok módszertani továbbképzését, a testnevelés-tanításában alkalmazott digitális, jó gyakorlatok átvételét, melyek segíthetik, hogy az eszközhasználat által minőségi változást érjenek el a tantárgyi célok vonatkozásában.
{"title":"Digitális testnevelés: illúzió vagy valóság? Testnevelő tanárok IKT-eszköz-használati sajátosságainak vizsgálata","authors":"Attila Varga, László Révész","doi":"10.22503/inftars.xxiii.2023.1.5","DOIUrl":"https://doi.org/10.22503/inftars.xxiii.2023.1.5","url":null,"abstract":"Az IKT-eszközökkel támogatott tanítás új kihívásokat, lehetőségeket jelent a pedagógusok számára, beleértve a testnevelés és sport területén oktató testnevelő tanárokat, edzőket és sportpedagógusokat. Kutatásunkban gyakorló testnevelő tanárok tanórai és tanítási időn kívüli IKT-eszköz-használati szokásait, a használatához kapcsolódó nézeteiket vizsgáltuk. Eredményeink azt mutatják, hogy a testnevelő tanárok csupán kismértékben használják az IKT-eszközöket a testnevelés-tanítás, -tanulás folyamatában. Kutatásunk eredményei alapján lényegesnek tartjuk a tanárok módszertani továbbképzését, a testnevelés-tanításában alkalmazott digitális, jó gyakorlatok átvételét, melyek segíthetik, hogy az eszközhasználat által minőségi változást érjenek el a tantárgyi célok vonatkozásában.","PeriodicalId":41114,"journal":{"name":"Informacios Tarsadalom","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.3,"publicationDate":"2023-03-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"49379256","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":4,"RegionCategory":"管理学","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-03-01DOI: 10.22503/inftars.xxiii.2023.1.7
Katalin Sebestyén, Tímea Nagy, Mária Dr. Csernoch
A szövegkezelés és a szövegszerkesztés oktatása során az informatika kerettantervvel összhangban, felület alapú módszereket és azt támogató tankönyvek használatát figyelhetjük meg a közoktatásban. Ennek következtében a tanulók és a felhasználók egyre inkább a szoftveres környezetre és felületre fókuszálnak, az eszközhasználatot tekintik elsődleges célnak, figyelmen kívül hagyva a helyesen szerkesztett dokumentumokkal szemben támasztott követelményeket. A tanulási folyamatból hiányzik a valódi problémamegoldás, melynek következtében a tanulók, később végfelhasználók, a dokumentum helyességének ellenőrzését sem igénylik. E megközelítésekkel nemcsak sokkal időigényesebb egy dokumentum elkészítése, hanem az esetleges változtatások szükségtelen extra gépeléseket és formázásokat vonnak maguk után. Jelen tanulmányban bizonyítjuk, hogy a hagyományos felületalapú oktatási módszerekkel elsajátított tudás alacsony szintű, amelyhez már az általános iskolában túlzott magabiztosság társul.
{"title":"Tanulók szövegkezelés-ismereteinek és önértékelésének kapcsolata","authors":"Katalin Sebestyén, Tímea Nagy, Mária Dr. Csernoch","doi":"10.22503/inftars.xxiii.2023.1.7","DOIUrl":"https://doi.org/10.22503/inftars.xxiii.2023.1.7","url":null,"abstract":"A szövegkezelés és a szövegszerkesztés oktatása során az informatika kerettantervvel összhangban, felület alapú módszereket és azt támogató tankönyvek használatát figyelhetjük meg a közoktatásban. Ennek következtében a tanulók és a felhasználók egyre inkább a szoftveres környezetre és felületre fókuszálnak, az eszközhasználatot tekintik elsődleges célnak, figyelmen kívül hagyva a helyesen szerkesztett dokumentumokkal szemben támasztott követelményeket. A tanulási folyamatból hiányzik a valódi problémamegoldás, melynek következtében a tanulók, később végfelhasználók, a dokumentum helyességének ellenőrzését sem igénylik. E megközelítésekkel nemcsak sokkal időigényesebb egy dokumentum elkészítése, hanem az esetleges változtatások szükségtelen extra gépeléseket és formázásokat vonnak maguk után. Jelen tanulmányban bizonyítjuk, hogy a hagyományos felületalapú oktatási módszerekkel elsajátított tudás alacsony szintű, amelyhez már az általános iskolában túlzott magabiztosság társul.","PeriodicalId":41114,"journal":{"name":"Informacios Tarsadalom","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.3,"publicationDate":"2023-03-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"49641050","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":4,"RegionCategory":"管理学","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-03-01DOI: 10.22503/inftars.xxiii.2023.1.2
Zsolt Bartha, András Kókai, Imre Dobos
A 21. században az internet és a digitalizáció fejlődésével, széles körű elterjedésével olyan pozitív hatások érik a társadalmat, melyek kihatnak az élet minden területére. A tanulmány egy „fiatal” olimpiai sportág elemzését végzi, olyan új adatok feldolgozásával, amelyeket korábban elképzelni sem lehetett. A sportág szempontjából kiemelten fontos – hiszen a fennmaradáshoz, a fejlődéshez nélkülözhetetlen – a sportszakmai nóvum megtalálása. A digitalizációnak köszönhetően falmászók (n=125) eredményeit vizsgáltuk, akik különböző mászótermekben a forradalmasított Clift-okosmászófal rendszert használták. Az okosmászófal mérési adatai a biztonságos Clift-felhőben kerülnek tárolásra. Az adatgyűjtés ebből az adattárból történt. A statisztikai vizsgálatok (SPSS 26) a változók szerepét, fontosságát vizsgálták a sportág fejlődésének szempontjából.
{"title":"Digitalizáció és információelemzés – innováció egy olimpiai sportágban","authors":"Zsolt Bartha, András Kókai, Imre Dobos","doi":"10.22503/inftars.xxiii.2023.1.2","DOIUrl":"https://doi.org/10.22503/inftars.xxiii.2023.1.2","url":null,"abstract":"A 21. században az internet és a digitalizáció fejlődésével, széles körű elterjedésével olyan pozitív hatások érik a társadalmat, melyek kihatnak az élet minden területére. A tanulmány egy „fiatal” olimpiai sportág elemzését végzi, olyan új adatok feldolgozásával, amelyeket korábban elképzelni sem lehetett. A sportág szempontjából kiemelten fontos – hiszen a fennmaradáshoz, a fejlődéshez nélkülözhetetlen – a sportszakmai nóvum megtalálása. A digitalizációnak köszönhetően falmászók (n=125) eredményeit vizsgáltuk, akik különböző mászótermekben a forradalmasított Clift-okosmászófal rendszert használták. Az okosmászófal mérési adatai a biztonságos Clift-felhőben kerülnek tárolásra. Az adatgyűjtés ebből az adattárból történt. A statisztikai vizsgálatok (SPSS 26) a változók szerepét, fontosságát vizsgálták a sportág fejlődésének szempontjából.","PeriodicalId":41114,"journal":{"name":"Informacios Tarsadalom","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.3,"publicationDate":"2023-03-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"43055145","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":4,"RegionCategory":"管理学","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
京公网安备 11010802042870号
京ICP备2023020795号-1
扫码关注我们
求助内容：
应助结果提醒方式：