Pub Date : 2022-03-31DOI: 10.22503/inftars.xxii.2022.1.6
Péter Bányász, A. Tóth, G. László
A 2020-ban kitört, új típusú koronavírus okozta globális pandémia számos kihívás elé állította a társadalmakat. E tekintetben több szempontból megnőtt a kiberbiztonság szerepe, hiszen az oltóanyag kutatásával kapcsolatos intézmények kiemelt helyen szerepeltek a támadók célpontjai között. Ennél is komolyabb kihívást jelent az oltással kapcsolatos infodémiás állapot, melynek keretében számos olyan álhírt terjesztenek, amelyeknek célja a társadalom bizonyos oltóanyagokkal kapcsolatos attitűdjének befolyásolása. A szerzők nemzetközi és hazai összehasonlításban vizsgálják a különböző oltóanyagokkal (AstraZeneca, Johnson and Johnson, Moderna, Pfizer, Sinopharm, Szputnyik V) kapcsolatos társadalmi attitűdöt szentimentelemzés segítségével. A mintavétel a 2020. január 1. és 2021. július 31. közötti időpontban valósult meg 30 nyelven az interneten nyilvánosan elérhető megosztásokat vizsgálva.
{"title":"A koronavírus oltással kapcsolatos állampolgári attitűd vizsgálata szentimentanalízis segítségével","authors":"Péter Bányász, A. Tóth, G. László","doi":"10.22503/inftars.xxii.2022.1.6","DOIUrl":"https://doi.org/10.22503/inftars.xxii.2022.1.6","url":null,"abstract":"A 2020-ban kitört, új típusú koronavírus okozta globális pandémia számos kihívás elé állította a társadalmakat. E tekintetben több szempontból megnőtt a kiberbiztonság szerepe, hiszen az oltóanyag kutatásával kapcsolatos intézmények kiemelt helyen szerepeltek a támadók célpontjai között. Ennél is komolyabb kihívást jelent az oltással kapcsolatos infodémiás állapot, melynek keretében számos olyan álhírt terjesztenek, amelyeknek célja a társadalom bizonyos oltóanyagokkal kapcsolatos attitűdjének befolyásolása. A szerzők nemzetközi és hazai összehasonlításban vizsgálják a különböző oltóanyagokkal (AstraZeneca, Johnson and Johnson, Moderna, Pfizer, Sinopharm, Szputnyik V) kapcsolatos társadalmi attitűdöt szentimentelemzés segítségével. A mintavétel a 2020. január 1. és 2021. július 31. közötti időpontban valósult meg 30 nyelven az interneten nyilvánosan elérhető megosztásokat vizsgálva.","PeriodicalId":41114,"journal":{"name":"Informacios Tarsadalom","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.3,"publicationDate":"2022-03-31","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"45734729","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":4,"RegionCategory":"管理学","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2022-03-31DOI: 10.22503/inftars.xxii.2022.1.1
Zoltán Bánhidi, Madina Tokmergenova, Imre Dobos
Jelen tanulmányban Oroszország digitális fejlődését hasonlítjuk össze az Európai Unió országaival a Nemzetközi digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató (I-DESI) öt fő dimenziója alapján. Kutatásunk célja a dimenziók közötti kapcsolatok és redundancia vizsgálata, a 29 vizsgált ország csoportosítása a többváltozós statisztikai elemzés eszközeivel, valamint Oroszország helyzetének részletesebb vizsgálata. Tanulmányunkban az I-DESI öt fő dimenziójából főkomponens-analízis segítségével (PCA) két látens dimenziót (faktort) emelünk ki, illetve a dimenziók közötti oksági kapcsolatokat is feltárjuk parciális korrelációs elemzés révén, amely megmutatja, hogy e dimenziók közül kettő a másik három dimenzió által megmagyarázható. Ezt követően klaszterelemzés segítségével csoportosítjuk a 29 országot, illetve többdimenziós skálázás (MDS) segítségével meghatározzuk az országok és országcsoportok helyzetét a két főkomponens által alkotott térben. Eredményeink alapján Oroszország a digitalizációt tekintve közepesen fejlett országnak tekinthető, de a földrajzi és gazdasági jellemzőit is tükröző egyedi jellegzetességeinek, sajátos fejlődési mintázatának köszönhetően egymagában önálló csoportot alkot a vizsgált országokon belül.
{"title":"A digitális gazdaság fejlettségének nemzetközi összehasonlítása,módszertani keretek","authors":"Zoltán Bánhidi, Madina Tokmergenova, Imre Dobos","doi":"10.22503/inftars.xxii.2022.1.1","DOIUrl":"https://doi.org/10.22503/inftars.xxii.2022.1.1","url":null,"abstract":"Jelen tanulmányban Oroszország digitális fejlődését hasonlítjuk össze az Európai Unió országaival a Nemzetközi digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató (I-DESI) öt fő dimenziója alapján. Kutatásunk célja a dimenziók közötti kapcsolatok és redundancia vizsgálata, a 29 vizsgált ország csoportosítása a többváltozós statisztikai elemzés eszközeivel, valamint Oroszország helyzetének részletesebb vizsgálata. Tanulmányunkban az I-DESI öt fő dimenziójából főkomponens-analízis segítségével (PCA) két látens dimenziót (faktort) emelünk ki, illetve a dimenziók közötti oksági kapcsolatokat is feltárjuk parciális korrelációs elemzés révén, amely megmutatja, hogy e dimenziók közül kettő a másik három dimenzió által megmagyarázható. Ezt követően klaszterelemzés segítségével csoportosítjuk a 29 országot, illetve többdimenziós skálázás (MDS) segítségével meghatározzuk az országok és országcsoportok helyzetét a két főkomponens által alkotott térben. Eredményeink alapján Oroszország a digitalizációt tekintve közepesen fejlett országnak tekinthető, de a földrajzi és gazdasági jellemzőit is tükröző egyedi jellegzetességeinek, sajátos fejlődési mintázatának köszönhetően egymagában önálló csoportot alkot a vizsgált országokon belül.","PeriodicalId":41114,"journal":{"name":"Informacios Tarsadalom","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.3,"publicationDate":"2022-03-31","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"43267395","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":4,"RegionCategory":"管理学","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2022-03-31DOI: 10.22503/inftars.xxii.2022.1.7
Norbert Krek
Recenzió Jon Peterson The Elusive Shift: How Role-Playing Games Forged Their Identity című kötetéről.
Recenzió Jon Peterson难以捉摸的转变:角色扮演游戏如何锻造他们的Identitycímű kötetéről。
{"title":"Játékoskultúrák metszetében","authors":"Norbert Krek","doi":"10.22503/inftars.xxii.2022.1.7","DOIUrl":"https://doi.org/10.22503/inftars.xxii.2022.1.7","url":null,"abstract":"Recenzió Jon Peterson The Elusive Shift: How Role-Playing Games Forged Their Identity\u0000című kötetéről.","PeriodicalId":41114,"journal":{"name":"Informacios Tarsadalom","volume":"27 34","pages":""},"PeriodicalIF":0.3,"publicationDate":"2022-03-31","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"41256571","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":4,"RegionCategory":"管理学","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2022-03-31DOI: 10.22503/inftars.xxii.2022.1.5
András Póra
A befektetések narratívája számos változáson ment keresztül az utóbbi száz évben, hiszen a hangulati és technikai alapú kereskedést a 20. század második felében a hatékony piacok elmélete gyakorlatilag eltüntette a főáram narratívájából. Később a viselkedési közgazdaságtan és pénzügyek előtérbe kerülésével ez a trend megfordult: a megközelítés mára ismét a tankönyvek részévé vált. A tanulmány elsőként ismerteti a folyamatot, amelynek keretében a befektetések narratívája visszatért a kezdeti értelmezéshez. Ezt követően a tőzsdei hangulat legkirívóbb kilengései, a buborékok, az ezekről alkotott elméletek kerülnek sorra a GameStop-jelenséget mint esettanulmányt szemléltetve. Végül az ezek észlelésére leggyakrabban használt tőzsdei hangulati indikátorok áttekintő összefoglalása következik. Utóbbira még nincs példa a szakirodalomban, ez adja a vizsgálódás újdonságértékét. Következtetésként elmondható: a közösségi média és a kereskedés demokratizálódása miatt a jövőben is megkerülhetetlen lesz a tőzsdei „információs társadalom” hangulatának mérése, elemzése és kutatása.
{"title":"Információ a piaci hangulatról","authors":"András Póra","doi":"10.22503/inftars.xxii.2022.1.5","DOIUrl":"https://doi.org/10.22503/inftars.xxii.2022.1.5","url":null,"abstract":"A befektetések narratívája számos változáson ment keresztül az utóbbi száz évben, hiszen a hangulati és technikai alapú kereskedést a 20. század második felében a hatékony piacok elmélete gyakorlatilag eltüntette a főáram narratívájából. Később a viselkedési közgazdaságtan és pénzügyek előtérbe kerülésével ez a trend megfordult: a megközelítés mára ismét a tankönyvek részévé vált. A tanulmány elsőként ismerteti a folyamatot, amelynek keretében a befektetések narratívája visszatért a kezdeti értelmezéshez. Ezt követően a tőzsdei hangulat legkirívóbb kilengései, a buborékok, az ezekről alkotott elméletek kerülnek sorra a GameStop-jelenséget mint esettanulmányt szemléltetve. Végül az ezek észlelésére leggyakrabban használt tőzsdei hangulati indikátorok áttekintő összefoglalása következik. Utóbbira még nincs példa a szakirodalomban, ez adja a vizsgálódás újdonságértékét. Következtetésként elmondható: a közösségi média és a kereskedés demokratizálódása miatt a jövőben is megkerülhetetlen lesz a tőzsdei „információs társadalom” hangulatának mérése, elemzése és kutatása.","PeriodicalId":41114,"journal":{"name":"Informacios Tarsadalom","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.3,"publicationDate":"2022-03-31","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"41532378","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":4,"RegionCategory":"管理学","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2022-03-31DOI: 10.22503/inftars.xxii.2022.1.4
Endre Nyitrai
A tanulmányban az elektronikus adatok (digitális nyomok) nem a nyílt, bárki által megismerhető területek (például: internet, Big Data) vagy a piac, a profitszerzés szemszögéből kerülnek górcső alá, hanem a bűnüldözés oldaláról. A vizsgálat arra irányul, hogyan kellene kiaknázni az állami szervek és a bürokrácia területén működtetett több ezer nyilvántartásban meglévő digitális adatot, illetve megteremteni a hazai nemzeti adatvagyon újrahasznosítását, egyben a gyors információáramlást. A tanulmány bemutatja a magyar nemzeti adatvagyon fontosságát, és kizárólag a rendőrség (rendészeti szervek) oldaláról vizsgálja a már meglévő és folyamatosan növekvő adattömeg jelentőségét, amely a nyomozás metodikájára és eredményességére is hatással lehet
{"title":"A magyar nemzeti adatvagyon jelentősége a bűnüldöző szervek munkája során","authors":"Endre Nyitrai","doi":"10.22503/inftars.xxii.2022.1.4","DOIUrl":"https://doi.org/10.22503/inftars.xxii.2022.1.4","url":null,"abstract":"A tanulmányban az elektronikus adatok (digitális nyomok) nem a nyílt, bárki által megismerhető területek (például: internet, Big Data) vagy a piac, a profitszerzés szemszögéből kerülnek górcső alá, hanem a bűnüldözés oldaláról. A vizsgálat arra irányul, hogyan kellene kiaknázni az állami szervek és a bürokrácia területén működtetett több ezer nyilvántartásban meglévő digitális adatot, illetve megteremteni a hazai nemzeti adatvagyon újrahasznosítását, egyben a gyors információáramlást. A tanulmány bemutatja a magyar nemzeti adatvagyon fontosságát, és kizárólag a rendőrség (rendészeti szervek) oldaláról vizsgálja a már meglévő és folyamatosan növekvő adattömeg jelentőségét, amely a nyomozás metodikájára és eredményességére is hatással lehet","PeriodicalId":41114,"journal":{"name":"Informacios Tarsadalom","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.3,"publicationDate":"2022-03-31","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"46683462","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":4,"RegionCategory":"管理学","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2021-12-31DOI: 10.22503/inftars.xxi.2021.4.4
B. Shah, Zaheer Khan, Saqib Riaz
This study aimed to investigate the influence of mass media and interpersonal communication channels in the adoption of preventive measures against the Covid-19 pandemic (coronavirus). The study hypothesises that higher exposure to media content increases interpersonal communication and increased interpersonal communication is positively associated with the adoption of preventive behaviour. To test this hypothesis, this study used a quantitative research technique employing a survey method. The results, when assessed through Pearson correlation, elaborated that there was a stronger association between media exposure and increased interpersonal communication and the adoption level of Covid prevention measures. The result of the thematic analysis revealed that interpersonal communication was an important contributor towards changing behaviour. Hence, the two-step flow of communication showed strong support for accepting the role of interpersonal communication alongside the mass media. This study findings provide insights to communicators and planners for devising different communication strategies for combating the pandemic.
{"title":"Challenges in Tackling COVID-19","authors":"B. Shah, Zaheer Khan, Saqib Riaz","doi":"10.22503/inftars.xxi.2021.4.4","DOIUrl":"https://doi.org/10.22503/inftars.xxi.2021.4.4","url":null,"abstract":"This study aimed to investigate the influence of mass media and interpersonal communication channels in the adoption of preventive measures against the Covid-19 pandemic (coronavirus). The study hypothesises that higher exposure to media content increases interpersonal communication and increased interpersonal communication is positively associated with the adoption of preventive behaviour. To test this hypothesis, this study used a quantitative research technique employing a survey method. The results, when assessed through Pearson correlation, elaborated that there was a stronger association between media exposure and increased interpersonal communication and the adoption level of Covid prevention measures. The result of the thematic analysis revealed that interpersonal communication was an important contributor towards changing behaviour. Hence, the two-step flow of communication showed strong support for accepting the role of interpersonal communication alongside the mass media. This study findings provide insights to communicators and planners for devising different communication strategies for combating the pandemic.","PeriodicalId":41114,"journal":{"name":"Informacios Tarsadalom","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.3,"publicationDate":"2021-12-31","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"44734335","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":4,"RegionCategory":"管理学","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2021-12-31DOI: 10.22503/inftars.xxi.2021.4.3
Zoltán Gellér, Tanja Jevremov, Karlo Bala, Dubravka Valic nedeljkovic, M. Ivanović
The aim of this study was to collect and analyse data about the prior knowledge that freshmen at the Faculty of Philosophy at the University of Novi Sad, Serbia, have about basic concepts in computer and information literacy. The results can be used for a better adaptation of teaching to take into account the knowledge that students have accumulated during their primary and secondary education. The study relied on an anonymous testing of respondents’ knowledge. The questions encompassed two base ECDL modules: the essentials of computer and Internet use. The test was completed by more than 500 students from 13 departments at the Faculty of Philosophy, one group from the Faculty of Management and one group from the Faculty of Technical Sciences. This paper analyses the students’ answers to the questions regarding their knowledge of Internet services and tools. The results reveal significant deficiencies in their knowledge in this area.
{"title":"Non-ICT Students’ Familiarity with Basic Internet Services and Tools at the Faculty of Philosophy at the University in Novi Sad","authors":"Zoltán Gellér, Tanja Jevremov, Karlo Bala, Dubravka Valic nedeljkovic, M. Ivanović","doi":"10.22503/inftars.xxi.2021.4.3","DOIUrl":"https://doi.org/10.22503/inftars.xxi.2021.4.3","url":null,"abstract":"The aim of this study was to collect and analyse data about the prior knowledge that freshmen at the Faculty of Philosophy at the University of Novi Sad, Serbia, have about basic concepts in computer and information literacy. The results can be used for a better adaptation of teaching to take into account the knowledge that students have accumulated during their primary and secondary education. The study relied on an anonymous testing of respondents’ knowledge. The questions encompassed two base ECDL modules: the essentials of computer and Internet use. The test was completed by more than 500 students from 13 departments at the Faculty of Philosophy, one group from the Faculty of Management and one group from the Faculty of Technical Sciences. This paper analyses the students’ answers to the questions regarding their knowledge of Internet services and tools. The results reveal significant deficiencies in their knowledge in this area.","PeriodicalId":41114,"journal":{"name":"Informacios Tarsadalom","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.3,"publicationDate":"2021-12-31","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"42237651","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":4,"RegionCategory":"管理学","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2021-12-31DOI: 10.22503/inftars.xxi.2021.4.2
I. Danka, János Tanács
This paper investigates how rule violations that contributed to the Chernobyl nuclear disaster were able to happen. Bringing to the surface what is implicit in historical documents, we argue that six excuses can be identified that could have allowed the operators to rationalise their rule violations. These excuses could have affected how the operators interpreted the applicability of the rules to the situation(s) they were involved in, leading them to ultimately violate the operational rules. As a theoretical consequence, rule-following as (com)pliance or obedience is to be taken as a necessary but insufficient condition of rule-following. As a practical consequence, the concept of ‘excuses’ can also help to anticipate as well as prevent rule-breaking behaviour in similar future cases.
{"title":"Rationalising Rule Violation in the Case of the Chernobyl Disaster: Six Systematic Excuses","authors":"I. Danka, János Tanács","doi":"10.22503/inftars.xxi.2021.4.2","DOIUrl":"https://doi.org/10.22503/inftars.xxi.2021.4.2","url":null,"abstract":"This paper investigates how rule violations that contributed to the Chernobyl nuclear disaster were able to happen. Bringing to the surface what is implicit in historical documents, we argue that six excuses can be identified that could have allowed the operators to rationalise their rule violations. These excuses could have affected how the operators interpreted the applicability of the rules to the situation(s) they were involved in, leading them to ultimately violate the operational rules. As a theoretical consequence, rule-following as (com)pliance or obedience is to be taken as a necessary but insufficient condition of rule-following. As a practical consequence, the concept of ‘excuses’ can also help to anticipate as well as prevent rule-breaking behaviour in similar future cases.","PeriodicalId":41114,"journal":{"name":"Informacios Tarsadalom","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.3,"publicationDate":"2021-12-31","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"47305268","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":4,"RegionCategory":"管理学","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2021-12-31DOI: 10.22503/inftars.xxi.2021.4.1
Yahya Aydin
Due to the COVID-19 pandemic, many universities worldwide halted face-to-face education and instead began focusing on distance learning/education. Accordingly, it is necessary to consider the impact of this new digital era in terms of access to university libraries. Thus, the aim of this paper is to examine the digital services provided by university libraries in general and the solutions they have proposed to overcome the impact of COVID-19 on the higher education system in particular. To this end, secondary data from 30 selected state universities related to their library services, as accessed from their websites, is analysed to clarify the suitability of the existing digitalisation process in Turkish universities. It was found that digitalisation effectively equalises these different universities in terms of access to resources, regardless of their history/ranking/ structure or the cities they are physically established in.
{"title":"Comparing University Libraries in Different Cities in Turkey with regards to Digitalisation and the Impact of the COVID-19 Pandemic","authors":"Yahya Aydin","doi":"10.22503/inftars.xxi.2021.4.1","DOIUrl":"https://doi.org/10.22503/inftars.xxi.2021.4.1","url":null,"abstract":"Due to the COVID-19 pandemic, many universities worldwide halted face-to-face education and instead began focusing on distance learning/education. Accordingly, it is necessary to consider the impact of this new digital era in terms of access to university libraries. Thus, the aim of this paper is to examine the digital services provided by university libraries in general and the solutions they have proposed to overcome the impact of COVID-19 on the higher education system in particular. To this end, secondary data from 30 selected state universities related to their library services, as accessed from their websites, is analysed to clarify the suitability of the existing digitalisation process in Turkish universities. It was found that digitalisation effectively equalises these different universities in terms of access to resources, regardless of their history/ranking/ structure or the cities they are physically established in.","PeriodicalId":41114,"journal":{"name":"Informacios Tarsadalom","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.3,"publicationDate":"2021-12-31","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"44466314","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":4,"RegionCategory":"管理学","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2021-12-31DOI: 10.22503/inftars.xxi.2021.4.5
Gabriella Ürmösné Simon, Endre Nyitrai
The present study analyses the phenomena of deepfakes and fake news, together with their linguistic fingerprints, to understand how these may influence the public, including in their decision making. Nowadays, linguistic fingerprints are present mostly in digital forms; therefore, forensic linguistics was also recently introduced as a subject and involves the analysis of linguistic fingerprints. The present study provides an insight into the contribution of linguist and forensic linguist experts in the work of investigative authorities. Linguistic fingerprints can convey messages and provide evidence to support an investigation, such concerning the following questions: Who could the perpetrator be? Who could have written the message? The linguist expert can also help develop a profile of perpetrators, including their likely age, sex, ethnicity, or help prove the validity of news versus fake news as well as other attributes of sources. These aspects are all covered in the present study.
{"title":"The phenomena of epidemic crime, deepfakes, fake news, and the role of forensic linguistics","authors":"Gabriella Ürmösné Simon, Endre Nyitrai","doi":"10.22503/inftars.xxi.2021.4.5","DOIUrl":"https://doi.org/10.22503/inftars.xxi.2021.4.5","url":null,"abstract":"The present study analyses the phenomena of deepfakes and fake news, together with their linguistic fingerprints, to understand how these may influence the public, including in their decision making. Nowadays, linguistic fingerprints are present mostly in digital forms; therefore, forensic linguistics was also recently introduced as a subject and involves the analysis of linguistic fingerprints. The present study provides an insight into the contribution of linguist and forensic linguist experts in the work of investigative authorities. Linguistic fingerprints can convey messages and provide evidence to support an investigation, such concerning the following questions: Who could the perpetrator be? Who could have written the message? The linguist expert can also help develop a profile of perpetrators, including their likely age, sex, ethnicity, or help prove the validity of news versus fake news as well as other attributes of sources. These aspects are all covered in the present study.","PeriodicalId":41114,"journal":{"name":"Informacios Tarsadalom","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.3,"publicationDate":"2021-12-31","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"48883612","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":4,"RegionCategory":"管理学","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}