Pub Date : 2020-10-01DOI: 10.22503/inftars.xx.2020.1.3
Dorottya Egres
A paksi atomerőmű bővítésének deliberációja nem kizárólag a parlamentben, pódiumbeszélgetések vagy vitadélutánok alkalmával zajlik, hanem az interneten is. Paks 2 diskurzusa polilogikus, vagyis sok szereplő, eltérő pozíciókban különböző helyszíneken kommunikál. Politikai pártok, ipari vállalatok, kutató- és szakpolitikai intézetek, környezetvédők és atomenergiával foglalkozó társaságok a honlapjaikon hyperlinkeken keresztül képesek kapcsolatok kialakítására. A tanulmány az IssueCrawler szoftver segítségével azonosítja az online tevékenységük alapján releváns szereplőket, vizualizálja a szereplők hyperlinkhálózatát, valamint a szereplők honlapjainak kvalitatív elemzésével támogatóként vagy kritikusként kategorizálja a közöttük lévő hyperlinkkapcsolatokat. A kutatás célja a virtuális vitatér koncepciójának értelmezése Paks 2 példáján keresztül.
{"title":"Virtuális vitatér","authors":"Dorottya Egres","doi":"10.22503/inftars.xx.2020.1.3","DOIUrl":"https://doi.org/10.22503/inftars.xx.2020.1.3","url":null,"abstract":"A paksi atomerőmű bővítésének deliberációja nem kizárólag a parlamentben, pódiumbeszélgetések vagy vitadélutánok alkalmával zajlik, hanem az interneten is. Paks 2 diskurzusa polilogikus, vagyis sok szereplő, eltérő pozíciókban különböző helyszíneken kommunikál. Politikai pártok, ipari vállalatok, kutató- és szakpolitikai intézetek, környezetvédők és atomenergiával foglalkozó társaságok a honlapjaikon hyperlinkeken keresztül képesek kapcsolatok kialakítására. A tanulmány az IssueCrawler szoftver segítségével azonosítja az online tevékenységük alapján releváns szereplőket, vizualizálja a szereplők hyperlinkhálózatát, valamint a szereplők honlapjainak kvalitatív elemzésével támogatóként vagy kritikusként kategorizálja a közöttük lévő hyperlinkkapcsolatokat. A kutatás célja a virtuális vitatér koncepciójának értelmezése Paks 2 példáján keresztül.","PeriodicalId":41114,"journal":{"name":"Informacios Tarsadalom","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.3,"publicationDate":"2020-10-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"41581398","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":4,"RegionCategory":"管理学","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2020-10-01DOI: 10.22503/inftars.xx.2020.1.5
Judit Mihalik
A tanulmányban bemutatott kutatás eredményei szerint a Facebook sokkal inkább pragmatikus információs platformként, mintsem közösségi kapcsolattartási felületként funkcionál felhasználóinak mindennapjaiban. Ezt tapasztalják legalábbis többségükben azok a felhasználók, akik felfüggesztik személyes Facebook-fiókjukat. Magyarországon a 2019. évi nagyböjt időszakában egy nyilvános felhívásra jelentkező 173 résztvevő négy hétig vállalt teljes Facebook-inaktivitás során naplózta tapasztalatait, amelyek részeként egyre növekvő felhasználói tudatosságról is beszámoltak. Az így kapott narratívákat a tanulmány kvalitatív tartalomelemző módszerrel elemezve mutatja be, kiemelve, hogy a mintavételben és az eredmények értelmezésében az önkéntességnek, azaz a résztvevők belső motivációjának igen fontos szerepe volt.
{"title":"„Újra megtanultam önmagamban lenni”, avagy négy teljes hét Facebook nélkül","authors":"Judit Mihalik","doi":"10.22503/inftars.xx.2020.1.5","DOIUrl":"https://doi.org/10.22503/inftars.xx.2020.1.5","url":null,"abstract":"A tanulmányban bemutatott kutatás eredményei szerint a Facebook sokkal inkább pragmatikus információs platformként, mintsem közösségi kapcsolattartási felületként funkcionál felhasználóinak mindennapjaiban. Ezt tapasztalják legalábbis többségükben azok a felhasználók, akik felfüggesztik személyes Facebook-fiókjukat. Magyarországon a 2019. évi nagyböjt időszakában egy nyilvános felhívásra jelentkező 173 résztvevő négy hétig vállalt teljes Facebook-inaktivitás során naplózta tapasztalatait, amelyek részeként egyre növekvő felhasználói tudatosságról is beszámoltak. Az így kapott narratívákat a tanulmány kvalitatív tartalomelemző módszerrel elemezve mutatja be, kiemelve, hogy a mintavételben és az eredmények értelmezésében az önkéntességnek, azaz a résztvevők belső motivációjának igen fontos szerepe volt.","PeriodicalId":41114,"journal":{"name":"Informacios Tarsadalom","volume":"382 1","pages":"95"},"PeriodicalIF":0.3,"publicationDate":"2020-10-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"80713644","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":4,"RegionCategory":"管理学","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2020-10-01DOI: 10.22503/INFTARS.XX.2020.3.6
Á. Rab, Bernát Török
A cikk a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézetének 2019. év végi magyarországi, reprezentatív adatfelvételének adataira alapozva a magyar információs társadalom online tudatossági szintjét vizsgálja. Munkánk során a digitális kultúra társadalomformáló erejének jellemzőit vettük górcső alá a magyar társadalomban. Az okostelefon és a kényelmi szolgáltatások terjedése újszerű képességek fejlesztését igényli. Kutatásunkban ezek szintjét igyekeztünk szemügyre venni, illetve próbáltuk megragadni a különféle megosztottságok körvonalait. Két fontos megállapításunk: a digitális kultúra megélése összetett kétarcúságot mutat a magyar társadalomban, a félelmek és a bizalmatlanság mély kötődéssel és használattal párosul. A másik fontos eredmény, hogy adataink alapján nem figyelhető meg korosztályi, generációs különbség a digitális kultúra alapvető megélésének területén. Finom, adott szolgáltatásokra és élethelyzetekre irányülő különbségek érzékelhetők, de ezeknek fő változója nem a kor, hanem más sajátosságok.
{"title":"Online bizalom a magyar társadalomban","authors":"Á. Rab, Bernát Török","doi":"10.22503/INFTARS.XX.2020.3.6","DOIUrl":"https://doi.org/10.22503/INFTARS.XX.2020.3.6","url":null,"abstract":"A cikk a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézetének 2019. év végi magyarországi, reprezentatív adatfelvételének adataira alapozva a magyar információs társadalom online tudatossági szintjét vizsgálja. Munkánk során a digitális kultúra társadalomformáló erejének jellemzőit vettük górcső alá a magyar társadalomban. Az okostelefon és a kényelmi szolgáltatások terjedése újszerű képességek fejlesztését igényli. Kutatásunkban ezek szintjét igyekeztünk szemügyre venni, illetve próbáltuk megragadni a különféle megosztottságok körvonalait. Két fontos megállapításunk: a digitális kultúra megélése összetett kétarcúságot mutat a magyar társadalomban, a félelmek és a bizalmatlanság mély kötődéssel és használattal párosul. A másik fontos eredmény, hogy adataink alapján nem figyelhető meg korosztályi, generációs különbség a digitális kultúra alapvető megélésének területén. Finom, adott szolgáltatásokra és élethelyzetekre irányülő különbségek érzékelhetők, de ezeknek fő változója nem a kor, hanem más sajátosságok.","PeriodicalId":41114,"journal":{"name":"Informacios Tarsadalom","volume":"3 1","pages":"92"},"PeriodicalIF":0.3,"publicationDate":"2020-10-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"85785257","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":4,"RegionCategory":"管理学","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2020-10-01DOI: 10.22503/INFTARS.XX.2020.3.1
Zoltán Bódi
A tanulmányban a szerző bemutatja, hogy a digitális térben zajló kommunikáció, az IT nyelvi környezete, nyelvhasználata miként hat az identitás különböző rétegeire és a nyelvi identitásra. Az identitásunk része a digitális, internetes környezetben alkalmazott nyelvhasználat is. Ennek néhány meghatározó eleme: a többnyelvűség, az interaktivitás, a multimedialitás, a technológiai környezet, az önreklámozás és önkifejezés, a közösségi média és az ott előforduló visszaélések, az online videojátékok nyelvi környezete.
{"title":"Digitális identitás – nyelvi identitás – digitális kommunikációs környezet","authors":"Zoltán Bódi","doi":"10.22503/INFTARS.XX.2020.3.1","DOIUrl":"https://doi.org/10.22503/INFTARS.XX.2020.3.1","url":null,"abstract":"A tanulmányban a szerző bemutatja, hogy a digitális térben zajló kommunikáció, az IT nyelvi környezete, nyelvhasználata miként hat az identitás különböző rétegeire és a nyelvi identitásra. Az identitásunk része a digitális, internetes környezetben alkalmazott nyelvhasználat is. Ennek néhány meghatározó eleme: a többnyelvűség, az interaktivitás, a multimedialitás, a technológiai környezet, az önreklámozás és önkifejezés, a közösségi média és az ott előforduló visszaélések, az online videojátékok nyelvi környezete.","PeriodicalId":41114,"journal":{"name":"Informacios Tarsadalom","volume":"12 1","pages":"7"},"PeriodicalIF":0.3,"publicationDate":"2020-10-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"84833690","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":4,"RegionCategory":"管理学","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2020-10-01DOI: 10.22503/INFTARS.XX.2020.3.2
M. Julesz
A telemedicina a COVID–19-világjárvány alatt és miatt új arculatot nyert. A telemedicina már a COVID–19-világjárvány kitörése előtt is a legtöbb ország egészségügyi rendszerének része volt. A telemedicina jogi eszközökkel és empirikus megközelítéssel történő újra meghatározása elterjedtebbé tette annak használatát, mint korábban. A telemedicina számos előnnyel jár – nyilvánvaló hátrányai mellett. Ezen előnyök összességében véve meghaladják a lehetséges hátrányokat. Az elektronikus egészségügyi dokumentációt jogi eljárásokban olyan fontos bizonyítékként fogják használni, amely akár az egészségügyi szolgáltató kimentéséhez is vezethet. Tekintettel arra, hogy Magyarországon az egészségügyi szolgáltató a bíróság előtt egy adekvátan vezetett egészségügyi dokumentációval bizonyítani tudja, hogy az ellátásban résztvevőktől elvárható gondossággal járt el, fokozottan releváns, hogy az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben megfelelően vezessék azt.
{"title":"A telemedicina és a COVID–19-világjárvány","authors":"M. Julesz","doi":"10.22503/INFTARS.XX.2020.3.2","DOIUrl":"https://doi.org/10.22503/INFTARS.XX.2020.3.2","url":null,"abstract":"A telemedicina a COVID–19-világjárvány alatt és miatt új arculatot nyert. A telemedicina már a COVID–19-világjárvány kitörése előtt is a legtöbb ország egészségügyi rendszerének része volt. A telemedicina jogi eszközökkel és empirikus megközelítéssel történő újra meghatározása elterjedtebbé tette annak használatát, mint korábban. A telemedicina számos előnnyel jár – nyilvánvaló hátrányai mellett. Ezen előnyök összességében véve meghaladják a lehetséges hátrányokat. Az elektronikus egészségügyi dokumentációt jogi eljárásokban olyan fontos bizonyítékként fogják használni, amely akár az egészségügyi szolgáltató kimentéséhez is vezethet. Tekintettel arra, hogy Magyarországon az egészségügyi szolgáltató a bíróság előtt egy adekvátan vezetett egészségügyi dokumentációval bizonyítani tudja, hogy az ellátásban résztvevőktől elvárható gondossággal járt el, fokozottan releváns, hogy az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben megfelelően vezessék azt.","PeriodicalId":41114,"journal":{"name":"Informacios Tarsadalom","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.3,"publicationDate":"2020-10-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"43222976","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":4,"RegionCategory":"管理学","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2020-10-01DOI: 10.22503/INFTARS.XX.2020.3.3
Norbert Krek
A dolgozat az ezredforduló környékén megjelent mainstream izometrikus szerepjátékokat vizsgálja. A kutatás kiindulópontja az a megfigyelés, miszerint a 2010-es évtized végére a fantasy témájú, izometrikus szerepjáték alműfaja a szerepjátékok és az indie játékfejlesztés egyfajta reneszánszát elhozó Kickstarter – mint alternatív finanszírozási forma–, illetve más mediális folyamatok hatására képes volt részlegesen visszanyerni az ezredfordulón létező mainstream státuszát. Ennek tükrében válik izgalmas kérdéssé, hogy eleve mi okozta ennek az alműfajnak az eltűnését az ezredfordulón. A tanulmány egyrészt ez utóbbira keresi a választ, másrészt amellett érvel, hogy e műfajtörténeti folyamat nem értelmezhető egyszerű törésként, eltűnésként, inkább különböző videojáték-ipari folyamatok (mint például a cinematizáció) hatására bekövetkező műfaji átlényegülésként.
{"title":"Egy letűnt műfaj? A fantasy izometrikus szerepjátékok eltűnésének lehetséges okai a 2000-es évek elején","authors":"Norbert Krek","doi":"10.22503/INFTARS.XX.2020.3.3","DOIUrl":"https://doi.org/10.22503/INFTARS.XX.2020.3.3","url":null,"abstract":"A dolgozat az ezredforduló környékén megjelent mainstream izometrikus szerepjátékokat vizsgálja. A kutatás kiindulópontja az a megfigyelés, miszerint a 2010-es évtized végére a fantasy témájú, izometrikus szerepjáték alműfaja a szerepjátékok és az indie játékfejlesztés egyfajta reneszánszát elhozó Kickstarter – mint alternatív finanszírozási forma–, illetve más mediális folyamatok hatására képes volt részlegesen visszanyerni az ezredfordulón létező mainstream státuszát. Ennek tükrében válik izgalmas kérdéssé, hogy eleve mi okozta ennek az alműfajnak az eltűnését az ezredfordulón. A tanulmány egyrészt ez utóbbira keresi a választ, másrészt amellett érvel, hogy e műfajtörténeti folyamat nem értelmezhető egyszerű törésként, eltűnésként, inkább különböző videojáték-ipari folyamatok (mint például a cinematizáció) hatására bekövetkező műfaji átlényegülésként.","PeriodicalId":41114,"journal":{"name":"Informacios Tarsadalom","volume":"81 6 1","pages":"39"},"PeriodicalIF":0.3,"publicationDate":"2020-10-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"83441909","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":4,"RegionCategory":"管理学","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2020-10-01DOI: 10.22503/INFTARS.XX.2020.3.4
Péter Sasvári, István Varannai, Anna Urbanovics
Napjaink egyik legelterjedtebb technológiája a gamifikáció, melyet világszerte számos területen alkalmaznak. Empirikus kutatásunkat a szekunder kutatásunk és irodalmi áttekintésünk eredményeire alapoztuk. Ezek során informatikus és nem informatikus alapszakos (BA) hallgatók technológiabefogadási hajlandóságát vizsgáltuk a Kahoot! applikációval való interakciójuk során. Kérdőívünket n=86 kitöltést követően a Technológia Elfogadási Modell (TAM) elemei mentén értékeltük. Eredményeink rámutattak, hogy a pozitív hozzáállás, az applikáció egyszerű használata és a jó tapasztalat egyaránt hozzájárulnak a hallgatók elégedettségéhez, ami tovább növeli technológiahasználati szándékukat.
{"title":"Interaktivitás növelése a tanórákon – A gamifikáció eszközeiről alkotott kép egyetemi hallgatók körében","authors":"Péter Sasvári, István Varannai, Anna Urbanovics","doi":"10.22503/INFTARS.XX.2020.3.4","DOIUrl":"https://doi.org/10.22503/INFTARS.XX.2020.3.4","url":null,"abstract":"Napjaink egyik legelterjedtebb technológiája a gamifikáció, melyet világszerte számos területen alkalmaznak. Empirikus kutatásunkat a szekunder kutatásunk és irodalmi áttekintésünk eredményeire alapoztuk. Ezek során informatikus és nem informatikus alapszakos (BA) hallgatók technológiabefogadási hajlandóságát vizsgáltuk a Kahoot! applikációval való interakciójuk során. Kérdőívünket n=86 kitöltést követően a Technológia Elfogadási Modell (TAM) elemei mentén értékeltük. Eredményeink rámutattak, hogy a pozitív hozzáállás, az applikáció egyszerű használata és a jó tapasztalat egyaránt hozzájárulnak a hallgatók elégedettségéhez, ami tovább növeli technológiahasználati szándékukat.","PeriodicalId":41114,"journal":{"name":"Informacios Tarsadalom","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.3,"publicationDate":"2020-10-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"45021257","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":4,"RegionCategory":"管理学","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2020-05-17DOI: 10.22503/INFTARS.XIX.2019.4.7
D. Pintér, P. L. Ihasz
Today’s communication channels and media platforms generate a huge amount of data, which - through advanced AI- (Machine Learning) based techniques - can be leveraged to significantly enhance business networking, improve the efficiency of public relations, management, and extend the possible application areas of communication components. As a sub-discipline of AI, Natural Language Processing (NLP) is frequently utilized in the field of corporate communications (CC) to boost target-group satisfaction through information retrieval and automated dialogue services. The findings of this synthetizing study is based on primer qualitative research building on the methodology of deep interviews and focus group research involving experts practicing in the fields of CC and NLP. Based on the feedbacks of the participants a refined CC model was developed, as well as a model mapping conventional NLP techniques onto CC disciplines and tasks they are utilized for.
{"title":"Bridging Natural Language Processing AI techniques and Corporate Communications: towards an integrative model","authors":"D. Pintér, P. L. Ihasz","doi":"10.22503/INFTARS.XIX.2019.4.7","DOIUrl":"https://doi.org/10.22503/INFTARS.XIX.2019.4.7","url":null,"abstract":"Today’s communication channels and media platforms generate a huge amount of data, which - through advanced AI- (Machine Learning) based techniques - can be leveraged to significantly enhance business networking, improve the efficiency of public relations, management, and extend the possible application areas of communication components. As a sub-discipline of AI, Natural Language Processing (NLP) is frequently utilized in the field of corporate communications (CC) to boost target-group satisfaction through information retrieval and automated dialogue services. The findings of this synthetizing study is based on primer qualitative research building on the methodology of deep interviews and focus group research involving experts practicing in the fields of CC and NLP. Based on the feedbacks of the participants a refined CC model was developed, as well as a model mapping conventional NLP techniques onto CC disciplines and tasks they are utilized for.","PeriodicalId":41114,"journal":{"name":"Informacios Tarsadalom","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.3,"publicationDate":"2020-05-17","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"41796346","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":4,"RegionCategory":"管理学","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2020-05-17DOI: 10.22503/INFTARS.XIX.2019.4.10
Anda Zahiu
In this paper, I argue that virtual manifestations of selfhood in VR environments have a transformative effect on the users, which in turn has spillover effects in the physical world. I will argue in favor of extending our notion of personal identity as to include VR avatars as negotiable bodies who constitute a genuine part of who we are. Recent research in VR shows that users can experience the Proteus Effect and other lasting psychological changes after being immersed in VR. An extended theory of the self, modelled after the extended mind thesis advanced by Clark and Chalmers (1998), can offer a deeper understanding of how and why immersive virtual experiences have such a transformative effect on users. The early VR scholars had a similar intuition- that “VR is a medium for the extension of body and mind” (Biocca and Delaney 1995), acting like a genuine “reality engine”
{"title":"I, avatar: Towards an extended theory of selfhood in immersive VR","authors":"Anda Zahiu","doi":"10.22503/INFTARS.XIX.2019.4.10","DOIUrl":"https://doi.org/10.22503/INFTARS.XIX.2019.4.10","url":null,"abstract":"In this paper, I argue that virtual manifestations of selfhood in VR environments have a transformative effect on the users, which in turn has spillover effects in the physical world. I will argue in favor of extending our notion of personal identity as to include VR avatars as negotiable bodies who constitute a genuine part of who we are. Recent research in VR shows that users can experience the Proteus Effect and other lasting psychological changes after being immersed in VR. An extended theory of the self, modelled after the extended mind thesis advanced by Clark and Chalmers (1998), can offer a deeper understanding of how and why immersive virtual experiences have such a transformative effect on users. The early VR scholars had a similar intuition- that “VR is a medium for the extension of body and mind” (Biocca and Delaney 1995), acting like a genuine “reality engine”","PeriodicalId":41114,"journal":{"name":"Informacios Tarsadalom","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.3,"publicationDate":"2020-05-17","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"46393542","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":4,"RegionCategory":"管理学","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2020-05-17DOI: 10.22503/INFTARS.XIX.2019.4.6
K. Szabó
I claim that digital reading is reading, but a special, extended version. Digital reading shows various similarities to print reading but also differences as well; however, these latter are not that significant that could validate the exclusion of digital reading from the category of reading or qualify it as a mere distraction. Moreover, applying digital devices for reading besides traditional reading means a new opportunity for comprehension and cognitive development, and these are essentials in improving the reading skills of future generations. Engaging children in the complex mental, physical, and sensual experience that reading can give, irrespectively of the type of reading, is the biggest challenge to accomplish in the field of reading in the 21st century.
{"title":"“Not Exactly Reading” – The Nature of Reading in the Era of Screen","authors":"K. Szabó","doi":"10.22503/INFTARS.XIX.2019.4.6","DOIUrl":"https://doi.org/10.22503/INFTARS.XIX.2019.4.6","url":null,"abstract":"I claim that digital reading is reading, but a special, extended version. Digital reading shows various similarities to print reading but also differences as well; however, these latter are not that significant that could validate the exclusion of digital reading from the category of reading or qualify it as a mere distraction. Moreover, applying digital devices for reading besides traditional reading means a new opportunity for comprehension and cognitive development, and these are essentials in improving the reading skills of future generations. Engaging children in the complex mental, physical, and sensual experience that reading can give, irrespectively of the type of reading, is the biggest challenge to accomplish in the field of reading in the 21st century.","PeriodicalId":41114,"journal":{"name":"Informacios Tarsadalom","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.3,"publicationDate":"2020-05-17","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"49363415","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":4,"RegionCategory":"管理学","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
京公网安备 11010802042870号
京ICP备2023020795号-1
扫码关注我们
求助内容：
应助结果提醒方式：