Pub Date : 2023-10-01DOI: 10.22503/inftars.xxiii.2023.3.1
Gerda Bak, Anikó Kelemen-Erdős
A globalizáció és a technológiai fejlődés következtében a digitális infrastruktúra amellett, hogy jelentős hatással van a szervezetek teljesítőképességére, növeli azok sebezhetőségét. A kutatás célja annak feltárása, hogy az információbiztonsággal kapcsolatos kockázatok hogyan értelmezhetők, illetve mérsékelhetők, kezelhetők a tranzakciós költség elméletet meghatározó opportunizmus, illetve a tranzakciós elmélet keretrendszerében értelmezhető stressz, valamint technostressz megközelítést alkalmazva, továbbá ezek hatásainak egyfajta csökkentésére irányuló bizalom szerepét elemezve. A tanulmány rámutat, hogy az IKT-eszközök (információs és kommunikációs technológia) használata, illetve azok folyamatos fejlődése a munkavállalók részéről nem csak végeláthatatlan tanulást igényel, hanem ebből fakadóan nyomást helyez az egyénre, állandó versenyhelyzetet teremtve, melynek következtében kontraproduktivitás jelenik meg, azaz csökken a biztonságtudatosságuk. Ebből következően nemcsak az IKT-eszközök alkalmazása, hanem az információbiztonsági intézkedések és folyamatok tervezése és implementálása során is elengedhetetlen az információs aszimmetria és az opportunista viselkedés csökkentése, melynek révén várhatóan növekszik a bizalom és a szervezeti reziliencia, teljesítmény.
{"title":"Stressz, opportunizmus és bizalom a szervezeti információs és kommunikációs technológiabiztonság tükrében","authors":"Gerda Bak, Anikó Kelemen-Erdős","doi":"10.22503/inftars.xxiii.2023.3.1","DOIUrl":"https://doi.org/10.22503/inftars.xxiii.2023.3.1","url":null,"abstract":"A globalizáció és a technológiai fejlődés következtében a digitális infrastruktúra amellett, hogy jelentős hatással van a szervezetek teljesítőképességére, növeli azok sebezhetőségét. A kutatás célja annak feltárása, hogy az információbiztonsággal kapcsolatos kockázatok hogyan értelmezhetők, illetve mérsékelhetők, kezelhetők a tranzakciós költség elméletet meghatározó opportunizmus, illetve a tranzakciós elmélet keretrendszerében értelmezhető stressz, valamint technostressz megközelítést alkalmazva, továbbá ezek hatásainak egyfajta csökkentésére irányuló bizalom szerepét elemezve. A tanulmány rámutat, hogy az IKT-eszközök (információs és kommunikációs technológia) használata, illetve azok folyamatos fejlődése a munkavállalók részéről nem csak végeláthatatlan tanulást igényel, hanem ebből fakadóan nyomást helyez az egyénre, állandó versenyhelyzetet teremtve, melynek következtében kontraproduktivitás jelenik meg, azaz csökken a biztonságtudatosságuk. Ebből következően nemcsak az IKT-eszközök alkalmazása, hanem az információbiztonsági intézkedések és folyamatok tervezése és implementálása során is elengedhetetlen az információs aszimmetria és az opportunista viselkedés csökkentése, melynek révén várhatóan növekszik a bizalom és a szervezeti reziliencia, teljesítmény.","PeriodicalId":41114,"journal":{"name":"Informacios Tarsadalom","volume":"39 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-10-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"136168124","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":4,"RegionCategory":"管理学","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-10-01DOI: 10.22503/inftars.xxiii.2023.3.3
Gábor Kincses, Mihály Ormos, Gábor Árva
Tanulmányunk bemutatja azokat a makrogazdasági mutatókat, amelyek leginkább meghatározzák a női profi teniszjátékosok sikerét, a WTA-ranglistán elért pontszámok és a versenyeken nyert teljes pénzösszeg alapján. A 38 OECD-országból származó adatokból panelregressziós elemzést végeztünk azzal a céllal, hogy meghatározzuk, milyen mértékben járulnak hozzá a makrogazdasági tényezők a játékosok sikereihez. Az eredmények azt mutatják, hogy egyes makrogazdasági tényezők magyarázó képessége az elmúlt 20 év során jelentéktelen szintre csökkent, azonban a játékosok sikere bizonyos mértékig függ a származási országuk jólétét leíró makrogazdasági tényezőktől. Arra lehet következtetni, hogy a kevésbé gazdag országokból származó játékosok valószínűleg jobban teljesítenek a tehetősebb régiókból származó társaiknál. Bár a gazdasági jólét bizonyos szintje elengedhetetlen a siker eléréséhez, a társadalmi jólét is döntő szerepet játszik.
我们的研究根据女子职业网球运动员的 WTA 排名得分和在锦标赛中赢得的奖金总额，提出了最能决定她们成功与否的宏观经济指标。利用 38 个经合组织国家的数据，我们进行了面板回归分析，以确定宏观经济因素对球员成功的影响程度。结果表明，在过去 20 年中，一些宏观经济因素的解释力已经下降到不显著的水平，但球员的成功在一定程度上取决于描述其原籍国福利的宏观经济因素。可以推断，来自不富裕国家的球员很可能比来自富裕地区的球员表现更好。虽然一定程度的经济福利是成功的必要条件，但社会福利也起着至关重要的作用。
{"title":"Makrogazdasági adatok által determinált teniszsikerek 38 OECD-ország elit női játékosának vizsgálatában","authors":"Gábor Kincses, Mihály Ormos, Gábor Árva","doi":"10.22503/inftars.xxiii.2023.3.3","DOIUrl":"https://doi.org/10.22503/inftars.xxiii.2023.3.3","url":null,"abstract":"Tanulmányunk bemutatja azokat a makrogazdasági mutatókat, amelyek leginkább meghatározzák a női profi teniszjátékosok sikerét, a WTA-ranglistán elért pontszámok és a versenyeken nyert teljes pénzösszeg alapján. A 38 OECD-országból származó adatokból panelregressziós elemzést végeztünk azzal a céllal, hogy meghatározzuk, milyen mértékben járulnak hozzá a makrogazdasági tényezők a játékosok sikereihez. Az eredmények azt mutatják, hogy egyes makrogazdasági tényezők magyarázó képessége az elmúlt 20 év során jelentéktelen szintre csökkent, azonban a játékosok sikere bizonyos mértékig függ a származási országuk jólétét leíró makrogazdasági tényezőktől. Arra lehet következtetni, hogy a kevésbé gazdag országokból származó játékosok valószínűleg jobban teljesítenek a tehetősebb régiókból származó társaiknál. Bár a gazdasági jólét bizonyos szintje elengedhetetlen a siker eléréséhez, a társadalmi jólét is döntő szerepet játszik.","PeriodicalId":41114,"journal":{"name":"Informacios Tarsadalom","volume":"48 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-10-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"136167536","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":4,"RegionCategory":"管理学","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-10-01DOI: 10.22503/inftars.xxiii.2023.3.5
Ádám Kuttner
Hooper-Greenhill szerint a társadalom térrel kapcsolatos elképzelései és a múzeumok története összekapcsolódik. A virtuális technológiák robbanásszerű elterjedése új perspektívát kínál a posztmodern múzeum társadalmi szerepéről és kommunikációs feladatairól zajló diskurzusban. Vizsgálatomban iskolai pilot program segítségével kutatom és értékelem a kiterjesztett valóság terének a kiállítási kommunikációban és a múzeumi oktatásban történő felhasználási lehetőségeit. Jelen tanulmányban a 2022-ben a budapesti Godot Galériában 15 fő részvételével lezajlott vizsgálatot és annak eredményeit mutatom be, melyek remélhetőleg hozzájárulnak hasonló kiterjesztettvalóság-projektek kidolgozásához, értékeléséhez.
{"title":"Kiállítási kommunikáció a kiterjesztett térben","authors":"Ádám Kuttner","doi":"10.22503/inftars.xxiii.2023.3.5","DOIUrl":"https://doi.org/10.22503/inftars.xxiii.2023.3.5","url":null,"abstract":"Hooper-Greenhill szerint a társadalom térrel kapcsolatos elképzelései és a múzeumok története összekapcsolódik. A virtuális technológiák robbanásszerű elterjedése új perspektívát kínál a posztmodern múzeum társadalmi szerepéről és kommunikációs feladatairól zajló diskurzusban. Vizsgálatomban iskolai pilot program segítségével kutatom és értékelem a kiterjesztett valóság terének a kiállítási kommunikációban és a múzeumi oktatásban történő felhasználási lehetőségeit. Jelen tanulmányban a 2022-ben a budapesti Godot Galériában 15 fő részvételével lezajlott vizsgálatot és annak eredményeit mutatom be, melyek remélhetőleg hozzájárulnak hasonló kiterjesztettvalóság-projektek kidolgozásához, értékeléséhez.","PeriodicalId":41114,"journal":{"name":"Informacios Tarsadalom","volume":"16 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-10-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"136167832","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":4,"RegionCategory":"管理学","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-10-01DOI: 10.22503/inftars.xxiii.2023.3.2
Diána Esses, Mária Szalmáné Dr. Csete
Jelen kutatásunkban a digitális világ okozta kihívások Magyarországra vonatkozó hatásait vizsgáljuk, kiemelten a kkv-kat érintő humán erőforrás és az innováció kapcsolatát a digitális világ aspektusain keresztül. A tanulmány arra a kérdésre keresi a választ, hogy a bruttó hazai termék (GDP) és a társadalmi folyamatokra jellemző mutatók befolyásolják-e a digitális érettséget, illetve arra, hogy a kis- és középvállalkozások (kkv) digitális érettsége összefügg-e a termelékenységükkel és a jövedelmezőképességükkel. Az értékelés középpontjában olyan indikátorok állnak, illetve kerülnek bemutatásra, amelyek befolyásolhatják a vizsgált térség versenyképességét. Az egyes mutatószámok segítségével áttekintést adunk az elmúlt évek versenyképesség-szempontú változásairól a digitális átmenettel összefüggésben. A versenyképességi teljesítmény adatai rávilágítanak hazánk jelenlegi helyzetére a visegrádi együttműködés országain (V4) belül, kiemelve a hazai kkv-szektor szereplőinek erősségeit és a hiányosságait.
{"title":"Digitális átmenet és térségi versenyképesség a hazai kkv-szektor szemszögéből","authors":"Diána Esses, Mária Szalmáné Dr. Csete","doi":"10.22503/inftars.xxiii.2023.3.2","DOIUrl":"https://doi.org/10.22503/inftars.xxiii.2023.3.2","url":null,"abstract":"Jelen kutatásunkban a digitális világ okozta kihívások Magyarországra vonatkozó hatásait vizsgáljuk, kiemelten a kkv-kat érintő humán erőforrás és az innováció kapcsolatát a digitális világ aspektusain keresztül. A tanulmány arra a kérdésre keresi a választ, hogy a bruttó hazai termék (GDP) és a társadalmi folyamatokra jellemző mutatók befolyásolják-e a digitális érettséget, illetve arra, hogy a kis- és középvállalkozások (kkv) digitális érettsége összefügg-e a termelékenységükkel és a jövedelmezőképességükkel. Az értékelés középpontjában olyan indikátorok állnak, illetve kerülnek bemutatásra, amelyek befolyásolhatják a vizsgált térség versenyképességét. Az egyes mutatószámok segítségével áttekintést adunk az elmúlt évek versenyképesség-szempontú változásairól a digitális átmenettel összefüggésben. A versenyképességi teljesítmény adatai rávilágítanak hazánk jelenlegi helyzetére a visegrádi együttműködés országain (V4) belül, kiemelve a hazai kkv-szektor szereplőinek erősségeit és a hiányosságait.","PeriodicalId":41114,"journal":{"name":"Informacios Tarsadalom","volume":"40 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-10-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"136167835","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":4,"RegionCategory":"管理学","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-10-01DOI: 10.22503/inftars.xxiii.2023.3.4
Tibor Koltay
A kutatási adatok növekvő szerepének és a nyílt tudomány előtérbe kerülésének eredményeként megjelent az adatműveltség iránti igény is, amely a kutatási, üzleti és állampolgári adatok kezelését, valamint kritikai szemléletű megosztását és újrafelhasználását is szolgálja. Ez az írás ezekre a területekre figyelve mutatja be az információs műveltség és az adatműveltség jellemzőit, ide értve azok kritikai személetre törekvő megközelítéseit is.
{"title":"Az adatműveltség és a kritikai szellem","authors":"Tibor Koltay","doi":"10.22503/inftars.xxiii.2023.3.4","DOIUrl":"https://doi.org/10.22503/inftars.xxiii.2023.3.4","url":null,"abstract":"A kutatási adatok növekvő szerepének és a nyílt tudomány előtérbe kerülésének eredményeként megjelent az adatműveltség iránti igény is, amely a kutatási, üzleti és állampolgári adatok kezelését, valamint kritikai szemléletű megosztását és újrafelhasználását is szolgálja. Ez az írás ezekre a területekre figyelve mutatja be az információs műveltség és az adatműveltség jellemzőit, ide értve azok kritikai személetre törekvő megközelítéseit is.","PeriodicalId":41114,"journal":{"name":"Informacios Tarsadalom","volume":"43 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-10-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"136167537","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":4,"RegionCategory":"管理学","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-10-01DOI: 10.22503/inftars.xxiii.2023.3.7
Tamás Tófalvy
Az Index 2007-ben bevezette a blogketrecet, beemelve a címlapjára a blog.hu blogválogatását, aminek következményeképpen a kétezer-tízes évekre a blog.hu az egész magyar blogoszférát meghatározó felületté vált. Az idáig elvezető utat azonban számos szakmai vita övezte. A tanulmányban hozzáférhető korabeli adatok és a Magyar Online és Digitális Médiatörténet (MODEM) projekt oral history interjúinak elemzése segítségével azt vizsgálom meg a blog.hu és az Index közös történetén keresztül, hogyan zajlott le a hazai blogoszféra intézményesülésének, tradicionális médiával való összeolvadásának korai szakasza. Milyen belső diszkurzív határmunkálati viták övezték a cégcsoportban – a menedzsment és a szerkesztőség között, illetve a szerkesztőségen belül – a blogok megjelenését? Milyen konfliktusok zajlottak a blogos tartalmak újságírói értékének, illetve a blogok monetizálásának problémáihoz kapcsolódóan? A kérdések megválaszolásával felvázolom a hazai blogoszféra-történet egy fejezetét, ezzel összefüggésben pedig megkísérlem a digitális média korai történetéhez kapcsolódó határmunkálati diskurzusok elemzésével az időszak történéseit nemzetközi, történeti és elméleti összehasonlító kontextusba helyezni.
{"title":"„Feltaláltuk újra az internetet?”","authors":"Tamás Tófalvy","doi":"10.22503/inftars.xxiii.2023.3.7","DOIUrl":"https://doi.org/10.22503/inftars.xxiii.2023.3.7","url":null,"abstract":"Az Index 2007-ben bevezette a blogketrecet, beemelve a címlapjára a blog.hu blogválogatását, aminek következményeképpen a kétezer-tízes évekre a blog.hu az egész magyar blogoszférát meghatározó felületté vált. Az idáig elvezető utat azonban számos szakmai vita övezte. A tanulmányban hozzáférhető korabeli adatok és a Magyar Online és Digitális Médiatörténet (MODEM) projekt oral history interjúinak elemzése segítségével azt vizsgálom meg a blog.hu és az Index közös történetén keresztül, hogyan zajlott le a hazai blogoszféra intézményesülésének, tradicionális médiával való összeolvadásának korai szakasza. Milyen belső diszkurzív határmunkálati viták övezték a cégcsoportban – a menedzsment és a szerkesztőség között, illetve a szerkesztőségen belül – a blogok megjelenését? Milyen konfliktusok zajlottak a blogos tartalmak újságírói értékének, illetve a blogok monetizálásának problémáihoz kapcsolódóan? A kérdések megválaszolásával felvázolom a hazai blogoszféra-történet egy fejezetét, ezzel összefüggésben pedig megkísérlem a digitális média korai történetéhez kapcsolódó határmunkálati diskurzusok elemzésével az időszak történéseit nemzetközi, történeti és elméleti összehasonlító kontextusba helyezni.","PeriodicalId":41114,"journal":{"name":"Informacios Tarsadalom","volume":"1 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-10-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"136167518","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":4,"RegionCategory":"管理学","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-10-01DOI: 10.22503/inftars.xxiii.2023.3.6
Dóra Szabó, Krisztina Győri, Panna Lajos, Gabriella Pusztai
Az oktatás színesítésére alkalmas digitális eszközök képesek a tanítási-tanulási folyamat előnyére és hátrányára is válni. Gondoljunk a diákra, aki a tanórai koncentráció helyett okoseszközével igyekszik lekötni a figyelmét. Annak érdekében, hogy képesek legyünk megérteni a diákok viselkedését, elengedhetetlen a digitális nevelés nevelésszociológiai megközelítése. A pedagógusok és a szülők is tapasztalnak nehézségeket, kihívást a digitális nevelésben. A gyerekek már egészen korán találkoznak a digitális eszközökkel. A digitális nevelés a mai napig kérdéseket vet fel, melyhez hozzájárult a COVID–19-járvány is, elsősorban a digitális oktatás iskolai kihívásai és gyakorlatai kerültek fókuszba. Szisztematikus szakirodalmi elemzésünk során, a PRISMA-modellt alkalmazva a családon belüli digitális neveléssel foglalkozó kutatások szülői gyakorlataira és szülői effektivitására fektettük a hangsúlyt. Kutatásunk során az EBSCO-adatbázist használtuk. A többlépcsős szűrés után 12 tanulmányt vizsgáltunk meg. E közleményekből kirajzolódott, hogy a szülők, aggodalmaik ellenére, gyakran használják a digitális eszközöket gyermekfelvigyázóként, gyakran tehetetlennek érzik magukat a digitális nevelésben.
{"title":"Szülői bevonódás a digitális nevelésben: szisztematikus szakirodalom-elemzés","authors":"Dóra Szabó, Krisztina Győri, Panna Lajos, Gabriella Pusztai","doi":"10.22503/inftars.xxiii.2023.3.6","DOIUrl":"https://doi.org/10.22503/inftars.xxiii.2023.3.6","url":null,"abstract":"Az oktatás színesítésére alkalmas digitális eszközök képesek a tanítási-tanulási folyamat előnyére és hátrányára is válni. Gondoljunk a diákra, aki a tanórai koncentráció helyett okoseszközével igyekszik lekötni a figyelmét. Annak érdekében, hogy képesek legyünk megérteni a diákok viselkedését, elengedhetetlen a digitális nevelés nevelésszociológiai megközelítése. A pedagógusok és a szülők is tapasztalnak nehézségeket, kihívást a digitális nevelésben. A gyerekek már egészen korán találkoznak a digitális eszközökkel. A digitális nevelés a mai napig kérdéseket vet fel, melyhez hozzájárult a COVID–19-járvány is, elsősorban a digitális oktatás iskolai kihívásai és gyakorlatai kerültek fókuszba. Szisztematikus szakirodalmi elemzésünk során, a PRISMA-modellt alkalmazva a családon belüli digitális neveléssel foglalkozó kutatások szülői gyakorlataira és szülői effektivitására fektettük a hangsúlyt. Kutatásunk során az EBSCO-adatbázist használtuk. A többlépcsős szűrés után 12 tanulmányt vizsgáltunk meg. E közleményekből kirajzolódott, hogy a szülők, aggodalmaik ellenére, gyakran használják a digitális eszközöket gyermekfelvigyázóként, gyakran tehetetlennek érzik magukat a digitális nevelésben.","PeriodicalId":41114,"journal":{"name":"Informacios Tarsadalom","volume":"14 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-10-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"136167533","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":4,"RegionCategory":"管理学","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-07-01DOI: 10.22503/inftars.xxiii.2023.2.7
Patrik Reizinger
Machine learning pushes the frontiers of algorithmic achievements, though the striving for state-of-the-art performance often obscures the fragility of enforcing decisions amid uncertainty. This paper interprets machine learning within Karl Popper’s epistemology. We assess machine learning paradigms’ fit for falsificationism and argue that the new interpretation can improve robustness. Though the price is to accept unambiguous decisions, the restriction of the hypothesis space still adds value. The context for our work is established by comparison with similar techniques and highlighting its limitations.
{"title":"The Falsificationist View of Machine Learning","authors":"Patrik Reizinger","doi":"10.22503/inftars.xxiii.2023.2.7","DOIUrl":"https://doi.org/10.22503/inftars.xxiii.2023.2.7","url":null,"abstract":"Machine learning pushes the frontiers of algorithmic achievements, though the striving for state-of-the-art performance often obscures the fragility of enforcing decisions amid uncertainty. This paper interprets machine learning within Karl Popper’s epistemology. We assess machine learning paradigms’ fit for falsificationism and argue that the new interpretation can improve robustness. Though the price is to accept unambiguous decisions, the restriction of the hypothesis space still adds value. The context for our work is established by comparison with similar techniques and highlighting its limitations.","PeriodicalId":41114,"journal":{"name":"Informacios Tarsadalom","volume":"358 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-07-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"135856634","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":4,"RegionCategory":"管理学","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-07-01DOI: 10.22503/inftars.xxiii.2023.2.9
Erna Uricska
The use of social network sites by law enforcement agencies takes place between the police as a service provider and the members of the public. Site administrators need to find a communication style that is understandable to the broadest audience. In the course of my research, I examined the entries created on the Instagram profiles of the Budapest Metropolitan Police Headquarters (Budapesti Rendőrfőkapitányság, hereinafter: BRFK) and the Hungarian Police (Magyar Rendőrség, hereinafter: MR) in two sampling periods (sampling took place in the first month of both profiles, and a year later) using the methodology of content and discourse analysis. Comparison of the results has shown that there is a more casual style of gaining the trust of the population. Appropriate and regular partnership communication with civilians can be used effectively in crime prevention and detection, and can also have positive effects on security.
{"title":"Trust is in the (linguistic) details: policing digilect as a communication practice","authors":"Erna Uricska","doi":"10.22503/inftars.xxiii.2023.2.9","DOIUrl":"https://doi.org/10.22503/inftars.xxiii.2023.2.9","url":null,"abstract":"The use of social network sites by law enforcement agencies takes place between the police as a service provider and the members of the public. Site administrators need to find a communication style that is understandable to the broadest audience. In the course of my research, I examined the entries created on the Instagram profiles of the Budapest Metropolitan Police Headquarters (Budapesti Rendőrfőkapitányság, hereinafter: BRFK) and the Hungarian Police (Magyar Rendőrség, hereinafter: MR) in two sampling periods (sampling took place in the first month of both profiles, and a year later) using the methodology of content and discourse analysis. Comparison of the results has shown that there is a more casual style of gaining the trust of the population. Appropriate and regular partnership communication with civilians can be used effectively in crime prevention and detection, and can also have positive effects on security.","PeriodicalId":41114,"journal":{"name":"Informacios Tarsadalom","volume":"81 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-07-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"135856641","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":4,"RegionCategory":"管理学","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-07-01DOI: 10.22503/inftars.xxiii.2023.2.3
Dalma Geszten, Balázs Péter Hámornik
Team communication is a significant topic of study in the psychological literature, but it is a less researched area in relation to software usability. In this article, as part of a larger research project, we investigated team communication to explore the relationship between usability problems and team communication patterns. The research question was examined in two laboratory experiments as part of a collaborative software evaluation process. For sequential analysis of team communication transcripts, we created a custom code system based on previous literature. The results confirm that teams that experience special types of usability problem show different communicational patterns from teams that experience no such problems. The results also show high reliability of the new code system. Further research is needed to explore the relationship between usability problems and team communication patterns in different settings.
{"title":"Can team communication obscure severe usability problems?","authors":"Dalma Geszten, Balázs Péter Hámornik","doi":"10.22503/inftars.xxiii.2023.2.3","DOIUrl":"https://doi.org/10.22503/inftars.xxiii.2023.2.3","url":null,"abstract":"Team communication is a significant topic of study in the psychological literature, but it is a less researched area in relation to software usability. In this article, as part of a larger research project, we investigated team communication to explore the relationship between usability problems and team communication patterns. The research question was examined in two laboratory experiments as part of a collaborative software evaluation process. For sequential analysis of team communication transcripts, we created a custom code system based on previous literature. The results confirm that teams that experience special types of usability problem show different communicational patterns from teams that experience no such problems. The results also show high reliability of the new code system. Further research is needed to explore the relationship between usability problems and team communication patterns in different settings.","PeriodicalId":41114,"journal":{"name":"Informacios Tarsadalom","volume":"12 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-07-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"135856644","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":4,"RegionCategory":"管理学","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
京公网安备 11010802042870号
京ICP备2023020795号-1
扫码关注我们
求助内容：
应助结果提醒方式：