A felső állcsont transzverzális szűkülete gyakori ortodonciai eltérés, melynek kezelése nagyban függ a páciens életkorától, fejlettségétől. Korai stádiumban a sutura palatina mediana repesztésével érhetjük el az állcsont tágítását, amihez a fogakon gyűrűkkel rögzülő Hyrax-készüléket vagy a fogakat beborító akrilátból készült splint-Hyraxot használjuk.A sutura fúziója után a tágítás sikertelenségének és a fogak károsításának elkerülése céljából sebészileg támogatott expanziót végzünk.Az ortodonciai minicsavarok alkalmazása fokozhatja a szkeletális hatást, így későbbi életkorban is lehetővé teheti az állcsontszűkület kezelését. Az így elhorgonyzott tágító készülékek szkeletális hatása megegyezik a hagyományos készülékes kezelésekével, azonban a fogak dőlése, a parodontium károsodása csökken. További előnye, hogy olyan esetekben is használhatjuk, amikor a fogakat elhorgonyzásba nem tudjuk bevonni (aplasia, mozgó tejfogak vagy parodontálisan érintett fogak esetén). Szkeletális III. osztályú eltérések esetén a maxilla protrakciója során is előnyösebb lehet ezen készülék alkalmazása.Az optimális kezelési terv felállításához CBCT-felvétel szükséges, melyen minicsavarok tervezett alkalmazása esetén azok elhelyezése is megtervezhető.
{"title":"Transzverzális maxilla-szűkület kezelésének lehetőségei","authors":"Fanni Juhász, Asadzadeh Mohammadreza, Bálint Nemes, Réka Macsali, Noémi Rózsa","doi":"10.33891/fsz.110.4.117-121","DOIUrl":"https://doi.org/10.33891/fsz.110.4.117-121","url":null,"abstract":"A felső állcsont transzverzális szűkülete gyakori ortodonciai eltérés, melynek kezelése nagyban függ a páciens életkorától, fejlettségétől. Korai stádiumban a sutura palatina mediana repesztésével érhetjük el az állcsont tágítását, amihez a fogakon gyűrűkkel rögzülő Hyrax-készüléket vagy a fogakat beborító akrilátból készült splint-Hyraxot használjuk.A sutura fúziója után a tágítás sikertelenségének és a fogak károsításának elkerülése céljából sebészileg támogatott expanziót végzünk.Az ortodonciai minicsavarok alkalmazása fokozhatja a szkeletális hatást, így későbbi életkorban is lehetővé teheti az állcsontszűkület kezelését. Az így elhorgonyzott tágító készülékek szkeletális hatása megegyezik a hagyományos készülékes kezelésekével, azonban a fogak dőlése, a parodontium károsodása csökken. További előnye, hogy olyan esetekben is használhatjuk, amikor a fogakat elhorgonyzásba nem tudjuk bevonni (aplasia, mozgó tejfogak vagy parodontálisan érintett fogak esetén). Szkeletális III. osztályú eltérések esetén a maxilla protrakciója során is előnyösebb lehet ezen készülék alkalmazása.Az optimális kezelési terv felállításához CBCT-felvétel szükséges, melyen minicsavarok tervezett alkalmazása esetén azok elhelyezése is megtervezhető.","PeriodicalId":75851,"journal":{"name":"Fogorvosi szemle","volume":"1 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2020-11-12","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"41681949","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Az áttörésben visszamaradt fogak között a leggyakoribbak a bölcsességfogak, amelyek számos patológiás elváltozást, illetve orthodonciai problémát okozhatnak. Osztályunkon egy év alatt sebészi feltárással 1048 db bölcsességfogat távolítottunk el, melyek közül 700 esetben részletes radiológiai elemzést és statisztikát készítettünk. A terápiás, preventív és orthodonciai okból eltávolított fogak száma közel megegyező volt, a terápiás indikációk közül leggyakoribb a pericoronitis és caries volt. A preventív és orthodonciai célú bölcsességfog-eltávolítás ideális ideje 16–23 éves kor, amikor méga gyökerek kevesebb mint 2/3-a fejlődött ki. Az esetek 20%-ában ebben az időpontban történt a fogeltávolítás, amia preventív szemlélet terjedését támasztja alá. Posztoperatív szövődmény az esetek 6%-ában fordult elő, köztük leggyakoribb a hosszabb ideig fennálló duzzanat és fájdalom. Súlyosabb szövődmény, mint sebszétnyílás és idegsérülés csak 1-1 esetben történt. A posztoperatív szövődmények előfordulása preoperatív radiológiai kiértékeléssel minimalizálható, illetve nehezebb esetekben CBCT-felvétel készítése is javasolt.
{"title":"Áttörésben visszamaradt bölcsességfogak ellátása az ambuláns szájsebészeti gyakorlatban egy év adatai alapján","authors":"Szabolcs Gyulai-Gaál, Fanni Minya","doi":"10.33891/fsz.112.1.5-9","DOIUrl":"https://doi.org/10.33891/fsz.112.1.5-9","url":null,"abstract":"Az áttörésben visszamaradt fogak között a leggyakoribbak a bölcsességfogak, amelyek számos patológiás elváltozást, illetve orthodonciai problémát okozhatnak. Osztályunkon egy év alatt sebészi feltárással 1048 db bölcsességfogat távolítottunk el, melyek közül 700 esetben részletes radiológiai elemzést és statisztikát készítettünk. A terápiás, preventív és orthodonciai okból eltávolított fogak száma közel megegyező volt, a terápiás indikációk közül leggyakoribb a pericoronitis és caries volt. A preventív és orthodonciai célú bölcsességfog-eltávolítás ideális ideje 16–23 éves kor, amikor méga gyökerek kevesebb mint 2/3-a fejlődött ki. Az esetek 20%-ában ebben az időpontban történt a fogeltávolítás, amia preventív szemlélet terjedését támasztja alá. Posztoperatív szövődmény az esetek 6%-ában fordult elő, köztük leggyakoribb a hosszabb ideig fennálló duzzanat és fájdalom. Súlyosabb szövődmény, mint sebszétnyílás és idegsérülés csak 1-1 esetben történt. A posztoperatív szövődmények előfordulása preoperatív radiológiai kiértékeléssel minimalizálható, illetve nehezebb esetekben CBCT-felvétel készítése is javasolt.","PeriodicalId":75851,"journal":{"name":"Fogorvosi szemle","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2020-11-11","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"41919272","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2020-11-11DOI: 10.33891/fsz.111.1.16-23
L. Döbrőssy, András Budai
Magyarországon a szájüregi rákok előfordulása és haláloki szerepe az elmúlt évtizedekben nemzetközi figyelmet felkeltően magas volt, az európai országok sorrendjében az első helyre került. Keletkezésében kockázati tényezőkkénta dohányzás és alkohol szerepel; hatásuk nem összeadódik, hanem összeszorzódik. Emellett számos fogászati tényező is közrejátszik. Rákmegelőző állapotai és léziói klinikailag jó ismertek. Korai felismerésükre és kezelésükre törekedni kell. A szűrővizsgálat módszere egyszerű: megtekintés és tapintás. Az orvos–beteg találkozások alkalmat adnak a szűrésre. A dolgozat arra a mindmáig vitatott kérdésre keres választ: kinek a feladata a szűrővizsgálat?
{"title":"Szájüregi szűrés 2018","authors":"L. Döbrőssy, András Budai","doi":"10.33891/fsz.111.1.16-23","DOIUrl":"https://doi.org/10.33891/fsz.111.1.16-23","url":null,"abstract":"Magyarországon a szájüregi rákok előfordulása és haláloki szerepe az elmúlt évtizedekben nemzetközi figyelmet felkeltően magas volt, az európai országok sorrendjében az első helyre került. Keletkezésében kockázati tényezőkkénta dohányzás és alkohol szerepel; hatásuk nem összeadódik, hanem összeszorzódik. Emellett számos fogászati tényező is közrejátszik. Rákmegelőző állapotai és léziói klinikailag jó ismertek. Korai felismerésükre és kezelésükre törekedni kell. A szűrővizsgálat módszere egyszerű: megtekintés és tapintás. Az orvos–beteg találkozások alkalmat adnak a szűrésre. A dolgozat arra a mindmáig vitatott kérdésre keres választ: kinek a feladata a szűrővizsgálat?","PeriodicalId":75851,"journal":{"name":"Fogorvosi szemle","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2020-11-11","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"43588349","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2020-11-11DOI: 10.33891/fsz.111.2.38-43
Ferenc Tóth, József Tőzsér, Csaba Hegedűs
A fogak pulpájából kinyerhető fogbél eredetű őssejtek olyan multipotens sejtek, amelyek többféle kötőszöveti sejttípussáképesek differenciálódni. Egyszerű izolálásuk és sejttenyészetekben történő fenntarthatóságuk többek között kívánatossáteszi szövetregenerációs folyamatokban donorként történő felhasználásukat is. A BMP-7 fehérje a TGF-β szupercsaládtagja, növekedési faktor, amely fontos szerepet játszik az osteoblast irányú differenciálódás indukciójában,OP-1 néven rutinszerűen alkalmazzák gerincműtéteknél és hosszú csöves csontok törésének rögzítése során. Jelenmunkánkban lentivirális géntranszferrel egy tetracyclinnel indukálható (Tet-ON) BMP-7 termelésre képes fogbél eredetűőssejtvonalat hoztunk létre, amelyben az expresszió mértéke a hozzáadott indukáló ágens (doxycyclin) mennyiségévelszabályozható, annak megvonásával pedig megszüntethető. Reményeink szerint ez az indukálható BMP-7 expresszióelősegítheti, illetve felgyorsíthatja a környező sejtek csont irányú differenciálódását in vitro és in vivo egyaránt.
{"title":"Indukálható bone morphogenetic protein 7 (BMP-7) termelő fogbél eredetű őssejtvonal létrehozása és vizsgálata","authors":"Ferenc Tóth, József Tőzsér, Csaba Hegedűs","doi":"10.33891/fsz.111.2.38-43","DOIUrl":"https://doi.org/10.33891/fsz.111.2.38-43","url":null,"abstract":"A fogak pulpájából kinyerhető fogbél eredetű őssejtek olyan multipotens sejtek, amelyek többféle kötőszöveti sejttípussáképesek differenciálódni. Egyszerű izolálásuk és sejttenyészetekben történő fenntarthatóságuk többek között kívánatossáteszi szövetregenerációs folyamatokban donorként történő felhasználásukat is. A BMP-7 fehérje a TGF-β szupercsaládtagja, növekedési faktor, amely fontos szerepet játszik az osteoblast irányú differenciálódás indukciójában,OP-1 néven rutinszerűen alkalmazzák gerincműtéteknél és hosszú csöves csontok törésének rögzítése során. Jelenmunkánkban lentivirális géntranszferrel egy tetracyclinnel indukálható (Tet-ON) BMP-7 termelésre képes fogbél eredetűőssejtvonalat hoztunk létre, amelyben az expresszió mértéke a hozzáadott indukáló ágens (doxycyclin) mennyiségévelszabályozható, annak megvonásával pedig megszüntethető. Reményeink szerint ez az indukálható BMP-7 expresszióelősegítheti, illetve felgyorsíthatja a környező sejtek csont irányú differenciálódását in vitro és in vivo egyaránt.","PeriodicalId":75851,"journal":{"name":"Fogorvosi szemle","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2020-11-11","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"47431764","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2020-11-11DOI: 10.33891/fsz.111.2.52-58
Dóra Iványi, Péter Kivovics
A dentális implantátumok túlélési aránya 95,0–100,0% közé tehető. Az implantációs kezelések elterjedtsége és nagyszámúalkalmazása miatt fontosnak tartjuk a reménytelen prognózisú implantátumok ellátásának és kialakulásának vizsgálatát.Vizsgálatunk célja a Fogászati és Szájsebészeti Oktató Intézet elmúlt négy évében történt implantátum-eltávolításokösszehasonlító értékelése. A vizsgálathoz szükséges adatokat a Fogászati és Szájsebészeti Oktató Intézetbenfellelhető röntgenképek, kórlapok, illetve a FOGÁSZ nevű betegkezelő program segítségével gyűjtöttük. Adatainkat Exceltáblázatban értékeltük. A vizsgált páciensek 36,7%-ánál fordult elő implantátumon és természetes fogazaton egyszerreelhorgonyzott fix fogpótlás. Az eltávolított implantátumok 77,6%-ánál fordult elő periimplantitis. A természetes fogazattalrendelkezők 50,0%-ánál volt jelen horizontális csontfelszívódás, míg 12,5%-uknál vertikális csontdefektus volt megfigyelhető.A nem megfelelő biomechanikai körülmények miatt lehetőleg kerüljük a fogon és implantátumon egyszerreelhorgonyzott fix fogpótlás tervezését. A periimplantalis gyulladás az egyik legfontosabb faktor az implantátumok elvesztésénél,ezért megelőzése kiemelt fontosságú. A sikeres implantáció érdekében parodontitisben szenvedő betegeinketaz implantáció előtt kezeljük ki a fogágygyulladásukból.
{"title":"Dentális implantátumok eltávolításának retrospektív értékelése","authors":"Dóra Iványi, Péter Kivovics","doi":"10.33891/fsz.111.2.52-58","DOIUrl":"https://doi.org/10.33891/fsz.111.2.52-58","url":null,"abstract":"A dentális implantátumok túlélési aránya 95,0–100,0% közé tehető. Az implantációs kezelések elterjedtsége és nagyszámúalkalmazása miatt fontosnak tartjuk a reménytelen prognózisú implantátumok ellátásának és kialakulásának vizsgálatát.Vizsgálatunk célja a Fogászati és Szájsebészeti Oktató Intézet elmúlt négy évében történt implantátum-eltávolításokösszehasonlító értékelése. A vizsgálathoz szükséges adatokat a Fogászati és Szájsebészeti Oktató Intézetbenfellelhető röntgenképek, kórlapok, illetve a FOGÁSZ nevű betegkezelő program segítségével gyűjtöttük. Adatainkat Exceltáblázatban értékeltük. A vizsgált páciensek 36,7%-ánál fordult elő implantátumon és természetes fogazaton egyszerreelhorgonyzott fix fogpótlás. Az eltávolított implantátumok 77,6%-ánál fordult elő periimplantitis. A természetes fogazattalrendelkezők 50,0%-ánál volt jelen horizontális csontfelszívódás, míg 12,5%-uknál vertikális csontdefektus volt megfigyelhető.A nem megfelelő biomechanikai körülmények miatt lehetőleg kerüljük a fogon és implantátumon egyszerreelhorgonyzott fix fogpótlás tervezését. A periimplantalis gyulladás az egyik legfontosabb faktor az implantátumok elvesztésénél,ezért megelőzése kiemelt fontosságú. A sikeres implantáció érdekében parodontitisben szenvedő betegeinketaz implantáció előtt kezeljük ki a fogágygyulladásukból.","PeriodicalId":75851,"journal":{"name":"Fogorvosi szemle","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2020-11-11","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"48655248","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Barna Kelentey, Levente Lukács, Pál Redl, Csaba Hegedűs
Az elmúlt 30-40 évben a fogászati implantátumok alkalmazása jelentősen megváltoztatta a fogpótlások készítésének lehetőségét.Az első bizonyíték az implantátumokra a maja kultúrából ered (i. sz. 600 körül), Európában az 1500–1800-asévekben többféle módon és különféle anyagok beültetésével próbálkoztak.Magyarországon elsőként 1934-ben Debrecenben helyeztek be csavar implantátumokat alsó állcsontba, melyekreszinte azonnal hídpótlást készítettek. A műtéteket Hüttl Tivadar sebészprofesszor és Karácsonyi Ágoston fogorvos végezték.Számos esetben alkalmazták az eljárást, melyet szabadalmaztatni is kívántak, de egy budapesti vizsgázott fogászfelszólalása miatt 1935. tavaszán a beadványukat visszavonták.Pontosan nem ismerjük a behelyezett implantátumok számát, a sikerességi rátát, azonban tartósságukat jól mutatja,hogy még 1959-ben is találkoztak olyan beteggel, aki még akkor is használta az így elkészült rögzített fogpótlását. Azesetről fényképekkel és röntgenfelvételekkel kiegészített tudományos közlemény született.Cikkünk röviden áttekinti az eljárás menetét, eszközeit és a szabadalmaztatással kapcsolatos ellentmondásokat.
{"title":"Csavar implantátum behelyezése az állcsontba az 1930-as években a debreceni Sebészeti Klinikán","authors":"Barna Kelentey, Levente Lukács, Pál Redl, Csaba Hegedűs","doi":"10.33891/fsz.111.1.6-11","DOIUrl":"https://doi.org/10.33891/fsz.111.1.6-11","url":null,"abstract":"Az elmúlt 30-40 évben a fogászati implantátumok alkalmazása jelentősen megváltoztatta a fogpótlások készítésének lehetőségét.Az első bizonyíték az implantátumokra a maja kultúrából ered (i. sz. 600 körül), Európában az 1500–1800-asévekben többféle módon és különféle anyagok beültetésével próbálkoztak.Magyarországon elsőként 1934-ben Debrecenben helyeztek be csavar implantátumokat alsó állcsontba, melyekreszinte azonnal hídpótlást készítettek. A műtéteket Hüttl Tivadar sebészprofesszor és Karácsonyi Ágoston fogorvos végezték.Számos esetben alkalmazták az eljárást, melyet szabadalmaztatni is kívántak, de egy budapesti vizsgázott fogászfelszólalása miatt 1935. tavaszán a beadványukat visszavonták.Pontosan nem ismerjük a behelyezett implantátumok számát, a sikerességi rátát, azonban tartósságukat jól mutatja,hogy még 1959-ben is találkoztak olyan beteggel, aki még akkor is használta az így elkészült rögzített fogpótlását. Azesetről fényképekkel és röntgenfelvételekkel kiegészített tudományos közlemény született.Cikkünk röviden áttekinti az eljárás menetét, eszközeit és a szabadalmaztatással kapcsolatos ellentmondásokat.","PeriodicalId":75851,"journal":{"name":"Fogorvosi szemle","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2020-11-11","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"43694656","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2020-11-11DOI: 10.33891/fsz.112.1.24-28
Márta Radnai, István Gorzó
A fogpótlások készítése során többször kell eldönteni, hogy egymás melletti fogakra szóló koronák készüljenek, vagya fogakat foglaljuk merev egységbe a koronákkal. Bizonyos szituációkban szükséges a fogak sínezése, azonban ez problémássá teheti az interdentális tér megfelelő tisztítását. Egybeöntött koronák csak alapos megfontolás után készíthetők, betartva a parodontálhigiéniai szempontokat. Ellenkező esetben a betegek nem képesek az interdentális tér tisztítására, aminek gingivitis, későbbiekben parodontitisz lehet a következménye. A fogak csiszolásakor, a lenyomatvételkor,a mintakészítéskor és a koronák mintázása során is figyelembe kell venni az egyéni fogmorfológiát és ezzel biztosítani az interdentális tér anatomikus kialakítását akár szóló korona, akár egybeöntött koronák készülnek. A szerzők összefoglalják a sínezéskor fontos szempontokat.
{"title":"Gondolatok az egybeöntött vagy szóló koronák alkalmazása közötti választásról","authors":"Márta Radnai, István Gorzó","doi":"10.33891/fsz.112.1.24-28","DOIUrl":"https://doi.org/10.33891/fsz.112.1.24-28","url":null,"abstract":"A fogpótlások készítése során többször kell eldönteni, hogy egymás melletti fogakra szóló koronák készüljenek, vagya fogakat foglaljuk merev egységbe a koronákkal. Bizonyos szituációkban szükséges a fogak sínezése, azonban ez problémássá teheti az interdentális tér megfelelő tisztítását. Egybeöntött koronák csak alapos megfontolás után készíthetők, betartva a parodontálhigiéniai szempontokat. Ellenkező esetben a betegek nem képesek az interdentális tér tisztítására, aminek gingivitis, későbbiekben parodontitisz lehet a következménye. A fogak csiszolásakor, a lenyomatvételkor,a mintakészítéskor és a koronák mintázása során is figyelembe kell venni az egyéni fogmorfológiát és ezzel biztosítani az interdentális tér anatomikus kialakítását akár szóló korona, akár egybeöntött koronák készülnek. A szerzők összefoglalják a sínezéskor fontos szempontokat.","PeriodicalId":75851,"journal":{"name":"Fogorvosi szemle","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2020-11-11","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"42047859","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2020-11-11DOI: 10.33891/fsz.111.4.110-113
Virág Szigeti, Z. Németh, Márta Ujpál
Manapság egyre több olyan irodalmi adatot közölnek, melyek azt igazolják, hogy a cukorbetegek körében gyakrabban fordulnak elő szájüregi praecancerosus elváltozások, elsősorban leukoplákia és lichen. Cikkünkben azokat a PubMeden 1988–2017 között megjelent publikációkat gyűjtöttük össze, amelyek az orális lichen és a diabetes mellitus kapcsolatával foglalkoznak. A lichen planus előfordulása cukorbetegek között ezek alapján 2,52%, addig a kontrollcsoportban 0,97%,a lichen planussal rendelkező betegek között a diabetes gyakorisága pedig 23,32%. A vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a lichen planus mint az egyik leggyakoribb rákmegelőző elváltozás, szoros kapcsolatban áll a diabetessel, ezért az érintett betegcsoport szájüregi és metabolikus kontrollja kiemelt figyelmet és interdiszciplináris együttműködést igényel.
{"title":"Orális lichen planus előfordulása diabeteses betegek körében – irodalmi áttekintés","authors":"Virág Szigeti, Z. Németh, Márta Ujpál","doi":"10.33891/fsz.111.4.110-113","DOIUrl":"https://doi.org/10.33891/fsz.111.4.110-113","url":null,"abstract":"Manapság egyre több olyan irodalmi adatot közölnek, melyek azt igazolják, hogy a cukorbetegek körében gyakrabban fordulnak elő szájüregi praecancerosus elváltozások, elsősorban leukoplákia és lichen. Cikkünkben azokat a PubMeden 1988–2017 között megjelent publikációkat gyűjtöttük össze, amelyek az orális lichen és a diabetes mellitus kapcsolatával foglalkoznak. A lichen planus előfordulása cukorbetegek között ezek alapján 2,52%, addig a kontrollcsoportban 0,97%,a lichen planussal rendelkező betegek között a diabetes gyakorisága pedig 23,32%. A vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a lichen planus mint az egyik leggyakoribb rákmegelőző elváltozás, szoros kapcsolatban áll a diabetessel, ezért az érintett betegcsoport szájüregi és metabolikus kontrollja kiemelt figyelmet és interdiszciplináris együttműködést igényel.","PeriodicalId":75851,"journal":{"name":"Fogorvosi szemle","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2020-11-11","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"45319913","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2020-11-11DOI: 10.33891/fsz.111.2.44-51
István Somoskövi, Andrea Radácsi, Ákos Nagy, Márta Radnai
A temporomandibuláris rendellenességek (Temporomandibular Disorders, TMD) a fogorvostudomány komoly kihívástjelentő, magas prevalenciát mutató betegségcsoportja. A szakemberek között a mai napig sincs teljes egyetértés a TMDetiológiája, klasszifikációja és kezelése kapcsán, ugyanakkor a páciensek alapvető érdeke, hogy betegségükkel kapcsolatbanvalid kutatási eredmények szülessenek. A TMD diagnosztikája jelentős fejlődésen ment keresztül az elmúlt évtizedekben.A Diagnostic Criteria for Temporomandibular Disorders (DC/TMD) egy 2014-ben publikált, kutatási és klinikaifelhasználásra egyaránt alkalmas rendszer, mely megfelel a bizonyítékokon alapuló orvoslás kritériumainak. A PTE Fogászatiés Szájsebészeti Klinikán felállt kutatócsoport elkészítette a DC/TMD magyar nyelvű változatát, ezzel lehetővétéve a hazai szakemberek számára, hogy egy nemzetközileg elfogadott diagnosztikus eszközt használhassanak. A cikkbemutatja a DC/TMD-t és részletezi a munkacsoportunk által végzett fordítási-adaptációs folyamatot.
{"title":"A Diagnostic Criteria for Temporomandibular Disorders (DC/TMD) magyar nyelvű változatának létrehozása","authors":"István Somoskövi, Andrea Radácsi, Ákos Nagy, Márta Radnai","doi":"10.33891/fsz.111.2.44-51","DOIUrl":"https://doi.org/10.33891/fsz.111.2.44-51","url":null,"abstract":"A temporomandibuláris rendellenességek (Temporomandibular Disorders, TMD) a fogorvostudomány komoly kihívástjelentő, magas prevalenciát mutató betegségcsoportja. A szakemberek között a mai napig sincs teljes egyetértés a TMDetiológiája, klasszifikációja és kezelése kapcsán, ugyanakkor a páciensek alapvető érdeke, hogy betegségükkel kapcsolatbanvalid kutatási eredmények szülessenek. A TMD diagnosztikája jelentős fejlődésen ment keresztül az elmúlt évtizedekben.A Diagnostic Criteria for Temporomandibular Disorders (DC/TMD) egy 2014-ben publikált, kutatási és klinikaifelhasználásra egyaránt alkalmas rendszer, mely megfelel a bizonyítékokon alapuló orvoslás kritériumainak. A PTE Fogászatiés Szájsebészeti Klinikán felállt kutatócsoport elkészítette a DC/TMD magyar nyelvű változatát, ezzel lehetővétéve a hazai szakemberek számára, hogy egy nemzetközileg elfogadott diagnosztikus eszközt használhassanak. A cikkbemutatja a DC/TMD-t és részletezi a munkacsoportunk által végzett fordítási-adaptációs folyamatot.","PeriodicalId":75851,"journal":{"name":"Fogorvosi szemle","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2020-11-11","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"42674820","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2020-11-11DOI: 10.33891/fsz.111.3.79-84
Kinga Körmöczi, Sándor Bogdán, Árpád Joób-Fancsaly
Az alsó impaktált bölcsességfogak sebészi ellátása a beavatkozások buktatói és lehetséges szövődményei miatt komoly kihívást jelenthetnek a szájsebészek, fogorvosok számára. A szövődmények elkerülése érdekében alapos anatómiai, műtéttechnikai ismeretekre, korszerű diagnosztikai módszerekre van szükségünk. Az egyik legrettegettebb szövődmény a nervus alveolaris inferior sérülése, az érintett ajakfél átmeneti vagy maradandó paraesthesiája. Ennek elkerülése érdekében alkalmazható alternatív módszer a bölcsességfogak koronektómiája. Közleményünkben klinikai eseteinken keresztül tekintjük át a koronektómia lehetőségeit, annak lehetséges buktatóit.
{"title":"Bölcsességfogak koronektómiája és annak szövődményei","authors":"Kinga Körmöczi, Sándor Bogdán, Árpád Joób-Fancsaly","doi":"10.33891/fsz.111.3.79-84","DOIUrl":"https://doi.org/10.33891/fsz.111.3.79-84","url":null,"abstract":"Az alsó impaktált bölcsességfogak sebészi ellátása a beavatkozások buktatói és lehetséges szövődményei miatt komoly kihívást jelenthetnek a szájsebészek, fogorvosok számára. A szövődmények elkerülése érdekében alapos anatómiai, műtéttechnikai ismeretekre, korszerű diagnosztikai módszerekre van szükségünk. Az egyik legrettegettebb szövődmény a nervus alveolaris inferior sérülése, az érintett ajakfél átmeneti vagy maradandó paraesthesiája. Ennek elkerülése érdekében alkalmazható alternatív módszer a bölcsességfogak koronektómiája. Közleményünkben klinikai eseteinken keresztül tekintjük át a koronektómia lehetőségeit, annak lehetséges buktatóit.","PeriodicalId":75851,"journal":{"name":"Fogorvosi szemle","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2020-11-11","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"47303723","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
京公网安备 11010802042870号
京ICP备2023020795号-1
扫码关注我们
求助内容：
应助结果提醒方式：