Pub Date : 2021-03-15DOI: 10.33891/FSZ.114.1.20-25
Tamás Tián, István Gorzó, Gábor Ősze, Attila Somfay, Márta Radnai
Periodontitis is one of the most common human chronic inflammatory diseases and about 11% of adults develop its clinicalsigns. Untreated periodontitis ultimately leads to inflammation and destruction of the periodontium leading to the lossof the teeth. Periodontitis is considered as a dental focal infection. The foci can influence other diseases in different areasof the body through different pathways. Diseases and conditions such as cardiovascular disease, diabetes mellitus,rheumatoid arthritis, gastric ulcer, pregnancy complications and respiratory diseases such as aspiration pneumonia andchronic obstructive pulmonary disease (COPD) have been proven to be affected by the condition of the periodontium.COPD is an inflammatory disease characterized by progressive deterioration of pulmonary function and increasingairway obstruction, including chronic bronchitis and emphysema. It has a worldwide prevalence in adults at the age of40 years or older in about 9%–10%, and it is currently the third leading cause of death worldwide. In addition, the incidenceand mortality of COPD are continually increasing. An observational study found that 97% of a COPD cohort hadat least one other comorbidity, with 50% having at least four. This impacts the health care costs of COPD patients withmultiple comorbidities that are 4,7 times higher than those with no comorbidity.As periodontitis and COPD are both chronic, progressive conditions characterized by neutrophilic inflammation withsubsequent proteolytic destruction of connective tissue, it has been proposed that they share common pathophysiologicprocesses. Several mechanisms have been proposed to explain the association of periodontal disease and COPD. Assummarized by the European Federation of Periodontology and American Academy of Periodontology (EFP/AAP), COPDinflammatory status may be modified either by aspiration of bacteria from the oral cavity and/or haematogenous disseminationof inflammatory mediators and plaque organisms from periodontal pockets. The present review of literature aimsto investigate the potential connection between periodontal disease and COPD.
{"title":"A fogágybetegség és a krónikus obstruktív tüdőbetegség kapcsolatának jelentősége","authors":"Tamás Tián, István Gorzó, Gábor Ősze, Attila Somfay, Márta Radnai","doi":"10.33891/FSZ.114.1.20-25","DOIUrl":"https://doi.org/10.33891/FSZ.114.1.20-25","url":null,"abstract":"Periodontitis is one of the most common human chronic inflammatory diseases and about 11% of adults develop its clinicalsigns. Untreated periodontitis ultimately leads to inflammation and destruction of the periodontium leading to the lossof the teeth. Periodontitis is considered as a dental focal infection. The foci can influence other diseases in different areasof the body through different pathways. Diseases and conditions such as cardiovascular disease, diabetes mellitus,rheumatoid arthritis, gastric ulcer, pregnancy complications and respiratory diseases such as aspiration pneumonia andchronic obstructive pulmonary disease (COPD) have been proven to be affected by the condition of the periodontium.COPD is an inflammatory disease characterized by progressive deterioration of pulmonary function and increasingairway obstruction, including chronic bronchitis and emphysema. It has a worldwide prevalence in adults at the age of40 years or older in about 9%–10%, and it is currently the third leading cause of death worldwide. In addition, the incidenceand mortality of COPD are continually increasing. An observational study found that 97% of a COPD cohort hadat least one other comorbidity, with 50% having at least four. This impacts the health care costs of COPD patients withmultiple comorbidities that are 4,7 times higher than those with no comorbidity.As periodontitis and COPD are both chronic, progressive conditions characterized by neutrophilic inflammation withsubsequent proteolytic destruction of connective tissue, it has been proposed that they share common pathophysiologicprocesses. Several mechanisms have been proposed to explain the association of periodontal disease and COPD. Assummarized by the European Federation of Periodontology and American Academy of Periodontology (EFP/AAP), COPDinflammatory status may be modified either by aspiration of bacteria from the oral cavity and/or haematogenous disseminationof inflammatory mediators and plaque organisms from periodontal pockets. The present review of literature aimsto investigate the potential connection between periodontal disease and COPD.","PeriodicalId":75851,"journal":{"name":"Fogorvosi szemle","volume":"114 1","pages":"20-25"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-03-15","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"48765018","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2021-03-15DOI: 10.33891/FSZ.114.1.26-30
Bálint Trimmel, Z. Nagy, Szabolcs Gyulai-Gaál
Odontoma is a benign, odontogenic tumour composed of mixed epithelial and mesenchymal tissues. Based on the literaturerecurrence is rare after complete extirpation. In our case, we present a two-stage surgical treatment approachfor a recurrent complex odontoma, which was first operated two years earlier. The twenty-year-old patient presented anabscess localized to the area of the right mandibular angle. The radiological images, revealed an area filled with an odontoma-like lesion and the impacted lower wisdom tooth. Due to the risk of jaw fracture and alveolar nerve injury, a twostagesurgical procedure was applied from intraoral access. During the first surgery, the odontoma was removed andthe bony defect was marsupialized. Four months later, the right lower wisdom tooth and the epithelial lining of the bonydefect were removed. The second surgery was performed without alveolar nerve injury, the bony defect was filled withplatelet-rich fibrin and primarily wound-closure was applied. Healing was uneventful. During three month healing time theoriginal anatomical conditions were reconstructed in the previous surgical area.
{"title":"Új terápiás lehetőségek odontomák kezelésében","authors":"Bálint Trimmel, Z. Nagy, Szabolcs Gyulai-Gaál","doi":"10.33891/FSZ.114.1.26-30","DOIUrl":"https://doi.org/10.33891/FSZ.114.1.26-30","url":null,"abstract":"Odontoma is a benign, odontogenic tumour composed of mixed epithelial and mesenchymal tissues. Based on the literaturerecurrence is rare after complete extirpation. In our case, we present a two-stage surgical treatment approachfor a recurrent complex odontoma, which was first operated two years earlier. The twenty-year-old patient presented anabscess localized to the area of the right mandibular angle. The radiological images, revealed an area filled with an odontoma-like lesion and the impacted lower wisdom tooth. Due to the risk of jaw fracture and alveolar nerve injury, a twostagesurgical procedure was applied from intraoral access. During the first surgery, the odontoma was removed andthe bony defect was marsupialized. Four months later, the right lower wisdom tooth and the epithelial lining of the bonydefect were removed. The second surgery was performed without alveolar nerve injury, the bony defect was filled withplatelet-rich fibrin and primarily wound-closure was applied. Healing was uneventful. During three month healing time theoriginal anatomical conditions were reconstructed in the previous surgical area.","PeriodicalId":75851,"journal":{"name":"Fogorvosi szemle","volume":"114 1","pages":"26-30"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-03-15","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"46609531","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2021-03-15DOI: 10.33891/FSZ.114.1.31-38
Károly Mensch, Péter Schmidt, Péter Farkas, Katalin Károlyházy
Non-Hodgkin’s lymphomas are rare forms of the head and neck malignancies. It is often accidentally diagnosed or in anadvanced phase by the onset of clinical symptoms. It is possible to diagnose it during stomato-oncological screening if itis to spread towards the oral cavity. This paper presents the diagnostic steps, oncological care, and complete dental rehabilitationof a patient, with diffuse large B-cell lymphoma localised in the maxillary sinus. The course of the treatmentwas mainly determined by the patient’s underlying disease. At the end thanks to the early diagnosis and the successfuloncological treatment, started on time, the tumour showed complete remission and after eighteen months, no relapseoccurred. The patient’s general condition is good, he is satisfied with the completed dental restorations and dental worksand he is regularly monitored by his doctors.
{"title":"Életmentő korai diagnózis a fogorvosi székben Diffúz nagy B-sejtes lymphoma a sinus maxillarisban","authors":"Károly Mensch, Péter Schmidt, Péter Farkas, Katalin Károlyházy","doi":"10.33891/FSZ.114.1.31-38","DOIUrl":"https://doi.org/10.33891/FSZ.114.1.31-38","url":null,"abstract":"Non-Hodgkin’s lymphomas are rare forms of the head and neck malignancies. It is often accidentally diagnosed or in anadvanced phase by the onset of clinical symptoms. It is possible to diagnose it during stomato-oncological screening if itis to spread towards the oral cavity. This paper presents the diagnostic steps, oncological care, and complete dental rehabilitationof a patient, with diffuse large B-cell lymphoma localised in the maxillary sinus. The course of the treatmentwas mainly determined by the patient’s underlying disease. At the end thanks to the early diagnosis and the successfuloncological treatment, started on time, the tumour showed complete remission and after eighteen months, no relapseoccurred. The patient’s general condition is good, he is satisfied with the completed dental restorations and dental worksand he is regularly monitored by his doctors.","PeriodicalId":75851,"journal":{"name":"Fogorvosi szemle","volume":"114 1","pages":"31-38"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-03-15","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"45518774","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2020-12-14DOI: 10.33891/fsz.113.4.116-122
Zsófia Papp, György Szmirnov, K. Csomó, A. Iványi, Árpád Joób-Fancsaly
Vizsgálatunk célja az volt, hogy nemzetközi eredményekkel összehasonlítsuk a bölcsességfogak klinikánkon folyó eltávolításánakidőpontját. Adataink 10 év munkáját, a 2010–2019 közötti időszakot fedik át. A fent nevezett időszakban5 és 95 év közötti pácienseknél összesen 23 305 bölcsességfogat távolítottunk el. A kapott adatokat összehasonlítottuka nemzetközi adatokkal is. Azt találtuk, hogy nők esetében jóval gyakrabban (61,5%) végeztünk bölcsességfog-eltávolítást,mint férfiaknál (38,5%), ellentétben a külföldi adatokkal [25]. Az esetek majdnem kétharmadában (60,7%) alsóbölcsességfogat távolítottunk el. Mind az alsó, mind a felső bölcsességfogak esetében a 24 éves kor volt az eltávolításlegjellemzőbb időpontja. Életkor szerinti összehasonlításban nem találtunk szignifikáns különbséget sem az alsó és felsőbölcsességfogak eltávolításai esetében (p = 0,412), sem a négy különböző kvadránsban végzett beavatkozások között(p = 0,117). Az adatgyűjtés és a klinikai kódrendszer heterogenitása miatt a pontos diagnózisról és a fogeltávolításmódjáról (egyszerű fogeltávolítás vagy sebészi úton történő fogeltávolítás) statisztikailag elemezhető adathalmaz nemállt rendelkezésünkre.
{"title":"Az életkor szerepének retrospektív vizsgálata a bölcsességfogak eltávolításában","authors":"Zsófia Papp, György Szmirnov, K. Csomó, A. Iványi, Árpád Joób-Fancsaly","doi":"10.33891/fsz.113.4.116-122","DOIUrl":"https://doi.org/10.33891/fsz.113.4.116-122","url":null,"abstract":"Vizsgálatunk célja az volt, hogy nemzetközi eredményekkel összehasonlítsuk a bölcsességfogak klinikánkon folyó eltávolításánakidőpontját. Adataink 10 év munkáját, a 2010–2019 közötti időszakot fedik át. A fent nevezett időszakban5 és 95 év közötti pácienseknél összesen 23 305 bölcsességfogat távolítottunk el. A kapott adatokat összehasonlítottuka nemzetközi adatokkal is. Azt találtuk, hogy nők esetében jóval gyakrabban (61,5%) végeztünk bölcsességfog-eltávolítást,mint férfiaknál (38,5%), ellentétben a külföldi adatokkal [25]. Az esetek majdnem kétharmadában (60,7%) alsóbölcsességfogat távolítottunk el. Mind az alsó, mind a felső bölcsességfogak esetében a 24 éves kor volt az eltávolításlegjellemzőbb időpontja. Életkor szerinti összehasonlításban nem találtunk szignifikáns különbséget sem az alsó és felsőbölcsességfogak eltávolításai esetében (p = 0,412), sem a négy különböző kvadránsban végzett beavatkozások között(p = 0,117). Az adatgyűjtés és a klinikai kódrendszer heterogenitása miatt a pontos diagnózisról és a fogeltávolításmódjáról (egyszerű fogeltávolítás vagy sebészi úton történő fogeltávolítás) statisztikailag elemezhető adathalmaz nemállt rendelkezésünkre.","PeriodicalId":75851,"journal":{"name":"Fogorvosi szemle","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2020-12-14","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"43172747","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2020-12-14DOI: 10.33891/fsz.113.4.132-139
Bálint Kerkovits, Béla Czinkóczky, Márton Kivovics
Az implantátum és implantátumfejek illeszkedési módjai folyamatos változáson mennek keresztül, mégis kevés frissmagyar irodalmat találhatunk ebben a témában. A piacon megtalálható rengeteg féle kapcsolatot különböző aspektusokatfigyelembe véve hasonlítjuk össze, ami segíthet az adott indikációban megfelelő kapcsolattípus kiválasztásában.Brånemark eredeti, külső hatszöges implantátuma kiváló alternatíva a fogatlan páciensek ellátására. Az indikációk kiszélesedésévelazonban szükséges lett a hagyományos külső hatszög-konstrukció módosítása, illetve a belső kapcsolatokkifejlesztése. Az új indikációkban jelentkező csavarlazulás és törés fokozott incidenciáját így sikerült csökkenteni. A külsőkapcsolatok mikromozgása jelentős, és mikrorések is gyakrabban fordulnak elő a komponensek között, így bakteriális zárásukkevésbé kielégítő. A legjobb mechanikai és biológiai zárást a kúpos struktúrákkal lehet elérni, azonban nem rendelkeznekelfordulásgátló tulajdonsággal. A sokszöget vagy hornyot tartalmazó struktúrák rendkívül előnyösek szóló foghiányok pótlásaesetén, vagy szögtört implantátumfejek alkalmazásakor. A belső kapcsolatok erőeloszlása a csavarra és az implantátumranézve kedvezőbb, viszont a csont nagyobb terhelésben részesül, mint a külső kapcsolatoknál, így ezt is mérlegelnünk kell,mikor választásra kerül a sor. Esztétikai szempontból a belső kapcsolatok sokkal kedvezőbb eredményt nyújtanak.
{"title":"Implantátumok szubstruktúrájának illeszkedési lehetőségei az endostruktúrához","authors":"Bálint Kerkovits, Béla Czinkóczky, Márton Kivovics","doi":"10.33891/fsz.113.4.132-139","DOIUrl":"https://doi.org/10.33891/fsz.113.4.132-139","url":null,"abstract":"Az implantátum és implantátumfejek illeszkedési módjai folyamatos változáson mennek keresztül, mégis kevés frissmagyar irodalmat találhatunk ebben a témában. A piacon megtalálható rengeteg féle kapcsolatot különböző aspektusokatfigyelembe véve hasonlítjuk össze, ami segíthet az adott indikációban megfelelő kapcsolattípus kiválasztásában.Brånemark eredeti, külső hatszöges implantátuma kiváló alternatíva a fogatlan páciensek ellátására. Az indikációk kiszélesedésévelazonban szükséges lett a hagyományos külső hatszög-konstrukció módosítása, illetve a belső kapcsolatokkifejlesztése. Az új indikációkban jelentkező csavarlazulás és törés fokozott incidenciáját így sikerült csökkenteni. A külsőkapcsolatok mikromozgása jelentős, és mikrorések is gyakrabban fordulnak elő a komponensek között, így bakteriális zárásukkevésbé kielégítő. A legjobb mechanikai és biológiai zárást a kúpos struktúrákkal lehet elérni, azonban nem rendelkeznekelfordulásgátló tulajdonsággal. A sokszöget vagy hornyot tartalmazó struktúrák rendkívül előnyösek szóló foghiányok pótlásaesetén, vagy szögtört implantátumfejek alkalmazásakor. A belső kapcsolatok erőeloszlása a csavarra és az implantátumranézve kedvezőbb, viszont a csont nagyobb terhelésben részesül, mint a külső kapcsolatoknál, így ezt is mérlegelnünk kell,mikor választásra kerül a sor. Esztétikai szempontból a belső kapcsolatok sokkal kedvezőbb eredményt nyújtanak.","PeriodicalId":75851,"journal":{"name":"Fogorvosi szemle","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2020-12-14","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"48090484","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2020-12-14DOI: 10.33891/fsz.113.4.123-131
Eszter Svidró, Dóra Iványi, J. Horváth
During modern orthodontic treatment brackets are usually placed directly on the tooth enamel. The bond has to withstanda variety of forces (occlusial, masticatory, as well as forces from the wire itself) in the moist oral environment. Additionally,it’s important that the bracket leaves behind an intact enamel surface after removal. The quality of the bracketbonding depends mostly on the chosen technique. Our study goal was to compare and evaluate the different bondingmethods based on bracket failure rates. PubMed and Google Scholar were used as search engine. We compared recentpublications taking three main factors into consideration: direct or indirect bonding technique, bracket bonding materialsand the type of etching on the enamel surface (conventional acid etching versus self-etching primers). Additionally, datawere collected based on the orders of primary bonded brackets and the order of brackets that needed replacement. overa 10 month period in the Department of Community Dentistry. We used the direct bonding technique, composite resin asbonding material and conventional acid etching in order to achieve micromechanical retention. In our observations thefailure rate resulted in 4,1%., which is below the internationally accepted 10% ratio. [6, 24]In conclusion no significant differences between direct and indirect bonding techniques were found. Both can providereliable bonding forces during the whole treatment. Regarding the optimal bonding material, the composite resins are themost widespread and have the highest bonding strengths. Their failure rates are between 3,5–8,3%. [19] Glass ionomercements are no longer commonly used as orthodontic bonding material unlike their improved versions: resin-modifiedglass ionomers (RMGIC). Many studies report favorable results about this relatively new type of bonding material. Compomersare not commonly used as bonding material yet. According to in vitro studies there is no significant differencein failure rates between conventional acid etching and self-etching primers. [2, 4, 29] In several studies were found thatlarger bonding forces can form with conventional acid etching in vivo. Self-etching primers have the advantage of sparinga lot of chair time for the doctor, causing a positive financial effect too.
{"title":"A fogszabályozó bracketek ragasztásának módszerei, összehasonlításuk a bracketleválási ráta alapján","authors":"Eszter Svidró, Dóra Iványi, J. Horváth","doi":"10.33891/fsz.113.4.123-131","DOIUrl":"https://doi.org/10.33891/fsz.113.4.123-131","url":null,"abstract":"During modern orthodontic treatment brackets are usually placed directly on the tooth enamel. The bond has to withstanda variety of forces (occlusial, masticatory, as well as forces from the wire itself) in the moist oral environment. Additionally,it’s important that the bracket leaves behind an intact enamel surface after removal. The quality of the bracketbonding depends mostly on the chosen technique. Our study goal was to compare and evaluate the different bondingmethods based on bracket failure rates. PubMed and Google Scholar were used as search engine. We compared recentpublications taking three main factors into consideration: direct or indirect bonding technique, bracket bonding materialsand the type of etching on the enamel surface (conventional acid etching versus self-etching primers). Additionally, datawere collected based on the orders of primary bonded brackets and the order of brackets that needed replacement. overa 10 month period in the Department of Community Dentistry. We used the direct bonding technique, composite resin asbonding material and conventional acid etching in order to achieve micromechanical retention. In our observations thefailure rate resulted in 4,1%., which is below the internationally accepted 10% ratio. [6, 24]In conclusion no significant differences between direct and indirect bonding techniques were found. Both can providereliable bonding forces during the whole treatment. Regarding the optimal bonding material, the composite resins are themost widespread and have the highest bonding strengths. Their failure rates are between 3,5–8,3%. [19] Glass ionomercements are no longer commonly used as orthodontic bonding material unlike their improved versions: resin-modifiedglass ionomers (RMGIC). Many studies report favorable results about this relatively new type of bonding material. Compomersare not commonly used as bonding material yet. According to in vitro studies there is no significant differencein failure rates between conventional acid etching and self-etching primers. [2, 4, 29] In several studies were found thatlarger bonding forces can form with conventional acid etching in vivo. Self-etching primers have the advantage of sparinga lot of chair time for the doctor, causing a positive financial effect too.","PeriodicalId":75851,"journal":{"name":"Fogorvosi szemle","volume":"113 1","pages":"123-131"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2020-12-14","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"49216885","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2020-12-14DOI: 10.33891/fsz.113.4.140-146
P. Felkai, Péter Kivovics, T. Felkai
A fogorvosi beavatkozásokkal járó stressz, a hosszabb kezelési idő és a fogorvosi anesztézia széleskörű alkalmazásavalószínűleg megnöveli a rendelői rosszullétek számát is. A rosszullétek prevalenciája a fogorvosi rendelőkben 19–67%között mozog. A szakirodalom rendelőnként átlag évi 2–20 rosszullétet említ. A leggyakoribb, ellátásra szoruló eseményaz összeesés, ájulás volt, és a leggyakoribb rosszulléteket a cukorbetegségből eredő hypoglikémiás roham, az allergiásreakció és a vérnyomáskiugrás okozta. A fogorvos feladata az életet veszélyeztető állapotok elhárítása, ami a szakirodalmiadatok szerint az összes rosszullétek 8-10%-a. A megfelelő beavatkozáshoz szükséges, hogy minden rendelőbenkészüljön „riadóterv” a rosszullétek ellátásra, világosan megjelölve az orvos és az asszisztencia feladatát. A rendelőfelszerelésére a jogszabály tárgyi feltételeket is megjelölt, ezeket azonban érdemes a fogorvosi rendelő lehetőségeinekfényében újragondolni. Ezért a szerzők javaslatot tesznek a szükséges gyógyszerek összeállítására, valamint a szükségeseszközök beszerzésére. A tárgyi feltételek mellett elengedhetetlen az orvosi elsősegélynyújtás naprakész tudása.Erre a meglevő tankönyv és a gyakori posztgraduális képzés lehetőséget ad, ami nemzetközi összehasonlításbanis kiemelkedően jónak mondható.
{"title":"Életveszélyes állapotok ellátása a fogorvosi rendelőben","authors":"P. Felkai, Péter Kivovics, T. Felkai","doi":"10.33891/fsz.113.4.140-146","DOIUrl":"https://doi.org/10.33891/fsz.113.4.140-146","url":null,"abstract":"A fogorvosi beavatkozásokkal járó stressz, a hosszabb kezelési idő és a fogorvosi anesztézia széleskörű alkalmazásavalószínűleg megnöveli a rendelői rosszullétek számát is. A rosszullétek prevalenciája a fogorvosi rendelőkben 19–67%között mozog. A szakirodalom rendelőnként átlag évi 2–20 rosszullétet említ. A leggyakoribb, ellátásra szoruló eseményaz összeesés, ájulás volt, és a leggyakoribb rosszulléteket a cukorbetegségből eredő hypoglikémiás roham, az allergiásreakció és a vérnyomáskiugrás okozta. A fogorvos feladata az életet veszélyeztető állapotok elhárítása, ami a szakirodalmiadatok szerint az összes rosszullétek 8-10%-a. A megfelelő beavatkozáshoz szükséges, hogy minden rendelőbenkészüljön „riadóterv” a rosszullétek ellátásra, világosan megjelölve az orvos és az asszisztencia feladatát. A rendelőfelszerelésére a jogszabály tárgyi feltételeket is megjelölt, ezeket azonban érdemes a fogorvosi rendelő lehetőségeinekfényében újragondolni. Ezért a szerzők javaslatot tesznek a szükséges gyógyszerek összeállítására, valamint a szükségeseszközök beszerzésére. A tárgyi feltételek mellett elengedhetetlen az orvosi elsősegélynyújtás naprakész tudása.Erre a meglevő tankönyv és a gyakori posztgraduális képzés lehetőséget ad, ami nemzetközi összehasonlításbanis kiemelkedően jónak mondható.","PeriodicalId":75851,"journal":{"name":"Fogorvosi szemle","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2020-12-14","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"42466540","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Háttér: A dentális plakk eltávolítása fontos szerepet játszik a szájüregi egészség fenntartásában. Ezen cél eléréséhez számos elektromos és kézi fogkefét fejlesztettek ki, ám még a mai napig is eltérő vélemények és kutatási eredmények látnak napvilágot az említett eszközök prioritásának vizsgálata során.Célkitűzés: Az elektromos és kézi fogkefék összehasonlítása parodontális paraméterek és biztonságosság alapján.Vizsgálati módszer: A MEDLINE és EMBASE (2014 májusáig bezárólag) elektronikus adatbázisainak kulcsszavak segítségével történő szűrése a témába illő közlemények felkutatásához. A beválogatási kritériumok az alábbiak voltak: randomizált kontrollált klinikai vizsgálat, felnőtt korú populáció, legalább 15 maradó fog jelenléte. A fogorvos vagy szájhigiénikus általi tisztítást, illetve a tükörszimmetrikus vizsgálatokat kizártuk. Az elsődleges vizsgálati paramétereka plakk és gingivális indexek változásai, míg a másodlagosak a klinikai szondázási mélység (PPD) változása, a fogkefék biztonságossága és a publikációk minőségi értékelése voltak. Az intervenciós hatás nagyságának kifejezésére a standardizált átlagos különbséget (SMD) használtuk 95%-os konfidencia intervallummal, random hatás modell segítségével.Eredmények: Az elektronikus keresés 173 találatot adott, melyből végül 21 tanulmány 1500 résztvevő alannyal került beválogatásra a meta-analízisbe. Mind az elektromos, mind a manuális fogkefék biztonságosnak bizonyultak komoly lágy- és keményszöveti mellékhatások nélkül. Az elektromos fogkefék általánosságban hatékonyabban távolították ela lepedéket (–9%) és csökkentették a gingivitist (–6%) és fogkőképződést. A plakk indexnél az SMD –0,40 (95% CI: –0,95, –0,16), míg a gyulladásos indexeknél –0,29 (95% CI: –0,56, –0,03) volt az elektromos fogkefe javára. A PPD csökkenésében nem volt szignifikáns különbség. Az elektromos fogkeféket tovább osztva működési elv alapján elmondható, hogy az oszcilláló-rotáló (pulzáló), a szónikus, illetve az ultraszónikus fogkefék lepedék-eltávolítása szignifikánsan jobb volt, mint a kézi fogkeféké. Ugyanez már nem mondható el az ellen-oszcilláló és az ionizáló fogkefékről. A vizsgálatok minőségi értékelése rávilágított, hogy a publikációk nem teljesen részrehajlásmentesek, ezért egyetlen tanulmány sem felelt meg a legmagasabb minőségi kritériumoknak.Következtetések: A vizsgált oszcilláló-rotáló és rezgő fogkefék statisztikailag hatékonyabbak a kézi fogkeféknél, bár ezen előny klinikai relevanciája kevéssé ismert. Megfelelően instruált és motivált pácienseknél az elektromos fogkefe előnye megszűnik, ami megerősíti az egyénre szabott szájhigiénés oktatás jelentőségét. Továbbá a vizsgálatok nagyfokú metodikai heterogenitást mutatnak, így a statisztikai feldolgozásából nyert klinikai következtetéseket óvatosan kell kezelni.
{"title":"Elektromos és kézi fogkefék hatékonyságának összehasonlítása az orális prevencióban","authors":"P. Nagy, Krisztián Kövér, I. Gera, Attila Horváth","doi":"10.33891/fsz.109.1.3-22","DOIUrl":"https://doi.org/10.33891/fsz.109.1.3-22","url":null,"abstract":"Háttér: A dentális plakk eltávolítása fontos szerepet játszik a szájüregi egészség fenntartásában. Ezen cél eléréséhez számos elektromos és kézi fogkefét fejlesztettek ki, ám még a mai napig is eltérő vélemények és kutatási eredmények látnak napvilágot az említett eszközök prioritásának vizsgálata során.Célkitűzés: Az elektromos és kézi fogkefék összehasonlítása parodontális paraméterek és biztonságosság alapján.Vizsgálati módszer: A MEDLINE és EMBASE (2014 májusáig bezárólag) elektronikus adatbázisainak kulcsszavak segítségével történő szűrése a témába illő közlemények felkutatásához. A beválogatási kritériumok az alábbiak voltak: randomizált kontrollált klinikai vizsgálat, felnőtt korú populáció, legalább 15 maradó fog jelenléte. A fogorvos vagy szájhigiénikus általi tisztítást, illetve a tükörszimmetrikus vizsgálatokat kizártuk. Az elsődleges vizsgálati paramétereka plakk és gingivális indexek változásai, míg a másodlagosak a klinikai szondázási mélység (PPD) változása, a fogkefék biztonságossága és a publikációk minőségi értékelése voltak. Az intervenciós hatás nagyságának kifejezésére a standardizált átlagos különbséget (SMD) használtuk 95%-os konfidencia intervallummal, random hatás modell segítségével.Eredmények: Az elektronikus keresés 173 találatot adott, melyből végül 21 tanulmány 1500 résztvevő alannyal került beválogatásra a meta-analízisbe. Mind az elektromos, mind a manuális fogkefék biztonságosnak bizonyultak komoly lágy- és keményszöveti mellékhatások nélkül. Az elektromos fogkefék általánosságban hatékonyabban távolították ela lepedéket (–9%) és csökkentették a gingivitist (–6%) és fogkőképződést. A plakk indexnél az SMD –0,40 (95% CI: –0,95, –0,16), míg a gyulladásos indexeknél –0,29 (95% CI: –0,56, –0,03) volt az elektromos fogkefe javára. A PPD csökkenésében nem volt szignifikáns különbség. Az elektromos fogkeféket tovább osztva működési elv alapján elmondható, hogy az oszcilláló-rotáló (pulzáló), a szónikus, illetve az ultraszónikus fogkefék lepedék-eltávolítása szignifikánsan jobb volt, mint a kézi fogkeféké. Ugyanez már nem mondható el az ellen-oszcilláló és az ionizáló fogkefékről. A vizsgálatok minőségi értékelése rávilágított, hogy a publikációk nem teljesen részrehajlásmentesek, ezért egyetlen tanulmány sem felelt meg a legmagasabb minőségi kritériumoknak.Következtetések: A vizsgált oszcilláló-rotáló és rezgő fogkefék statisztikailag hatékonyabbak a kézi fogkeféknél, bár ezen előny klinikai relevanciája kevéssé ismert. Megfelelően instruált és motivált pácienseknél az elektromos fogkefe előnye megszűnik, ami megerősíti az egyénre szabott szájhigiénés oktatás jelentőségét. Továbbá a vizsgálatok nagyfokú metodikai heterogenitást mutatnak, így a statisztikai feldolgozásából nyert klinikai következtetéseket óvatosan kell kezelni.","PeriodicalId":75851,"journal":{"name":"Fogorvosi szemle","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2020-11-19","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"49147396","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2020-11-13DOI: 10.33891/fsz.110.2.38-42
Zsuzsanna Gurdán, József Szalma
A fogszabályozó kezelés során, szkeletális horgonylat céljából egyre szélesebb indikációs területen alkalmazhatók azortodonciai minicsavarok. Az önfúró minicsavar kézi behajtása során is számolni kell a csontra akár káros hőterheléssel.Szerzők célja volt, hogy szobahőmérsékletű, illetve használat előtt lehűtött minicsavar alkalmazása során is meghatározzáka csontban keletkező hőmérsékleteket. 1,6 × 8 mm minicsavarokat helyeztek be kézi behajtó segítségével 2 mmvastag kortikálissal rendelkező sertésbordacsontba, miközben ellenállás hőmérőszondák segítségével regisztráltáka behajtás során mérhető hőterheléseket. A hűtött csavarok vizsgálatához felhasználás előtt a minicsavart és a behajtóműszert is mélyhűtőbe helyezték. A szobahőmérsékletű és a hűtött eljárások során mérhető hőmérséklet-különbségeketkétmintás t próba segítségével hasonlították össze.Az átlagos hőmérséklet-emelkedés a csontban jelentősen nagyobb értéket (ΔT = 11,3°C) mutatott szobahőmérsékletűminicsavar alkalmazása során, mint a hűtött önfúró csavar használata közben (ΔT = 6,6 °C).A szkeletális horgonylatként felhasznált ortodonciai minicsavarok kézi behajtása során képződő hőterhelések rámutattakarra, hogy a keletkező hőmérsékletek a csavar előzetes hűtésével jelentősen csökkenthetők, feltételezhetően csökkentvea csavarok élettartamát hátrányosan befolyásoló szövődményeket is.
{"title":"Az ortodonciai minicsavarok előhűtésének hatása az in vitro behajtási hőterhelésre","authors":"Zsuzsanna Gurdán, József Szalma","doi":"10.33891/fsz.110.2.38-42","DOIUrl":"https://doi.org/10.33891/fsz.110.2.38-42","url":null,"abstract":"A fogszabályozó kezelés során, szkeletális horgonylat céljából egyre szélesebb indikációs területen alkalmazhatók azortodonciai minicsavarok. Az önfúró minicsavar kézi behajtása során is számolni kell a csontra akár káros hőterheléssel.Szerzők célja volt, hogy szobahőmérsékletű, illetve használat előtt lehűtött minicsavar alkalmazása során is meghatározzáka csontban keletkező hőmérsékleteket. 1,6 × 8 mm minicsavarokat helyeztek be kézi behajtó segítségével 2 mmvastag kortikálissal rendelkező sertésbordacsontba, miközben ellenállás hőmérőszondák segítségével regisztráltáka behajtás során mérhető hőterheléseket. A hűtött csavarok vizsgálatához felhasználás előtt a minicsavart és a behajtóműszert is mélyhűtőbe helyezték. A szobahőmérsékletű és a hűtött eljárások során mérhető hőmérséklet-különbségeketkétmintás t próba segítségével hasonlították össze.Az átlagos hőmérséklet-emelkedés a csontban jelentősen nagyobb értéket (ΔT = 11,3°C) mutatott szobahőmérsékletűminicsavar alkalmazása során, mint a hűtött önfúró csavar használata közben (ΔT = 6,6 °C).A szkeletális horgonylatként felhasznált ortodonciai minicsavarok kézi behajtása során képződő hőterhelések rámutattakarra, hogy a keletkező hőmérsékletek a csavar előzetes hűtésével jelentősen csökkenthetők, feltételezhetően csökkentvea csavarok élettartamát hátrányosan befolyásoló szövődményeket is.","PeriodicalId":75851,"journal":{"name":"Fogorvosi szemle","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2020-11-13","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"42240959","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2020-11-13DOI: 10.33891/fsz.110.1.20-24
Ibrahim Barrak, Edit Urbán, Kinga Turzó, Anette Stájer
A savas pH és a magas fluorid(F-)-koncentráció károsítja a titán felületek (Ti) korróziórezisztenciáját. A fogszuvasodásmegelőzésének céljából alkalmazott különböző fluorid-tartalmú termékek (szájöblítők, gélek) gyakran magas (F-) koncentrációvalrendelkeznek, mely általában alacsony pH-val társul. Jelen vizsgálatunk célja annak megállapítása, hogya különböző formában alkalmazott prevenciós szereknek milyen hatásai lesznek Streptococcus mutans baktériumsejtekmegtapadására és a kolonizáció kialakulására különböző időtartam alatt. Streptococcus mutans (S. mutans) szuszpenzióvalfedtük a különböző fluoridot tartalmazó oldatokkal kezelt titán felszíneket 5, 10, illetve 21 napig. Vizsgálatokatvégeztünk a bakteriális fehérje mennyiségének meghatározására, valamint a titán felületeket pásztázó elektronmikroszkópos(SEM) eljárással tanulmányoztuk. Vizsgálataink alapján a 21 napos inkubációt követően szignifikáns eltérésekvoltak kimutathatók a szájöblítővel, valamint géllel kezelt korongok és a NaF-dal kezelt, illetve kontroll próbatestek között(p < 0,01 és p < 0,05). Ugyanakkor a SEM felvételek alapján a géllel kezelt korongokon korrózió jeleit láttuk. Eredményeinkalapján elmondhatjuk, hogy a szájöblítő használatakor mutatható ki a legkevesebb baktérium a felszínen.
{"title":"Streptococcus mutans kolonizácója különböző fluoridot tartalmazó profilaktikus szerek alkalmazása után titán felszínen – in vitro vizsgálatok","authors":"Ibrahim Barrak, Edit Urbán, Kinga Turzó, Anette Stájer","doi":"10.33891/fsz.110.1.20-24","DOIUrl":"https://doi.org/10.33891/fsz.110.1.20-24","url":null,"abstract":"A savas pH és a magas fluorid(F-)-koncentráció károsítja a titán felületek (Ti) korróziórezisztenciáját. A fogszuvasodásmegelőzésének céljából alkalmazott különböző fluorid-tartalmú termékek (szájöblítők, gélek) gyakran magas (F-) koncentrációvalrendelkeznek, mely általában alacsony pH-val társul. Jelen vizsgálatunk célja annak megállapítása, hogya különböző formában alkalmazott prevenciós szereknek milyen hatásai lesznek Streptococcus mutans baktériumsejtekmegtapadására és a kolonizáció kialakulására különböző időtartam alatt. Streptococcus mutans (S. mutans) szuszpenzióvalfedtük a különböző fluoridot tartalmazó oldatokkal kezelt titán felszíneket 5, 10, illetve 21 napig. Vizsgálatokatvégeztünk a bakteriális fehérje mennyiségének meghatározására, valamint a titán felületeket pásztázó elektronmikroszkópos(SEM) eljárással tanulmányoztuk. Vizsgálataink alapján a 21 napos inkubációt követően szignifikáns eltérésekvoltak kimutathatók a szájöblítővel, valamint géllel kezelt korongok és a NaF-dal kezelt, illetve kontroll próbatestek között(p < 0,01 és p < 0,05). Ugyanakkor a SEM felvételek alapján a géllel kezelt korongokon korrózió jeleit láttuk. Eredményeinkalapján elmondhatjuk, hogy a szájöblítő használatakor mutatható ki a legkevesebb baktérium a felszínen.","PeriodicalId":75851,"journal":{"name":"Fogorvosi szemle","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2020-11-13","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"47146831","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}