Pub Date : 2021-09-17DOI: 10.33891/fsz.114.3.100-105
Ildikó Szilágyi, Zsuzsanna Czibulya, Attila Csík, Mihály Braun, Csaba Hegedűs
A zeolit és magnéziummal ioncserélt zeolitrendszer vizsgálata humán őssejteken és a különböző koncentrációk hatásárabekövetkező eltérő életképesség és ALP aktivitás értékek információt nyújtanak a csontosodást, csont „turnovert”befolyásoló tényezőkről. Jelen munkánk célja a zeolit és a magnéziummal ioncserélt zeolit koncentrációk (0,605 mM,0,325 mM, 0,15 mM Mg-zeolit és zeolit) hatásának vizsgálata volt in vitro kísérleti rendszerben, tenyésztő médiumbanbölcsességfog eredetű (DPSC) sejteken, különböző mintavételi időpontokban (1., 4., 7. és 14. nap).Az életképesség és alkalikus foszfatáz aktivitás méréseink alapján mindkét vizsgált komponens, így a zeolit és a magnéziummalioncserélt zeolit több területen is ígéretes összetevője lehet a jövő mesterséges szövettenyésztést alkalmazóorvosi beavatkozásainak. Kísérleteink alapján a Mg-zeolit bizonyult hatékonyabbnak a hagyományosan használt zeolittal szemben.
{"title":"Zeolit és magnéziummal ioncserélt zeolit in vitro összehasonlító vizsgálata","authors":"Ildikó Szilágyi, Zsuzsanna Czibulya, Attila Csík, Mihály Braun, Csaba Hegedűs","doi":"10.33891/fsz.114.3.100-105","DOIUrl":"https://doi.org/10.33891/fsz.114.3.100-105","url":null,"abstract":"A zeolit és magnéziummal ioncserélt zeolitrendszer vizsgálata humán őssejteken és a különböző koncentrációk hatásárabekövetkező eltérő életképesség és ALP aktivitás értékek információt nyújtanak a csontosodást, csont „turnovert”befolyásoló tényezőkről. Jelen munkánk célja a zeolit és a magnéziummal ioncserélt zeolit koncentrációk (0,605 mM,0,325 mM, 0,15 mM Mg-zeolit és zeolit) hatásának vizsgálata volt in vitro kísérleti rendszerben, tenyésztő médiumbanbölcsességfog eredetű (DPSC) sejteken, különböző mintavételi időpontokban (1., 4., 7. és 14. nap).Az életképesség és alkalikus foszfatáz aktivitás méréseink alapján mindkét vizsgált komponens, így a zeolit és a magnéziummalioncserélt zeolit több területen is ígéretes összetevője lehet a jövő mesterséges szövettenyésztést alkalmazóorvosi beavatkozásainak. Kísérleteink alapján a Mg-zeolit bizonyult hatékonyabbnak a hagyományosan használt zeolittal szemben.","PeriodicalId":75851,"journal":{"name":"Fogorvosi szemle","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-09-17","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"48263228","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2021-06-21DOI: 10.33891/fsz.114.2.83-91
Dóra Iványi, Fanni Simon, Márton Kivovics, Júlia Gángó, Orsolya Németh
Az implantációkkal kapcsolatos biológiai szövődmények közé soroljuk a periimplantaris mucositist és a periimplantitist.A periimplantaris gyulladások gyógyulását konzervatív és különböző sebészi beavatkozásokkal is elősegíthetjük,azonban mindegyik kezelési metódus fontos alappillére, hogy a gyulladt periimplantaris szöveteket és az implantátumsupraossealis részét megtisztítsuk. A nemzetközi irodalomban számos közlemény vizsgálja a különböző airabrasiverendszerek alkalmazását a periimplantaris gyulladások terápiájában. A hagyományos szilikát alapú porral működőair-abrasive rendszerek nagy hátránya, hogy a periimplantaris szövetek közé került szemcsék nem szívódnak fel.A glicinporral működő, kifejezetten submucosalis tisztításra kifejlesztett rendszernek előnye, hogy a por vizes közegbenfelszívódik, és kevéssé károsítja az implantátum felszínét.Jelen tanulmányban olyan eseteket mutatunk be, ahol a periimplantaris gyulladások sebészi kezelése történt, és a beavatkozásközben a glicinporral működő air-abrasive rendszert (Varios Combi Pro, NSK/Nakanishi Inc., ShimohinataKanuma, Japán) alkalmaztuk. Bemutatunk két keratinizált mucosa szélesítésével egybekötött és egy keratinizált mucosaszélesítése nélkül végzett nyitott periimplantaris küretet.
{"title":"A periimplantitis sebészi kezelése air-abrasive technológia alkalmazásával","authors":"Dóra Iványi, Fanni Simon, Márton Kivovics, Júlia Gángó, Orsolya Németh","doi":"10.33891/fsz.114.2.83-91","DOIUrl":"https://doi.org/10.33891/fsz.114.2.83-91","url":null,"abstract":"Az implantációkkal kapcsolatos biológiai szövődmények közé soroljuk a periimplantaris mucositist és a periimplantitist.A periimplantaris gyulladások gyógyulását konzervatív és különböző sebészi beavatkozásokkal is elősegíthetjük,azonban mindegyik kezelési metódus fontos alappillére, hogy a gyulladt periimplantaris szöveteket és az implantátumsupraossealis részét megtisztítsuk. A nemzetközi irodalomban számos közlemény vizsgálja a különböző airabrasiverendszerek alkalmazását a periimplantaris gyulladások terápiájában. A hagyományos szilikát alapú porral működőair-abrasive rendszerek nagy hátránya, hogy a periimplantaris szövetek közé került szemcsék nem szívódnak fel.A glicinporral működő, kifejezetten submucosalis tisztításra kifejlesztett rendszernek előnye, hogy a por vizes közegbenfelszívódik, és kevéssé károsítja az implantátum felszínét.Jelen tanulmányban olyan eseteket mutatunk be, ahol a periimplantaris gyulladások sebészi kezelése történt, és a beavatkozásközben a glicinporral működő air-abrasive rendszert (Varios Combi Pro, NSK/Nakanishi Inc., ShimohinataKanuma, Japán) alkalmaztuk. Bemutatunk két keratinizált mucosa szélesítésével egybekötött és egy keratinizált mucosaszélesítése nélkül végzett nyitott periimplantaris küretet.","PeriodicalId":75851,"journal":{"name":"Fogorvosi szemle","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-06-21","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"49160919","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2021-06-21DOI: 10.33891/fsz.114.2.63-67
Márta Radnai, Zoltán Baráth, Balázs Albert, Tamás Tarjányi, Gyula Marada
Szakmai irányelvek, jogi, etikai útmutatók és szabályok vonatkoznak a fogorvosok feladataira és kötelességeire a betegellátással kapcsolatban, ezen belül az öntött kapocs elhorgonyzású részleges kivehető fémlemezes műfogsorok készítésére is. Vizsgálatunk célja volt annak felmérése, hogy a mindennapi gyakorlat szerint milyen mértékben követik ezen előírásokat a fogorvosok. Kérdőíves módszerrel gyűjtöttük az adatokat, és 88 fogorvos válaszait dolgoztuk fel. Eredményeink szerint a fogorvosoknak körülbelül fele (54,5%) küld pontos tervet fémlemez készítéséhez a laborba, a kapocstartó fogakat 88,5% jelöli meg, a kapcsok típusát 65,9% választja ki, a nagy összekötőkre nézve pedig 55,8%-uk ad utasítást. Az információátadás kisebbrészt rajzban (7 fő, 8,1%), nagyobbrészt szövegesen (29 fő, 33,7%) történik meg, és a legtöbben (50 fő, 58,2%) rajzos és szöveges utasítást küldenek. A fogorvosok nagyrészt készek a felelősséget vállalni hiba esetén, és fontosnak tartják a közös tervezést. Ahhoz, hogy az előírásoknak megfelelően a fogorvosok mindig, de legalábbis gyakrabban tervezzék meg a kivehető részleges fémlemezes fogpótlásokat a beteggel kapcsolatos információk birtokában, szükséges lenne az egyetemi képzésben és a továbbképzéseken az ilyen típusú pótlások készítéséhez szükséges elméleti és gyakorlati ismeretek bővítése.
{"title":"Részleges kivehető fémlemezes műfogsorok tervezése a hazai gyakorlatban II.","authors":"Márta Radnai, Zoltán Baráth, Balázs Albert, Tamás Tarjányi, Gyula Marada","doi":"10.33891/fsz.114.2.63-67","DOIUrl":"https://doi.org/10.33891/fsz.114.2.63-67","url":null,"abstract":"Szakmai irányelvek, jogi, etikai útmutatók és szabályok vonatkoznak a fogorvosok feladataira és kötelességeire a betegellátással kapcsolatban, ezen belül az öntött kapocs elhorgonyzású részleges kivehető fémlemezes műfogsorok készítésére is. Vizsgálatunk célja volt annak felmérése, hogy a mindennapi gyakorlat szerint milyen mértékben követik ezen előírásokat a fogorvosok. Kérdőíves módszerrel gyűjtöttük az adatokat, és 88 fogorvos válaszait dolgoztuk fel. Eredményeink szerint a fogorvosoknak körülbelül fele (54,5%) küld pontos tervet fémlemez készítéséhez a laborba, a kapocstartó fogakat 88,5% jelöli meg, a kapcsok típusát 65,9% választja ki, a nagy összekötőkre nézve pedig 55,8%-uk ad utasítást. Az információátadás kisebbrészt rajzban (7 fő, 8,1%), nagyobbrészt szövegesen (29 fő, 33,7%) történik meg, és a legtöbben (50 fő, 58,2%) rajzos és szöveges utasítást küldenek. A fogorvosok nagyrészt készek a felelősséget vállalni hiba esetén, és fontosnak tartják a közös tervezést. Ahhoz, hogy az előírásoknak megfelelően a fogorvosok mindig, de legalábbis gyakrabban tervezzék meg a kivehető részleges fémlemezes fogpótlásokat a beteggel kapcsolatos információk birtokában, szükséges lenne az egyetemi képzésben és a továbbképzéseken az ilyen típusú pótlások készítéséhez szükséges elméleti és gyakorlati ismeretek bővítése.","PeriodicalId":75851,"journal":{"name":"Fogorvosi szemle","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-06-21","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"48802757","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2021-06-21DOI: 10.33891/fsz.114.2.68-73
Levente Palásti, Márton Kivovics, Klára Kapor, Orsolya Németh
A biszfoszfonátok (BP) a csontrezorpciót gátló szerek, melyek alkalmazása egyre növekvő tendenciát mutat. A hatóanyagcsoport bizonyított, nemkívánatos mellékhatásaként előfordulhat bizonyos esetekben az állcsontok nekrózisa (Medication Related Osteonecrosis of The Jaws, MRONJ), így BP terápiában részesülő páciensek fogászati ellátása különleges körültekintést igényel [1]. Nemzetközi irodalmi adatok szerint oszteoporózis miatt orális BP-terápiában részesülő pácienseknél a beültetett implantátumok sikerességi rátája eléri a BP-terápiában nem részesült páciensek implantációs sikerességi rátáját. Ezen páciens-csoportnál, amennyiben a kritikus komorbid tényezők kizárhatók, a MRONJ kialakulásának kockázata alacsony fogászati implantációt követően [2, 3].Esetismertetésünk során egy herediter spasztikus paraplégia állapotú oszteoporózis miatt orális BP- terápiában részesülő páciens dentális implantátumokkal történő fogászati rehabilitációját mutatjuk be. Mivel a témával kapcsolatban ellentmondásos adatokat találhatunk a hazai és a nemzetközi irodalomban, így szükséges a téma további kutatása.
{"title":"Fogászati implantáció biszfoszfonát-terápiában részesülő betegeknél","authors":"Levente Palásti, Márton Kivovics, Klára Kapor, Orsolya Németh","doi":"10.33891/fsz.114.2.68-73","DOIUrl":"https://doi.org/10.33891/fsz.114.2.68-73","url":null,"abstract":"A biszfoszfonátok (BP) a csontrezorpciót gátló szerek, melyek alkalmazása egyre növekvő tendenciát mutat. A hatóanyagcsoport bizonyított, nemkívánatos mellékhatásaként előfordulhat bizonyos esetekben az állcsontok nekrózisa (Medication Related Osteonecrosis of The Jaws, MRONJ), így BP terápiában részesülő páciensek fogászati ellátása különleges körültekintést igényel [1]. Nemzetközi irodalmi adatok szerint oszteoporózis miatt orális BP-terápiában részesülő pácienseknél a beültetett implantátumok sikerességi rátája eléri a BP-terápiában nem részesült páciensek implantációs sikerességi rátáját. Ezen páciens-csoportnál, amennyiben a kritikus komorbid tényezők kizárhatók, a MRONJ kialakulásának kockázata alacsony fogászati implantációt követően [2, 3].Esetismertetésünk során egy herediter spasztikus paraplégia állapotú oszteoporózis miatt orális BP- terápiában részesülő páciens dentális implantátumokkal történő fogászati rehabilitációját mutatjuk be. Mivel a témával kapcsolatban ellentmondásos adatokat találhatunk a hazai és a nemzetközi irodalomban, így szükséges a téma további kutatása.","PeriodicalId":75851,"journal":{"name":"Fogorvosi szemle","volume":"1 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-06-21","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"41783084","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2021-06-21DOI: 10.33891/fsz.114.2.46-52
Youssef Adelina Stephanie, Ferenc Tóth, Csaba Hegedűs, Melinda Szalóki
A háromdimenziós (3D) nyomtatást, dinamikusan fejlődő technikájának köszönhetően, az ipari területek után az orvostudomány is egyre szélesebb körben alkalmazza. A fogászatban elterjedt 3D nyomtatáshoz használt polimerek orális környezetben való használata során kulcskérdés a biokompatibilitás. Célkitűzésünk a MED610 (Stratasys, USA) polimerből készített mintákból kioldódó komponensek azonosítása, valamint ezek hatásának megfigyelése csont eredetű sejtek osztódására. A kutatás során különböző méretű és felületnagyságú objektumokat nyomtattunk Objet 30 OrthoDesk (Stratasys, USA) nyomtatóval, és felületkezeltük a gyártó utasításai szerint. Ezen minták közvetve vagy közvetlenül érintkeztek Sarcoma Osteogenic-2 (SAOS-2) sejtekkel. A MED610 kioldódási vizsgálatát metanolban végeztük, amit gázkromatográfia–tömegspektrometria kapcsolt módszerrel (GC-MS) analizáltunk. A proliferációra gyakorolt hatásokat alamarBlue assay segítségével mértük. A vizsgálatok alapján izobornil-akrilát, hidroxiciklohexil-fenil-keton és kaprolakton oldódik ki nagyobb mennyiségben a MED610 polimerből. A sejtéletképességi vizsgálatok eredményei alapján pedig elmondható, hogy a MED610 a felületnöveléssel párhuzamosan szignifikánsan csökkenti a SAOS-2 sejtek proliferációját, amelyet az anyaggal történő közvetlen érintkezés felerősít. Az általunk megfigyelt hatást valószínűleg a MED610-ből kioldódó toxikus anyagok okozzák, amelyek a nagyobb felület következtében gyorsabban oldódnak ki, ezáltal nagyobb koncentrációban találhatóak meg a sejtek környezetében.
{"title":"3D nyomtatható MED610 polimerből kioldódó monomerek kvalitatív analízise és ezek hatása sejtekre","authors":"Youssef Adelina Stephanie, Ferenc Tóth, Csaba Hegedűs, Melinda Szalóki","doi":"10.33891/fsz.114.2.46-52","DOIUrl":"https://doi.org/10.33891/fsz.114.2.46-52","url":null,"abstract":"A háromdimenziós (3D) nyomtatást, dinamikusan fejlődő technikájának köszönhetően, az ipari területek után az orvostudomány is egyre szélesebb körben alkalmazza. A fogászatban elterjedt 3D nyomtatáshoz használt polimerek orális környezetben való használata során kulcskérdés a biokompatibilitás. Célkitűzésünk a MED610 (Stratasys, USA) polimerből készített mintákból kioldódó komponensek azonosítása, valamint ezek hatásának megfigyelése csont eredetű sejtek osztódására. A kutatás során különböző méretű és felületnagyságú objektumokat nyomtattunk Objet 30 OrthoDesk (Stratasys, USA) nyomtatóval, és felületkezeltük a gyártó utasításai szerint. Ezen minták közvetve vagy közvetlenül érintkeztek Sarcoma Osteogenic-2 (SAOS-2) sejtekkel. A MED610 kioldódási vizsgálatát metanolban végeztük, amit gázkromatográfia–tömegspektrometria kapcsolt módszerrel (GC-MS) analizáltunk. A proliferációra gyakorolt hatásokat alamarBlue assay segítségével mértük. A vizsgálatok alapján izobornil-akrilát, hidroxiciklohexil-fenil-keton és kaprolakton oldódik ki nagyobb mennyiségben a MED610 polimerből. A sejtéletképességi vizsgálatok eredményei alapján pedig elmondható, hogy a MED610 a felületnöveléssel párhuzamosan szignifikánsan csökkenti a SAOS-2 sejtek proliferációját, amelyet az anyaggal történő közvetlen érintkezés felerősít. Az általunk megfigyelt hatást valószínűleg a MED610-ből kioldódó toxikus anyagok okozzák, amelyek a nagyobb felület következtében gyorsabban oldódnak ki, ezáltal nagyobb koncentrációban találhatóak meg a sejtek környezetében.","PeriodicalId":75851,"journal":{"name":"Fogorvosi szemle","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-06-21","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"49372350","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2021-06-21DOI: 10.33891/fsz.114.2.74-82
Róbertné Rácz, Martin C. Steward, Pamela Denbesten, Gábor Varga, Beáta Kerémi
A zománcérés folyamatai hisztomorfológiai szinten jól ismertek, de a kristályképződés szabályozása, a háttérben állómolekuláris mechanizmusok még jórészt ismeretlenek. A szájüregi hámból származó ameloblast sejtek irányítják a zománcérést. A mátrixfehérjék szekrécióján és a zománcalkotó ásványi anyagok transzportján kívül a pH-szabályozásnak központi jelentősége van a zománcérésben, ugyanis a kristályképződés nagy mennyiségű H+ felszabadulásával jár, amely semlegesítéséhez HCO3− szekréciója szükséges. Az érési fázis alatt kiemelt fontosságú a pH-ciklizálás jelensége, melynek során a szoros sejtkapcsolatok átrendeződése is megfigyelhető. A transzport- és szabályozó folyamatok genetikai vagy környezeti sérülése (pl. dentális fluorózis) a zománc hipomineralizációjához vezet. Ezen folyamatok felderítése céljából létrehoztunk egy funkcionális in vitro modellt. Ennek központi eleme, hogy permeábilis membránra ültetett, differenciáltatott ameloblast eredetű sejtek az ameloblastokra jellemző fehérjemarkereket expresszálják, szoros kapcsolatokat alakítanak ki, funkcionális szempontból polarizáltak, és vektoriális HCO3− szekrécióra képesek. Saját kísérletes munkánk eredményei hozzájárulnak az ameloblast sejtek pH-ciklizálást elősegítő molekuláris mechanizmusának megértéséhez.
{"title":"A pH-ciklizálás jelentősége az amelogenesisben","authors":"Róbertné Rácz, Martin C. Steward, Pamela Denbesten, Gábor Varga, Beáta Kerémi","doi":"10.33891/fsz.114.2.74-82","DOIUrl":"https://doi.org/10.33891/fsz.114.2.74-82","url":null,"abstract":"A zománcérés folyamatai hisztomorfológiai szinten jól ismertek, de a kristályképződés szabályozása, a háttérben állómolekuláris mechanizmusok még jórészt ismeretlenek. A szájüregi hámból származó ameloblast sejtek irányítják a zománcérést. A mátrixfehérjék szekrécióján és a zománcalkotó ásványi anyagok transzportján kívül a pH-szabályozásnak központi jelentősége van a zománcérésben, ugyanis a kristályképződés nagy mennyiségű H+ felszabadulásával jár, amely semlegesítéséhez HCO3− szekréciója szükséges. Az érési fázis alatt kiemelt fontosságú a pH-ciklizálás jelensége, melynek során a szoros sejtkapcsolatok átrendeződése is megfigyelhető. A transzport- és szabályozó folyamatok genetikai vagy környezeti sérülése (pl. dentális fluorózis) a zománc hipomineralizációjához vezet. Ezen folyamatok felderítése céljából létrehoztunk egy funkcionális in vitro modellt. Ennek központi eleme, hogy permeábilis membránra ültetett, differenciáltatott ameloblast eredetű sejtek az ameloblastokra jellemző fehérjemarkereket expresszálják, szoros kapcsolatokat alakítanak ki, funkcionális szempontból polarizáltak, és vektoriális HCO3− szekrécióra képesek. Saját kísérletes munkánk eredményei hozzájárulnak az ameloblast sejtek pH-ciklizálást elősegítő molekuláris mechanizmusának megértéséhez.","PeriodicalId":75851,"journal":{"name":"Fogorvosi szemle","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-06-21","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"47620717","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2021-06-21DOI: 10.33891/fsz.114.2.53-62
Géza Kiss, Miklós Pácz, Erzsébet Toldy, Péter Kiss
A craniomandibularis diszfunkció (CMD) olyan rágószervi működési zavar, amely rendkívül komplex kórkép, és számos oka lehet. Tanulmányunk célja a CMD-re jellemző adatok elemzése annak dinamikájában a 10 éves gyakorlatunk során jelentkező betegeink adatai alapján.1741 beteg (38 ± 19 év, nő/férfi: 3,7; 348 eset < 18 éves) klinikai, diagnosztikai és terápiás adatait, kezelésük eredményességét rögzítettük a mindennapi gyakorlatunkban használt algoritmus szerint. Vizsgáltuk az egyes diagnózisok előfordulási gyakoriságát a fájdalom megjelenésének típusait, rizikótényezőit a CMD-vel társuló krónikus megbetegedéseket és a kezelés (gyógyszer, sín-terápia és fizioterápia, valamint ezek kombinációi) eredményességét is elemeztük. Eredmények: A klinikai tünetek nemenként nem mutatnak eltérést, viszont a CMD mindegyik típusa erős női dominanciát mutat (közel 4-szeres) és a legtöbb beteg fiatal (20–40 éves) életkorú. A betegek 80%-a fél éven belül fordul panaszaival orvoshoz. A leggyakoribb tünetek az orofacialis fájdalom, ízületi- és izomérintettség (79,7% és 71,7%) volt.A leggyakoribb kórképek: myalgia (31%), capsulitis és myalgia (24%), valamint a kompenzált CMD (21%). Legjelentősebb rizikófaktorok: a parafunkció (91%), a malocclusio (87%), orthodontiai anomália, kiemelten a mélyharapás (42%) és fedőharapás (10%), mozgásszervi társbetegségek és occlusiós eltérések. A parafunkció hátterében gyakran psychés/psychoszociális érintettség (8,4%) is igazolódott, illetve ha ez nem volt, akkor a fájdalom-panasz esélye a felére csökkent (OR = 0,53CI95%:0,35-0,91). Hypermobilitásban (67%), kompenzált CMD-ben (43%) észleltük a legtöbb társbetegséget. Közülük is a gerincbetegségek fordultak elő leggyakrabban. Összességében az alkalmazott terápiák az esetek 80%-ában voltak eredményesek.Eredményeink rámutatnak a CMD diagnosztika komplexicitására, és ez segítheti a diagnosztikai és a sikeres terápiás eljárások időben történő alkalmazását, ebben a főként fiatal és aktív korosztályt érintő, női dominanciát mutató, életminőséget rontó kórképben.
{"title":"Craniomandibularis diszfunkció klinikai adatainak elemzése 10 éves gnatológiai tapasztalatok alapján","authors":"Géza Kiss, Miklós Pácz, Erzsébet Toldy, Péter Kiss","doi":"10.33891/fsz.114.2.53-62","DOIUrl":"https://doi.org/10.33891/fsz.114.2.53-62","url":null,"abstract":"A craniomandibularis diszfunkció (CMD) olyan rágószervi működési zavar, amely rendkívül komplex kórkép, és számos oka lehet. Tanulmányunk célja a CMD-re jellemző adatok elemzése annak dinamikájában a 10 éves gyakorlatunk során jelentkező betegeink adatai alapján.1741 beteg (38 ± 19 év, nő/férfi: 3,7; 348 eset < 18 éves) klinikai, diagnosztikai és terápiás adatait, kezelésük eredményességét rögzítettük a mindennapi gyakorlatunkban használt algoritmus szerint. Vizsgáltuk az egyes diagnózisok előfordulási gyakoriságát a fájdalom megjelenésének típusait, rizikótényezőit a CMD-vel társuló krónikus megbetegedéseket és a kezelés (gyógyszer, sín-terápia és fizioterápia, valamint ezek kombinációi) eredményességét is elemeztük. Eredmények: A klinikai tünetek nemenként nem mutatnak eltérést, viszont a CMD mindegyik típusa erős női dominanciát mutat (közel 4-szeres) és a legtöbb beteg fiatal (20–40 éves) életkorú. A betegek 80%-a fél éven belül fordul panaszaival orvoshoz. A leggyakoribb tünetek az orofacialis fájdalom, ízületi- és izomérintettség (79,7% és 71,7%) volt.A leggyakoribb kórképek: myalgia (31%), capsulitis és myalgia (24%), valamint a kompenzált CMD (21%). Legjelentősebb rizikófaktorok: a parafunkció (91%), a malocclusio (87%), orthodontiai anomália, kiemelten a mélyharapás (42%) és fedőharapás (10%), mozgásszervi társbetegségek és occlusiós eltérések. A parafunkció hátterében gyakran psychés/psychoszociális érintettség (8,4%) is igazolódott, illetve ha ez nem volt, akkor a fájdalom-panasz esélye a felére csökkent (OR = 0,53CI95%:0,35-0,91). Hypermobilitásban (67%), kompenzált CMD-ben (43%) észleltük a legtöbb társbetegséget. Közülük is a gerincbetegségek fordultak elő leggyakrabban. Összességében az alkalmazott terápiák az esetek 80%-ában voltak eredményesek.Eredményeink rámutatnak a CMD diagnosztika komplexicitására, és ez segítheti a diagnosztikai és a sikeres terápiás eljárások időben történő alkalmazását, ebben a főként fiatal és aktív korosztályt érintő, női dominanciát mutató, életminőséget rontó kórképben.","PeriodicalId":75851,"journal":{"name":"Fogorvosi szemle","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-06-21","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"47809735","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2021-03-15DOI: 10.33891/FSZ.114.1.15-19
Márta Radnai, Gyula Marada, Veronika T. Szabó, Tamás Tarjányi, Zoltán Baráth
Részleges kivehető fémlemezes műfogsorok a mindennapi betegellátásban gyakran készülnek még napjainkban is.Ezek tervezését a fogorvosnak a biológiai, statikai, anyagtani, esztétikai szempontok szerint és a betegek igényeit, elvárásaitfigyelembe véve kell megvalósítania. Kérdőíves felmérést végeztünk fogtechnikusok körében annak kiderítésére,mennyire valósul meg ez a gyakorlatban. A 64 fogtechnikus válasza szerint a fogorvosoknak alig több mint fele (52%)küld pontos tervet az öntött kapocs elhorgonyzású részleges kivehető fémlemezes műfogsorok készítéséhez a laborba,kapcsok fajtájára nézve 47%-ban érkeznek információk, a nagy összekötők formájára nézve 28%-ban kap útmutatást alabor. Az utasítások 6%-ban rajzosan, 48%-ban írásban, vagy írásban és rajzzal (31%) érkeznek. Az esztétikai problémaesetében felmerülő felelősség a technikust és a fogorvost is terheli a vélemények szerint, akárki végzi a tervezést.A technikusok 86%-a szükségesnek tartotta, hogy a részleges kivehető fémlemezes fogpótlások tervezésében a fogorvosis részt vegyen. Szakirodalmi megállapítások hasonló adatokat mutattak, ennek ellenére helytelen az a gyakorlat,hogy a fogorvosok meglehetősen sokszor a fogtechnikai laborra bízzák a fogsorok megtervezését.
{"title":"Részleges kivehető fémlemezes pótlások tervezése a gyakorlatban I.","authors":"Márta Radnai, Gyula Marada, Veronika T. Szabó, Tamás Tarjányi, Zoltán Baráth","doi":"10.33891/FSZ.114.1.15-19","DOIUrl":"https://doi.org/10.33891/FSZ.114.1.15-19","url":null,"abstract":"Részleges kivehető fémlemezes műfogsorok a mindennapi betegellátásban gyakran készülnek még napjainkban is.Ezek tervezését a fogorvosnak a biológiai, statikai, anyagtani, esztétikai szempontok szerint és a betegek igényeit, elvárásaitfigyelembe véve kell megvalósítania. Kérdőíves felmérést végeztünk fogtechnikusok körében annak kiderítésére,mennyire valósul meg ez a gyakorlatban. A 64 fogtechnikus válasza szerint a fogorvosoknak alig több mint fele (52%)küld pontos tervet az öntött kapocs elhorgonyzású részleges kivehető fémlemezes műfogsorok készítéséhez a laborba,kapcsok fajtájára nézve 47%-ban érkeznek információk, a nagy összekötők formájára nézve 28%-ban kap útmutatást alabor. Az utasítások 6%-ban rajzosan, 48%-ban írásban, vagy írásban és rajzzal (31%) érkeznek. Az esztétikai problémaesetében felmerülő felelősség a technikust és a fogorvost is terheli a vélemények szerint, akárki végzi a tervezést.A technikusok 86%-a szükségesnek tartotta, hogy a részleges kivehető fémlemezes fogpótlások tervezésében a fogorvosis részt vegyen. Szakirodalmi megállapítások hasonló adatokat mutattak, ennek ellenére helytelen az a gyakorlat,hogy a fogorvosok meglehetősen sokszor a fogtechnikai laborra bízzák a fogsorok megtervezését.","PeriodicalId":75851,"journal":{"name":"Fogorvosi szemle","volume":"114 1","pages":"15-19"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-03-15","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"46414453","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Luca Nagy-Csoma, Dóra Iványi, Péter Kivovics, Orsolya Németh
Nowadays, dental implantation is increasingly common intervention in dentistry. With the spread of implantations, implantrelatedcomplications are coming into view. Biological complications include peri-implant mucositis and peri-implantitis.General risk factors for peri-implant inflammation include diseases, such as diabetes mellitus and hyperlipidemia. Theaim of this study is to examine the efficiency of blood tests before implantation, as a preventive screening method ofimplantation and its application in the prevention of peri-implant inflammations. 33 patients’ dental statuses and bloodtests were collected. We analysed our data by Microsoft Excel program (Remond, Washington, USA). The patients’ averageage was 62,8 (±11). 81,8% of the patients were partial edentulous and 66,7% of partial edentulous patients hadperiodontal involvement. 21,2% of the observed patients had high blood sugar level, 51,5% of them had elevated bloodlipid level. We further examined the association between the prevalence of blood tests’ deviation and the prevalence ofperiodontal involvement. High blood sugar level and periodontal involvement simultaneously occurred in 6,1% and periodontalinvolvement with increased inflammatory factors were noticed in 21,2% of the patients. Untreated or not properlytreated diabetes mellitus is a risk factor of peri-implant inflammation. Hyperlipidemia has negative effects on the local immuneresponse of peri-implant tissues and osseointegration, which influence the long-term success of the implantation.All of the general risk factors with periodontal involvement increased the risk for peri-implant diseases and therefore wehave to make risk analysis and regular controls. The blood-test, according to the Department of Community Dentistry, isa suitable and sufficient method to detect general risk factors before implantation.
{"title":"Laborvizsgálat jelentősége implantációs betegeknél","authors":"Luca Nagy-Csoma, Dóra Iványi, Péter Kivovics, Orsolya Németh","doi":"10.33891/FSZ.114.1.9-14","DOIUrl":"https://doi.org/10.33891/FSZ.114.1.9-14","url":null,"abstract":"Nowadays, dental implantation is increasingly common intervention in dentistry. With the spread of implantations, implantrelatedcomplications are coming into view. Biological complications include peri-implant mucositis and peri-implantitis.General risk factors for peri-implant inflammation include diseases, such as diabetes mellitus and hyperlipidemia. Theaim of this study is to examine the efficiency of blood tests before implantation, as a preventive screening method ofimplantation and its application in the prevention of peri-implant inflammations. 33 patients’ dental statuses and bloodtests were collected. We analysed our data by Microsoft Excel program (Remond, Washington, USA). The patients’ averageage was 62,8 (±11). 81,8% of the patients were partial edentulous and 66,7% of partial edentulous patients hadperiodontal involvement. 21,2% of the observed patients had high blood sugar level, 51,5% of them had elevated bloodlipid level. We further examined the association between the prevalence of blood tests’ deviation and the prevalence ofperiodontal involvement. High blood sugar level and periodontal involvement simultaneously occurred in 6,1% and periodontalinvolvement with increased inflammatory factors were noticed in 21,2% of the patients. Untreated or not properlytreated diabetes mellitus is a risk factor of peri-implant inflammation. Hyperlipidemia has negative effects on the local immuneresponse of peri-implant tissues and osseointegration, which influence the long-term success of the implantation.All of the general risk factors with periodontal involvement increased the risk for peri-implant diseases and therefore wehave to make risk analysis and regular controls. The blood-test, according to the Department of Community Dentistry, isa suitable and sufficient method to detect general risk factors before implantation.","PeriodicalId":75851,"journal":{"name":"Fogorvosi szemle","volume":"114 1","pages":"9-14"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-03-15","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"49465389","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2021-03-15DOI: 10.33891/FSZ.114.1.20-25
Tamás Tián, István Gorzó, Gábor Ősze, Attila Somfay, Márta Radnai
Periodontitis is one of the most common human chronic inflammatory diseases and about 11% of adults develop its clinicalsigns. Untreated periodontitis ultimately leads to inflammation and destruction of the periodontium leading to the lossof the teeth. Periodontitis is considered as a dental focal infection. The foci can influence other diseases in different areasof the body through different pathways. Diseases and conditions such as cardiovascular disease, diabetes mellitus,rheumatoid arthritis, gastric ulcer, pregnancy complications and respiratory diseases such as aspiration pneumonia andchronic obstructive pulmonary disease (COPD) have been proven to be affected by the condition of the periodontium.COPD is an inflammatory disease characterized by progressive deterioration of pulmonary function and increasingairway obstruction, including chronic bronchitis and emphysema. It has a worldwide prevalence in adults at the age of40 years or older in about 9%–10%, and it is currently the third leading cause of death worldwide. In addition, the incidenceand mortality of COPD are continually increasing. An observational study found that 97% of a COPD cohort hadat least one other comorbidity, with 50% having at least four. This impacts the health care costs of COPD patients withmultiple comorbidities that are 4,7 times higher than those with no comorbidity.As periodontitis and COPD are both chronic, progressive conditions characterized by neutrophilic inflammation withsubsequent proteolytic destruction of connective tissue, it has been proposed that they share common pathophysiologicprocesses. Several mechanisms have been proposed to explain the association of periodontal disease and COPD. Assummarized by the European Federation of Periodontology and American Academy of Periodontology (EFP/AAP), COPDinflammatory status may be modified either by aspiration of bacteria from the oral cavity and/or haematogenous disseminationof inflammatory mediators and plaque organisms from periodontal pockets. The present review of literature aimsto investigate the potential connection between periodontal disease and COPD.
{"title":"A fogágybetegség és a krónikus obstruktív tüdőbetegség kapcsolatának jelentősége","authors":"Tamás Tián, István Gorzó, Gábor Ősze, Attila Somfay, Márta Radnai","doi":"10.33891/FSZ.114.1.20-25","DOIUrl":"https://doi.org/10.33891/FSZ.114.1.20-25","url":null,"abstract":"Periodontitis is one of the most common human chronic inflammatory diseases and about 11% of adults develop its clinicalsigns. Untreated periodontitis ultimately leads to inflammation and destruction of the periodontium leading to the lossof the teeth. Periodontitis is considered as a dental focal infection. The foci can influence other diseases in different areasof the body through different pathways. Diseases and conditions such as cardiovascular disease, diabetes mellitus,rheumatoid arthritis, gastric ulcer, pregnancy complications and respiratory diseases such as aspiration pneumonia andchronic obstructive pulmonary disease (COPD) have been proven to be affected by the condition of the periodontium.COPD is an inflammatory disease characterized by progressive deterioration of pulmonary function and increasingairway obstruction, including chronic bronchitis and emphysema. It has a worldwide prevalence in adults at the age of40 years or older in about 9%–10%, and it is currently the third leading cause of death worldwide. In addition, the incidenceand mortality of COPD are continually increasing. An observational study found that 97% of a COPD cohort hadat least one other comorbidity, with 50% having at least four. This impacts the health care costs of COPD patients withmultiple comorbidities that are 4,7 times higher than those with no comorbidity.As periodontitis and COPD are both chronic, progressive conditions characterized by neutrophilic inflammation withsubsequent proteolytic destruction of connective tissue, it has been proposed that they share common pathophysiologicprocesses. Several mechanisms have been proposed to explain the association of periodontal disease and COPD. Assummarized by the European Federation of Periodontology and American Academy of Periodontology (EFP/AAP), COPDinflammatory status may be modified either by aspiration of bacteria from the oral cavity and/or haematogenous disseminationof inflammatory mediators and plaque organisms from periodontal pockets. The present review of literature aimsto investigate the potential connection between periodontal disease and COPD.","PeriodicalId":75851,"journal":{"name":"Fogorvosi szemle","volume":"114 1","pages":"20-25"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-03-15","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"48765018","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
京公网安备 11010802042870号
京ICP备2023020795号-1
扫码关注我们
求助内容：
应助结果提醒方式：