Pub Date : 2020-11-13DOI: 10.33891/fsz.110.3.82-87
Tünde Rente, József Bakó, Kinga Bágyi, A. Jenei, Csaba Hegedűs
A hialuronsav biológiai lebonthatóságát, biokompatibilitását kiaknázva a hialuronsav alapú rendszerek alkalmazása egyre nagyobb teret kap a fogászatban is. A célzott hatóanyagszállítás megvalósítására az egyik legelterjedtebb eljárása biopolimerek keresztkötése. Jelen munka célja olyan hialuronsavbázisú rendszerek előállítása és vizsgálata, amelyek a fogászatban is alkalmazható hatóanyag-leadó rendszerek alapjául szolgálhatnak. A különböző arányban (25, 50, 75, 100%) térhálósított szerkezetek kialakítása a hialuronsav és a 2,2’ (etiléndioxi)bisz(etilamin) kondenzációs reakciójával, karbodiimid felhasználásával történt. A részecskék méretének meghatározásakor a dinamikus lézer fényszórás fotometriai (DLS) mérések eredményeként megállapítható, hogy mind a négy módosított polimer trimodális méreteloszlást mutatott, továbbá, hogy a módosítás arányának növekedésével a részecskék mérete csökkent. A transzmissziós elektronmikroszkópos (TEM) felvételek szintén alátámasztják ezen eredményeket. A keresztkötött származékok hatóanyagleadó tulajdonságának jellemzése fotometriás méréstechnikával történt, modellvegyületként metilénkéket alkalmazva. Eredményeink azt bizonyították, hogy a keresztkötő ágens arányának növelésével a hatóanyag kioldódásának sebessége növekszik, amely a további kísérletekben egy új injektálható hatóanyag-kibocsátó rendszer fejlesztésének alapját képezheti.
{"title":"A fogászatban alkalmazható keresztkötött hialuronsav alapú hidrogélrendszerek szintézise és hatóanyag leadásának vizsgálata","authors":"Tünde Rente, József Bakó, Kinga Bágyi, A. Jenei, Csaba Hegedűs","doi":"10.33891/fsz.110.3.82-87","DOIUrl":"https://doi.org/10.33891/fsz.110.3.82-87","url":null,"abstract":"A hialuronsav biológiai lebonthatóságát, biokompatibilitását kiaknázva a hialuronsav alapú rendszerek alkalmazása egyre nagyobb teret kap a fogászatban is. A célzott hatóanyagszállítás megvalósítására az egyik legelterjedtebb eljárása biopolimerek keresztkötése. Jelen munka célja olyan hialuronsavbázisú rendszerek előállítása és vizsgálata, amelyek a fogászatban is alkalmazható hatóanyag-leadó rendszerek alapjául szolgálhatnak. A különböző arányban (25, 50, 75, 100%) térhálósított szerkezetek kialakítása a hialuronsav és a 2,2’ (etiléndioxi)bisz(etilamin) kondenzációs reakciójával, karbodiimid felhasználásával történt. A részecskék méretének meghatározásakor a dinamikus lézer fényszórás fotometriai (DLS) mérések eredményeként megállapítható, hogy mind a négy módosított polimer trimodális méreteloszlást mutatott, továbbá, hogy a módosítás arányának növekedésével a részecskék mérete csökkent. A transzmissziós elektronmikroszkópos (TEM) felvételek szintén alátámasztják ezen eredményeket. A keresztkötött származékok hatóanyagleadó tulajdonságának jellemzése fotometriás méréstechnikával történt, modellvegyületként metilénkéket alkalmazva. Eredményeink azt bizonyították, hogy a keresztkötő ágens arányának növelésével a hatóanyag kioldódásának sebessége növekszik, amely a további kísérletekben egy új injektálható hatóanyag-kibocsátó rendszer fejlesztésének alapját képezheti.","PeriodicalId":75851,"journal":{"name":"Fogorvosi szemle","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2020-11-13","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"46263518","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2020-11-13DOI: 10.33891/fsz.110.1.15-19
Kinga Bérczy, Ádám Lőrincz, László Fónyad, Gyula Princz
A mucormycosis fulmináns opportunista fertőzés, amely fogékony szervezetben jelentős mortalitással rendelkezik. A mortalitáskülönböző irodalmi adatok alapján 30 és 100% közötti. Hajlamosító betegségek: diabetesz mellitusz, alultápláltság,hematológiai betegségek, neutropénia, égési sérülések, műtéti eljárások, antibiotikus kezelés, hosszú távú szteroidkezelés, és immunszuppresszív terápia. Megkülönböztetünk rhino-maxillaris és rhino-oculocerebralis formákat, utóbbirajellemző a magas halálozási arány. A prognózis gyors diagnózis felállítással, a terápia gyors megkezdésével és azalapbetegség kezelésével javítható. Bár a kórkép felismerésében, kezelésében elsősorban nem fogorvosoknak, szájsebészeknekvan szerepe, de a betegség lokalizációja miatt differenciál diagnosztikai szempontból szükséges ismerni,valamint interdiszciplináris együttműködésre szükség lehet a komplex kezelésben. Célunk a mucormycosis bemutatásasaját esetünkön keresztül.
{"title":"A sinus maxillaris mucormycosis fertőzésének diagnosztikai problémái","authors":"Kinga Bérczy, Ádám Lőrincz, László Fónyad, Gyula Princz","doi":"10.33891/fsz.110.1.15-19","DOIUrl":"https://doi.org/10.33891/fsz.110.1.15-19","url":null,"abstract":"A mucormycosis fulmináns opportunista fertőzés, amely fogékony szervezetben jelentős mortalitással rendelkezik. A mortalitáskülönböző irodalmi adatok alapján 30 és 100% közötti. Hajlamosító betegségek: diabetesz mellitusz, alultápláltság,hematológiai betegségek, neutropénia, égési sérülések, műtéti eljárások, antibiotikus kezelés, hosszú távú szteroidkezelés, és immunszuppresszív terápia. Megkülönböztetünk rhino-maxillaris és rhino-oculocerebralis formákat, utóbbirajellemző a magas halálozási arány. A prognózis gyors diagnózis felállítással, a terápia gyors megkezdésével és azalapbetegség kezelésével javítható. Bár a kórkép felismerésében, kezelésében elsősorban nem fogorvosoknak, szájsebészeknekvan szerepe, de a betegség lokalizációja miatt differenciál diagnosztikai szempontból szükséges ismerni,valamint interdiszciplináris együttműködésre szükség lehet a komplex kezelésben. Célunk a mucormycosis bemutatásasaját esetünkön keresztül.","PeriodicalId":75851,"journal":{"name":"Fogorvosi szemle","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2020-11-13","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"44526383","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2020-11-13DOI: 10.33891/fsz.110.3.88-91
Béla Sápi, Júlia Nemes, Zsuzsanna Tóth
A nem megfelelő temporomandibuláris ízületi pozíció következménye a rágóizomzat hibás működése is lehet, amely gyakran más területen is jelentkező, igen különböző tünetekért felelős. A korszerű fogorvosi felfogás szerint a komplett protetikai rehabilitáció során a rágószervek – mint a szervezet egészébe illeszkedő anatómiai és élettani egységek –optimális pozíciójának elérésére törekszünk. Ezért fontos, hogy kiterjedtebb fogpótlás készítése során felhasználjuk gnatológiai alapismereteinket, hiszen így megelőzhetünk/helyreállíthatunk állkapocs-ízületi problémákat is. A bemuta-tott esetben egy 72 éves hölgy páciens krónikus fej- és nyakfájását sikerült megfelelő protetikai ellátással panasz és tünetmentessé tenni.
{"title":"TMI diszfunkcióval rendelkező páciens komplett ellátása","authors":"Béla Sápi, Júlia Nemes, Zsuzsanna Tóth","doi":"10.33891/fsz.110.3.88-91","DOIUrl":"https://doi.org/10.33891/fsz.110.3.88-91","url":null,"abstract":"A nem megfelelő temporomandibuláris ízületi pozíció következménye a rágóizomzat hibás működése is lehet, amely gyakran más területen is jelentkező, igen különböző tünetekért felelős. A korszerű fogorvosi felfogás szerint a komplett protetikai rehabilitáció során a rágószervek – mint a szervezet egészébe illeszkedő anatómiai és élettani egységek –optimális pozíciójának elérésére törekszünk. Ezért fontos, hogy kiterjedtebb fogpótlás készítése során felhasználjuk gnatológiai alapismereteinket, hiszen így megelőzhetünk/helyreállíthatunk állkapocs-ízületi problémákat is. A bemuta-tott esetben egy 72 éves hölgy páciens krónikus fej- és nyakfájását sikerült megfelelő protetikai ellátással panasz és tünetmentessé tenni.","PeriodicalId":75851,"journal":{"name":"Fogorvosi szemle","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2020-11-13","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"45332144","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Róbert Nagy, K. Szabó, Attila Szűcs, Tamás Ruszin, Árpád Joób-Fancsaly
A rheumatoid arthritis ismeretlen etiológiájú, krónikus gyulladás, amely az ízületet alkotó felszínek destrukciója mellettsúlyos csontpusztuláshoz vezethet. A csont regenerációját és átépülését az oszteoblaszt és oszteoklaszt sejtek közöttiösszehangolt működés biztosítja, melyet citokinek által mediált bonyolult folyamatok szabályoznak. A proinflammatorikuscitokinek túlsúlya esetén a csont homeosztázisa felborul, és lebontó folyamatok kerülnek előtérbe. A rheumatoid arthritisés a parodontitis között fennálló patobiokémiai hasonlóságról igen sok publikáció jelent meg, azonban a csontregenerációbanés az osszeointegrációban betöltött szerepével viszonylag kevés szerző foglalkozik. A nemzetközi irodalomalapján a betegséggel összefüggésben lévő gyakori parodontitis, nyálszekréció csökkenés, az alkalmazott gyógyszerek,valamint a csont regeneratív potenciáljának csökkenése miatt a rheumatoid arthritis a fogászati implantáció relatívkontraindikációjának tekinthető. Irodalmi adatok alapján azonban, megfelelő preoperatív előkészítéssel (parodontálisstátusz rendezése, antibiotikus védelem, rheumatológiai konzílium, gyógyszerelés módosítása) beavatkozásaink biztonsággalelvégezhetők. A sikertelenség nagyobb kockázatáról és az alapbetegséggel való összefüggéséről, jelentőségérőla pácienseket feltétlenül tájékoztatni kell.
{"title":"A rheumatoid arthritis hatása a szájsebészeti és implantológiai ellátásban a szakirodalom alapján","authors":"Róbert Nagy, K. Szabó, Attila Szűcs, Tamás Ruszin, Árpád Joób-Fancsaly","doi":"10.33891/fsz.110.1.3-6","DOIUrl":"https://doi.org/10.33891/fsz.110.1.3-6","url":null,"abstract":"A rheumatoid arthritis ismeretlen etiológiájú, krónikus gyulladás, amely az ízületet alkotó felszínek destrukciója mellettsúlyos csontpusztuláshoz vezethet. A csont regenerációját és átépülését az oszteoblaszt és oszteoklaszt sejtek közöttiösszehangolt működés biztosítja, melyet citokinek által mediált bonyolult folyamatok szabályoznak. A proinflammatorikuscitokinek túlsúlya esetén a csont homeosztázisa felborul, és lebontó folyamatok kerülnek előtérbe. A rheumatoid arthritisés a parodontitis között fennálló patobiokémiai hasonlóságról igen sok publikáció jelent meg, azonban a csontregenerációbanés az osszeointegrációban betöltött szerepével viszonylag kevés szerző foglalkozik. A nemzetközi irodalomalapján a betegséggel összefüggésben lévő gyakori parodontitis, nyálszekréció csökkenés, az alkalmazott gyógyszerek,valamint a csont regeneratív potenciáljának csökkenése miatt a rheumatoid arthritis a fogászati implantáció relatívkontraindikációjának tekinthető. Irodalmi adatok alapján azonban, megfelelő preoperatív előkészítéssel (parodontálisstátusz rendezése, antibiotikus védelem, rheumatológiai konzílium, gyógyszerelés módosítása) beavatkozásaink biztonsággalelvégezhetők. A sikertelenség nagyobb kockázatáról és az alapbetegséggel való összefüggéséről, jelentőségérőla pácienseket feltétlenül tájékoztatni kell.","PeriodicalId":75851,"journal":{"name":"Fogorvosi szemle","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2020-11-13","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"44323431","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2020-11-13DOI: 10.33891/fsz.110.2.49-62
Krisztián Kövér, Attila Horváth, I. Gera
A kúszó parodontális tapadás (creeping attachment) jelenségét az irodalomban leírták mind epitelializált (eCTG), mindpedig szubepiteliális kötőszöveti autograft (sCTG) műtétek után. A jelen esetsorozat célja volt a kúszó tapadás jelenségétbemutatni egy friss eset részletes tárgyalásával, valamint néhány évtizeden keresztül követett esetben. Az elsőeset egy magasan tapadó frenulummal társuló, mély, Miller III. osztályú ínyrecesszió szabad eCTG-vel történő korrekciója,első lépésben vesztibulum-mélyítéssel. A műtét nemcsak a vesztibulum mélyülését eredményezte, hanem a 3 évesposztoperatív szakaszban a recesszió 95%-os fedése és jelentős keratinizált íny(KG)-szélesedés és biotípusváltás volttapasztalható. A második eset egy Miller II. osztályú, nagy kiterjedésű cervikális abrázióval társuló ínyrecesszió ellátásátköveti, amelyben az sCTG műtét után 2 hónappal még csak 60%-os gyökérfedést produkált. 3 éves követés soránközel 95%-os fedés és jelentős biotípus-váltás következett be. A 3. és 4. eset, amelyből az első egy sCTG, a másodikegy hagyományos eCTG érését mutatja be több év távlatából. A közvetlen posztoperatív szuboptimális eredményeka 10 éves követéses periódusban jelentős javulást mutattak, így a Miller II. osztályú recesszió esetében teljes gyökérfedést,a másikban (Miller III) pedig közel teljes gyökérfedést és a KG jelentős apikális irányú kiterjedését tapasztaltuk.A kúszó tapadás jelensége gyakran előfordul, de az irodalommal ellentétben a szerzők tapasztalata szerint a folyamatnem korlátozódik csupán a posztoperatív első két évre, hanem folyamatosan változik és javul az évek során. UgyanakkorMiller III. típusú defektusnál a teljes gyökérfedés azonban még évek múltán sem prognosztizálható.
{"title":"A kúszó parodontális tapadás (creeping attachment) jelensége","authors":"Krisztián Kövér, Attila Horváth, I. Gera","doi":"10.33891/fsz.110.2.49-62","DOIUrl":"https://doi.org/10.33891/fsz.110.2.49-62","url":null,"abstract":"A kúszó parodontális tapadás (creeping attachment) jelenségét az irodalomban leírták mind epitelializált (eCTG), mindpedig szubepiteliális kötőszöveti autograft (sCTG) műtétek után. A jelen esetsorozat célja volt a kúszó tapadás jelenségétbemutatni egy friss eset részletes tárgyalásával, valamint néhány évtizeden keresztül követett esetben. Az elsőeset egy magasan tapadó frenulummal társuló, mély, Miller III. osztályú ínyrecesszió szabad eCTG-vel történő korrekciója,első lépésben vesztibulum-mélyítéssel. A műtét nemcsak a vesztibulum mélyülését eredményezte, hanem a 3 évesposztoperatív szakaszban a recesszió 95%-os fedése és jelentős keratinizált íny(KG)-szélesedés és biotípusváltás volttapasztalható. A második eset egy Miller II. osztályú, nagy kiterjedésű cervikális abrázióval társuló ínyrecesszió ellátásátköveti, amelyben az sCTG műtét után 2 hónappal még csak 60%-os gyökérfedést produkált. 3 éves követés soránközel 95%-os fedés és jelentős biotípus-váltás következett be. A 3. és 4. eset, amelyből az első egy sCTG, a másodikegy hagyományos eCTG érését mutatja be több év távlatából. A közvetlen posztoperatív szuboptimális eredményeka 10 éves követéses periódusban jelentős javulást mutattak, így a Miller II. osztályú recesszió esetében teljes gyökérfedést,a másikban (Miller III) pedig közel teljes gyökérfedést és a KG jelentős apikális irányú kiterjedését tapasztaltuk.A kúszó tapadás jelensége gyakran előfordul, de az irodalommal ellentétben a szerzők tapasztalata szerint a folyamatnem korlátozódik csupán a posztoperatív első két évre, hanem folyamatosan változik és javul az évek során. UgyanakkorMiller III. típusú defektusnál a teljes gyökérfedés azonban még évek múltán sem prognosztizálható.","PeriodicalId":75851,"journal":{"name":"Fogorvosi szemle","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2020-11-13","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"47742439","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2020-11-13DOI: 10.33891/fsz.110.2.43-48
Márk Fráter, M. Antal, Gábor Braunitzer, Árpád Joób-Fancsaly, Katalin Nagy
A röntgenfelvétel alapján megfelelőnek ítélt, az endodonciai ellátás ellenére is perzisztáló apikális elváltozással érintettfogak megmentésére utolsó lehetőségként áll rendelkezésre az endodonciai sebészet. Az endodonciai sebészeti beavatkozáselsődlegesen azokban az esetekben javasolt, amikor nem sebészi terápia kivitelezése nem lehetséges, a hagyományosortográd kezeléssel nem várható javulás, vagy ha biopszia válik szükségessé. A hagyományos endodonciaisebészet esetében a gyökércsúcs 45 fokos leferdítése, majd a gyökércsatorna retrográd (fúróval történő) előkészítésétkövetően elvégzett gyökértömések sikeressége nem mindig felel meg az elvártaknak. Az említett sikeresség jelentősenjavult a mikrosebészeti eszközök és az operációs mikroszkópok használatának elterjedésével, valamint az ultrahangosretropreparáció lehetőségének bevezetésével. Jelen összefoglaló tanulmány célja, hogy a legjelentősebb, megfelelő metodikávalés kellő esetszámmal rendelkező nemzetközi közlemények áttekintésével a mindennapi gyakorlatban is használhatósegítséget nyújtson a modern endodonciai mikrosebészeti beavatkozások kivitelezéséhez.
{"title":"Az endodonciai mikrosebészet helye napjainkban – irodalmi áttekintés","authors":"Márk Fráter, M. Antal, Gábor Braunitzer, Árpád Joób-Fancsaly, Katalin Nagy","doi":"10.33891/fsz.110.2.43-48","DOIUrl":"https://doi.org/10.33891/fsz.110.2.43-48","url":null,"abstract":"A röntgenfelvétel alapján megfelelőnek ítélt, az endodonciai ellátás ellenére is perzisztáló apikális elváltozással érintettfogak megmentésére utolsó lehetőségként áll rendelkezésre az endodonciai sebészet. Az endodonciai sebészeti beavatkozáselsődlegesen azokban az esetekben javasolt, amikor nem sebészi terápia kivitelezése nem lehetséges, a hagyományosortográd kezeléssel nem várható javulás, vagy ha biopszia válik szükségessé. A hagyományos endodonciaisebészet esetében a gyökércsúcs 45 fokos leferdítése, majd a gyökércsatorna retrográd (fúróval történő) előkészítésétkövetően elvégzett gyökértömések sikeressége nem mindig felel meg az elvártaknak. Az említett sikeresség jelentősenjavult a mikrosebészeti eszközök és az operációs mikroszkópok használatának elterjedésével, valamint az ultrahangosretropreparáció lehetőségének bevezetésével. Jelen összefoglaló tanulmány célja, hogy a legjelentősebb, megfelelő metodikávalés kellő esetszámmal rendelkező nemzetközi közlemények áttekintésével a mindennapi gyakorlatban is használhatósegítséget nyújtson a modern endodonciai mikrosebészeti beavatkozások kivitelezéséhez.","PeriodicalId":75851,"journal":{"name":"Fogorvosi szemle","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2020-11-13","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"45972463","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Katalin Erzsébet Perczel-Kovách, Sándor Farkasdi, Karola Kálló, Orsolya Hegedűs, Beáta Kerémi, Frederic Cuisinier, József Blazsek, Gábor Varga
Az elmúlt évtizedben számos reménykeltő, sikeres kísérlet történt nagyobb kiterjedésű csonthiányok gyógyítására őssejtekalkalmazásával. Az implantátumok osszeointegrációjának őssejtekkel történő elősegítését illető ismereteink ugyanakkorsporadikusak. Kutatócsoportunk számos korábbi munkájában foglalkozott fog eredetű őssejtkultúrák jellemzésével,elsősorban in vitro körülmények között. Emellett patkány farokcsigolyában a közelmúltban kifejlesztettünk egy kvantitatívmódon követhető osszeointegrációs modellt. Jelen vizsgálatunk célja volt megismerni, hogy az implantátumokosszeointegrációját hogyan befolyásolják az implantátum és csont közé bejuttatott patkányfog eredű mesenchymalisőssejtek (DPSC) differenciálatlan, illetve oszteogén irányba elődifferenciáltatott állapotban. Eredményeink szerint az implantátumés csont közé beékelődött differenciálatlan pulpasejtek lassítják az implantátum integrációját. Ezzel szembenaz oszteogén irányba elődifferenciáltatott DPSC sejtek már nem rontják az osszeointegrációt. Eredményeink arra utalnak,hogy a mesenchymalis őssejtek alkalmazásának sikere nagyban függ az alkalmazás körülményeitől, különösen isa vivőanyagok és oszteogén komponensek együttes alkalmazásától.
{"title":"Fogbél eredetű őssejtek hatása a titánimplantátumok osszeointegrálódására patkány farokcsigolya-modellben","authors":"Katalin Erzsébet Perczel-Kovách, Sándor Farkasdi, Karola Kálló, Orsolya Hegedűs, Beáta Kerémi, Frederic Cuisinier, József Blazsek, Gábor Varga","doi":"10.33891/fsz.110.1.7-14","DOIUrl":"https://doi.org/10.33891/fsz.110.1.7-14","url":null,"abstract":"Az elmúlt évtizedben számos reménykeltő, sikeres kísérlet történt nagyobb kiterjedésű csonthiányok gyógyítására őssejtekalkalmazásával. Az implantátumok osszeointegrációjának őssejtekkel történő elősegítését illető ismereteink ugyanakkorsporadikusak. Kutatócsoportunk számos korábbi munkájában foglalkozott fog eredetű őssejtkultúrák jellemzésével,elsősorban in vitro körülmények között. Emellett patkány farokcsigolyában a közelmúltban kifejlesztettünk egy kvantitatívmódon követhető osszeointegrációs modellt. Jelen vizsgálatunk célja volt megismerni, hogy az implantátumokosszeointegrációját hogyan befolyásolják az implantátum és csont közé bejuttatott patkányfog eredű mesenchymalisőssejtek (DPSC) differenciálatlan, illetve oszteogén irányba elődifferenciáltatott állapotban. Eredményeink szerint az implantátumés csont közé beékelődött differenciálatlan pulpasejtek lassítják az implantátum integrációját. Ezzel szembenaz oszteogén irányba elődifferenciáltatott DPSC sejtek már nem rontják az osszeointegrációt. Eredményeink arra utalnak,hogy a mesenchymalis őssejtek alkalmazásának sikere nagyban függ az alkalmazás körülményeitől, különösen isa vivőanyagok és oszteogén komponensek együttes alkalmazásától.","PeriodicalId":75851,"journal":{"name":"Fogorvosi szemle","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2020-11-13","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"45268008","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2020-11-13DOI: 10.33891/fsz.110.3.92-104
I. Gera, Vera Lili Bognár, Vera Kristóf, Róbert Istók, László Jakab
A hirtelen kialakuló ínyhiperplázia aggodalomra adhat okot, mivel gyakran malignus vérképzőszervi megbetegedések első tünete, például akut mieloid, monociter vagy limfoid leukémiának. Cikkünk egy 35 éves nő páciens esetét mutatja be, aki két nap alatt kialakult „strawberry gingivitis” tüneteivel jelentkezett 2016 októberében. A különböző hematológiai és immunológiai vizsgálatok azonban kizárták a rosszindulatú vérképzőszervi betegség lehetőségét. Ezt követően helyi érzéstelenítésben hagyományos gingivektómiát végeztünk, majd a teljes eltávolított szövetet hisztológiai vizsgálatra küldtük. A szövettani diagnózis nem specifikus piogén granulóma volt. A beavatkozást követő gyógyulás zavartalan volt, három hét alatt teljes reepithelializáció következett be, recidiva pedig nem alakult ki. Azonban a páciens fizikai állapota tovább romlott és egyre több szerv vált érintetté. Kiegészítő vérvizsgálatok, immunológiai tesztek és egy EBV infekcióra pozitív teszt eredményeként a mononucleosis infectiosa lehetősége merült fel, amely több hétre hátráltatta az adekvát terápia kezdetét. Végül január közepén a klinikai tünetek (strawberry gingivitis, sinus- és fülfertőzés, nyeregorr, tüdőgyulladás, nyálmirigy duzzanat) alapján megszületett a Wegener granulomatosis diagnózisa, melyet az anti-neutrophil citoplazmatikus antitest (c-ANCA teszt) és a submandibularis nyálmirigyből vett pozitív biopszia igazolt. Ekkorra a páciens nagyon súlyos állapotban a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati Klinikájára került, ahol masszív kortikoszteroid és immunszuppresszív terápiában részesült. A GPA szokatlanul generalizált formát öltött, a legtöbb szervet és a láb nagy ereit is érintette, az alsó végtag véráramlása megszűnt. Végül a hatékony immunszuppresszív és vazodilatációs terápiának köszönhetően a páciens általános állapota és tüdőérintettsége javult, a láb vérkeringése helyreállt és a nyálmirigy-duzzanat megszűnt. Esetünkben többhetes késlekedést okozott a nem specifikus hisztológiai eredmény és a magas anti-EBV és anti-CMV antitest titer, mely felvetette a mononucleosis infectiosa lehetőségét. A GPA gyors progressziója, generalizálódása és potenciálisan halálos volta miatt létfontosságú, hogy a fogorvosok felismerjék a betegség tüneteit és a helyes diagnózis mielőbb megszülessen. Az ínyhiperplázia tehát egy szisztémás betegség első jele lehet, és az időben felállított helyes diagnózis lehetővé teszi az adekvát terápia mielőbbi elkezdését.
{"title":"Wegener granulomatosisszal (Granulomatosis with polyangiitis GPA) társuló akut ínyhiperplázia (Strawberry Gingivitis)","authors":"I. Gera, Vera Lili Bognár, Vera Kristóf, Róbert Istók, László Jakab","doi":"10.33891/fsz.110.3.92-104","DOIUrl":"https://doi.org/10.33891/fsz.110.3.92-104","url":null,"abstract":"A hirtelen kialakuló ínyhiperplázia aggodalomra adhat okot, mivel gyakran malignus vérképzőszervi megbetegedések első tünete, például akut mieloid, monociter vagy limfoid leukémiának. Cikkünk egy 35 éves nő páciens esetét mutatja be, aki két nap alatt kialakult „strawberry gingivitis” tüneteivel jelentkezett 2016 októberében. A különböző hematológiai és immunológiai vizsgálatok azonban kizárták a rosszindulatú vérképzőszervi betegség lehetőségét. Ezt követően helyi érzéstelenítésben hagyományos gingivektómiát végeztünk, majd a teljes eltávolított szövetet hisztológiai vizsgálatra küldtük. A szövettani diagnózis nem specifikus piogén granulóma volt. A beavatkozást követő gyógyulás zavartalan volt, három hét alatt teljes reepithelializáció következett be, recidiva pedig nem alakult ki. Azonban a páciens fizikai állapota tovább romlott és egyre több szerv vált érintetté. Kiegészítő vérvizsgálatok, immunológiai tesztek és egy EBV infekcióra pozitív teszt eredményeként a mononucleosis infectiosa lehetősége merült fel, amely több hétre hátráltatta az adekvát terápia kezdetét. Végül január közepén a klinikai tünetek (strawberry gingivitis, sinus- és fülfertőzés, nyeregorr, tüdőgyulladás, nyálmirigy duzzanat) alapján megszületett a Wegener granulomatosis diagnózisa, melyet az anti-neutrophil citoplazmatikus antitest (c-ANCA teszt) és a submandibularis nyálmirigyből vett pozitív biopszia igazolt. Ekkorra a páciens nagyon súlyos állapotban a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati Klinikájára került, ahol masszív kortikoszteroid és immunszuppresszív terápiában részesült. A GPA szokatlanul generalizált formát öltött, a legtöbb szervet és a láb nagy ereit is érintette, az alsó végtag véráramlása megszűnt. Végül a hatékony immunszuppresszív és vazodilatációs terápiának köszönhetően a páciens általános állapota és tüdőérintettsége javult, a láb vérkeringése helyreállt és a nyálmirigy-duzzanat megszűnt. Esetünkben többhetes késlekedést okozott a nem specifikus hisztológiai eredmény és a magas anti-EBV és anti-CMV antitest titer, mely felvetette a mononucleosis infectiosa lehetőségét. A GPA gyors progressziója, generalizálódása és potenciálisan halálos volta miatt létfontosságú, hogy a fogorvosok felismerjék a betegség tüneteit és a helyes diagnózis mielőbb megszülessen. Az ínyhiperplázia tehát egy szisztémás betegség első jele lehet, és az időben felállított helyes diagnózis lehetővé teszi az adekvát terápia mielőbbi elkezdését.","PeriodicalId":75851,"journal":{"name":"Fogorvosi szemle","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2020-11-13","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"44952595","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2020-11-12DOI: 10.33891/fsz.110.4.111-116
Balázs Szabó, Eördegh Gabriella, Balázs Szabó P., Márk Fráter
Bevezetés: Jelen vizsgálat célja az ép parodonciummal és a furkáció érintett, parodontális defektussal körülvett, gyökéramputált és betéttel restaurált fogak töréssel szembeni ellenállásának vizsgálata.Anyag és módszer: 14 darab kihúzott és gyökérkezelt, II. osztályú MOD kavitással rendelkező felső nagyőrlő fogat csonkfelépítést követően kompozit betéttel restauráltunk. Ezt követően a fogak meziobukkális gyökerét amputáltuk és a fogakat a gyökerek körüli beágyazás szintje alapján két csoportba osztottunk. Beágyazást követően a fogakat törésig statikus terhelési tesztnek tettük ki. A töréssel szembeni ellenállás mellett a törés mintázatát is vizsgáltuk.Eredmények: Az ép parodontális viszonyokkal rendelkező csoport töréssel szembeni ellenállása átlagosan 2655,53 N(n = 7, SD = ±1107,27 N) volt, míg a károsodott parodontális viszonyokkal rendelkező csoporté 1624,12N (n = 7, SD = ±535,03 N). A törési mintázat tekintetében ez utóbbi csoport összes mintája kedvezőtlen, nem restaurálható törést hozott létre.Megbeszélés: jelen vizsgálat alapján a gyökéramputált fogak körül lévő csontos megtámasztás mértéke befolyásolja a fogak töréssel szembeni ellenállását és a létrejött törés mintázatát is.
{"title":"Gyökéramputált és betéttel restaurált felső moláris fogak törési ellenállásának in vitro vizsgálata","authors":"Balázs Szabó, Eördegh Gabriella, Balázs Szabó P., Márk Fráter","doi":"10.33891/fsz.110.4.111-116","DOIUrl":"https://doi.org/10.33891/fsz.110.4.111-116","url":null,"abstract":"Bevezetés: Jelen vizsgálat célja az ép parodonciummal és a furkáció érintett, parodontális defektussal körülvett, gyökéramputált és betéttel restaurált fogak töréssel szembeni ellenállásának vizsgálata.Anyag és módszer: 14 darab kihúzott és gyökérkezelt, II. osztályú MOD kavitással rendelkező felső nagyőrlő fogat csonkfelépítést követően kompozit betéttel restauráltunk. Ezt követően a fogak meziobukkális gyökerét amputáltuk és a fogakat a gyökerek körüli beágyazás szintje alapján két csoportba osztottunk. Beágyazást követően a fogakat törésig statikus terhelési tesztnek tettük ki. A töréssel szembeni ellenállás mellett a törés mintázatát is vizsgáltuk.Eredmények: Az ép parodontális viszonyokkal rendelkező csoport töréssel szembeni ellenállása átlagosan 2655,53 N(n = 7, SD = ±1107,27 N) volt, míg a károsodott parodontális viszonyokkal rendelkező csoporté 1624,12N (n = 7, SD = ±535,03 N). A törési mintázat tekintetében ez utóbbi csoport összes mintája kedvezőtlen, nem restaurálható törést hozott létre.Megbeszélés: jelen vizsgálat alapján a gyökéramputált fogak körül lévő csontos megtámasztás mértéke befolyásolja a fogak töréssel szembeni ellenállását és a létrejött törés mintázatát is.","PeriodicalId":75851,"journal":{"name":"Fogorvosi szemle","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2020-11-12","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"43537258","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2020-11-12DOI: 10.33891/fsz.110.4.122-134
Z. Papp, I. Gera, Zsuzsanna Erdős, Attila Horváth
Cél: Jelen klinikai vizsgálat célja, hogy nem kárieszes cervikális lézióval (NCCL) társuló Miller I–II típusú tükörszimmetrikus ínyrecessziók műtéti korrekciója során megvizsgáljuk, hogy egy nanotechnológiás polimerlakkal fedett üvegionomer tömőanyag (GIC) milyen sikerrel használható NCCL komplex sebészi-restauratív ellátásában. Továbbá vizsgáltuk, hogy a kötőszöveti graft (SCTG), illetve zománc mátrix derivátum (EMD) használata javít-e az eredményeken.Anyag és módszer: 20 parodontálisan egészséges páciens, 40 tükörszimmetrikusan elhelyezkedő NCCL-val rendelkező Miller I–II típusú ínyrecesszióját vizsgáltuk. A főbb vizsgálati paraméterek a recesszió mélysége (AGR) és szélessége (IRSZ), klinikai tapadási nívó (CAL), tasakmélység (PD), ínyvérzési index (BOP) és szubjektív fognyaki érzékenység (DE) voltak. A pácienseket elektronikus randomizációval műtét előtt két csoportra osztottuk annak eldöntésére, hogya mindkét oldalon alkalmazott módosított koronálisan elcsúsztatott lebenytechnikát (MCAF) SCTG-tal (MCAT-SCTG csoport), vagy EMD-mal (MCAT-EMD csoport) egészítsük ki. További elektronikus randomizáció alapján a töméssel ellátandó oldalakat választottuk ki. A teszt oldalon (T) Equia® (GC Europe, Leuven, Belgium) tömőanyag került behelyezésre, míg a kontroll oldalon az abradált dentin felszínén csupán gyökérsimítást végeztünk.Eredmények: Műtétek után hat hónap elteltével mindkét sebészi technika a T és K fogaknál is statisztikailag szignifikánsan csökkentette az AGR-t és IRSZ-t és javította a CAL-t (p ≤ 0,05). A fognyaki fedés mértéke az MCAF-SCTG csoportban közel megegyezett a T (76,92 ±19,23%) és a K oldalon (73,07 ±21,93%). Az MCAF+EMD csoportban viszont a T oldal (40,0 ±32,0%) elmaradt a K oldal (66,66 ±35,0%) értékeitől. A BOP értékek statisztikailag szignifikáns mértékben emelkedtek T oldali fogaknál a K oldalhoz képest, sebészi terápiától függetlenül. A PD értékek romlottaka T oldalon a K oldalhoz képest, sőt a PD növekedés statisztikailag szignifikáns mértéket öltött a SCTG csoportban az EMD csoporthoz képest. A DE minden csoportban statisztikailag szignifikánsan csökkent, kivéve az MCAF-EMD K csoportját, ahol a csökkenés nem volt szignifikáns.Következtetések: Vizsgálati eredményeinket összefoglalva megállapíthatjuk, hogy ínyrecesszió fedésére töméssel vagy tömés nélkül mindkét sebészi módszer alkalmas volt. A fognyaki érzékenység csökkentésére az MCAF-EMD tömés nélkül nem elegendő. A vizsgált nanotöltésű polimerlakkal fedett GIC alkalmazása bármelyik műtéti technika kiegészítéseként jelentősen csökkentette a fognyaki érzékenységet, ugyanakkor szubgingivális kiterjesztése nagyobb szondázási tasakmélységgel és gyulladásra utaló magasabb ínyvérzési értékekkel társul.
{"title":"Miller I–II ínyrecesszióval kombinált fognyaki léziók restauratív és sebészi ellátása – randomizált, kontrollált klinikai vizsgálat 6 hónapos eredményei","authors":"Z. Papp, I. Gera, Zsuzsanna Erdős, Attila Horváth","doi":"10.33891/fsz.110.4.122-134","DOIUrl":"https://doi.org/10.33891/fsz.110.4.122-134","url":null,"abstract":"Cél: Jelen klinikai vizsgálat célja, hogy nem kárieszes cervikális lézióval (NCCL) társuló Miller I–II típusú tükörszimmetrikus ínyrecessziók műtéti korrekciója során megvizsgáljuk, hogy egy nanotechnológiás polimerlakkal fedett üvegionomer tömőanyag (GIC) milyen sikerrel használható NCCL komplex sebészi-restauratív ellátásában. Továbbá vizsgáltuk, hogy a kötőszöveti graft (SCTG), illetve zománc mátrix derivátum (EMD) használata javít-e az eredményeken.Anyag és módszer: 20 parodontálisan egészséges páciens, 40 tükörszimmetrikusan elhelyezkedő NCCL-val rendelkező Miller I–II típusú ínyrecesszióját vizsgáltuk. A főbb vizsgálati paraméterek a recesszió mélysége (AGR) és szélessége (IRSZ), klinikai tapadási nívó (CAL), tasakmélység (PD), ínyvérzési index (BOP) és szubjektív fognyaki érzékenység (DE) voltak. A pácienseket elektronikus randomizációval műtét előtt két csoportra osztottuk annak eldöntésére, hogya mindkét oldalon alkalmazott módosított koronálisan elcsúsztatott lebenytechnikát (MCAF) SCTG-tal (MCAT-SCTG csoport), vagy EMD-mal (MCAT-EMD csoport) egészítsük ki. További elektronikus randomizáció alapján a töméssel ellátandó oldalakat választottuk ki. A teszt oldalon (T) Equia® (GC Europe, Leuven, Belgium) tömőanyag került behelyezésre, míg a kontroll oldalon az abradált dentin felszínén csupán gyökérsimítást végeztünk.Eredmények: Műtétek után hat hónap elteltével mindkét sebészi technika a T és K fogaknál is statisztikailag szignifikánsan csökkentette az AGR-t és IRSZ-t és javította a CAL-t (p ≤ 0,05). A fognyaki fedés mértéke az MCAF-SCTG csoportban közel megegyezett a T (76,92 ±19,23%) és a K oldalon (73,07 ±21,93%). Az MCAF+EMD csoportban viszont a T oldal (40,0 ±32,0%) elmaradt a K oldal (66,66 ±35,0%) értékeitől. A BOP értékek statisztikailag szignifikáns mértékben emelkedtek T oldali fogaknál a K oldalhoz képest, sebészi terápiától függetlenül. A PD értékek romlottaka T oldalon a K oldalhoz képest, sőt a PD növekedés statisztikailag szignifikáns mértéket öltött a SCTG csoportban az EMD csoporthoz képest. A DE minden csoportban statisztikailag szignifikánsan csökkent, kivéve az MCAF-EMD K csoportját, ahol a csökkenés nem volt szignifikáns.Következtetések: Vizsgálati eredményeinket összefoglalva megállapíthatjuk, hogy ínyrecesszió fedésére töméssel vagy tömés nélkül mindkét sebészi módszer alkalmas volt. A fognyaki érzékenység csökkentésére az MCAF-EMD tömés nélkül nem elegendő. A vizsgált nanotöltésű polimerlakkal fedett GIC alkalmazása bármelyik műtéti technika kiegészítéseként jelentősen csökkentette a fognyaki érzékenységet, ugyanakkor szubgingivális kiterjesztése nagyobb szondázási tasakmélységgel és gyulladásra utaló magasabb ínyvérzési értékekkel társul.","PeriodicalId":75851,"journal":{"name":"Fogorvosi szemle","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2020-11-12","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"47232778","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}