The aim of this study was to prepare an acrylate-based 3D printable resin that showed flexible properties after photopolymerizationand to characterize mechanical-physicochemical properties of polymerized objects. The experimental resincontained butyl acrylate (BA) and urethane dimethacrylate (UDMA) in 7:3 weight ratio, phenylbis(2,4,6-trimethylbenzoyl)phosphine oxide (BAPO) in 0.2 %w/w and ethyl 4-(dimethylamino) benzoate in 0.4 %w/w. Tensile strength measurementswere performed by Intron 5544. The curing times were 1, 2 and 5 min. FT-IR spectroscopy was used for the degreeof conversion (DC) measurements on the top and bottom surfaces of specimens. The tensile strength data of resinincreased with polymerization time. Behind this is a higher degree of polymerization, which is also supported by the conversiondata. A trial printing of experimental resin revealed that this matrix can be applied in an SLA 3D printer.
{"title":"Preparation and characterization of 3D printable flexible acrylate-based resin","authors":"Melinda Szalóki, Aaisha Akhtar Kabli, Csaba Hegedűs","doi":"10.33891/fsz.116.3.104-109","DOIUrl":"https://doi.org/10.33891/fsz.116.3.104-109","url":null,"abstract":"The aim of this study was to prepare an acrylate-based 3D printable resin that showed flexible properties after photopolymerizationand to characterize mechanical-physicochemical properties of polymerized objects. The experimental resincontained butyl acrylate (BA) and urethane dimethacrylate (UDMA) in 7:3 weight ratio, phenylbis(2,4,6-trimethylbenzoyl)phosphine oxide (BAPO) in 0.2 %w/w and ethyl 4-(dimethylamino) benzoate in 0.4 %w/w. Tensile strength measurementswere performed by Intron 5544. The curing times were 1, 2 and 5 min. FT-IR spectroscopy was used for the degreeof conversion (DC) measurements on the top and bottom surfaces of specimens. The tensile strength data of resinincreased with polymerization time. Behind this is a higher degree of polymerization, which is also supported by the conversiondata. A trial printing of experimental resin revealed that this matrix can be applied in an SLA 3D printer.","PeriodicalId":75851,"journal":{"name":"Fogorvosi szemle","volume":"31 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-09-14","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"134970381","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-09-14DOI: 10.33891/fsz.116.3.136-142
Judit Schmalzl, Péter Hermann, Szilvia Ambrus
Bevezetés: A spondylitis ankylopoetica egy krónikus, gyulladásos reumatológia megbetegedés. A temporomandibulárisízület 6–20%-ban érintett lehet ebben a kórképben. Ilyen esetben a páciens protetikai rehabilitációja során kiemelt fontosságúa gnatológiai szempontok figyelembevétele.Esetismertetés: 42 éves nő páciens a Semmelweis Egyetem Fogpótlástani Klinikáján jelentkezett állkapocsízületifájdalommal és hiányzó fogainak esztétikus pótlása céljából. A páciens számára digitális technológia segítségével mosolytervezésután, harapásemeléssel először ideiglenes fogpótlások készültek, hogy a neuromuszkuláris rendszer alkalmazkodnitudjon a megváltozott harapási viszonyokhoz. A végleges fogpótlások elkészítése ez után következhetett.A fogpótlások védelme miatt, illetve az éjszakai parafunkciók elkerülése végett Michigan-sín készült a páciens számára.Fontos volt a páciens gyógyszerelését is figyelembe venni, ugyanis biológiai terápiában is részesült.Összefoglalás: A spondylitis ankylopoeticával rendelkező páciensek esetében nagy körültekintéssel szükségesa kezelési tervet elkészíteni, a gnatológiai szempontokra különös tekintettel. A megfelelő protetikai ellátás funkcióban ésesztétikában hozzájárulhat a páciens életminőségének növeléséhez.
{"title":"Krónikus reumatológiai kórképpel rendelkező páciens protetikai ellátása","authors":"Judit Schmalzl, Péter Hermann, Szilvia Ambrus","doi":"10.33891/fsz.116.3.136-142","DOIUrl":"https://doi.org/10.33891/fsz.116.3.136-142","url":null,"abstract":"Bevezetés: A spondylitis ankylopoetica egy krónikus, gyulladásos reumatológia megbetegedés. A temporomandibulárisízület 6–20%-ban érintett lehet ebben a kórképben. Ilyen esetben a páciens protetikai rehabilitációja során kiemelt fontosságúa gnatológiai szempontok figyelembevétele.Esetismertetés: 42 éves nő páciens a Semmelweis Egyetem Fogpótlástani Klinikáján jelentkezett állkapocsízületifájdalommal és hiányzó fogainak esztétikus pótlása céljából. A páciens számára digitális technológia segítségével mosolytervezésután, harapásemeléssel először ideiglenes fogpótlások készültek, hogy a neuromuszkuláris rendszer alkalmazkodnitudjon a megváltozott harapási viszonyokhoz. A végleges fogpótlások elkészítése ez után következhetett.A fogpótlások védelme miatt, illetve az éjszakai parafunkciók elkerülése végett Michigan-sín készült a páciens számára.Fontos volt a páciens gyógyszerelését is figyelembe venni, ugyanis biológiai terápiában is részesült.Összefoglalás: A spondylitis ankylopoeticával rendelkező páciensek esetében nagy körültekintéssel szükségesa kezelési tervet elkészíteni, a gnatológiai szempontokra különös tekintettel. A megfelelő protetikai ellátás funkcióban ésesztétikában hozzájárulhat a páciens életminőségének növeléséhez.","PeriodicalId":75851,"journal":{"name":"Fogorvosi szemle","volume":"31 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-09-14","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"134970371","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-09-14DOI: 10.33891/fsz.116.3.120-126
Kata Janovics, Balázs Soós, Zsuzsanna Gurdán, Ana Esther Pacheco, Edina Lempel, Ágnes Bán, József Szalma
Bevezetés: A pre-eruptív intrakoronális reszorpció (PEIR) a koronális fogszövetek jól körülírható radiolucens léziója.Célunk volt megállapítani a PEIR prevalenciáját az impaktált alsó bölcsességfogak körében, valamint meghatározni azesetleges terápiás döntést befolyásoló szerepét.Vizsgálati anyag és módszer: Retrospektív vizsgálatunkban 6775 betegből 20 beteg 21 PEIR elv áltozást mutatóbölcsességfoga került bevonásra. Demográfiai adatokat gyűjtöttünk, valamint ortopantomogram-elemzést végeztünk.Eredmények: A nemek aránya 0,67 (8 férfi, 12 nő) volt, 31 ± 25 év átlagéletkorral. Alsó bölcsességfogat érintő PEIRa betegek 0,3%-ában (21/6775) volt látható, ami az összes PEIR 30,9%-a (21/68) volt. A léziók 28,6%-a volt előrehaladott(6/21), és ezen fogak 66,7%-ánál láttunk pulpaérintettséget (4/6). Előrehaladott PEIR esetén a betegek szignifikánsanidősebbek voltak (p = 0,0128, Mann-Whitney-teszt). Az esetek 47,6%-ában találtunk ektópiát (10/21), 9 esetben (42,9%)pedig rotációt. A PEIR-ek 19%-a fokozott idegsérülési rizikóval (4/21) párosult, előrehaladott lézió esetént (≥ 7-es osztályzat)66,7%-ban volt felismerhető magas rizikót jósló specifikus panorámaröntgen radiológiai jelkombináció (4/6).Következtetések: A PEIR jelenléte és karakterisztikája módosíthatja és meghatározhatja eseteink követésének ütemezését,vagy befolyással lehet a terápiás döntéseinkre.
{"title":"A pre-eruptív intrakoronális reszorpció előfordulása és jelentősége bölcsességfogak esetében","authors":"Kata Janovics, Balázs Soós, Zsuzsanna Gurdán, Ana Esther Pacheco, Edina Lempel, Ágnes Bán, József Szalma","doi":"10.33891/fsz.116.3.120-126","DOIUrl":"https://doi.org/10.33891/fsz.116.3.120-126","url":null,"abstract":"Bevezetés: A pre-eruptív intrakoronális reszorpció (PEIR) a koronális fogszövetek jól körülírható radiolucens léziója.Célunk volt megállapítani a PEIR prevalenciáját az impaktált alsó bölcsességfogak körében, valamint meghatározni azesetleges terápiás döntést befolyásoló szerepét.Vizsgálati anyag és módszer: Retrospektív vizsgálatunkban 6775 betegből 20 beteg 21 PEIR elv áltozást mutatóbölcsességfoga került bevonásra. Demográfiai adatokat gyűjtöttünk, valamint ortopantomogram-elemzést végeztünk.Eredmények: A nemek aránya 0,67 (8 férfi, 12 nő) volt, 31 ± 25 év átlagéletkorral. Alsó bölcsességfogat érintő PEIRa betegek 0,3%-ában (21/6775) volt látható, ami az összes PEIR 30,9%-a (21/68) volt. A léziók 28,6%-a volt előrehaladott(6/21), és ezen fogak 66,7%-ánál láttunk pulpaérintettséget (4/6). Előrehaladott PEIR esetén a betegek szignifikánsanidősebbek voltak (p = 0,0128, Mann-Whitney-teszt). Az esetek 47,6%-ában találtunk ektópiát (10/21), 9 esetben (42,9%)pedig rotációt. A PEIR-ek 19%-a fokozott idegsérülési rizikóval (4/21) párosult, előrehaladott lézió esetént (≥ 7-es osztályzat)66,7%-ban volt felismerhető magas rizikót jósló specifikus panorámaröntgen radiológiai jelkombináció (4/6).Következtetések: A PEIR jelenléte és karakterisztikája módosíthatja és meghatározhatja eseteink követésének ütemezését,vagy befolyással lehet a terápiás döntéseinkre.","PeriodicalId":75851,"journal":{"name":"Fogorvosi szemle","volume":"60 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-09-14","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"134970377","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-09-14DOI: 10.33891/fsz.116.3.127-135
Judit Oszlánszky, Szabolcs Gyulai-Gaál, László Kádár, Péter Schmidt, Péter Hermann
A fogászati kezelésekkel kapcsolatos szorongás minden fogorvos számára ismert jelenség. Felismerése és enyhítésea fogorvos feladata. Amikor a fogászati kezeléstől való félelem fóbiává erősödik, és a páciens minden fogászati beavatkozássalkapcsolatos szituációra olyan heves félelemmel reagál, hogy az már teljes viselkedésére és általános állapotárakihat, külső segítségre is szükség lehet. Fontos, hogy a pánik kiváltotta pánikrohamot el tudjuk különíteni egyébéletveszélyes állapotoktól. A fogászati félelem mérésére több kérdőív áll rendelkezésünkre, ezek közül a két legjelentősebb(a Dental Anxiety Scale és a Dental Fear Survey) Fábián TK és mtsai. munkájának köszönhetően magyar nyelvenis rendelkezésünkre áll. Esetbemutatásunkban egy erős fogászati félelemmel küzdő páciens szájüregi rehabilitációjátmutatjuk be. A hölgy ellátása során a fogászati félelme jelentős mértékben csökkenthető volt, együttműködési hajlandóságafolyamatosan javult, így egy igényes, implantációs protetikai megoldást is tartalmazó fogpótlás készülhetett,a gnatológiai szempontokat maximálisan szem előtt tartva. Tízéves követése során látható, hogy hosszú távon is sikerültjelentős eredményt elérnünk, szájüregi életminősége a megtanult szájhigiénés módszereknek és a bizalmas orvosbetegkapcsolatnak köszönhetően jelentősen javult.
{"title":"Tízéves követéses vizsgálat fogászati kezeléstől kórosan félő beteg összetett ellátása során","authors":"Judit Oszlánszky, Szabolcs Gyulai-Gaál, László Kádár, Péter Schmidt, Péter Hermann","doi":"10.33891/fsz.116.3.127-135","DOIUrl":"https://doi.org/10.33891/fsz.116.3.127-135","url":null,"abstract":"A fogászati kezelésekkel kapcsolatos szorongás minden fogorvos számára ismert jelenség. Felismerése és enyhítésea fogorvos feladata. Amikor a fogászati kezeléstől való félelem fóbiává erősödik, és a páciens minden fogászati beavatkozássalkapcsolatos szituációra olyan heves félelemmel reagál, hogy az már teljes viselkedésére és általános állapotárakihat, külső segítségre is szükség lehet. Fontos, hogy a pánik kiváltotta pánikrohamot el tudjuk különíteni egyébéletveszélyes állapotoktól. A fogászati félelem mérésére több kérdőív áll rendelkezésünkre, ezek közül a két legjelentősebb(a Dental Anxiety Scale és a Dental Fear Survey) Fábián TK és mtsai. munkájának köszönhetően magyar nyelvenis rendelkezésünkre áll. Esetbemutatásunkban egy erős fogászati félelemmel küzdő páciens szájüregi rehabilitációjátmutatjuk be. A hölgy ellátása során a fogászati félelme jelentős mértékben csökkenthető volt, együttműködési hajlandóságafolyamatosan javult, így egy igényes, implantációs protetikai megoldást is tartalmazó fogpótlás készülhetett,a gnatológiai szempontokat maximálisan szem előtt tartva. Tízéves követése során látható, hogy hosszú távon is sikerültjelentős eredményt elérnünk, szájüregi életminősége a megtanult szájhigiénés módszereknek és a bizalmas orvosbetegkapcsolatnak köszönhetően jelentősen javult.","PeriodicalId":75851,"journal":{"name":"Fogorvosi szemle","volume":"31 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-09-14","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"134970373","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-06-19DOI: 10.33891/fsz.116.2.57-62
Gábor Dorogi, Péter Bodnár, Katalin Nagy
A digitális technológia fejlődése következtében a fogászati sebészet területén is egyre gyakrabban vesszük igénybe a virtuálisműtéti tervezés és a navigált sebészet lehetőségeit. Ennek alapja a pontos képalkotás és képfeldolgozás. A rosszminőségű CT vagy CBCT felvételek rontják a felvételek feldolgozását végző algoritmusok eredményét, illetve a 3D modellekrekonstrukciójának minőségét. A kézi szegmentációval történő 3D rekonstrukció többórás manuális munkával jár,ami jelentősen megnöveli a 3D CAD/CAM alapú műtéti tervezői és gyártói folyamatok idejét és költségét.Jelen cikkünkben egy újonnan kifejlesztett módszer vizsgálatának első eredményeit szeretnénk ismertetni, mely idő-,és költséghatékony megoldás lehet a CBCT felvételek szegmentációjához. A módszer lényege egy automatizáltan működőalgoritmus, mely éldetektáláson, matematikai morfológián és képfeldolgozó műveleteken alapul. A módszer pontosságaösszehasonlításra került 40 db manuálisan végzett szegmentáció eredményével. Az eredmények (86–95% precizitás)jól mutatják, hogy a módszer az emberi feldolgozásnál pontosabb és gyorsabb eredményekre képes, illetve műtétitervezésre alkalmas megoldást biztosít.
{"title":"Csontstruktúrák automatizált szegmentációja CBCT felvételeken","authors":"Gábor Dorogi, Péter Bodnár, Katalin Nagy","doi":"10.33891/fsz.116.2.57-62","DOIUrl":"https://doi.org/10.33891/fsz.116.2.57-62","url":null,"abstract":"A digitális technológia fejlődése következtében a fogászati sebészet területén is egyre gyakrabban vesszük igénybe a virtuálisműtéti tervezés és a navigált sebészet lehetőségeit. Ennek alapja a pontos képalkotás és képfeldolgozás. A rosszminőségű CT vagy CBCT felvételek rontják a felvételek feldolgozását végző algoritmusok eredményét, illetve a 3D modellekrekonstrukciójának minőségét. A kézi szegmentációval történő 3D rekonstrukció többórás manuális munkával jár,ami jelentősen megnöveli a 3D CAD/CAM alapú műtéti tervezői és gyártói folyamatok idejét és költségét.Jelen cikkünkben egy újonnan kifejlesztett módszer vizsgálatának első eredményeit szeretnénk ismertetni, mely idő-,és költséghatékony megoldás lehet a CBCT felvételek szegmentációjához. A módszer lényege egy automatizáltan működőalgoritmus, mely éldetektáláson, matematikai morfológián és képfeldolgozó műveleteken alapul. A módszer pontosságaösszehasonlításra került 40 db manuálisan végzett szegmentáció eredményével. Az eredmények (86–95% precizitás)jól mutatják, hogy a módszer az emberi feldolgozásnál pontosabb és gyorsabb eredményekre képes, illetve műtétitervezésre alkalmas megoldást biztosít.","PeriodicalId":75851,"journal":{"name":"Fogorvosi szemle","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-06-19","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"48881135","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-06-19DOI: 10.33891/fsz.116.2.71-80
János König, Tamás Déri, Péter Hermann
Magyarországon egyes felmérések szerint 60 000 hallássérült ember él. Fogorvosi ellátásuk a halláskárosodás mértékétőlés típusától függően nehézségekbe ütközhet. A fogorvos feladata a kommunikáció zavartalanságáról megbizonyosodniegyenes és érthető beszéddel, a szájról olvashatóság biztosításával és esetenként jelnyelvi tolmács vagyírásban történő kommunikáció segítségével. A páciensnek ilyen esetekben is joga van a fogorvosi kezelésbe tájékozottbeleegyezést adni. Egy hallássérült páciens teljes szájüregi rehabilitációjának bemutatásával igyekszünk betekintéstnyújtani az ellátás nehézségeibe.
{"title":"Hallássérült páciens teljes szájüregi rehabilitációja","authors":"János König, Tamás Déri, Péter Hermann","doi":"10.33891/fsz.116.2.71-80","DOIUrl":"https://doi.org/10.33891/fsz.116.2.71-80","url":null,"abstract":"Magyarországon egyes felmérések szerint 60 000 hallássérült ember él. Fogorvosi ellátásuk a halláskárosodás mértékétőlés típusától függően nehézségekbe ütközhet. A fogorvos feladata a kommunikáció zavartalanságáról megbizonyosodniegyenes és érthető beszéddel, a szájról olvashatóság biztosításával és esetenként jelnyelvi tolmács vagyírásban történő kommunikáció segítségével. A páciensnek ilyen esetekben is joga van a fogorvosi kezelésbe tájékozottbeleegyezést adni. Egy hallássérült páciens teljes szájüregi rehabilitációjának bemutatásával igyekszünk betekintéstnyújtani az ellátás nehézségeibe.","PeriodicalId":75851,"journal":{"name":"Fogorvosi szemle","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-06-19","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"46698981","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-06-19DOI: 10.33891/fsz.116.2.63-70
Zsófia Stok, E. Biró
Bevezetés: Rögzített fogszabályozó készülék viselése esetén speciális odafigyelés szükségeltetik, hiszen több olyanfelszín keletkezik a szájüregben, ami miatt nehezebbé válik a szájápolás, ennek okán később ínygyulladás, majdfogágygyulladás alakulhat ki. Ezért elengedhetetlen a teljes körű tájékoztatás a szájápolási szokásokkal és ismeretekkelkapcsolatban, amely dentálhigiénikusi kompetenciakörbe tartozik. Az elvégzett hathetes longitudinális vizsgálat célja voltfelmérni a különböző módon nyújtott szájhigiénés instrukciók hatását rögzített fogszabályozó készülék felhelyezésénekidőszakában felnőtt populáció bevonásával.Vizsgálati anyag és módszer: Az instruálás hatásának vizsgálata két csoportban (szóbeli tájékoztatás és videóanyagbemutatása) zajlott, az orálhigiénés ismeretekre és szokásokra vonatkozóan két adatfelvételi időpontban történt mega páciensek önbeszámoláson alapuló tesztbattériával való felmérése mindösszesen 47 fő bevonásával. Az első adatfelvételiidőpont során a tesztbattéria kitöltését követően megtörtént a fix fogszabályozó készülék felhelyezése, illetvea csoportbesorolásnak megfelelő instruálás, majd hat hét elteltével, az első aktiválás során zajlott a második adatfelvétela tesztbattéria ismételt kitöltésével.Eredmények: A hathetes vizsgálat során mindkét vizsgálati csoport fejlődést mutatott az orálhigiénés eszközök ismeretében,és szájápolási szokásaik is pozitív irányba változtak, ugyanakkor elmondható, hogy ezen változások a videóanyagosinstruálás hatására intenzívebbek voltak.Megbeszélés: A vizsgálat rávilágított arra, hogy a pontos és jól követhető instruálás rendkívül fontos fix fogszabályozókészülék felhelyezésekor, és célszerű, ha az átadott információ a későbbiekben is elérhető, visszanézhető.
{"title":"Instruálás hatásának vizsgálata a szájápolási ismeretekre és szokásokra fix fogszabályozót viselő felnőttek körében","authors":"Zsófia Stok, E. Biró","doi":"10.33891/fsz.116.2.63-70","DOIUrl":"https://doi.org/10.33891/fsz.116.2.63-70","url":null,"abstract":"Bevezetés: Rögzített fogszabályozó készülék viselése esetén speciális odafigyelés szükségeltetik, hiszen több olyanfelszín keletkezik a szájüregben, ami miatt nehezebbé válik a szájápolás, ennek okán később ínygyulladás, majdfogágygyulladás alakulhat ki. Ezért elengedhetetlen a teljes körű tájékoztatás a szájápolási szokásokkal és ismeretekkelkapcsolatban, amely dentálhigiénikusi kompetenciakörbe tartozik. Az elvégzett hathetes longitudinális vizsgálat célja voltfelmérni a különböző módon nyújtott szájhigiénés instrukciók hatását rögzített fogszabályozó készülék felhelyezésénekidőszakában felnőtt populáció bevonásával.Vizsgálati anyag és módszer: Az instruálás hatásának vizsgálata két csoportban (szóbeli tájékoztatás és videóanyagbemutatása) zajlott, az orálhigiénés ismeretekre és szokásokra vonatkozóan két adatfelvételi időpontban történt mega páciensek önbeszámoláson alapuló tesztbattériával való felmérése mindösszesen 47 fő bevonásával. Az első adatfelvételiidőpont során a tesztbattéria kitöltését követően megtörtént a fix fogszabályozó készülék felhelyezése, illetvea csoportbesorolásnak megfelelő instruálás, majd hat hét elteltével, az első aktiválás során zajlott a második adatfelvétela tesztbattéria ismételt kitöltésével.Eredmények: A hathetes vizsgálat során mindkét vizsgálati csoport fejlődést mutatott az orálhigiénés eszközök ismeretében,és szájápolási szokásaik is pozitív irányba változtak, ugyanakkor elmondható, hogy ezen változások a videóanyagosinstruálás hatására intenzívebbek voltak.Megbeszélés: A vizsgálat rávilágított arra, hogy a pontos és jól követhető instruálás rendkívül fontos fix fogszabályozókészülék felhelyezésekor, és célszerű, ha az átadott információ a későbbiekben is elérhető, visszanézhető.","PeriodicalId":75851,"journal":{"name":"Fogorvosi szemle","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-06-19","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"47783889","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-06-19DOI: 10.33891/fsz.116.2.50-56
Anetta Fehér, E. Biró
Bevezetés: Az online eszközök számos lehetőséget nyújtanak az orális egészségfejlesztés területén. Az előre elkészítettvideók és emlékeztető üzenetek fontos kiegészítő eszközei lehetnek a kezeléseknek. A fiatal felnőttek szájhigiénésismereteinek, szokásainak és önhatékonyságának felmérését és fejlesztését céloztuk meg kísérleti és kontrollcsoportos,6 hetes longitudinális vizsgálatunk keretében.Páciensek és módszer: Saját fejlesztésű kérdőívek segítségével mértük fel a résztvevők Orálhigiénés Szokásait (OSz),Dentális Edukáltságát (DE) és Önhatékonyságát (ÖH) az első adatfelvételkor (T0). Ezt követően a résztvevők azonnalmegtekintettek egy informáló videót, majd a DE ismételt kitöltése történt (T1). A résztvevők véletlenszerű csoportba sorolásátkövetően csak a kísérleti csoport tagjai kaptak e-mail-üzeneteket heti 2 alkalommal, melyek videórészleteket ésinfógrafikákat tartalmaztak. Az utolsó adatfelvételkor (T2) történt meg mindkét csoport ismételt felmérése az OSz, DEés ÖH skálák alkalmazásával.Eredmények: 50 fő töltötte ki a kérdőíveket a T2 időpontban is, 27 fő a kontroll-, 23 fő a kísérleti csoport tagjaként.A DE szignifikáns javulást mutatott a kontroll- és kísérleti csoportban egyaránt T0–T1 (p < 0,001; p = 0,002) és T0–T2(p < 0,001; p < 0,001) időpontok összehasonlításakor, azonban egyik csoportban sem volt jelentős a T1 és T2 időpontokközötti különbség, továbbá a csoportok között sincs szignifikáns eltérés a T2 időpontban. Az OSz esetében csaka kísérleti csoportban mérhető szignifikáns különbség a T0 és T2 időpontok között (p = 0,010), akár csak az ÖH esetében(p = 0,028).Megbeszélés: Eredményeink azt igazolják, hogy a tudásszint javulásához elegendő lehet egy tájékoztatási alkalomis, azonban az orálhigiénés szokások megváltoztatása és az önhatékonyság növelése érdekében fontos az ismételt információátadás,cselekvésre motiválás, melynek hatékony formája lehet egy komplex videóanyag.
{"title":"Az online eszközök használatának hatása a tudatos szájápolási szokások kialakítására fiatal felnőtt korban","authors":"Anetta Fehér, E. Biró","doi":"10.33891/fsz.116.2.50-56","DOIUrl":"https://doi.org/10.33891/fsz.116.2.50-56","url":null,"abstract":"Bevezetés: Az online eszközök számos lehetőséget nyújtanak az orális egészségfejlesztés területén. Az előre elkészítettvideók és emlékeztető üzenetek fontos kiegészítő eszközei lehetnek a kezeléseknek. A fiatal felnőttek szájhigiénésismereteinek, szokásainak és önhatékonyságának felmérését és fejlesztését céloztuk meg kísérleti és kontrollcsoportos,6 hetes longitudinális vizsgálatunk keretében.Páciensek és módszer: Saját fejlesztésű kérdőívek segítségével mértük fel a résztvevők Orálhigiénés Szokásait (OSz),Dentális Edukáltságát (DE) és Önhatékonyságát (ÖH) az első adatfelvételkor (T0). Ezt követően a résztvevők azonnalmegtekintettek egy informáló videót, majd a DE ismételt kitöltése történt (T1). A résztvevők véletlenszerű csoportba sorolásátkövetően csak a kísérleti csoport tagjai kaptak e-mail-üzeneteket heti 2 alkalommal, melyek videórészleteket ésinfógrafikákat tartalmaztak. Az utolsó adatfelvételkor (T2) történt meg mindkét csoport ismételt felmérése az OSz, DEés ÖH skálák alkalmazásával.Eredmények: 50 fő töltötte ki a kérdőíveket a T2 időpontban is, 27 fő a kontroll-, 23 fő a kísérleti csoport tagjaként.A DE szignifikáns javulást mutatott a kontroll- és kísérleti csoportban egyaránt T0–T1 (p < 0,001; p = 0,002) és T0–T2(p < 0,001; p < 0,001) időpontok összehasonlításakor, azonban egyik csoportban sem volt jelentős a T1 és T2 időpontokközötti különbség, továbbá a csoportok között sincs szignifikáns eltérés a T2 időpontban. Az OSz esetében csaka kísérleti csoportban mérhető szignifikáns különbség a T0 és T2 időpontok között (p = 0,010), akár csak az ÖH esetében(p = 0,028).Megbeszélés: Eredményeink azt igazolják, hogy a tudásszint javulásához elegendő lehet egy tájékoztatási alkalomis, azonban az orálhigiénés szokások megváltoztatása és az önhatékonyság növelése érdekében fontos az ismételt információátadás,cselekvésre motiválás, melynek hatékony formája lehet egy komplex videóanyag.","PeriodicalId":75851,"journal":{"name":"Fogorvosi szemle","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-06-19","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"47735813","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-06-19DOI: 10.33891/fsz.116.2.81-89
József Saláta, Péter Hermann, Emese Ábrám
Bevezetés: Napjainkban az allergiás megbetegedéssel küzdő páciensek száma folyamatosan növekszik. Szájüregipanaszokat, elváltozásokat okozhatnak fogászati fémek (leggyakrabban a nikkel és a palládium), fémötvözetek, illetvepolimerek is. Fémallergia esetén az adott anyagot tartalmazó hagyományos fogászati ötvözetek használata kontraindikált,de megfelelő alternatívát jelenthetnek többek között a teljes kerámia fogpótlások, illetve a titánvázas fogpótlások is.Esetismertetés: 46 éves nőbeteg 2019-ben jelentkezett a Semmelweis Egyetem Fogpótlástani Klinikáján hiányzófogainak pótlása céljából. A páciens eugenolra, krómra és nikkelre való allergiáját epicutan teszttel igazolta. Az alternatívanyagok alkalmazására vonatkozó aktuális szakmai ajánlásokat követve a felső állcsonton cirkónium-dioxid vázas,kerámialeplezésű szóló koronák, illetve titánvázas, kompozitleplezésű hidak készítését terveztük. Az alsó állcsontprotetikai terve olyan kombinált fogpótlás volt, melynek rögzített része titánvázas, kompozitleplezésű sín, kivehető részepedig dentomucosalis megtámasztású, rejtett elhorgonyzású, titán alaplemezű részleges lemezes fogpótlás volt. A protetikaifázist professzionális szájhigiénés kezelés, instruálás, motiválás, valamint konzerváló fogászati beavatkozásokelőzték meg.Összefoglalás: Az allergiás megbetegedések gyakorisága miatt a mindennapi fogászati ellátás során nem szabad figyelmenkívül hagynunk annak a lehetőségét, hogy páciensünk túlérzékeny lehet egyes fogászati anyagokra. Bár ezenpáciensek ellátása nagy körültekintést igényel, megfelelő indikációban alkalmazott alternatív anyagok használatávalhosszú távú sikereket tudunk elérni.
{"title":"Króm- és nikkelallergiás páciens komplex protetikai ellátása","authors":"József Saláta, Péter Hermann, Emese Ábrám","doi":"10.33891/fsz.116.2.81-89","DOIUrl":"https://doi.org/10.33891/fsz.116.2.81-89","url":null,"abstract":"Bevezetés: Napjainkban az allergiás megbetegedéssel küzdő páciensek száma folyamatosan növekszik. Szájüregipanaszokat, elváltozásokat okozhatnak fogászati fémek (leggyakrabban a nikkel és a palládium), fémötvözetek, illetvepolimerek is. Fémallergia esetén az adott anyagot tartalmazó hagyományos fogászati ötvözetek használata kontraindikált,de megfelelő alternatívát jelenthetnek többek között a teljes kerámia fogpótlások, illetve a titánvázas fogpótlások is.Esetismertetés: 46 éves nőbeteg 2019-ben jelentkezett a Semmelweis Egyetem Fogpótlástani Klinikáján hiányzófogainak pótlása céljából. A páciens eugenolra, krómra és nikkelre való allergiáját epicutan teszttel igazolta. Az alternatívanyagok alkalmazására vonatkozó aktuális szakmai ajánlásokat követve a felső állcsonton cirkónium-dioxid vázas,kerámialeplezésű szóló koronák, illetve titánvázas, kompozitleplezésű hidak készítését terveztük. Az alsó állcsontprotetikai terve olyan kombinált fogpótlás volt, melynek rögzített része titánvázas, kompozitleplezésű sín, kivehető részepedig dentomucosalis megtámasztású, rejtett elhorgonyzású, titán alaplemezű részleges lemezes fogpótlás volt. A protetikaifázist professzionális szájhigiénés kezelés, instruálás, motiválás, valamint konzerváló fogászati beavatkozásokelőzték meg.Összefoglalás: Az allergiás megbetegedések gyakorisága miatt a mindennapi fogászati ellátás során nem szabad figyelmenkívül hagynunk annak a lehetőségét, hogy páciensünk túlérzékeny lehet egyes fogászati anyagokra. Bár ezenpáciensek ellátása nagy körültekintést igényel, megfelelő indikációban alkalmazott alternatív anyagok használatávalhosszú távú sikereket tudunk elérni.","PeriodicalId":75851,"journal":{"name":"Fogorvosi szemle","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-06-19","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"45133172","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-03-20DOI: 10.33891/10.33891/fsz.116.1.25-32
János König, Tamás Déri, László Kádár, Péter Hermann
A traumás vagy rezektív sebészeti okból kifolyólag kialakult oronazális vagy oroantrális fisztulák kezelésében két opció áll rendelkezésünkre: a helyreállító sebészi és a helyreállító protetikai ellátás. A választás ezen lehetőségek között azonban a legtöbbször nem egyértelmű: nem tisztázott ugyanis, hogy az adott páciens számára mely kezelési módozat kecsegtetne a legjobb eredménnyel. A cikkben bemutatott eseten keresztül, valamint a terület szakirodalmának áttekintésével körüljárjuk a kérdéskört.
{"title":"Hemimaxillectomián átesett páciens protetikai rehabilitációja","authors":"János König, Tamás Déri, László Kádár, Péter Hermann","doi":"10.33891/10.33891/fsz.116.1.25-32","DOIUrl":"https://doi.org/10.33891/10.33891/fsz.116.1.25-32","url":null,"abstract":"A traumás vagy rezektív sebészeti okból kifolyólag kialakult oronazális vagy oroantrális fisztulák kezelésében két opció áll rendelkezésünkre: a helyreállító sebészi és a helyreállító protetikai ellátás. A választás ezen lehetőségek között azonban a legtöbbször nem egyértelmű: nem tisztázott ugyanis, hogy az adott páciens számára mely kezelési módozat kecsegtetne a legjobb eredménnyel. A cikkben bemutatott eseten keresztül, valamint a terület szakirodalmának áttekintésével körüljárjuk a kérdéskört.","PeriodicalId":75851,"journal":{"name":"Fogorvosi szemle","volume":"23 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-03-20","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"135079963","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
京公网安备 11010802042870号
京ICP备2023020795号-1
扫码关注我们
求助内容：
应助结果提醒方式：