Pub Date : 2022-06-21DOI: 10.15170/mm.2021.56.01.07
Katalin Formádi, Ildikó Ernszt, Katalin Lőrincz
A TANULMÁNY CÉLJA A COVID-19 pandémia kitörése azonnal megváltoztatta az addig biztonságosnak, kiszámíthatónak tartott világunkat – jelentős károkat és egyben kihívásokat okozva. A rendezvényszervező szakmát is rendkívül súlyosan érintette a helyzet: programok és fesztiválok sokaságát törölték egyik napról a másikra. Egyes rendezvényeket a járványhelyzet javulása folytán megtarthattak, de azoknak is alkalmazkodniuk kellett a pandémia által teremtett új követelményekhez, előírásokhoz. Tanulmányunkban a Veszprém–Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa projekt által érintett desztinációban, 2021-ben megrendezett fesztiválok, rendezvények szervezői oldalának tapasztalatait osztjuk meg. A kutatás célja egyrészt a Covid-19 okozta helyzet szervezők által történő kezelésének és szervezői szemléletének feltérképezése, továbbá a pandémiás időszak tanulságainak és kihívásának bemutatása, másrészt a jövőbeni változások és menedzsment lépések összegyűjtése volt. ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN A kvalitatív kutatást végeztünk a Veszprém–Balaton 2023 térségben megrendezett rendezvények (Bakony Expo, Magyar Mozgókép Fesztivál, Művészetek Völgye, Veszprémi Utcazene Fesztivál, Bakony200) szervezőivel, menedzsmentjének tagjaival. 2021-ben megrendezett öt fesztiválon összesen 19 strukturált interjút készítettünk. LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK Az eredmények egyértelműsítik, hogy a legnagyobb kihívás a szervezők részéről 2021-ben is a bizonytalanság és a tervezhetetlenség volt, az újratervezés következtében megnövekedett anyagi, humánerőforrás jellegű és mentális terhek. A szakmai interjúk során kidomborodtak a pandémia időszaknak pozitív hozadékai is és a fesztiválok jövőbeni fejlődési iránya. GYAKORLATI JAVASLATOK A jövőt illetően a szervezők körében megjelentek a zöldítési törekvések, a fenntarthatóság társadalmi és környezeti kritériumaira reflektáló céltudatosság és igény, a bizonytalanság kezelésére alkalmazott rugalmasabb látásmód és menedzsment döntések. A rendezvények jellegét tekintve a jövőben előnyt élveznek a helyi jelleget erősítő, kisebb léptékű, családbarát és/vagy több generációt vonzó rendezvények, melyek hozzájárulnak a helyiek és a látogatók életminőségének javításához. A kutatási eredmények, tapasztalatok segítségével a fesztivál- és rendezvényszervezők vélhetően hatékonyabban tudnak alkalmazkodni a pandémia okozta új társadalmi-gazdasági helyzethez. Köszönetnyilvánítás: Jelen publikáció/kutatás a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által biztosított forrásból a 2019-1.3.1-KK-2019-00015 azonosító számú, „Körforgásos gazdasági alapokon nyugvó fenntarthatósági kompetencia központ létrehozása a Pannon Egyetemen" című projekt keretében jött létre.
{"title":"Fenntartható(bb) fesztiválok a pandémia idején – a balatoni fesztiválszervezők kihívásai és tapasztalatai","authors":"Katalin Formádi, Ildikó Ernszt, Katalin Lőrincz","doi":"10.15170/mm.2021.56.01.07","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/mm.2021.56.01.07","url":null,"abstract":"A TANULMÁNY CÉLJA \u0000A COVID-19 pandémia kitörése azonnal megváltoztatta az addig biztonságosnak, kiszámíthatónak tartott világunkat – jelentős károkat és egyben kihívásokat okozva. A rendezvényszervező szakmát is rendkívül súlyosan érintette a helyzet: programok és fesztiválok sokaságát törölték egyik napról a másikra. Egyes rendezvényeket a járványhelyzet javulása folytán megtarthattak, de azoknak is alkalmazkodniuk kellett a pandémia által teremtett új követelményekhez, előírásokhoz. Tanulmányunkban a Veszprém–Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa projekt által érintett desztinációban, 2021-ben megrendezett fesztiválok, rendezvények szervezői oldalának tapasztalatait osztjuk meg. A kutatás célja egyrészt a Covid-19 okozta helyzet szervezők által történő kezelésének és szervezői szemléletének feltérképezése, továbbá a pandémiás időszak tanulságainak és kihívásának bemutatása, másrészt a jövőbeni változások és menedzsment lépések összegyűjtése volt. \u0000ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN \u0000A kvalitatív kutatást végeztünk a Veszprém–Balaton 2023 térségben megrendezett rendezvények (Bakony Expo, Magyar Mozgókép Fesztivál, Művészetek Völgye, Veszprémi Utcazene Fesztivál, Bakony200) szervezőivel, menedzsmentjének tagjaival. 2021-ben megrendezett öt fesztiválon összesen 19 strukturált interjút készítettünk. \u0000LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK \u0000Az eredmények egyértelműsítik, hogy a legnagyobb kihívás a szervezők részéről 2021-ben is a bizonytalanság és a tervezhetetlenség volt, az újratervezés következtében megnövekedett anyagi, humánerőforrás jellegű és mentális terhek. A szakmai interjúk során kidomborodtak a pandémia időszaknak pozitív hozadékai is és a fesztiválok jövőbeni fejlődési iránya. \u0000GYAKORLATI JAVASLATOK \u0000A jövőt illetően a szervezők körében megjelentek a zöldítési törekvések, a fenntarthatóság társadalmi és környezeti kritériumaira reflektáló céltudatosság és igény, a bizonytalanság kezelésére alkalmazott rugalmasabb látásmód és menedzsment döntések. A rendezvények jellegét tekintve a jövőben előnyt élveznek a helyi jelleget erősítő, kisebb léptékű, családbarát és/vagy több generációt vonzó rendezvények, melyek hozzájárulnak a helyiek és a látogatók életminőségének javításához. A kutatási eredmények, tapasztalatok segítségével a fesztivál- és rendezvényszervezők vélhetően hatékonyabban tudnak alkalmazkodni a pandémia okozta új társadalmi-gazdasági helyzethez. \u0000Köszönetnyilvánítás: Jelen publikáció/kutatás a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által biztosított forrásból a 2019-1.3.1-KK-2019-00015 azonosító számú, „Körforgásos gazdasági alapokon nyugvó fenntarthatósági kompetencia központ létrehozása a Pannon Egyetemen\" című projekt keretében jött létre.","PeriodicalId":106701,"journal":{"name":"Marketing & Menedzsment","volume":"22 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-06-21","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"123497520","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2022-06-21DOI: 10.15170/mm.2021.56.01.04
Éva Schultz, Csilla Szalók
A TANULMÁNY CÉLJA A tanulmány célja az múzeumok vonzerejének vizsgálata az egyetemisták körében. A hazai kultúrafogyasztással foglalkozó kutatások alapján a fiatal felnőtt korosztály inkább kimaradó múzeumlátogatói szegmens. A múzeum identitásformáló kultúraközvetítő intézmény, közösségi tér és gyakran turisztikai vonzerő is. Kutatásunk főként ez utóbbi szerep hatásán keresztül vizsgálja a fiatal felnőtt célcsoport az intézménnyel kapcsolatos attitűdjét, látogatói preferenciáit, megszólításának lehetőségeit. ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN A primer vizsgálat módszereként a BGE KVIK hallgatói körében végzett, feltáró jellegű kvantitatív kutatás szolgált. Kutatási kérdéseink a következők: milyen múzeumi élmény- és elvárásmintázatok fogalmazhatók meg a Z generáció e szegmensének szemszögéből? Mi jellemzi attitűdjüket a múzeumok, mint lokális kulturális intézmények és mint turisztikai attrakciók iránt? LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK A megkérdezettek mobilis kultúrafogyasztók, a lakóhelyen kívüli intézményi kultúrafogyasztásukban kiemelkedő a múzeum szerepe. A múzeummal kapcsolatos elvárásaik a hagyományos funkciók és a modern interpretációs technológia ötvözeteként jellemezhetők. Az utazások során jellemzőbb a múzeumlátogatás, mint egyébként, a fő motiváció a felfedezés vágya és a híres látnivalók élményígérete. A múzeumi élmény vonatkozásában hangsúlyos a rekreatív, szórakoztató jelleg és az aktív részvétel igénye. GYAKORLATI JAVASLATOK Eredményeink segíthetik a hazai múzeumokat az egyetemista korosztály igényeinek, élmény-elvárásainak jobb megismerésében, ezáltal eredményesebb megszólításában és szolgáltatásaik célcsoport-specifikus bővítésében. Ösztönzőleg hathatnak a hazai múzeumok poszt-COVID turizmusban vizionált helyére, hiszen erősödik a hazai, biztonságos, autentikus élmények iránti érdeklődés, aminek a múzeumok kiváló terepei.
{"title":"A múzeum, mint vonzerő az egyetemista korosztály szemszögéből","authors":"Éva Schultz, Csilla Szalók","doi":"10.15170/mm.2021.56.01.04","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/mm.2021.56.01.04","url":null,"abstract":"A TANULMÁNY CÉLJA \u0000A tanulmány célja az múzeumok vonzerejének vizsgálata az egyetemisták körében. A hazai kultúrafogyasztással foglalkozó kutatások alapján a fiatal felnőtt korosztály inkább kimaradó múzeumlátogatói szegmens. A múzeum identitásformáló kultúraközvetítő intézmény, közösségi tér és gyakran turisztikai vonzerő is. Kutatásunk főként ez utóbbi szerep hatásán keresztül vizsgálja a fiatal felnőtt célcsoport az intézménnyel kapcsolatos attitűdjét, látogatói preferenciáit, megszólításának lehetőségeit. \u0000ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN \u0000A primer vizsgálat módszereként a BGE KVIK hallgatói körében végzett, feltáró jellegű kvantitatív kutatás szolgált. Kutatási kérdéseink a következők: milyen múzeumi élmény- és elvárásmintázatok fogalmazhatók meg a Z generáció e szegmensének szemszögéből? Mi jellemzi attitűdjüket a múzeumok, mint lokális kulturális intézmények és mint turisztikai attrakciók iránt? \u0000LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK \u0000A megkérdezettek mobilis kultúrafogyasztók, a lakóhelyen kívüli intézményi kultúrafogyasztásukban kiemelkedő a múzeum szerepe. A múzeummal kapcsolatos elvárásaik a hagyományos funkciók és a modern interpretációs technológia ötvözeteként jellemezhetők. Az utazások során jellemzőbb a múzeumlátogatás, mint egyébként, a fő motiváció a felfedezés vágya és a híres látnivalók élményígérete. A múzeumi élmény vonatkozásában hangsúlyos a rekreatív, szórakoztató jelleg és az aktív részvétel igénye. \u0000GYAKORLATI JAVASLATOK \u0000Eredményeink segíthetik a hazai múzeumokat az egyetemista korosztály igényeinek, élmény-elvárásainak jobb megismerésében, ezáltal eredményesebb megszólításában és szolgáltatásaik célcsoport-specifikus bővítésében. Ösztönzőleg hathatnak a hazai múzeumok poszt-COVID turizmusban vizionált helyére, hiszen erősödik a hazai, biztonságos, autentikus élmények iránti érdeklődés, aminek a múzeumok kiváló terepei.","PeriodicalId":106701,"journal":{"name":"Marketing & Menedzsment","volume":"53 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-06-21","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"124967317","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2022-06-21DOI: 10.15170/mm.2021.56.01.03
Vananh Phamthi
THE AIMS OF THE PAPER To decrease perceived risks and opportunism in social commerce transactions, many social media sites have integrated the checkout feature to their model of social media platform sales, which allows customers to immediately check out without being navigated to other websites. However, this feature is not agreeable to many merchants due to the uncontrollable customer data and other problems. Therefore, the purpose of the paper is to discuss whether merchants should set up the checkout feature in order to increase sales and decrease perceived risks as well as opportunism in social commerce or not. METHODOLOGY To pursue this purpose, the article adopts Prisoner’s Dilemma in game theory to analyze the game of perceived risk that relates to making the deal between sellers and buyers in two possibilities including (1) Do not set up checkout function in social commerce, and (2) set up the checkout function in social commerce. MOST IMPORTANT RESULTS The results show that opportunistic behaviors and perceived risk are the obstacles that negatively affect reciprocal trust, and deter the success of social commerce transactions. Therefore, the role of trusted intermediaries in s-commerce transactions is necesarry. As a result, integrating the checkout feature in s-commerce platforms is a better way to decrease perceived risk between buyers and sellers. Furthermore, it also facilitates removing the opportunistic behavior in social commerce and positively promotes the success of transactions. This study provides a new approach in research of trust and perceived risk in s-commerce. In particular, the paper applies game theory to address two possibilities of the role of s-commerce platforms in online transactions in order to mitigate perceived risk and opportunistic behaviors among buyers and sellers. RECOMMENDATIONS This study motivates online merchants will move to other services such as the checkout feature of these s-commerce platforms. It also convince other merchants to apply this feature when it is available. Further, the paper raises the attention of social network sites (SNS) providers to complete and upgate their features, which brings better user experience. More important, it promotes the development of social moral to make trust based on reciprocity become a kind of social custom.
{"title":"A game of perceived risk in social commerce transactions – A suggestion for the integration of the trust (payment) feature on social commerce platform sales","authors":"Vananh Phamthi","doi":"10.15170/mm.2021.56.01.03","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/mm.2021.56.01.03","url":null,"abstract":"THE AIMS OF THE PAPER \u0000To decrease perceived risks and opportunism in social commerce transactions, many social media sites have integrated the checkout feature to their model of social media platform sales, which allows customers to immediately check out without being navigated to other websites. However, this feature is not agreeable to many merchants due to the uncontrollable customer data and other problems. Therefore, the purpose of the paper is to discuss whether merchants should set up the checkout feature in order to increase sales and decrease perceived risks as well as opportunism in social commerce or not. \u0000METHODOLOGY \u0000To pursue this purpose, the article adopts Prisoner’s Dilemma in game theory to analyze the game of perceived risk that relates to making the deal between sellers and buyers in two possibilities including (1) Do not set up checkout function in social commerce, and (2) set up the checkout function in social commerce. \u0000MOST IMPORTANT RESULTS \u0000The results show that opportunistic behaviors and perceived risk are the obstacles that negatively affect reciprocal trust, and deter the success of social commerce transactions. Therefore, the role of trusted intermediaries in s-commerce transactions is necesarry. As a result, integrating the checkout feature in s-commerce platforms is a better way to decrease perceived risk between buyers and sellers. Furthermore, it also facilitates removing the opportunistic behavior in social commerce and positively promotes the success of transactions. \u0000This study provides a new approach in research of trust and perceived risk in s-commerce. In particular, the paper applies game theory to address two possibilities of the role of s-commerce platforms in online transactions in order to mitigate perceived risk and opportunistic behaviors among buyers and sellers. \u0000RECOMMENDATIONS \u0000This study motivates online merchants will move to other services such as the checkout feature of these s-commerce platforms. It also convince other merchants to apply this feature when it is available. Further, the paper raises the attention of social network sites (SNS) providers to complete and upgate their features, which brings better user experience. More important, it promotes the development of social moral to make trust based on reciprocity become a kind of social custom.","PeriodicalId":106701,"journal":{"name":"Marketing & Menedzsment","volume":"2 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-06-21","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"131261562","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2022-06-21DOI: 10.15170/mm.2021.56.01.01
András Szentei, Pál Novák, Dávid Paár
A TANULMÁNY CÉLJA A technikai fejlődés és a digitalizáció hatására új médiafogyasztási felületek jelentek meg, ezen az új piacon pedig a szórakoztatóipar egy eddig nem létező kínálatot alakított ki, ennek részeként jött létre az e-sport. Az elektronikus játékok és a hozzá tartozó tartalmak aktív és passzív fogyasztása is népszerű a fiatalok között. A kapcsolódó szolgáltatók és a gazdasági környezet felmérése elsődleges fontosságú, ha egy új, fejlődő iparágat szeretnénk vizsgálni, hogy meghatározhassuk azon tényezőket, amelyek befolyással vannak az e-sport iparra. Célunk bemutatni az e-sport tevékenységet gazdasági szempontból vizsgáló, jelenleg fellelhető, mind kvalitatív, mind kvantitatív tudományos kutatásokat, publikációkat. ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN Az elérhető és releváns online adatbázis kereső rendszerekben célzottan, azonos keresőszavak (magyar és angol) révén szűkítettük a kutatás fókuszát az alábbiak szerint: (1) esport, e-sport, electronic sport és (2) economy, economics, business, revenue, income, sponsorship. Az adatbázis keresők egy részénél nem volt lehetőségünk szűkíteni a keresésünket a specifikus keresőszavak összekapcsolásával, ott törekedtünk a teljes feldolgozásra, a hógolyó-módszerrel választottunk ki minél több cikket, azok közül, amelyek megjelentek. A fellelhető irodalom áttekintése folyamán részletesen elemeztük azokat a publikációkat, amelyek címében vagy tartalmában megtalálhatóak voltak a fenti keresőszavak. Ezután kizártuk azokat a publikációkat, ahol ezen keresőszavak megléte ellenére tartalmilag mégsem volt releváns információ az e-sport iparággal kapcsolatban. LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK Az e-sport iparág az élményalapú gazdaság részeként jellemezhető, egyfajta technológiai és szórakoztató iparági hibridként. Az e-sportot a szórakoztatóipar egy új, erősödő szereplőjeként határozhatjuk meg. A kutatás ideje alatt 33 olyan cikket találtunk, amely gazdasági értelemben foglalkozik az e-sport iparág valamely szegmensével. Feltárásra került a pénz körforgása az e-sport iparágban, ahol a követők/nézők számos terméket és szolgáltatást fogyasztanak: versenyek megtekintése, online és offline belépőjegyek vásárlása, egyéni és csapat támogatások, valamint „merchandising” termékek vásárlása. Cserébe élményeket, tárgyi eszközöket, szoftvereket, tapasztalatokat, valamint a videómegosztó felületeken, feliratkozások általi ajándékokat kaphatnak. GYAKORLATI JAVASLATOK A növekvő bevételek és a nézők számának növekedése miatt érdemes a további kutatások fókuszába helyezni az e-sport egyes szegmenseit, a közvetítésmegosztó szolgáltatókról csekély tudományos munka született eddig, amely a Magyarországon elérhető ilyen szolgáltatók nézőit vizsgálja, ezért ennek vizsgálatát elsődlegesnek gondoljuk.
{"title":"Az e-sport iparág makro, mezo, mikro gazdasági szinten való elemzése","authors":"András Szentei, Pál Novák, Dávid Paár","doi":"10.15170/mm.2021.56.01.01","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/mm.2021.56.01.01","url":null,"abstract":"A TANULMÁNY CÉLJA \u0000A technikai fejlődés és a digitalizáció hatására új médiafogyasztási felületek jelentek meg, ezen az új piacon pedig a szórakoztatóipar egy eddig nem létező kínálatot alakított ki, ennek részeként jött létre az e-sport. Az elektronikus játékok és a hozzá tartozó tartalmak aktív és passzív fogyasztása is népszerű a fiatalok között. A kapcsolódó szolgáltatók és a gazdasági környezet felmérése elsődleges fontosságú, ha egy új, fejlődő iparágat szeretnénk vizsgálni, hogy meghatározhassuk azon tényezőket, amelyek befolyással vannak az e-sport iparra. Célunk bemutatni az e-sport tevékenységet gazdasági szempontból vizsgáló, jelenleg fellelhető, mind kvalitatív, mind kvantitatív tudományos kutatásokat, publikációkat. \u0000ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN \u0000Az elérhető és releváns online adatbázis kereső rendszerekben célzottan, azonos keresőszavak (magyar és angol) révén szűkítettük a kutatás fókuszát az alábbiak szerint: (1) esport, e-sport, electronic sport és (2) economy, economics, business, revenue, income, sponsorship. Az adatbázis keresők egy részénél nem volt lehetőségünk szűkíteni a keresésünket a specifikus keresőszavak összekapcsolásával, ott törekedtünk a teljes feldolgozásra, a hógolyó-módszerrel választottunk ki minél több cikket, azok közül, amelyek megjelentek. A fellelhető irodalom áttekintése folyamán részletesen elemeztük azokat a publikációkat, amelyek címében vagy tartalmában megtalálhatóak voltak a fenti keresőszavak. Ezután kizártuk azokat a publikációkat, ahol ezen keresőszavak megléte ellenére tartalmilag mégsem volt releváns információ az e-sport iparággal kapcsolatban. \u0000LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK \u0000Az e-sport iparág az élményalapú gazdaság részeként jellemezhető, egyfajta technológiai és szórakoztató iparági hibridként. Az e-sportot a szórakoztatóipar egy új, erősödő szereplőjeként határozhatjuk meg. A kutatás ideje alatt 33 olyan cikket találtunk, amely gazdasági értelemben foglalkozik az e-sport iparág valamely szegmensével. Feltárásra került a pénz körforgása az e-sport iparágban, ahol a követők/nézők számos terméket és szolgáltatást fogyasztanak: versenyek megtekintése, online és offline belépőjegyek vásárlása, egyéni és csapat támogatások, valamint „merchandising” termékek vásárlása. Cserébe élményeket, tárgyi eszközöket, szoftvereket, tapasztalatokat, valamint a videómegosztó felületeken, feliratkozások általi ajándékokat kaphatnak. \u0000GYAKORLATI JAVASLATOK \u0000A növekvő bevételek és a nézők számának növekedése miatt érdemes a további kutatások fókuszába helyezni az e-sport egyes szegmenseit, a közvetítésmegosztó szolgáltatókról csekély tudományos munka született eddig, amely a Magyarországon elérhető ilyen szolgáltatók nézőit vizsgálja, ezért ennek vizsgálatát elsődlegesnek gondoljuk.","PeriodicalId":106701,"journal":{"name":"Marketing & Menedzsment","volume":"12 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-06-21","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"132811547","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2022-06-21DOI: 10.15170/mm.2021.56.01.06
Norbert Katona, Péter Fazekas
A TANULMÁNY CÉLJA Megváltozott a technológia, a szabályozási és a fogyasztási környezet, így napjainkban a töltőállomások eredeti funkcióikban hanyatlóban vannak. E kihívás megválaszolásához a fogyasztói magatartás változásának megértése is nélkülözhetetlen, ezért tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogyan változtak a vásárlói igények, milyen szolgáltatásokat várnak el a fogyasztók a jövőben, valamint összességében milyen szempontok szerint kell kialakítani a jövő töltőállomásait. ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN Vizsgálatunkat három pillérre épített hibrid kutatássorozatként terveztük meg, amely fogyasztói magatartásra és üzletválasztásra vonatkozó szakirodalmi feldolgozásból, feltáró célú fókuszcsoportos kutatásából, valamint az előző elemekre épülő online megkérdezésből állt. Jelen tanulmányunkban a megalapozó szekunder kutatás és a két budapesti fókuszcsoport által felszínre hozott, generáció-specifikus fogyasztói ismeretek, tapasztalatok, élmények, illetve igények összefoglalását osztjuk meg. A senior fogyasztói csoport 35-50 év közötti, míg a junior csoport 20-33 év közötti gépjárművezetőkből állt. Az egyes fókuszcsoportok a gyakori töltőállomás-látogatás, a fővárosban, illetve az agglomerációban történő személygépkocsi használat, valamint a korosztály mentén alkottak homogén egységeket. LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK A fókuszcsoportos kutatás számos ismert fogyasztói magatartásjellemzőt, illetve üzletválasztási dimenziót erősített meg, így kutatásunk a töltőállomások látogatói között generációfüggetlen módon is azonosította a fokozott árérzékenység, az idő, a kényelem, illetve a személyes rugalmasság jelentőségét, amely akár még a fenntarthatósági szempontokat is felülírja. Egyedi eredménynek számít, hogy addig amíg a senior csoport tagjai is egyre nyitottabbak a kényelmet szolgáló digitális megoldások irányába, addig a junior csoport e vonatkozásban nem pusztán tudatos, hanem kissé bizalmatlan is. GYAKORLATI JAVASLATOK Javaslataink a feltárt fogyasztói mintákra reflektálva, egyre szélesedő szolgáltatástartalmat vízionál a jövő töltőállomásain, amelyek ugyan megtartják a benzinkutak ma ismert tipológiáját, eközben azonban képesek lesznek elektromos autók feltöltésére akár 30 percen belül is. Ezen felül alapvető követelmény lesz a kor trendjeinek számító szolgáltatások biztosítása a jövő töltőállomásain, mely szolgáltatások az úton lévő fogyasztók kényelmét szolgálják; ebből a körből külön kiemelendő a kávé biztosítása – amelyet mindkét fókuszcsoport egységesen elvár.
{"title":"Mit nyújtson a jövő töltőállomása? Feltáró kutatás eredményei a hazai töltőállomások fogyasztói igényei kapcsán","authors":"Norbert Katona, Péter Fazekas","doi":"10.15170/mm.2021.56.01.06","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/mm.2021.56.01.06","url":null,"abstract":"A TANULMÁNY CÉLJA \u0000Megváltozott a technológia, a szabályozási és a fogyasztási környezet, így napjainkban a töltőállomások eredeti funkcióikban hanyatlóban vannak. E kihívás megválaszolásához a fogyasztói magatartás változásának megértése is nélkülözhetetlen, ezért tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogyan változtak a vásárlói igények, milyen szolgáltatásokat várnak el a fogyasztók a jövőben, valamint összességében milyen szempontok szerint kell kialakítani a jövő töltőállomásait. \u0000ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN \u0000Vizsgálatunkat három pillérre épített hibrid kutatássorozatként terveztük meg, amely fogyasztói magatartásra és üzletválasztásra vonatkozó szakirodalmi feldolgozásból, feltáró célú fókuszcsoportos kutatásából, valamint az előző elemekre épülő online megkérdezésből állt. Jelen tanulmányunkban a megalapozó szekunder kutatás és a két budapesti fókuszcsoport által felszínre hozott, generáció-specifikus fogyasztói ismeretek, tapasztalatok, élmények, illetve igények összefoglalását osztjuk meg. A senior fogyasztói csoport 35-50 év közötti, míg a junior csoport 20-33 év közötti gépjárművezetőkből állt. Az egyes fókuszcsoportok a gyakori töltőállomás-látogatás, a fővárosban, illetve az agglomerációban történő személygépkocsi használat, valamint a korosztály mentén alkottak homogén egységeket. \u0000LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK \u0000A fókuszcsoportos kutatás számos ismert fogyasztói magatartásjellemzőt, illetve üzletválasztási dimenziót erősített meg, így kutatásunk a töltőállomások látogatói között generációfüggetlen módon is azonosította a fokozott árérzékenység, az idő, a kényelem, illetve a személyes rugalmasság jelentőségét, amely akár még a fenntarthatósági szempontokat is felülírja. Egyedi eredménynek számít, hogy addig amíg a senior csoport tagjai is egyre nyitottabbak a kényelmet szolgáló digitális megoldások irányába, addig a junior csoport e vonatkozásban nem pusztán tudatos, hanem kissé bizalmatlan is. \u0000GYAKORLATI JAVASLATOK \u0000Javaslataink a feltárt fogyasztói mintákra reflektálva, egyre szélesedő szolgáltatástartalmat vízionál a jövő töltőállomásain, amelyek ugyan megtartják a benzinkutak ma ismert tipológiáját, eközben azonban képesek lesznek elektromos autók feltöltésére akár 30 percen belül is. Ezen felül alapvető követelmény lesz a kor trendjeinek számító szolgáltatások biztosítása a jövő töltőállomásain, mely szolgáltatások az úton lévő fogyasztók kényelmét szolgálják; ebből a körből külön kiemelendő a kávé biztosítása – amelyet mindkét fókuszcsoport egységesen elvár.","PeriodicalId":106701,"journal":{"name":"Marketing & Menedzsment","volume":"28 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-06-21","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"128835936","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2022-02-25DOI: 10.15170/mm.2021.55.04.05
Kornélia Kiss, Sára Hegedüs, Réka Fekete
A TANULMÁNY CÉLJA Noha a fejlett országokban a szabadidő mennyisége folyamatosan nő, a társadalom jelentős része nem használja megfelelően szabadidejét: főként passzív szabadidős tevékenységeket végez és idejének csekély részét fordítja aktív rekreációra. A 2019-ben megjelent, a világ minden szegletének életet felforgató koronavírus ezt a jelenséget felerősítette, a pandémia miatt bevezetett korlátozások a szabadidő-eltöltés egyes formáit jelentősen befolyásolták, másokat – köztük az utazásokat – egyenesen ellehetetlenítettek. Tanulmányunk célja a szabadidősport-fogyasztási szokások változásának vizsgálata a pandémia tükrében az X-, az Y- és a Z-generáció vonatkozásában. AlALKALMAZOTT MÓDSZERTAN Az aktív szabadidősport-fogyasztói magatartást, a sportfogyasztási szokásokat, az online és offline sportélmény-fogyasztást, illetve a sportmotivációt körüljáró kutatási kérdéseink megválaszolásához kvalitatív kutatást – ezen belül a mélyinterjú módszerét – alkalmaztuk. LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK Feltáró kutatásunk tanúsága alapján a koronavírus-járvány miatt bevezetett intézkedések az X-, az Y- és Z-generáció szabadidősport- és sportélmény fogyasztására egyaránt jelentős hatással voltak, új fogyasztási mintázatok jelentek meg. A sportszolgáltató egységek bezárása elsősorban a fiatalabb generációkat érintette, de összességében mindhárom generáció sportolási tevékenysége áthelyeződött otthoni és/vagy szabadtéri helyszínekre. Az online sportolási alternatívákat csupán a fiatalabb generációk „használják ki”, az X-generáció tagjai idegenkednek tőlük. A pandémia hatására főként a fiatalok kezdik átértékelni a sport egészségmegőrző funkcióját, növekvő egészségtudatosságuk a gyakoribb mozgásban és az egészséges életmódban ölt testet. GYAKORLATI JAVASLATOK A világjárvány hatásárára kialakuló, a szabadidősport-fogyasztási szokásokban bekövetkező változások generáció-fókuszú vizsgálata új eredményekkel gazdagítja a szakirodalmat. Eredményeinket alapul véve a szabadidő- és turizmus ágazatban érintett szervezetek olyan döntéseket hozhatnak, amelyek során a generációk mentén képzett fogyasztói szegmensek jellemzőit figyelembe veszik. A COVID-19 járvány következtében kialakuló sportfogyasztási szokásváltozásokról szóló eredmények szintén hasznos implikációt jelenthetnek. Az életmódváltás előmozdításához, a fogyasztók megszólításához, az edukációs tartalmak kialakításához a különböző generációk sportfogyasztási szokásainak és sportmotivációjának ismerete jó alapot nyújthat.
研究目的 虽然发达国家的闲暇时间在不断增加，但社会上有很大一部分人并没有合理利用闲暇时间：主要是被动闲暇，用于主动娱乐的时间很少。2019 年的大流行病毒使这一现象更加严重，它扰乱了世界各个角落的生活，包括旅行在内的一些休闲方式受到严重影响，另一些休闲方式则无法进行。我们的研究旨在探讨 X、Y 和 Z 三代人在大流行病背景下休闲体育消费模式的变化。方法 为了回答有关积极休闲体育消费行为、体育消费习惯、在线和离线体育体验消费以及体育动机的研究问题，我们采用了定性研究，包括深度访谈。主要结果 我们的探索性研究表明，为应对冠状病毒疫情而采取的措施对 X、Y 和 Z 三代人的休闲和体育体验消费产生了重大影响，并出现了新的消费模式。体育设施的关闭主要影响了年轻一代，但总体而言，三代人的体育活动都转向了家庭和/或户外场地。只有年轻一代才 "使用 "在线体育活动，而 X 代人则不喜欢。由于大流行病的影响，年轻人尤其开始重新评估体育运动对促进健康的作用，他们日益增强的健康意识体现在更频繁的锻炼和健康的生活方式上。各代人的结果 针对大流行病休闲体育消费模式变化的各代人关注将为文献提供新的见解。 根据我们的研究结果，休闲和旅游行业的相关组织在做出决策时可以考虑到不同代际消费群体的特点。有关 COVID-19 疫情导致的体育消费习惯变化的研究结果也将提供有益的启示。对不同世代的体育消费习惯和动机的了解，可以为促进生活方式的改变、锁定消费者和开发教育内容提供良好的基础。
{"title":"„Maradj szépen otthon!” – Az X-, az Y- és a Z-generáció szabadidősport-fogyasztási szokásai a COVID-19 pandémia tükrében","authors":"Kornélia Kiss, Sára Hegedüs, Réka Fekete","doi":"10.15170/mm.2021.55.04.05","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/mm.2021.55.04.05","url":null,"abstract":"A TANULMÁNY CÉLJA \u0000Noha a fejlett országokban a szabadidő mennyisége folyamatosan nő, a társadalom jelentős része nem használja megfelelően szabadidejét: főként passzív szabadidős tevékenységeket végez és idejének csekély részét fordítja aktív rekreációra. A 2019-ben megjelent, a világ minden szegletének életet felforgató koronavírus ezt a jelenséget felerősítette, a pandémia miatt bevezetett korlátozások a szabadidő-eltöltés egyes formáit jelentősen befolyásolták, másokat – köztük az utazásokat – egyenesen ellehetetlenítettek. Tanulmányunk célja a szabadidősport-fogyasztási szokások változásának vizsgálata a pandémia tükrében az X-, az Y- és a Z-generáció vonatkozásában. \u0000AlALKALMAZOTT MÓDSZERTAN \u0000Az aktív szabadidősport-fogyasztói magatartást, a sportfogyasztási szokásokat, az online és offline sportélmény-fogyasztást, illetve a sportmotivációt körüljáró kutatási kérdéseink megválaszolásához kvalitatív kutatást – ezen belül a mélyinterjú módszerét – alkalmaztuk. \u0000LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK \u0000Feltáró kutatásunk tanúsága alapján a koronavírus-járvány miatt bevezetett intézkedések az X-, az Y- és Z-generáció szabadidősport- és sportélmény fogyasztására egyaránt jelentős hatással voltak, új fogyasztási mintázatok jelentek meg. A sportszolgáltató egységek bezárása elsősorban a fiatalabb generációkat érintette, de összességében mindhárom generáció sportolási tevékenysége áthelyeződött otthoni és/vagy szabadtéri helyszínekre. Az online sportolási alternatívákat csupán a fiatalabb generációk „használják ki”, az X-generáció tagjai idegenkednek tőlük. A pandémia hatására főként a fiatalok kezdik átértékelni a sport egészségmegőrző funkcióját, növekvő egészségtudatosságuk a gyakoribb mozgásban és az egészséges életmódban ölt testet. \u0000GYAKORLATI JAVASLATOK \u0000A világjárvány hatásárára kialakuló, a szabadidősport-fogyasztási szokásokban bekövetkező változások generáció-fókuszú vizsgálata új eredményekkel gazdagítja a szakirodalmat. \u0000Eredményeinket alapul véve a szabadidő- és turizmus ágazatban érintett szervezetek olyan döntéseket hozhatnak, amelyek során a generációk mentén képzett fogyasztói szegmensek jellemzőit figyelembe veszik. A COVID-19 járvány következtében kialakuló sportfogyasztási szokásváltozásokról szóló eredmények szintén hasznos implikációt jelenthetnek. Az életmódváltás előmozdításához, a fogyasztók megszólításához, az edukációs tartalmak kialakításához a különböző generációk sportfogyasztási szokásainak és sportmotivációjának ismerete jó alapot nyújthat.","PeriodicalId":106701,"journal":{"name":"Marketing & Menedzsment","volume":"35 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-02-25","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"128322925","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2022-02-25DOI: 10.15170/mm.2021.55.04.03
Mátyás Hinek
A TANULMÁNY CÉLJA A tanulmány a Gellért Gyógyfürdő és Uszoda 2004 és 2021 között a fürdő látogatói által írt vendégvélemények számítógépes topikmodellezésének eredményeit ismerteti. A turizmusmarketing szempontjából kiemelten fontos a vendégvélemények elemzése, különös tekintettel a jelentős forgalmat bonyolító attrakciókra. A Gellért Budapest, illetve Magyarország ikonikus műemlékfürdője, olyan egészségturisztikai attrakció, amely nagyon sok Budapestre látogató számára jelent kihagyhatatlan élményt. Ezt jól tükrözi az elmúlt másfél évtizedben a Tripadvisoron íródott több mint tízezer, közel harminc nyelven írt vendégbejegyzés, amely olyan óriási tömegű, hogy átfogó érétkelésére csak gépi módszerekkel van lehetőség. ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN A Tripadvisoron 2005 és 2021 között írt összes véleményt egy erre a célra írt kisalkalmazás segítségével töltöttük le. A nem angol nyelven íródott véleményeket a Google Fordító segítségével angolra fordítottuk. Az így kapott korpuszt a szövegbányászat egyik gyorsan fejlődő módszerével, a látens Dirichlet allokációt alkalmazó strukturált témamodellezés segítségével vizsgáltuk meg, hogy melyek a több vendégvéleményben jellemzően előforduló témák. Ehhez az R statisztikai szoftvert, illetve az R környezetben futó STM strukturált témamodellező alkalmazást alkalmaztuk. LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK A modellezés során a vendégvéleményekben 12 jellemző témát azonosítottuk. Ezeket összevetettük egy korábbi, ugyanezt a korpuszt vizsgáló, a szavak gyakorisági vizsgálatára épülő elemzéssel is, amelyből kiderült, hogy mindkét módszertan alapján hasonló témák azonosíthatók. Külön is elemeztük a vendégek által jórészt negatívan értékelt szolgáltatási jellemzőkkel kapcsolatos vélemények reprezentációját a vizsgált időhorizonton. Eszerint a higiéniával, tisztasággal kapcsolatos téma aránya nőtt, míg a fürdő vendégkommunikációjával kapcsolatos, szintén jórészt negatív megítélésű téma részaránya csökkent az írott a Gellért fürdőről írt vendégvéleményekben.
{"title":"Fürdőlátogatók véleményeinek témamodellezése a Gellért Gyógyfürdő és Uszoda példáján","authors":"Mátyás Hinek","doi":"10.15170/mm.2021.55.04.03","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/mm.2021.55.04.03","url":null,"abstract":"A TANULMÁNY CÉLJA \u0000A tanulmány a Gellért Gyógyfürdő és Uszoda 2004 és 2021 között a fürdő látogatói által írt vendégvélemények számítógépes topikmodellezésének eredményeit ismerteti. A turizmusmarketing szempontjából kiemelten fontos a vendégvélemények elemzése, különös tekintettel a jelentős forgalmat bonyolító attrakciókra. A Gellért Budapest, illetve Magyarország ikonikus műemlékfürdője, olyan egészségturisztikai attrakció, amely nagyon sok Budapestre látogató számára jelent kihagyhatatlan élményt. Ezt jól tükrözi az elmúlt másfél évtizedben a Tripadvisoron íródott több mint tízezer, közel harminc nyelven írt vendégbejegyzés, amely olyan óriási tömegű, hogy átfogó érétkelésére csak gépi módszerekkel van lehetőség. \u0000ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN \u0000A Tripadvisoron 2005 és 2021 között írt összes véleményt egy erre a célra írt kisalkalmazás segítségével töltöttük le. A nem angol nyelven íródott véleményeket a Google Fordító segítségével angolra fordítottuk. Az így kapott korpuszt a szövegbányászat egyik gyorsan fejlődő módszerével, a látens Dirichlet allokációt alkalmazó strukturált témamodellezés segítségével vizsgáltuk meg, hogy melyek a több vendégvéleményben jellemzően előforduló témák. Ehhez az R statisztikai szoftvert, illetve az R környezetben futó STM strukturált témamodellező alkalmazást alkalmaztuk. \u0000LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK \u0000A modellezés során a vendégvéleményekben 12 jellemző témát azonosítottuk. Ezeket összevetettük egy korábbi, ugyanezt a korpuszt vizsgáló, a szavak gyakorisági vizsgálatára épülő elemzéssel is, amelyből kiderült, hogy mindkét módszertan alapján hasonló témák azonosíthatók. Külön is elemeztük a vendégek által jórészt negatívan értékelt szolgáltatási jellemzőkkel kapcsolatos vélemények reprezentációját a vizsgált időhorizonton. Eszerint a higiéniával, tisztasággal kapcsolatos téma aránya nőtt, míg a fürdő vendégkommunikációjával kapcsolatos, szintén jórészt negatív megítélésű téma részaránya csökkent az írott a Gellért fürdőről írt vendégvéleményekben.","PeriodicalId":106701,"journal":{"name":"Marketing & Menedzsment","volume":"1 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-02-25","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"128645532","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2022-02-25DOI: 10.15170/mm.2021.55.04.01
A. Török, Erzsébet Malota, Attila Mucsi
A TANULMÁNY CÉLJA A jelen tanulmány a feminizmus három korszakához kapcsolódóan a reklámokban megjelenő női ábrázolásmódokat és sztereotípiákat, illetve a nők ezzel kapcsolatos attitűdjét vizsgálja. A különböző időszakokban a női ábrázolásmódok a reklámokban folyamatosan változtak, így a cikk a legrégebbi, feminizmus előtti tradicionális korszak sztereotípiáit hasonlítja össze a feminizmus legújabb, 4. hullámában megtalálható femvertising típusú reklámmal. A cikk primer kutatás keretében arra a kérdésre keresi a választ, hogy hogyan alakul a nők attitűdje a tradicionális, illetve a femvertising reklámban látott női sztereotípiák kapcsán? ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN A feltáró kutatás 10 félig strukturált mélyinterjú elemzésével keresi a választ a kutatási kérdésre. A kutatás célcsoportját magyarországi, 30-50 év közötti családos, dolgozó nők alkották. A válaszokat az NVivo 12 Plus szoftver segítségével elemeztük, kvalitatív tartalomelemzés keretein belül. LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK Kettősség tükröződött vissza az interjúalanyok női ábrázolásmóddal kapcsolatos attitűdjében mind a tradicionális, mind a femvertising reklámok kapcsán. A magyar nők sok esetben teljesen természetesnek tartják, hogy a nőket háziasszonyként és gondozóként jelenítik meg a tradicionális reklámokban (Hofmeister Tóth - Malota 1999), ennek ellenére egyre inkább tudatában vannak a nemek közötti egyenlőség hiányával. Bár a femvertising a sokszínűséget képviseli és sok esetben inspiráló jelleggel hat a nőkre (Åkestam et al. 2017, Kapoor - Munjal 2019), az interjúalanyok még sem tudták teljes mértékben elfogadni a nőket férfias sztereotípiákkal bemutató reklámot. GYAKORLATI JAVASLATOK A kutatás eredményei arra bíztatják a marketingszakemembereket, hogy a reklámokban bemutatott nőket változatos módon ábrázolják hirdetéseikben, hiszen a nők hagyományos sztereotípiákra adott reakciói egyre inkább elutasító jellegűek. A tanulmány jövőbeli kutatási irányvonalakat is kijelöl a téma mélyebb megértése kapcsán, melynek középpontjában a femvertising márkával szembeni attitűdre, vagy jövőbeli vásárlási szándékra kifejtett pozitív hatásának mérése szerepel. Kulcsszavak: feminizmus, femvertising, reklám, sztereotípiák Köszönetnyilvánítás: Jelen publikáció az Európai Unió, Magyarország és az Európai Szociális Alap társfinanszírozása által biztosított forrásból az EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00007 azonosítószámú „Tehetségből fiatal kutató- A kutatói életpályát támogató tevékenységek a felsőoktatásban” című projekt keretében jött létre.
{"title":"A nők attitűdje a tradicionális és a femvertising reklámokban megjelenő női sztereotípiákkal szemben","authors":"A. Török, Erzsébet Malota, Attila Mucsi","doi":"10.15170/mm.2021.55.04.01","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/mm.2021.55.04.01","url":null,"abstract":"A TANULMÁNY CÉLJA \u0000A jelen tanulmány a feminizmus három korszakához kapcsolódóan a reklámokban megjelenő női ábrázolásmódokat és sztereotípiákat, illetve a nők ezzel kapcsolatos attitűdjét vizsgálja. A különböző időszakokban a női ábrázolásmódok a reklámokban folyamatosan változtak, így a cikk a legrégebbi, feminizmus előtti tradicionális korszak sztereotípiáit hasonlítja össze a feminizmus legújabb, 4. hullámában megtalálható femvertising típusú reklámmal. A cikk primer kutatás keretében arra a kérdésre keresi a választ, hogy hogyan alakul a nők attitűdje a tradicionális, illetve a femvertising reklámban látott női sztereotípiák kapcsán? \u0000ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN \u0000A feltáró kutatás 10 félig strukturált mélyinterjú elemzésével keresi a választ a kutatási kérdésre. A kutatás célcsoportját magyarországi, 30-50 év közötti családos, dolgozó nők alkották. A válaszokat az NVivo 12 Plus szoftver segítségével elemeztük, kvalitatív tartalomelemzés keretein belül. \u0000LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK \u0000Kettősség tükröződött vissza az interjúalanyok női ábrázolásmóddal kapcsolatos attitűdjében mind a tradicionális, mind a femvertising reklámok kapcsán. A magyar nők sok esetben teljesen természetesnek tartják, hogy a nőket háziasszonyként és gondozóként jelenítik meg a tradicionális reklámokban (Hofmeister Tóth - Malota 1999), ennek ellenére egyre inkább tudatában vannak a nemek közötti egyenlőség hiányával. Bár a femvertising a sokszínűséget képviseli és sok esetben inspiráló jelleggel hat a nőkre (Åkestam et al. 2017, Kapoor - Munjal 2019), az interjúalanyok még sem tudták teljes mértékben elfogadni a nőket férfias sztereotípiákkal bemutató reklámot. \u0000GYAKORLATI JAVASLATOK \u0000A kutatás eredményei arra bíztatják a marketingszakemembereket, hogy a reklámokban bemutatott nőket változatos módon ábrázolják hirdetéseikben, hiszen a nők hagyományos sztereotípiákra adott reakciói egyre inkább elutasító jellegűek. A tanulmány jövőbeli kutatási irányvonalakat is kijelöl a téma mélyebb megértése kapcsán, melynek középpontjában a femvertising márkával szembeni attitűdre, vagy jövőbeli vásárlási szándékra kifejtett pozitív hatásának mérése szerepel. \u0000Kulcsszavak: feminizmus, femvertising, reklám, sztereotípiák \u0000Köszönetnyilvánítás: Jelen publikáció az Európai Unió, Magyarország és az Európai Szociális Alap társfinanszírozása által biztosított forrásból az EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00007 azonosítószámú „Tehetségből fiatal kutató- A kutatói életpályát támogató tevékenységek a felsőoktatásban” című projekt keretében jött létre.","PeriodicalId":106701,"journal":{"name":"Marketing & Menedzsment","volume":"1 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-02-25","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"130674802","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2022-02-25DOI: 10.15170/mm.2021.55.04.06
Melitta Kucsera, Ágnes Neulinger
A TANULMÁNY CÉLJA Jelen tanulmány a Z generáció luxus észlelését térképezi fel kitérve a közösségi média szerepére a luxusról kialakult kép vonatkozásában. Kutatási kérdésünk az volt, hogy a Z generáció által is követett magyar véleményvezérek milyen módon mutatták be a luxust az Instagramon a pandémia előtt és alatt, valamint a Z generáció hogyan észleli és interpretálja a luxust, továbbá termék- vagy élményközpontúság jellemezi percepciójukat. ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN Kétlépcsős kutatásunk során először magyar, 1995 és 2010 között született, népszerű Instagram influenszerek posztjainak kvalitatív tartalomelemzését végeztük el. A második szakaszban 4 darab 4 fős mini fókuszcsoportos interjú került lebonyolításra. LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK A vizsgált fiatalok luxus percepciójában meghatározó - mind a tartalomelemzés, mind az interjúk alapján - az élményközpontúság. Az elemzésbe bekerült fiatal magyar influenszerek Instagram posztjaiban exkluzív szabadidős aktivitások jelentek meg, továbbá öltözködésükben kiegészítők formájában, valamint autók és műszaki cikkek megjelenítésével köszöntek vissza a luxusmárkák. A luxus közvetítésénél jelentős különbség nem volt a pandémia előtti és alatti időszak között. A fókuszcsoportokban feltárásra kerültek a luxus fő karakterisztikái a Z generáció luxus észlelése szerint. A résztvevők luxusfogyasztásának funkcióinál megjelent a hasznosság és a hedonizmus, továbbá a másokra irányuló, az egyénre irányuló és a költségalapú értékek. Kiderült, hogy a megkérdezett fiatalok a tapasztalati luxusra vágynak inkább a személyes luxuscikkekkel szemben. GYAKORLATI JAVASLATOK A Z generációs fiatalok részéről nyitottság mutatkozott az élményorientált luxus iránt. Eredményeink szerint a csoportot érdemes influenszer marketinggel megszólítani, de csak hiteles, valódi luxustartalommal. Erre ugyanis erős inspirációként tekintenek, a korai vágykeltés pedig segíthet a luxusiparnak a jövőbeni luxusfogyasztói bázis biztosításában. Kutatásunk alapján javasolható, hogy a Z nemzedéket célzó luxusmarketingben érdemes hangsúlyt helyezni arra, hogy a fiatalok a presztízstermékkel és luxusélményekkel saját sikerük megerősítését és identitásuk kifejezését élhetik meg.
{"title":"Megvenni vagy megélni? - Magyar Z generációs fiatalok luxus észlelése","authors":"Melitta Kucsera, Ágnes Neulinger","doi":"10.15170/mm.2021.55.04.06","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/mm.2021.55.04.06","url":null,"abstract":"A TANULMÁNY CÉLJA \u0000Jelen tanulmány a Z generáció luxus észlelését térképezi fel kitérve a közösségi média szerepére a luxusról kialakult kép vonatkozásában. Kutatási kérdésünk az volt, hogy a Z generáció által is követett magyar véleményvezérek milyen módon mutatták be a luxust az Instagramon a pandémia előtt és alatt, valamint a Z generáció hogyan észleli és interpretálja a luxust, továbbá termék- vagy élményközpontúság jellemezi percepciójukat. \u0000ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN \u0000Kétlépcsős kutatásunk során először magyar, 1995 és 2010 között született, népszerű Instagram influenszerek posztjainak kvalitatív tartalomelemzését végeztük el. A második szakaszban 4 darab 4 fős mini fókuszcsoportos interjú került lebonyolításra. \u0000LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK \u0000A vizsgált fiatalok luxus percepciójában meghatározó - mind a tartalomelemzés, mind az interjúk alapján - az élményközpontúság. Az elemzésbe bekerült fiatal magyar influenszerek Instagram posztjaiban exkluzív szabadidős aktivitások jelentek meg, továbbá öltözködésükben kiegészítők formájában, valamint autók és műszaki cikkek megjelenítésével köszöntek vissza a luxusmárkák. A luxus közvetítésénél jelentős különbség nem volt a pandémia előtti és alatti időszak között. A fókuszcsoportokban feltárásra kerültek a luxus fő karakterisztikái a Z generáció luxus észlelése szerint. A résztvevők luxusfogyasztásának funkcióinál megjelent a hasznosság és a hedonizmus, továbbá a másokra irányuló, az egyénre irányuló és a költségalapú értékek. Kiderült, hogy a megkérdezett fiatalok a tapasztalati luxusra vágynak inkább a személyes luxuscikkekkel szemben. \u0000GYAKORLATI JAVASLATOK \u0000A Z generációs fiatalok részéről nyitottság mutatkozott az élményorientált luxus iránt. Eredményeink szerint a csoportot érdemes influenszer marketinggel megszólítani, de csak hiteles, valódi luxustartalommal. Erre ugyanis erős inspirációként tekintenek, a korai vágykeltés pedig segíthet a luxusiparnak a jövőbeni luxusfogyasztói bázis biztosításában. Kutatásunk alapján javasolható, hogy a Z nemzedéket célzó luxusmarketingben érdemes hangsúlyt helyezni arra, hogy a fiatalok a presztízstermékkel és luxusélményekkel saját sikerük megerősítését és identitásuk kifejezését élhetik meg.","PeriodicalId":106701,"journal":{"name":"Marketing & Menedzsment","volume":"57 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-02-25","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"115036040","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2022-02-25DOI: 10.15170/mm.2021.55.04.07
Veronika Keller, Péter Huszka
A TANULMÁNY CÉLJA A tanulmány célja a 2020-as pandémiás helyzet miatt kialakult megváltozott és a járvány 2. hulláma alatti (2020 őszén) fogyasztói-vásárlói szokások feltérképezése volt szekunder és kvalitatív, illetve kvantitatív primer kutatási eredmények alapján. ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN A kutatás első lépéseként 2020 szeptemberében online mini fókuszcsoportos interjúkat készítettünk a családi életciklus különböző szakaszaiban lévő nőkkel. A felmérés második lépéseként 2020 októberében online önkitöltős kérdőív keretében vizsgáltuk a válaszadók élelmiszervásárlási szokásainak változását. A kutatás során a látogatott üzlettípusokat, az online élelmiszervásárlási hajlandóságot és az élelmiszerárak növekedését vizsgáltuk kereszttábla-, illetve varianciaelemzéssel két vásárlói csoportban - a vírus miatt kevesebbszer vásárlók és azok között, akiknek nem változott az élelmiszervásárlási szokása. LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK A kvalitatív kutatás rávilágított, hogy mindhárom vizsgált csoport – fiatalok, középkorúak, idősek – megijedt a vírustól, és változott az élelmiszervásárlási szokásuk, hiszen a járványügyi helyzet előtt gyakrabban jártak vásárolni. A kvantitatív kutatás igazolta, hogy a különböző üzletek ugyanolyan gyakorisággal látogatottak azok között, akiknek megváltozott az élelmiszervásárlási szokása, és akiknek nem. A vírustól félők és emiatt kevesebbszer vásárlók fogékonyabbak az online vásárlás kipróbálására. Összességében a válaszadók úgy gondolják, hogy jelentősen drágultak az élelmiszerek, különösen a kevesebbszer vásárlók. GYAKORLATI JAVASLATOK Az online kiskereskedelem térhódítása mellett a fogyasztók óvatosabbak, tudatosabbak lettek, amit a pandémiás helyzet tovább fokoz. Ugyanakkor úgy gondoljuk, hogy az online élelmiszervásárlás nem válik általánosan elterjedté, a magyar lakosság továbbra is ragaszkodik a fizikai üzletekhez és vásárláshoz.
{"title":"Élelmiszervásárlási szokások a pandémia idején a Nyugat-Dunántúli régióban","authors":"Veronika Keller, Péter Huszka","doi":"10.15170/mm.2021.55.04.07","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/mm.2021.55.04.07","url":null,"abstract":"A TANULMÁNY CÉLJA \u0000A tanulmány célja a 2020-as pandémiás helyzet miatt kialakult megváltozott és a járvány 2. hulláma alatti (2020 őszén) fogyasztói-vásárlói szokások feltérképezése volt szekunder és kvalitatív, illetve kvantitatív primer kutatási eredmények alapján. \u0000ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN \u0000A kutatás első lépéseként 2020 szeptemberében online mini fókuszcsoportos interjúkat készítettünk a családi életciklus különböző szakaszaiban lévő nőkkel. A felmérés második lépéseként 2020 októberében online önkitöltős kérdőív keretében vizsgáltuk a válaszadók élelmiszervásárlási szokásainak változását. A kutatás során a látogatott üzlettípusokat, az online élelmiszervásárlási hajlandóságot és az élelmiszerárak növekedését vizsgáltuk kereszttábla-, illetve varianciaelemzéssel két vásárlói csoportban - a vírus miatt kevesebbszer vásárlók és azok között, akiknek nem változott az élelmiszervásárlási szokása. \u0000LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK \u0000A kvalitatív kutatás rávilágított, hogy mindhárom vizsgált csoport – fiatalok, középkorúak, idősek – megijedt a vírustól, és változott az élelmiszervásárlási szokásuk, hiszen a járványügyi helyzet előtt gyakrabban jártak vásárolni. A kvantitatív kutatás igazolta, hogy a különböző üzletek ugyanolyan gyakorisággal látogatottak azok között, akiknek megváltozott az élelmiszervásárlási szokása, és akiknek nem. A vírustól félők és emiatt kevesebbszer vásárlók fogékonyabbak az online vásárlás kipróbálására. Összességében a válaszadók úgy gondolják, hogy jelentősen drágultak az élelmiszerek, különösen a kevesebbszer vásárlók. \u0000GYAKORLATI JAVASLATOK \u0000Az online kiskereskedelem térhódítása mellett a fogyasztók óvatosabbak, tudatosabbak lettek, amit a pandémiás helyzet tovább fokoz. Ugyanakkor úgy gondoljuk, hogy az online élelmiszervásárlás nem válik általánosan elterjedté, a magyar lakosság továbbra is ragaszkodik a fizikai üzletekhez és vásárláshoz.","PeriodicalId":106701,"journal":{"name":"Marketing & Menedzsment","volume":"10 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-02-25","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"125489140","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
京公网安备 11010802042870号
京ICP备2023020795号-1
扫码关注我们
求助内容：
应助结果提醒方式：