IME - Az egészségügyi vezetők szaklapja最新文献

{"title":"Secondary use of helath data in EU: Exploring the legal challenges of the upcoming European Health Data Space Reguation in light of the findings of the TEHDAS project","authors":"Krisztina Davidovics, Réka Kovács, P. Gaál","doi":"10.53020/ime-2024-ksz-101","DOIUrl":"https://doi.org/10.53020/ime-2024-ksz-101","url":null,"abstract":"Arguably, big data, data processing with advanced ICT solutions and data sharing were accelerated during the end of the 2010s, also fuelled by the COVID-19 pandemic. This latter can be reasonably considered a booster in health care for data-driven digital solutions and regulations, which led to issues concerning both primary and secondary use of digital (electronic) health data. There is an ongoing and comprehensive regulatory effort within the European Union to address the evoked challenges. Regarding the healthcare sector, the European Health Data Space Regulation can be considered a flagship legislation. The main ambition of the European Commission is, on the one hand, to create a common space where natural persons can easily control their electronic health data and, on the other hand, to make it possible for researchers, innovators and policymakers to use these health data sets for common societal purposes in a trusted and secure way based on a specific cross-border digital infrastructure. A European Union project, the Joint Action Towards the European Health Data Space (TEHDAS) has been initiated to support the establishment of the EHDS as regards the secondary use of data. Our analysis identified two important topics: legislative barriers to the secondary use of health data and challenges for citizens’ empowerment, including data altruism. The legal complexity of the ongoing strategic legislative initiatives within the EU poses several challenges for future application. Firstly, there can be a terminological issue based on the lack of a common definition of secondary use of data. Secondly, the regulation of the Member States adjusted to their national health and data utilisation systems can be diverse. Both of these may hinder the desired EU-level harmonisation regarding data-sharing. In this context, the division of regulatory competencies related to health care and the chosen legal basis can be decisive. Overall, the EHDS might be a regulation that can challenge the current legal paradigm of competence distribution among the EU and the Member States regarding digital transition, including data usage in health care. As for the citizens’ empowerment, the goal of an EU-wide ecosystem of health data utilisation requires individuals who are aware of the economic value of their health data and, via practising altruism, want to use these data also for the common good. Specific provisions of the EHDS, such as the right to data portability or the option for opt-out, are definitely for the empowerment of citizens. But, these can also reduce the potential health care-related benefits of data utilisation at both, individual and population level. Altogether, a concert of requirements should be fulfilled for meaningful citizens’ participation, engagement, and practice of data altruism, supported by the complex interplay of the relevant regulations.","PeriodicalId":245518,"journal":{"name":"IME - Az egészségügyi vezetők szaklapja","volume":"136 4","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-05-03","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"141015239","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Telemedicina a hazai gyermekgyógyászati járóbeteg-szakellátásban","authors":"E. Kovács","doi":"10.53020/ime-2024-ksz-102","DOIUrl":"https://doi.org/10.53020/ime-2024-ksz-102","url":null,"abstract":"A telemedicina a járóbeteg-szakellátás egyik lehetséges formája. Az elmúlt években az infokommunikációs technológia fejlődésével egyre inkább elérhető. A COVID-19 járvány és a távolságtartási szabályok felgyorsították elterjedését Magyarországon is. Nemzetközi szakirodalomban hatalmas mennyiségű információ áll rendelkezésre a telemedicina alkalmazhatóságával kapcsolatban gyermekgyógyászati kórképekben. A magyarországi közfinanszírozott ellátás finanszírozási adatbázisának elemzésével a hazai gyakorlat összevethető a külföldi tapasztalatokkal, különösen a gondozás, az életkor, a betegségcsoportok és a területi egyenlőtlenség szempontjából. Bár a telemedicinától a területi egyenlőtlenségek csökkentését várják, az adatok alapján azt lehet megállapítani, hogy magában a telemedicina ellátásban is vannak területi különbségek, sőt ezek betegségcsoportokban különbözőek. A várttal ellentétben nem jelenik meg a kistelepülésen élők túlsúlya a használók között. Az eredmények rámutatnak arra, hogy az egységes országos telemedicina-fejlesztés mellett a regionális szempontokat is figyelembe kell venni ahhoz, hogy az egyenlőtlenségek csökkenjenek.","PeriodicalId":245518,"journal":{"name":"IME - Az egészségügyi vezetők szaklapja","volume":"104 4","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-05-03","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"141016208","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Járóbeteg-irányítási rendszerben történő időpont előjegyzés mérföldköveinek bemutatása a digitális egészségügyet befolyásoló tényezők tükrében","authors":"Andrea Kelen, E. Kovács","doi":"10.53020/ime-2024-ksz-104","DOIUrl":"https://doi.org/10.53020/ime-2024-ksz-104","url":null,"abstract":"A digitális fejlődés és applikációk fejlesztése az egészségügyben is megjelent, mint a hétköznapi élet egyéb területein. Az egészségügy területe azonban a különleges adatok, a különböző egészségi állapotok, és a speciális igények miatt különösen nagy figyelmet igényel. A különböző fejlesztések kidolgozása és bevezetése elött kiemelt jelentőséggel bír a páciensek igényeinek, technikai felkészültségüknek, pozitív és negatív szemléletének felmérése és megértése. A hatékonyan működő és teret hódító digitális felületek egyik legfontosabb pillére az említett szempontok mentén történő fejlesztés. Az internet és az elektronikai eszközök rohamos terjedésével párhuzamosan az élet minden területén törekszenek a digitális fejlődésre és az online tér nyújtotta lehetőségek kihasználására. A digitális egészségügyi fejlesztések külföldi bevezetésének elterjedésének sikereit és kudarcait vizsgálva, számos tényező azonosítható, mely az implementációban szerepet játszik. \u0000Magyarországon Kormányhatározat született a járóbeteg irányítási rendszer korszerűsítésére, mellyel a betegek egyik alapvető jogát, az ellátáshoz való hozzáférést igyekeznek támogatni mind amellett, hogy az egyre erősödő munkaerőhiánnyal küzdő egészségügyről az előjegyzés rendszerének átalakításával terhet vesznek le, hogy az így felszabaduló kapacitás a betegellátásra legyen fordítható. A cikk a járóbeteg irányítás fejlesztésére irányuló kutatás részeként a fent leírt tényezők jelentőségét vizsgálja a digitális előjegyzési rendszer bevezetésekor, és az operatív lépésekre tesz javaslatot a siker érdekében.","PeriodicalId":245518,"journal":{"name":"IME - Az egészségügyi vezetők szaklapja","volume":"183 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-05-03","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"141015355","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Mesterséges intelligencia alapú GPT-modellek felhasználásának lehetőségei és korlátai egészségügyi alkalmazások fejlesztésében","authors":"Viola Angyal, Elek Dinya","doi":"10.53020/ime-2024-ksz-103","DOIUrl":"https://doi.org/10.53020/ime-2024-ksz-103","url":null,"abstract":"Bevezetés: Az internet megjelenése jelentős hatással volt az egészségi állapotokkal kapcsolatos információkeresésre. Az OpenAI által fejlesztett ChatGPT, egy szövegalapú párbeszédre képes generatív mesterséges intelligencia, tovább erősítette ezt a tendenciát. A ChatGPT integrációs lehetőségeinek köszönhetően számos személyre szabott GPT alkalmazás jelent meg az egészségügyi területeken. \u0000Célkitűzés: Munkánk legfőbb célkitűzése az volt, hogy megvizsgáljuk jelenleg milyen személyre szabott GPT modellen alapuló, bármely egészségügyi területet érintő, mesterséges intelligencia-alkalmazások állnak a cikk írásának pillanatában rendelkezésre. \u0000Módszer: Munkánk során egy több, mint 10 000 különböző, személyre szabott GPT alkalmazást tartalmazó adatbázist vizsgáltunk. Összesen 406 db személyre szabott, egészségügyi témával foglalkozó GPT alkalmazást azonosítottunk, melyeket további vizsgálatoknak vettünk alá, míg végül 232 db-ra szűkítettük le a vizsgált alkalmazások listáját. Általunk meghatározott kategóriákba soroltuk őket, végül pedig értékeltük és összehasonlítottuk a nemzetközi irodalomban talált kutatásokkal. \u0000Eredmények: Összesen tíz kategóriába soroltuk az alkalmazásokat, melyek közül a legnépszerűbbek a személyre szabott diéta és fitnesz, valamint a mentális egészség támogatására irányuló fejlesztések voltak. Megállapítható, hogy az egyre fejlődő technológia révén a személyre szabott GPT alkalmazások sokféle szociális segítő szerepét tölthetik be a jövőben, segítve az embereket az élet különböző területein. \u0000Következtetés: Összeségében elmondható, hogy ezek az alkalmazások új távlatokat nyithatnak a személyre szabott egészségügyi segítségnyújtásban, jelentős társadalmi hatással. Nem szabad azonban megfeledkeznünk arról, hogy a technológia kockázatot is rejt magában. A felhasználókat mindig tájékoztatni kell, hogy kritikusan értékeljék a kapott válaszokat és konzultáljanak egészségügyi szakemberrel mielőtt döntést hoznak. \u0000Kulcsszavak: mesterséges intelligencia, személyre szabott GPT, digitális egészségügy, \u0000adatvezérelt egészségügy","PeriodicalId":245518,"journal":{"name":"IME - Az egészségügyi vezetők szaklapja","volume":"193 3","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-05-03","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"141015327","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"A strukturált leletezés jelentősége az egészségügyben","authors":"Réka Bagdy-Bálint, Eszter Frida Pálvölgyi, Bence Németh, N. Rózsa","doi":"10.53020/ime-2024-107","DOIUrl":"https://doi.org/10.53020/ime-2024-107","url":null,"abstract":"Napjaink digitális világa lehetőséget teremt az orvosi diagnosztikus vizsgálatok, terápiás eljárások és kutatási folyamatok rohamos fejlődésére. Az egyetemi szintű kutatótevékenység szempontjából az egyik legnagyobb innovációs jelentőséggel az adatok digitális tárolása és pontos, gyors feldolgozása bír. A strukturált, mindannyiunk számára elérhető és átlátható adattárolás azonban a legtöbb hazai és nemzetközi intézményben máig nem megoldott. \u0000Célunk a korábbi tanulmányok alapján alátámasztani, hogy az egészségügyi ágazatban is egyre nagyobb teret nyer a modern digitális eszközök, elektronikus munkafolyamatok és az innovatív adatfeldolgozási módszerek alkalmazása. Az anamnesztikus és diagnosztikus protokollok és azok követési tendenciájának felmérései alapján szeretnénk bizonyítani, hogy a hatékonyabb betegellátó- és kutatómunka elérése érdekében célszerű az orvosi adatokat egy strukturált leletező rendszerbe felvenni. \u0000A Pubmed/Medline adatbázisban MeSH kifejezések és szabad szöveg felhasználásával elsősorban szisztematikus áttekintő irodalmat kerestünk. Miután a szakirodalom, valamint a saját méréseink alapján is megbizonyosodtunk arról, hogy a strukturált adatgyűjtés és adatértékelés szükséges és ígéretes technika lehet az orvosi diagnózisok, terápia és kutatási folyamatok fejlesztésében, bemutatjuk saját strukturált kiértékelési sablonunkat. \u0000Bár a kutatások főleg a papír alapú és az elektronikus adat közötti különbségre koncentrálnak, a szakirodalomban azonban már újabb tanulmányok eredményei meggyőző bizonyítékot mutatnak arra vonatkozóan, hogy a strukturált és szabványosított adatrögzítés javítja az egészségügyi dokumentáció minőségét. Az általunk kezelt nagy mennyiségű betegdokumentáció ésszerű tárolására egy saját adatbázist építettünk. \u0000Az elektronikus információs rendszerek használata elősegíti az egészségügyi szakemberek dokumentációs tevékenységét. Magának az elektronikus adatnak a minősége különösen fontos a betegellátásban, de az elektronikus egészségügyi dokumentáció (EHR) nélkülözhetetlen információkat szolgáltatnak a minőségbiztosítás szempontjából is. \u0000A strukturált és szabványosított dokumentációs módszer pozitívan befolyásolja a lelet minőségét, valamint lehetőséget teremt az adatok újra felhasználására, de bevezetése a kezdeti időszakban megnövekedett adminisztratív terheket róhat az egészségügyi dolgozók számára.","PeriodicalId":245518,"journal":{"name":"IME - Az egészségügyi vezetők szaklapja","volume":"9 10","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-05-02","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"141018880","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Az intézményválasztás döntési háttere és páciensmotivációja a magánfinanszírozású nagyízületi protetikai műtétek esetében","authors":"Lívia Lengyel, Judit Lám","doi":"10.53020/ime-2024-103","DOIUrl":"https://doi.org/10.53020/ime-2024-103","url":null,"abstract":"Bevezetés A térdprotézis-műtéti páciensek klinikai eredményekkel kapcsolatos elvárásait megismerendő, valamint egy e célra fejlesztett nemzetközi mérőeszköz hazai statisztikai validálása céljából indítottunk kutatást 2023-ban. A kutatás egy részében azt is vizsgáltuk, milyen tényezők játszanak szerepet a magánintézményt választó páciensek döntésében. \u0000Módszerek A kutatás nulladik fázisában a kérdőívet pilot tesztnek vettettük alá mind csípő-, mind térdprotézis-műtéti páciensek körében. A válaszadókat az online térben, közösségi médiában rekrutáltuk tematikus betegcsoportokban, 2023 júliusa és szeptembere között. \u0000Eredmények A minta nagysága 393 fő, melynek 23,15%-a választott a csípő- vagy térdprotézis-műtétre magánkórházat. Jelen tanulmányban ennek a 91, magánkórházat választó páciensnek a motivációját, intézményválasztásának hátterét mutatjuk be. A műtéti helyszín kiválasztásánál az ortopéd sebész személye a leginkább befolyásoló tényező, a magánkórházat választók 87%-a először az operatőrről dönt. \u0000Következtetések Az ortopéd orvos szerepe mellett nem elhanyagolható, milyen információhoz jut hozzá a beteg, legyen az akár állami -, akár magánműtét. A hiteles, a beteg egészségértéséhez illeszkedő széleskörű tájékoztatás mellett a megalapozott döntéshez szükség lenne transzparenciára, mindkét szektor minőségi indikátorainak bemutatására. ","PeriodicalId":245518,"journal":{"name":"IME - Az egészségügyi vezetők szaklapja","volume":"3 3","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-05-02","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"141021231","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Egészségértés a magánegészségügyben","authors":"A. Kiss","doi":"10.53020/ime-2024-102","DOIUrl":"https://doi.org/10.53020/ime-2024-102","url":null,"abstract":"Az egészség, illetve az egészségben eltöltött évek száma a fejlett országokban az életminőség egyik alapvető attribútumaként jelenik meg. Mindeközben a demográfiai válság és a technológiai fejlődés egyre drágábbá teszi az ellátórendszerek működtetését, ezért világszerte keresik azokat az eszközöket és módszereket, melyekkel hatékonyságnövelést lehet elérni. A kommunikáció egyértelműen ilyen eszköz, aminek sikerességét jelentősen befolyásolja a páciensek egészségértési szintje, melyben mindenütt hatalmas eltérések mutatkoznak a népességen belül, ami nagy kihívást jelent a gyógyítási folyamat hatékonysága szempontjából. Jelen cikkemben javaslatot teszek arra vonatkozóan, hogyan lehet megismerni és felhasználni a páciensek egészségértési szintjét mind az intézményi mind az orvos-beteg kommunikáció során. \u0000  \u0000 ","PeriodicalId":245518,"journal":{"name":"IME - Az egészségügyi vezetők szaklapja","volume":"12 2","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-05-02","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"141021997","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"A MENTÁLIS EGÉSZSÉG FELMÉRÉSE AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI GYAKORLATBAN","authors":"Anita Szente-Hajnal, Anett Bagi, Csaba Móczár","doi":"10.53020/ime-2024-105","DOIUrl":"https://doi.org/10.53020/ime-2024-105","url":null,"abstract":"A javuló életfeltételek ellenére a nyugati társadalmakban a mentális panaszok egyre nagyobb mértékben fordulnak elő, a magyar lakosság lelki-mentális állapota pedig nemzetközi viszonylatban is kedvezőtlen. A mentális egészség előfeltétele a jóllétnek, önmagunk ellátásához és a másokkal történő megfelelő interakcióhoz egyformán szükséges. A Kecskeméti Egészségfejlesztési Iroda feladati közé tartozik az ellátási területén élő lakosok lelki egészségének védelme, annak érdekében azonban, hogy a különböző programokat a valós igényekhez igazítsa, fontos tisztában lenni az aktuális mentális egészségi állapotukkal. Jelen felmérés célja az volt, hogy megtaláljuk ehhez azt a módszert, aminek segítségével hatékonyan mérhetjük a vizsgált populáció lelki egészségi állapotát. Az alkalmazott Mentális Egészség Teszt megfelelőnek bizonyult. A tisztán online vizsgálat mellett tableten történő kitöltési lehetőséget is biztosítottunk bizonyos rendezvényeinken, ahol a résztvevők személyes találkozás alkalmával, az Egészségfejlesztési Iroda mentálhigiénés szakemberével történő egyéni beszélgetés keretében válaszolhatták meg a kérdéseket, így szükség esetén célzott, azonnali segítségnyújtásra is lehetőség volt. A tapasztalatok alapján a Kecskemét Járási Egészségfejlesztési Iroda a jövőben is folytatja a Mentális Egészség Teszt használatát a járás településein a lakosság körében különböző színtereken, kiemelten fókuszálva a mentálisan veszélyeztetett csoportokra.","PeriodicalId":245518,"journal":{"name":"IME - Az egészségügyi vezetők szaklapja","volume":"11 17","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-05-02","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"141018748","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"A klinikai gyógyszerész szerepe az elektronikus gyógyszeradminisztrációban","authors":"Ádám Bertalan, Elek Dinya","doi":"10.53020/ime-2024-101","DOIUrl":"https://doi.org/10.53020/ime-2024-101","url":null,"abstract":"A tanulmány a klinikai gyógyszerészek szerepét mutatja be az elektronikus gyógyszeradminisztrációs rendszer bevezetésében és működtetésében a Mosonmagyaróvári Karolina Kórház - Rendelőintézetben. A gyógyszeres terápia hatékonyságának és biztonságának növelése az egészségügyi ellátórendszer minden résztvevőjének jól felfogott érdeke. Kórházunkban a 20 éves múltra visszatekintő centralizált betegszintű gyógyszerelési folyamatának digitális adminisztrációval történő modernizálását tűztük ki célul. Az 1960-as évek óta bizonyított tény, hogy a gyógyszerészek bevonása a gyógyszeres terápia összeállításába és felülvizsgálatába pozitív hatást gyakorol a betegellátás hatékonyságára. A közlemény bemutatja a klinikai gyógyszerészek osztályos tevékenységét, és a gyógyszerelés folyamatát. Az új e-lázlap segítségével naponta 70-90 beteg gyógyszerelését rögzítettük digitálisan, jelentősen csökkentve a gyógyszerelési hibák és ezáltal a gyógyszerek okozta problémák valószínűségét. A papír alapú adminisztrációval összehasonlítva az e-lázlappal sikerült kiküszöbölnünk az adminisztrációs hibák 92%-át a gyógyszerelrendelés folyamatában.  A mérhető eredményeink alapján leszögezhetjük, hogy a klinikai gyógyszerészek kulcsszerepet töltöttek be a fejlesztés végrehajtásában és a folyamat fenntartásában egyaránt. A projektben az eredeti célon túlmutatóan gyógyszeradminisztráció mellett a gyógyszerészi kompetenciát is sikeresen terjesztettük ki azáltal, hogy a szükséges gyógyszerészi jelenlét magával hozta a gyógyszerészi revízió, és részben a gyógyszerelés egyeztetés kivitelezésének lehetőségét is.","PeriodicalId":245518,"journal":{"name":"IME - Az egészségügyi vezetők szaklapja","volume":"27 19","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-05-02","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"141019569","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Az újraélesztési lánc fejlesztésének lehetőségei - egy országos adatokra épülő kutatás tanulságai","authors":"Gergely Mikesy, Éva Belicza, Erika Sinka Lászlóné Adamik","doi":"10.53020/ime-2024-104","DOIUrl":"https://doi.org/10.53020/ime-2024-104","url":null,"abstract":"Bevezetés: A kórházi körülmények között bekövetkező szívhalál alapvetően gyakori eseménynek minősül. Az okok feltérképezése segíthet a megelőzésben, mert bár vannak olyan kórképek, amelyek esetében a kórházi körülmények között fellépő hirtelen szívmegálláskor esetén tökéletesen végrehajtott reanimáció sem hozhat pozitív eredményt, törekedni kell arra, hogy az újraélesztési folyamat megfelelő módon történjen, ne függhessen annak szervezettségétől a beteg túlélési esélye. \u0000Célkitűzés: Célunk, hogy felhívjuk a figyelmet az egészségügyi intézményekben végzett újraélesztések eredményességének növelési lehetőségeire. \u0000Módszer: A témában készült kutatás, valamint az azóta a NEVES rendszerbe érkezett adatok feldolgozása alapján mutatunk be összefüggéseket, illetve szakirodalmi- és intézményi jógyakorlatok bemutatásán keresztül igyekszünk fejlesztési javaslatokat bemutatni. \u0000Eredmények: Felmérésünk szerint hazánkban a kórházi körülmények között bekövetkezett szívhalálok reanimációinak során jelentős intézményi, osztályos, és eszköz rendelkezésre állási különbségek fedezhetők fel. Érdemes minden intézménynek saját felmérést készíteni tehát, viszont az az adatokból, és a bevont szakértők véleménye alapján is látszik, hogy az oktatásban, és a kommunikációs fejlesztések terén is több hazai intézményben lehetne újításokat bevezetni. \u0000Megbeszélés: Az intézményi szintű eredményesség javulásának egyik fontos kritériuma az ellátási feltételek megfelelőségének biztosítása, ugyanakkor az eszközös, és humán erőforrás fejlesztések, az újraélesztés, valamint az újraélesztési lánc működésének oktatása, valamint az intézményi kommunikáció javítása is a kórházak eredményességét javíthatják.  \u0000Következtetés: Az újraélesztési lánc intézményi működése egy nagyon komplex folyamat, ahol a jól működő gyakorlat nem mindig párosul a sikeres újraélesztésekkel. Jelen közlemény célja az, hogy bemutassa az újraélesztési lánc esetleges hibás működése mögött meghúzódó okokat, és ezekre adekvát megoldási javaslatokat, működő jógyakorlatokat mutasson meg.","PeriodicalId":245518,"journal":{"name":"IME - Az egészségügyi vezetők szaklapja","volume":"16 8","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-05-02","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"141018926","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}