Renáta W. Ungváry, Veronika Bóné, Katalin Kutas, Judit Gabriella Juhászné Kun
A szoptatás egészségre, pszichoszociális fejlődésre gyakorolt pozitív hatásai miatt a szoptatástámogatás a prevenció egyik leghatékonyabb eszköze. Különlegessége abban rejlik, hogy a szoptatás és az anyatejes táplálás jótékony hatása nemcsak a gyermeken, hanem a szoptató édesanyán is hosszútávon, költségeket nem, vagy alig termelve érvényesül. Az egészségügyi ellátórendszeren keresztül megvalósuló szoptatástámogatás minőségének fejlesztése az interdiszciplinaritás jelenleginél kiterjedtebb megvalósulásán, és a humán laktációval kapcsolatos ismeretek megfelelő mélységű oktatásán keresztül lehetséges. Az anya-csecsemő diád ellátásában mindkettőjük szempontjainak érvényesülniük kell. Ha ez nem történik meg, az esetek többségében jelentősen rövidül a szoptatás időtartama és a komorbiditások aránya is nő. Áttekintésünkben bemutatjuk, milyen interdiszciplináris fejlődési lehetőségek állnak a szoptatástámogatásban dolgozók előtt, kitérünk egy új specializáció, a laktációs szaktanácsadó, valamint a szükséges oktatási háttér bemutatására.
{"title":"Interdiszciplinaritás a szoptatás támogatásában","authors":"Renáta W. Ungváry, Veronika Bóné, Katalin Kutas, Judit Gabriella Juhászné Kun","doi":"10.53020/ime-2021-205","DOIUrl":"https://doi.org/10.53020/ime-2021-205","url":null,"abstract":"A szoptatás egészségre, pszichoszociális fejlődésre gyakorolt pozitív hatásai miatt a szoptatástámogatás a prevenció egyik leghatékonyabb eszköze. Különlegessége abban rejlik, hogy a szoptatás és az anyatejes táplálás jótékony hatása nemcsak a gyermeken, hanem a szoptató édesanyán is hosszútávon, költségeket nem, vagy alig termelve érvényesül. Az egészségügyi ellátórendszeren keresztül megvalósuló szoptatástámogatás minőségének fejlesztése az interdiszciplinaritás jelenleginél kiterjedtebb megvalósulásán, és a humán laktációval kapcsolatos ismeretek megfelelő mélységű oktatásán keresztül lehetséges. Az anya-csecsemő diád ellátásában mindkettőjük szempontjainak érvényesülniük kell. Ha ez nem történik meg, az esetek többségében jelentősen rövidül a szoptatás időtartama és a komorbiditások aránya is nő. Áttekintésünkben bemutatjuk, milyen interdiszciplináris fejlődési lehetőségek állnak a szoptatástámogatásban dolgozók előtt, kitérünk egy új specializáció, a laktációs szaktanácsadó, valamint a szükséges oktatási háttér bemutatására.","PeriodicalId":245518,"journal":{"name":"IME - Az egészségügyi vezetők szaklapja","volume":"3 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"130877109","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A közigazgatás eredménytermékeivel kapcsolatos magas minőségi elvárásoknak való megfeleléshez és az ehhez szükséges erőforrások biztosításához újszerű eszközökre van szükség a tudásmenedzsmentben. Jelen közleményben egy olyan tudástár (repozitórium) felépítésének leírását mutatjuk be, ami a technológia-értékelési szakvélemények elkészítését támogatja, és emellett számos szervezeti célkitűzés elérését is szolgálja.
{"title":"Tudásmenedzsment az egészségügyi közigazgatásban: egy tudástár felépítésének tapasztalatai","authors":"G. Merész","doi":"10.53020/ime-2021-208","DOIUrl":"https://doi.org/10.53020/ime-2021-208","url":null,"abstract":"A közigazgatás eredménytermékeivel kapcsolatos magas minőségi elvárásoknak való megfeleléshez és az ehhez szükséges erőforrások biztosításához újszerű eszközökre van szükség a tudásmenedzsmentben. Jelen közleményben egy olyan tudástár (repozitórium) felépítésének leírását mutatjuk be, ami a technológia-értékelési szakvélemények elkészítését támogatja, és emellett számos szervezeti célkitűzés elérését is szolgálja.","PeriodicalId":245518,"journal":{"name":"IME - Az egészségügyi vezetők szaklapja","volume":"1 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"128910692","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Az energiatartalomban megfelelő, a tápanyagokat kiegyensúlyozott arányban tartalmazó kórházi étrend a betegségek terápiájának fontos eleme. Cikkünkben a kórházi étrend szerepét és jelenlegi hazai helyzetét vizsgáljuk a terápia hatékonyságának és a betegellátás színvonalának növelése érdekében. Módszer: nemzetközi kutatások eredményeinek és javaslatainak a hazai helyzethez való viszonyítása, figyelembe véve a jogszabályban lefektetett előírásokat és a gyakorlat tapasztalatait. Megállapítások: bizonyos helyzetek (pl. magas malnutríció rizikó, módosított textúrájú diéták) gyakrabban járnak együtt elégtelen energia- és tápanyagbevitellel, így fokozott figyelmet kell fordítani a dieto- és táplálásterápia megtervezésére. Amennyiben a fekvőbeteg-ellátási intézmények diétája nem tudja biztosítani a beteg rehabilitációjához szükséges létfontosságú tápanyagokat, úgy az étrendet gyógyászati célra szánt tápszerrel, tápszerekkel kell kiegészíteni. A betegélelmezés szubjektív és objektív megítélése javítható a szakmában jártas törvény- és döntéshozók egészség- és táplálkozáspolitika iránti elkötelezettségével (jogszabályi háttér részletesebb kidolgozása és a kórházi étkezésre fordítható minimum napi norma emelése), és a dietetikusok individuális betegellátásba való hathatósabb bevonásával.
{"title":"A kórházi étrend hazai helyzete és a tápszeres kiegészítés jelentősége a betegellátásban","authors":"Nóra Zsófia Nagy, S. Molnár, Márta Veresné Bálint","doi":"10.53020/ime-2021-403","DOIUrl":"https://doi.org/10.53020/ime-2021-403","url":null,"abstract":"Az energiatartalomban megfelelő, a tápanyagokat kiegyensúlyozott arányban tartalmazó kórházi étrend a betegségek terápiájának fontos eleme. Cikkünkben a kórházi étrend szerepét és jelenlegi hazai helyzetét vizsgáljuk a terápia hatékonyságának és a betegellátás színvonalának növelése érdekében. Módszer: nemzetközi kutatások eredményeinek és javaslatainak a hazai helyzethez való viszonyítása, figyelembe véve a jogszabályban lefektetett előírásokat és a gyakorlat tapasztalatait. Megállapítások: bizonyos helyzetek (pl. magas malnutríció rizikó, módosított textúrájú diéták) gyakrabban járnak együtt elégtelen energia- és tápanyagbevitellel, így fokozott figyelmet kell fordítani a dieto- és táplálásterápia megtervezésére. Amennyiben a fekvőbeteg-ellátási intézmények diétája nem tudja biztosítani a beteg rehabilitációjához szükséges létfontosságú tápanyagokat, úgy az étrendet gyógyászati célra szánt tápszerrel, tápszerekkel kell kiegészíteni. A betegélelmezés szubjektív és objektív megítélése javítható a szakmában jártas törvény- és döntéshozók egészség- és táplálkozáspolitika iránti elkötelezettségével (jogszabályi háttér részletesebb kidolgozása és a kórházi étkezésre fordítható minimum napi norma emelése), és a dietetikusok individuális betegellátásba való hathatósabb bevonásával.","PeriodicalId":245518,"journal":{"name":"IME - Az egészségügyi vezetők szaklapja","volume":"24 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"125710333","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Veronika Bóné, Renáta W. Ungváry, Judit Gabriella Juhászné Kun, Katalin Kutas, Krisztina Gitidiszné Gyetván, László Gárdos
A tanulmány röviden összefoglalja a szoptatás gyakorlatának közelmúltbeli trendjeit és a szoptatástámogatás történetének fordulópontjait. A XX. században tapasztalható csökkenést a társadalom egészségével foglalkozó szakemberek sürgető jelzései és a WHO által kiadott iránymutatások segítségével sikerült visszafordítani. Következő lépésként egységes monitorozási rendszert hívtak életre. A World Breastfeeding Trends Initiative (WBTi) részletes szempontrendszert kínál a kormányzatoknak a beavatkozások hatékonyságának mérésére. Magyarországon 2020-ban alakult újjá a szoptatás és a családbarát ellátás támogatásának érdekében a Szoptatást Támogató Nemzeti Bizottság, amelynek célja, hogy széles körű társadalmi szemléletformálással növelje a szoptatott csecsemők számát.
{"title":"Nemzeti és nemzetközi szoptatási stratégiák tanulságai","authors":"Veronika Bóné, Renáta W. Ungváry, Judit Gabriella Juhászné Kun, Katalin Kutas, Krisztina Gitidiszné Gyetván, László Gárdos","doi":"10.53020/ime-2021-106","DOIUrl":"https://doi.org/10.53020/ime-2021-106","url":null,"abstract":"A tanulmány röviden összefoglalja a szoptatás gyakorlatának közelmúltbeli trendjeit és a szoptatástámogatás történetének fordulópontjait. A XX. században tapasztalható csökkenést a társadalom egészségével foglalkozó szakemberek sürgető jelzései és a WHO által kiadott iránymutatások segítségével sikerült visszafordítani. Következő lépésként egységes monitorozási rendszert hívtak életre. A World Breastfeeding Trends Initiative (WBTi) részletes szempontrendszert kínál a kormányzatoknak a beavatkozások hatékonyságának mérésére. Magyarországon 2020-ban alakult újjá a szoptatás és a családbarát ellátás támogatásának érdekében a Szoptatást Támogató Nemzeti Bizottság, amelynek célja, hogy széles körű társadalmi szemléletformálással növelje a szoptatott csecsemők számát.","PeriodicalId":245518,"journal":{"name":"IME - Az egészségügyi vezetők szaklapja","volume":"10 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"129043465","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Tamás Palicz, Tibor Sas, Z. Szabó, T. Tóth, József Tisóczki, Balázs Bencsik, Tamás Joó
Az elmúlt években, de különösen a COVID-19 járvány alatt az egészségügyi intézmények elleni kibertámadások száma jelentősen növekedett. A növekedés hátterében nemcsak az egészségügyi adatok felértékelődése áll, hanem az egészségügy, mint létfontosságú infrastruktúra sérülékenysége is növeli a rendszer kiszolgáltatottságát. A támadások speciális fajtája a zsarolóvírus támadás, amelynek felismerése és megelőzése különösen fontossá vált a mostani időszakban, hiszen a napi működési folyamatok veszélyeztetése, az egyébként is szűkös kapacitások gyors átszervezése a betegek ellátását és biztonságát veszélyeztető kényszerhelyzetet teremthet. A cikk célja, hogy az észlelt magyarországi zsarolóvírus támadások esetein keresztül bemutassa a szükséges teendőket.
{"title":"Magyar kórházakban előfordult zsarolóvírus támadások esetei","authors":"Tamás Palicz, Tibor Sas, Z. Szabó, T. Tóth, József Tisóczki, Balázs Bencsik, Tamás Joó","doi":"10.53020/ime-2021-105","DOIUrl":"https://doi.org/10.53020/ime-2021-105","url":null,"abstract":"Az elmúlt években, de különösen a COVID-19 járvány alatt az egészségügyi intézmények elleni kibertámadások száma jelentősen növekedett. A növekedés hátterében nemcsak az egészségügyi adatok felértékelődése áll, hanem az egészségügy, mint létfontosságú infrastruktúra sérülékenysége is növeli a rendszer kiszolgáltatottságát. A támadások speciális fajtája a zsarolóvírus támadás, amelynek felismerése és megelőzése különösen fontossá vált a mostani időszakban, hiszen a napi működési folyamatok veszélyeztetése, az egyébként is szűkös kapacitások gyors átszervezése a betegek ellátását és biztonságát veszélyeztető kényszerhelyzetet teremthet. A cikk célja, hogy az észlelt magyarországi zsarolóvírus támadások esetein keresztül bemutassa a szükséges teendőket.","PeriodicalId":245518,"journal":{"name":"IME - Az egészségügyi vezetők szaklapja","volume":"546 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"114200581","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A cikkben egy új, innovatív gyorstesztet mutatunk be, mellyel közvetlenül a beteg mintájából ki lehet mutatni a legjelentősebb antibakteriális rezisztenciamechanizmusokat. A francia NG Biotech cég által kifejlesztett eszközt – az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (European Institute of Innovation and Technology – EIT Health) által finanszírozott, és Magyarországon a Semmelweis Egyetem, illetve a Dél-Pesti Centrumkórház részvételével zajló – AMR DetecTool projekt keretei között vizsgáljuk és összehasonlítjuk a jelenleg használt standard módszerekkel.
{"title":"Innovatív mikrobiológiai diagnosztikai gyorsteszt az antibiotikumrezisztencia terjedése ellen","authors":"Szilvia Farkas, Z. Aszalós, D. Szabó","doi":"10.53020/ime-2021-209","DOIUrl":"https://doi.org/10.53020/ime-2021-209","url":null,"abstract":"A cikkben egy új, innovatív gyorstesztet mutatunk be, mellyel közvetlenül a beteg mintájából ki lehet mutatni a legjelentősebb antibakteriális rezisztenciamechanizmusokat. A francia NG Biotech cég által kifejlesztett eszközt – az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (European Institute of Innovation and Technology – EIT Health) által finanszírozott, és Magyarországon a Semmelweis Egyetem, illetve a Dél-Pesti Centrumkórház részvételével zajló – AMR DetecTool projekt keretei között vizsgáljuk és összehasonlítjuk a jelenleg használt standard módszerekkel.","PeriodicalId":245518,"journal":{"name":"IME - Az egészségügyi vezetők szaklapja","volume":"6 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"122778738","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A magyar egészségügyben megfigyelhető szakemberhiány jelentős problémát jelent, mely tendencia az utóbbi évtizedben a védőnői ellátás területén is aggasztó mértéket öltött. A védőnő képzőhelyi műhely munkacsoport tagjai felismerve a pálya elhagyásából fakadó problémákat, leíró jellegű keresztmetszeti vizsgálatot indítottak, a pályaelhagyás motivációinak a feltárása, a pályaelhagyást elősegítő háttér tényezőknek az azonosítása céljából. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a hivatás elhagyásához vezető leggyakoribb tényező a védőnői hivatás alacsony anyagi (84% 95% MT:73-93) és erkölcsi (54% 95% MT: 41-66) elismertsége volt, ezt követték a nagy leterheltséggel (53%; MT:41-66), az életpálya- modell hiányával (45%; MT: 34-57) és a nem egyértelmű kompetenciákkal (46%; MT:34-60) kapcsolatban álló változók. A védőnői hivatás jelentős tradíciókkal bír, az elismertség növelése komplex, többtényezős feladat, a fejlődés útja a hivatás professzionalizálódása felé vezet, melyben a képzésben résztvevő felsőoktatási intézményeknek jelentős szerepe van.
{"title":"A védőnők pályaelhagyásának vizsgálata","authors":"Anikó Gyulai, Csilla Árváné Egri, Andrea Fogarasi-Grenczer, Renáta Jávorné Erdei, Ilona Karácsony, Éva Kissné Dányi, Orsolya Tobak, Lászlóné Kispéter","doi":"10.53020/ime-2021-202","DOIUrl":"https://doi.org/10.53020/ime-2021-202","url":null,"abstract":"A magyar egészségügyben megfigyelhető szakemberhiány jelentős problémát jelent, mely tendencia az utóbbi évtizedben a védőnői ellátás területén is aggasztó mértéket öltött. A védőnő képzőhelyi műhely munkacsoport tagjai felismerve a pálya elhagyásából fakadó problémákat, leíró jellegű keresztmetszeti vizsgálatot indítottak, a pályaelhagyás motivációinak a feltárása, a pályaelhagyást elősegítő háttér tényezőknek az azonosítása céljából. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a hivatás elhagyásához vezető leggyakoribb tényező a védőnői hivatás alacsony anyagi (84% 95% MT:73-93) és erkölcsi (54% 95% MT: 41-66) elismertsége volt, ezt követték a nagy leterheltséggel (53%; MT:41-66), az életpálya- modell hiányával (45%; MT: 34-57) és a nem egyértelmű kompetenciákkal (46%; MT:34-60) kapcsolatban álló változók. A védőnői hivatás jelentős tradíciókkal bír, az elismertség növelése komplex, többtényezős feladat, a fejlődés útja a hivatás professzionalizálódása felé vezet, melyben a képzésben résztvevő felsőoktatási intézményeknek jelentős szerepe van.","PeriodicalId":245518,"journal":{"name":"IME - Az egészségügyi vezetők szaklapja","volume":"214 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"130982509","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Az egészségügy finanszírozása és fenntarthatósága kapcsán kiemelt fontosságú a bizonyítékokon alapuló döntéshozatal. Napjaink diszruptív trendjei – például a digitalizáció, az adatvezérelt rendszerek, és természetesen a COVID-19 járvány – illetve az egészségügyi rendszerek átalakulása következtében kiemelt szerep juthat a multidiszciplináris egészségügyi technológiaértékelés (Health Technology Assessment, HTA) területének. Magyar országon 2004 óta működik a HTA-val kapcsolatos feladatokat ellátó, társadalombiztosítási befogadási folyamatban döntéstámogató szereppel bíró Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet Technológia-értékelő Főosztálya (TÉF). Európai szinten a European Network for Health Technology Assessment (EUnetHTA) tekinthető az egyik legnagyobb volumenű nemzetközi kezdeményezésnek a területen, mely 2021-ben 29 országból 81 szervezetet ölelt fel. Az EUnetHTA számos eszköze és közös értékelése segíti a tagállamokat, ennek keretében jött létre a HTA Core Model, a gyártókkal folytatott korai tudományos konzultációk, vagy a befogadást követő tudományos bizonyítékok előállítását célzó pilotok. A jövőt illetően kiemelendő, hogy 2021 második felét követően jelentős átalakulás veszi kezdetét az európai technológiaértékelésben – így az EUnetHTA hálózat évtizedes együttműködése nem folytatódik tovább jelen formájában. Az átalakulás egyik fő hajtóereje az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa által 2021 júniusában elfogadott HTA szabályozás. Az EUnetHTA által kidolgozott jövőbeli HTA együttműködés modellje (FMC) és az elmúlt 15 év nemzetközi tapasztalatai alapján állítható, hogy az ellátórendszerben megjelenő számos lehetőségre és kihívásra megfelelő választ tud majd adni az európai HTA közösség. A végső cél pedig továbbra is a betegek számára hozzáférhető és fenntartható egészségügyi szolgáltatások biztosítása, illetve a társadalom egészségi állapotának javítása lesz.
{"title":"Az egészségügyi technológiaértékelés múltja, jelene és jövője – nemzetközi perspektívából","authors":"Péter Szegner","doi":"10.53020/ime-2021-206","DOIUrl":"https://doi.org/10.53020/ime-2021-206","url":null,"abstract":"Az egészségügy finanszírozása és fenntarthatósága kapcsán kiemelt fontosságú a bizonyítékokon alapuló döntéshozatal. Napjaink diszruptív trendjei – például a digitalizáció, az adatvezérelt rendszerek, és természetesen a COVID-19 járvány – illetve az egészségügyi rendszerek átalakulása következtében kiemelt szerep juthat a multidiszciplináris egészségügyi technológiaértékelés (Health Technology Assessment, HTA) területének. Magyar országon 2004 óta működik a HTA-val kapcsolatos feladatokat ellátó, társadalombiztosítási befogadási folyamatban döntéstámogató szereppel bíró Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet Technológia-értékelő Főosztálya (TÉF). Európai szinten a European Network for Health Technology Assessment (EUnetHTA) tekinthető az egyik legnagyobb volumenű nemzetközi kezdeményezésnek a területen, mely 2021-ben 29 országból 81 szervezetet ölelt fel. Az EUnetHTA számos eszköze és közös értékelése segíti a tagállamokat, ennek keretében jött létre a HTA Core Model, a gyártókkal folytatott korai tudományos konzultációk, vagy a befogadást követő tudományos bizonyítékok előállítását célzó pilotok. A jövőt illetően kiemelendő, hogy 2021 második felét követően jelentős átalakulás veszi kezdetét az európai technológiaértékelésben – így az EUnetHTA hálózat évtizedes együttműködése nem folytatódik tovább jelen formájában. Az átalakulás egyik fő hajtóereje az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa által 2021 júniusában elfogadott HTA szabályozás. Az EUnetHTA által kidolgozott jövőbeli HTA együttműködés modellje (FMC) és az elmúlt 15 év nemzetközi tapasztalatai alapján állítható, hogy az ellátórendszerben megjelenő számos lehetőségre és kihívásra megfelelő választ tud majd adni az európai HTA közösség. A végső cél pedig továbbra is a betegek számára hozzáférhető és fenntartható egészségügyi szolgáltatások biztosítása, illetve a társadalom egészségi állapotának javítása lesz.","PeriodicalId":245518,"journal":{"name":"IME - Az egészségügyi vezetők szaklapja","volume":"40 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"122872563","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Az IME – A kórházi vezetők szaklapja immáron tíz éve indította infekciókontroll rovatát és azóta évente rendez tematikus konferenciákat az egészségügyi ellátással kapcsolatban fellépő fertőzések nyomon követesének, megelőzésének, és a megelőző tevékenység kiterjesztésének kérdéskörében. A X. jubileumi konferencia ezúttal a betegbiztonsággal egészült ki, így vált teljessé a betegek biztonságos gyógyulásának és egészségük megőrzésének biztosítása. Az elmúlt tíz esztendő törekvéseit tekinti át ez az írás.
{"title":"Tíz év múltán – Az IME a nozokomiális fertőzésekkel szemben","authors":"István Dr. Barcs","doi":"10.53020/ime-2021-302","DOIUrl":"https://doi.org/10.53020/ime-2021-302","url":null,"abstract":"Az IME – A kórházi vezetők szaklapja immáron tíz éve indította infekciókontroll rovatát és azóta évente rendez tematikus konferenciákat az egészségügyi ellátással kapcsolatban fellépő fertőzések nyomon követesének, megelőzésének, és a megelőző tevékenység kiterjesztésének kérdéskörében. A X. jubileumi konferencia ezúttal a betegbiztonsággal egészült ki, így vált teljessé a betegek biztonságos gyógyulásának és egészségük megőrzésének biztosítása. Az elmúlt tíz esztendő törekvéseit tekinti át ez az írás.","PeriodicalId":245518,"journal":{"name":"IME - Az egészségügyi vezetők szaklapja","volume":"12 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"127721901","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Ede Kékes, István Barna, Tennó Daiki, Gergely Dankovics
A magas vérnyomás olyan kardiovaszkuláris kockázati tényező, melynek korai felderítése nagymértékben elősegíti a kardiovaszkuláris betegségek megelőzését. A magas vérnyomás időben történő felismerését szolgálják az időszakos népegészségügyi szűrések. Vizsgálatunk célja, hogy bemutassuk a felnőttkori hipertónia-prevalencia, a szisztolés és diasztolés értékek változását 2010 és 2018 között Magyarországon egy mobil népegészségügyi szűrési rendszer által nyert adatok alapján. Betegek és módszer. 2010-2018 között 72 857 nő (átlag életkor 42,3 ±13,9 év) és 61563 férfi (átlag életkor 42,2 ±13,9 év) adatait elemeztük. Vizsgáltuk a vérnyomás átlagok (szisztolés, diasztolés és pulzus nyomás), a hipertónia stádiumok, a szisztolés nyomás eloszlás változását éves bontásban és korcsoportok szerint. Eredmények. 2010 és 2011-hez képest a következő években folyamatosan csökkent a hipertónia (vérnyomás 140/90 Hgmm felett) százalékos előfordulása, és ezzel együtt szignifikánsan kisebb lett a 2. és 3. stádiumba sorolt egyének aránya is. A szisztolés nyomás a kor előrehaladásával egyre nőtt, míg a diasztolés nyomás az 56. évtől kezdődően csökkent és a vérnyomás olló kinyílásával párhuzamosan a pulzusnyomás egyre nagyobb lett. Az egymást követő három időperiódusban (2010-2011, 2014-2015 és 2017-2018) a vérnyomás olló nyitási szélessége egyre kisebb lett, ezzel együtt a szisztolés nyomás átlagok alacsonyabb szintre kerültek és a pulzusnyomás csökkent. A jelenségek mögött dominánsan a szisztolés nyomás csökkenése állt minden korcsoportban, Nőknél a változás nagyobb mértékű volt. Ez kifejeződött a szisztolés nyomás eloszlási görbék alaki és numerikus jellemzőiben is. Az eloszlási görbék jellegzetes változásait az okozta, hogy a második és különösen a harmadik időperiódusban jelentősen csökkent a magas szisztolés értékek aránya a közép és idős korban, a 2010. és 2011. évekhez viszonyítva. Az ismert (bevallott) és mért hipertónia közötti különbség is szignifikánsan csökkent. Következtetések. Hazánkban a hipertóniások, ezen belül főleg a 3. stádiumba soroltak prevalenciája 2010-től kezdve 2018-ig folyamatosan csökkent, és ez érvényesült az idősebb korcsoportokban is. A jelenség hátterében a hipertóniás egyének nagyobb arányú felderítése, valamint a sikeresebb célérték elérés állhat.
{"title":"A vérnyomás értékek és a magas vérnyomás incidenciájának változása a magyar felnőtt populációban 2010-2018 között, a hazai népegészségügyi szűrés adatai alapján","authors":"Ede Kékes, István Barna, Tennó Daiki, Gergely Dankovics","doi":"10.53020/ime-2021-103","DOIUrl":"https://doi.org/10.53020/ime-2021-103","url":null,"abstract":"A magas vérnyomás olyan kardiovaszkuláris kockázati tényező, melynek korai felderítése nagymértékben elősegíti a kardiovaszkuláris betegségek megelőzését. A magas vérnyomás időben történő felismerését szolgálják az időszakos népegészségügyi szűrések. Vizsgálatunk célja, hogy bemutassuk a felnőttkori hipertónia-prevalencia, a szisztolés és diasztolés értékek változását 2010 és 2018 között Magyarországon egy mobil népegészségügyi szűrési rendszer által nyert adatok alapján. Betegek és módszer. 2010-2018 között 72 857 nő (átlag életkor 42,3 ±13,9 év) és 61563 férfi (átlag életkor 42,2 ±13,9 év) adatait elemeztük. Vizsgáltuk a vérnyomás átlagok (szisztolés, diasztolés és pulzus nyomás), a hipertónia stádiumok, a szisztolés nyomás eloszlás változását éves bontásban és korcsoportok szerint. Eredmények. 2010 és 2011-hez képest a következő években folyamatosan csökkent a hipertónia (vérnyomás 140/90 Hgmm felett) százalékos előfordulása, és ezzel együtt szignifikánsan kisebb lett a 2. és 3. stádiumba sorolt egyének aránya is. A szisztolés nyomás a kor előrehaladásával egyre nőtt, míg a diasztolés nyomás az 56. évtől kezdődően csökkent és a vérnyomás olló kinyílásával párhuzamosan a pulzusnyomás egyre nagyobb lett. Az egymást követő három időperiódusban (2010-2011, 2014-2015 és 2017-2018) a vérnyomás olló nyitási szélessége egyre kisebb lett, ezzel együtt a szisztolés nyomás átlagok alacsonyabb szintre kerültek és a pulzusnyomás csökkent. A jelenségek mögött dominánsan a szisztolés nyomás csökkenése állt minden korcsoportban, Nőknél a változás nagyobb mértékű volt. Ez kifejeződött a szisztolés nyomás eloszlási görbék alaki és numerikus jellemzőiben is. Az eloszlási görbék jellegzetes változásait az okozta, hogy a második és különösen a harmadik időperiódusban jelentősen csökkent a magas szisztolés értékek aránya a közép és idős korban, a 2010. és 2011. évekhez viszonyítva. Az ismert (bevallott) és mért hipertónia közötti különbség is szignifikánsan csökkent. Következtetések. Hazánkban a hipertóniások, ezen belül főleg a 3. stádiumba soroltak prevalenciája 2010-től kezdve 2018-ig folyamatosan csökkent, és ez érvényesült az idősebb korcsoportokban is. A jelenség hátterében a hipertóniás egyének nagyobb arányú felderítése, valamint a sikeresebb célérték elérés állhat.","PeriodicalId":245518,"journal":{"name":"IME - Az egészségügyi vezetők szaklapja","volume":"73 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"127364340","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
京公网安备 11010802042870号
京ICP备2023020795号-1
扫码关注我们
求助内容：
应助结果提醒方式：