Erika Sinka Lászlóné Adamik, É. Belicza, Irina Ugrin, Edit Pató
A nyomási fekélyek előfordulása gyakori probléma a fekvőbeteg ellátásban és jelentős terhet képviselnek mind a beteg, mind az ellátók számára, habár kialakulásuk sok esetben megelőzhető lenne. Dolgozatunk célja, hogy bemutassuk a NEVES jelentési rendszerbe érkezett adatok elemzéséből kiindulva a nyomási fekélyek kialakulásának általános okait és az azokhoz kapcsolódó megelőzési lehetőségeket, valamint ajánlásokat fogalmazzunk meg elkerülésükre. A NEVES rendszerbe az adatfeldolgozás megkezdéségig 2.579 nyomási fekély adatait jelentették. Ezeket az adatokat statisztikailag elemeztük, és minőségfejlesztési technikákat is alkalmazva kerestük a nyomási fekélyek kialakulásában szerepet játszó okokat. A témában végzett szakirodalmi kutatásból és szakértői egyeztetésekből nyert információkat is tartalmazó kutatást felhasználva, valamint a szakirodalmakat áttekintve rendszereztük az okokat és megelőzési lehetőségeket. A kutatás során feltárt, a nyomási fekély kialakulásához vezető általános okokat 12 csoportba soroltuk. Az elemzések eredményei közül kiemelendő, hogy a kockázatfelmérés és a megelőzést célzó protokoll megléte ellenére nagy arányban észlelik előrehaladott stádiumban a nyomási fekélyeket, ami rendszerszintű problémák jelenlétére utal. A megelőzésben kiemelt szerepet játszik a helyesen elvégzett kockázatfelmérés, a megfelelő prevenciós eszköz helyes alkalmazása és a munkatársak naprakész ismerete. Ez utóbbiban nagy jelentősége van annak, hogy a szakmai evidenciák hogyan és mennyi idő elteltével kerülnek át a napi gyakorlatba. A nyomási fekély kialakulásának hátterében álló okok nagyon sokrétűek lehetnek. Ahhoz, hogy felfedjük egy adott intézményben az ott előforduló rendszerszintű problémákat, elemezni szükséges a bekövetkezett eseményeket, ehhez pedig adatokat kell gyűjteni. Az intézményi működésből adódó problémák megelőzése érdekében oki kutatást kell végezni, amelynek eredményei alapján megtett célzott intézkedésekkel csökkenthető az események előfordulása.
{"title":"A nyomási fekély kialakulásának okai a NEVES jelentési rendszerből származó adatok alapján és gondolatok a megelőzés lehetőségeiről","authors":"Erika Sinka Lászlóné Adamik, É. Belicza, Irina Ugrin, Edit Pató","doi":"10.53020/ime-2022-304","DOIUrl":"https://doi.org/10.53020/ime-2022-304","url":null,"abstract":"A nyomási fekélyek előfordulása gyakori probléma a fekvőbeteg ellátásban és jelentős terhet képviselnek mind a beteg, mind az ellátók számára, habár kialakulásuk sok esetben megelőzhető lenne. Dolgozatunk célja, hogy bemutassuk a NEVES jelentési rendszerbe érkezett adatok elemzéséből kiindulva a nyomási fekélyek kialakulásának általános okait és az azokhoz kapcsolódó megelőzési lehetőségeket, valamint ajánlásokat fogalmazzunk meg elkerülésükre. A NEVES rendszerbe az adatfeldolgozás megkezdéségig 2.579 nyomási fekély adatait jelentették. Ezeket az adatokat statisztikailag elemeztük, és minőségfejlesztési technikákat is alkalmazva kerestük a nyomási fekélyek kialakulásában szerepet játszó okokat. A témában végzett szakirodalmi kutatásból és szakértői egyeztetésekből nyert információkat is tartalmazó kutatást felhasználva, valamint a szakirodalmakat áttekintve rendszereztük az okokat és megelőzési lehetőségeket. A kutatás során feltárt, a nyomási fekély kialakulásához vezető általános okokat 12 csoportba soroltuk. Az elemzések eredményei közül kiemelendő, hogy a kockázatfelmérés és a megelőzést célzó protokoll megléte ellenére nagy arányban észlelik előrehaladott stádiumban a nyomási fekélyeket, ami rendszerszintű problémák jelenlétére utal. A megelőzésben kiemelt szerepet játszik a helyesen elvégzett kockázatfelmérés, a megfelelő prevenciós eszköz helyes alkalmazása és a munkatársak naprakész ismerete. Ez utóbbiban nagy jelentősége van annak, hogy a szakmai evidenciák hogyan és mennyi idő elteltével kerülnek át a napi gyakorlatba. A nyomási fekély kialakulásának hátterében álló okok nagyon sokrétűek lehetnek. Ahhoz, hogy felfedjük egy adott intézményben az ott előforduló rendszerszintű problémákat, elemezni szükséges a bekövetkezett eseményeket, ehhez pedig adatokat kell gyűjteni. Az intézményi működésből adódó problémák megelőzése érdekében oki kutatást kell végezni, amelynek eredményei alapján megtett célzott intézkedésekkel csökkenthető az események előfordulása.","PeriodicalId":245518,"journal":{"name":"IME - Az egészségügyi vezetők szaklapja","volume":"15 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-11-03","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"132600218","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A. Zemplényi, K. Ujhelyi, Tamás Rádai, Csandra Szloboda, Beáta Varga
Az új egészségügyi technológiák társadalombiztosítási támogatásával kapcsolatos megalapozott döntéshez tudományos evidenciára van szükség az adott technológia klinikai előnyeiről és költségeiről. A tapasztalatok szerint azonban az orvostechnikai eszközök vonatkozásában – eltérő sajátosságaik miatt – a gyógyszerekhez képest kevesebb információ áll rendelkezésre. E nehézségre gyakorlati megoldást jelenthet a más országokban már ismert „coverage with evidence development” (CED, evidenciafejlesztést szolgáló finanszírozás). Ez a finanszírozási technika lehetővé teszi az adott orvostechnikai eszköz közfinanszírozását egy előre meghatározott átmeneti időtartamra. A CED időtartama alatt a finanszírozó és a gyártó valós életbeli adatokat gyűjt a technológia klinikai előnyeiről és költséghatékonyságáról, és a végleges finanszírozási döntés ezen adatok alapján, a CED értékelését követően születik meg. A CED által kínált lehetőségekben a technológia gyártói, a közfinanszírozó és az egészségügyi szakemberek is találhatnak ösztönzőket. Ennek ellenére Magyarországon és más közép- és kelet-európai országokban a CED-et jelenleg nem alkalmazzák. A cikk egyes nyugat-európai példák bemutatásával érzékelteti a lehetséges alkalmazási területek széles körét, melynek révén a CED hozzájárulhat a betegellátás eredményességének javulásához, miközben evidencia alapú eredmény generálása történik a végleges döntéshozatalhoz.
{"title":"Kihívások és megoldási lehetőségek az orvostechnikai eszközök tudományos bizonyíték alapú értékelésében: átmeneti közfinanszírozás a végleges befogadási döntés előtt","authors":"A. Zemplényi, K. Ujhelyi, Tamás Rádai, Csandra Szloboda, Beáta Varga","doi":"10.53020/ime-2022-306","DOIUrl":"https://doi.org/10.53020/ime-2022-306","url":null,"abstract":"Az új egészségügyi technológiák társadalombiztosítási támogatásával kapcsolatos megalapozott döntéshez tudományos evidenciára van szükség az adott technológia klinikai előnyeiről és költségeiről. A tapasztalatok szerint azonban az orvostechnikai eszközök vonatkozásában – eltérő sajátosságaik miatt – a gyógyszerekhez képest kevesebb információ áll rendelkezésre. E nehézségre gyakorlati megoldást jelenthet a más országokban már ismert „coverage with evidence development” (CED, evidenciafejlesztést szolgáló finanszírozás). Ez a finanszírozási technika lehetővé teszi az adott orvostechnikai eszköz közfinanszírozását egy előre meghatározott átmeneti időtartamra. A CED időtartama alatt a finanszírozó és a gyártó valós életbeli adatokat gyűjt a technológia klinikai előnyeiről és költséghatékonyságáról, és a végleges finanszírozási döntés ezen adatok alapján, a CED értékelését követően születik meg. A CED által kínált lehetőségekben a technológia gyártói, a közfinanszírozó és az egészségügyi szakemberek is találhatnak ösztönzőket. Ennek ellenére Magyarországon és más közép- és kelet-európai országokban a CED-et jelenleg nem alkalmazzák. A cikk egyes nyugat-európai példák bemutatásával érzékelteti a lehetséges alkalmazási területek széles körét, melynek révén a CED hozzájárulhat a betegellátás eredményességének javulásához, miközben evidencia alapú eredmény generálása történik a végleges döntéshozatalhoz.","PeriodicalId":245518,"journal":{"name":"IME - Az egészségügyi vezetők szaklapja","volume":"32 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-11-03","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"122814112","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Az utóbbi időszakban a betegforgalom jelentős növekedése tendenciává vált az intézményi sürgősségi ellátásban mind hazai, mind pedig nemzetközi viszonylatban. A sürgősségi betegosztályozás, a triázs – mint az állapotfelméréssel nyert adatok birtokában a besorolási szabályrendszernek megfelelő döntéshozatal – betegbiztonságra és szervezésre gyakorolt jelentősége ezzel párhuzamosan szintén egyre nő. Jelen dolgozatban a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ Honvédkórház Sürgősségi Centrumában a triázs minőségének helyi szintű felmérésére, illetve a fejlesztés főbb irányainak meghatározására alkalmas módszer kialakítását mutatjuk be. A leírás során kitérünk a projektszemlélettel elvégzett tervezési fázisra, a klinikai audit módszerével végrehajtott adatgyűjtés és elemzés lépéseire, az indikátorok és mutatók meghatározására, a vizsgálattal nyert néhány részeredmény ismertetésére, illetve ezek vártnál alacsonyabb eredményei esetén az azokhoz vezető okok és a lehetséges megoldások vázolására. Tapasztalataink megerősítették, hogy a belső klinikai audit módszere teljes mértékben alkalmas a triázs minőségének felmérése, ugyanakkor arra is rávilágítottak, hogy a módszer egyes elemeinek alkalmazását mindig a helyi viszonyok figyelembevételével, az azokhoz való alkalmazkodással kell megtenni. A dolgozatban leírt, a triázs minőségének felmérésére létrehozott módszer alkalmas arra, hogy meghatározott időközönként felmérést végezzünk, illetve ezek eredményeit összevethessük, amely elengedhetetlen feltétele a triázs minőségfejlesztését célzó folyamatnak.
{"title":"A triázs minőségének felmérése klinikai audittal a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ Honvédkórház Sürgősségi Centrumában","authors":"Pasek Norbert, Erika Sinka Lászlóné Adamik","doi":"10.53020/ime-2022-303","DOIUrl":"https://doi.org/10.53020/ime-2022-303","url":null,"abstract":"Az utóbbi időszakban a betegforgalom jelentős növekedése tendenciává vált az intézményi sürgősségi ellátásban mind hazai, mind pedig nemzetközi viszonylatban. A sürgősségi betegosztályozás, a triázs – mint az állapotfelméréssel nyert adatok birtokában a besorolási szabályrendszernek megfelelő döntéshozatal – betegbiztonságra és szervezésre gyakorolt jelentősége ezzel párhuzamosan szintén egyre nő. Jelen dolgozatban a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ Honvédkórház Sürgősségi Centrumában a triázs minőségének helyi szintű felmérésére, illetve a fejlesztés főbb irányainak meghatározására alkalmas módszer kialakítását mutatjuk be. A leírás során kitérünk a projektszemlélettel elvégzett tervezési fázisra, a klinikai audit módszerével végrehajtott adatgyűjtés és elemzés lépéseire, az indikátorok és mutatók meghatározására, a vizsgálattal nyert néhány részeredmény ismertetésére, illetve ezek vártnál alacsonyabb eredményei esetén az azokhoz vezető okok és a lehetséges megoldások vázolására. Tapasztalataink megerősítették, hogy a belső klinikai audit módszere teljes mértékben alkalmas a triázs minőségének felmérése, ugyanakkor arra is rávilágítottak, hogy a módszer egyes elemeinek alkalmazását mindig a helyi viszonyok figyelembevételével, az azokhoz való alkalmazkodással kell megtenni. A dolgozatban leírt, a triázs minőségének felmérésére létrehozott módszer alkalmas arra, hogy meghatározott időközönként felmérést végezzünk, illetve ezek eredményeit összevethessük, amely elengedhetetlen feltétele a triázs minőségfejlesztését célzó folyamatnak.","PeriodicalId":245518,"journal":{"name":"IME - Az egészségügyi vezetők szaklapja","volume":"1 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-11-03","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"130544987","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A Gearing Up Access Proposal for V4 projekt célja az volt, hogy támogassa az innovatív gyógyszerekhez való hozzáférés kérdésének jobb megértését, és azonosítsa a lehetséges beavatkozási pontokat a visegrádi országokban (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia). Összesen 10 onkológiai, ritka és krónikus betegségben értékeltük a beteghozzáférést 8 indikátor segítségével, amelyek közül 6 az egyes, 2010 óta Európában engedélyezett terápiák támogatott hozzáférhetőségére, 2 pedig a diagnosztikai feltételek elérhetőségére vonatkozott. Az indikátorok kiszámítása nyilvánosan elérhető adatok alapján történt. A megközelítés egyediségét az adja, hogy a mutatók figyelembe veszik a közép-európai régió sajátosságait, rugalmas összehasonlításra adnak lehetőséget, és törekednek a hozzáférés minél több aspektusának megragadására. Bár a beteghozzáférés mérésére számos indikátor került kidolgozásra nemzetközi szinten az elmúlt években, és ezek egy részét jól lehet használni a visegrádi országok helyzetének jellemzésére is, eddig nem állt rendelkezésre olyan mérési módszertan, ami kifejezetten a térségünk sajátosságait figyelembe véve került kidolgozásra, így sokkal precízebben mutatja a sikereinket és a hiányosságainkat. Az eredmények alapján mindegyik országban azonosíthatók jobb vagy rosszabb hozzáféréssel jellemezhető terápiás területek, összességében azonban a régióban nem tekinthető optimálisnak az innovatív terápiákhoz való hozzáférés szintje, és nagy lemaradás figyelhető meg (az egyes országok összesített eredményei 40 és 49 közé esnek a 0-100-as skálán, ahol az alacsonyabb pontszám nagyobb lemaradást jelöl). A kutatás és eredményei, illetve további elemezhető adatok nyilvánosan elérhetők a www.gapv4.eu oldalon.
{"title":"Kapcsoljunk magasabb fokozatba! Az innovatív terápiákhoz való hozzáférés értékelése a visegrádi országokban","authors":"Á. Tóth, Márk Péter Molnár","doi":"10.53020/ime-2022-305","DOIUrl":"https://doi.org/10.53020/ime-2022-305","url":null,"abstract":"A Gearing Up Access Proposal for V4 projekt célja az volt, hogy támogassa az innovatív gyógyszerekhez való hozzáférés kérdésének jobb megértését, és azonosítsa a lehetséges beavatkozási pontokat a visegrádi országokban (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia). Összesen 10 onkológiai, ritka és krónikus betegségben értékeltük a beteghozzáférést 8 indikátor segítségével, amelyek közül 6 az egyes, 2010 óta Európában engedélyezett terápiák támogatott hozzáférhetőségére, 2 pedig a diagnosztikai feltételek elérhetőségére vonatkozott. Az indikátorok kiszámítása nyilvánosan elérhető adatok alapján történt. A megközelítés egyediségét az adja, hogy a mutatók figyelembe veszik a közép-európai régió sajátosságait, rugalmas összehasonlításra adnak lehetőséget, és törekednek a hozzáférés minél több aspektusának megragadására. Bár a beteghozzáférés mérésére számos indikátor került kidolgozásra nemzetközi szinten az elmúlt években, és ezek egy részét jól lehet használni a visegrádi országok helyzetének jellemzésére is, eddig nem állt rendelkezésre olyan mérési módszertan, ami kifejezetten a térségünk sajátosságait figyelembe véve került kidolgozásra, így sokkal precízebben mutatja a sikereinket és a hiányosságainkat. Az eredmények alapján mindegyik országban azonosíthatók jobb vagy rosszabb hozzáféréssel jellemezhető terápiás területek, összességében azonban a régióban nem tekinthető optimálisnak az innovatív terápiákhoz való hozzáférés szintje, és nagy lemaradás figyelhető meg (az egyes országok összesített eredményei 40 és 49 közé esnek a 0-100-as skálán, ahol az alacsonyabb pontszám nagyobb lemaradást jelöl). A kutatás és eredményei, illetve további elemezhető adatok nyilvánosan elérhetők a www.gapv4.eu oldalon.","PeriodicalId":245518,"journal":{"name":"IME - Az egészségügyi vezetők szaklapja","volume":"53 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-11-03","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"125743367","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Katalin Dózsa, Fruzsina Mezei, I. Kalmár, Eszter Sinkó, Tamás Joó
Magyarországon robosztus praxisközösségi fejlesztések valósultak meg részben svájci, részben uniós, részben hazai források felhasználásával. 2021 januárjától a magyar háziorvosok praxisközösségekbe tömörülhetnek, és az uniós fejlesztéseket apránként felváltja az állami fenntartású intézkedések sora. A cikk célja, hogy a fejlesztési programok fő tanulságait bemutassa, ezáltal a magyar egészségügyi sikeres struktúraváltását, a háziorvosi alapellátás további fejlesztését orvosszakmai szempontok alapján támogassa.
{"title":"Egészségügyi struktúraváltást támogató, bizonyíték alapú szolgáltatásfejlesztések bemutatása a praxisközösségi modellprogramok (2013-2020) működésének tapasztalatai alapján","authors":"Katalin Dózsa, Fruzsina Mezei, I. Kalmár, Eszter Sinkó, Tamás Joó","doi":"10.53020/ime-2022-301","DOIUrl":"https://doi.org/10.53020/ime-2022-301","url":null,"abstract":"Magyarországon robosztus praxisközösségi fejlesztések valósultak meg részben svájci, részben uniós, részben hazai források felhasználásával. 2021 januárjától a magyar háziorvosok praxisközösségekbe tömörülhetnek, és az uniós fejlesztéseket apránként felváltja az állami fenntartású intézkedések sora. A cikk célja, hogy a fejlesztési programok fő tanulságait bemutassa, ezáltal a magyar egészségügyi sikeres struktúraváltását, a háziorvosi alapellátás további fejlesztését orvosszakmai szempontok alapján támogassa.","PeriodicalId":245518,"journal":{"name":"IME - Az egészségügyi vezetők szaklapja","volume":"393 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-10-26","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"123201309","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A figyelemhiányos hiperaktivitás (attention deficit hyperactivity disorder, ADHD) a gyermekeket és a fel-nőtteket egyaránt érintő mentális zavar – főként kezelés nélkül – jelentős kihatással van a hazai költségvetésre. A kórkép bizonyos tünetei pedig kapcsolatban vannak az agresszióval és a bűnelkövetéssel, mely magatartások (tünetek) csökkenthetők a megfelelő gyermekpszichiátriai szakellátással. Az utóbbi években a széleskörű társadalmi érdeklődésnek köszönhetően, számos, gyermekeket érintő mentális zavar került a figyelem fókuszába. Az autizmus spektrum zavarok mellett az ADHD is egyre nagyobb publicitást kapott, így már a hétköznapi tudás részévé vált, hogy főként a hiperaktivitással kapcsolatos tünetek jellemzik ezeket a gyermekeket. Továbbá az is elfogadott, hogy a gyermekkoron túl, a felnőttkorba lépve is bizonyos tünetek megmaradnak, tehát akár végig is kísérhetik egy személy életútját. Publikációnkban bemutatjuk, hogy az ADHD-s gyermekek időbeni gyermekpszichiátriai kezelése ugyan jelentős költségeket jelent, de eltörpül a kezeletlen ADHD-sok társadalomra és a gazdaságra gyakorolt költségtényezői mellett. Ezért javaslatunk szerint sokkal többet kellene a jövőben foglalkozni az ADHD-s gyermekek gondozásával, az időbeni diagnosztizálásukkal annak érdekében, hogy sem az oktatás, sem a munkaerőpiac, sem pedig a kriminalitás vonatkozásában ne jelenjenek meg szereplőként, így a költségvetést se terhelje jelentősen a kezeletlen tüneteikből eredő magatartásuk.
{"title":"A gyermek- és serdülőkori figyelemhiányos hiperaktivitás (ADHD) okozta nemzetgazdasági problémák és azok lehetséges kezelése","authors":"Enikő Mattiassich-Szokoli, Gyula Sófi","doi":"10.53020/ime-2022-101","DOIUrl":"https://doi.org/10.53020/ime-2022-101","url":null,"abstract":"A figyelemhiányos hiperaktivitás (attention deficit hyperactivity disorder, ADHD) a gyermekeket és a fel-nőtteket egyaránt érintő mentális zavar – főként kezelés nélkül – jelentős kihatással van a hazai költségvetésre. A kórkép bizonyos tünetei pedig kapcsolatban vannak az agresszióval és a bűnelkövetéssel, mely magatartások (tünetek) csökkenthetők a megfelelő gyermekpszichiátriai szakellátással. Az utóbbi években a széleskörű társadalmi érdeklődésnek köszönhetően, számos, gyermekeket érintő mentális zavar került a figyelem fókuszába. Az autizmus spektrum zavarok mellett az ADHD is egyre nagyobb publicitást kapott, így már a hétköznapi tudás részévé vált, hogy főként a hiperaktivitással kapcsolatos tünetek jellemzik ezeket a gyermekeket. Továbbá az is elfogadott, hogy a gyermekkoron túl, a felnőttkorba lépve is bizonyos tünetek megmaradnak, tehát akár végig is kísérhetik egy személy életútját. Publikációnkban bemutatjuk, hogy az ADHD-s gyermekek időbeni gyermekpszichiátriai kezelése ugyan jelentős költségeket jelent, de eltörpül a kezeletlen ADHD-sok társadalomra és a gazdaságra gyakorolt költségtényezői mellett. Ezért javaslatunk szerint sokkal többet kellene a jövőben foglalkozni az ADHD-s gyermekek gondozásával, az időbeni diagnosztizálásukkal annak érdekében, hogy sem az oktatás, sem a munkaerőpiac, sem pedig a kriminalitás vonatkozásában ne jelenjenek meg szereplőként, így a költségvetést se terhelje jelentősen a kezeletlen tüneteikből eredő magatartásuk.","PeriodicalId":245518,"journal":{"name":"IME - Az egészségügyi vezetők szaklapja","volume":"14 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-05-30","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"133281494","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A tanulmány a helyzetet áttekintve, megállapítja, hogy az tartalmaz egészségügyi kockázati tényezőket, amelyeket a Covid válság csak felfokozott. Megállapítja, hogy az ágazat csaknem minden országban alatta marad annak a figyelemnek, amit megérdemelne. Kelet-Európában a részesedése a GDP-ből különösen- és csaknem egységesen- jelentősen alacsonyabb, mint nyugati partnereiknél. A munkaerő-állomány elmaradása a kívánatos szinttől jelentős, hazánkban kifejezetten tragikus. Csakúgy, mint az ágazat részesedése a közpénzekből, s mint a bérszínvonal elmaradása a nemzetgazdasági átlagtól. A kelet-európai országok - félreérthetetlenül, mint a korábbi szocialista tábor örökösei -, minden egészségügyi mutatóban a nyugat-európai- és általában az OECD- országok átlaga alatt vannak. Mindez nem véletlen, - ám az OECD - EU jelentések erre semmi utalást nem tettek. Vonjuk le itt és most a következtetést: egy egységes Európában ez korrekcióra szorulna. A 2020-as és 2021-es évre vonatkozó adatok bemutatják a Covid válság súlyos hatásait, amelyek kényszerítően hatnak a gazdaságpolitikák korszerűsítésére, az ágazat fejlesztésének átgondolására.
{"title":"Egészségügyi helyzetkép 2020 végén Európában","authors":"Katalin Botos","doi":"10.53020/ime-2022-201","DOIUrl":"https://doi.org/10.53020/ime-2022-201","url":null,"abstract":"A tanulmány a helyzetet áttekintve, megállapítja, hogy az tartalmaz egészségügyi kockázati tényezőket, amelyeket a Covid válság csak felfokozott. Megállapítja, hogy az ágazat csaknem minden országban alatta marad annak a figyelemnek, amit megérdemelne. Kelet-Európában a részesedése a GDP-ből különösen- és csaknem egységesen- jelentősen alacsonyabb, mint nyugati partnereiknél. A munkaerő-állomány elmaradása a kívánatos szinttől jelentős, hazánkban kifejezetten tragikus. Csakúgy, mint az ágazat részesedése a közpénzekből, s mint a bérszínvonal elmaradása a nemzetgazdasági átlagtól. A kelet-európai országok - félreérthetetlenül, mint a korábbi szocialista tábor örökösei -, minden egészségügyi mutatóban a nyugat-európai- és általában az OECD- országok átlaga alatt vannak. Mindez nem véletlen, - ám az OECD - EU jelentések erre semmi utalást nem tettek. Vonjuk le itt és most a következtetést: egy egységes Európában ez korrekcióra szorulna. A 2020-as és 2021-es évre vonatkozó adatok bemutatják a Covid válság súlyos hatásait, amelyek kényszerítően hatnak a gazdaságpolitikák korszerűsítésére, az ágazat fejlesztésének átgondolására.","PeriodicalId":245518,"journal":{"name":"IME - Az egészségügyi vezetők szaklapja","volume":"741 ","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-05-30","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"113996168","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Judit Pákó, Zsolt Hegedűs, I. Kalmár, J. Tóth, Adrienn Gál, Ágnes Bodnár
A betegelégedettség az egészségügyi ellátás minőségi indikátora. A páciensek tapasztalatai számos olyan hasznos információval szolgálhatnak, melyekre reflektálva célzottan fejleszthető az ellátás – akár helyi, akár országos szinten. A Jobbulást! Alapítvány 2021 januárjában elindította a www.jobbulast.info honlapot, ahol a páciensek és hozzátartozóik visszajelzést adhatnak az ellátásról. A szülészeti- és újszülöttellátással kapcsolatban a 2019-2021 közötti évekre beérkezett vélemények kerültek részletes feldolgozásra, ezek eredményeit mutatjuk be, illetve azokat a kezdeményezéseket, melyek a visszajelzések alapján kirajzolódott problémák javítását célozzák.
{"title":"A szülészeti- és újszülöttellátás fejlesztési lehetőségei a páciensek visszajelzései alapján","authors":"Judit Pákó, Zsolt Hegedűs, I. Kalmár, J. Tóth, Adrienn Gál, Ágnes Bodnár","doi":"10.53020/ime-2022-203","DOIUrl":"https://doi.org/10.53020/ime-2022-203","url":null,"abstract":"A betegelégedettség az egészségügyi ellátás minőségi indikátora. A páciensek tapasztalatai számos olyan hasznos információval szolgálhatnak, melyekre reflektálva célzottan fejleszthető az ellátás – akár helyi, akár országos szinten. A Jobbulást! Alapítvány 2021 januárjában elindította a www.jobbulast.info honlapot, ahol a páciensek és hozzátartozóik visszajelzést adhatnak az ellátásról. A szülészeti- és újszülöttellátással kapcsolatban a 2019-2021 közötti évekre beérkezett vélemények kerültek részletes feldolgozásra, ezek eredményeit mutatjuk be, illetve azokat a kezdeményezéseket, melyek a visszajelzések alapján kirajzolódott problémák javítását célozzák.","PeriodicalId":245518,"journal":{"name":"IME - Az egészségügyi vezetők szaklapja","volume":"19 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-05-30","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"130981513","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Az elmúlt években a digitalizáció hatására robbanásszerű növekedésnek indult a szolgáltató szektor és azon belül is az egészségügyi ágazat. A tavalyi évben csaknem 90 000 új applikáció került piacra a világon, mindegyik hatékonyabb, gyorsabb, biztonságosabb vagy kényelmesebb ellátás ígéretével kecsegtetve a hagyományos egészségügyi ellátáshoz képest. A diabétesz terápiás területre fejlesztett digitális egészségügyi alkalmazásokban óriási potenciál rejlik, de még nincs megfelelő mennyiségű és minőségű evidencia ezen technológiák egészségállapotra gyakorolt hatásáról. Hogy a jótékony hatású és biztonságos applikációk a széleskörben elérhetőek legyenek, számos ország próbálkozik olyan átfogó szabályozási környezet létrehozásával, amely a hagyományos technológia értékelés elveire épülve teszi elérhetővé társadalombiztosításon keresztül a betegeknek a hatékonynak bizonyuló digitális szolgáltatásokat. Jelen cikk általános áttekintést ad a digitális egészségügyi technológiák értékelésének kihívásairól, feldolgozva a német digitális ellátási törvény („Digitale Versorgungsgesetz”) első tapasztalatait - mindezt a cukorbetegeket, valamint a cukorbetegség gondozását digitálisan támogató applikációkra és webes platformokra fókuszálva.
{"title":"Digitális egészségügyi technológiák értékelése : Diabétesz applikációk Németországban","authors":"Fruzsina Mezei, Katalin Dózsa","doi":"10.53020/ime-2022-207","DOIUrl":"https://doi.org/10.53020/ime-2022-207","url":null,"abstract":"Az elmúlt években a digitalizáció hatására robbanásszerű növekedésnek indult a szolgáltató szektor és azon belül is az egészségügyi ágazat. A tavalyi évben csaknem 90 000 új applikáció került piacra a világon, mindegyik hatékonyabb, gyorsabb, biztonságosabb vagy kényelmesebb ellátás ígéretével kecsegtetve a hagyományos egészségügyi ellátáshoz képest. A diabétesz terápiás területre fejlesztett digitális egészségügyi alkalmazásokban óriási potenciál rejlik, de még nincs megfelelő mennyiségű és minőségű evidencia ezen technológiák egészségállapotra gyakorolt hatásáról. Hogy a jótékony hatású és biztonságos applikációk a széleskörben elérhetőek legyenek, számos ország próbálkozik olyan átfogó szabályozási környezet létrehozásával, amely a hagyományos technológia értékelés elveire épülve teszi elérhetővé társadalombiztosításon keresztül a betegeknek a hatékonynak bizonyuló digitális szolgáltatásokat. Jelen cikk általános áttekintést ad a digitális egészségügyi technológiák értékelésének kihívásairól, feldolgozva a német digitális ellátási törvény („Digitale Versorgungsgesetz”) első tapasztalatait - mindezt a cukorbetegeket, valamint a cukorbetegség gondozását digitálisan támogató applikációkra és webes platformokra fókuszálva.","PeriodicalId":245518,"journal":{"name":"IME - Az egészségügyi vezetők szaklapja","volume":"676 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-05-30","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"120846943","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
J. Balogh, Miklós Szócska, Tamás Palicz, Endre Kontsek, Péter Pollner, G. Varga, Irina Ugrin, Krisztina Davidovics, Tamás Joó
Az adatalapú, digitális megoldások jobb megelőzési, terápiás, és jóléti ajánlásokkal segíthetik az egészségügy szereplőit, hozzájárulnak a mesterséges intelligencia alapú döntéstámogatás fejlesztéséhez és bevezetéséhez a diagnosztikában és a terápiában, és támogatják az orvosbiológiai kutatások fejlődését, különös tekintettel a személyre szabott terápiák és diagnosztikumok fejlesztésére. Az egészségügyi mesterséges intelligencia kutatások áttekintésének egyik meghatározó tapasztalata, hogy kevés az olyan rendszerszintű vizsgálat, amely a fejlesztést a későbbi digitális ellátási modellekbe történőintegráció szempontjából közelíti meg. A Semmelweis Egyetem Tématerületi Kiválósági Programja keretében megvalósuló referenciaprojektben elkészül a mesterséges intelligencia algoritmus gyártósora. Jelen cikkben arra keressük a választ, hogy milyen kérdések előkészítésével tehetjük lehetővé több mesterséges intelligencia modul párhuzamos fejlesztését hosszú időn át, a megfelelő jogi és finanszírozási környezetben? Kialakítható-e a fejlesztési és bevezetési folyamat rendszerszinten is úgy mint egy professzionális és megbízható minőségben működő gyártósor? A folyamat lépései modalitáson-ként változhatnak, esetenként felcserélődnek, vagy össze érnek, de lényegében a következő főbb szakaszokra bonthatók: (1) koncepció kialakítás, (2) metszet- és adat-gyűjtés megszervezése, annotációs módszertan és felület kialakítása, (3) szakmai validáció (4) integráció (5) fel-használói validálás és bevezetés. A folyamat összetettsége holisztikus megközelítést igényel, mivel már a fejlesztési szakaszban át kell gondolni a kiválasztott technológia innovatív aspektusait, az általa nyújtott hozzáadott értéket, a minősítés és a klinikai vizsgálatok, vala-mint a technológiaértékelés mentén. Ennek megfelelően kell megtervezni és megszervezni a folyamatot és be kell vonni és professzionálisan támogatni a finanszírozót, az egészségügyi szolgáltatókat, a technológiai fejlesztőket, a szabályozókat, a polgárokat/pácienseket, a tudományos kutatókat: a digitális ökoszisztéma szereplőit. A 2022-ben induló Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium Adatvezérelt Egészségügy Divíziójában (D2H) ezen cikk eredményeire építve szeretnénk (1) bemutatni a mesterséges intelligencia fejlesztések és applikációk elterjedtségét az egészségügyben nemzetközi szinten, (2) összefoglalni a rendszerszintű bevezetésben rejlőkockázatokat Magyarországon és (3) azonosítani a széleskörű hazai bevezetéshez szükséges lépéseket.
{"title":"A mesterséges intelligencia alapú megoldások fejlesztése és bevezetése az egészségügyben – kézműves manufaktúrától a gyártósorig?","authors":"J. Balogh, Miklós Szócska, Tamás Palicz, Endre Kontsek, Péter Pollner, G. Varga, Irina Ugrin, Krisztina Davidovics, Tamás Joó","doi":"10.53020/ime-2022-206","DOIUrl":"https://doi.org/10.53020/ime-2022-206","url":null,"abstract":"Az adatalapú, digitális megoldások jobb megelőzési, terápiás, és jóléti ajánlásokkal segíthetik az egészségügy szereplőit, hozzájárulnak a mesterséges intelligencia alapú döntéstámogatás fejlesztéséhez és bevezetéséhez a diagnosztikában és a terápiában, és támogatják az orvosbiológiai kutatások fejlődését, különös tekintettel a személyre szabott terápiák és diagnosztikumok fejlesztésére. Az egészségügyi mesterséges intelligencia kutatások áttekintésének egyik meghatározó tapasztalata, hogy kevés az olyan rendszerszintű vizsgálat, amely a fejlesztést a későbbi digitális ellátási modellekbe történőintegráció szempontjából közelíti meg. A Semmelweis Egyetem Tématerületi Kiválósági Programja keretében megvalósuló referenciaprojektben elkészül a mesterséges intelligencia algoritmus gyártósora. Jelen cikkben arra keressük a választ, hogy milyen kérdések előkészítésével tehetjük lehetővé több mesterséges intelligencia modul párhuzamos fejlesztését hosszú időn át, a megfelelő jogi és finanszírozási környezetben? Kialakítható-e a fejlesztési és bevezetési folyamat rendszerszinten is úgy mint egy professzionális és megbízható minőségben működő gyártósor? A folyamat lépései modalitáson-ként változhatnak, esetenként felcserélődnek, vagy össze érnek, de lényegében a következő főbb szakaszokra bonthatók: (1) koncepció kialakítás, (2) metszet- és adat-gyűjtés megszervezése, annotációs módszertan és felület kialakítása, (3) szakmai validáció (4) integráció (5) fel-használói validálás és bevezetés. A folyamat összetettsége holisztikus megközelítést igényel, mivel már a fejlesztési szakaszban át kell gondolni a kiválasztott technológia innovatív aspektusait, az általa nyújtott hozzáadott értéket, a minősítés és a klinikai vizsgálatok, vala-mint a technológiaértékelés mentén. Ennek megfelelően kell megtervezni és megszervezni a folyamatot és be kell vonni és professzionálisan támogatni a finanszírozót, az egészségügyi szolgáltatókat, a technológiai fejlesztőket, a szabályozókat, a polgárokat/pácienseket, a tudományos kutatókat: a digitális ökoszisztéma szereplőit. A 2022-ben induló Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium Adatvezérelt Egészségügy Divíziójában (D2H) ezen cikk eredményeire építve szeretnénk (1) bemutatni a mesterséges intelligencia fejlesztések és applikációk elterjedtségét az egészségügyben nemzetközi szinten, (2) összefoglalni a rendszerszintű bevezetésben rejlőkockázatokat Magyarországon és (3) azonosítani a széleskörű hazai bevezetéshez szükséges lépéseket.","PeriodicalId":245518,"journal":{"name":"IME - Az egészségügyi vezetők szaklapja","volume":"301 2","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-05-30","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"114104902","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
京公网安备 11010802042870号
京ICP备2023020795号-1
扫码关注我们
求助内容：
应助结果提醒方式：