Melinda Dr. Pénzes, Gergely Dr. Mikesy, Andrea Kenesei-Kalló, András Dániel Jóni, Lívia Lengyel, Renáta Bertókné Tamás, Csilla Árváné Egri, V. Gál, Tamás Joó
Számos országban az ún. mobil egészségklinikák egyrészt az egészségműveltséget javító, figyelemfelhívó és egészségedukációs mozgó platformként működnek, másrészt a daganatok- és más nem fertőző betegségek szűrésében is közreműködnek. A 2021-ben indított „Egészségpart” programsorozatunk célja a Balatonnál nyaraló, elsősorban munkaképes korú, magyar felnőtt lakosság számára ingyenes szűrések, életmód-tanácsadás és egészség-edukáció biztosítása a betegségek korai felismerése és az egészségműveltség javítása érdekében. Tanulmányunk célja a 2021–2023. évek nyári hónapjaiban, Balaton-parti településeken megvalósult, „Helybe visszük a szűrővizsgálatokat” szűrőprogramhoz kapcsolódó „Egészségpart” programsorozat értékelése bemeneti- (partnerség, humánerőforrás), folyamat- (aktivitások – szűrés és egészség-edukáció) és kimeneti (résztvevők száma és szociodemográfiai jellemzői) indikátorok alapján, leíró statisztikai elemzéssel. A három év során 13 „Egészségpart” nap valósult meg, átlagosan napi 18–31 humánerőforrás jelenléte és bővülő szakmai partnerségek mellett. A programaktivitások közül nem mindegyik volt jelen mindhárom évben, de összességében a szűrő- és egészség-edukációs aktivitások száma évről évre bővült (maximum 15, illetve 8 aktivitás). A szociodemográfiai adatokkal regisztrált résztvevők száma n=727–906 között alakult, átlagéletkoruk kissé 50 év feletti, a nők részvételi aránya 60% körüli volt, legnagyobb arányban minden évben a 45–64 éves korcsoport vett részt. A kiindulási évhez képest jelentősen emelkedett a >65 évesek érdeklődése a program iránt. A Balaton-környéki lakosok részvételi aránya az első évhez képest (27%) jelentősen megemelkedett a harmadik évre (53%). Az „Egészségpart” program komplex értékelése elengedhetetlen annak érdekében, hogy a későbbiekben fejlesztendő területek a programtervezésben és -megvalósításban azonosíthatókká váljanak. A résztvevők esetenként változó összetételére és igényeire dinamikus reagálás szükséges, valamint elengedhetetlen a szakmai partnerségek akár évről-évre történő felülvizsgálata és humánerőforrás allokálásának átgondolása.
{"title":"„Egészségpart” mobil nyári szűrő- és egészség-edukációs programsorozat: a 2021–2023. évek között megvalósult programok értékelése","authors":"Melinda Dr. Pénzes, Gergely Dr. Mikesy, Andrea Kenesei-Kalló, András Dániel Jóni, Lívia Lengyel, Renáta Bertókné Tamás, Csilla Árváné Egri, V. Gál, Tamás Joó","doi":"10.53020/ime-2024-106","DOIUrl":"https://doi.org/10.53020/ime-2024-106","url":null,"abstract":"Számos országban az ún. mobil egészségklinikák egyrészt az egészségműveltséget javító, figyelemfelhívó és egészségedukációs mozgó platformként működnek, másrészt a daganatok- és más nem fertőző betegségek szűrésében is közreműködnek. A 2021-ben indított „Egészségpart” programsorozatunk célja a Balatonnál nyaraló, elsősorban munkaképes korú, magyar felnőtt lakosság számára ingyenes szűrések, életmód-tanácsadás és egészség-edukáció biztosítása a betegségek korai felismerése és az egészségműveltség javítása érdekében. \u0000Tanulmányunk célja a 2021–2023. évek nyári hónapjaiban, Balaton-parti településeken megvalósult, „Helybe visszük a szűrővizsgálatokat” szűrőprogramhoz kapcsolódó „Egészségpart” programsorozat értékelése bemeneti- (partnerség, humánerőforrás), folyamat- (aktivitások – szűrés és egészség-edukáció) és kimeneti (résztvevők száma és szociodemográfiai jellemzői) indikátorok alapján, leíró statisztikai elemzéssel. \u0000A három év során 13 „Egészségpart” nap valósult meg, átlagosan napi 18–31 humánerőforrás jelenléte és bővülő szakmai partnerségek mellett. A programaktivitások közül nem mindegyik volt jelen mindhárom évben, de összességében a szűrő- és egészség-edukációs aktivitások száma évről évre bővült (maximum 15, illetve 8 aktivitás). A szociodemográfiai adatokkal regisztrált résztvevők száma n=727–906 között alakult, átlagéletkoruk kissé 50 év feletti, a nők részvételi aránya 60% körüli volt, legnagyobb arányban minden évben a 45–64 éves korcsoport vett részt. A kiindulási évhez képest jelentősen emelkedett a >65 évesek érdeklődése a program iránt. A Balaton-környéki lakosok részvételi aránya az első évhez képest (27%) jelentősen megemelkedett a harmadik évre (53%). \u0000Az „Egészségpart” program komplex értékelése elengedhetetlen annak érdekében, hogy a későbbiekben fejlesztendő területek a programtervezésben és -megvalósításban azonosíthatókká váljanak. A résztvevők esetenként változó összetételére és igényeire dinamikus reagálás szükséges, valamint elengedhetetlen a szakmai partnerségek akár évről-évre történő felülvizsgálata és humánerőforrás allokálásának átgondolása.","PeriodicalId":245518,"journal":{"name":"IME - Az egészségügyi vezetők szaklapja","volume":"44 6","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-05-02","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"141018230","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A gyorsított gyógyszer engedélyezési eljárások a súlyos, életet veszélyeztető betegségek kezelésére kifejlesztett gyógyszerek piacra jutását átlagosan 3-4 évvel rövidítik meg. A gyorsított eljárással forgalomba hozott szerek többsége egyben árva gyógyszernek is minősül, melyek fejlesztése és forgalmazása jelentős anyagi, tudományos és adminisztratív támogatást élvez. Ilyen módon a két gyógyszerfejlesztést támogató program társadalmi következményei szorosan összefonódnak. Az utóbbi években a gyorsított engedélyezési eljárást és az árva gyógyszer minősítést az esetek többségében a genetikailag azonosított ritka onkológiai betegségek esetén veszik igénybe a gyártók. A gyorsított eljárások elbírálása általában köztes végpontokon alapszik, melyek gyakran nem korrelálnak a végső kimenetellel. További gond, hogy a gyártók gyakran lassan vagy egyáltalán nem végzik el a végleges forgalomba hozatalhoz szükséges vizsgálatokat. Ilyen módon sokszor kiemelkedően drága, de nem kellően kivizsgált gyógyszerek is bekerülnek, illetve gyakran hosszabb ideig is az egészségügyi ellátásban maradnak. Komoly etikai és gazdasági gondot jelent, hogy a gyorsított eljárással forgalmazott gyógyszerek egy része nem eredményez klinikai hasznot, viszont jelentős anyagi megterhelést jelent a társadalom számára.
{"title":"A gyorsított gyógyszer engedélyezési gyakorlat klinikai farmakológiai háttere, etikai és egészséggazdasági dilemmái","authors":"Sándor Kerpel-Fronius","doi":"10.53020/ime-2023-205","DOIUrl":"https://doi.org/10.53020/ime-2023-205","url":null,"abstract":"A gyorsított gyógyszer engedélyezési eljárások a súlyos, életet veszélyeztető betegségek kezelésére kifejlesztett gyógyszerek piacra jutását átlagosan 3-4 évvel rövidítik meg. A gyorsított eljárással forgalomba hozott szerek többsége egyben árva gyógyszernek is minősül, melyek fejlesztése és forgalmazása jelentős anyagi, tudományos és adminisztratív támogatást élvez. Ilyen módon a két gyógyszerfejlesztést támogató program társadalmi következményei szorosan összefonódnak. Az utóbbi években a gyorsított engedélyezési eljárást és az árva gyógyszer minősítést az esetek többségében a genetikailag azonosított ritka onkológiai betegségek esetén veszik igénybe a gyártók. A gyorsított eljárások elbírálása általában köztes végpontokon alapszik, melyek gyakran nem korrelálnak a végső kimenetellel. További gond, hogy a gyártók gyakran lassan vagy egyáltalán nem végzik el a végleges forgalomba hozatalhoz szükséges vizsgálatokat. Ilyen módon sokszor kiemelkedően drága, de nem kellően kivizsgált gyógyszerek is bekerülnek, illetve gyakran hosszabb ideig is az egészségügyi ellátásban maradnak. Komoly etikai és gazdasági gondot jelent, hogy a gyorsított eljárással forgalmazott gyógyszerek egy része nem eredményez klinikai hasznot, viszont jelentős anyagi megterhelést jelent a társadalom számára.","PeriodicalId":245518,"journal":{"name":"IME - Az egészségügyi vezetők szaklapja","volume":"70 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-06-23","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"133088733","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Az egészségügyi kiadások elemzése nem öncélú tevékenység, hiszen érzékelhető (ha nem is teljes) pozitív kapcsolat áll fent az egészségre fordított kiadások – amik az egyéneket és közösségeket a számukra szükséges szolgáltatásokhoz juttatják - és egy adott társadalom egészségi állapota között. Jelen tanulmányban a nem állami szereplők által finanszírozott kiadások és a gazdasági fejlettség összefüggéseit, a magyarországi egészségügyi kiadások összegszerűségét, összetételét és ezek időbeli változásait, a magyar intézményrendszert és a lehetséges tovább lépés lehetőségeit tekintjük át. Kiemelt figyelemmel a háztartások közvetlen kiadásaira és önkéntes finanszírozási rendszerekre. A korábban uralkodó felosztás szerint egy adott ország egyészségügyi ráfordításait a köz és magánkiadások dichotómiájában értelmeztük. Az egészségügyi kiadások rendszerezésére alkalmazott módszertan a System of Health Accounts (SHA, 2011) eltérő, de sokkal átfogóbb megközelítést alkalmaz. Ennek segítségével vizsgáljuk a magyar helyzetet. Az utóbbi évtizedekben a magyar egészségügyi kiadások 30 %-át a magán szereplők finanszírozzák. Néhány kivételtől eltekintve a Közép-Kelet Európai régióban nem kísérte a GDP meredek emelkedését a háztartások egészségügyi kiadásainak jelentős csökkenése. Lengyelországban számottevően visszaesett, Csehországban és Szlovákiában nőtt, míg Romániában és Magyarországon stagnál ez a mutató. Magyarországon az az intézményesített kiadások részaránya a folyó egészségügyi kiadásokon belül 2010 (5,5%) óta fokozatosan csökken, 2019-ben 3,5 % körül alakult. Mind a non-profit szervezetek, mind a biztosítók és pénztárak összesített kiadásai még nominálisan is alacsonyabbak voltak 2019-ben, mint 10 évvel azelőtt. Ha Magyarországon csökkenteni akarjuk a háztartások közvetlen egészségügyi terheit (OOP), akkor a többletforrás vagy az államtól, vagy a munkáltatóktól származhat. E mellet kockázatporlasztás miatt a háztartások közvetlen kiadásait az intézmények felé kell csatornáznunk. Az elsődleges cél, hogy a rendelkezésre bocsátott forrásokat a legnagyobb hatékonysággal konvertáljuk egészségnyereséggé. Ennek érdekében minél szélesebb rétegekhez el kell juttatnunk többletforrást költséghatékony csatornákon keresztül az eltérő társadalmi szolgáltatási igényeket figyelembevéve és mindezt úgy, hogy növeljük az egyén felelősségét. Megvalósítható cél lehet 5 éves időtávon belül az OOP 15% alá csökkentése, intézményesített finanszírozás, előtakarékosság és biztosítási elemek révén. Ezzel a háztartások katasztrofális egészségügyi kiadással sújtott arányát a V4 átlagához közelíthetjük.
{"title":"Magánfinanszírozás múltja, jelene és jövője Magyarországon","authors":"P. Váradi","doi":"10.53020/ime-2023-201","DOIUrl":"https://doi.org/10.53020/ime-2023-201","url":null,"abstract":"Az egészségügyi kiadások elemzése nem öncélú tevékenység, hiszen érzékelhető (ha nem is teljes) pozitív kapcsolat áll fent az egészségre fordított kiadások – amik az egyéneket és közösségeket a számukra szükséges szolgáltatásokhoz juttatják - és egy adott társadalom egészségi állapota között. Jelen tanulmányban a nem állami szereplők által finanszírozott kiadások és a gazdasági fejlettség összefüggéseit, a magyarországi egészségügyi kiadások összegszerűségét, összetételét és ezek időbeli változásait, a magyar intézményrendszert és a lehetséges tovább lépés lehetőségeit tekintjük át. Kiemelt figyelemmel a háztartások közvetlen kiadásaira és önkéntes finanszírozási rendszerekre. A korábban uralkodó felosztás szerint egy adott ország egyészségügyi ráfordításait a köz és magánkiadások dichotómiájában értelmeztük. Az egészségügyi kiadások rendszerezésére alkalmazott módszertan a System of Health Accounts (SHA, 2011) eltérő, de sokkal átfogóbb megközelítést alkalmaz. Ennek segítségével vizsgáljuk a magyar helyzetet. Az utóbbi évtizedekben a magyar egészségügyi kiadások 30 %-át a magán szereplők finanszírozzák. Néhány kivételtől eltekintve a Közép-Kelet Európai régióban nem kísérte a GDP meredek emelkedését a háztartások egészségügyi kiadásainak jelentős csökkenése. Lengyelországban számottevően visszaesett, Csehországban és Szlovákiában nőtt, míg Romániában és Magyarországon stagnál ez a mutató. Magyarországon az az intézményesített kiadások részaránya a folyó egészségügyi kiadásokon belül 2010 (5,5%) óta fokozatosan csökken, 2019-ben 3,5 % körül alakult. Mind a non-profit szervezetek, mind a biztosítók és pénztárak összesített kiadásai még nominálisan is alacsonyabbak voltak 2019-ben, mint 10 évvel azelőtt. Ha Magyarországon csökkenteni akarjuk a háztartások közvetlen egészségügyi terheit (OOP), akkor a többletforrás vagy az államtól, vagy a munkáltatóktól származhat. E mellet kockázatporlasztás miatt a háztartások közvetlen kiadásait az intézmények felé kell csatornáznunk. Az elsődleges cél, hogy a rendelkezésre bocsátott forrásokat a legnagyobb hatékonysággal konvertáljuk egészségnyereséggé. Ennek érdekében minél szélesebb rétegekhez el kell juttatnunk többletforrást költséghatékony csatornákon keresztül az eltérő társadalmi szolgáltatási igényeket figyelembevéve és mindezt úgy, hogy növeljük az egyén felelősségét. Megvalósítható cél lehet 5 éves időtávon belül az OOP 15% alá csökkentése, intézményesített finanszírozás, előtakarékosság és biztosítási elemek révén. Ezzel a háztartások katasztrofális egészségügyi kiadással sújtott arányát a V4 átlagához közelíthetjük.","PeriodicalId":245518,"journal":{"name":"IME - Az egészségügyi vezetők szaklapja","volume":"15 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-06-23","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"123607829","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Márton Sziráki, Zsolt Váradi, T. Nagy, Melinda Pénzes, J. R. Bedros, Heléna Safadi
A Dél-budai Centrumkórház Szent Imre Egyetemi Oktatókórházban közel 20 éve működik Sürgősségi Betegellátó Szolgálat, mely megfelel az angol Medical Emergency Team-nek. Nemzetközi tanulmányok alapján elmondható, hogy a kórházi újraélesztésnek akkor a legnagyobb a sikere, ha azt a kórházon belül egy összeszokott, gyakorlott csapat végzi. Kórházunkban az újraélesztési feladatot a Sürgősségi Betegellátó Osztály látja el, melynek dedikált feladata, hogy a munkatársak részére rendszeres kiterjesztett alapszintű újraélesztés (EBLS) oktatást szervezzen. Célunk, hogy bemutassuk az emeltszintű újraélesztés eljárásrendjének az aktuális szakmai és szervezési ismereteknek megfelelő megújítását, valamint az intézményi EBLS oktatás újraszervezését és újraindítását. Szakmai szempontból az European Resuscitation Council által lefektetett irányelveket, míg szervezési és oktatási oldalról az irányelvek alkalmazáshoz kapcsolódó útmutatásait és a hazai általános és intézményi jógyakorlatokat alkalmaztuk viszonyítási alapként. Az oktatás újjászervezését a következő alapkövetelmények határozták meg: a kórház valamennyi szervezeti egységének munkatársa (orvosok és szakdolgozók egyaránt) évente legalább egy alkalommal részesüljön újraélesztés oktatásban. Oktatási tervet és tananyagot alakítottunk ki, majd kiscsoportos, elméleti és gyakorlati elemeket, valamint komplex szituációt és értékelést tartalmazó oktatásokat szerveztünk, melynek értékelésére egy képzés végén kitöltendő, 9 kérdésből álló, anonim kérdőívet alkalmaztunk. Intézményi eljárásrendünket a szakmai irányelvek mentén frissítettük, ennek megfelelően a riasztási telefonszámot valamennyi nővérpulthoz kihelyeztük, az osztályos újraélesztési felszereléslistát összeállítottuk, ellenőriztük és szükség esetén pótoltuk. Oktatásunkat ezidáig 18 alkalommal tartottuk meg, 183 fő részére. Az oktatások szükségszerűnek bizonyultak, tartalmukat, az oktatókat és a szervezést tekintve is kifejezetten pozitív értékelések születtek. A jövőben a rendszeres oktatások folytatása mellett újabb képzések indítását, az újraélesztés dokumentációjának digitális megújítását valamint a nemzetközi regiszterhez való kapcsolódás kialakítását tervezzük.
位于南布达（South Buda）的 Szent Imre 大学教学医院近 20 年来一直在运营与英国医疗急救团队相对应的急救护理服务。国际研究表明，由医院内一个团结一致、经验丰富的团队实施的医院复苏最为成功。在我们医院，抢救职能由急诊科承担，该科还专门负责定期为员工组织基础生命支持（EBLS）培训。我们的目标是根据当前的专业和组织知识，展示基础复苏程序的更新，以及机构 EBLS 培训的重组和重新启动。从专业角度来看，欧洲复苏理事会制定的指导方针被用作基准，而从组织和教育角度来看，指导方针的应用指南以及国家通用和机构良好实践被用作参考。教育重组基于以下基本要求：所有医院员工（包括医生和护士）每年至少接受一次复苏教育。我们制定了培训计划和课程，随后开展了包含理论和实践要素、复杂情况和评估的小组培训课程，并在培训结束时填写一份包含 9 个问题的匿名问卷进行评估。我们还根据专业指南更新了机构程序，在所有护士的办公桌上张贴了报警电话号码，并编制、检查和更新了病房心肺复苏设备清单（如有必要）。迄今为止，我们已为 183 人举办了 18 期培训课程。事实证明，培训课程是必要的，而且在内容、讲师和组织方面都获得了非常积极的评价。今后，除了继续定期举办培训课程外，我们还计划推出新的培训课程，对心肺复苏文件进行数字化更新，并开发与国际登记册的链接。
{"title":"Az újraélesztés folyamatának és oktatásának újraszervezése a Dél-budai Centrumkórház Szent Imre Egyetemi Oktatókórházban","authors":"Márton Sziráki, Zsolt Váradi, T. Nagy, Melinda Pénzes, J. R. Bedros, Heléna Safadi","doi":"10.53020/ime-2023-203","DOIUrl":"https://doi.org/10.53020/ime-2023-203","url":null,"abstract":"A Dél-budai Centrumkórház Szent Imre Egyetemi Oktatókórházban közel 20 éve működik Sürgősségi Betegellátó Szolgálat, mely megfelel az angol Medical Emergency Team-nek. Nemzetközi tanulmányok alapján elmondható, hogy a kórházi újraélesztésnek akkor a legnagyobb a sikere, ha azt a kórházon belül egy összeszokott, gyakorlott csapat végzi. Kórházunkban az újraélesztési feladatot a Sürgősségi Betegellátó Osztály látja el, melynek dedikált feladata, hogy a munkatársak részére rendszeres kiterjesztett alapszintű újraélesztés (EBLS) oktatást szervezzen. Célunk, hogy bemutassuk az emeltszintű újraélesztés eljárásrendjének az aktuális szakmai és szervezési ismereteknek megfelelő megújítását, valamint az intézményi EBLS oktatás újraszervezését és újraindítását. Szakmai szempontból az European Resuscitation Council által lefektetett irányelveket, míg szervezési és oktatási oldalról az irányelvek alkalmazáshoz kapcsolódó útmutatásait és a hazai általános és intézményi jógyakorlatokat alkalmaztuk viszonyítási alapként. Az oktatás újjászervezését a következő alapkövetelmények határozták meg: a kórház valamennyi szervezeti egységének munkatársa (orvosok és szakdolgozók egyaránt) évente legalább egy alkalommal részesüljön újraélesztés oktatásban. Oktatási tervet és tananyagot alakítottunk ki, majd kiscsoportos, elméleti és gyakorlati elemeket, valamint komplex szituációt és értékelést tartalmazó oktatásokat szerveztünk, melynek értékelésére egy képzés végén kitöltendő, 9 kérdésből álló, anonim kérdőívet alkalmaztunk. Intézményi eljárásrendünket a szakmai irányelvek mentén frissítettük, ennek megfelelően a riasztási telefonszámot valamennyi nővérpulthoz kihelyeztük, az osztályos újraélesztési felszereléslistát összeállítottuk, ellenőriztük és szükség esetén pótoltuk. Oktatásunkat ezidáig 18 alkalommal tartottuk meg, 183 fő részére. Az oktatások szükségszerűnek bizonyultak, tartalmukat, az oktatókat és a szervezést tekintve is kifejezetten pozitív értékelések születtek. A jövőben a rendszeres oktatások folytatása mellett újabb képzések indítását, az újraélesztés dokumentációjának digitális megújítását valamint a nemzetközi regiszterhez való kapcsolódás kialakítását tervezzük.","PeriodicalId":245518,"journal":{"name":"IME - Az egészségügyi vezetők szaklapja","volume":"24 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-06-23","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"125744287","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A COVID-19 járvány lehetővé tette a telemedicinás rendszerek és szolgáltatások gyors fejlődését és a finanszírozási és jogi kérdések tisztázására is sor került. Azonban a teledentistry fejlődése mellett a kollégák felkészülését elősegítő oktató anyagok nem, vagy csak nagyon korlátozottan voltak elérhetőek. A teledentistry lehetőséget teremt gyermekfogászat területén a mindennapi fogorvosi gyakorlat fontos részéhez, a prevencióhoz. Kutatásunk célja ismereteket szerezni a fogorvosok és a fogorvostanhallgatók teledentistry tudásáról és affinitásáról egy egységes teledentistry rendszer bevezetésével kapcsolatban. Eredményeinkből megállapítható, hogy mind a hallgatók mind a fogorvosok nyitottak a teledentistry irányába és a válaszadók több mint 40%-a szívesen venne részt digitális fogászat témájú a továbbképzésekre.
{"title":"Fogászati prevenció a telefogászat tükrében","authors":"Nóra Marczi, Péter Kivovics, Orsolya Németh","doi":"10.53020/ime-2023-206","DOIUrl":"https://doi.org/10.53020/ime-2023-206","url":null,"abstract":"A COVID-19 járvány lehetővé tette a telemedicinás rendszerek és szolgáltatások gyors fejlődését és a finanszírozási és jogi kérdések tisztázására is sor került. Azonban a teledentistry fejlődése mellett a kollégák felkészülését elősegítő oktató anyagok nem, vagy csak nagyon korlátozottan voltak elérhetőek. A teledentistry lehetőséget teremt gyermekfogászat területén a mindennapi fogorvosi gyakorlat fontos részéhez, a prevencióhoz. Kutatásunk célja ismereteket szerezni a fogorvosok és a fogorvostanhallgatók teledentistry tudásáról és affinitásáról egy egységes teledentistry rendszer bevezetésével kapcsolatban. Eredményeinkből megállapítható, hogy mind a hallgatók mind a fogorvosok nyitottak a teledentistry irányába és a válaszadók több mint 40%-a szívesen venne részt digitális fogászat témájú a továbbképzésekre.","PeriodicalId":245518,"journal":{"name":"IME - Az egészségügyi vezetők szaklapja","volume":"1 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-06-23","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"125849776","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A hazai egészségügy egyik alapvető krízisét a kritikus szakápolóhiány okozza. Ennek következményei olyan mértékig sújtják a betegeket, amely már veszélyezteti a legjobb minőségű, legkorszerűbb betegellátást, és a betegek, valamint a dolgozók biztonságát egyaránt. Az ápolói hiány és a pályaelhagyás csökkentése a méltó anyagi megbecsülés mellett csak az erkölcsi és szakmai megbecsülés, előmenetel, pozitív jövőkép biztosításával lehetséges. A Bethesda Gyermekkórház ezzel a céllal dolgozta ki a központi diplomás ápolók két éves továbbképző programját, melyre kéziratunkkal is szeretnénk invitálni az érdeklődőket.
{"title":"Központi diplomás ápolók PILOT programja a Bethesda Gyermekkórházban","authors":"Edit Nyergesné Závodi, G. Velkey, Borbála Mikos","doi":"10.53020/ime-2023-204","DOIUrl":"https://doi.org/10.53020/ime-2023-204","url":null,"abstract":"A hazai egészségügy egyik alapvető krízisét a kritikus szakápolóhiány okozza. Ennek következményei olyan mértékig sújtják a betegeket, amely már veszélyezteti a legjobb minőségű, legkorszerűbb betegellátást, és a betegek, valamint a dolgozók biztonságát egyaránt. Az ápolói hiány és a pályaelhagyás csökkentése a méltó anyagi megbecsülés mellett csak az erkölcsi és szakmai megbecsülés, előmenetel, pozitív jövőkép biztosításával lehetséges. A Bethesda Gyermekkórház ezzel a céllal dolgozta ki a központi diplomás ápolók két éves továbbképző programját, melyre kéziratunkkal is szeretnénk invitálni az érdeklődőket.","PeriodicalId":245518,"journal":{"name":"IME - Az egészségügyi vezetők szaklapja","volume":"216 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-06-23","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"122388784","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A rehabilitációs ellátás hazánkban jellemzően kórházakban történik. A rehabilitációban tevékenykedő szakemberekskollégák évtizedekkel ezelőtt felismerték, hogy a társadalom idősödése, a krónikus egészségi állapotok gyakoribbá válása miatt a szükségletek ilyen módon nem lesznek kielégíthetők. Kísérleti lakóközösségi rehabilitációs programokat indítottak. Jelentős tapasztalat a közösségi pszichiátria területén alakult ki. Az Egészségügyi Szakmai Kollégium Rehabilitációs Tagozata és Tanácsa Rehabilitációs Ellátási Programokat fejlesztett, amelyek az optimális betegutakat bemutatják. Az ezekkel kapcsolatos bizonyítékokat szakkönyv foglalja össze. Az egészségügyi ellátás reformja aktualitást ad az eddigi tapasztalatok feldolgozásának, a rendelkezésre álló erőforrások, valamint a közösségi rehabilitációs programok fejlesztését támogató, illetve akadályozó tényezők számbavételének. A Rehabilitációs Ellátási Programok fejlesztése többszöri tesztelési fázis alapján készült el, a betegutak mellett a szakmai elvárásokat és az eredményesség felmérésére ajánlott módszereket is tartalmazzák. A jelen helyzet adatainak bemutatása az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program, illetve a Nemzeti Egészségbiztosítás Alapkezelő adatai alapján történik. Ezekben az ellátás területi egyenetlensége és a fekvőbeteg ellátás dominanciája látszik. A rehabilitációs képzésben az utóbbi időben kedvező változások történtek. A közösségi rehabilitáció fejlesztésében felhasználhatók a praxisközösségi modellprogramok eredményei, a kommunikációt jól támogathatja az Egészségügyi Elektronikus Szolgáltatói Tér. Jelen tanulmány korlátja, hogy nem sikerült teljeskörű adatokat gyűjteni. Az érintett lakosság preferenciái sem ismertek. Következtetésként megállapítható az elmagányosodás növekedése, a szociális ellátórendszer átalakulása, mind a vertikális, mind a horizontális integráció szükségessége és a háziorvos kapuőri szerepének javítása, amihez célzott edukációs programok is szükségesek.
{"title":"Integrált rehabilitációs ellátás I. – hazai előzmények, erősségek, gyengeségek","authors":"Péter Cserháti, Lajos Kullmann, Zoltán Dénes","doi":"10.53020/ime-2023-202","DOIUrl":"https://doi.org/10.53020/ime-2023-202","url":null,"abstract":"A rehabilitációs ellátás hazánkban jellemzően kórházakban történik. A rehabilitációban tevékenykedő szakemberekskollégák évtizedekkel ezelőtt felismerték, hogy a társadalom idősödése, a krónikus egészségi állapotok gyakoribbá válása miatt a szükségletek ilyen módon nem lesznek kielégíthetők. Kísérleti lakóközösségi rehabilitációs programokat indítottak. Jelentős tapasztalat a közösségi pszichiátria területén alakult ki. Az Egészségügyi Szakmai Kollégium Rehabilitációs Tagozata és Tanácsa Rehabilitációs Ellátási Programokat fejlesztett, amelyek az optimális betegutakat bemutatják. Az ezekkel kapcsolatos bizonyítékokat szakkönyv foglalja össze. Az egészségügyi ellátás reformja aktualitást ad az eddigi tapasztalatok feldolgozásának, a rendelkezésre álló erőforrások, valamint a közösségi rehabilitációs programok fejlesztését támogató, illetve akadályozó tényezők számbavételének. A Rehabilitációs Ellátási Programok fejlesztése többszöri tesztelési fázis alapján készült el, a betegutak mellett a szakmai elvárásokat és az eredményesség felmérésére ajánlott módszereket is tartalmazzák. A jelen helyzet adatainak bemutatása az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program, illetve a Nemzeti Egészségbiztosítás Alapkezelő adatai alapján történik. Ezekben az ellátás területi egyenetlensége és a fekvőbeteg ellátás dominanciája látszik. A rehabilitációs képzésben az utóbbi időben kedvező változások történtek. A közösségi rehabilitáció fejlesztésében felhasználhatók a praxisközösségi modellprogramok eredményei, a kommunikációt jól támogathatja az Egészségügyi Elektronikus Szolgáltatói Tér. Jelen tanulmány korlátja, hogy nem sikerült teljeskörű adatokat gyűjteni. Az érintett lakosság preferenciái sem ismertek. Következtetésként megállapítható az elmagányosodás növekedése, a szociális ellátórendszer átalakulása, mind a vertikális, mind a horizontális integráció szükségessége és a háziorvos kapuőri szerepének javítása, amihez célzott edukációs programok is szükségesek.","PeriodicalId":245518,"journal":{"name":"IME - Az egészségügyi vezetők szaklapja","volume":"25 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-06-23","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"125253799","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Tibor Tótiván, Nóra Köcski, Katalin Sarudi, G. Gazdag
A pszichés zavarokkal küzdő betegek jelentős terhet rónak a sürgősségi ellátásra. Ezt felismerve, a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház Sürgősségi Betegellátó Osztályán 2018 óta alkalmaznak pszichológusokat a probléma kezelésére. Az eltelt évek alatt a pszichológusok személyében jelentős volt a fluktuáció, három év alatt nyolcból hét szakember távozott az osztályról. A fluktuáció okainak feltárására kérdőíves felmérést terveztünk, a sürgősségi osztályon dolgozók pszichológusokkal, pszichológiai munkával kapcsolatos attitűdjének, elvárásainak megismerésére. Az összeállított kérdőív három részből állt. Az első rész a dolgozó munkavégzésére vonatkozó 3 kérdést tartalmazott. A második rész 5 kérdése a pszichológusok munkájára vonatkozott általánosságban, illetve konkrétan az SBO-n. A harmadik részben a válaszadóknak 5 fokozatú likert skálán kellett megjelölniük, hogy a felsorolt 15 tevékenység végzésében mennyire tölt be fontos szerepet a pszichológus. A válaszadási arány 32%-os volt. A speciálisan a pszichológusok sürgősségin elvárható feladataira vonatkozó kérdéseknél a szomatizációs tünetek hátterének feltérképezése, a betegekkel való kommunikáció, tájékoztatás és a kollégák tehermentesítése jelent meg markánsan a válaszokban. A nem pszichológusi munkakörbe tartozó feladatokat a kitöltők sem sorolták oda, azonban az egyértelműen pszichológusi munkakörbe tartozók sokszor csak közepes prioritást élveztek. A fontossági sorrend alapján azok a tevékenységek kerültek a lista elejére, amelyek halaszthatatlanok, vagy szinte azonnali beavatkozást igényelnek. Az eredmények alapján megfontolandó az osztályos igényeknek és a pszichológusok alkalmazásának újraértékelése a sürgősségi ellátásban. A rövid pszichológiai intervenciók biztosítása, a pszichés nehézségekkel küzdő betegek felismerése megoldható a pszichológiai képesítéssel nem rendelkező személyzet edukációjával, készségeinek fejlesztésével, majd pszichológiai/klinikai szakpszichológiai konzultáció lehetőségének biztosításával. A nem specifikus elvárások teljesítésére pedig mentálhigiénés szakember, szociális munkás vagy önkéntes segítők alkalmazása nyújthat megoldást.
{"title":"A pszichológus szerepe a sürgősségi betegellátó osztályon","authors":"Tibor Tótiván, Nóra Köcski, Katalin Sarudi, G. Gazdag","doi":"10.53020/ime-2023-104","DOIUrl":"https://doi.org/10.53020/ime-2023-104","url":null,"abstract":"A pszichés zavarokkal küzdő betegek jelentős terhet rónak a sürgősségi ellátásra. Ezt felismerve, a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház Sürgősségi Betegellátó Osztályán 2018 óta alkalmaznak pszichológusokat a probléma kezelésére. Az eltelt évek alatt a pszichológusok személyében jelentős volt a fluktuáció, három év alatt nyolcból hét szakember távozott az osztályról. \u0000A fluktuáció okainak feltárására kérdőíves felmérést terveztünk, a sürgősségi osztályon dolgozók pszichológusokkal, pszichológiai munkával kapcsolatos attitűdjének, elvárásainak megismerésére. \u0000Az összeállított kérdőív három részből állt. Az első rész a dolgozó munkavégzésére vonatkozó 3 kérdést tartalmazott. A második rész 5 kérdése a pszichológusok munkájára vonatkozott általánosságban, illetve konkrétan az SBO-n. A harmadik részben a válaszadóknak 5 fokozatú likert skálán kellett megjelölniük, hogy a felsorolt 15 tevékenység végzésében mennyire tölt be fontos szerepet a pszichológus. \u0000A válaszadási arány 32%-os volt. A speciálisan a pszichológusok sürgősségin elvárható feladataira vonatkozó kérdéseknél a szomatizációs tünetek hátterének feltérképezése, a betegekkel való kommunikáció, tájékoztatás és a kollégák tehermentesítése jelent meg markánsan a válaszokban. A nem pszichológusi munkakörbe tartozó feladatokat a kitöltők sem sorolták oda, azonban az egyértelműen pszichológusi munkakörbe tartozók sokszor csak közepes prioritást élveztek. A fontossági sorrend alapján azok a tevékenységek kerültek a lista elejére, amelyek halaszthatatlanok, vagy szinte azonnali beavatkozást igényelnek. \u0000Az eredmények alapján megfontolandó az osztályos igényeknek és a pszichológusok alkalmazásának újraértékelése a sürgősségi ellátásban. A rövid pszichológiai intervenciók biztosítása, a pszichés nehézségekkel küzdő betegek felismerése megoldható a pszichológiai képesítéssel nem rendelkező személyzet edukációjával, készségeinek fejlesztésével, majd pszichológiai/klinikai szakpszichológiai konzultáció lehetőségének biztosításával. A nem specifikus elvárások teljesítésére pedig mentálhigiénés szakember, szociális munkás vagy önkéntes segítők alkalmazása nyújthat megoldást.","PeriodicalId":245518,"journal":{"name":"IME - Az egészségügyi vezetők szaklapja","volume":"11 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-05-04","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"130980492","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Ágnes Kovácsné Dr. Tóth, Zita Botkáné Katona, Imre István Göőz
Az elmúlt tanévben az ország ötödik védőnőket is képző intézménye a győri Széchenyi István Egyetem Egészség- és Sporttudományi Kar Preventív Egészségtudományi Tanszéke. A vizsgálat célja Az egyetemünkön tanuló védőnő szakos hallgatók körében felmérni a pályaválasztási motivációt, a -választást befolyásoló tényezőket, a hivatással kapcsolatos értékeit és pályatervet. Anyag és módszer Kérdőíves felmérés készült, lehetőségfüggő mintavétellel. N=35Fő. Az elemzését leíró statisztikai módszerekkel (megoszlás, átlag, szórás.). végeztük el. Eredmények A hallgatók átlagéletkora 20,42 év, (SD=4,08). Az I. évfolyamban mean:19,5 év, (SD=2,13), a II. évfolyam mean:20 év SD=5,53. Az életkorok minimuma 18 év, maximuma 42 év. Legerősebb pályaválasztási motiváció a gyermek szeretete, a gyermekeken, családokon való segítés és az egészség iránti érdeklődés. A védőnő hallgatók 88,6% (31 fő) védőnőként képzeli el a jövőjét és a szakmájában szeretne elhelyezkedni. Következtetések A kutatásban résztvevő hallgatókra nem jellemző a korai, általános iskolás korban történő pályaválasztási trend. A pályaszocioalizációnak kiemelt szerepet kell kapnia a képzés során.
{"title":"A védőnői pályaválasztás vizsgálata a Széchényi István Egyetemen","authors":"Ágnes Kovácsné Dr. Tóth, Zita Botkáné Katona, Imre István Göőz","doi":"10.53020/ime-2023-103","DOIUrl":"https://doi.org/10.53020/ime-2023-103","url":null,"abstract":"Az elmúlt tanévben az ország ötödik védőnőket is képző intézménye a győri Széchenyi István Egyetem Egészség- és Sporttudományi Kar Preventív Egészségtudományi Tanszéke. \u0000A vizsgálat célja \u0000Az egyetemünkön tanuló védőnő szakos hallgatók körében felmérni a pályaválasztási motivációt, a -választást befolyásoló tényezőket, a hivatással kapcsolatos értékeit és pályatervet. \u0000Anyag és módszer \u0000Kérdőíves felmérés készült, lehetőségfüggő mintavétellel. N=35Fő. Az elemzését leíró statisztikai módszerekkel (megoszlás, átlag, szórás.). végeztük el. \u0000Eredmények \u0000A hallgatók átlagéletkora 20,42 év, (SD=4,08). Az I. évfolyamban mean:19,5 év, (SD=2,13), a II. évfolyam mean:20 év SD=5,53. Az életkorok minimuma 18 év, maximuma 42 év. \u0000Legerősebb pályaválasztási motiváció a gyermek szeretete, a gyermekeken, családokon való segítés és az egészség iránti érdeklődés. A védőnő hallgatók 88,6% (31 fő) védőnőként képzeli el a jövőjét és a szakmájában szeretne elhelyezkedni. \u0000Következtetések \u0000A kutatásban résztvevő hallgatókra nem jellemző a korai, általános iskolás korban történő pályaválasztási trend. A pályaszocioalizációnak kiemelt szerepet kell kapnia a képzés során.","PeriodicalId":245518,"journal":{"name":"IME - Az egészségügyi vezetők szaklapja","volume":"78 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-05-04","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"126606858","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Tanulmányunk célja megvizsgálni, hogy mennyire fontos a szlovákiai magyar nyelvet beszélő fogyasztóknak az vény nélkül kapható gyógyszerek és étrendkiegészítők gyógyszertáron kívüli vásárlása, illetve az online rendelés lehetősége, mely házhozszállítással is párosulhat. Egyben azt is vizsgáltuk, hogy a kedvező ár és kiszerelés befolyásolja-e a vény nélkül kapható készítmény vásárlását. Primer kutatásunk 2022. április-május hónapokban egy magyar nyelvű digitális online kérdőív felhasználásával zajlott nem valószínűségi mintavételi eljárással – hólabda mintavétel módszere. Összesen 523 darab érvényes kitöltés született melyből 216 felelt meg a kizárási feltételeknek. A válaszadóknak kevésbé fontos a vény nélküli gyógyszer/étrendkiegészítő termék (1) gyógyszertáron kívül történő megvásárlása (átlag 2,86); (2) online felületen történő rendelése (átlag 2,93), azonban (3) ezen termékek házhoz szállítása online rendelést követően (átlag 3,32) közepesen fontos. Megállapítottuk, hogy az online felületen vény nélkül kapható készítmény vásárlását fontosnak tartó fogyasztó számára fontosabb, hogy az online rendelt vény nélküli gyógyszert/étrendkiegészítőt házhoz szállítsák és számukra fontosabb, hogy kedvező kiszerelésben tudjanak vásárolni. Nem áll fenn kapcsolat a szlovákiai magyar nyelvet beszélő fogyasztó jövedelme és a vény nélküli gyógyszerre/étrendkiegészítőre fordított havi költés között. Az átlagos havi költés 11-30 euró között mozog mindhárom jövedelemmel rendelkező válaszadói csoportnál. Gyakorlati javaslatunk, hogy az online felületen elérhető vény nélküli készítmények értékesítése során célszerű lehet, ha a termék kedvező kiszerelésben és kedvező áron jelenik meg, hogy a vásárló érezze az ár-érték arányt is. Ezen felül az online rendelt termék mellé a házhoz szállítás szolgáltatás is javasolt.
{"title":"Vény nélküli gyógyszerek és étrendkiegészítők online vásárlása Szlovákiában","authors":"Szilárd Szigeti, L. Józsa","doi":"10.53020/ime-2023-105","DOIUrl":"https://doi.org/10.53020/ime-2023-105","url":null,"abstract":"Tanulmányunk célja megvizsgálni, hogy mennyire fontos a szlovákiai magyar nyelvet beszélő fogyasztóknak az vény nélkül kapható gyógyszerek és étrendkiegészítők gyógyszertáron kívüli vásárlása, illetve az online rendelés lehetősége, mely házhozszállítással is párosulhat. Egyben azt is vizsgáltuk, hogy a kedvező ár és kiszerelés befolyásolja-e a vény nélkül kapható készítmény vásárlását. Primer kutatásunk 2022. április-május hónapokban egy magyar nyelvű digitális online kérdőív felhasználásával zajlott nem valószínűségi mintavételi eljárással – hólabda mintavétel módszere. Összesen 523 darab érvényes kitöltés született melyből 216 felelt meg a kizárási feltételeknek. A válaszadóknak kevésbé fontos a vény nélküli gyógyszer/étrendkiegészítő termék (1) gyógyszertáron kívül történő megvásárlása (átlag 2,86); (2) online felületen történő rendelése (átlag 2,93), azonban (3) ezen termékek házhoz szállítása online rendelést követően (átlag 3,32) közepesen fontos. Megállapítottuk, hogy az online felületen vény nélkül kapható készítmény vásárlását fontosnak tartó fogyasztó számára fontosabb, hogy az online rendelt vény nélküli gyógyszert/étrendkiegészítőt házhoz szállítsák és számukra fontosabb, hogy kedvező kiszerelésben tudjanak vásárolni. Nem áll fenn kapcsolat a szlovákiai magyar nyelvet beszélő fogyasztó jövedelme és a vény nélküli gyógyszerre/étrendkiegészítőre fordított havi költés között. Az átlagos havi költés 11-30 euró között mozog mindhárom jövedelemmel rendelkező válaszadói csoportnál. Gyakorlati javaslatunk, hogy az online felületen elérhető vény nélküli készítmények értékesítése során célszerű lehet, ha a termék kedvező kiszerelésben és kedvező áron jelenik meg, hogy a vásárló érezze az ár-érték arányt is. Ezen felül az online rendelt termék mellé a házhoz szállítás szolgáltatás is javasolt.","PeriodicalId":245518,"journal":{"name":"IME - Az egészségügyi vezetők szaklapja","volume":"136 9 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-05-04","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"125815212","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
京公网安备 11010802042870号
京ICP备2023020795号-1
扫码关注我们
求助内容：
应助结果提醒方式：