A közlemény egy gyógyszer – a cariprazine – fejlesztési folyamatában keresi azokat a tényezőket, amelyek lehetővé tették, hogy egy magyar székhelyű cég a nemzetközi gyógyszerpiacokon globális sikert tudjon elérni és molekulája ún. blockbuster készítménnyé váljon. Kiindulópontja az, hogy a globális sikerhez a molekula felfedezésének, a gyógyszerkészítmény különböző terápiás indikációi fejlesztésének, továbbá a gyógyszer piaci bevezetésének és promóciójának egymásra épülő mindhárom szakaszában világszínvonalú teljesítmények szükségesek, tehát magában a fejlesztési folyamatban is. A fejlesztési folyamat farmakológiai és orvostudományi szakmai aspektusainak részleteit a közlemény nem tárgyalja, de hivatkozik rá[i]. Konklúziója, hogy a siker alapját az amerikai Forest Laboratories-zal kötött licenszbe adási és együttműködési szerződés képezte, a gyógyszer-fejlesztési kihívások teljesítéséhez, a buktatók átlépéséhez és egy kivételes siker eléréséhez pedig nélkülözhetetlen volt a gyógyszeripari környezet mélyreható ismerete és elemzése, továbbá az eredményes nemzetközi kollaboráció, a nehézségeken átlendítő csoport flow és kreativitás. [i] Laszlovszky I, Barabássy Á, Németh Gy: Cariprazine, a Broad-Spectrum Antipsychotic for the Treatment of Schizophrenia: Pharmacology, Efficacy and Safety, Advances in Therapy, https://doi.org/10.1007/s12325-021-01797-5
这篇通讯探讨了一种药物--开浦嗪--的开发过程，以确定使一家匈牙利公司在国际医药市场上取得全球成功并将其分子转化为畅销产品的因素。它的出发点是，全球成功需要在分子发现、针对不同治疗适应症的药物开发、药物上市和市场推广这三个阶段都有世界一流的表现，并且相互促进，因此开发过程本身也是如此。报告没有讨论开发过程中药理学和医学方面的细节，但提到了这些细节[i]。 报告的结论是，与美国森林实验室的许可和合作协议是成功的基础，对制药环境的深入了解和分析、有效的国际合作、团队协作和克服困难的创造力是应对药物开发挑战、克服陷阱并取得非凡成功的关键。 [i] Laszlovszky I, Barabássy Á, Németh Gy: Cariprazine, a Broad-Spectrum Antipsychotic for the Treatment of Schizophrenia: Pharmacology, Efficacy and Safety, Advances in Therapy, https://doi.org/10.1007/s12325-021-01797-5
{"title":"Kihívások és hajtóerők az első magyar blockbuster molekula nemzetközi fejlesztési folyamatában","authors":"György Németh, Gábor Gulácsi","doi":"10.53020/ime-2023-106","DOIUrl":"https://doi.org/10.53020/ime-2023-106","url":null,"abstract":"A közlemény egy gyógyszer – a cariprazine – fejlesztési folyamatában keresi azokat a tényezőket, amelyek lehetővé tették, hogy egy magyar székhelyű cég a nemzetközi gyógyszerpiacokon globális sikert tudjon elérni és molekulája ún. blockbuster készítménnyé váljon. Kiindulópontja az, hogy a globális sikerhez a molekula felfedezésének, a gyógyszerkészítmény különböző terápiás indikációi fejlesztésének, továbbá a gyógyszer piaci bevezetésének és promóciójának egymásra épülő mindhárom szakaszában világszínvonalú teljesítmények szükségesek, tehát magában a fejlesztési folyamatban is. A fejlesztési folyamat farmakológiai és orvostudományi szakmai aspektusainak részleteit a közlemény nem tárgyalja, de hivatkozik rá[i]. Konklúziója, hogy a siker alapját az amerikai Forest Laboratories-zal kötött licenszbe adási és együttműködési szerződés képezte, a gyógyszer-fejlesztési kihívások teljesítéséhez, a buktatók átlépéséhez és egy kivételes siker eléréséhez pedig nélkülözhetetlen volt a gyógyszeripari környezet mélyreható ismerete és elemzése, továbbá az eredményes nemzetközi kollaboráció, a nehézségeken átlendítő csoport flow és kreativitás. \u0000 \u0000[i] Laszlovszky I, Barabássy Á, Németh Gy: Cariprazine, a Broad-Spectrum Antipsychotic for the Treatment of Schizophrenia: Pharmacology, Efficacy and Safety, Advances in Therapy, https://doi.org/10.1007/s12325-021-01797-5 \u0000 \u0000 ","PeriodicalId":245518,"journal":{"name":"IME - Az egészségügyi vezetők szaklapja","volume":"13 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-05-04","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"127220707","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Tanulmányunkban egy, a hazai szociális ágazat intézményvezetői körében végzett vizsgálat eredményeiről számolunk be az egészségügyi végzettséggel rendelkező szociális intézményvezetőkre fókuszálva. A szociális intézményvezetők alapvető szakmai paramétereiről hazai viszonylatban rendkívűl kevés ismerettel rendelkezünk, ez az információhiány a teljes ágazati dolgozói állományra egyaránt jellemző. Eredményeink reflektálnak a szakmáról alkotott tapasztalati tudásra, miszerint a szociális vezetői állomány szakvégzettség szerinti eloszlása rendkívül heterogén, az ágazathoz kapcsolódó releváns végzettségek mellett jelentős az egészségügyi végzettségűek aránya. Elemzésünk szerint a mintába (N=547 fő) került szociális intézményvezetők több mint egy ötöde rendelkezik közép- vagy felsőfokú egészségügyi végzettséggel, közöttük pedig kiemelkedően magas a felsőfokú (főiskolai/egyetemi végzettségű) ápolók aránya. Átlagéletkoruk és munkában eltöltött éveik száma szignifikánsan magasabb a mintában szereplő eltérő végzettségű vezetőhöz képest. Az ellátástípusokat tekintve markánsan felülreprezentáltak a szociális szakellátásban, ezen belül is az idősotthonok vezetésében. Az egészségügyi szakvégzettségek ilyen fokú jelenléte a szociális vezetők körében mind az egészségügy, mind a szociális szféra szemszögéből fontos kérdéseket vet fel.
{"title":"Egészségügyi végzettségű intézményvezetők arányának vizsgálata a hazai szociális idősellátásban","authors":"Réka Schutzmann, Anna Kozák, Márton Járay","doi":"10.53020/ime-2023-102","DOIUrl":"https://doi.org/10.53020/ime-2023-102","url":null,"abstract":"Tanulmányunkban egy, a hazai szociális ágazat intézményvezetői körében végzett vizsgálat eredményeiről számolunk be az egészségügyi végzettséggel rendelkező szociális intézményvezetőkre fókuszálva. A szociális intézményvezetők alapvető szakmai paramétereiről hazai viszonylatban rendkívűl kevés ismerettel rendelkezünk, ez az információhiány a teljes ágazati dolgozói állományra egyaránt jellemző. Eredményeink reflektálnak a szakmáról alkotott tapasztalati tudásra, miszerint a szociális vezetői állomány szakvégzettség szerinti eloszlása rendkívül heterogén, az ágazathoz kapcsolódó releváns végzettségek mellett jelentős az egészségügyi végzettségűek aránya. Elemzésünk szerint a mintába (N=547 fő) került szociális intézményvezetők több mint egy ötöde rendelkezik közép- vagy felsőfokú egészségügyi végzettséggel, közöttük pedig kiemelkedően magas a felsőfokú (főiskolai/egyetemi végzettségű) ápolók aránya. Átlagéletkoruk és munkában eltöltött éveik száma szignifikánsan magasabb a mintában szereplő eltérő végzettségű vezetőhöz képest. Az ellátástípusokat tekintve markánsan felülreprezentáltak a szociális szakellátásban, ezen belül is az idősotthonok vezetésében. Az egészségügyi szakvégzettségek ilyen fokú jelenléte a szociális vezetők körében mind az egészségügy, mind a szociális szféra szemszögéből fontos kérdéseket vet fel. ","PeriodicalId":245518,"journal":{"name":"IME - Az egészségügyi vezetők szaklapja","volume":"1 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-05-04","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"122643227","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Borbála Mikos, Nóra Tamásné Bese, Ibolya Sebők, E. Závodi, G. Velkey
Az egészségügyi ellátás során számos betegbiztonságot veszélyeztető tényező ronthatja a betegség kimenetelét. Bár a teljes biztonságra törekvés utópisztikus, azonban a tevékenységben bekövetkező hibák, nemmegfelelőségek, kockázatok döntő többsége proaktív cselekvési tervvel kiküszöbölhető. A menedzsment technikák következetes működtetése szignifikánsan javítja mind a betegek, mind az ellátók biztonságát, egyben költséghatékony. A közlemény a Magyarországi Református Egyház Bethesda Gyermekkórházában folyó gyógyító tevékenység során alkalmazott egyes betegségbiztonsági módszerek mellett a génpótló terápia kockázatának csökkentésére irányuló programját ismerteti.
{"title":"Biztonságra törekvő betegellátás","authors":"Borbála Mikos, Nóra Tamásné Bese, Ibolya Sebők, E. Závodi, G. Velkey","doi":"10.53020/ime-2023-101","DOIUrl":"https://doi.org/10.53020/ime-2023-101","url":null,"abstract":"Az egészségügyi ellátás során számos betegbiztonságot veszélyeztető tényező ronthatja a betegség kimenetelét. Bár a teljes biztonságra törekvés utópisztikus, azonban a tevékenységben bekövetkező hibák, nemmegfelelőségek, kockázatok döntő többsége proaktív cselekvési tervvel kiküszöbölhető. A menedzsment technikák következetes működtetése szignifikánsan javítja mind a betegek, mind az ellátók biztonságát, egyben költséghatékony. A közlemény a Magyarországi Református Egyház Bethesda Gyermekkórházában folyó gyógyító tevékenység során alkalmazott egyes betegségbiztonsági módszerek mellett a génpótló terápia kockázatának csökkentésére irányuló programját ismerteti.","PeriodicalId":245518,"journal":{"name":"IME - Az egészségügyi vezetők szaklapja","volume":"26 21","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-05-04","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"120900689","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
G. Fehér, Ádám Szapáry, Andrea Fehér, Miklós Kovács, Éva Fejes, Krisztián Kapus, Zoltán Bankó, Antal Tibold
Az internet széleskörű hozzáférhetősége magávalhozta a problémás internethasználat kialakulását is (ún. internetfüggőség), amely főként a serdülőket érintő je -lenség. Felnőttek esetében viszonylag kevés adat áll ren-delkezésre. Keresztmetszeti prospektív vizsgálatunk céljaaz internetfüggőség előfordulásának és a vele asszociáltmentális eltérések (kiégés, depresszió, álmatlanság ésalacsonyabb életminőség) közötti összefüggés ponto-sabb feltérképezése középiskolai tanárok körében. Összesen 2500 papír alapú kérdőív került kiosztásra, ebből 1817 teljesen kitöltött kérdőív került értékelésre. Internetfüggőség 5,2%-ban (95/1817) volt észlelhető avizsgált populációban a felhasznált kérdőív alapján. Azinternetfüggőség szoros összefüggést mutatott a súlyosfokú kiégéssel (10,5 vs. 2,7%, p < 0,001), a mérsékelt(36,8 vs. 1,7%, p < 0,001) valamint súlyos fokú depresszi-óval (6,3 vs. 0,1%, p < 0,001), álmatlansággal (23,1 vs.11,4%, p < 0,001) és súlyos alvászavarral (27,4 vs. 3,8%,p < 0,001) továbbá a rosszabb életminőséggel (p <0,001). Az összefüggések pontosabb feltérképezése cél-jából maximális valószínűség strukturális egyenletmodellt használtunk, a közvetett hatások felmérésérebootstrapping analízist végeztünk. Eredményeink alapján oki tényezőként az internetfüg-gőség szoros összefüggést mutat a fent említett mentálistényezőkkel. Vizsgálatunk az első hazai tanulmány, amely feltárja a pontos összefüggését az internetfüggő-ség és a fent említett mentális problémák közötti össze-függést, mely felhívja a figyelmet a téma fontosságára.
{"title":"Internetfüggőség, alvászavar, depresszió, kiégés és életminőség vizsgálata középiskolai tanárok körében: összefüggést elemző modell","authors":"G. Fehér, Ádám Szapáry, Andrea Fehér, Miklós Kovács, Éva Fejes, Krisztián Kapus, Zoltán Bankó, Antal Tibold","doi":"10.53020/ime-2022-406","DOIUrl":"https://doi.org/10.53020/ime-2022-406","url":null,"abstract":"Az internet széleskörű hozzáférhetősége magávalhozta a problémás internethasználat kialakulását is (ún. internetfüggőség), amely főként a serdülőket érintő je -lenség. Felnőttek esetében viszonylag kevés adat áll ren-delkezésre. Keresztmetszeti prospektív vizsgálatunk céljaaz internetfüggőség előfordulásának és a vele asszociáltmentális eltérések (kiégés, depresszió, álmatlanság ésalacsonyabb életminőség) közötti összefüggés ponto-sabb feltérképezése középiskolai tanárok körében. Összesen 2500 papír alapú kérdőív került kiosztásra, ebből 1817 teljesen kitöltött kérdőív került értékelésre. Internetfüggőség 5,2%-ban (95/1817) volt észlelhető avizsgált populációban a felhasznált kérdőív alapján. Azinternetfüggőség szoros összefüggést mutatott a súlyosfokú kiégéssel (10,5 vs. 2,7%, p < 0,001), a mérsékelt(36,8 vs. 1,7%, p < 0,001) valamint súlyos fokú depresszi-óval (6,3 vs. 0,1%, p < 0,001), álmatlansággal (23,1 vs.11,4%, p < 0,001) és súlyos alvászavarral (27,4 vs. 3,8%,p < 0,001) továbbá a rosszabb életminőséggel (p <0,001). Az összefüggések pontosabb feltérképezése cél-jából maximális valószínűség strukturális egyenletmodellt használtunk, a közvetett hatások felmérésérebootstrapping analízist végeztünk. Eredményeink alapján oki tényezőként az internetfüg-gőség szoros összefüggést mutat a fent említett mentálistényezőkkel. Vizsgálatunk az első hazai tanulmány, amely feltárja a pontos összefüggését az internetfüggő-ség és a fent említett mentális problémák közötti össze-függést, mely felhívja a figyelmet a téma fontosságára.","PeriodicalId":245518,"journal":{"name":"IME - Az egészségügyi vezetők szaklapja","volume":"9 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-12-02","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"115132766","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
R. Pónusz, Dóra Endrei, D. Kovács, Adrienne Csutak, I. Boncz
A várólisták témaköre nemzetközileg is rendkívüli figyelemmel követett indikátor az egészségügyi ellátórendszerek összehasonlítása során. A várólisták körében kiemelt jelentőséggel rendelkezik a szürkehályog, mely megszüntetése az egyik legelterjedtebb várólista-köteles beavatkozás világszerte. A vizsgálat célja, hogy elemezze az egynapos sebészeti betegellátás várólista-csökkentési potenciálját a szürkehályog műtét várólistával összefüggésben Magyarországon a 2014-2019 közötti időszakban. Vizsgálati adatbázisunk a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő finanszírozási adatbázisából származik és a 2014-2019 közötti időszak adatait tartalmazta. Az adatbázis a szürkehályog várólistához és a szürkehályog előjegyzési listához kapcsolódó várakozók és előjegyzettek számát, a váró-, illetve előjegyzési listán szereplők tényleges, átlagos várakozási idejét, az ellátott esetszámok ellátási típus szerinti megoszlását, a beavatkozások Orvosi Eljárások Nemzetközi Osztályozási (OENO) rendszerének kódját és megnevezését, valamint az ellátó egészségügyi intézmény típusát tartalmazta. A vizsgált időszak alatt évente átlagosan 6.251 fő volt szerepelt a magyarországi szürkehályog várólistán, azonban számottevő emelkedés nem volt kimutatható 2014-2019 között. Az átlagos tényleges várakozási idő 2014-ben 104 nap volt, mely 2019-ben csupán 39. Az esetek jellemzően egynapos sebészeti ellátásban és aktív fekvőbeteg szakellátásban kerültek elszámolásra. A vizsgálati időszak során a műtéti esetszámok érdemben nem változtak, ugyanakkor az egynapos sebészet esetszámok aránya folyamatos emelkedést mutatott. A legnagyobb mértékben elvégzett beavatkozás az 51474 OENO kóddal rögzített hajlított műlencse-beültetéssel kombinált phacoemulsificatios műtét volt, mely az összes vizsgálatba vont beavatkozás 96%-át jelentette (n=458.326). A várólistán szereplő várakozók száma számottevően nem nőtt az általunk vizsgált időszak alatt; az éves műtéti esetszám nem változott; ugyanakkor az átlagos várakozási idő jelentősen csökkent. Mindez azt igazolja, hogy érdemi műtéti esetszám növekedés nélkül sikerült az átlagos várakozási időt csökkenteni, ami felhívja a figyelmet az ellátás szervezésének fontosságára.
{"title":"Az egynapos sebészet helye és szerepe a szürkehályog műtét várólista csökkentésében","authors":"R. Pónusz, Dóra Endrei, D. Kovács, Adrienne Csutak, I. Boncz","doi":"10.53020/ime-2022-401","DOIUrl":"https://doi.org/10.53020/ime-2022-401","url":null,"abstract":"A várólisták témaköre nemzetközileg is rendkívüli figyelemmel követett indikátor az egészségügyi ellátórendszerek összehasonlítása során. A várólisták körében kiemelt jelentőséggel rendelkezik a szürkehályog, mely megszüntetése az egyik legelterjedtebb várólista-köteles beavatkozás világszerte. A vizsgálat célja, hogy elemezze az egynapos sebészeti betegellátás várólista-csökkentési potenciálját a szürkehályog műtét várólistával összefüggésben Magyarországon a 2014-2019 közötti időszakban. Vizsgálati adatbázisunk a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő finanszírozási adatbázisából származik és a 2014-2019 közötti időszak adatait tartalmazta. Az adatbázis a szürkehályog várólistához és a szürkehályog előjegyzési listához kapcsolódó várakozók és előjegyzettek számát, a váró-, illetve előjegyzési listán szereplők tényleges, átlagos várakozási idejét, az ellátott esetszámok ellátási típus szerinti megoszlását, a beavatkozások Orvosi Eljárások Nemzetközi Osztályozási (OENO) rendszerének kódját és megnevezését, valamint az ellátó egészségügyi intézmény típusát tartalmazta. A vizsgált időszak alatt évente átlagosan 6.251 fő volt szerepelt a magyarországi szürkehályog várólistán, azonban számottevő emelkedés nem volt kimutatható 2014-2019 között. Az átlagos tényleges várakozási idő 2014-ben 104 nap volt, mely 2019-ben csupán 39. Az esetek jellemzően egynapos sebészeti ellátásban és aktív fekvőbeteg szakellátásban kerültek elszámolásra. A vizsgálati időszak során a műtéti esetszámok érdemben nem változtak, ugyanakkor az egynapos sebészet esetszámok aránya folyamatos emelkedést mutatott. A legnagyobb mértékben elvégzett beavatkozás az 51474 OENO kóddal rögzített hajlított műlencse-beültetéssel kombinált phacoemulsificatios műtét volt, mely az összes vizsgálatba vont beavatkozás 96%-át jelentette (n=458.326). A várólistán szereplő várakozók száma számottevően nem nőtt az általunk vizsgált időszak alatt; az éves műtéti esetszám nem változott; ugyanakkor az átlagos várakozási idő jelentősen csökkent. Mindez azt igazolja, hogy érdemi műtéti esetszám növekedés nélkül sikerült az átlagos várakozási időt csökkenteni, ami felhívja a figyelmet az ellátás szervezésének fontosságára.","PeriodicalId":245518,"journal":{"name":"IME - Az egészségügyi vezetők szaklapja","volume":"4 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-12-02","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"131449754","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Bálint Tóbiás, V. Klujber, János P. Kósa, Tamás Palicz
A genetikai diagnosztikai és szűrővizsgálatok számának gyors növekedése a genetikai tanácsadás gyakorlatának és szabályozásának újragondolását kívánja. A keletkező hatalmas adatmennyiség tárolásával, küldésével kapcsolatos biztonsági szempontok részletes szabályozását is szükségessé teszi. A genetika az egészségügy gyorsan fejlődő területe, komplexitása a közeli jövőben a mesterséges intelligencia segítségét igényli.
{"title":"Digitalizáció szerepe a genetikai vizsgálatokban: döntéstámogató rendszer fejlesztése a hazai genetikai tanácsadás segítésére","authors":"Bálint Tóbiás, V. Klujber, János P. Kósa, Tamás Palicz","doi":"10.53020/ime-2022-405","DOIUrl":"https://doi.org/10.53020/ime-2022-405","url":null,"abstract":"A genetikai diagnosztikai és szűrővizsgálatok számának gyors növekedése a genetikai tanácsadás gyakorlatának és szabályozásának újragondolását kívánja. A keletkező hatalmas adatmennyiség tárolásával, küldésével kapcsolatos biztonsági szempontok részletes szabályozását is szükségessé teszi. A genetika az egészségügy gyorsan fejlődő területe, komplexitása a közeli jövőben a mesterséges intelligencia segítségét igényli.","PeriodicalId":245518,"journal":{"name":"IME - Az egészségügyi vezetők szaklapja","volume":"46 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-12-02","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"128059380","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Erika Sinka Lászlóné Adamik, Irina Ugrin, Szilvia Farkas
Az egészségügyi ellátás során bekövetkező betegesések megelőzése mind a betegellátás biztonságának javítása, mind pedig az egészségügyi szolgáltatók költségeinek csökkentése szempontjából fontos fejlesztési lehetőség. Dolgozatunk célja, hogy bemutassuk a NEVES jelentési rendszerbe érkezett adatok elemzésére alapozott kutatási eredményeket, amelyek rávilágítanak az egészségügyi szolgáltatóknál bekövetkezett betegesések általános okaira és azok megelőzési lehetőségeire. A NEVES jelentési rendszer indulása óta az adatfeldolgozás megkezdéségig 15.077 betegesési esemény adatait jelentették magyar egészségügyi szolgáltatók anonim, önkéntes módon. Ezeket az adatokat statisztikailag elemeztük, és minőségfejlesztési technikákat is alkalmazva kerestük a bekövetkezésükben szerepet játszó okokat. A vonatkozó szakirodalmak áttekintésével és a szakértői egyeztetésekkel szerzett további ismereteinket is felhasználva rendszereztük a kutatás során azonosított okokat és a megelőzési lehetőségeket. Az okokat 12 fő csoportba soroltuk, amelyek közül kiemelendők a kockázatfelmérés hiánya, a prevenciós intézkedések elmaradása, a kommunikáció hiányosságai és az infrastrukturális problémák. Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy ezeket az okokat rendszerben érdemes kezelni. Az eredményes megelőzés érdekében az adott intézményi környezetben minden lehetséges okot fel kell tárni, és minél több ok megszüntetésére törekedve komplex intézkedéseket hozni. Dolgozatunkban felvázoljuk, hogy a betegesések bekövetkezését előidéző okok azonosításakor milyen konkrét intézkedések segíthetik a megoldást.
预防医疗保健领域的患者死亡是一个重要的发展机遇，既能提高患者安全，又能降低医疗保健提供者的成本。本文旨在介绍基于 NEVES 报告系统数据分析的研究成果，揭示医疗机构中患者死亡的常见原因及其预防潜力。自 NEVES 报告系统启动以来，匈牙利医疗服务提供者以匿名和自愿的方式报告了 15,077 起患者事件。我们对这些数据进行了统计分析，并运用质量改进技术找出了这些事件的原因。我们还利用从相关文献和专家咨询中获得的进一步知识，将研究中发现的原因和预防方案系统化。这些原因被归纳为 12 大类，主要包括缺乏风险评估、缺乏预防措施、沟通不足和基础设施问题。必须强调的是，应系统地解决这些原因。为了确保有效预防，必须在制度环境中找出所有可能的原因，并采取综合措施尽可能消除其中的原因。在本文中，我们概述了可以采取哪些具体行动来确定发病原因，以帮助解决这些问题。
{"title":"A betegesés általános okai a NEVES jelentési rendszerből származó adatok alapján és a megelőzésben alkalmazható eszközök","authors":"Erika Sinka Lászlóné Adamik, Irina Ugrin, Szilvia Farkas","doi":"10.53020/ime-2022-402","DOIUrl":"https://doi.org/10.53020/ime-2022-402","url":null,"abstract":"Az egészségügyi ellátás során bekövetkező betegesések megelőzése mind a betegellátás biztonságának javítása, mind pedig az egészségügyi szolgáltatók költségeinek csökkentése szempontjából fontos fejlesztési lehetőség. Dolgozatunk célja, hogy bemutassuk a NEVES jelentési rendszerbe érkezett adatok elemzésére alapozott kutatási eredményeket, amelyek rávilágítanak az egészségügyi szolgáltatóknál bekövetkezett betegesések általános okaira és azok megelőzési lehetőségeire. A NEVES jelentési rendszer indulása óta az adatfeldolgozás megkezdéségig 15.077 betegesési esemény adatait jelentették magyar egészségügyi szolgáltatók anonim, önkéntes módon. Ezeket az adatokat statisztikailag elemeztük, és minőségfejlesztési technikákat is alkalmazva kerestük a bekövetkezésükben szerepet játszó okokat. A vonatkozó szakirodalmak áttekintésével és a szakértői egyeztetésekkel szerzett további ismereteinket is felhasználva rendszereztük a kutatás során azonosított okokat és a megelőzési lehetőségeket. Az okokat 12 fő csoportba soroltuk, amelyek közül kiemelendők a kockázatfelmérés hiánya, a prevenciós intézkedések elmaradása, a kommunikáció hiányosságai és az infrastrukturális problémák. Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy ezeket az okokat rendszerben érdemes kezelni. Az eredményes megelőzés érdekében az adott intézményi környezetben minden lehetséges okot fel kell tárni, és minél több ok megszüntetésére törekedve komplex intézkedéseket hozni. Dolgozatunkban felvázoljuk, hogy a betegesések bekövetkezését előidéző okok azonosításakor milyen konkrét intézkedések segíthetik a megoldást.","PeriodicalId":245518,"journal":{"name":"IME - Az egészségügyi vezetők szaklapja","volume":"1 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-12-02","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"129526483","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Gábor Szócska, Miklós Kozlovszky, Ágnes Ürmösy, Diána Sűrű, Gyula Gilly
A digitális technológiák erős és széleskörű hatással vannak az egészségügyi folyamatokra. Az informatikai fejlesztések piac és technológia-vezérelt eredményei életünk minden részén váratlan és gyors változásokat képesek beindítani. Így volt ez az egészségügyben is a Covid-19 pandémia során a távorvoslás hirtelen térnyerésével. Tanulmányunkban rámutatunk az egészségügyi jogban korábban eredményesen védett értékekeinket jelenleg károsító online jelenségekre. A távorvoslás hirtelen térnyerése azzal fenyeget, hogy a gyors orvosi segítség és a korszerű technológia hasznosulására vonatkozó piaci igények szabályozatlanságot majd idővel ellenőrizhetetlen folyamatokat eredményeznek (lásd Collingride dilemma). Ahogy régóta tudjuk, megfelelő szabályozás nélkül a beteg személyek alapvető érdekei, a betegadatok védelme és az orvosi titok komoly sérelmet szenvednek. Ezért az online egészségügyi tevékenységet a hagyományos értékeinket eddig biztosító jogszabályok tartalmának megfelelően kell szabályoznunk. Cikkünkben, fejlesztői és gyakorlati eredményekre támaszkodva, vázoljuk az ehhez szükséges egészségügyi és informatikai szolgáltatás innovatív szerepköreit és felelősségi tárgyköreit, melyeket a mindenkori szakhatóság képes lesz ellenőrizni és számonkérni. Rámutatunk, hogy a korábbi közleményünkben funkcionális alapegységként definiált virtuális rendelő működésében melyek a minőségi működés szempontjából nélkülözhetetlen informatikai komponensek, és melyek tartoznak az egészségügyi szolgáltató orvosi tartalmához. Ismertetjük, hogy ezek összehangolt működtetéséhez milyen jogi (kötelmi) kapcsolatokat kell életre hívni a páciens, az egészségügyi szolgáltató (szakorvos) és az informatikai szolgáltatás felelőse között. Tanulmányunk megmutatja, hogy a beteg és/vagy egészségtudatos embernek milyen úton lesz esélye kinyerni a maga számára a legtöbbet az adatgazdag orvosi szolgáltatásból anélkül, hogy alapvető érdekei sérüljenek.
数字技术对医疗保健流程有着强大而广泛的影响。由市场和技术驱动的信息技术发展成果有可能给我们生活的方方面面带来意想不到的快速变化。在 Covid-19 大流行期间，随着远程医疗的突然兴起，医疗保健领域的情况也是如此。在我们的研究中，我们强调了目前正在损害我们价值观的网络现象，而这些价值观在过去的卫生法中得到了成功的保护。远程医疗的突然崛起威胁着市场对快速医疗援助的需求和对现代技术的利用，这将导致不受监管并在一段时间内无法控制的进程（见科林里德的困境）。 正如我们早已知道的那样，如果没有适当的监管，患者的根本利益、患者数据的保护和医疗保密性将受到严重损害。因此，我们需要根据迄今为止维护我们传统价值观的立法内容来规范在线医疗保健活动。在我们的文章中，我们借鉴了发展和实践成果，概述了实现这一目标所需的医疗和 IT 服务的创新角色和责任，相关当局将能够对其进行监督和问责。我们强调了对虚拟诊所运营质量至关重要的信息技术组件，在我们之前的交流中，虚拟诊所被定义为一个基本功能单元，是医疗保健服务医疗内容的一部分。我们描述了患者、医疗服务提供者（专家）和信息技术服务负责人之间的法律（合同）关系，这种关系必须建立起来，以确保其协调运行。我们的研究将说明病人和/或健康意识强的人如何能够从数据丰富的医疗服务中获得最大收益，同时又不损害其根本利益。
{"title":"A szabályozás szükségessége és az innovatív orvosi tartalom megvalósíthatósága a távvizit gyakorlatában","authors":"Gábor Szócska, Miklós Kozlovszky, Ágnes Ürmösy, Diána Sűrű, Gyula Gilly","doi":"10.53020/ime-2022-404","DOIUrl":"https://doi.org/10.53020/ime-2022-404","url":null,"abstract":"A digitális technológiák erős és széleskörű hatással vannak az egészségügyi folyamatokra. Az informatikai fejlesztések piac és technológia-vezérelt eredményei életünk minden részén váratlan és gyors változásokat képesek beindítani. Így volt ez az egészségügyben is a Covid-19 pandémia során a távorvoslás hirtelen térnyerésével. Tanulmányunkban rámutatunk az egészségügyi jogban korábban eredményesen védett értékekeinket jelenleg károsító online jelenségekre. A távorvoslás hirtelen térnyerése azzal fenyeget, hogy a gyors orvosi segítség és a korszerű technológia hasznosulására vonatkozó piaci igények szabályozatlanságot majd idővel ellenőrizhetetlen folyamatokat eredményeznek (lásd Collingride dilemma). Ahogy régóta tudjuk, megfelelő szabályozás nélkül a beteg személyek alapvető érdekei, a betegadatok védelme és az orvosi titok komoly sérelmet szenvednek. Ezért az online egészségügyi tevékenységet a hagyományos értékeinket eddig biztosító jogszabályok tartalmának megfelelően kell szabályoznunk. Cikkünkben, fejlesztői és gyakorlati eredményekre támaszkodva, vázoljuk az ehhez szükséges egészségügyi és informatikai szolgáltatás innovatív szerepköreit és felelősségi tárgyköreit, melyeket a mindenkori szakhatóság képes lesz ellenőrizni és számonkérni. Rámutatunk, hogy a korábbi közleményünkben funkcionális alapegységként definiált virtuális rendelő működésében melyek a minőségi működés szempontjából nélkülözhetetlen informatikai komponensek, és melyek tartoznak az egészségügyi szolgáltató orvosi tartalmához. Ismertetjük, hogy ezek összehangolt működtetéséhez milyen jogi (kötelmi) kapcsolatokat kell életre hívni a páciens, az egészségügyi szolgáltató (szakorvos) és az informatikai szolgáltatás felelőse között. Tanulmányunk megmutatja, hogy a beteg és/vagy egészségtudatos embernek milyen úton lesz esélye kinyerni a maga számára a legtöbbet az adatgazdag orvosi szolgáltatásból anélkül, hogy alapvető érdekei sérüljenek.","PeriodicalId":245518,"journal":{"name":"IME - Az egészségügyi vezetők szaklapja","volume":"1 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-12-02","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"125787995","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Bevezetés: Az egészségügyi dolgozók bántalmazásának problémaköre nem újszerű jelenség, ráadásul az utóbbi évtizedekben jelentős emelkedés tapasztalható. A munkahelyi bántalmazásnak kedvezőtlen hatásai vannak a személyzetre, ami jelentősen ronthatja az egészségügyi ellátás minőségét, betegbiztonsági szempontból magas kockázatot rejt, kedvezőtlenül befolyásolhatja a betegelégedettséget. Célkitűzés: A publikáció célja, hogy összefoglalja az egészségügyi intézményekben bekövetkező bántalmazások hátterében álló leggyakoribb általános okokat, felhívja a figyelmet a kockázatértékelés fontosságára és a dolgozói bántalmazás megelőzésében alkalmazható kommunikációs eszközökre. Módszer: A NEVES jelentési rendszerbe érkezett, 137 dolgozói bántalmazás adatainak statisztikai elemzését végeztük el. Az okok feltárásához és a megelőzési lehetőségek azonosításához a klasszikus minőségfejlesztési eszköztárat használtuk, hazai és nemzetközi szakirodalmi kutatást végeztünk, valamint a témában gyakorlati tapasztalattal rendelkező szakértőkkel folytattunk fókuszcsoportos megbeszéléseket. Eredmények: A dolgozókat ért atrocitások legfontosabb okait 12 főbb kategóriába soroltuk. Az esetek jelentős részében a kommunikációval összefüggő problémák felelősek az agresszió bekövetkezéséért. Megbeszélés: A dolgozók nem megfelelő kommunikációja a betegben, vagy a hozzátartozójában feszültséget kelthet, ami bántalmazáshoz vezethet. A dolgozóknak időben fel kell ismerniük a közelgő erőszak jeleit, hogy megfelelő kommunikációval elkerüljék annak bekövetkeztét. Az agresszív viselkedés kockázatát becslő felmérések bevezetése, és a kockázat ismeretében meghozott megelőző intézkedések szintén hozzájárulhatnak a bántalmazások elkerüléséhez. Következtetés: Az események bekövetkezését nem minden esetben lehet elkerülni, az előfordulásuk azonban részben megelőzhető, számuk megfelelő intézkedésekkel csökkenthető. A rendszeres adatgyűjtés és elemzés lehetőséget ad az intézményeknek a fejlesztendő területek meghatározásában és az újabb esetek előfordulásának kivédésében.
{"title":"A dolgozói bántalmazás az egészségügyben, a kommunikáció és a kockázatértékelés szerepe a megelőzésben","authors":"Irina Ugrin, Erika Sinka Lászlóné Adamik","doi":"10.53020/ime-2022-403","DOIUrl":"https://doi.org/10.53020/ime-2022-403","url":null,"abstract":"Bevezetés: Az egészségügyi dolgozók bántalmazásának problémaköre nem újszerű jelenség, ráadásul az utóbbi évtizedekben jelentős emelkedés tapasztalható. A munkahelyi bántalmazásnak kedvezőtlen hatásai vannak a személyzetre, ami jelentősen ronthatja az egészségügyi ellátás minőségét, betegbiztonsági szempontból magas kockázatot rejt, kedvezőtlenül befolyásolhatja a betegelégedettséget. Célkitűzés: A publikáció célja, hogy összefoglalja az egészségügyi intézményekben bekövetkező bántalmazások hátterében álló leggyakoribb általános okokat, felhívja a figyelmet a kockázatértékelés fontosságára és a dolgozói bántalmazás megelőzésében alkalmazható kommunikációs eszközökre. Módszer: A NEVES jelentési rendszerbe érkezett, 137 dolgozói bántalmazás adatainak statisztikai elemzését végeztük el. Az okok feltárásához és a megelőzési lehetőségek azonosításához a klasszikus minőségfejlesztési eszköztárat használtuk, hazai és nemzetközi szakirodalmi kutatást végeztünk, valamint a témában gyakorlati tapasztalattal rendelkező szakértőkkel folytattunk fókuszcsoportos megbeszéléseket. Eredmények: A dolgozókat ért atrocitások legfontosabb okait 12 főbb kategóriába soroltuk. Az esetek jelentős részében a kommunikációval összefüggő problémák felelősek az agresszió bekövetkezéséért. Megbeszélés: A dolgozók nem megfelelő kommunikációja a betegben, vagy a hozzátartozójában feszültséget kelthet, ami bántalmazáshoz vezethet. A dolgozóknak időben fel kell ismerniük a közelgő erőszak jeleit, hogy megfelelő kommunikációval elkerüljék annak bekövetkeztét. Az agresszív viselkedés kockázatát becslő felmérések bevezetése, és a kockázat ismeretében meghozott megelőző intézkedések szintén hozzájárulhatnak a bántalmazások elkerüléséhez. Következtetés: Az események bekövetkezését nem minden esetben lehet elkerülni, az előfordulásuk azonban részben megelőzhető, számuk megfelelő intézkedésekkel csökkenthető. A rendszeres adatgyűjtés és elemzés lehetőséget ad az intézményeknek a fejlesztendő területek meghatározásában és az újabb esetek előfordulásának kivédésében.","PeriodicalId":245518,"journal":{"name":"IME - Az egészségügyi vezetők szaklapja","volume":"10 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-12-02","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"133094950","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Az Országos Mentőszolgálatnál (OMSZ) a mentésben és egyéb támogató munkakörökben dolgozó munkavállalók dohányzási- és nikotinhasználati szokásairól és leszokási szándékáról jelenleg nem állnak rendelkezésre pontos információk. Mindezek feltárása érdekében keresztmetszeti, kényelmi mintavételen alapuló, elektronikus kérdőívcsomag online kitöltésével zajló vizsgálatot végeztünk az OMSZ munkavállalói körében 2022. májusban. Szociodemográfiai változók mellett a jelenlegi (elmúlt 30 nap) legjellemzőbb dohányzási/nikotinhasználati mintázatokat, a leszokási szándékot, a leszokási segítség igénybevételének szándékát és a leszokást segítő lehetőségek igénybevételének szándékát vizsgáltuk. A mintában (n=381, férfi: 74,8%) 40,1% volt a jelenleg dohányzók vagy nikotinos terméket használók aránya, akik a legfiatalabb (20–29 éves) korcsoportban (50,9%), illetve a mentőápolók/mentőtechnikusok (49,7%), mentőgépkocsi-vezetők (37,8%) és mentőtisztek (33,3%) körében voltak nagyobb arányban jelen. Az e-cigaretta és a hevített dohánytermékek (HDT) kizárólagos használata a legfiatalabb korcsoportban elterjedtebb. A munkavégzés jellege szerint kizárólag e-cigarettát a mentőgépkocsi-vezetők használtak a legnagyobb arányban (8,1%), kizárólag HDT-t szintén ők (13,5%) illetve a mentőápolók/mentőtechnikusok (13,2%) használtak, míg a kettős/többes használat ugyancsak az utóbbi munkakörben dolgozókra volt leginkább jellemző (13,7%). A válaszadók kétharmada szeretne leszokni a dohány-/nikotinhasználatról, egyharmaduk pedig 1 éven belül. A kettős/többes használók 36,8%-a, míg a kizárólag HDT-t használók közel 27,9%-a igényelne segítséget a leszokáshoz. Leszokást segítő lehetőségeket a jelenleg dohányzó/nikotinos terméket használó válaszadók legfeljebb tizede próbálna ki, a módszereket illetően legnagyobb arányban az okostelefonos applikációkat és a nikotinpótló terápia gyógyszereit próbálnák ki. A kivonuló mentődolgozók körében kedvezőtlen dohányzási és/vagy nikotinos termék használati prevalenciákat és magas leszokási szándékot azonosítottunk. A prehospitális betegellátás dinamikus igényeinek ellátása érdekében fontos lenne a mentődolgozók dohányzási és egyéb életmódi rizikómagatartásának rendszeres monitorozása, valamint célzott munkahelyi egészségfejlesztő programok tervezése és megvalósítása.
{"title":"Az Országos Mentőszolgálat dolgozóinak dohányzási szokásai és leszokási szándéka","authors":"Ádám Vincze, Tamás Joó, Melinda Pénzes","doi":"10.53020/ime-2022-302","DOIUrl":"https://doi.org/10.53020/ime-2022-302","url":null,"abstract":"Az Országos Mentőszolgálatnál (OMSZ) a mentésben és egyéb támogató munkakörökben dolgozó munkavállalók dohányzási- és nikotinhasználati szokásairól és leszokási szándékáról jelenleg nem állnak rendelkezésre pontos információk. Mindezek feltárása érdekében keresztmetszeti, kényelmi mintavételen alapuló, elektronikus kérdőívcsomag online kitöltésével zajló vizsgálatot végeztünk az OMSZ munkavállalói körében 2022. májusban. Szociodemográfiai változók mellett a jelenlegi (elmúlt 30 nap) legjellemzőbb dohányzási/nikotinhasználati mintázatokat, a leszokási szándékot, a leszokási segítség igénybevételének szándékát és a leszokást segítő lehetőségek igénybevételének szándékát vizsgáltuk. A mintában (n=381, férfi: 74,8%) 40,1% volt a jelenleg dohányzók vagy nikotinos terméket használók aránya, akik a legfiatalabb (20–29 éves) korcsoportban (50,9%), illetve a mentőápolók/mentőtechnikusok (49,7%), mentőgépkocsi-vezetők (37,8%) és mentőtisztek (33,3%) körében voltak nagyobb arányban jelen. Az e-cigaretta és a hevített dohánytermékek (HDT) kizárólagos használata a legfiatalabb korcsoportban elterjedtebb. A munkavégzés jellege szerint kizárólag e-cigarettát a mentőgépkocsi-vezetők használtak a legnagyobb arányban (8,1%), kizárólag HDT-t szintén ők (13,5%) illetve a mentőápolók/mentőtechnikusok (13,2%) használtak, míg a kettős/többes használat ugyancsak az utóbbi munkakörben dolgozókra volt leginkább jellemző (13,7%). A válaszadók kétharmada szeretne leszokni a dohány-/nikotinhasználatról, egyharmaduk pedig 1 éven belül. A kettős/többes használók 36,8%-a, míg a kizárólag HDT-t használók közel 27,9%-a igényelne segítséget a leszokáshoz. Leszokást segítő lehetőségeket a jelenleg dohányzó/nikotinos terméket használó válaszadók legfeljebb tizede próbálna ki, a módszereket illetően legnagyobb arányban az okostelefonos applikációkat és a nikotinpótló terápia gyógyszereit próbálnák ki. A kivonuló mentődolgozók körében kedvezőtlen dohányzási és/vagy nikotinos termék használati prevalenciákat és magas leszokási szándékot azonosítottunk. A prehospitális betegellátás dinamikus igényeinek ellátása érdekében fontos lenne a mentődolgozók dohányzási és egyéb életmódi rizikómagatartásának rendszeres monitorozása, valamint célzott munkahelyi egészségfejlesztő programok tervezése és megvalósítása.","PeriodicalId":245518,"journal":{"name":"IME - Az egészségügyi vezetők szaklapja","volume":"22 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-11-03","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"128210642","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
京公网安备 11010802042870号
京ICP备2023020795号-1
扫码关注我们
求助内容：
应助结果提醒方式：