A közelmúltban lezajlott egy országos felmérés a magyar, állami fenntartású kórházakban a dolgozói teljesítményértékelés gyakorlatáról. Ennek a kutatásnak a részeredményeként, jelen tanulmányunkban bemutatjuk a betegek szerepét a teljesítményértékelési rendszerekben. Feltérképeztük mindemellett – a nem célzottan a teljesítményértékeléshez kapcsolódó – a betegek véleményét tükröző, a betegelégedettségi felmérés észrevételeinek, eredményeinek a beépítését is az értékelésbe. Vizsgáltuk továbbá a minőségmenedzsment kapcsán, hogy a különböző intézményekben van-e minőségirányítási rendszer. A kérdőívet a kórházak főigazgatóinak az állami fenntartó küldte ki papír alapon. A válaszadás önkéntes és anonim volt. A kitöltött kérdőíveket közvetlenül a kutatásban résztvevők kapták vissza, nem pedig a fenntartó. A kérdőívet összesen 31 kórház küldte vissza, a válaszadási arány 27% volt, megállapítható, hogy a teljes népesség 1/4-ét lefedte. A felmérés során megállapítás nyert, hogy a betegek általi teljesítményértékelés nem számottevő mértékű a magyar kórházakban, bár véleményüket fontosabbnak tartják, mint az értékelttel azonos munkakörben dolgozó munkatársak véleményét. A teljesítményértékelést végző résztvevő intézmények csupán 3%-nál működött a 360°-os értékelés, noha a felső vezetők több mint 60%-a szükségesnek tartja, hogy ténylegesen és ne csak formálisan működtessék a 360°-os értékelést. Ugyanakkor a betegelégedettségi vizsgálatok a kórházi működés szerves részei.
{"title":"A betegek szerepe a magyar kórházi dolgozói teljesítményértékelési rendszerekben","authors":"Norbert Zétény Sárga, Gyula Bakacsi, Richárd Kása","doi":"10.53020/ime-2022-205","DOIUrl":"https://doi.org/10.53020/ime-2022-205","url":null,"abstract":"A közelmúltban lezajlott egy országos felmérés a magyar, állami fenntartású kórházakban a dolgozói teljesítményértékelés gyakorlatáról. Ennek a kutatásnak a részeredményeként, jelen tanulmányunkban bemutatjuk a betegek szerepét a teljesítményértékelési rendszerekben. Feltérképeztük mindemellett – a nem célzottan a teljesítményértékeléshez kapcsolódó – a betegek véleményét tükröző, a betegelégedettségi felmérés észrevételeinek, eredményeinek a beépítését is az értékelésbe. Vizsgáltuk továbbá a minőségmenedzsment kapcsán, hogy a különböző intézményekben van-e minőségirányítási rendszer. A kérdőívet a kórházak főigazgatóinak az állami fenntartó küldte ki papír alapon. A válaszadás önkéntes és anonim volt. A kitöltött kérdőíveket közvetlenül a kutatásban résztvevők kapták vissza, nem pedig a fenntartó. A kérdőívet összesen 31 kórház küldte vissza, a válaszadási arány 27% volt, megállapítható, hogy a teljes népesség 1/4-ét lefedte. A felmérés során megállapítás nyert, hogy a betegek általi teljesítményértékelés nem számottevő mértékű a magyar kórházakban, bár véleményüket fontosabbnak tartják, mint az értékelttel azonos munkakörben dolgozó munkatársak véleményét. A teljesítményértékelést végző résztvevő intézmények csupán 3%-nál működött a 360°-os értékelés, noha a felső vezetők több mint 60%-a szükségesnek tartja, hogy ténylegesen és ne csak formálisan működtessék a 360°-os értékelést. Ugyanakkor a betegelégedettségi vizsgálatok a kórházi működés szerves részei.","PeriodicalId":245518,"journal":{"name":"IME - Az egészségügyi vezetők szaklapja","volume":"20 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-05-30","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"133521319","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A térdprotézisműtétek hatalmas fejlődésen mentek át, a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetőn az implantátumok egyre jobbá váltak, azonban a betegek kb. 20%-a továbbra is elégedetlen. A betegközpontú ellátás fókuszában a páciens jobb megértése áll, amelyhez szükséges az igényeinek pontos megismerése, a betegedukáció, valamint a páciens jobb involválása a gyógyulás folyamatába. A protézis-beültetés eredményét a sebész az ellátás több pontján is ellenőrzi, ugyanakkor a betegközpontú ellátásban nélkülözhetetlen, hogy a műtét értékelésében a páciens is szerephez jusson. A közleményben összefoglaljuk a páciensek által értékelt klinikai eredmények mérőmódszereinek (PROM) szerepét a műtéti kimenetel vizsgálatában, bemutatjuk a térdprotézisműtét kapcsán használt leggyakoribb pontrendszereket (Knee Society Score, Oxford Knee Score, Western Ontario and McMaster Universities Osteoarthritis Index, Knee Injury and Osteoarthritis Outcome Score, Forgotten Joint Score). Ismertetjük két pontrendszer magyar nyelvre történő adaptálását, ennek folyamatát, tanulságait. A PROM kérdőívek használatával számos információval leszünk gazdagabbak. Így megismerhetővé válik a páciens által megélt műtét előtti állapot, valamint a műtéti utáni funkcionális javulások, valamint ezek összehasonlítására is lehetőség nyílik. Kimutathatóvá, kutathatóvá válik a műtétre kerülő páciensek praxison belüli mintája műtét előtt és után, a mozgás-beszűkülés, mozgáskorlátozottság és a fájdalom mértékét illetően. Mérhetővé válik a különböző technikákkal műtött páciensek rehabilitációjának, állapotjavulásának különbsége a praxis gyakorlatában.
{"title":"A páciensek által értékelt klinikai eredmények szerepe a térdprotézis-beültetés során, az Oxford Knee Score és Forgotten Joint Score hazai adaptálásának első tapasztalatai","authors":"Lívia Lengyel, István Szabó, Judit Lám","doi":"10.53020/ime-2022-204","DOIUrl":"https://doi.org/10.53020/ime-2022-204","url":null,"abstract":"A térdprotézisműtétek hatalmas fejlődésen mentek át, a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetőn az implantátumok egyre jobbá váltak, azonban a betegek kb. 20%-a továbbra is elégedetlen. A betegközpontú ellátás fókuszában a páciens jobb megértése áll, amelyhez szükséges az igényeinek pontos megismerése, a betegedukáció, valamint a páciens jobb involválása a gyógyulás folyamatába. A protézis-beültetés eredményét a sebész az ellátás több pontján is ellenőrzi, ugyanakkor a betegközpontú ellátásban nélkülözhetetlen, hogy a műtét értékelésében a páciens is szerephez jusson. A közleményben összefoglaljuk a páciensek által értékelt klinikai eredmények mérőmódszereinek (PROM) szerepét a műtéti kimenetel vizsgálatában, bemutatjuk a térdprotézisműtét kapcsán használt leggyakoribb pontrendszereket (Knee Society Score, Oxford Knee Score, Western Ontario and McMaster Universities Osteoarthritis Index, Knee Injury and Osteoarthritis Outcome Score, Forgotten Joint Score). Ismertetjük két pontrendszer magyar nyelvre történő adaptálását, ennek folyamatát, tanulságait. A PROM kérdőívek használatával számos információval leszünk gazdagabbak. Így megismerhetővé válik a páciens által megélt műtét előtti állapot, valamint a műtéti utáni funkcionális javulások, valamint ezek összehasonlítására is lehetőség nyílik. Kimutathatóvá, kutathatóvá válik a műtétre kerülő páciensek praxison belüli mintája műtét előtt és után, a mozgás-beszűkülés, mozgáskorlátozottság és a fájdalom mértékét illetően. Mérhetővé válik a különböző technikákkal műtött páciensek rehabilitációjának, állapotjavulásának különbsége a praxis gyakorlatában.","PeriodicalId":245518,"journal":{"name":"IME - Az egészségügyi vezetők szaklapja","volume":"99 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-05-30","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"129737528","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Borbála Mikos, Nóra Stefka, Bálint Csikós, M. Hantos, J. Bencze, Ibolya Sebők, Nóra Tamásné Bese, Anita Gergely, G. Velkey
A spinalis muscularis atrophia öröklődő, ritka betegség, a gyermekkori genetikai betegségek leggyakoribb haláloka. Többféle megjelenési típusa között az SMA1 a legsúlyosabb, leggyakoribb, és legnagyobb halálozású. Évtizedeken át kétéves kor előtt feltartóztathatatlanul tragikus kimenetelű volt, mivel csak az állapotromlás lassítására, és a szövődmények ellátására volt lehetőségünk. A gyermekek döntő többsége ún. best supportive care mellett is mindössze átlag 6,9 hónapos korig élt. A XXI. század nagy előrelépése olyan innovatív gyógyszerek forgalomba kerülése, melyek javítják a mozgásképességet, élettartamot és életminőséget, csökkentik a technológia-dependenciát. A három betegségmódosító gyógyszer között a génterápia során a betegségért felelős hiányzó gént juttatjuk a szervezetbe. A motoros idegsejtek, és a szervek sejtjeinek működéséhez nélkülözhetetlen túlélő fehérje képződését folyamatosan fenntartva, meggátolja a további motoneuronpusztulást, javítja az izmok beidegzését és működését. A génterápiás eljárás mind orvosszakmai, mind jogi, logisztikai, finanszírozási, gyógyszerforgalmazási és engedélyeztetési, betegbiztonsági szempontból sajátos előkészületeket, feltételeket igénylő, nagy felelősséggel járó speciális egészségügyi tevékenység.
{"title":"A génterápia bevezetése Magyarországon az SMA-betegek kezelésébe","authors":"Borbála Mikos, Nóra Stefka, Bálint Csikós, M. Hantos, J. Bencze, Ibolya Sebők, Nóra Tamásné Bese, Anita Gergely, G. Velkey","doi":"10.53020/ime-2022-202","DOIUrl":"https://doi.org/10.53020/ime-2022-202","url":null,"abstract":"A spinalis muscularis atrophia öröklődő, ritka betegség, a gyermekkori genetikai betegségek leggyakoribb haláloka. Többféle megjelenési típusa között az SMA1 a legsúlyosabb, leggyakoribb, és legnagyobb halálozású. Évtizedeken át kétéves kor előtt feltartóztathatatlanul tragikus kimenetelű volt, mivel csak az állapotromlás lassítására, és a szövődmények ellátására volt lehetőségünk. A gyermekek döntő többsége ún. best supportive care mellett is mindössze átlag 6,9 hónapos korig élt. A XXI. század nagy előrelépése olyan innovatív gyógyszerek forgalomba kerülése, melyek javítják a mozgásképességet, élettartamot és életminőséget, csökkentik a technológia-dependenciát. A három betegségmódosító gyógyszer között a génterápia során a betegségért felelős hiányzó gént juttatjuk a szervezetbe. A motoros idegsejtek, és a szervek sejtjeinek működéséhez nélkülözhetetlen túlélő fehérje képződését folyamatosan fenntartva, meggátolja a további motoneuronpusztulást, javítja az izmok beidegzését és működését. A génterápiás eljárás mind orvosszakmai, mind jogi, logisztikai, finanszírozási, gyógyszerforgalmazási és engedélyeztetési, betegbiztonsági szempontból sajátos előkészületeket, feltételeket igénylő, nagy felelősséggel járó speciális egészségügyi tevékenység.","PeriodicalId":245518,"journal":{"name":"IME - Az egészségügyi vezetők szaklapja","volume":"57 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-05-30","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"116577287","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Katalin Nistor, Gergely Dr. Tóth, Miklós Dr. Szócska
Előzetes kutatásai eredményeink szerint a humán-egészségügyi és szociális ellátás ágazat a vizsgált 18 KSH ágazat közül a hatodik legnagyobb pszichoszociális stresszterhelésű szektor. Más Európai országokhoz hasonlóan, Magyarországon is elsődleges fontosságú a munkavállalók testi-lelki egészségének védelme és munkaképességének megőrzése. Fokozott stresszterhelés esetén a pszichoszociális kockázatok értékelése, megelőzése és csökkentése fontos munkavédelmi intézkedést képez. Ezért keresztmetszeti, nagymintás (N=13104), reprezentatív vizsgálatunk fókuszában a humán-egészségügyi és szociális ellátás ágazat COPSOQ II multidimenzionális kérdőívvel vizsgált pszichoszociális tényezőinek elemzése áll. Összességében a két vizsgálati csoport között 18 szignifikáns különbséget azonosítottunk a pszichoszociális tényezők és 3 szignifikáns különbséget az egészségi állapot, jóllét mutatók esetében. A humán-egészségügyi és szociális ellátás ágazat munkavállalóinak önbevalláson alapuló eredményei szerint szignifikánsan magasabb szintet értek el az érzelmi megterhelés és a szerepkonfliktus faktoraiban, továbbá több erőszakos magatartásformát tapasztalnak a munkahelyen (erőszakkal való fenyegetés, fizikai erőszak), mint az országos, aktív KSH-szerinti egyéb foglalkozási ágazat munkavállalói.
{"title":"Munkahelyi pszichoszociális tényezők specifikumai a humán-egészségügyi és szociális ellátás ágazatban dolgozók körében. Komparatív vizsgálat","authors":"Katalin Nistor, Gergely Dr. Tóth, Miklós Dr. Szócska","doi":"10.53020/ime-2021-301","DOIUrl":"https://doi.org/10.53020/ime-2021-301","url":null,"abstract":"Előzetes kutatásai eredményeink szerint a humán-egészségügyi és szociális ellátás ágazat a vizsgált 18 KSH ágazat közül a hatodik legnagyobb pszichoszociális stresszterhelésű szektor. Más Európai országokhoz hasonlóan, Magyarországon is elsődleges fontosságú a munkavállalók testi-lelki egészségének védelme és munkaképességének megőrzése. Fokozott stresszterhelés esetén a pszichoszociális kockázatok értékelése, megelőzése és csökkentése fontos munkavédelmi intézkedést képez. Ezért keresztmetszeti, nagymintás (N=13104), reprezentatív vizsgálatunk fókuszában a humán-egészségügyi és szociális ellátás ágazat COPSOQ II multidimenzionális kérdőívvel vizsgált pszichoszociális tényezőinek elemzése áll. Összességében a két vizsgálati csoport között 18 szignifikáns különbséget azonosítottunk a pszichoszociális tényezők és 3 szignifikáns különbséget az egészségi állapot, jóllét mutatók esetében. A humán-egészségügyi és szociális ellátás ágazat munkavállalóinak önbevalláson alapuló eredményei szerint szignifikánsan magasabb szintet értek el az érzelmi megterhelés és a szerepkonfliktus faktoraiban, továbbá több erőszakos magatartásformát tapasztalnak a munkahelyen (erőszakkal való fenyegetés, fizikai erőszak), mint az országos, aktív KSH-szerinti egyéb foglalkozási ágazat munkavállalói.","PeriodicalId":245518,"journal":{"name":"IME - Az egészségügyi vezetők szaklapja","volume":"107 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"116013843","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Az egészségügyi ellátások során kialakuló nem várt események adatainak gyűjtését szolgálja a WHO és az Egészségügyi Minisztérium kezdeményezésére létrehozott NEVES jelentési rendszer. Az ide beérkezett, megtörtént események részletes adatait tartalmazó jelentéseket hét témakörben dolgoztuk fel az általunk kidolgozott, aggregált jelentési adatokra támaszkodó módszertani útmutató alapján. A dolgozat ismerteti ezen módszertan legfontosabb lépéseit és eszköztárát. Ez segíti az intézmények saját adataikra támaszkodó tanulását, a betegbiztonsági intézkedések megfogalmazását és végrehajtását, valamint bevezetőként szolgál a tanulmányok bemutatását célzó cikksorozathoz.
{"title":"A hibákból és a nemkívánatos eseményekből való tanulás – módszertani áttekintés a témaspecifikus tanulmányokhoz","authors":"É. Belicza, Erika Sinka Lászlóné Adamik","doi":"10.53020/ime-2021-402","DOIUrl":"https://doi.org/10.53020/ime-2021-402","url":null,"abstract":"Az egészségügyi ellátások során kialakuló nem várt események adatainak gyűjtését szolgálja a WHO és az Egészségügyi Minisztérium kezdeményezésére létrehozott NEVES jelentési rendszer. Az ide beérkezett, megtörtént események részletes adatait tartalmazó jelentéseket hét témakörben dolgoztuk fel az általunk kidolgozott, aggregált jelentési adatokra támaszkodó módszertani útmutató alapján. A dolgozat ismerteti ezen módszertan legfontosabb lépéseit és eszköztárát. Ez segíti az intézmények saját adataikra támaszkodó tanulását, a betegbiztonsági intézkedések megfogalmazását és végrehajtását, valamint bevezetőként szolgál a tanulmányok bemutatását célzó cikksorozathoz.","PeriodicalId":245518,"journal":{"name":"IME - Az egészségügyi vezetők szaklapja","volume":"19 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"125763573","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Nemzeti és nemzetközi szinten is foglalkoztatja a szakértőket, hogy hogyan lehetséges az ellátórendszert talpra állítani egy, a rendszer működését megzavaró sokk után, milyen mérési módszerek, indikátorok segíthetik a folyamat pontos megismerését, esetleg hogyan lehetne felkészülni és előre jelezni egy újabb vészhelyzetet. A reziliencia kérdése a 2009-es gazdasági válság idején került fókuszba, azóta folyamatos érdeklődés tárgya, a koronavírus pandémia pedig kifejezetten aktuálissá teszi. Cikkünk célja az egészségügyi rendszerek rezilienciájával foglalkozó fő irodalmak áttekintése, a fogalom definiálása, a reziliens ellátórendszer ismérveinek, valamint az ezt erősítő és a vészhelyzetet leküzdő stratégiáknak a bemutatása. A reziliens egészségügyi rendszer úgy tud szembenézni különféle megrázkódtatásokkal, szerkezeti változásokkal, hogy nem veszíti el azt a képességét, hogy fenntartható módon a társadalom jóllétét szolgálja. A reziliencia képessége az egész egészségügy rendszer tulajdonsága, nem pedig egyetlen dimenziója. Az egészségügyi rendszer általános megerősítése sokat tesz a sokkokkal szembeni felkészülés érdekében. Az azonosított gyenge területek speciális fejlesztése pedig nemcsak a rendszer rezilienciáját, hanem a teljesítményét is javíthatja. A felkészültség önmagában még nem garantálja az alkalmazkodóképességet, ezért a sokk-kezelési stratégiák megléte szintén kritikus fontosságú. A bemutatott irodalmak több olyan stratégiát azonosítanak, amelyek segíthetik a rendszer alkalmazkodóképességének fejlesztését. Ezeket a magyar ellátórendszer erősítéséhez is ajánljuk.
{"title":"Az egészségügyi rendszerek rezilienciája: elméleti keretek, gyakorlati megfontolások","authors":"Fanni Farkas Borbás, Miklós Gresz","doi":"10.53020/ime-2021-101","DOIUrl":"https://doi.org/10.53020/ime-2021-101","url":null,"abstract":"Nemzeti és nemzetközi szinten is foglalkoztatja a szakértőket, hogy hogyan lehetséges az ellátórendszert talpra állítani egy, a rendszer működését megzavaró sokk után, milyen mérési módszerek, indikátorok segíthetik a folyamat pontos megismerését, esetleg hogyan lehetne felkészülni és előre jelezni egy újabb vészhelyzetet. A reziliencia kérdése a 2009-es gazdasági válság idején került fókuszba, azóta folyamatos érdeklődés tárgya, a koronavírus pandémia pedig kifejezetten aktuálissá teszi. Cikkünk célja az egészségügyi rendszerek rezilienciájával foglalkozó fő irodalmak áttekintése, a fogalom definiálása, a reziliens ellátórendszer ismérveinek, valamint az ezt erősítő és a vészhelyzetet leküzdő stratégiáknak a bemutatása. A reziliens egészségügyi rendszer úgy tud szembenézni különféle megrázkódtatásokkal, szerkezeti változásokkal, hogy nem veszíti el azt a képességét, hogy fenntartható módon a társadalom jóllétét szolgálja. A reziliencia képessége az egész egészségügy rendszer tulajdonsága, nem pedig egyetlen dimenziója. Az egészségügyi rendszer általános megerősítése sokat tesz a sokkokkal szembeni felkészülés érdekében. Az azonosított gyenge területek speciális fejlesztése pedig nemcsak a rendszer rezilienciáját, hanem a teljesítményét is javíthatja. A felkészültség önmagában még nem garantálja az alkalmazkodóképességet, ezért a sokk-kezelési stratégiák megléte szintén kritikus fontosságú. A bemutatott irodalmak több olyan stratégiát azonosítanak, amelyek segíthetik a rendszer alkalmazkodóképességének fejlesztését. Ezeket a magyar ellátórendszer erősítéséhez is ajánljuk.","PeriodicalId":245518,"journal":{"name":"IME - Az egészségügyi vezetők szaklapja","volume":"40 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"132777143","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"A mesterséges intelligencia nyújtotta megoldások helye és szerepe a jelen és a jövő orvoslásában","authors":"Alex Olar, Péter Pollner, István Csabai","doi":"10.53020/ime-2021-304","DOIUrl":"https://doi.org/10.53020/ime-2021-304","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":245518,"journal":{"name":"IME - Az egészségügyi vezetők szaklapja","volume":"6 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"115683766","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A SARS CoV-2 vírus okozta világjárvány talán soha nem látott mértékű és jelentőségű hatást gyakorolt mindennapi életünkre, de az orvostudomány fejlődésére is. A tudományos kutatások egyik csapásiránya a koronavírussal szembeni hatékony védőoltások kifejlesztését szolgálta, melynek eredményeképpen napjainkra már 13 olyan vakcina létezik, amely a Föld legalább egy országában engedélyezésre került. A védőoltások kifejlesztésével majd alkalmazásával párhuzamosan megfigyelhető az oltásokkal szembeni kisebb-nagyobb bizalmatlanság azok hatásával kapcsolatos kételkedés, amely megnehezíti a pandémia megfékezését. Ez nem megfelelő átoltottságot, a járvány elhúzódását és annak az egészségügyi ellátórendszerre, a gazdaságra és a mindennapi életre gyakorolt kedvezőtlen hatását eredményezheti és a már beadott oltások egyéni és populációs szintű epidemiológiai hatását is kockáztatja. Jelen közlemény célja az oltásokkal kapcsolatos kételkedés betegbiztonsági kockázatainak bemutatása és az oltási hajlandóságot csökkentő okok ismertetése nemzetközi szakirodalmi adatok alapján.
{"title":"A COVID-19 elleni oltásokkal kapcsolatos kételkedés (vaccination hesitancy) betegbiztonsági kockázatai és csökkentésének lehetőségei","authors":"Ákos Mayer","doi":"10.53020/ime-2021-108","DOIUrl":"https://doi.org/10.53020/ime-2021-108","url":null,"abstract":"A SARS CoV-2 vírus okozta világjárvány talán soha nem látott mértékű és jelentőségű hatást gyakorolt mindennapi életünkre, de az orvostudomány fejlődésére is. A tudományos kutatások egyik csapásiránya a koronavírussal szembeni hatékony védőoltások kifejlesztését szolgálta, melynek eredményeképpen napjainkra már 13 olyan vakcina létezik, amely a Föld legalább egy országában engedélyezésre került. A védőoltások kifejlesztésével majd alkalmazásával párhuzamosan megfigyelhető az oltásokkal szembeni kisebb-nagyobb bizalmatlanság azok hatásával kapcsolatos kételkedés, amely megnehezíti a pandémia megfékezését. Ez nem megfelelő átoltottságot, a járvány elhúzódását és annak az egészségügyi ellátórendszerre, a gazdaságra és a mindennapi életre gyakorolt kedvezőtlen hatását eredményezheti és a már beadott oltások egyéni és populációs szintű epidemiológiai hatását is kockáztatja. Jelen közlemény célja az oltásokkal kapcsolatos kételkedés betegbiztonsági kockázatainak bemutatása és az oltási hajlandóságot csökkentő okok ismertetése nemzetközi szakirodalmi adatok alapján.","PeriodicalId":245518,"journal":{"name":"IME - Az egészségügyi vezetők szaklapja","volume":"34 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"121873086","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Az egészségügyi kiadások folyamatos növekedése figyelhető meg egész Európában és az egészségügyi ellátások biztosítása egyre nagyobb részét teszi ki a közkiadásoknak (az EU tagállamok nemzeti össztermékük 6-15%-át költik az egészségügyre). A növekvő költségek mögött a demográfiai változások, az egészségtelen életmódból eredő krónikus betegségek drámai emelkedése, az új technológiák és termékek magas ára, az egyre specifikusabb készségekre való igény és a magas szintű ellátás iránti kereslet húzódnak meg. Az egészségügyi ellátórendszer radikális újjászervezésére van szükség, ami magában foglalja az egészségügyi és szociális szolgáltatások nyújtásának integrációját a betegek igényei szerint. A technológia a jobb hatékonyság, az alacsonyabb költségek és a jobb egészségi kimenetek biztosításával tud hozzájárulni a kihívások leküzdéséhez. Az egészségügyi ágazat és az egészségügyi információs rendszerek reformjára irányuló kezdeményezések révén a tagállamok jelenleg aktívan építik ki és fejlesztik az e-egészségügy nemzeti alapjait. Tisztában vannak az e-egészségügy szerepével az egészségügyi ellátások egyetemessé tételének elérésében. A tagállamok továbbá érzékelik a nemzeti politikák, stratégiák és irányítás szükségességét a fejlődéshez és a be - fektetések hosszú távú fenntarthatóságához. A magyar egészségügyben végbemenő aktív változások felhívták a kórházi vezetők figyelmét arra, hogy a hatékonyabb és eredményesebb kórházi működéshez elengedhetetlen, hogy naprakész és valid információkkal rendelkezzen az intézményi menedzsment a működés valamennyi területén (klinikai, gazdasági stb.). Erre a COVID-19 járvány és az azzal kapcsolatos többszöri redundáns adatkérési – adatszolgáltatási dömping is rávilágított.
{"title":"Vezetői Információs Rendszer jelentősége a mai modern egészségügyben","authors":"Márta Nagy","doi":"10.53020/ime-2021-210","DOIUrl":"https://doi.org/10.53020/ime-2021-210","url":null,"abstract":"Az egészségügyi kiadások folyamatos növekedése figyelhető meg egész Európában és az egészségügyi ellátások biztosítása egyre nagyobb részét teszi ki a közkiadásoknak (az EU tagállamok nemzeti össztermékük 6-15%-át költik az egészségügyre). A növekvő költségek mögött a demográfiai változások, az egészségtelen életmódból eredő krónikus betegségek drámai emelkedése, az új technológiák és termékek magas ára, az egyre specifikusabb készségekre való igény és a magas szintű ellátás iránti kereslet húzódnak meg. Az egészségügyi ellátórendszer radikális újjászervezésére van szükség, ami magában foglalja az egészségügyi és szociális szolgáltatások nyújtásának integrációját a betegek igényei szerint. A technológia a jobb hatékonyság, az alacsonyabb költségek és a jobb egészségi kimenetek biztosításával tud hozzájárulni a kihívások leküzdéséhez. Az egészségügyi ágazat és az egészségügyi információs rendszerek reformjára irányuló kezdeményezések révén a tagállamok jelenleg aktívan építik ki és fejlesztik az e-egészségügy nemzeti alapjait. Tisztában vannak az e-egészségügy szerepével az egészségügyi ellátások egyetemessé tételének elérésében. A tagállamok továbbá érzékelik a nemzeti politikák, stratégiák és irányítás szükségességét a fejlődéshez és a be - fektetések hosszú távú fenntarthatóságához. A magyar egészségügyben végbemenő aktív változások felhívták a kórházi vezetők figyelmét arra, hogy a hatékonyabb és eredményesebb kórházi működéshez elengedhetetlen, hogy naprakész és valid információkkal rendelkezzen az intézményi menedzsment a működés valamennyi területén (klinikai, gazdasági stb.). Erre a COVID-19 járvány és az azzal kapcsolatos többszöri redundáns adatkérési – adatszolgáltatási dömping is rávilágított.","PeriodicalId":245518,"journal":{"name":"IME - Az egészségügyi vezetők szaklapja","volume":"38 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"124301161","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Ágnes Juhász, Anett Hajdú, Magdolna Dr. habil. Dank
A COVID-19 járvány miatt 2021. szeptember 19-ig Magyarországon 817 159 fertőzött esetet regisztráltak, ebből 779 777 beteg már meggyógyult és 30 123 halálozás történt. A pandémia miatt bevezetett korlátozások negatív hatást gyakoroltak az egészségügyi ellátórendszerre, veszélyeztetve ezzel a daganatos betegek rehabilitációs ellátását. Ennek eredményeként a telerehabilitációs ellátás elengedhetetlenné vált annak érdekében, hogy a betegeknél csökkenteni lehessen a személyes megjelenések számát. Ez az új perspektíva vezetett minket oda, hogy felülvizsgáljuk, hogy vajon a telerehabilitáció kedvezőtlen hatással van-e az onkológiai betegek rehabilitációs ellátására, vagy egy olyan lehetőség, amely szerves részévé válhat a rehabilitációs ellátásnak.
{"title":"Telerehabilitáció az onkológiában","authors":"Ágnes Juhász, Anett Hajdú, Magdolna Dr. habil. Dank","doi":"10.53020/ime-2021-305","DOIUrl":"https://doi.org/10.53020/ime-2021-305","url":null,"abstract":"A COVID-19 járvány miatt 2021. szeptember 19-ig Magyarországon 817 159 fertőzött esetet regisztráltak, ebből 779 777 beteg már meggyógyult és 30 123 halálozás történt. A pandémia miatt bevezetett korlátozások negatív hatást gyakoroltak az egészségügyi ellátórendszerre, veszélyeztetve ezzel a daganatos betegek rehabilitációs ellátását. Ennek eredményeként a telerehabilitációs ellátás elengedhetetlenné vált annak érdekében, hogy a betegeknél csökkenteni lehessen a személyes megjelenések számát. Ez az új perspektíva vezetett minket oda, hogy felülvizsgáljuk, hogy vajon a telerehabilitáció kedvezőtlen hatással van-e az onkológiai betegek rehabilitációs ellátására, vagy egy olyan lehetőség, amely szerves részévé válhat a rehabilitációs ellátásnak.","PeriodicalId":245518,"journal":{"name":"IME - Az egészségügyi vezetők szaklapja","volume":"1 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"128294530","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
京公网安备 11010802042870号
京ICP备2023020795号-1
扫码关注我们
求助内容：
应助结果提醒方式：