A tanulmányban Nikétas Eugenianos, XII. századi bizánci író Drosilla és Chariklés című regényének motívumkincsével foglalkozom. Az elemzés első részében a klasszikus, hellénisztikus regényekből örökölt motívumokat mutatom be, és megvizsgálom, hogy azok hol és hogyan tűnnek fel Eugenianos művében. A második részben a Drosilla és Chariklés költői motívumrendszerét elemzem, középpontban a fényesség-sötétség, kő (kőszívűség) és harmat (δρόσος) motívumokkal. A vizsgálat során arra a következtetésre juthatunk, hogy a szerző a motívumok formálásánál rendkívül tudatosan járt el, és hogy a regényműfaj tekintetében újnak tekinthető motívumok jól ismertek az ókori görög költészetből – azaz Eugenianos az újításaihoz is az irodalmi hagyományból merített. The subject of the study is with the motifs of the twelfth-century Byzantine novel Drosilla and Charicles by Nicetas Eugenianos. In the first part of this paper, I present traditional literary motifs inherited from Hellenistic novels and analyze where and how they appear in Drosilla and Charicles. In the second part, I examine the poetic motifs of Eugenianos’s romance with a focus on the motifs of brightness-darkness, stone (stone-heart) and dew (δρόσος). In the course of the study, it became clear, that the writer is extremely conscious of working with classical motifs, and we can conclude too, that the new motifs of this romance are well known from ancient Greek poetry.
在研究中，Nikétas Eugeninos，XII。我论述了本世纪拜占庭作家的小说《Drosilla and Chariklés》的主题。在分析的第一部分，我介绍了从古典希腊化小说中继承下来的主题，并考察了它们在尤金尼奥斯作品中的出现地点和方式。在第二部分中，我分析了Drosilla和Chariklés的诗歌主题，重点是光明、黑暗、石头（石头心）和露水（δρίσς）。在调查过程中，我们可以得出结论，作者在塑造主题时表现得非常有意识，这项研究的主题与尼切塔斯·尤金尼诺斯的十二世纪拜占庭小说《Drosila and Charicles》的动机有关。在本文的第一部分，我介绍了从希腊化小说中继承下来的传统文学主题，并分析了它们在Drosila和Charicles中的出现地点和方式。在第二部分中，我考察了尤金尼奥斯浪漫主义的诗歌动机，重点是光明、黑暗、石头（石头心）和露水（δρίσις）的动机。在研究过程中，很明显，作者非常有意识地运用古典动机，我们也可以得出结论，这种浪漫主义的新动机在古希腊诗歌中是众所周知的。
{"title":"Klasszikus és új motívumok egy bizánci regényben","authors":"L. Katalin","doi":"10.1556/092.2021.00002","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/092.2021.00002","url":null,"abstract":"A tanulmányban Nikétas Eugenianos, XII. századi bizánci író Drosilla és Chariklés című regényének motívumkincsével foglalkozom. Az elemzés első részében a klasszikus, hellénisztikus regényekből örökölt motívumokat mutatom be, és megvizsgálom, hogy azok hol és hogyan tűnnek fel Eugenianos művében. A második részben a Drosilla és Chariklés költői motívumrendszerét elemzem, középpontban a fényesség-sötétség, kő (kőszívűség) és harmat (δρόσος) motívumokkal. A vizsgálat során arra a következtetésre juthatunk, hogy a szerző a motívumok formálásánál rendkívül tudatosan járt el, és hogy a regényműfaj tekintetében újnak tekinthető motívumok jól ismertek az ókori görög költészetből – azaz Eugenianos az újításaihoz is az irodalmi hagyományból merített.\u0000The subject of the study is with the motifs of the twelfth-century Byzantine novel Drosilla and Charicles by Nicetas Eugenianos. In the first part of this paper, I present traditional literary motifs inherited from Hellenistic novels and analyze where and how they appear in Drosilla and Charicles. In the second part, I examine the poetic motifs of Eugenianos’s romance with a focus on the motifs of brightness-darkness, stone (stone-heart) and dew (δρόσος). In the course of the study, it became clear, that the writer is extremely conscious of working with classical motifs, and we can conclude too, that the new motifs of this romance are well known from ancient Greek poetry.","PeriodicalId":34991,"journal":{"name":"Antik Tanulmanyok","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-06-18","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"46628896","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Plutarchos Bruta animalia ratione uti című eleven dialógusából három latin fordítás is készült a XV. század folyamán, melyek csak kéziratban maradtak fenn. Hogy a fordítások belső viszonyait felfedjük, a kézirati szövegek mélyreható elemzésére van szükség. Egy korábbi tanulmányunkban feldolgoztuk Giovanni Regio időben legkésőbbi fordítását (1488), kimutatva azokat a szálakat, amelyek elődje, a milánói Lampugnino Birago fordításához (1465–1470 körül) fűzik. Most a szicíliai Antonio Cassarino legkorábban készült fordításának (1440–1445 körül) a vizsgálatát kívánjuk elvégezni párhuzamosan utódja, Lampugnino Birago negyed évszázaddal későbbi fordításával, hogy összehasonlítsuk módszerüket és stíluseszközeiket. A két fordító megközelítése között lényeges különbség figyelhető meg. Míg Cassarino a humanista fordításeszményt követve „értelem szerinti” (ad sententiam) fordításra törekszik, addig Birago inkább a „szó szerinti” (ad verbum) fordítás követelményének tesz eleget. A fordításelmélet általános kérdései mellett tárgyaljuk a latin fordítások kézirati hagyományának, görög forrásszövegének, valamint szóhasználatának problémáját.Plutarch’s lively dialogue Bruta animalia ratione uti was translated in the course of the 15th century by three different persons whose works are only extant in manuscripts. For establishing the connections between these translations a thorough study of the texts of the codices is needed. In a previous article, we have dealt with Giovanni Regio’s translation, which is the latest in time (1488), and found traces of the latter’s dependence from the translation of the Milanese Lampugnino Birago (c. 1465–1470). The aim of the present paper is to inquire into the text of the earliest translation by the Sicilian Antonio Cassarino (c. 1440–1445) in parallel with the text of Lampugnino Birago’s translation which followed it after two and a half decades. The different translation methods and devices used by the translators provide ample space for comparison. Whereas Cassarino’s approach is more in keeping with the humanist ideal of ‘translation by sense’ (ad sententiam), Birago as a rule follows a principle of ‘translation by word’ (ad verbum), keeping close to the letter. Beyond the questions of translation theory in general problems relating to the textual tradition of the Latin codices, the possible Greek sources of the translations, and a number of lexical matters are discussed.
从Plutarchos Bruta animalia rationale uti，在十五世纪有三个拉丁翻译。在本世纪，它只保存在手稿中。为了揭示翻译的内在关系，有必要对手稿进行深入的分析。在早期的一项研究中，我们处理了Giovanni Regio的最新译本（1488年），显示了与他的前任Lampugnino Birago在米兰的译本（约1465-1470年）的联系。现在，我们打算将安东尼奥·卡萨里诺最早的西西里译本（1440–1445）与四分之一世纪后他的继任者兰普尼诺·比拉戈的译本进行比较，以比较他们的方法和风格工具。两位译者的翻译方法有很大的不同。卡萨里诺遵循人本主义翻译理论，致力于“句子主义”翻译，而比拉戈则满足了“字面”翻译的要求。普鲁塔克生动的对话《布鲁塔动物论》于15世纪由三位不同的人翻译，他们的作品只有大量的手稿。为了建立这些翻译之间的联系，需要对法典的文本进行彻底的研究。在前一篇文章中，我们讨论了Giovanni Regio的翻译，这是时间上最晚的（1488年），并从米兰语Lampugnino Birago（约1465-1470年）的翻译中发现了后者的依赖痕迹。本文的目的是探讨西西里人安东尼奥·卡萨里诺（约1440–1445）最早的翻译文本，并与兰普尼诺·比拉戈（Lampugnino Birago）在25年后的翻译文本平行。译者使用的不同翻译方法和手段提供了充足的比较空间。Cassarino的方法更符合“凭感觉翻译”（即兴翻译）的人道主义理想，而Birago则遵循“逐字翻译”（口头翻译）的原则，与字母保持一致。除了翻译理论的问题之外，还讨论了与拉丁语法典文本传统有关的一般问题，翻译的可能希腊语来源，以及一些词汇问题。
{"title":"A Bruta Animalia Latin Fordításai: Antonio Cassarino És Lampugnino Birago*","authors":"Gaál Balázs","doi":"10.1556/092.2020.00013","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/092.2020.00013","url":null,"abstract":"Plutarchos Bruta animalia ratione uti című eleven dialógusából három latin fordítás is készült a XV. század folyamán, melyek csak kéziratban maradtak fenn. Hogy a fordítások belső viszonyait felfedjük, a kézirati szövegek mélyreható elemzésére van szükség. Egy korábbi tanulmányunkban feldolgoztuk Giovanni Regio időben legkésőbbi fordítását (1488), kimutatva azokat a szálakat, amelyek elődje, a milánói Lampugnino Birago fordításához (1465–1470 körül) fűzik. Most a szicíliai Antonio Cassarino legkorábban készült fordításának (1440–1445 körül) a vizsgálatát kívánjuk elvégezni párhuzamosan utódja, Lampugnino Birago negyed évszázaddal későbbi fordításával, hogy összehasonlítsuk módszerüket és stíluseszközeiket. A két fordító megközelítése között lényeges különbség figyelhető meg. Míg Cassarino a humanista fordításeszményt követve „értelem szerinti” (ad sententiam) fordításra törekszik, addig Birago inkább a „szó szerinti” (ad verbum) fordítás követelményének tesz eleget. A fordításelmélet általános kérdései mellett tárgyaljuk a latin fordítások kézirati hagyományának, görög forrásszövegének, valamint szóhasználatának problémáját.Plutarch’s lively dialogue Bruta animalia ratione uti was translated in the course of the 15th century by three different persons whose works are only extant in manuscripts. For establishing the connections between these translations a thorough study of the texts of the codices is needed. In a previous article, we have dealt with Giovanni Regio’s translation, which is the latest in time (1488), and found traces of the latter’s dependence from the translation of the Milanese Lampugnino Birago (c. 1465–1470). The aim of the present paper is to inquire into the text of the earliest translation by the Sicilian Antonio Cassarino (c. 1440–1445) in parallel with the text of Lampugnino Birago’s translation which followed it after two and a half decades. The different translation methods and devices used by the translators provide ample space for comparison. Whereas Cassarino’s approach is more in keeping with the humanist ideal of ‘translation by sense’ (ad sententiam), Birago as a rule follows a principle of ‘translation by word’ (ad verbum), keeping close to the letter. Beyond the questions of translation theory in general problems relating to the textual tradition of the Latin codices, the possible Greek sources of the translations, and a number of lexical matters are discussed.","PeriodicalId":34991,"journal":{"name":"Antik Tanulmanyok","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2020-11-18","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"41614536","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A tanulmány az Athós-hegyi Iviron 463-as jelzetű kétnyelvű (ógörög-ófrancia) bizánci kézirat különféle rétegeinek (ógörög főszöveg, miniatúrák, lapszélen szereplő ófrancia fordítás, ófrancia címsorok) összefüggéseit vizsgálja újabb megközelítésből, korábban nem vizsgált szempontok bevonásával: a miniatúrák és az ófrancia szövegben szereplő piros tintával kiemelt címsorok közötti kapcsolat feltárásával. A tanulmány a Barlám-regény görög változatait megőrző kódexek – ivironi kézirat szempontjából fontos – magyarázó címeit is áttekinti, a kéziratok közötti közös elemeket vizsgálja. Az elemzés az ivironi kódex készítésének körülményeivel kapcsolatban újabb fontos összefüggésekre világít rá.The study examines the relations between different aspects (Ancient Greek main text, miniatures, Old French translation on the margins, Old French headlines) of the manuscript Iviron № 463, which is a bilingual (Ancient Greek-Old French) Byzantine manuscript kept on Mount Athos, from a new perspective by including formerly not investigated viewpoints: by exploring the relationship between the miniatures and the headlines that are highlighted by red ink in the Old French text. The study also mentions the explanatory inscriptions in codices that preserved the Greek versions of the Barlaam-romance and are relevant in connection with the Iviron manuscript, furthermore, it investigates the common features of the manuscripts. The analysis reveals new important relations regarding the circumstances of the creation of codex Iviron.
{"title":"A Barlám-Regény Kódexképei És Címsorai (Cod. Athon. Iviron 463)*","authors":"Egedi-Kovács Emese","doi":"10.1556/092.2020.00014","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/092.2020.00014","url":null,"abstract":"A tanulmány az Athós-hegyi Iviron 463-as jelzetű kétnyelvű (ógörög-ófrancia) bizánci kézirat különféle rétegeinek (ógörög főszöveg, miniatúrák, lapszélen szereplő ófrancia fordítás, ófrancia címsorok) összefüggéseit vizsgálja újabb megközelítésből, korábban nem vizsgált szempontok bevonásával: a miniatúrák és az ófrancia szövegben szereplő piros tintával kiemelt címsorok közötti kapcsolat feltárásával. A tanulmány a Barlám-regény görög változatait megőrző kódexek – ivironi kézirat szempontjából fontos – magyarázó címeit is áttekinti, a kéziratok közötti közös elemeket vizsgálja. Az elemzés az ivironi kódex készítésének körülményeivel kapcsolatban újabb fontos összefüggésekre világít rá.The study examines the relations between different aspects (Ancient Greek main text, miniatures, Old French translation on the margins, Old French headlines) of the manuscript Iviron № 463, which is a bilingual (Ancient Greek-Old French) Byzantine manuscript kept on Mount Athos, from a new perspective by including formerly not investigated viewpoints: by exploring the relationship between the miniatures and the headlines that are highlighted by red ink in the Old French text. The study also mentions the explanatory inscriptions in codices that preserved the Greek versions of the Barlaam-romance and are relevant in connection with the Iviron manuscript, furthermore, it investigates the common features of the manuscripts. The analysis reveals new important relations regarding the circumstances of the creation of codex Iviron.","PeriodicalId":34991,"journal":{"name":"Antik Tanulmanyok","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2020-11-18","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"45396102","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Hypereidés Euxenippos mellett Polyeuktosszal szemben hazaárulás ügyében elmondott védőbeszédét az első kiadó, Churchill Babington Kr. e. 334-re keltezte. Domenico Comparetti azonban hamarosan Kr. e. 330 és 324 közé szorította a keletkezés lehetséges dátumát. Érvelése szerint a szónok csak úgy idézhette Olympiasnak, Alexandros anyjának az athéni néphez írt leveléből a „Molossia az enyém” kifejezést, ha Olympias már valóban a terület ura volt, tehát Kr. e. 331, azaz fi vére halála után. A keltezést jó másfél évszázada tényként kezelik, olyannyira, hogy a kiadók több szövegjavítást és értelmezési alternatívát is ehhez az elképzeléshez igazítottak. A tanulmány amellett érvel, hogy a hagyományozott, jól értelmezhető szövegnek megfelelően a beszédet Kr. e. 334/333-ra kell datálni, javításokra nincs szükség, Churchill Babingtonnak igaza volt.
{"title":"HYPEREIDÉS: EUXENIPPOS MELLETT POLYEUKTOSSZAL SZEMBEN HAZAÁRULÁS ÜGYÉBEN","authors":"H. László","doi":"10.1556/092.2020.00001","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/092.2020.00001","url":null,"abstract":"Hypereidés Euxenippos mellett Polyeuktosszal szemben hazaárulás ügyében elmondott védőbeszédét az első kiadó, Churchill Babington Kr. e. 334-re keltezte. Domenico Comparetti azonban hamarosan Kr. e. 330 és 324 közé szorította a keletkezés lehetséges dátumát. Érvelése szerint a szónok csak úgy idézhette Olympiasnak, Alexandros anyjának az athéni néphez írt leveléből a „Molossia az enyém” kifejezést, ha Olympias már valóban a terület ura volt, tehát Kr. e. 331, azaz fi vére halála után. A keltezést jó másfél évszázada tényként kezelik, olyannyira, hogy a kiadók több szövegjavítást és értelmezési alternatívát is ehhez az elképzeléshez igazítottak. A tanulmány amellett érvel, hogy a hagyományozott, jól értelmezhető szövegnek megfelelően a beszédet Kr. e. 334/333-ra kell datálni, javításokra nincs szükség, Churchill Babingtonnak igaza volt.","PeriodicalId":34991,"journal":{"name":"Antik Tanulmanyok","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2020-06-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"45847856","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Jelen tanulmányban Michaél Kritobulos jellemábrázolási módszereit elemzem. Azt vizsgálom, hogy a bizánci történetíró munkájában található jellemleírások milyen kapcsolatban, illetve kölcsönhatásban vannak a szöveg stílusával és bizonyos szerkezeti sajátosságaival, valamint hogy a szerző honnan merített szereplői jellemének megrajzolásánál. A dolgozatban választ keresek arra a kérdésre is, hogy milyen célt szolgáltak a történeti szereplők jellemábrázolásaiban előforduló nyelvi formulák.
{"title":"JELLEMÁBRÁZOLÁS KRITOBULOS TÖRTÉNETI MŰVÉBEN*","authors":"Iván Tóth","doi":"10.1556/092.2020.00003","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/092.2020.00003","url":null,"abstract":"Jelen tanulmányban Michaél Kritobulos jellemábrázolási módszereit elemzem. Azt vizsgálom, hogy a bizánci történetíró munkájában található jellemleírások milyen kapcsolatban, illetve kölcsönhatásban vannak a szöveg stílusával és bizonyos szerkezeti sajátosságaival, valamint hogy a szerző honnan merített szereplői jellemének megrajzolásánál. A dolgozatban választ keresek arra a kérdésre is, hogy milyen célt szolgáltak a történeti szereplők jellemábrázolásaiban előforduló nyelvi formulák.","PeriodicalId":34991,"journal":{"name":"Antik Tanulmanyok","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2020-06-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"45858706","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
京公网安备 11010802042870号
京ICP备2023020795号-1
扫码关注我们
求助内容：
应助结果提醒方式：