A tanulmány Hypereidés Démosthenés ellen című beszédének három helyét elemzi és értelmezi, illetve szövegkritikai javítást javasol. A XXIX–XXX. columnákban foglalt közlések a Dióndas ellen elmondott beszéd megfelelő helyei alapján érthetőbbé válnak. A XXVIII. columna 21. sorában az αὐτῷ (pronomen personale – Jensen és minden szövegkiadó) helyett αὑτῷ (pronomen reflexivum) a helyes olvasat, amely helyreállítja a szöveghely értelmét. Chairóneia után nem a nép volt hálás Démosthenésnek, épp ellenkezőleg: a nép azt várta, hogy Démosthenés és társai lesznek hálásak neki. A lacunában elveszett név tehát nem Lykurgos, hanem Démosthenés.
{"title":"Hypereidés Démosthenés ellen című beszédének értelmezéséhez (col. XXVIII skk.)","authors":"L. Horváth","doi":"10.1556/092.2022.00013","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/092.2022.00013","url":null,"abstract":"A tanulmány Hypereidés Démosthenés ellen című beszédének három helyét elemzi és értelmezi, illetve szövegkritikai javítást javasol. A XXIX–XXX. columnákban foglalt közlések a Dióndas ellen elmondott beszéd megfelelő helyei alapján érthetőbbé válnak. A XXVIII. columna 21. sorában az αὐτῷ (pronomen personale – Jensen és minden szövegkiadó) helyett αὑτῷ (pronomen reflexivum) a helyes olvasat, amely helyreállítja a szöveghely értelmét. Chairóneia után nem a nép volt hálás Démosthenésnek, épp ellenkezőleg: a nép azt várta, hogy Démosthenés és társai lesznek hálásak neki. A lacunában elveszett név tehát nem Lykurgos, hanem Démosthenés.","PeriodicalId":34991,"journal":{"name":"Antik Tanulmanyok","volume":"3 7","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-10-05","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"41264983","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Az alábbi tanulmány a sumer Inana és Šukaletuda mítosz új magyar fordítását tartalmazza, illetve egy elemzést a szöveg egyik problematikus részéről, Šukaletuda „megáldásáról”. Az elemzésben amellett érvelek, hogy a szöveg szóhasználata arra vonatkozó utalásokat rejt, hogy Šukaletuda, a kertész, alacsony származású, uralkodói szerepkörök betöltésére alkalmatlan személy, és az uralkodókat utánzó, jogtalan tette után kap isteni büntetést. A mítoszról szóló eddigi elemzések a szöveg ezen aspektusára még nem tértek ki.
{"title":"Az Inana és Šukaletuda című mítosz •","authors":"Anna Krisztina Pintér","doi":"10.1556/092.2022.00011","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/092.2022.00011","url":null,"abstract":"Az alábbi tanulmány a sumer Inana és Šukaletuda mítosz új magyar fordítását tartalmazza, illetve egy elemzést a szöveg egyik problematikus részéről, Šukaletuda „megáldásáról”. Az elemzésben amellett érvelek, hogy a szöveg szóhasználata arra vonatkozó utalásokat rejt, hogy Šukaletuda, a kertész, alacsony származású, uralkodói szerepkörök betöltésére alkalmatlan személy, és az uralkodókat utánzó, jogtalan tette után kap isteni büntetést. A mítoszról szóló eddigi elemzések a szöveg ezen aspektusára még nem tértek ki.","PeriodicalId":34991,"journal":{"name":"Antik Tanulmanyok","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-10-05","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"45283333","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Propertius II. 15. elégiájának fordítása az Erato latin ciklusának közepén (Ovidius Amores I. 5. elégiájával szimmetrikus párban) hangsúlyos szerepet tölt be Babits fordításkötetében. Ennek a Proper-tius-fordításnak ez az első és egyetlen megjelenése Babits életművében, de a klasszikus szerzőhöz való viszonya nem előzmény nélküli. Babits levelezésében és irodalomtörténeti munkáiban is előkerül Propertius neve, de mindezeken túl latintanári pályafutása során is foglalkozhatott verseivel. Ez a dolgozat elsősorban arra a kérdésre keres választ, hogy a fordításhoz Babits milyen szövegforrást használhatott, illetve hogy a Babitsra sajátosan jellemző fordítói paradigma jelei, a költői invenciók mutathatnak-e összefüggéseket a szövegforrások vagy Babits más fordításai között.
{"title":"Babits Mihály Propertius-fordításának (II, 15) forrása és a fordító költői invenciói","authors":"Dávid Gábor","doi":"10.1556/092.2022.00018","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/092.2022.00018","url":null,"abstract":"Propertius II. 15. elégiájának fordítása az Erato latin ciklusának közepén (Ovidius Amores I. 5. elégiájával szimmetrikus párban) hangsúlyos szerepet tölt be Babits fordításkötetében. Ennek a Proper-tius-fordításnak ez az első és egyetlen megjelenése Babits életművében, de a klasszikus szerzőhöz való viszonya nem előzmény nélküli. Babits levelezésében és irodalomtörténeti munkáiban is előkerül Propertius neve, de mindezeken túl latintanári pályafutása során is foglalkozhatott verseivel. Ez a dolgozat elsősorban arra a kérdésre keres választ, hogy a fordításhoz Babits milyen szövegforrást használhatott, illetve hogy a Babitsra sajátosan jellemző fordítói paradigma jelei, a költői invenciók mutathatnak-e összefüggéseket a szövegforrások vagy Babits más fordításai között.","PeriodicalId":34991,"journal":{"name":"Antik Tanulmanyok","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-10-05","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"48324985","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A XVI. század elején tizenkét kéz által másolt Codex Monacensis Graecus 307a jelzetű kézirat Laonikos Chalkokondylés történeti munkáját tartalmazza. A kézirat a főszövegen kívül több széljegyzetet is megőrzött. Chalkokondylés Apodeixise után, a kódex 237v oldalán található egy Nikolaos Sophianos által írt bejegyzés, amelyben a szerző különböző módszereket ír le a bolhák és poloskák ellen. Bár Darkó Jenő korábban már kiadta a receptet, az átírása pontatlan és számos helyen hibás. Jelen tanulmány célja, hogy új átírást adjunk a négysoros szövegről fordítással és rövid megjegyzésekkel kiegészítve.
{"title":"Egy újabb bejegyzés a Monacensis Graecus 307a jelzetű kéziratban","authors":"Tamás Mészáros","doi":"10.1556/092.2022.00017","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/092.2022.00017","url":null,"abstract":"A XVI. század elején tizenkét kéz által másolt Codex Monacensis Graecus 307a jelzetű kézirat Laonikos Chalkokondylés történeti munkáját tartalmazza. A kézirat a főszövegen kívül több széljegyzetet is megőrzött. Chalkokondylés Apodeixise után, a kódex 237v oldalán található egy Nikolaos Sophianos által írt bejegyzés, amelyben a szerző különböző módszereket ír le a bolhák és poloskák ellen. Bár Darkó Jenő korábban már kiadta a receptet, az átírása pontatlan és számos helyen hibás. Jelen tanulmány célja, hogy új átírást adjunk a négysoros szövegről fordítással és rövid megjegyzésekkel kiegészítve.","PeriodicalId":34991,"journal":{"name":"Antik Tanulmanyok","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-10-05","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"43691179","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Beszámoló az Ókortudományi Társaság 2021-2022. évi tevékenységéről","authors":"Melinda Székely","doi":"10.1556/092.2022.00021","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/092.2022.00021","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":34991,"journal":{"name":"Antik Tanulmanyok","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-10-05","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"41367274","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Az utóbbi évtizedek kutatásai révén egyre világosabban áll előttünk az archaikus Athén topográfiája. Van azonban néhány olyan kérdés a VII–VI. századi városképben, amelyekre a napjainkban is zajló ásatások sem tudnak kielégítő választ adni. Az egyik ilyen homályos pont a Dionysos-színház felépülte előtt használt színházi tereket érinti: nem világos, hogy a Lénaionnak nevezett szentélykörzet, vagy a lexikográfusoknál olvasható orchéstra és ikria hol helyezkedett el, és az sem egyértelmű, hogy Athénban az Akropolis déli lejtőjén található színház mellett még milyen más helyszíneken voltak színielőadások, karversenyek. A tanulmány a fenti kérdéseket az archaikus Athén topográfiai problémáinak kontextusában vizsgálja a rendelkezésre álló irodalmi, régészeti és epigráfiai források tükrében.
{"title":"Lénaion, orchéstra és a régi agora •","authors":"Gyula Lindner","doi":"10.1556/092.2022.00012","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/092.2022.00012","url":null,"abstract":"Az utóbbi évtizedek kutatásai révén egyre világosabban áll előttünk az archaikus Athén topográfiája. Van azonban néhány olyan kérdés a VII–VI. századi városképben, amelyekre a napjainkban is zajló ásatások sem tudnak kielégítő választ adni. Az egyik ilyen homályos pont a Dionysos-színház felépülte előtt használt színházi tereket érinti: nem világos, hogy a Lénaionnak nevezett szentélykörzet, vagy a lexikográfusoknál olvasható orchéstra és ikria hol helyezkedett el, és az sem egyértelmű, hogy Athénban az Akropolis déli lejtőjén található színház mellett még milyen más helyszíneken voltak színielőadások, karversenyek. A tanulmány a fenti kérdéseket az archaikus Athén topográfiai problémáinak kontextusában vizsgálja a rendelkezésre álló irodalmi, régészeti és epigráfiai források tükrében.","PeriodicalId":34991,"journal":{"name":"Antik Tanulmanyok","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-10-05","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"48947787","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Egy korábbi tanulmányban ismertetésre kerültek a vulgáris latin nyelvtani nemi rendszer jellemzői, viszont ekkor nem került sor az adatok statisztikai eszközökkel történő megvizsgálására. Jelen tanulmány célja, hogy statisztikai eszközök, elsődlegesen khi-négyzet-próbák segítségével lehessen árnyalni a korábbi eredményeket, továbbá meg lehessen vizsgálni különböző, a szakirodalomban felmerülő kérdéseket, így például, hogy jogos-e egyes hibák hiperkorrekt olvasata.
{"title":"A nyelvtani nemi rendszer dialektológiai jellemzői a vulgáris latinban","authors":"Béla Szlovicsák","doi":"10.1556/092.2022.00016","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/092.2022.00016","url":null,"abstract":"Egy korábbi tanulmányban ismertetésre kerültek a vulgáris latin nyelvtani nemi rendszer jellemzői, viszont ekkor nem került sor az adatok statisztikai eszközökkel történő megvizsgálására. Jelen tanulmány célja, hogy statisztikai eszközök, elsődlegesen khi-négyzet-próbák segítségével lehessen árnyalni a korábbi eredményeket, továbbá meg lehessen vizsgálni különböző, a szakirodalomban felmerülő kérdéseket, így például, hogy jogos-e egyes hibák hiperkorrekt olvasata.","PeriodicalId":34991,"journal":{"name":"Antik Tanulmanyok","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-10-05","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"43731485","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2022-10-05DOI: 10.1002/9783527678679.dg12926
E. Juhász
A VII. (Bíborbanszületett) Konstantin császár neve alatt hagyományozódott De administrando imperio című munka egyedülálló adatokat szolgáltat (többek között) a magyarság korai történelmére vonatkozóan. A szövegben előforduló görögösített tulajdonnevekből – párhuzamos forrás hiányában – elsősorban a helynevek bevonásával és a jelentéstan eszközeivel próbálták rekonstruálni a magyar személyneveket. A tanulmány az Árpádok családfájának görög szövegét a kézirati hagyomány vizsgálatával, a segédtudományok (paleográfia, kodikológia) eszközeinek bevonásával igyekszik új megvilágításba helyezni.
{"title":"Tas","authors":"E. Juhász","doi":"10.1002/9783527678679.dg12926","DOIUrl":"https://doi.org/10.1002/9783527678679.dg12926","url":null,"abstract":"A VII. (Bíborbanszületett) Konstantin császár neve alatt hagyományozódott De administrando imperio című munka egyedülálló adatokat szolgáltat (többek között) a magyarság korai történelmére vonatkozóan. A szövegben előforduló görögösített tulajdonnevekből – párhuzamos forrás hiányában – elsősorban a helynevek bevonásával és a jelentéstan eszközeivel próbálták rekonstruálni a magyar személyneveket. A tanulmány az Árpádok családfájának görög szövegét a kézirati hagyomány vizsgálatával, a segédtudományok (paleográfia, kodikológia) eszközeinek bevonásával igyekszik új megvilágításba helyezni.","PeriodicalId":34991,"journal":{"name":"Antik Tanulmanyok","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-10-05","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"41847164","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Ελληνική Επανάσταση. A Függetlenség napja – tisztelgés a görög szabadságharc kétszázadik évfordulóján","authors":"Borbála Szebehleczky","doi":"10.1556/092.2022.00020","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/092.2022.00020","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":34991,"journal":{"name":"Antik Tanulmanyok","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-10-05","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"46119490","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Psellos tankölteménye a nyelvtanról (poem. 6 Westerink) kevesek által olvasott munka. Tudománytörténeti jelentősége is csekély, hiszen többnyire jól ismert közhelyeket verselt meg tizenöt szótagos versekben. Érdekes viszont abból a szempontból, hogy milyen szerkesztési elv alapján kerekedtek egészszé Psellos tankölteményei. A vers szerkezetének vizsgálata mellett érdekes tanulsággal szolgál a koiné mint a bizánci dialektos jelentése Psellosnál, valamint a Theokritos költészetével kapcsolatos tanács (vs 30). A dolgozat függeléke a tanköltemény egy kézirattöredékének átírása, amelynek jegyzeteiből kiderül, hogy a tanköltemény tartalma és nyelvezete még egy bizánci másoló számára is komoly kihívást jelentett.
{"title":"Michaél Psellos Grammatikája","authors":"Zoltán Farkas","doi":"10.1556/092.2022.00014","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/092.2022.00014","url":null,"abstract":"Psellos tankölteménye a nyelvtanról (poem. 6 Westerink) kevesek által olvasott munka. Tudománytörténeti jelentősége is csekély, hiszen többnyire jól ismert közhelyeket verselt meg tizenöt szótagos versekben. Érdekes viszont abból a szempontból, hogy milyen szerkesztési elv alapján kerekedtek egészszé Psellos tankölteményei. A vers szerkezetének vizsgálata mellett érdekes tanulsággal szolgál a koiné mint a bizánci dialektos jelentése Psellosnál, valamint a Theokritos költészetével kapcsolatos tanács (vs 30). A dolgozat függeléke a tanköltemény egy kézirattöredékének átírása, amelynek jegyzeteiből kiderül, hogy a tanköltemény tartalma és nyelvezete még egy bizánci másoló számára is komoly kihívást jelentett.","PeriodicalId":34991,"journal":{"name":"Antik Tanulmanyok","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-10-05","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"46416195","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}