A Catilina elleni első beszéd a Magyarországon is könnyen hozzáférhető Müller-féle összkiadásban 12 oldal terjedelmű; 13 fejezetre, illetve 33 szakaszra oszlik. Jelen előadásomban amellett érvelek, hogy az 1. fejezet, a bevezetés, Cicero reagálása az új retorikai szituációra, azaz arra, hogy Catilina nem távozott Rómából; ellenkezőleg, megjelent a senatusi ülésen. A 2. fejezet pedig az elbeszélés (narratio), a tényállás körvonalazása és a tétel (propositio), amely előkészíti a bizonyítást, az egész beszéd törzsanyagát. Cicero Catilina elleni első beszéde különleges, mert mindhárom szónoki beszédfajta tulajdonságait magában hordozza. Feltűnő sajátossága, hogy bevezetése is, elbeszélése is és érvelése is hat részből áll; e szigorú szerkezet indoka feltehetőleg a beszéd rögtönzött jellege.
{"title":"Cicero Catilina elleni első beszédének struktúrája","authors":"Adámi Tamás","doi":"10.1556/092.2018.62.2.1","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/092.2018.62.2.1","url":null,"abstract":"A Catilina elleni első beszéd a Magyarországon is könnyen hozzáférhető Müller-féle összkiadásban 12 oldal terjedelmű; 13 fejezetre, illetve 33 szakaszra oszlik. Jelen előadásomban amellett érvelek, hogy az 1. fejezet, a bevezetés, Cicero reagálása az új retorikai szituációra, azaz arra, hogy Catilina nem távozott Rómából; ellenkezőleg, megjelent a senatusi ülésen. A 2. fejezet pedig az elbeszélés (narratio), a tényállás körvonalazása és a tétel (propositio), amely előkészíti a bizonyítást, az egész beszéd törzsanyagát. Cicero Catilina elleni első beszéde különleges, mert mindhárom szónoki beszédfajta tulajdonságait magában hordozza. Feltűnő sajátossága, hogy bevezetése is, elbeszélése is és érvelése is hat részből áll; e szigorú szerkezet indoka feltehetőleg a beszéd rögtönzött jellege.","PeriodicalId":34991,"journal":{"name":"Antik Tanulmanyok","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2018-11-20","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"41696979","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Ferenczi Attila, Kopeczky Rita, Krupp József, S. Zoltán, H. László
{"title":"Beszámoló az ókortudományi társaság 2017-2018. Évi tevékenységéről","authors":"Ferenczi Attila, Kopeczky Rita, Krupp József, S. Zoltán, H. László","doi":"10.1556/092.2018.62.2.8","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/092.2018.62.2.8","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":34991,"journal":{"name":"Antik Tanulmanyok","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2018-11-20","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"48629051","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Hypereidés beszéde phryné védelmében a töredékek új kritikai kiadása és értelmezése","authors":"H. László","doi":"10.1556/092.2018.62.2.5","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/092.2018.62.2.5","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":34991,"journal":{"name":"Antik Tanulmanyok","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2018-11-20","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"44772342","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A Sókratés-kérdés kutatóinak egy része újabban erőteljes kihívással szembesíti azokat, akik úgy vélik, a történeti Sókratésről – néhány alapvető tényen kívül – bármi érdemlegeset is tudhatunk. A mai szkeptikusok álkérdésnek tartják a Sókratés-kérdést, mert alapvetően mind Platón, mind Xenophón tudósításait úgynevezett „sókratikus beszédként” (sókratikos logos) értelmezik, mely műfaj nem tartott számot történeti hitelességre. Ez a tanulmány arra vállalkozik, hogy új módszertani szempontokkal hozzájáruljon e radikálisan szkeptikus következtetés elkerüléséhez. Az első meggondolás, hogy elsősorban Sókratés peréből kell kiindulnunk, és annak platóni, illetve xenophóni bemutatását kell összehasonlítanunk, mégpedig eltérő szerzői szándékaik, Sókratésről alkotott benyomásaik, valamint a korra vonatkozó ismereteink összefüggésében. Az összehasonlítás első része Xenophón szerzői szándékait vizsgálja meg, és amellett érvel, hogy a Sókratés korára, a per körülményeire és a rá vonatkozó alapvető információink fényében Xenophón tudósítása nem tekinthető történetileg hitelesnek, majd hiányosságai alapján felvázolja azokat az elméleti kritériumokat, amelyeknek egy ilyen beszámolónak meg kell felelnie. Előrevetíti, hogy Platón Védőbeszéde megfelel ezeknek a kritériumoknak, azonban történeti hitelességét további vizsgálódások tárgyának tekinti.
{"title":"A Sókratés-kérdés: Xenophón és a történeti Sókratés","authors":"Mogyoródi Emese","doi":"10.1556/092.2018.62.1.1","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/092.2018.62.1.1","url":null,"abstract":"A Sókratés-kérdés kutatóinak egy része újabban erőteljes kihívással szembesíti azokat, akik úgy vélik, a történeti Sókratésről – néhány alapvető tényen kívül – bármi érdemlegeset is tudhatunk. A mai szkeptikusok álkérdésnek tartják a Sókratés-kérdést, mert alapvetően mind Platón, mind Xenophón tudósításait úgynevezett „sókratikus beszédként” (sókratikos logos) értelmezik, mely műfaj nem tartott számot történeti hitelességre. Ez a tanulmány arra vállalkozik, hogy új módszertani szempontokkal hozzájáruljon e radikálisan szkeptikus következtetés elkerüléséhez. Az első meggondolás, hogy elsősorban Sókratés peréből kell kiindulnunk, és annak platóni, illetve xenophóni bemutatását kell összehasonlítanunk, mégpedig eltérő szerzői szándékaik, Sókratésről alkotott benyomásaik, valamint a korra vonatkozó ismereteink összefüggésében. Az összehasonlítás első része Xenophón szerzői szándékait vizsgálja meg, és amellett érvel, hogy a Sókratés korára, a per körülményeire és a rá vonatkozó alapvető információink fényében Xenophón tudósítása nem tekinthető történetileg hitelesnek, majd hiányosságai alapján felvázolja azokat az elméleti kritériumokat, amelyeknek egy ilyen beszámolónak meg kell felelnie. Előrevetíti, hogy Platón Védőbeszéde megfelel ezeknek a kritériumoknak, azonban történeti hitelességét további vizsgálódások tárgyának tekinti.","PeriodicalId":34991,"journal":{"name":"Antik Tanulmanyok","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2018-06-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"44018667","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Jelen tanulmány, Herman József vonatkozó munkásságához kapcsolódva, a szóvégi -s kiesésének, törlésének problémájával foglalkozik a latin feliratos anyag tükrében. A Császárkori latin feliratok számítógépes nyelvtörténeti adatbázisában rögzített szóvégi -s kiesések elemzésével e dolgozat a Herman József által javasolt morfoszintaktikai magyarázatot kívánja helyettesíteni egy fonetikai, fonoszintaktikai értelmezéssel, amely rávilágít a mássalhangzói környezet döntő fontosságára a szóvégi -s mindenkori kiesésében, törlésében. Eszerint a szóvégi -s fonoszintaktikailag meghatározott törlése rákövetkező mássalhangzó előtt folyamatosan megvolt, de különböző mértékben jelentkezett az ólatin korszaktól kezdve mindvégig a latin nyelv történetének folyamán. Ezt a helyzetet örökölhették meg az újlatin/román nyelvek, amelyekben különböző irányú, komplex morfológiai újítások vezethettek a fonoszintaktikailag meghatározott s-törlés megszűnéséhez és a szóvégi -s stabilizációjához (amint ez az ún. nyugati újlatin/román nyelvekben bekövetkezett) vagy kiteljesedéséhez és a szóvégi -s teljes eltűnéséhez (ahogy ez az ún. keleti típusú újlatin/román nyelvekben történt).
{"title":"A szóvégi -s kiesésének problémája a latin feliratok tükrében","authors":"Adamik Béla","doi":"10.1556/092.2018.62.1.2","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/092.2018.62.1.2","url":null,"abstract":"Jelen tanulmány, Herman József vonatkozó munkásságához kapcsolódva, a szóvégi -s kiesésének, törlésének problémájával foglalkozik a latin feliratos anyag tükrében. A Császárkori latin feliratok számítógépes nyelvtörténeti adatbázisában rögzített szóvégi -s kiesések elemzésével e dolgozat a Herman József által javasolt morfoszintaktikai magyarázatot kívánja helyettesíteni egy fonetikai, fonoszintaktikai értelmezéssel, amely rávilágít a mássalhangzói környezet döntő fontosságára a szóvégi -s mindenkori kiesésében, törlésében. Eszerint a szóvégi -s fonoszintaktikailag meghatározott törlése rákövetkező mássalhangzó előtt folyamatosan megvolt, de különböző mértékben jelentkezett az ólatin korszaktól kezdve mindvégig a latin nyelv történetének folyamán. Ezt a helyzetet örökölhették meg az újlatin/román nyelvek, amelyekben különböző irányú, komplex morfológiai újítások vezethettek a fonoszintaktikailag meghatározott s-törlés megszűnéséhez és a szóvégi -s stabilizációjához (amint ez az ún. nyugati újlatin/román nyelvekben bekövetkezett) vagy kiteljesedéséhez és a szóvégi -s teljes eltűnéséhez (ahogy ez az ún. keleti típusú újlatin/román nyelvekben történt).","PeriodicalId":34991,"journal":{"name":"Antik Tanulmanyok","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2018-06-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"46815744","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Az Athós-hegyi Iviron 463-as jelzetű XI. századi kézirat különlegessége, a benne található gyönyörű miniatúrákon túl, hogy a görög szöveg mellett a kézirat margóján egy teljes, ez idáig át nem írt, ófrancia fordítás szerepel, amely nem kizárt, hogy akár a kódex készítésével egy időben vagy nem sokkal azt követően készült. A tanulmány a szövegkiadási munkálatok eddigi tapasztalatainak összegzésén túl azt vizsgálja, vajon készülhetett-e eleve kétnyelvűnek (ógörög–ófrancia) a kézirat.
{"title":"A Barlám és Jozafát regény kétnyelvű változata. Az Iviron 463 as jelzetű ógörög ófrancia kézirat","authors":"Egedi-Kovács Emese","doi":"10.1556/092.2018.62.1.3","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/092.2018.62.1.3","url":null,"abstract":"Az Athós-hegyi Iviron 463-as jelzetű XI. századi kézirat különlegessége, a benne található gyönyörű miniatúrákon túl, hogy a görög szöveg mellett a kézirat margóján egy teljes, ez idáig át nem írt, ófrancia fordítás szerepel, amely nem kizárt, hogy akár a kódex készítésével egy időben vagy nem sokkal azt követően készült. A tanulmány a szövegkiadási munkálatok eddigi tapasztalatainak összegzésén túl azt vizsgálja, vajon készülhetett-e eleve kétnyelvűnek (ógörög–ófrancia) a kézirat.","PeriodicalId":34991,"journal":{"name":"Antik Tanulmanyok","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2018-06-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"43233556","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
京公网安备 11010802042870号
京ICP备2023020795号-1
扫码关注我们
求助内容：
应助结果提醒方式：