A dolgozat Gyóni Mátyás Paristrion bizánci thema XI. századi történetéről és az Alexiasban előforduló népnevekről szóló tanulmányából kiindulva új megközelítésben vizsgálja az idézett forrásokat. A μιξοβάρβαρος szó történetét a klasszikus kortól nyomon követve megállapítja, hogy a mellék nevet eredetileg a görög világ peremvidékén fekvő városok (görög és barbár) lakosságára, majd a nem (attikai) görög nyelvre, később a kerülendő és (erkölcsileg) elítélhető jelenségek és személyek, végül a nem orthodox keresztények minősítésére használták. A XI–XIII. századi bizánci szerzők is általában megbélyegzésként használták a melléknevet. Michaél Attaleiatés klasszikus helyén viszont a melléknév semleges tartalmú, használata két klasszikus szerző nyelvhasználatával (Plat. 245d; Xen. Hell. 2, 1, 5) egyező, azzal a különbséggel, hogy a mixobarbaroi (ODB s. v.) nem egyetlen város, hanem egy adott térség, Paristrion (városainak) kevert lakosságát jelöli. Anna Komnéné művében a szóhasználat egyedi, amenynyiben a kettős származású (feltehetően vegyes házasságból származó) μιξοβάρβαρος legfontosabb jellegzetessége az, hogy kétnyelvű.
{"title":"Mixobarbaros – mixobarbaroi •","authors":"Z. Farkas","doi":"10.1556/092.2023.00004","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/092.2023.00004","url":null,"abstract":"A dolgozat Gyóni Mátyás Paristrion bizánci thema XI. századi történetéről és az Alexiasban előforduló népnevekről szóló tanulmányából kiindulva új megközelítésben vizsgálja az idézett forrásokat. A μιξοβάρβαρος szó történetét a klasszikus kortól nyomon követve megállapítja, hogy a mellék nevet eredetileg a görög világ peremvidékén fekvő városok (görög és barbár) lakosságára, majd a nem (attikai) görög nyelvre, később a kerülendő és (erkölcsileg) elítélhető jelenségek és személyek, végül a nem orthodox keresztények minősítésére használták. A XI–XIII. századi bizánci szerzők is általában megbélyegzésként használták a melléknevet. Michaél Attaleiatés klasszikus helyén viszont a melléknév semleges tartalmú, használata két klasszikus szerző nyelvhasználatával (Plat. 245d; Xen. Hell. 2, 1, 5) egyező, azzal a különbséggel, hogy a mixobarbaroi (ODB s. v.) nem egyetlen város, hanem egy adott térség, Paristrion (városainak) kevert lakosságát jelöli. Anna Komnéné művében a szóhasználat egyedi, amenynyiben a kettős származású (feltehetően vegyes házasságból származó) μιξοβάρβαρος legfontosabb jellegzetessége az, hogy kétnyelvű.","PeriodicalId":34991,"journal":{"name":"Antik Tanulmanyok","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-04-21","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"48700947","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Írásom az ördög egy kivételes ábrázolásáról szól, amely a híres román stílusú angliai kódex, a Winchester Psalter (Cotton MS Nero C. IV) 18. foliójának rectóján, a Jézus első kísértését ábrázoló jeleneten látható. Hogy megmagyarázzam, miért különleges ez az ábrázolás, összevetem a korabeli angliai készítésű kódexek kísértés-jeleneteinek ördögeivel, és azonosítom az alak inspirációs forrását, aki meglepő módon nem más, mint az ókori egyiptomi istenség, Bész. Megmagyarázom, hogyan lehetséges, hogy az illuminátor ismerte Bészt, milyen okok rejlenek a választás mögött, mit változtatott rajta, és miképp építette be az alakot a zsoltároskönyv ikonográfiai programjába.
我的作品是关于魔鬼的一个特殊描述，那就是著名的罗马尼亚风格的英国法典《温彻斯特诗篇》（Cotton MS Nero C.IV）18。对开本的直肠，耶稣第一次试探的场景。为了解释为什么这种描绘如此特别，我将其与当时英国法典中诱人场景中的魔鬼进行了比较，并确定了这个人物的灵感来源，令人惊讶的是，他正是古埃及的神维也纳。我将解释这位照明者是如何了解维也纳的，选举背后的原因是什么，他改变了什么，以及他是如何将这个人物融入到诗篇的图像程序中的。
{"title":"Bész egy középkori zsoltároskönyvben. Képi források a kísértő ábrázolásához a Winchester Psalter illuminációjában (Cotton Ms Nero C. IV, f.18r)","authors":"Adrienn Orosz","doi":"10.1556/092.2023.00001","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/092.2023.00001","url":null,"abstract":"Írásom az ördög egy kivételes ábrázolásáról szól, amely a híres román stílusú angliai kódex, a Winchester Psalter (Cotton MS Nero C. IV) 18. foliójának rectóján, a Jézus első kísértését ábrázoló jeleneten látható. Hogy megmagyarázzam, miért különleges ez az ábrázolás, összevetem a korabeli angliai készítésű kódexek kísértés-jeleneteinek ördögeivel, és azonosítom az alak inspirációs forrását, aki meglepő módon nem más, mint az ókori egyiptomi istenség, Bész. Megmagyarázom, hogyan lehetséges, hogy az illuminátor ismerte Bészt, milyen okok rejlenek a választás mögött, mit változtatott rajta, és miképp építette be az alakot a zsoltároskönyv ikonográfiai programjába.","PeriodicalId":34991,"journal":{"name":"Antik Tanulmanyok","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-04-21","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"42349478","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A tanulmány a Moreai Krónika (Τὸ Χρονικὸν τοῦ Μορέως) keletkezését, az írói szándékokat és a mű szerkezetét tárgyalja. A Krónika két legkorábbi görög kéziratának befejezése eltér egymástól: az egyik időrendi sorrendben folytatja a peloponnésosi frankok történetét, a másik egy jelentősen korábbi (?), oda nem illő, csaknem 400 soros legendával végződik Sir Geoffroy de Bruyères lovagról – ezt a történetet a másik kézirat több ezer sorral előbb említi. A verses mű átfogó elemzése, illetve e részlet jelentősége és helye alapján feltételezhető, hogy a Krónika – az ókori eposzokhoz hasonlóan – „énekekből” állhatott, azaz olyan kisebb egységekből szerkesztették össze, amelyeket önállóan adtak elő. A tanulmány első fele részletesen vizsgálja a Krónika felépítését, és feltárja, mi tartja össze az egyes énekeket, és milyen célból szerkesztették őket össze szerves egésszé. Ezután a szerkezethez nem illeszkedő, fent említett egység kérdéseit elemzi: a részlet ugyanis több népmesei motívumot is tartalmaz, mindemellett pedig párhuzamokat mutat a keresztes témájú chanson de geste-ek (keresztes-ciklus) antihőseinek történeteivel. Bemutatja, milyen kapcsolat állhat fenn a Krónika és az ófrancia vitézi énekek között, illetve hogyan hatott a frank irodalmi és kulturális hagyomány a műre. A kutatás során elemzett fontosabb részleteket a szerző a tanulmány függelékében saját irodalmi fordításában közli.
{"title":"A Moreai krónika keletkezése és szerkezete","authors":"Ábel Török","doi":"10.1556/092.2023.00005","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/092.2023.00005","url":null,"abstract":"A tanulmány a Moreai Krónika (Τὸ Χρονικὸν τοῦ Μορέως) keletkezését, az írói szándékokat és a mű szerkezetét tárgyalja. A Krónika két legkorábbi görög kéziratának befejezése eltér egymástól: az egyik időrendi sorrendben folytatja a peloponnésosi frankok történetét, a másik egy jelentősen korábbi (?), oda nem illő, csaknem 400 soros legendával végződik Sir Geoffroy de Bruyères lovagról – ezt a történetet a másik kézirat több ezer sorral előbb említi. A verses mű átfogó elemzése, illetve e részlet jelentősége és helye alapján feltételezhető, hogy a Krónika – az ókori eposzokhoz hasonlóan – „énekekből” állhatott, azaz olyan kisebb egységekből szerkesztették össze, amelyeket önállóan adtak elő. A tanulmány első fele részletesen vizsgálja a Krónika felépítését, és feltárja, mi tartja össze az egyes énekeket, és milyen célból szerkesztették őket össze szerves egésszé. Ezután a szerkezethez nem illeszkedő, fent említett egység kérdéseit elemzi: a részlet ugyanis több népmesei motívumot is tartalmaz, mindemellett pedig párhuzamokat mutat a keresztes témájú chanson de geste-ek (keresztes-ciklus) antihőseinek történeteivel. Bemutatja, milyen kapcsolat állhat fenn a Krónika és az ófrancia vitézi énekek között, illetve hogyan hatott a frank irodalmi és kulturális hagyomány a műre. A kutatás során elemzett fontosabb részleteket a szerző a tanulmány függelékében saját irodalmi fordításában közli.","PeriodicalId":34991,"journal":{"name":"Antik Tanulmanyok","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-04-21","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"48044168","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A tanulmány azt a harminchárom szöveghelyet mutatja be, ahol Jensen mértékadó kiadásához ké-pest a szerző eltérő vagy új olvasatot javasol. A javítások autopsziával végzett kollacionálás eredményei. Bár többségük kisebb jelentőségű, néhány új olvasat Athénogenés és Troizén kapcsolatát jobban érthetővé teszi. A városba később makedón helyőrséget telepítő athéni metoikos minden bizonnyal Troizénban nevelkedett és emiatt menekült oda vissza Chairóneia előestéjén. Ezért kaphatott bizalmat a troizéniaktól, amivel a szónok állítása szerint rútul visszaélt.
{"title":"Harminchárom eltérő vagy új olvasat •","authors":"L. Horváth","doi":"10.1556/092.2023.00002","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/092.2023.00002","url":null,"abstract":"A tanulmány azt a harminchárom szöveghelyet mutatja be, ahol Jensen mértékadó kiadásához ké-pest a szerző eltérő vagy új olvasatot javasol. A javítások autopsziával végzett kollacionálás eredményei. Bár többségük kisebb jelentőségű, néhány új olvasat Athénogenés és Troizén kapcsolatát jobban érthetővé teszi. A városba később makedón helyőrséget telepítő athéni metoikos minden bizonnyal Troizénban nevelkedett és emiatt menekült oda vissza Chairóneia előestéjén. Ezért kaphatott bizalmat a troizéniaktól, amivel a szónok állítása szerint rútul visszaélt.","PeriodicalId":34991,"journal":{"name":"Antik Tanulmanyok","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-04-21","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"42580552","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Beszámoló a Magyar Bizantinológiai Társaság 2022. évi tevékenységéről","authors":"E. Juhász","doi":"10.1556/092.2023.00010","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/092.2023.00010","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":34991,"journal":{"name":"Antik Tanulmanyok","volume":"1 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-04-21","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"67648310","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Ioan Piso – Péter Forisek (edd.): Defending the Polis – Defending the Empire. The Ancient Greek and Military Strategy and Insciptions","authors":"Levente Takács, G. Berecz","doi":"10.1556/092.2023.00009","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/092.2023.00009","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":34991,"journal":{"name":"Antik Tanulmanyok","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-04-21","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"48200235","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Darkó Jenő Laonikos Chalkokondylés szövegkiadásának megítélése már megjelenése óta vita tárgya. Bár annak idején a tudományos közvélemény jelentős része egyértelmű elismeréssel szólt Darkó munkájáról, a többség lelkesedését nem mindenki osztotta. A legélesebb, hasonló vitában már-már példátlanul kemény hangot éppen a fiatalabb honfi- és pályatárs, Moravcsik Gyula ütötte meg. Kettejük egyre inkább eldurvuló vitája nemzetközi nyilvánosságot is kapott. Ehhez a vitához kívánunk újabb adalékokkal szolgálni Franz Dölgernek, a Byzantinische Zeitschrift hajdani főszerkesztőjének tíz, Moravcsikhoz írt levelének bemutatásán keresztül.
{"title":"Adalékok a Darkó–Moravcsik-vitához •","authors":"Tamás Mészáros","doi":"10.1556/092.2023.00006","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/092.2023.00006","url":null,"abstract":"Darkó Jenő Laonikos Chalkokondylés szövegkiadásának megítélése már megjelenése óta vita tárgya. Bár annak idején a tudományos közvélemény jelentős része egyértelmű elismeréssel szólt Darkó munkájáról, a többség lelkesedését nem mindenki osztotta. A legélesebb, hasonló vitában már-már példátlanul kemény hangot éppen a fiatalabb honfi- és pályatárs, Moravcsik Gyula ütötte meg. Kettejük egyre inkább eldurvuló vitája nemzetközi nyilvánosságot is kapott. Ehhez a vitához kívánunk újabb adalékokkal szolgálni Franz Dölgernek, a Byzantinische Zeitschrift hajdani főszerkesztőjének tíz, Moravcsikhoz írt levelének bemutatásán keresztül.","PeriodicalId":34991,"journal":{"name":"Antik Tanulmanyok","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-04-21","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"45584700","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A közlemény a hazai bizantinológia második generációjának legjelentősebb képviselője, Gyóni Mátyás (1913–1955) előtt tiszteleg. Három, eddig nem publikált magánlevelét adjuk közre. A leveleket írásuk időpontja, 1949 első fele teszi különlegessé, hiszen az 1948-ban létrejött kommunista egypárti diktatúra ebben az évben hajtotta végre a magyar tudományos élet szocialista átalakítását. A közleményhez fűzött bevezető, illetve megjegyzések e feszült időszak politikai és személyi viszonyai között segítenek eligazodni.
{"title":"Gyóni Mátyás három levele Vigh Károlyhoz","authors":"József Márton","doi":"10.1556/092.2022.00019","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/092.2022.00019","url":null,"abstract":"A közlemény a hazai bizantinológia második generációjának legjelentősebb képviselője, Gyóni Mátyás (1913–1955) előtt tiszteleg. Három, eddig nem publikált magánlevelét adjuk közre. A leveleket írásuk időpontja, 1949 első fele teszi különlegessé, hiszen az 1948-ban létrejött kommunista egypárti diktatúra ebben az évben hajtotta végre a magyar tudományos élet szocialista átalakítását. A közleményhez fűzött bevezető, illetve megjegyzések e feszült időszak politikai és személyi viszonyai között segítenek eligazodni.","PeriodicalId":34991,"journal":{"name":"Antik Tanulmanyok","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-10-05","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"49031360","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
京公网安备 11010802042870号
京ICP备2023020795号-1
扫码关注我们
求助内容：
应助结果提醒方式：