A görög jogon alapuló hellenisztikus Egyiptom szerződési gyakorlatában a halasztott adásvételi szerződések egy sajátos konstrukciójaként emlegetik az ún. fi ktív kölcsönszerződéseket. Amíg a római jog jól ismertún. konszenzuálszerződéseiről, ekként az adásvételről (emptio venditio), ahol a halasztott adásvételi konstrukciók is peresíthetőek, addig a görög jog mindvégig megmaradt a készvételnél, és ehhez képest csak pótlólagos megoldásokat alkalmazott. Ezen megoldások egyikét jelentették az ún. fi ktív kölcsönszerződések (συγγραϕὴ δανείου), amelyeknél – miként Fritz Pringsheim hangsúlyozza – amennyiben az eladó meghitelezte a vevőnek a vételárat, és az adásvételt kölcsönnek „álcázta”, a vétel alapján nem, de a kölcsön alapján perelhet. Több dokumentum is fennmaradt, amely ezt a gyakorlatot tanúsítja, ugyanakkor a legújabb papirológiai kutatások eredményeként ezen okiratok közül némelyek felülvizsgálatra szorulnak a tekintetben, hogy milyen szerződést is tartalmaznak.
{"title":"FIKTÍV KÖLCSÖNSZERZŐDÉSEK AZ AGORANOMOSOK GYAKORLATÁBAN","authors":"N. Szilvia","doi":"10.1556/092.2020.00002","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/092.2020.00002","url":null,"abstract":"A görög jogon alapuló hellenisztikus Egyiptom szerződési gyakorlatában a halasztott adásvételi szerződések egy sajátos konstrukciójaként emlegetik az ún. fi ktív kölcsönszerződéseket. Amíg a római jog jól ismertún. konszenzuálszerződéseiről, ekként az adásvételről (emptio venditio), ahol a halasztott adásvételi konstrukciók is peresíthetőek, addig a görög jog mindvégig megmaradt a készvételnél, és ehhez képest csak pótlólagos megoldásokat alkalmazott. Ezen megoldások egyikét jelentették az ún. fi ktív kölcsönszerződések (συγγραϕὴ δανείου), amelyeknél – miként Fritz Pringsheim hangsúlyozza – amennyiben az eladó meghitelezte a vevőnek a vételárat, és az adásvételt kölcsönnek „álcázta”, a vétel alapján nem, de a kölcsön alapján perelhet. Több dokumentum is fennmaradt, amely ezt a gyakorlatot tanúsítja, ugyanakkor a legújabb papirológiai kutatások eredményeként ezen okiratok közül némelyek felülvizsgálatra szorulnak a tekintetben, hogy milyen szerződést is tartalmaznak.","PeriodicalId":34991,"journal":{"name":"Antik Tanulmanyok","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2020-06-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"46400207","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A tanulmány egy ókori eredetű görög–latin szótár, az ún. Pseudo-Kyrillos egyik XV. századi példányát elemzi, melyet a Cambridge University Libraryben őriznek Kk. v. 12 jelzettel. A cikk szövegkritikai eszközökkelkel igyekszik elhelyezni a befejezetlenül maradt példányt a szöveghagyományban, és feltárni a szótár keletkezésének körülményeit, időpontját és helyét.
{"title":"A SZÓTÁRÍRÁS FERRARAI MŰHELYÉBEN*","authors":"Bolonyai Gábor","doi":"10.1556/092.2020.00004","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/092.2020.00004","url":null,"abstract":"A tanulmány egy ókori eredetű görög–latin szótár, az ún. Pseudo-Kyrillos egyik XV. századi példányát elemzi, melyet a Cambridge University Libraryben őriznek Kk. v. 12 jelzettel. A cikk szövegkritikai eszközökkelkel igyekszik elhelyezni a befejezetlenül maradt példányt a szöveghagyományban, és feltárni a szótár keletkezésének körülményeit, időpontját és helyét.","PeriodicalId":34991,"journal":{"name":"Antik Tanulmanyok","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2020-06-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"46377699","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"BESZÁMOLÓ A BYZANZ UND DAS ABENDLAND VII. KONFERENCIÁRÓL","authors":"H. László","doi":"10.1556/092.2020.00111","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/092.2020.00111","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":34991,"journal":{"name":"Antik Tanulmanyok","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2020-06-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"47273507","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"FRANCIAORSZÁG ÉS A FRANCIÁK EGY XV. SZÁZADI BIZÁNCI TÖRTÉNETÍRÓ SZEMSZÖGÉBŐL*","authors":"M. Tamás","doi":"10.1556/092.2020.00009","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/092.2020.00009","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":34991,"journal":{"name":"Antik Tanulmanyok","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2020-06-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"44282138","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Az alábbi tanulmányban amellett érvelek, hogy Platón Phaidrosának egyik passzusában tudatos és jól megszerkesztett allúzió olvasható Pindaros első pythói ódájára és az abban kulcsszerepet játszó Typhón mitikus alakjára. A nyelvi és gondolati párhuzamok elemzésével feltárulnak a platóni szövegrész eddig rejtett jelentésrétegei, többek között a Pindaroson túlmutató zenei metaforák. Ezzel együtt felszínre kerülnek olyan témák, mint egység és sokaság, zenei éthos és kritika, melyek Platón gondolatrendszerében központi jelentőségűek, és az elemzett passzus kifejezésmódját meghatározzák.
{"title":"Plato Pindaricus Pindarosi allúzió platón Phaidrosában?","authors":"Adorjáni Zsolt","doi":"10.1556/092.2019.63.2.2","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/092.2019.63.2.2","url":null,"abstract":"Az alábbi tanulmányban amellett érvelek, hogy Platón Phaidrosának egyik passzusában tudatos és jól megszerkesztett allúzió olvasható Pindaros első pythói ódájára és az abban kulcsszerepet játszó Typhón mitikus alakjára. A nyelvi és gondolati párhuzamok elemzésével feltárulnak a platóni szövegrész eddig rejtett jelentésrétegei, többek között a Pindaroson túlmutató zenei metaforák. Ezzel együtt felszínre kerülnek olyan témák, mint egység és sokaság, zenei éthos és kritika, melyek Platón gondolatrendszerében központi jelentőségűek, és az elemzett passzus kifejezésmódját meghatározzák.","PeriodicalId":34991,"journal":{"name":"Antik Tanulmanyok","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2019-12-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"45983238","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A Dumuzi és Ĝeštinanna című szöveg a sumer elbeszélő költemények problémás darabjai közé tartozik. A szokatlan megfogalmazások hátterében az állhat, hogy a szöveg ókori szerkesztője Dumuzi isten történetének problémáit a narratíván belül próbálta kommentálni. A szöveg „szerzője” nem explicit módon fogalmazta meg a teológiai kérdéseket, hanem hermeneutikai technikákkal juttatta ezeket kifejezésre: például mely ékjelekkel írjon szavakat, hogy azok Dumuzi lényegére utaljanak. Több helyen szokatlan fordulatokat használtak, amelyeknek intertextuális vonatkozásai lehetnek: ezek Dumuzi isten és a király, illetve Dumuzi és a felesége kapcsolatával hozhatók összefüggésbe.
{"title":"A Dumuzi és Ĝeštinanna című mítosz","authors":"Pintér Anna Krisztina","doi":"10.1556/092.2019.63.2.1","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/092.2019.63.2.1","url":null,"abstract":"A Dumuzi és Ĝeštinanna című szöveg a sumer elbeszélő költemények problémás darabjai közé tartozik. A szokatlan megfogalmazások hátterében az állhat, hogy a szöveg ókori szerkesztője Dumuzi isten történetének problémáit a narratíván belül próbálta kommentálni. A szöveg „szerzője” nem explicit módon fogalmazta meg a teológiai kérdéseket, hanem hermeneutikai technikákkal juttatta ezeket kifejezésre: például mely ékjelekkel írjon szavakat, hogy azok Dumuzi lényegére utaljanak. Több helyen szokatlan fordulatokat használtak, amelyeknek intertextuális vonatkozásai lehetnek: ezek Dumuzi isten és a király, illetve Dumuzi és a felesége kapcsolatával hozhatók összefüggésbe.","PeriodicalId":34991,"journal":{"name":"Antik Tanulmanyok","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2019-12-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"47517836","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A Kilian Fleischertől közölt (ZPE 207 [2018] 21–38) új Hypereidés-testimonium (Antipatros követei ellen) elemzése alapján a tanulmány történeti-filológiai érvekkel életrajzi és történelmi adatokat pontosít. Ps. Plutarchos (Vitae X Or. 850A) tudósítását egyértelműen úgy kell értelmezni, hogy Hypereidés Antipatros követeivel szemben Rhodoson Kr. e. 341-ben beszélt az Athénnal kötendő szövetség mellett. Az új töredék másfelől olyan beszédhez köthető, amely Athénban hangzott el a Kr. e. 330-as évek végén, mivel az jól illeszkedik Hypereidés más hasonló, makedónbarát politikusokat támadó beszédeinek sorába.
在分析Kilian Fleischer（ZPE 207[2018]21-38）发表的新的Hypereidic证词（反对Antipatros大使）的基础上，本研究用历史文献学论据澄清了传记和历史数据。Plutarchos（Vitae X Or.850A）的报告必须明确解释为支持与雅典结盟，反对公元前341年Hypereides Antipatros的使者。另一方面，这个新片段与公元前330年末在雅典发表的一次演讲有关，因为它与Hypereids攻击马其顿政客的其他类似演讲非常吻合。
{"title":"A legújabb Hypereidés-testimonium","authors":"H. László","doi":"10.1556/092.2019.63.2.4","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/092.2019.63.2.4","url":null,"abstract":"A Kilian Fleischertől közölt (ZPE 207 [2018] 21–38) új Hypereidés-testimonium (Antipatros követei ellen) elemzése alapján a tanulmány történeti-filológiai érvekkel életrajzi és történelmi adatokat pontosít. Ps. Plutarchos (Vitae X Or. 850A) tudósítását egyértelműen úgy kell értelmezni, hogy Hypereidés Antipatros követeivel szemben Rhodoson Kr. e. 341-ben beszélt az Athénnal kötendő szövetség mellett. Az új töredék másfelől olyan beszédhez köthető, amely Athénban hangzott el a Kr. e. 330-as évek végén, mivel az jól illeszkedik Hypereidés más hasonló, makedónbarát politikusokat támadó beszédeinek sorába.","PeriodicalId":34991,"journal":{"name":"Antik Tanulmanyok","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2019-12-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"43992200","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
V. László magyar király 1456. január 31-én Győr városában nemesi címert adományozott a Szentei vagy más néven Sárói családból származó Mátyás deáknak és családjának.1 Az adománylevélen csupán címerkép látható, címerleírást annak szövege nem tartalmaz. Az armális a következőképpen írható le: kék pajzsban fekete pajzstalp,2 melyen balra fordult aranyszarvú ezüst eke vasánál függőlegesen álló, természetes színű, legalylyazott fa látható, amelynek tetejéből három zöld szárú vörös rózsa hajt ki; a csőrsisakon a pajzsbeli fa látható a rózsákkal, a sisaktakarók vörös-ezüst(?) mázúak.3 A Szentei-címer ábrázolásának egyedisége miatt már rég felkeltette a kutatók figyelmét. A címerpajzsban szereplő, meglehetősen korai nehézeke-ábrázolás ugyanis mind életmódtörténeti, mind heraldikai szempontból említést érdemel, vizsgálói is erre helyezték a hangsúlyt.4 Rendszerint tanácstalanul állnak azonban a voltaképpeni kérdés megválaszolása előtt: mi motiválhatta a címer készítőjét vagy adományosát
{"title":"Egy korai magyar Catullus-parafrázis","authors":"Tuhári Attila","doi":"10.1556/092.2019.63.1.7","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/092.2019.63.1.7","url":null,"abstract":"V. László magyar király 1456. január 31-én Győr városában nemesi címert adományozott a Szentei vagy más néven Sárói családból származó Mátyás deáknak és családjának.1 Az adománylevélen csupán címerkép látható, címerleírást annak szövege nem tartalmaz. Az armális a következőképpen írható le: kék pajzsban fekete pajzstalp,2 melyen balra fordult aranyszarvú ezüst eke vasánál függőlegesen álló, természetes színű, legalylyazott fa látható, amelynek tetejéből három zöld szárú vörös rózsa hajt ki; a csőrsisakon a pajzsbeli fa látható a rózsákkal, a sisaktakarók vörös-ezüst(?) mázúak.3 A Szentei-címer ábrázolásának egyedisége miatt már rég felkeltette a kutatók figyelmét. A címerpajzsban szereplő, meglehetősen korai nehézeke-ábrázolás ugyanis mind életmódtörténeti, mind heraldikai szempontból említést érdemel, vizsgálói is erre helyezték a hangsúlyt.4 Rendszerint tanácstalanul állnak azonban a voltaképpeni kérdés megválaszolása előtt: mi motiválhatta a címer készítőjét vagy adományosát","PeriodicalId":34991,"journal":{"name":"Antik Tanulmanyok","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2019-06-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"44428370","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Laonikos Chalkokondylés az Apodeixis második könyvének elején (II, 14–16),1 Luxemburgi Zsigmond 1396-os hamvába holt keresztes hadjáratának leírása kapcsán kerít sort Németország bemutatására, vagyis az ún. Germania-exkurzusra. A kitérő három részből áll: a 14. fejezetben a terület földrajzi fekvéséről olvashatunk, ezután következik a 15. fejezetben a különböző államformák, illetve közigazgatási rendszerek bemutatása, majd a 16. fejezetben a német népre jellemző tulajdonságok, sajátos szokások felsorolása, valamint a természetföldrajzi adottságok ismertetése.2 A mindössze két nyomtatott oldalnyi szöveg első két része, a 14. és a 15. fejezet számos, részben szövegkritikai jellegű nehézséget tartalmaz, melyek többsége a földrajzi nevekhez, valamint a földrajzi helyek azonosításához köthető. Hans Ditten korábban már két önálló tanulmányt is szentelt a kérdésnek,3 kitűnő észrevételei, megoldási javaslatai jelentős mértékben hozzájárultak a helyzet tisztázásához. Hogy mégis indokoltnak éreztük az újabb hozzászólást a témában, annak több oka is van. Mindenekelőtt az, hogy Ditten nem ismerte közvetlenül a Chalkokondylés-kéziratokat, vagyis az olvasatok elemzése során kénytelen volt Darkó Jenő szövegkiadására és apparatus criticusára támaszkodni,4 így aztán időnként óhatatlanul áldozatául esett Darkó pontatlanságainak,
{"title":"Laonikos Chalkokondylés Germania-exkurzusa","authors":"Mészáros Tamás","doi":"10.1556/092.2019.63.1.6","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/092.2019.63.1.6","url":null,"abstract":"Laonikos Chalkokondylés az Apodeixis második könyvének elején (II, 14–16),1 Luxemburgi Zsigmond 1396-os hamvába holt keresztes hadjáratának leírása kapcsán kerít sort Németország bemutatására, vagyis az ún. Germania-exkurzusra. A kitérő három részből áll: a 14. fejezetben a terület földrajzi fekvéséről olvashatunk, ezután következik a 15. fejezetben a különböző államformák, illetve közigazgatási rendszerek bemutatása, majd a 16. fejezetben a német népre jellemző tulajdonságok, sajátos szokások felsorolása, valamint a természetföldrajzi adottságok ismertetése.2 A mindössze két nyomtatott oldalnyi szöveg első két része, a 14. és a 15. fejezet számos, részben szövegkritikai jellegű nehézséget tartalmaz, melyek többsége a földrajzi nevekhez, valamint a földrajzi helyek azonosításához köthető. Hans Ditten korábban már két önálló tanulmányt is szentelt a kérdésnek,3 kitűnő észrevételei, megoldási javaslatai jelentős mértékben hozzájárultak a helyzet tisztázásához. Hogy mégis indokoltnak éreztük az újabb hozzászólást a témában, annak több oka is van. Mindenekelőtt az, hogy Ditten nem ismerte közvetlenül a Chalkokondylés-kéziratokat, vagyis az olvasatok elemzése során kénytelen volt Darkó Jenő szövegkiadására és apparatus criticusára támaszkodni,4 így aztán időnként óhatatlanul áldozatául esett Darkó pontatlanságainak,","PeriodicalId":34991,"journal":{"name":"Antik Tanulmanyok","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2019-06-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"https://sci-hub-pdf.com/10.1556/092.2019.63.1.6","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"47475701","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
京公网安备 11010802042870号
京ICP备2023020795号-1
扫码关注我们
求助内容：
应助结果提醒方式：