Une relation de la huitième campagne de Sargon (714 av. J.-C.) címmel 1912-ben jelent meg François Thureau-Dangin szövegkiadása az AO 5372-es ékírásos tábláról,2 amelyet I. Élias Géjou, a korszak egyik legjelentősebb műkincskereskedője adott el a Musée du Louvre-nak 1910-ben. A szokatlanul nagy méretű agyagtábla (magassága 37,5 cm, szélessége 24,5 cm) 430 soros akkád nyelvű szövege II. Sarrukín (i. e. 721–705) Assur istennek címzett beszámolóját tartalmazza a VIII. hadjáratáról. A király az első híradást Táb-sár-Assur főkincstárnok által küldte el Assurnak, továbbá a kolofon (426–430. sor) arról tudósít bennünket, hogy a szöveg az újasszír uralkodó assuri főírnokának, tudósának, Nabú-sallimsununak a munkája, amelyet még a hadjárat esztendejében, Kr. e. 714-ben készített el. A tábla felszíne kiváló állapotban maradt meg, de egyes helyeken mégis töredékes, valamint sérülések láthatók rajta. A hiányzó részek közül több a Walter Andrae vezette assuri ásatások során, 1910-ben az ún. assuri „ráolvasópapok” lakóházából került napvilágra,3 s ezáltal a rablóásatásból származó, Louvre-ban őrzött „főszöveg” eredeti lelőhelye is bizonyossá vált. Az első francia nyelvű fordítást követően megjelentek az újabb részleteket is tartalmazó angol és német nyelvű fordítások is.4
1912年,François Thureau Dangin出版了一本名为Une relationship de la huitième campagne de Sargon的文本版(公元714年)。一块异常大的粘土板(高37.5厘米,宽24.5厘米)是用430行阿卡德语II书写的。Sarruquin(公元前721年–公元前705年)包含了第八章中对亚述神的描述。他的竞选活动。国王通过首席财务官塔布·萨尔·亚述和哥罗丰(426–430)向亚述发送了第一条消息。(sor)告诉我们,文字是新叙利亚统治者阿舒尔的首席抄写员和学者尼布萨利姆苏努的作品,他是在公元前714年战役中制作的。石碑的表面仍然保持着良好的状态,但在某些地方,它是支离破碎的,看起来已经损坏。1910年,沃尔特·安德雷在阿苏里的所谓“阿苏里”挖掘出了一些缺失的部分。它是从阿苏里的“阅读牧师”的住所中被发现的,3因此成为卢浮宫抢劫案“主要文本”的原址。继第一份法文译本之后,还出版了英文和德文译本。4
{"title":"„Assurnak, az istenek atyjának, a nagy úrnak…”","authors":"Niederreiter Zoltán","doi":"10.1556/092.2019.63.1.8","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/092.2019.63.1.8","url":null,"abstract":"Une relation de la huitième campagne de Sargon (714 av. J.-C.) címmel 1912-ben jelent meg François Thureau-Dangin szövegkiadása az AO 5372-es ékírásos tábláról,2 amelyet I. Élias Géjou, a korszak egyik legjelentősebb műkincskereskedője adott el a Musée du Louvre-nak 1910-ben. A szokatlanul nagy méretű agyagtábla (magassága 37,5 cm, szélessége 24,5 cm) 430 soros akkád nyelvű szövege II. Sarrukín (i. e. 721–705) Assur istennek címzett beszámolóját tartalmazza a VIII. hadjáratáról. A király az első híradást Táb-sár-Assur főkincstárnok által küldte el Assurnak, továbbá a kolofon (426–430. sor) arról tudósít bennünket, hogy a szöveg az újasszír uralkodó assuri főírnokának, tudósának, Nabú-sallimsununak a munkája, amelyet még a hadjárat esztendejében, Kr. e. 714-ben készített el. A tábla felszíne kiváló állapotban maradt meg, de egyes helyeken mégis töredékes, valamint sérülések láthatók rajta. A hiányzó részek közül több a Walter Andrae vezette assuri ásatások során, 1910-ben az ún. assuri „ráolvasópapok” lakóházából került napvilágra,3 s ezáltal a rablóásatásból származó, Louvre-ban őrzött „főszöveg” eredeti lelőhelye is bizonyossá vált. Az első francia nyelvű fordítást követően megjelentek az újabb részleteket is tartalmazó angol és német nyelvű fordítások is.4","PeriodicalId":34991,"journal":{"name":"Antik Tanulmanyok","volume":"1 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2019-06-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"42729718","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Kallimachos Artemis-himnusza az a költemény a himnuszok könyvében, melynek művészi egysége, különösen Wilamowitz elmarasztaló ítéletének hatására, mind a mai napig élénk vita tárgya. Jelen tanulmányban ehhez a kérdéskörhöz szólok hozzá. Először a himnusz könyvben elfoglalt helyét, illetve a többi vershez való viszonyát vizsgálom. Ezek után kísérletet teszek az egység jellegének meghatározására a kohéziós elemek feltérképezésével, miközben eredményeimet kritikusan ütköztetem korábbi befolyásos nézetekkel, különösen a „fejlődéspszichológiai” irányzattal. Végezetül kiszélesítem a vizsgálatot a költemény tágabb történelmi kontextusára, és ennek keretében javaslatot teszek datálására is.
{"title":"Kallimachos Artemis-himnusza","authors":"Adorjáni Zsolt","doi":"10.1556/092.2019.63.1.1","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/092.2019.63.1.1","url":null,"abstract":"Kallimachos Artemis-himnusza az a költemény a himnuszok könyvében, melynek művészi egysége, különösen Wilamowitz elmarasztaló ítéletének hatására, mind a mai napig élénk vita tárgya. Jelen tanulmányban ehhez a kérdéskörhöz szólok hozzá. Először a himnusz könyvben elfoglalt helyét, illetve a többi vershez való viszonyát vizsgálom. Ezek után kísérletet teszek az egység jellegének meghatározására a kohéziós elemek feltérképezésével, miközben eredményeimet kritikusan ütköztetem korábbi befolyásos nézetekkel, különösen a „fejlődéspszichológiai” irányzattal. Végezetül kiszélesítem a vizsgálatot a költemény tágabb történelmi kontextusára, és ennek keretében javaslatot teszek datálására is.","PeriodicalId":34991,"journal":{"name":"Antik Tanulmanyok","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2019-06-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"49191421","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
E tanulmány bemutatja, hogy az egyik utolsó bizánci történetíró, Michaél Kritobulos hogyan alkalmazta az irodalmi utánzás eszközét II. Mehmed szultán drinápolyi beszédében. Megpróbálja feltárni a beszédben olvasható hosszabb történeti ekphrasis irodalmi mintáit és szerepét, majd az orációban található rejtett történetírói reflexiókat vizsgálja. Közismert tény, hogy a klasszikus szerzők történeti szereplőik beszédeiben számos alkalommal implicit módon saját nézeteiket szólaltatják meg a történelemről és a történeti megismerésről. Mehmed beszédének egyes mondatai arra utalnak, hogy e jelenség nemcsak a klasszikus, de a késő bizánci történetírásban is felfedezhető.
{"title":"Irodalmi minták és hatások II. Mehmed drinápolyi beszédében","authors":"Tóth Iván","doi":"10.1556/092.2019.63.1.3","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/092.2019.63.1.3","url":null,"abstract":"E tanulmány bemutatja, hogy az egyik utolsó bizánci történetíró, Michaél Kritobulos hogyan alkalmazta az irodalmi utánzás eszközét II. Mehmed szultán drinápolyi beszédében. Megpróbálja feltárni a beszédben olvasható hosszabb történeti ekphrasis irodalmi mintáit és szerepét, majd az orációban található rejtett történetírói reflexiókat vizsgálja. Közismert tény, hogy a klasszikus szerzők történeti szereplőik beszédeiben számos alkalommal implicit módon saját nézeteiket szólaltatják meg a történelemről és a történeti megismerésről. Mehmed beszédének egyes mondatai arra utalnak, hogy e jelenség nemcsak a klasszikus, de a késő bizánci történetírásban is felfedezhető.","PeriodicalId":34991,"journal":{"name":"Antik Tanulmanyok","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2019-06-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"44051159","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Nero a halála után néhány évvel ismét feltűnt a római politika színpadán, a birodalom keleti tartományaiban, mégpedig legalább kétszer. Az ál-Nerók tevékenységén túl más politikai kalandorok hasonló történetei is ismertek a római történetírásban. A tanulmány elemzi az ismert hasonmások történeteit, bemutatva a közös motívumokat. Továbbá megpróbál magyarázatot adni az ál-Nerók kísérleteire az adott történelmi kontextusban.
{"title":"Nero él","authors":"Takács Levente","doi":"10.1556/092.2019.63.1.2","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/092.2019.63.1.2","url":null,"abstract":"Nero a halála után néhány évvel ismét feltűnt a római politika színpadán, a birodalom keleti tartományaiban, mégpedig legalább kétszer. Az ál-Nerók tevékenységén túl más politikai kalandorok hasonló történetei is ismertek a római történetírásban. A tanulmány elemzi az ismert hasonmások történeteit, bemutatva a közös motívumokat. Továbbá megpróbál magyarázatot adni az ál-Nerók kísérleteire az adott történelmi kontextusban.","PeriodicalId":34991,"journal":{"name":"Antik Tanulmanyok","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2019-06-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"https://sci-hub-pdf.com/10.1556/092.2019.63.1.2","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"45215934","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Plutarchos Bruta animalia ratione uti című dialógusának humanista latin fordításai közül a legismertebb Giovanni Regio nevéhez fűződik. Az 1488-ban készült fordítást, amelyet a Padovai Egyetemi Könyvtár Ms. 958 jelzetű papírkódexe őriz, Raffaele Regio, a fordító testvérbátyja átdolgozta, és 1508-ban Velencében posztumusz kiadta. A kézirati és a nyomtatott szöveg egybevetését a kutatás még nem végezte el. A beható filológiai elemzéssel az a célunk, hogy megállapítsuk az eredeti fordításba való beavatkozás mértékét és természetét, majd ennek révén közelebbi bepillantást nyerjünk a fordító eljárási módszerébe és technikáiba. Ezzel alkalmunk nyílik a fordítás szövegének további kapcsolatait is megvizsgálni a dialógus másik két latin fordításával, amelyeket Antonio Cassarino és Lampugnino Birago készített néhány évtizeddel korábban.
{"title":"A Bruta animalia Latin fordításai: Giovanni és Raffaele regio","authors":"Gaál Balázs","doi":"10.1556/092.2018.62.2.4","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/092.2018.62.2.4","url":null,"abstract":"Plutarchos Bruta animalia ratione uti című dialógusának humanista latin fordításai közül a legismertebb Giovanni Regio nevéhez fűződik. Az 1488-ban készült fordítást, amelyet a Padovai Egyetemi Könyvtár Ms. 958 jelzetű papírkódexe őriz, Raffaele Regio, a fordító testvérbátyja átdolgozta, és 1508-ban Velencében posztumusz kiadta. A kézirati és a nyomtatott szöveg egybevetését a kutatás még nem végezte el. A beható filológiai elemzéssel az a célunk, hogy megállapítsuk az eredeti fordításba való beavatkozás mértékét és természetét, majd ennek révén közelebbi bepillantást nyerjünk a fordító eljárási módszerébe és technikáiba. Ezzel alkalmunk nyílik a fordítás szövegének további kapcsolatait is megvizsgálni a dialógus másik két latin fordításával, amelyeket Antonio Cassarino és Lampugnino Birago készített néhány évtizeddel korábban.","PeriodicalId":34991,"journal":{"name":"Antik Tanulmanyok","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2018-11-20","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"42553603","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Petronius szatirikus regényének legismertebb részlete, a Cena Trimalchionis már régóta nemcsak a filológusok és irodalomtörténészek, hanem a római társadalomtudósok és gazdaságtörténészek érdeklődésének homlokterében áll. A kutatásban mára konszenzussá vált, hogy Trimalchio személyében Petronius a korai principátus egyik tipikus szereplőjét: a rabszolga-származású, részben egykori gazdája vagyonából, részben önerejéből megtollasodott parvenü libertinus karikatúráját írta meg. Trimalchio fiktív síremlékének és sírfeliratának elemzése azt bizonyítja, hogy bár ez a kép nagy általánosságban igaz, mégis „finomhangolásra” szorul. Először is: mindez elsősorban irodalom, melynek elsődleges célja, hogy – a nyilvánvaló morális tanulságokon túl – szórakoztasson. Másodsorban a szatíra három alapvető eszközzel dolgozik: a tipizálással, a vegyítéssel és a nagyítással/kicsinyítéssel. Nem csoda hát, ha Trimalchio személyében is a kortárs Róma megannyi celebritásának jellemzőit felfedezték már (Maecenas, Claudius, Nero stb.). A monumentum és az epitaphium elemzése mégis leginkább azt mutatja, hogy Trimalchio megannyi „császári allűrje” és hatalmas gazdagsága ellenére csak egy nagyszájú vidéki bugris, akinek környezete – mint ő maga is – kívül-belül giccses és ízléstelen. A tanulmányban megvizsgáljuk a Sat. 71, 5–12 eddigi fordításainak erősségeit és hibáit, és egy saját fordításra is kísérletet teszünk.
{"title":"„Post mortem vivere” gondolatok trimalchio síremlékéről","authors":"Grüll Tibor","doi":"10.1556/092.2018.62.2.2","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/092.2018.62.2.2","url":null,"abstract":"Petronius szatirikus regényének legismertebb részlete, a Cena Trimalchionis már régóta nemcsak a filológusok és irodalomtörténészek, hanem a római társadalomtudósok és gazdaságtörténészek érdeklődésének homlokterében áll. A kutatásban mára konszenzussá vált, hogy Trimalchio személyében Petronius a korai principátus egyik tipikus szereplőjét: a rabszolga-származású, részben egykori gazdája vagyonából, részben önerejéből megtollasodott parvenü libertinus karikatúráját írta meg. Trimalchio fiktív síremlékének és sírfeliratának elemzése azt bizonyítja, hogy bár ez a kép nagy általánosságban igaz, mégis „finomhangolásra” szorul. Először is: mindez elsősorban irodalom, melynek elsődleges célja, hogy – a nyilvánvaló morális tanulságokon túl – szórakoztasson. Másodsorban a szatíra három alapvető eszközzel dolgozik: a tipizálással, a vegyítéssel és a nagyítással/kicsinyítéssel. Nem csoda hát, ha Trimalchio személyében is a kortárs Róma megannyi celebritásának jellemzőit felfedezték már (Maecenas, Claudius, Nero stb.). A monumentum és az epitaphium elemzése mégis leginkább azt mutatja, hogy Trimalchio megannyi „császári allűrje” és hatalmas gazdagsága ellenére csak egy nagyszájú vidéki bugris, akinek környezete – mint ő maga is – kívül-belül giccses és ízléstelen. A tanulmányban megvizsgáljuk a Sat. 71, 5–12 eddigi fordításainak erősségeit és hibáit, és egy saját fordításra is kísérletet teszünk.","PeriodicalId":34991,"journal":{"name":"Antik Tanulmanyok","volume":"1 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2018-11-20","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"41637608","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Antonio Bonfini Symposion című dialógusa egyetlen kéziratban maradt ránk (OSZK Clmae 421). Ezt a kéziratot a szerző maga készítette és adta át Beatrix királynénak, Mátyás feleségének. Ugyanakkor ebben a példányban a Symposion több tucatnyi görög nyelvű idézete zavarba ejtő hibákkal jelenik meg. A cikk ebből a megfigyelésből kiindulva igyekszik feltárni egyrészt azt, hogy milyen okok eredményezhették a hibákat, másrészt azt is, hogy Bonfini ezeket az idézeteket milyen forrásokból vehette át. A források két csoportja érdemel kiemelt figyelmet: a Pindaros-idézetek, valamint a szerelemmel kapcsolatos idézetek sora. Az előbbiekkel kapcsolatban felmerül, hogy közük lehet Bonfini ferrarai tanulmányaihoz, az utóbbiak esetében pedig könynyen adódik a Ficino Lakoma-kommentárjával való kapcsolat lehetősége – a cikk igyekszik mindkét kérdésben egyértelműen állást foglalni.
{"title":"Bonfini autográf görög nyelvű idézetei a Symposionban","authors":"Bolonyai Gábor, G. Sámuel","doi":"10.1556/092.2018.62.2.3","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/092.2018.62.2.3","url":null,"abstract":"Antonio Bonfini Symposion című dialógusa egyetlen kéziratban maradt ránk (OSZK Clmae 421). Ezt a kéziratot a szerző maga készítette és adta át Beatrix királynénak, Mátyás feleségének. Ugyanakkor ebben a példányban a Symposion több tucatnyi görög nyelvű idézete zavarba ejtő hibákkal jelenik meg. A cikk ebből a megfigyelésből kiindulva igyekszik feltárni egyrészt azt, hogy milyen okok eredményezhették a hibákat, másrészt azt is, hogy Bonfini ezeket az idézeteket milyen forrásokból vehette át. A források két csoportja érdemel kiemelt figyelmet: a Pindaros-idézetek, valamint a szerelemmel kapcsolatos idézetek sora. Az előbbiekkel kapcsolatban felmerül, hogy közük lehet Bonfini ferrarai tanulmányaihoz, az utóbbiak esetében pedig könynyen adódik a Ficino Lakoma-kommentárjával való kapcsolat lehetősége – a cikk igyekszik mindkét kérdésben egyértelműen állást foglalni.","PeriodicalId":34991,"journal":{"name":"Antik Tanulmanyok","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2018-11-20","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"42366843","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}