Pub Date : 2021-09-06DOI: 10.32980/mjsz.2021.1.941
György Marinkás
Jelen tanulmány arra vállalkozik, hogy megvizsgálja egyes kiválasztott közel-keleti országok szabályozását abból a szempontból, hogy a vallásszabadság hogyan érvényesül, és az egyes szabályozási sajátosságoknak köszönhetően, milyen eltérések vannak a vallási alapú diszkrimináció mértékében, akár objektíven, akár szubjektíven. A tanulmány, az általános szabályozási ismérveken túl, kiemelten vizsgálja, hogy az egyes országokban a vallási diszkrimináció milyen mértékét ölt az oktatásban, rámutatva a vallási jelképek viselésének aspektusaira.
{"title":"Vallási diszkrimináció megnövekedése Európában és az arra adott állami válaszok II.","authors":"György Marinkás","doi":"10.32980/mjsz.2021.1.941","DOIUrl":"https://doi.org/10.32980/mjsz.2021.1.941","url":null,"abstract":"Jelen tanulmány arra vállalkozik, hogy megvizsgálja egyes kiválasztott közel-keleti országok szabályozását abból a szempontból, hogy a vallásszabadság hogyan érvényesül, és az egyes szabályozási sajátosságoknak köszönhetően, milyen eltérések vannak a vallási alapú diszkrimináció mértékében, akár objektíven, akár szubjektíven. A tanulmány, az általános szabályozási ismérveken túl, kiemelten vizsgálja, hogy az egyes országokban a vallási diszkrimináció milyen mértékét ölt az oktatásban, rámutatva a vallási jelképek viselésének aspektusaira.","PeriodicalId":370817,"journal":{"name":"Miskolci Jogi Szemle","volume":"1 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-09-06","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"130961763","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2021-09-06DOI: 10.32980/mjsz.2021.1.953
Márió Certicky
Az Európai Unió általános adatvédelmi rendelete (GDPR) a személyes adatok, s ezen belül is a különleges adatok magas szintű védelmét biztosítja. A biztosítási tevékenység keretében a kezdetektől meghatározó szerepet töltenek be a statisztikai adatok, amelyek alapján a biztosítók kialakítják a kockázatkezelési mechanizmusukat. A tanulmány célja, hogy megvizsgálja a biztosítók által az egészségügyi adatok tekintetében végzett profilalkotáson alapuló automatizált döntéshozatal szabályait és rávilágítson az ezzel összefüggésben felmerülő vitás kérdésekre, valamint a polémia feloldására alkalmas megoldási javaslatokat fogalmazzon meg. Mindemellett a tanulmány gondolatvezetését áthatja annak a kérdése, hogy az adatvédelmi követelmények milyen kölcsönhatásban vannak a magánjog szellemiségével.
{"title":"Gondolatok a biztosítási szerződéssel összefüggésben kezelt egészségügyi adatok adatkezelési szabályaihoz a magánjog tükrében","authors":"Márió Certicky","doi":"10.32980/mjsz.2021.1.953","DOIUrl":"https://doi.org/10.32980/mjsz.2021.1.953","url":null,"abstract":"Az Európai Unió általános adatvédelmi rendelete (GDPR) a személyes adatok, s ezen belül is a különleges adatok magas szintű védelmét biztosítja. A biztosítási tevékenység keretében a kezdetektől meghatározó szerepet töltenek be a statisztikai adatok, amelyek alapján a biztosítók kialakítják a kockázatkezelési mechanizmusukat. A tanulmány célja, hogy megvizsgálja a biztosítók által az egészségügyi adatok tekintetében végzett profilalkotáson alapuló automatizált döntéshozatal szabályait és rávilágítson az ezzel összefüggésben felmerülő vitás kérdésekre, valamint a polémia feloldására alkalmas megoldási javaslatokat fogalmazzon meg. Mindemellett a tanulmány gondolatvezetését áthatja annak a kérdése, hogy az adatvédelmi követelmények milyen kölcsönhatásban vannak a magánjog szellemiségével.","PeriodicalId":370817,"journal":{"name":"Miskolci Jogi Szemle","volume":"88 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-09-06","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"121290171","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2021-09-06DOI: 10.32980/mjsz.2021.1.938
József Szalma
A szerző e tanulmányában a francia Code civil kötelmi jogi reformja (2016-2020) után bevezetett fontosabb módosításokra, vagy újításokra (a kauzára, v. jogcímre, a szerződés alaki kellékeire, a szerződés semmisségére, a clausula rebus sic stantibusra, a szerződésen kívüli és a szerződési kárfelelősségre) vonatkozó rendelkezéséket elemzi, figyelemmel az új magyar Ptk.-ra (2013), valamint a német BGB kötelmi jogi reformja (2001-2006) során bevetetett összehasonlítható rendelkezésekre.
{"title":"A francia Code Civil kötelmi jogi reformjáról, különös tekintettel az új magyar Ptk. korrelatív, vagy konvergens szabályaira I. rész","authors":"József Szalma","doi":"10.32980/mjsz.2021.1.938","DOIUrl":"https://doi.org/10.32980/mjsz.2021.1.938","url":null,"abstract":"A szerző e tanulmányában a francia Code civil kötelmi jogi reformja (2016-2020) után bevezetett fontosabb módosításokra, vagy újításokra (a kauzára, v. jogcímre, a szerződés alaki kellékeire, a szerződés semmisségére, a clausula rebus sic stantibusra, a szerződésen kívüli és a szerződési kárfelelősségre) vonatkozó rendelkezéséket elemzi, figyelemmel az új magyar Ptk.-ra (2013), valamint a német BGB kötelmi jogi reformja (2001-2006) során bevetetett összehasonlítható rendelkezésekre.","PeriodicalId":370817,"journal":{"name":"Miskolci Jogi Szemle","volume":"1 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-09-06","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"125199138","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2021-09-06DOI: 10.32980/mjsz.2021.1.954
Zoltán Boda
A jogerő lényege, hogy a bíróság elé került ügyek, a törvények adta keretek között véglegesen befejeződjenek. Ugyanakkor különösen a bv. bírói határozatokkal összefüggésben nagyon eltérő értelmezések alakultak ki, hogy milyen határozatok lehetnek képesek jogerőre. Ez az egyszerűnek tűnő, azonban mégis rendkívül bonyolult kérdéskör olyan további fogalmak részletezését és elemzését teszi szükségessé, mint alaki vagy anyagi jogerő, res iudicata (ítélt dolog), kötelező erő, kötőerő, megváltoztathatatlanság. A kérdéskört az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatti kártalanítás tárgyában született határozatokkal összefüggésben is vizsgálat tárgyává teszem. Ennek az is az oka, hogy a tárgykörben született Kúriai határozatok és Alkotmánybírósági határozatok is kártalanítással kapcsolatos bv. ügyek kapcsán születtek.
{"title":"Nehéz a döntés: jogerőre emelkednek vagy véglegessé válnak a büntetés-végrehajtási bírói határozatok?","authors":"Zoltán Boda","doi":"10.32980/mjsz.2021.1.954","DOIUrl":"https://doi.org/10.32980/mjsz.2021.1.954","url":null,"abstract":"A jogerő lényege, hogy a bíróság elé került ügyek, a törvények adta keretek között véglegesen befejeződjenek. Ugyanakkor különösen a bv. bírói határozatokkal összefüggésben nagyon eltérő értelmezések alakultak ki, hogy milyen határozatok lehetnek képesek jogerőre. Ez az egyszerűnek tűnő, azonban mégis rendkívül bonyolult kérdéskör olyan további fogalmak részletezését és elemzését teszi szükségessé, mint alaki vagy anyagi jogerő, res iudicata (ítélt dolog), kötelező erő, kötőerő, megváltoztathatatlanság. A kérdéskört az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatti kártalanítás tárgyában született határozatokkal összefüggésben is vizsgálat tárgyává teszem. Ennek az is az oka, hogy a tárgykörben született Kúriai határozatok és Alkotmánybírósági határozatok is kártalanítással kapcsolatos bv. ügyek kapcsán születtek.","PeriodicalId":370817,"journal":{"name":"Miskolci Jogi Szemle","volume":"29 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-09-06","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"125048881","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2021-09-06DOI: 10.32980/mjsz.2021.1.949
Tamás Prugberger
A tanulmány a mezőgazdaságban alkalmazott speciális foglalkoztatási formákat mutatja be. Ennek során bemutatja azokat, amelyeket a családi gazdaságokban alkalmaznak és amelyeket a nagy gazdaságokban. Az előbbiek a családtagi munkavégzés, míg az utóbbira a munkaszerződéses foglalkoztatás, az egyéni és a csoportvállalkozási, valamint a részesművelési forma a jellemző. Az agrárszövetkezetek esetében gyakori a tagsági viszonyon alapuló munkavégzés is. Szó esik továbbá arról is, hogy a tanulmányban tárgyalt munkavégzési formák közül melyek azok, amelyek ma is időszerűek.
{"title":"Az atipikus foglalkoztatási szerződések néhány problematikus kérdése a mezőgazdaságban","authors":"Tamás Prugberger","doi":"10.32980/mjsz.2021.1.949","DOIUrl":"https://doi.org/10.32980/mjsz.2021.1.949","url":null,"abstract":"A tanulmány a mezőgazdaságban alkalmazott speciális foglalkoztatási formákat mutatja be. Ennek során bemutatja azokat, amelyeket a családi gazdaságokban alkalmaznak és amelyeket a nagy gazdaságokban. Az előbbiek a családtagi munkavégzés, míg az utóbbira a munkaszerződéses foglalkoztatás, az egyéni és a csoportvállalkozási, valamint a részesművelési forma a jellemző. Az agrárszövetkezetek esetében gyakori a tagsági viszonyon alapuló munkavégzés is. Szó esik továbbá arról is, hogy a tanulmányban tárgyalt munkavégzési formák közül melyek azok, amelyek ma is időszerűek.","PeriodicalId":370817,"journal":{"name":"Miskolci Jogi Szemle","volume":"2 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-09-06","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"122185243","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.32980/mjsz.2022.2.2008
Ágnes Juhász
A jogügylet, illetőleg a szerződés értelmezése a szerződési jog egyik gyakran vizsgált kérdése, hiszen a szerződéssel kapcsolatos értelmezési kérdések a gyakorlatban számtalan esetben felmerülnek. Az akarat és annak kifejeződése a polgári jogi jogviszonyok egyik alapvető építőeleme, így egy-egy jogvita esetén a szerződő felek akaratának lehető legteljesebb feltárása feltétlenül szükséges. Vannak ugyanakkor olyan helyzetek, ahol az értelmezés kifejezetten egy adott jogintézmény alkalmazása folytán válik szükségessé. Ilyen eset például, amikor valamely érvénytelenségi ok a szerződésnek csak egy bizonyos részét érinti. A jogalkotó ilyenkor a szerződés részleges vagy teljes érvényességét, vagyis a szerződés jogi sorsát attól teszi függővé, hogy a felek a szerződést az érvénytelen rész nélkül megkötötték volna-e vagy sem. Amennyiben a felek a szerződés jövőbeli sorsáról szerződésükben kifejezetten nem rendelkeztek, úgy valós, értelmezett vagy végső soron feltételezett (hipotetikus) szerződési akaratuk feltárása válik szükségessé.
{"title":"A szerződéses akarat és annak egyes értelmezési kérdései, különös tekintettel a szerződés részleges érvénytelenségére","authors":"Ágnes Juhász","doi":"10.32980/mjsz.2022.2.2008","DOIUrl":"https://doi.org/10.32980/mjsz.2022.2.2008","url":null,"abstract":"A jogügylet, illetőleg a szerződés értelmezése a szerződési jog egyik gyakran vizsgált kérdése, hiszen a szerződéssel kapcsolatos értelmezési kérdések a gyakorlatban számtalan esetben felmerülnek. Az akarat és annak kifejeződése a polgári jogi jogviszonyok egyik alapvető építőeleme, így egy-egy jogvita esetén a szerződő felek akaratának lehető legteljesebb feltárása feltétlenül szükséges. Vannak ugyanakkor olyan helyzetek, ahol az értelmezés kifejezetten egy adott jogintézmény alkalmazása folytán válik szükségessé. Ilyen eset például, amikor valamely érvénytelenségi ok a szerződésnek csak egy bizonyos részét érinti. A jogalkotó ilyenkor a szerződés részleges vagy teljes érvényességét, vagyis a szerződés jogi sorsát attól teszi függővé, hogy a felek a szerződést az érvénytelen rész nélkül megkötötték volna-e vagy sem. Amennyiben a felek a szerződés jövőbeli sorsáról szerződésükben kifejezetten nem rendelkeztek, úgy valós, értelmezett vagy végső soron feltételezett (hipotetikus) szerződési akaratuk feltárása válik szükségessé.","PeriodicalId":370817,"journal":{"name":"Miskolci Jogi Szemle","volume":"21 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"114676547","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.32980/mjsz.2021.3.1020
Gergely Deli
Jelen tanulmány hipotézise, hogy a római jogászok modern szakirodalomtól és törvénykönyvektől eltérően közelítették meg az érvénytelenség jelenségét. A források alapján az érvénytelenség modern doktrínájának három alaptétele kérdőjelezhető meg. Egyrészt a római jogi tapasztalat azt mutatja, hogy az érvénytelenségnek helye lehet a szerződés későbbi létszakaszaiban is, nem csak a szerződéskötés időpontjában. Másrészt a római jogban nem váltak el olyan élesen az érvénytelenség jogkövetkezményei, a szerződés érvényessé nyilvánítása, illetve az eredeti állapot helyreállítása. Harmadrészt az érvénytelenséget büntető szankcióként is érdemes lehet tételezni.
{"title":"Mi van az érvénytelenségen túl? : Észrevételek római jogi források alapján","authors":"Gergely Deli","doi":"10.32980/mjsz.2021.3.1020","DOIUrl":"https://doi.org/10.32980/mjsz.2021.3.1020","url":null,"abstract":"Jelen tanulmány hipotézise, hogy a római jogászok modern szakirodalomtól és törvénykönyvektől eltérően közelítették meg az érvénytelenség jelenségét. A források alapján az érvénytelenség modern doktrínájának három alaptétele kérdőjelezhető meg. Egyrészt a római jogi tapasztalat azt mutatja, hogy az érvénytelenségnek helye lehet a szerződés későbbi létszakaszaiban is, nem csak a szerződéskötés időpontjában. Másrészt a római jogban nem váltak el olyan élesen az érvénytelenség jogkövetkezményei, a szerződés érvényessé nyilvánítása, illetve az eredeti állapot helyreállítása. Harmadrészt az érvénytelenséget büntető szankcióként is érdemes lehet tételezni.","PeriodicalId":370817,"journal":{"name":"Miskolci Jogi Szemle","volume":"36 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"116859756","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.32980/mjsz.2021.5.1476
György Marinkás
A címben említett kérdéskör vizsgálata szükségszerűen érinti az uniós jog elsőbbségének elvét, amelynek feltétlen érvényesülését az utóbbi időben több alkotmánybíróság is megkérdőjelezte a tagállamok alkotmányos identitásának védelmére hivatkozva. A kérdés, hogy hol található a határvonal a kettő között, vagy másként fogalmazva hol található a vörös vonal, amelyet a tagállami alkotmánybíróságok nem léphetnek át.
{"title":"Ultra Vires avagy sem? Az EKB által alkalmazott válságkezelési eszközök és azok konformitása az uniós joggal, különös tekintettel az EUB és a Német Szövetségi Alkotmánybíróság közötti évtizedes „hatásköri vitára”","authors":"György Marinkás","doi":"10.32980/mjsz.2021.5.1476","DOIUrl":"https://doi.org/10.32980/mjsz.2021.5.1476","url":null,"abstract":"A címben említett kérdéskör vizsgálata szükségszerűen érinti az uniós jog elsőbbségének elvét, amelynek feltétlen érvényesülését az utóbbi időben több alkotmánybíróság is megkérdőjelezte a tagállamok alkotmányos identitásának védelmére hivatkozva. A kérdés, hogy hol található a határvonal a kettő között, vagy másként fogalmazva hol található a vörös vonal, amelyet a tagállami alkotmánybíróságok nem léphetnek át.","PeriodicalId":370817,"journal":{"name":"Miskolci Jogi Szemle","volume":"38 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"123533096","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.32980/mjsz.2022.2.2015
László Leszkoven
A Prugberger Tamás professzor úr 85. születésnapja alkalmából készülő kötetbe egy különleges köszöntőt szántunk. Konkrétan: születési éve – azaz 1937. – magánjogirodalmi terméséből válogattunk össze néhány gyöngyszemet, mutatóba. Egyrészt igazolásául annak, hogy jó évjárat volt 1937., másrészt az Ünnepelt tetszésére, örömére.
{"title":"Születésnapodra – Prugberger Tamás köszöntése","authors":"László Leszkoven","doi":"10.32980/mjsz.2022.2.2015","DOIUrl":"https://doi.org/10.32980/mjsz.2022.2.2015","url":null,"abstract":"A Prugberger Tamás professzor úr 85. születésnapja alkalmából készülő kötetbe egy különleges köszöntőt szántunk. Konkrétan: születési éve – azaz 1937. – magánjogirodalmi terméséből válogattunk össze néhány gyöngyszemet, mutatóba. Egyrészt igazolásául annak, hogy jó évjárat volt 1937., másrészt az Ünnepelt tetszésére, örömére.","PeriodicalId":370817,"journal":{"name":"Miskolci Jogi Szemle","volume":"222 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"115536100","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.32980/mjsz.2022.2.2006
Nóra Jakab
A globalizáció, a munka természetének változása és az egyén fokozott szerepe mondhatjuk, hogy egyidőben, egymást erősítve feszegetik a nemzeti munkajogi szabályozás határait. A XIX. és a XX. században a munkafeltételek jobbá tétele kollektív tárgyalások útján történt. A munkavállalók kollektív tudata erős volt. A multinacionális vállalatok határokon átívelő tevékenysége következtében azonban a munkavállalók szervezettsége meggyengült. A digitális gazdaságban nem egyszerű megoldani azt, hogy a munkavégzők kollektív fellépjenek, hiszen a játéktér teljesen más, a hangsúly egyre inkább az egyéni tudatra helyeződik át, amelynek forrása a munkaszerződés. Jelen tanulmány a játéktér és a játékszabályok változásait vizsgálja.
{"title":"Új játéktér, új játékszabályok","authors":"Nóra Jakab","doi":"10.32980/mjsz.2022.2.2006","DOIUrl":"https://doi.org/10.32980/mjsz.2022.2.2006","url":null,"abstract":"A globalizáció, a munka természetének változása és az egyén fokozott szerepe mondhatjuk, hogy egyidőben, egymást erősítve feszegetik a nemzeti munkajogi szabályozás határait. A XIX. és a XX. században a munkafeltételek jobbá tétele kollektív tárgyalások útján történt. A munkavállalók kollektív tudata erős volt. A multinacionális vállalatok határokon átívelő tevékenysége következtében azonban a munkavállalók szervezettsége meggyengült. A digitális gazdaságban nem egyszerű megoldani azt, hogy a munkavégzők kollektív fellépjenek, hiszen a játéktér teljesen más, a hangsúly egyre inkább az egyéni tudatra helyeződik át, amelynek forrása a munkaszerződés. Jelen tanulmány a játéktér és a játékszabályok változásait vizsgálja.","PeriodicalId":370817,"journal":{"name":"Miskolci Jogi Szemle","volume":"44 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"116023087","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
京公网安备 11010802042870号
京ICP备2023020795号-1
扫码关注我们
求助内容：
应助结果提醒方式：