Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.32980/mjsz.2022.2.1991
Tímea Barzó
Komoly lépést jelentett az egészségügyben dolgozók, különösen az orvosok egzisztenciális körülményeinek javítása és a hálapénz visszaszorítása érdekében bevezetett egészségügyi reform. Ennek ára azonban az volt, hogy az eddig közalkalmazotti jogviszonyban, illetve munkaviszonyban alkalmazott dolgozók vállalják az új egészségügyi szolgálati jogviszonyba történő átlépést, mely azonban nem várt szigorításokkal (pl. összeférhetetlenségi szabályok), egyoldalú munkáltatói jogosítványokkal (pl. kirendelés), tilalmakkal (pl. hálapénz elfogadása) járt. Ezekkel a kérdésekkel foglalkozik részletesebben jelen tanulmányában a szerző.
{"title":"Reformlépések az egészségügyben: hálapénz tilalom, kirendelés és összeférhetetlenség kontra illetményemelés","authors":"Tímea Barzó","doi":"10.32980/mjsz.2022.2.1991","DOIUrl":"https://doi.org/10.32980/mjsz.2022.2.1991","url":null,"abstract":"Komoly lépést jelentett az egészségügyben dolgozók, különösen az orvosok egzisztenciális körülményeinek javítása és a hálapénz visszaszorítása érdekében bevezetett egészségügyi reform. Ennek ára azonban az volt, hogy az eddig közalkalmazotti jogviszonyban, illetve munkaviszonyban alkalmazott dolgozók vállalják az új egészségügyi szolgálati jogviszonyba történő átlépést, mely azonban nem várt szigorításokkal (pl. összeférhetetlenségi szabályok), egyoldalú munkáltatói jogosítványokkal (pl. kirendelés), tilalmakkal (pl. hálapénz elfogadása) járt. Ezekkel a kérdésekkel foglalkozik részletesebben jelen tanulmányában a szerző.","PeriodicalId":370817,"journal":{"name":"Miskolci Jogi Szemle","volume":"6 1 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"131380850","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.32980/mjsz.2022.2.2030
J. Szilágyi
A magyar földjog az 1989-90-es rendszerváltást követően komoly átalakulásokon ment keresztül. A földtulajdon kárpótláson keresztül történő újrarendezése mellett, 1994-ben új szabályozást is kapott a termőföldről szóló törvény képében. Ekkor vált a magyar földjog lényegi elemévé a jogi személyek földtulajdon-szerzésének általános tilalma. Ezt követően fontos kérdés volt, hogy a magyar földjog milyen koncepciót alakít ki Magyarország uniós tagállammá válásának idejére. Ekkoriban a magyar szakértők, köztük Prugberger Tamás is, sokat foglalkoztak más, már uniós országok földjogával. A magyar földjog eltért abban egyes átfogóan és szigorúan szabályozó uniós tagországok földjogához képest, hogy eleinte nem ismerte még a mezőgazdasági üzem földforgalmi szempontú kategóriáját, és hogy nem tartalmazott speciális szabályokat a törvényes öröklésre. Az utóbbi években azonban e területeket érintően több jogszabályt is elfogadtak. Jelen tanulmány e változásokat ismerteti röviden.
1989-90 年政权更迭后，匈牙利土地法发生了重大变化。除了通过补偿重组土地所有权外，1994 年还以《农用土地法》的形式出台了一项新法规。当时，全面禁止法人获得土地所有权成为匈牙利土地法的基本要素。随后，一个重要的问题是，到匈牙利成为欧盟成员国时，匈牙利土地法将如何概念化。当时，包括 Tamás Prugberger 在内的匈牙利专家非常关注已成为欧盟成员国的其他国家的土地法。匈牙利土地法与一些欧盟成员国的土地法不同，它最初不承认农业所有权的土地转让方面，也不包含关于法定继承的具体规则。不过，近年来在这些领域通过了几项立法。本文将简要介绍这些变化。
{"title":"A magyar földjogi szabályozás egyes sarkalatos kérdései","authors":"J. Szilágyi","doi":"10.32980/mjsz.2022.2.2030","DOIUrl":"https://doi.org/10.32980/mjsz.2022.2.2030","url":null,"abstract":"A magyar földjog az 1989-90-es rendszerváltást követően komoly átalakulásokon ment keresztül. A földtulajdon kárpótláson keresztül történő újrarendezése mellett, 1994-ben új szabályozást is kapott a termőföldről szóló törvény képében. Ekkor vált a magyar földjog lényegi elemévé a jogi személyek földtulajdon-szerzésének általános tilalma. Ezt követően fontos kérdés volt, hogy a magyar földjog milyen koncepciót alakít ki Magyarország uniós tagállammá válásának idejére. Ekkoriban a magyar szakértők, köztük Prugberger Tamás is, sokat foglalkoztak más, már uniós országok földjogával. A magyar földjog eltért abban egyes átfogóan és szigorúan szabályozó uniós tagországok földjogához képest, hogy eleinte nem ismerte még a mezőgazdasági üzem földforgalmi szempontú kategóriáját, és hogy nem tartalmazott speciális szabályokat a törvényes öröklésre. Az utóbbi években azonban e területeket érintően több jogszabályt is elfogadtak. Jelen tanulmány e változásokat ismerteti röviden.","PeriodicalId":370817,"journal":{"name":"Miskolci Jogi Szemle","volume":"11 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"132482359","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.32980/mjsz.2022.1.1938
Magdolna Gedeon
A sportnak jelenleg nincs általánosan elfogadott definíciója sem a sporttudomány, sem a jogtudomány területén. A tanulmány előbb azokat a próbálkozásokat vizsgálja meg, melyek a sport fogalmának meghatározására irányultak, majd a pontos definíció hiányának következményeit elemzi a jogalkalmazás szempontjából. Emellett kitekintést nyújt az ókori római sporttevékenységekre, és arra a vitára, hogy a gladiátorokat a mai fogalmaink szerint sportolóknak lehet-e tekinteni.
{"title":"Gondolatok a sport fogalmáról, kitekintéssel az ókori római „sporttevékenységekre”","authors":"Magdolna Gedeon","doi":"10.32980/mjsz.2022.1.1938","DOIUrl":"https://doi.org/10.32980/mjsz.2022.1.1938","url":null,"abstract":"A sportnak jelenleg nincs általánosan elfogadott definíciója sem a sporttudomány, sem a jogtudomány területén. A tanulmány előbb azokat a próbálkozásokat vizsgálja meg, melyek a sport fogalmának meghatározására irányultak, majd a pontos definíció hiányának következményeit elemzi a jogalkalmazás szempontjából. Emellett kitekintést nyújt az ókori római sporttevékenységekre, és arra a vitára, hogy a gladiátorokat a mai fogalmaink szerint sportolóknak lehet-e tekinteni.","PeriodicalId":370817,"journal":{"name":"Miskolci Jogi Szemle","volume":"3 12 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"132485300","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.32980/mjsz.2022.2.2012
Attila Kun
A digitalizáció, Ipar 4.0 szerteágazó foglalkoztatáspolitikai és munkajogi implikációival az utóbbi időkben hazánkban is több munkajogi kutatás foglalkozott már, ám ezen belül dedikáltan az egész életen át tartó tanulás (lifelong learning) mind fontosabbá váló paradigmája, illetve annak munkajogi olvasata relatíve kevesebb figyelmet kapott. A digitalizáció és az Ipar 4.0 indukálta technológiai változások egyértelműen fokozzák a munkavállalók alkalmazkodóképességének, foglalkoztathatóságának igényét. Ennek munkajogi támogatását jelentheti a képzéshez való jog fokozott érvényesítése. A dolgozat célja, hogy az egész életen át tartó tanulás vonatkozásában — a digitalizáció és az Ipar 4.0 kontextusában, némi nemzetközi szakpolitikai kitekintéssel — vázolja a magyar munkajogi szabályozás helyzetét és potenciális fejlesztési irányait.
{"title":"Az egész életen át tartó tanulás egyes munkajogi aspektusai","authors":"Attila Kun","doi":"10.32980/mjsz.2022.2.2012","DOIUrl":"https://doi.org/10.32980/mjsz.2022.2.2012","url":null,"abstract":"A digitalizáció, Ipar 4.0 szerteágazó foglalkoztatáspolitikai és munkajogi implikációival az utóbbi időkben hazánkban is több munkajogi kutatás foglalkozott már, ám ezen belül dedikáltan az egész életen át tartó tanulás (lifelong learning) mind fontosabbá váló paradigmája, illetve annak munkajogi olvasata relatíve kevesebb figyelmet kapott. A digitalizáció és az Ipar 4.0 indukálta technológiai változások egyértelműen fokozzák a munkavállalók alkalmazkodóképességének, foglalkoztathatóságának igényét. Ennek munkajogi támogatását jelentheti a képzéshez való jog fokozott érvényesítése. A dolgozat célja, hogy az egész életen át tartó tanulás vonatkozásában — a digitalizáció és az Ipar 4.0 kontextusában, némi nemzetközi szakpolitikai kitekintéssel — vázolja a magyar munkajogi szabályozás helyzetét és potenciális fejlesztési irányait.","PeriodicalId":370817,"journal":{"name":"Miskolci Jogi Szemle","volume":"1 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"130024426","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.32980/mjsz.2021.5.1499
B. Tóth
A bírósághoz fordulás és az eljárásban való részvétel joga alapjog, mely minden embert megillet, így a gyermekeket is. Azonban jogi helyzetükből adódóan a gyermekek jogérvényesítési lehetőségei korlátozottak, ezért az eljárásban való részvételük esetén eljárásjogi garanciákkal kell biztosítanunk jogaik hatékony védelmét, szem előtt tartva a gyermek legfőbb érdekét.
{"title":"A kiskorú személyek és a polgári igazságszolgáltatás kapcsolata","authors":"B. Tóth","doi":"10.32980/mjsz.2021.5.1499","DOIUrl":"https://doi.org/10.32980/mjsz.2021.5.1499","url":null,"abstract":"A bírósághoz fordulás és az eljárásban való részvétel joga alapjog, mely minden embert megillet, így a gyermekeket is. Azonban jogi helyzetükből adódóan a gyermekek jogérvényesítési lehetőségei korlátozottak, ezért az eljárásban való részvételük esetén eljárásjogi garanciákkal kell biztosítanunk jogaik hatékony védelmét, szem előtt tartva a gyermek legfőbb érdekét.","PeriodicalId":370817,"journal":{"name":"Miskolci Jogi Szemle","volume":"13 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"127839033","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.32980/mjsz.2022.2.2003
József Hajdú
A fizetetlen posztgraduális gyakornoki foglalkoztatás jogellenes. Éppen ezért a Szociális Jogok Európai Bizottságának 150/2019 sz. döntése megtiltja ezt a gyakorlatot a kollektív panaszeljárásban érintett Belgiumban, de hatása kiterjed egész Európára. A kollektív panaszeljárást az European Youth Forum kezdeményezte annak érdekében, hogy a posztgraduális gyakornoki programban résztvevő fiatalok számára – függetlenül társadalmi és anyagi lehetőségeiktől – biztosítsa a fizetett gyakornoki munkavégzést. A panasz előterjesztésekor az EU-s tagállamok közül Belgiumban volt a legmagasabb a fizetetlen posztgraduális gyakornokok száma. Az Eurobarometer tanulmánya szerint minden öt gyakornokból csak egy kapott fizetést 2015-ben.
{"title":"A posztgraduális gyakornokok tisztességes díjazásához való joga – a 150/2019 ECSR panaszeljárási határozat tükrében","authors":"József Hajdú","doi":"10.32980/mjsz.2022.2.2003","DOIUrl":"https://doi.org/10.32980/mjsz.2022.2.2003","url":null,"abstract":"A fizetetlen posztgraduális gyakornoki foglalkoztatás jogellenes. Éppen ezért a Szociális Jogok Európai Bizottságának 150/2019 sz. döntése megtiltja ezt a gyakorlatot a kollektív panaszeljárásban érintett Belgiumban, de hatása kiterjed egész Európára. A kollektív panaszeljárást az European Youth Forum kezdeményezte annak érdekében, hogy a posztgraduális gyakornoki programban résztvevő fiatalok számára – függetlenül társadalmi és anyagi lehetőségeiktől – biztosítsa a fizetett gyakornoki munkavégzést. A panasz előterjesztésekor az EU-s tagállamok közül Belgiumban volt a legmagasabb a fizetetlen posztgraduális gyakornokok száma. Az Eurobarometer tanulmánya szerint minden öt gyakornokból csak egy kapott fizetést 2015-ben.","PeriodicalId":370817,"journal":{"name":"Miskolci Jogi Szemle","volume":"26 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"115344986","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.32980/mjsz.2021.5.1506
Zsuzsa Wopera
2021. január 1-jén hatályba lépett a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény első jelentős, a törvény koncepcióját is érintő módosítása. A tanulmány azokat az okokat elemzi, amelyek a polgári perrendtartás novelláris módosításához vezettek, továbbá egyes perjogi intézményeken keresztül bemutatja a módosítások fő irányait. A szerző a polgári perrendtartás általános részében foglalt azon jogintézményeken keresztül elemzi a 2020. évi CXIX. törvénnyel bevezetett változtatásokat, ahol a kódex eredeti koncepciójához képest elvi elmozdulás történt: a keresetindítás, a keresetváltoztatás, a keresetlevél visszautasítása és a jogi képviselő nélkül eljáró félre vonatkozó szabályozás terén.
{"title":"Jogtudomány kontra jogalkalmazás? A polgári perrendtartás novelláris módosításának irányai","authors":"Zsuzsa Wopera","doi":"10.32980/mjsz.2021.5.1506","DOIUrl":"https://doi.org/10.32980/mjsz.2021.5.1506","url":null,"abstract":"2021. január 1-jén hatályba lépett a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény első jelentős, a törvény koncepcióját is érintő módosítása. A tanulmány azokat az okokat elemzi, amelyek a polgári perrendtartás novelláris módosításához vezettek, továbbá egyes perjogi intézményeken keresztül bemutatja a módosítások fő irányait. A szerző a polgári perrendtartás általános részében foglalt azon jogintézményeken keresztül elemzi a 2020. évi CXIX. törvénnyel bevezetett változtatásokat, ahol a kódex eredeti koncepciójához képest elvi elmozdulás történt: a keresetindítás, a keresetváltoztatás, a keresetlevél visszautasítása és a jogi képviselő nélkül eljáró félre vonatkozó szabályozás terén.","PeriodicalId":370817,"journal":{"name":"Miskolci Jogi Szemle","volume":"8 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"115831506","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.32980/mjsz.2021.5.1455
Nóra Béres
Jelen tanulmány megírását az ENSZ Közgyűlés Nemzetközi Jogi Bizottságában folyó, a környezetvédelem és a fegyveres konfliktusok kapcsolatát szabályozó kodifikációs munka ihlette, azzal a céllal, hogy rámutasson a hatályos szerződéses normák közös gyenge pontjára. Jelenleg ugyanis a napjainkra jellemző nem nemzetközi fegyveres konfliktusok idején folytatott környezetkárosító hadviselésre egyik nemzetközi szerződés hatálya sem terjed ki, zöld utat mutatva számos joghézagnak.
{"title":"Ott vagyunk már? Néhány gondolat a környezet védelméről és a nem nemzetközi fegyveres konfliktusokról","authors":"Nóra Béres","doi":"10.32980/mjsz.2021.5.1455","DOIUrl":"https://doi.org/10.32980/mjsz.2021.5.1455","url":null,"abstract":"Jelen tanulmány megírását az ENSZ Közgyűlés Nemzetközi Jogi Bizottságában folyó, a környezetvédelem és a fegyveres konfliktusok kapcsolatát szabályozó kodifikációs munka ihlette, azzal a céllal, hogy rámutasson a hatályos szerződéses normák közös gyenge pontjára. Jelenleg ugyanis a napjainkra jellemző nem nemzetközi fegyveres konfliktusok idején folytatott környezetkárosító hadviselésre egyik nemzetközi szerződés hatálya sem terjed ki, zöld utat mutatva számos joghézagnak.","PeriodicalId":370817,"journal":{"name":"Miskolci Jogi Szemle","volume":"25 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"124096010","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.32980/mjsz.2021.4.1255
Csaba Fenyvesi, Attila Nyikos
A szerzők megvizsgálták, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága milyen iránymutatásokat fogalmazott meg döntéseiben a felismerésre bemutatásról. Milyen hibákat követtek el az egyes államok hatóságai a bizonyítási cselekmény körében és milyen következményei lettek az Emberi Jogok Európai Egyezménye megsértésének. Az írók megfogalmazták a magyar joggyakorlatot (nyomozást, bírósági bizonyítást) segítő jogi és kriminalisztikai javaslataikat is. Mindezt tették annak érdekében, hogy elkerüljük a téves, hibás felismerések legrosszabb következményét, a justizmordos döntés.
{"title":"Felismerési kísérlet az Emberi Jogok Európai Bírósága döntéseiben","authors":"Csaba Fenyvesi, Attila Nyikos","doi":"10.32980/mjsz.2021.4.1255","DOIUrl":"https://doi.org/10.32980/mjsz.2021.4.1255","url":null,"abstract":"A szerzők megvizsgálták, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága milyen iránymutatásokat fogalmazott meg döntéseiben a felismerésre bemutatásról. Milyen hibákat követtek el az egyes államok hatóságai a bizonyítási cselekmény körében és milyen következményei lettek az Emberi Jogok Európai Egyezménye megsértésének. Az írók megfogalmazták a magyar joggyakorlatot (nyomozást, bírósági bizonyítást) segítő jogi és kriminalisztikai javaslataikat is. Mindezt tették annak érdekében, hogy elkerüljük a téves, hibás felismerések legrosszabb következményét, a justizmordos döntés.","PeriodicalId":370817,"journal":{"name":"Miskolci Jogi Szemle","volume":"83 7 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"123554285","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.32980/mjsz.2022.3.2093
Zoltán Angyal
A tanulmány célja a jogi karrier érzelmi összetevőinek vizsgálata. A fő kutatási kérdés az, hogy mennyire játszanak fontos szerepet az érzelmi összetevők a leendő jogászok, azaz a joghallgatók pályaválasztásában, valamint a már végzett jogászok pályafejlődésének folyamatában. A jogi pályára való sikeres felkészüléshez, valamint a pályán való hosszútávú eredményes működéshez fontos lenne a jogi szakismereteken túl a pszichológiai felkészítés és ismeretanyag is.
{"title":"A joghallgatók és a jogászok pályairányulásának érzelmi összetevői","authors":"Zoltán Angyal","doi":"10.32980/mjsz.2022.3.2093","DOIUrl":"https://doi.org/10.32980/mjsz.2022.3.2093","url":null,"abstract":"A tanulmány célja a jogi karrier érzelmi összetevőinek vizsgálata. A fő kutatási kérdés az, hogy mennyire játszanak fontos szerepet az érzelmi összetevők a leendő jogászok, azaz a joghallgatók pályaválasztásában, valamint a már végzett jogászok pályafejlődésének folyamatában. A jogi pályára való sikeres felkészüléshez, valamint a pályán való hosszútávú eredményes működéshez fontos lenne a jogi szakismereteken túl a pszichológiai felkészítés és ismeretanyag is.","PeriodicalId":370817,"journal":{"name":"Miskolci Jogi Szemle","volume":"27 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"121928624","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
京公网安备 11010802042870号
京ICP备2023020795号-1
扫码关注我们
求助内容：
应助结果提醒方式：