Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.32980/mjsz.2021.5.1487
Evelin Ritó
Az urbanizáció a társadalom fejlődésének egyik fontos eleme. Talán nem is található olyan lényeges társadalmi jelenség, amely ne lenne valamilyen kapcsolatban az urbanizációval. A tudományos-technikai forradalom az urbanizációnak egy új, sajátos szakaszát nyitja meg, mely annak következménye, hogy a társadalom életében számos alapvető változás következett be. Az urbanizációs folyamatok felerősödésének hatására egyre hangsúlyosabb szerepet kap a településfejlesztés és a településrendezés kérdésköre is. Jelen tanulmány célja a hazai településfejlesztéssel kapcsolatos szabályozás aktuális kérdéseinek vizsgálata.
{"title":"A településfejlesztés szabályozásának aktuális kérdései : A közigazgatási szervek helye és szerepe a településfejlesztésben","authors":"Evelin Ritó","doi":"10.32980/mjsz.2021.5.1487","DOIUrl":"https://doi.org/10.32980/mjsz.2021.5.1487","url":null,"abstract":"Az urbanizáció a társadalom fejlődésének egyik fontos eleme. Talán nem is található olyan lényeges társadalmi jelenség, amely ne lenne valamilyen kapcsolatban az urbanizációval. A tudományos-technikai forradalom az urbanizációnak egy új, sajátos szakaszát nyitja meg, mely annak következménye, hogy a társadalom életében számos alapvető változás következett be. Az urbanizációs folyamatok felerősödésének hatására egyre hangsúlyosabb szerepet kap a településfejlesztés és a településrendezés kérdésköre is. Jelen tanulmány célja a hazai településfejlesztéssel kapcsolatos szabályozás aktuális kérdéseinek vizsgálata.","PeriodicalId":370817,"journal":{"name":"Miskolci Jogi Szemle","volume":"50 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"131134302","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.32980/mjsz.2022.2.2040
Márton Leó Zaccaria
A munka és a családi élet egyensúlyának megteremtése örök munkaerőpiaci probléma. E jelenségnek számos munkajogi vetülete van, hiszen egyfelől hagyományos foglalkoztatási kockázatokra kell reagálnia a jogalkotónak, másfelől olyan újszerű kihívások is felmerülnek, amelyek a munkavégzés módját, helyét, vagy a gyermekvállalással kapcsolatos távollétek problematikáját érintik. Jelen tanulmány az e témakörben releváns jogalkotási termékre, az (EU) 2019/1158 irányelvre, illetve annak jelentőségére, komplexitására és a tagállami jogokra kifejtett potenciális hatásának néhány alapkérdésére fókuszál.
{"title":"Ki nevel a végén? Fragmentumok a munka és családi élet egyensúlyát elősegítő új uniós jogi szabályozásból","authors":"Márton Leó Zaccaria","doi":"10.32980/mjsz.2022.2.2040","DOIUrl":"https://doi.org/10.32980/mjsz.2022.2.2040","url":null,"abstract":"A munka és a családi élet egyensúlyának megteremtése örök munkaerőpiaci probléma. E jelenségnek számos munkajogi vetülete van, hiszen egyfelől hagyományos foglalkoztatási kockázatokra kell reagálnia a jogalkotónak, másfelől olyan újszerű kihívások is felmerülnek, amelyek a munkavégzés módját, helyét, vagy a gyermekvállalással kapcsolatos távollétek problematikáját érintik. Jelen tanulmány az e témakörben releváns jogalkotási termékre, az (EU) 2019/1158 irányelvre, illetve annak jelentőségére, komplexitására és a tagállami jogokra kifejtett potenciális hatásának néhány alapkérdésére fókuszál.","PeriodicalId":370817,"journal":{"name":"Miskolci Jogi Szemle","volume":"44 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"116499825","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.32980/mjsz.2022.1.1942
Vince Vári
A tanulmány a szerb és a magyar büntetőeljárás nyomozati szakaszában vizsgálja az ügyész és a rendőrség kapcsolatrendszerét. Az ügyészég alkotmányos helyzete mellett bemutatásra kerül a szerb büntetőeljárásjogban az ügyész irányító szerepe a nyomozás megelőző eljárási szakaszban. Ismertetésre kerülnek Magyarországon azok a tényleges ügyészi jogkörök, amelyek az előkészítő eljárásban, a felderítésben és a vizsgálatban jelölik ki az ügyészség és a nyomozó hatóság kapcsolatának alapjait. Külön kiemelésre kerül a nyomozás megindításával és feljelentéssel kapcsolatos döntések csoportja. Az összegzés az összehasonlító elemzés következtetéseit tartalmazza.
{"title":"Az ügyészség és a nyomozó hatóság kapcsolata a szerb és a magyar büntetőeljárás kezdeti szakaszában","authors":"Vince Vári","doi":"10.32980/mjsz.2022.1.1942","DOIUrl":"https://doi.org/10.32980/mjsz.2022.1.1942","url":null,"abstract":"A tanulmány a szerb és a magyar büntetőeljárás nyomozati szakaszában vizsgálja az ügyész és a rendőrség kapcsolatrendszerét. Az ügyészég alkotmányos helyzete mellett bemutatásra kerül a szerb büntetőeljárásjogban az ügyész irányító szerepe a nyomozás megelőző eljárási szakaszban. Ismertetésre kerülnek Magyarországon azok a tényleges ügyészi jogkörök, amelyek az előkészítő eljárásban, a felderítésben és a vizsgálatban jelölik ki az ügyészség és a nyomozó hatóság kapcsolatának alapjait. Külön kiemelésre kerül a nyomozás megindításával és feljelentéssel kapcsolatos döntések csoportja. Az összegzés az összehasonlító elemzés következtetéseit tartalmazza.","PeriodicalId":370817,"journal":{"name":"Miskolci Jogi Szemle","volume":"13 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"115135329","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.32980/mjsz.2021.5.1452
Zoltán Angyal
Az ideiglenes intézkedés régóta ismert jogintézmény, alkalmazására az Európai Unió Bíróságának eljárása során is lehetőség van. Az elmúlt években egy új tendencia bontakozott ki az ítélkezési gyakorlatban. Egyrészt kötelezettségszegési eljárásokban is sor került ideiglenes intézkedések alkalmazására, másrészt azok nem teljesítése miatt kényszerítő bíróságot is kiszabott a luxembourgi ítélkező testület. A tanulmány ezeket az ügyeket vizsgálja és von le belőlük következtetéseket.
{"title":"Ideiglenes intézkedés új utakon","authors":"Zoltán Angyal","doi":"10.32980/mjsz.2021.5.1452","DOIUrl":"https://doi.org/10.32980/mjsz.2021.5.1452","url":null,"abstract":"Az ideiglenes intézkedés régóta ismert jogintézmény, alkalmazására az Európai Unió Bíróságának eljárása során is lehetőség van. Az elmúlt években egy új tendencia bontakozott ki az ítélkezési gyakorlatban. Egyrészt kötelezettségszegési eljárásokban is sor került ideiglenes intézkedések alkalmazására, másrészt azok nem teljesítése miatt kényszerítő bíróságot is kiszabott a luxembourgi ítélkező testület. A tanulmány ezeket az ügyeket vizsgálja és von le belőlük következtetéseket.","PeriodicalId":370817,"journal":{"name":"Miskolci Jogi Szemle","volume":"48 2","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"132678638","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.32980/mjsz.2022.4.2115
Tamás Prugberger, György Nádas, Nóra Jakab
A gyakorlatban legtöbbször a semmisség megállapításával orvosolható a munkáltatói hatalom túlterjeszkedésének a munkaszerződésbe foglalása és alkalmazásának a lehetősége. Nagyon fontos jogintézményről van szó, amelyt több szempontból is meg lehet közelíteni. A tanulmány a polgári és munkajogi szabályok összevetését helyezi középpontba, majd javaslatot tesz arra, hogy a munkajogon belül indokolt lenne a polgári jog érvénytelenségi szabályait alkalmazni. Optimális az lenne, ha erre az Mt.-ben a jelenlegi szabályozás helyébe csak egy utalás történne a Ptk. érvénytelenségi szabályaira. Amíg viszont ez nem történik meg jó lenne az analogia legist alkalmazni. Erre viszont jelenleg nincs lehetőség, mivel az Mt. kogens módon határozza meg az érvénytelenségre vonatkozó speciális előírásokat. Ezért addig, amíg ez megvalósítására sor nem kerül, meg kellene próbálni a bírói gyakorlatban kiterjesztő értelmezéssel az érvénytelenségre vonatkozó munkaügyi ítélkezési gyakorlatot a polgári jogihoz közelíteni.
{"title":"Az érvénytelenség szabályozásának és gyakorlati megállapításának munkajogi problémái","authors":"Tamás Prugberger, György Nádas, Nóra Jakab","doi":"10.32980/mjsz.2022.4.2115","DOIUrl":"https://doi.org/10.32980/mjsz.2022.4.2115","url":null,"abstract":"A gyakorlatban legtöbbször a semmisség megállapításával orvosolható a munkáltatói hatalom túlterjeszkedésének a munkaszerződésbe foglalása és alkalmazásának a lehetősége. Nagyon fontos jogintézményről van szó, amelyt több szempontból is meg lehet közelíteni. A tanulmány a polgári és munkajogi szabályok összevetését helyezi középpontba, majd javaslatot tesz arra, hogy a munkajogon belül indokolt lenne a polgári jog érvénytelenségi szabályait alkalmazni. Optimális az lenne, ha erre az Mt.-ben a jelenlegi szabályozás helyébe csak egy utalás történne a Ptk. érvénytelenségi szabályaira. Amíg viszont ez nem történik meg jó lenne az analogia legist alkalmazni. Erre viszont jelenleg nincs lehetőség, mivel az Mt. kogens módon határozza meg az érvénytelenségre vonatkozó speciális előírásokat. Ezért addig, amíg ez megvalósítására sor nem kerül, meg kellene próbálni a bírói gyakorlatban kiterjesztő értelmezéssel az érvénytelenségre vonatkozó munkaügyi ítélkezési gyakorlatot a polgári jogihoz közelíteni.","PeriodicalId":370817,"journal":{"name":"Miskolci Jogi Szemle","volume":"6 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"115860694","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.32980/mjsz.2022.2.2018
György Nádas
A 2012. évi I. törvény (Mt.) az általános magatartási követelmények között új, a munkáltatót terhelő, kötelezettséget szabályoz. A méltányos mérlegelés elve az egyik nagy újításnak szánt szabálya lett az Mt.-nek. A kérdés az, hogy beváltotta-e a hozzáfűzött reményeket?
2012 年第 I 号法案（关于《劳动法》的 2012 年第 I 号法案）在一般行为要求中规定了雇主的一项新义务。公平考虑原则已成为《劳动法》的主要创新之一。问题是：它是否不负众望？
{"title":"A méltányos mérlegelés elvének aktuális kérdései","authors":"György Nádas","doi":"10.32980/mjsz.2022.2.2018","DOIUrl":"https://doi.org/10.32980/mjsz.2022.2.2018","url":null,"abstract":"A 2012. évi I. törvény (Mt.) az általános magatartási követelmények között új, a munkáltatót terhelő, kötelezettséget szabályoz. A méltányos mérlegelés elve az egyik nagy újításnak szánt szabálya lett az Mt.-nek. A kérdés az, hogy beváltotta-e a hozzáfűzött reményeket?","PeriodicalId":370817,"journal":{"name":"Miskolci Jogi Szemle","volume":"52 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"131669643","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.32980/mjsz.2022.2.2028
M. Schlachter
By December 2021, the European Commission presented a Proposal for a Directive on improving working conditions in platform work. Such activity was expected for quite some time. Platform work has been probably the most intensely debated element of “new work” at national and international level. Hopes and fears associated with digitization culminated in this work form due to a mostly unregulated operation of a business of broad conception and great heterogeneity.
{"title":"The initiative of the European Commission for improving working conditions in platform work","authors":"M. Schlachter","doi":"10.32980/mjsz.2022.2.2028","DOIUrl":"https://doi.org/10.32980/mjsz.2022.2.2028","url":null,"abstract":"By December 2021, the European Commission presented a Proposal for a Directive on improving working conditions in platform work. Such activity was expected for quite some time. Platform work has been probably the most intensely debated element of “new work” at national and international level. Hopes and fears associated with digitization culminated in this work form due to a mostly unregulated operation of a business of broad conception and great heterogeneity.","PeriodicalId":370817,"journal":{"name":"Miskolci Jogi Szemle","volume":"12 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"134377969","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.32980/mjsz.2021.3.1016
László Leszkoven
A tanulmány a polgári jogi érvénytelenség és hatálytalanság jogintézményeinek alapvető, fogalmi kérdéseivel foglalkozik. Az „úszó határok” kifejezés a fogalmak közötti átmenetet, az elhatárolás elmosódottságát hivatott érzékeltetni. A tanulmányban kitérünk a „nem létező” (non existens) szerződések kérdéseire, röviden bemutatva az elméleti és a gyakorlati reakciókat. Áttekintjük a két fogalom kombinációjaként előálló egyes jogi jelenségek közül a legfontosabbakat, elsősorban a relatív hatálytalanság esetköreit, például a fedezetelvonó szerződés (actio Pauliana) és az elővásárlási jog megsértése miatti személyi hatálytalanság esetét. Kitérünk a generálklauzulákon keresztüli szabályozás néhány jellemzőjére, ebben a vonatkozásban a jóerkölcsbe ütköző szerződés semmisségi tényállásának a polgári jog alapelveivel, elsősorban a jóhiszeműség és tisztesség (Treu und Glauben) elvével való kapcsolatára mutatunk rá.
本文论述了民法中无效和失效法律制度的基本概念问题。浮动边界 "一词用于描述概念之间的过渡和边界的模糊。本文将讨论 "不存在的 "合同问题，简要介绍理论和实践上的反应。本文将评述这两个概念的结合所产生的最重要的法律现象，特别是相对无效的情况，如保利安娜行为（actio Pauliana）和违反优先购买权的个人无效。我们还将讨论通过一般条款进行规范的一些特点，在这方面，我们将指出违背诚信的合同无效与民法基本原则的关系，特别是诚信和公平交易原则（Treu und Glauben）。
{"title":"„Érvénytelenségi határkérdések” – úszó határok az érvénytelenség és hatálytalanság problémakörében","authors":"László Leszkoven","doi":"10.32980/mjsz.2021.3.1016","DOIUrl":"https://doi.org/10.32980/mjsz.2021.3.1016","url":null,"abstract":"A tanulmány a polgári jogi érvénytelenség és hatálytalanság jogintézményeinek alapvető, fogalmi kérdéseivel foglalkozik. Az „úszó határok” kifejezés a fogalmak közötti átmenetet, az elhatárolás elmosódottságát hivatott érzékeltetni. A tanulmányban kitérünk a „nem létező” (non existens) szerződések kérdéseire, röviden bemutatva az elméleti és a gyakorlati reakciókat. Áttekintjük a két fogalom kombinációjaként előálló egyes jogi jelenségek közül a legfontosabbakat, elsősorban a relatív hatálytalanság esetköreit, például a fedezetelvonó szerződés (actio Pauliana) és az elővásárlási jog megsértése miatti személyi hatálytalanság esetét. Kitérünk a generálklauzulákon keresztüli szabályozás néhány jellemzőjére, ebben a vonatkozásban a jóerkölcsbe ütköző szerződés semmisségi tényállásának a polgári jog alapelveivel, elsősorban a jóhiszeműség és tisztesség (Treu und Glauben) elvével való kapcsolatára mutatunk rá.","PeriodicalId":370817,"journal":{"name":"Miskolci Jogi Szemle","volume":"33 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"132408774","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.32980/mjsz.2021.3.1019
I. Sándor
A tanulmány célja a feltűnő értékaránytalanság egyes elméleti hátterének és gyakorlati problémáinak elemzése. A szerző rámutat arra, hogy az érték fogalma tekintetében különböző megközelítések érvényesülnek a közgazdasági és a jogi szakirodalomban, amelyek a joggyakorlatban is teret nyernek. Számos esetben nehezen értelmezhető az érték megállapítása egyes speciális szolgáltatások esetében, valamint a feltűnő aránytalanság vonatkozásában egyéb tényezőket is szükséges figyelembe venni, többek között annak felismerhetőségét. Tekintettel a magánjogban ismert további érvénytelenségi okokra (pl. tévedés, megtévesztés, uzsorás szerződés stb.) a feltűnő értékaránytalanság a fentiekben kifejtettek miatt érvénytelenségi okként csak kivételesen alkalmazható és a létjogosultsága is megkérdőjelezhető.
{"title":"A feltűnő értékaránytalanság egyes elméleti és gyakorlati aspektusai","authors":"I. Sándor","doi":"10.32980/mjsz.2021.3.1019","DOIUrl":"https://doi.org/10.32980/mjsz.2021.3.1019","url":null,"abstract":"A tanulmány célja a feltűnő értékaránytalanság egyes elméleti hátterének és gyakorlati problémáinak elemzése. A szerző rámutat arra, hogy az érték fogalma tekintetében különböző megközelítések érvényesülnek a közgazdasági és a jogi szakirodalomban, amelyek a joggyakorlatban is teret nyernek. Számos esetben nehezen értelmezhető az érték megállapítása egyes speciális szolgáltatások esetében, valamint a feltűnő aránytalanság vonatkozásában egyéb tényezőket is szükséges figyelembe venni, többek között annak felismerhetőségét. Tekintettel a magánjogban ismert további érvénytelenségi okokra (pl. tévedés, megtévesztés, uzsorás szerződés stb.) a feltűnő értékaránytalanság a fentiekben kifejtettek miatt érvénytelenségi okként csak kivételesen alkalmazható és a létjogosultsága is megkérdőjelezhető.","PeriodicalId":370817,"journal":{"name":"Miskolci Jogi Szemle","volume":"38 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"131961246","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.32980/mjsz.2021.5.1475
Veronika Lehotay
A tanulmány a baloldali író, újságíró Hatvany Lajos (1880-1961) elleni lefolytatott pereken keresztül vizsgálja a szólás- és sajtószabadság jogi eszközökkel való korlátozását a két világháború közötti Magyarországon. 1921-ben vezették be a nemzetgyalázás fogalmát büntetőjogba, amely a magyar állam vagy nemzet, vagy a kormány ellen meggyalázó kifejezés használatát büntette szabadságvesztéssel. Ez alapján vonták felelősségre Hatvany Lajost, aki a Tanácsköztársaság elől külföldre menekült és külföldön írt a Horthy-rendszert kritizáló cikkeket az 1920-as években. Az eljárás 1928-ban ért véget, amelyben az eredetileg 7 év szabadságvesztést másfél év börtönre mérsékelték. Hatvany 1930-ban amnesztiával szabadult és 1938-ban Franciaországba emigrált.
{"title":"Az utolsó mecénás a bíróság előtt: Hatvany Lajos pere","authors":"Veronika Lehotay","doi":"10.32980/mjsz.2021.5.1475","DOIUrl":"https://doi.org/10.32980/mjsz.2021.5.1475","url":null,"abstract":"A tanulmány a baloldali író, újságíró Hatvany Lajos (1880-1961) elleni lefolytatott pereken keresztül vizsgálja a szólás- és sajtószabadság jogi eszközökkel való korlátozását a két világháború közötti Magyarországon. 1921-ben vezették be a nemzetgyalázás fogalmát büntetőjogba, amely a magyar állam vagy nemzet, vagy a kormány ellen meggyalázó kifejezés használatát büntette szabadságvesztéssel. Ez alapján vonták felelősségre Hatvany Lajost, aki a Tanácsköztársaság elől külföldre menekült és külföldön írt a Horthy-rendszert kritizáló cikkeket az 1920-as években. Az eljárás 1928-ban ért véget, amelyben az eredetileg 7 év szabadságvesztést másfél év börtönre mérsékelték. Hatvany 1930-ban amnesztiával szabadult és 1938-ban Franciaországba emigrált.","PeriodicalId":370817,"journal":{"name":"Miskolci Jogi Szemle","volume":"233 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"133822819","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
京公网安备 11010802042870号
京ICP备2023020795号-1
扫码关注我们
求助内容：
应助结果提醒方式：