Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.32980/mjsz.2021.5.1487
Evelin Ritó
Az urbanizáció a társadalom fejlődésének egyik fontos eleme. Talán nem is található olyan lényeges társadalmi jelenség, amely ne lenne valamilyen kapcsolatban az urbanizációval. A tudományos-technikai forradalom az urbanizációnak egy új, sajátos szakaszát nyitja meg, mely annak következménye, hogy a társadalom életében számos alapvető változás következett be. Az urbanizációs folyamatok felerősödésének hatására egyre hangsúlyosabb szerepet kap a településfejlesztés és a településrendezés kérdésköre is. Jelen tanulmány célja a hazai településfejlesztéssel kapcsolatos szabályozás aktuális kérdéseinek vizsgálata.
{"title":"A településfejlesztés szabályozásának aktuális kérdései : A közigazgatási szervek helye és szerepe a településfejlesztésben","authors":"Evelin Ritó","doi":"10.32980/mjsz.2021.5.1487","DOIUrl":"https://doi.org/10.32980/mjsz.2021.5.1487","url":null,"abstract":"Az urbanizáció a társadalom fejlődésének egyik fontos eleme. Talán nem is található olyan lényeges társadalmi jelenség, amely ne lenne valamilyen kapcsolatban az urbanizációval. A tudományos-technikai forradalom az urbanizációnak egy új, sajátos szakaszát nyitja meg, mely annak következménye, hogy a társadalom életében számos alapvető változás következett be. Az urbanizációs folyamatok felerősödésének hatására egyre hangsúlyosabb szerepet kap a településfejlesztés és a településrendezés kérdésköre is. Jelen tanulmány célja a hazai településfejlesztéssel kapcsolatos szabályozás aktuális kérdéseinek vizsgálata.","PeriodicalId":370817,"journal":{"name":"Miskolci Jogi Szemle","volume":"50 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"131134302","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.32980/mjsz.2022.2.2040
Márton Leó Zaccaria
A munka és a családi élet egyensúlyának megteremtése örök munkaerőpiaci probléma. E jelenségnek számos munkajogi vetülete van, hiszen egyfelől hagyományos foglalkoztatási kockázatokra kell reagálnia a jogalkotónak, másfelől olyan újszerű kihívások is felmerülnek, amelyek a munkavégzés módját, helyét, vagy a gyermekvállalással kapcsolatos távollétek problematikáját érintik. Jelen tanulmány az e témakörben releváns jogalkotási termékre, az (EU) 2019/1158 irányelvre, illetve annak jelentőségére, komplexitására és a tagállami jogokra kifejtett potenciális hatásának néhány alapkérdésére fókuszál.
{"title":"Ki nevel a végén? Fragmentumok a munka és családi élet egyensúlyát elősegítő új uniós jogi szabályozásból","authors":"Márton Leó Zaccaria","doi":"10.32980/mjsz.2022.2.2040","DOIUrl":"https://doi.org/10.32980/mjsz.2022.2.2040","url":null,"abstract":"A munka és a családi élet egyensúlyának megteremtése örök munkaerőpiaci probléma. E jelenségnek számos munkajogi vetülete van, hiszen egyfelől hagyományos foglalkoztatási kockázatokra kell reagálnia a jogalkotónak, másfelől olyan újszerű kihívások is felmerülnek, amelyek a munkavégzés módját, helyét, vagy a gyermekvállalással kapcsolatos távollétek problematikáját érintik. Jelen tanulmány az e témakörben releváns jogalkotási termékre, az (EU) 2019/1158 irányelvre, illetve annak jelentőségére, komplexitására és a tagállami jogokra kifejtett potenciális hatásának néhány alapkérdésére fókuszál.","PeriodicalId":370817,"journal":{"name":"Miskolci Jogi Szemle","volume":"44 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"116499825","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.32980/mjsz.2022.1.1942
Vince Vári
A tanulmány a szerb és a magyar büntetőeljárás nyomozati szakaszában vizsgálja az ügyész és a rendőrség kapcsolatrendszerét. Az ügyészég alkotmányos helyzete mellett bemutatásra kerül a szerb büntetőeljárásjogban az ügyész irányító szerepe a nyomozás megelőző eljárási szakaszban. Ismertetésre kerülnek Magyarországon azok a tényleges ügyészi jogkörök, amelyek az előkészítő eljárásban, a felderítésben és a vizsgálatban jelölik ki az ügyészség és a nyomozó hatóság kapcsolatának alapjait. Külön kiemelésre kerül a nyomozás megindításával és feljelentéssel kapcsolatos döntések csoportja. Az összegzés az összehasonlító elemzés következtetéseit tartalmazza.
{"title":"Az ügyészség és a nyomozó hatóság kapcsolata a szerb és a magyar büntetőeljárás kezdeti szakaszában","authors":"Vince Vári","doi":"10.32980/mjsz.2022.1.1942","DOIUrl":"https://doi.org/10.32980/mjsz.2022.1.1942","url":null,"abstract":"A tanulmány a szerb és a magyar büntetőeljárás nyomozati szakaszában vizsgálja az ügyész és a rendőrség kapcsolatrendszerét. Az ügyészég alkotmányos helyzete mellett bemutatásra kerül a szerb büntetőeljárásjogban az ügyész irányító szerepe a nyomozás megelőző eljárási szakaszban. Ismertetésre kerülnek Magyarországon azok a tényleges ügyészi jogkörök, amelyek az előkészítő eljárásban, a felderítésben és a vizsgálatban jelölik ki az ügyészség és a nyomozó hatóság kapcsolatának alapjait. Külön kiemelésre kerül a nyomozás megindításával és feljelentéssel kapcsolatos döntések csoportja. Az összegzés az összehasonlító elemzés következtetéseit tartalmazza.","PeriodicalId":370817,"journal":{"name":"Miskolci Jogi Szemle","volume":"13 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"115135329","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.32980/mjsz.2021.5.1452
Zoltán Angyal
Az ideiglenes intézkedés régóta ismert jogintézmény, alkalmazására az Európai Unió Bíróságának eljárása során is lehetőség van. Az elmúlt években egy új tendencia bontakozott ki az ítélkezési gyakorlatban. Egyrészt kötelezettségszegési eljárásokban is sor került ideiglenes intézkedések alkalmazására, másrészt azok nem teljesítése miatt kényszerítő bíróságot is kiszabott a luxembourgi ítélkező testület. A tanulmány ezeket az ügyeket vizsgálja és von le belőlük következtetéseket.
{"title":"Ideiglenes intézkedés új utakon","authors":"Zoltán Angyal","doi":"10.32980/mjsz.2021.5.1452","DOIUrl":"https://doi.org/10.32980/mjsz.2021.5.1452","url":null,"abstract":"Az ideiglenes intézkedés régóta ismert jogintézmény, alkalmazására az Európai Unió Bíróságának eljárása során is lehetőség van. Az elmúlt években egy új tendencia bontakozott ki az ítélkezési gyakorlatban. Egyrészt kötelezettségszegési eljárásokban is sor került ideiglenes intézkedések alkalmazására, másrészt azok nem teljesítése miatt kényszerítő bíróságot is kiszabott a luxembourgi ítélkező testület. A tanulmány ezeket az ügyeket vizsgálja és von le belőlük következtetéseket.","PeriodicalId":370817,"journal":{"name":"Miskolci Jogi Szemle","volume":"48 2","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"132678638","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.32980/mjsz.2021.5.1502
Á. Váradi
Az Emberi Jogok Európai Bírósága azon döntése, amely szerint a magyar Alkotmánybírósághoz benyújtott alkotmányjogi panasz hatékony hazai jogorvoslatnak tekinthető, ráirányítja figyelmet az alkotmányjogi panaszos eljárások szerepének növekedésére az emberi jogok védelmének nemzetközi rendszerében is. Ezért érdemes megvizsgálni, hogy a nemzeti jogszabályok hogyan biztosítják az ilyen eljárásokhoz való hatékony hozzáférést. Jelen tanulmány ennek az összetett problémának egy sajátos aspektusát kívánja elemezni, nevezetesen a jogi segítségnyújtás kérdését alkotmánybírósági eljárások – különösen az alkotmányjogi panaszok – esetében Németország, Ausztria és Magyarország példáján.
{"title":"Jogi segítségnyújtás alkotmánybírósági eljárásokban : Összehasonlító elemzés az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés és az alkotmányjogi panasz kapcsolatáról","authors":"Á. Váradi","doi":"10.32980/mjsz.2021.5.1502","DOIUrl":"https://doi.org/10.32980/mjsz.2021.5.1502","url":null,"abstract":"Az Emberi Jogok Európai Bírósága azon döntése, amely szerint a magyar Alkotmánybírósághoz benyújtott alkotmányjogi panasz hatékony hazai jogorvoslatnak tekinthető, ráirányítja figyelmet az alkotmányjogi panaszos eljárások szerepének növekedésére az emberi jogok védelmének nemzetközi rendszerében is. Ezért érdemes megvizsgálni, hogy a nemzeti jogszabályok hogyan biztosítják az ilyen eljárásokhoz való hatékony hozzáférést. Jelen tanulmány ennek az összetett problémának egy sajátos aspektusát kívánja elemezni, nevezetesen a jogi segítségnyújtás kérdését alkotmánybírósági eljárások – különösen az alkotmányjogi panaszok – esetében Németország, Ausztria és Magyarország példáján.","PeriodicalId":370817,"journal":{"name":"Miskolci Jogi Szemle","volume":"95 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"114164092","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.32980/mjsz.2022.2.2037
Magdolna Vallasek
A román nyugdíjrendszer helyzete, fejlődésének aktuális tendenciái képezik vizsgálatom tárgyát az alábbi rövid tanulmányomban. Kiindulási pontként a PhD értekezésem megvédésekor rögzített gondolatokat vettem alapul, s erre az alapra vázoltam fel néhány olyan problémát, amely változatlanul fennáll azóta is, vagy amelyek éppenséggel az elmúlt időszakban jelentek meg a román nyugdíjrendszerben. Ugyanakkor a jövőbe mutató fejlődési irányokat is igyekeztem bemutatni, figyelembe véve azokat a legfrissebb jogszabályi változásokat, amelyek jelen pillanatban meghatározzák a román nyugdíjrendszert.
{"title":"Quo vadis, román nyugdíjrendszer","authors":"Magdolna Vallasek","doi":"10.32980/mjsz.2022.2.2037","DOIUrl":"https://doi.org/10.32980/mjsz.2022.2.2037","url":null,"abstract":"A román nyugdíjrendszer helyzete, fejlődésének aktuális tendenciái képezik vizsgálatom tárgyát az alábbi rövid tanulmányomban. Kiindulási pontként a PhD értekezésem megvédésekor rögzített gondolatokat vettem alapul, s erre az alapra vázoltam fel néhány olyan problémát, amely változatlanul fennáll azóta is, vagy amelyek éppenséggel az elmúlt időszakban jelentek meg a román nyugdíjrendszerben. Ugyanakkor a jövőbe mutató fejlődési irányokat is igyekeztem bemutatni, figyelembe véve azokat a legfrissebb jogszabályi változásokat, amelyek jelen pillanatban meghatározzák a román nyugdíjrendszert.","PeriodicalId":370817,"journal":{"name":"Miskolci Jogi Szemle","volume":"12 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"117330529","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.32980/mjsz.2022.4.2115
Tamás Prugberger, György Nádas, Nóra Jakab
A gyakorlatban legtöbbször a semmisség megállapításával orvosolható a munkáltatói hatalom túlterjeszkedésének a munkaszerződésbe foglalása és alkalmazásának a lehetősége. Nagyon fontos jogintézményről van szó, amelyt több szempontból is meg lehet közelíteni. A tanulmány a polgári és munkajogi szabályok összevetését helyezi középpontba, majd javaslatot tesz arra, hogy a munkajogon belül indokolt lenne a polgári jog érvénytelenségi szabályait alkalmazni. Optimális az lenne, ha erre az Mt.-ben a jelenlegi szabályozás helyébe csak egy utalás történne a Ptk. érvénytelenségi szabályaira. Amíg viszont ez nem történik meg jó lenne az analogia legist alkalmazni. Erre viszont jelenleg nincs lehetőség, mivel az Mt. kogens módon határozza meg az érvénytelenségre vonatkozó speciális előírásokat. Ezért addig, amíg ez megvalósítására sor nem kerül, meg kellene próbálni a bírói gyakorlatban kiterjesztő értelmezéssel az érvénytelenségre vonatkozó munkaügyi ítélkezési gyakorlatot a polgári jogihoz közelíteni.
{"title":"Az érvénytelenség szabályozásának és gyakorlati megállapításának munkajogi problémái","authors":"Tamás Prugberger, György Nádas, Nóra Jakab","doi":"10.32980/mjsz.2022.4.2115","DOIUrl":"https://doi.org/10.32980/mjsz.2022.4.2115","url":null,"abstract":"A gyakorlatban legtöbbször a semmisség megállapításával orvosolható a munkáltatói hatalom túlterjeszkedésének a munkaszerződésbe foglalása és alkalmazásának a lehetősége. Nagyon fontos jogintézményről van szó, amelyt több szempontból is meg lehet közelíteni. A tanulmány a polgári és munkajogi szabályok összevetését helyezi középpontba, majd javaslatot tesz arra, hogy a munkajogon belül indokolt lenne a polgári jog érvénytelenségi szabályait alkalmazni. Optimális az lenne, ha erre az Mt.-ben a jelenlegi szabályozás helyébe csak egy utalás történne a Ptk. érvénytelenségi szabályaira. Amíg viszont ez nem történik meg jó lenne az analogia legist alkalmazni. Erre viszont jelenleg nincs lehetőség, mivel az Mt. kogens módon határozza meg az érvénytelenségre vonatkozó speciális előírásokat. Ezért addig, amíg ez megvalósítására sor nem kerül, meg kellene próbálni a bírói gyakorlatban kiterjesztő értelmezéssel az érvénytelenségre vonatkozó munkaügyi ítélkezési gyakorlatot a polgári jogihoz közelíteni.","PeriodicalId":370817,"journal":{"name":"Miskolci Jogi Szemle","volume":"6 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"115860694","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.32980/mjsz.2022.1.1945
Mariann Minkó-Miskovics
A közbiztonságra veszélyes és a közbiztonságra különösen veszélyes eszközök – bár több jogterület határán helyezkednek el – sosem rendelkeztek kiemelt jelentőséggel a magyar jogban, szabályozásukra is viszonylag későn került sor. Ugyanakkor a vonatkozó általános szabályozás 2003-as elfogadását követően egyre jobban felgyorsulni látszik a jogalkotás ezen a területen és az említett szabályozás elfogadása óta két törvényjavaslat keretében is megkísérelte a jogalkotó ezen eszközök kriminalizálását – sikertelenül. A tanulmány a jelenleg hatályos büntetőjogi és szabálysértési jogi rendelkezésekkel foglalkozik, ideértve a két el nem fogadott, a közbiztonságra különösen veszélyes eszközök kriminalizálását tervező törvényjavaslatot is.
{"title":"A közbiztonságra (különösen) veszélyes eszközök büntetőjogi szabályozásának lehetőségei: két elvetélt törvényjavaslat nyomában","authors":"Mariann Minkó-Miskovics","doi":"10.32980/mjsz.2022.1.1945","DOIUrl":"https://doi.org/10.32980/mjsz.2022.1.1945","url":null,"abstract":"A közbiztonságra veszélyes és a közbiztonságra különösen veszélyes eszközök – bár több jogterület határán helyezkednek el – sosem rendelkeztek kiemelt jelentőséggel a magyar jogban, szabályozásukra is viszonylag későn került sor. Ugyanakkor a vonatkozó általános szabályozás 2003-as elfogadását követően egyre jobban felgyorsulni látszik a jogalkotás ezen a területen és az említett szabályozás elfogadása óta két törvényjavaslat keretében is megkísérelte a jogalkotó ezen eszközök kriminalizálását – sikertelenül. A tanulmány a jelenleg hatályos büntetőjogi és szabálysértési jogi rendelkezésekkel foglalkozik, ideértve a két el nem fogadott, a közbiztonságra különösen veszélyes eszközök kriminalizálását tervező törvényjavaslatot is.","PeriodicalId":370817,"journal":{"name":"Miskolci Jogi Szemle","volume":"46 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"115879903","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.32980/mjsz.2022.2.2017
Gábor Mélypataki, D. Máté, Zsófia Riczu
A munka fogalmának tartalma folyamatosan változik. Korszakonként más és más tartalommal határozhatjuk meg. Nincs ez másképp napjainkban sem, mikor a munka digitalizálódásának a korszakát éljük. Nem csak a magánéletünk, de a munkafolyamataink jelentős része is átkerül a virtuális térbe, de ide sorolhatjuk a platformok megjelenését is. A munka fogalmának jelenlegi változása is azt jelenti, hogy a munkajog folyamatosan lohol a munka fogalmának a változása mögött. Illetve ez úgy pontos, hogy a munkajog sosem fogja le a munka fogalmába tartozó tevékenységek teljes körét. Hogy mennyire fedi le a munkajog a munka fogalmát jogi-gazdaság- és szociokulturális kérdés is. A jogalkotó ezen befolyások mentén határozza meg újra és újra a munkavégzéseknek a jog által is szabályozott körét. Láthatjuk, hogy egy atipikus munkavégzési viszonyból, hogyan válik tipikus munkaviszonnyá. De azt is láthatjuk, hogy egyes területek hogyan kerülnek a szürke zónába. Tanulmányunkban a digitalizálódást, illetve a digitális technológia alkalmazásának a munkára és a munkajogra gyakorolt hatását szeretnénk bemutatni szerzőtársaimmal közösen. Ezzel is szeretnénk tisztelegni közös professzorunk, kedves kollégánk és barátunk Prugberger Tamás előtt születésnapja alkalmából.
{"title":"A munka fogalmának alapvető kérdései a digitalizálódás tükrében","authors":"Gábor Mélypataki, D. Máté, Zsófia Riczu","doi":"10.32980/mjsz.2022.2.2017","DOIUrl":"https://doi.org/10.32980/mjsz.2022.2.2017","url":null,"abstract":"A munka fogalmának tartalma folyamatosan változik. Korszakonként más és más tartalommal határozhatjuk meg. Nincs ez másképp napjainkban sem, mikor a munka digitalizálódásának a korszakát éljük. Nem csak a magánéletünk, de a munkafolyamataink jelentős része is átkerül a virtuális térbe, de ide sorolhatjuk a platformok megjelenését is. A munka fogalmának jelenlegi változása is azt jelenti, hogy a munkajog folyamatosan lohol a munka fogalmának a változása mögött. Illetve ez úgy pontos, hogy a munkajog sosem fogja le a munka fogalmába tartozó tevékenységek teljes körét. Hogy mennyire fedi le a munkajog a munka fogalmát jogi-gazdaság- és szociokulturális kérdés is. A jogalkotó ezen befolyások mentén határozza meg újra és újra a munkavégzéseknek a jog által is szabályozott körét. Láthatjuk, hogy egy atipikus munkavégzési viszonyból, hogyan válik tipikus munkaviszonnyá. De azt is láthatjuk, hogy egyes területek hogyan kerülnek a szürke zónába. Tanulmányunkban a digitalizálódást, illetve a digitális technológia alkalmazásának a munkára és a munkajogra gyakorolt hatását szeretnénk bemutatni szerzőtársaimmal közösen. Ezzel is szeretnénk tisztelegni közös professzorunk, kedves kollégánk és barátunk Prugberger Tamás előtt születésnapja alkalmából.","PeriodicalId":370817,"journal":{"name":"Miskolci Jogi Szemle","volume":"1 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"123067623","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.32980/mjsz.2021.5.1478
Gábor Miklós Molnár
A sértett egyaránt büntető anyagi jogi és büntetőeljárási fogalom. Fogalmának értelmezését lényegesen befolyásolta a pótmagánvád bevezetése. A pótmagánvádlókénti fellépésre a sértett fogalom meghatározásának függvényében kerülhet sor. Közvetett módon a nyomozás során bejelenthető panaszjog szabályozása, illetve jogalkalmazói (ügyészi) gyakorlata is szoros kapcsolatban áll a sértettet megillető jogok változásával, átalakulásával. Végül a foglalkozástól eltiltás újabb szabályai egy újszerű dimenzióban ugyancsak közvetlenül befolyásolták a sértett fogalmának a meghatározását.
{"title":"A passzív alany és a sértett : Az ítélkezési gyakorlat ingadozásai","authors":"Gábor Miklós Molnár","doi":"10.32980/mjsz.2021.5.1478","DOIUrl":"https://doi.org/10.32980/mjsz.2021.5.1478","url":null,"abstract":"A sértett egyaránt büntető anyagi jogi és büntetőeljárási fogalom. Fogalmának értelmezését lényegesen befolyásolta a pótmagánvád bevezetése. A pótmagánvádlókénti fellépésre a sértett fogalom meghatározásának függvényében kerülhet sor. Közvetett módon a nyomozás során bejelenthető panaszjog szabályozása, illetve jogalkalmazói (ügyészi) gyakorlata is szoros kapcsolatban áll a sértettet megillető jogok változásával, átalakulásával. Végül a foglalkozástól eltiltás újabb szabályai egy újszerű dimenzióban ugyancsak közvetlenül befolyásolták a sértett fogalmának a meghatározását.","PeriodicalId":370817,"journal":{"name":"Miskolci Jogi Szemle","volume":"30 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"123221850","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
京公网安备 11010802042870号
京ICP备2023020795号-1
扫码关注我们
求助内容：
应助结果提醒方式：