Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.32980/mjsz.2021.5.1483
Zsuzsanna Peres
Jelen tanulmány egy 19. századi írásbeli magánjogi pert mutat be perjogi szemszögből. A per a Festetics-család tolnai ágához tartozó Festetics Antal és Lajos felperesek és sógornőjük, özv. Festetics Jánosné, szül. Zalabéri Horváth Erzsébet alperes között folyt az alispáni ítélőszék előtt, a toponári uradalom birtoka iránt. A per fennmaradt anyagai alapján jól bemutathatóak a későrendi korszak perjogi szabályai szerinti intézmények, úgymint a megintés, a keresetindítás, a tanúk meghallgatásának, az ítélet végrehajtásának és a jogorvoslatok a nemesek magánjogi perei esetében.
{"title":"A későrendi korszak perjogi szabályai egy 19. századi birtokper szemszögén keresztül","authors":"Zsuzsanna Peres","doi":"10.32980/mjsz.2021.5.1483","DOIUrl":"https://doi.org/10.32980/mjsz.2021.5.1483","url":null,"abstract":"Jelen tanulmány egy 19. századi írásbeli magánjogi pert mutat be perjogi szemszögből. A per a Festetics-család tolnai ágához tartozó Festetics Antal és Lajos felperesek és sógornőjük, özv. Festetics Jánosné, szül. Zalabéri Horváth Erzsébet alperes között folyt az alispáni ítélőszék előtt, a toponári uradalom birtoka iránt. A per fennmaradt anyagai alapján jól bemutathatóak a későrendi korszak perjogi szabályai szerinti intézmények, úgymint a megintés, a keresetindítás, a tanúk meghallgatásának, az ítélet végrehajtásának és a jogorvoslatok a nemesek magánjogi perei esetében.","PeriodicalId":370817,"journal":{"name":"Miskolci Jogi Szemle","volume":"39 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"122191741","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.32980/mjsz.2022.4.2114
István Olajos
A tanulmány célja, hogy a mezőgazdasági üzemjog alapjául szolgáló családi gazdaságokról szóló törvény és az agrárgazdaságok átadásáról szóló, a családi gazdálkodás generációk közötti folytonosságát biztosító jogszabályok hatásait vizsgálja az immár hagyományosnak mondható földforgalom szabályaira. Az alapkérdés: van-e annyi előnye a családi gazdálkodásnak mint üzemformának, hogy a hagyományosan más tőke- vagy vagyonegyesítő társaságok átalakulását indukálja. Elősegíti-e ezt a folyamatot a minden tőkeelemet magában foglaló gazdaság-átruházás és speciális szerződései?
{"title":"Át kell-e alakítani a mezőgazdasági cégeket? Avagy a családi gazdaságokra vonatkozó jogalkotás hatása a mezőgazdasági termelőszervezetekre","authors":"István Olajos","doi":"10.32980/mjsz.2022.4.2114","DOIUrl":"https://doi.org/10.32980/mjsz.2022.4.2114","url":null,"abstract":"A tanulmány célja, hogy a mezőgazdasági üzemjog alapjául szolgáló családi gazdaságokról szóló törvény és az agrárgazdaságok átadásáról szóló, a családi gazdálkodás generációk közötti folytonosságát biztosító jogszabályok hatásait vizsgálja az immár hagyományosnak mondható földforgalom szabályaira. Az alapkérdés: van-e annyi előnye a családi gazdálkodásnak mint üzemformának, hogy a hagyományosan más tőke- vagy vagyonegyesítő társaságok átalakulását indukálja. Elősegíti-e ezt a folyamatot a minden tőkeelemet magában foglaló gazdaság-átruházás és speciális szerződései?","PeriodicalId":370817,"journal":{"name":"Miskolci Jogi Szemle","volume":"34 10","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"120902521","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.32980/mjsz.2022.4.2113
György Marinkás, Franciska Jecs
A Horvátország és Szlovénia között zajló határvita az 1990-es évek elejére nyúlik vissza. A vita középpontjában a 19 km2 kiterjedésű Pirani-öböl áll. A két állam Jugoszlávia felbomlása óta nem rendezett tengeri és szárazföldi határairól először Állandó Választott Bíróság döntött 2017-ben, azonban a horvát fél nem ismerte el a nemzetközi jog alapján hozott döntést. Így Szlovénia 2018-ban az Európai Unió működéséről szóló szerződés 259. cikkével összhangban, a Bizottság értesítése mellett – annak hallgatását követően – kötelezettségszegési eljárást kezdeményezett Horvátországgal szemben az Európai Unió Bírósága előtt. Utóbbi azonban a hatásköreinek hiányára hivatkozva nem hozott érdemi döntést.
{"title":"A horvát-szlovén határvita a Pirani-öböl kapcsán nemzetközi és uniós jogi kontextusban","authors":"György Marinkás, Franciska Jecs","doi":"10.32980/mjsz.2022.4.2113","DOIUrl":"https://doi.org/10.32980/mjsz.2022.4.2113","url":null,"abstract":"A Horvátország és Szlovénia között zajló határvita az 1990-es évek elejére nyúlik vissza. A vita középpontjában a 19 km2 kiterjedésű Pirani-öböl áll. A két állam Jugoszlávia felbomlása óta nem rendezett tengeri és szárazföldi határairól először Állandó Választott Bíróság döntött 2017-ben, azonban a horvát fél nem ismerte el a nemzetközi jog alapján hozott döntést. Így Szlovénia 2018-ban az Európai Unió működéséről szóló szerződés 259. cikkével összhangban, a Bizottság értesítése mellett – annak hallgatását követően – kötelezettségszegési eljárást kezdeményezett Horvátországgal szemben az Európai Unió Bírósága előtt. Utóbbi azonban a hatásköreinek hiányára hivatkozva nem hozott érdemi döntést.","PeriodicalId":370817,"journal":{"name":"Miskolci Jogi Szemle","volume":"34 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"116486934","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.32980/mjsz.2021.3.1031
Gergő Máté
A közbeszerzési jog alapvető elemének, az ajánlat fogalmának mélyebb megértését teszi lehetővé érvénytelenségének, illetve hatálytalanságának megfelelő elhatárolása, amely végső soron az ajánlat eljárásjogi létezésének kérdését veti fel. A tanulmány azt az általános elméleti következtetést vonja le az ajánlat példáján keresztül, hogy a jog(ügylet)i létezés (vagy nemlétezés) megállapítása egyrészt önálló, másrészt elsődleges döntést feltételez az érvényességének vagy érvénytelenségének megállapítását megelőzően.
{"title":"Az ajánlat hatálytalansága és érvénytelensége a közbeszerzési jogban","authors":"Gergő Máté","doi":"10.32980/mjsz.2021.3.1031","DOIUrl":"https://doi.org/10.32980/mjsz.2021.3.1031","url":null,"abstract":"A közbeszerzési jog alapvető elemének, az ajánlat fogalmának mélyebb megértését teszi lehetővé érvénytelenségének, illetve hatálytalanságának megfelelő elhatárolása, amely végső soron az ajánlat eljárásjogi létezésének kérdését veti fel. A tanulmány azt az általános elméleti következtetést vonja le az ajánlat példáján keresztül, hogy a jog(ügylet)i létezés (vagy nemlétezés) megállapítása egyrészt önálló, másrészt elsődleges döntést feltételez az érvényességének vagy érvénytelenségének megállapítását megelőzően.","PeriodicalId":370817,"journal":{"name":"Miskolci Jogi Szemle","volume":"704 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"115124127","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.32980/mjsz.2021.5.1505
Noémi Viskolcz
A Magyar Királyság nádora, Esterházy Pál, második házasságát Thököly Évával kötötte 1682-ben. A házaspár kezdeti jó viszonya azonban hamarosan megromlott, elsősorban vagyoni problémák miatt. 1692-ben rövid időre szét is költöztek. 1700-ban Esterházy Pál azzal vádolta meg feleségét az alsó-ausztriai bíróságon, hogy meg akarta mérgezni. Az eljárás végén Thököly Évát kolostorba zárták. Ezzel megszűnt házassági közösségük, szétváltak ágytól és asztaltól. A hercegasszonynak hosszú küzdelmek után sikerült elérnie, hogy kiszabaduljon, majd I. József uralkodó teljesen rehabilitálja.
{"title":"A griff és a leopárd háborúja: Thököly Éva és Esterházy Pál szétválása és perei","authors":"Noémi Viskolcz","doi":"10.32980/mjsz.2021.5.1505","DOIUrl":"https://doi.org/10.32980/mjsz.2021.5.1505","url":null,"abstract":"A Magyar Királyság nádora, Esterházy Pál, második házasságát Thököly Évával kötötte 1682-ben. A házaspár kezdeti jó viszonya azonban hamarosan megromlott, elsősorban vagyoni problémák miatt. 1692-ben rövid időre szét is költöztek. 1700-ban Esterházy Pál azzal vádolta meg feleségét az alsó-ausztriai bíróságon, hogy meg akarta mérgezni. Az eljárás végén Thököly Évát kolostorba zárták. Ezzel megszűnt házassági közösségük, szétváltak ágytól és asztaltól. A hercegasszonynak hosszú küzdelmek után sikerült elérnie, hogy kiszabaduljon, majd I. József uralkodó teljesen rehabilitálja.","PeriodicalId":370817,"journal":{"name":"Miskolci Jogi Szemle","volume":"1 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"129536845","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.32980/mjsz.2022.1.1946
Zoltán Boda
Jelen tanulmányomban leginkább a 2022. január 1. napján hatályba lépő, a polgári peres eljárás elhúzódásával kapcsolatos vagyoni elégtétel érvényesítéséről szóló 2021. évi XCIV. (Pevtv.) törvény azon rendelkezéseit igyekszem számba venni (és azokra lehetséges válaszokat adni), amelyek megítélése a törvény mindennapos alkalmazása előtt már előre nehézkesnek tűnhet. A konkrét jogalkalmazási gyakorlat hiányában egyelőre mondhatni vitaindító jelleggel teszem fel kérdéseim és fogalmazom meg néhány pontom a saját véleményemet, hangsúlyozva, hogy az bizonyosan tűri a szakmai vitát. Ezen új kártérítési jellegű jogorvoslati jogintézmény kitüntetett figyelemre számíthat a jogkereső állampolgárok felől is, hiszen érzékeny maga a téma is, amikor arról beszélünk, hogy a bíróságok rendeltetésükkel ellentétes módon jogellenes magatartást tanúsítanak és felróhatóan kárt okoznak azáltal, hogy egyes eljárások ésszerűtlen ideig húzódnak.
{"title":"A vagyoni elégtétel lehetséges jogalkalmazási kérdései és válaszlehetőségei","authors":"Zoltán Boda","doi":"10.32980/mjsz.2022.1.1946","DOIUrl":"https://doi.org/10.32980/mjsz.2022.1.1946","url":null,"abstract":"Jelen tanulmányomban leginkább a 2022. január 1. napján hatályba lépő, a polgári peres eljárás elhúzódásával kapcsolatos vagyoni elégtétel érvényesítéséről szóló 2021. évi XCIV. (Pevtv.) törvény azon rendelkezéseit igyekszem számba venni (és azokra lehetséges válaszokat adni), amelyek megítélése a törvény mindennapos alkalmazása előtt már előre nehézkesnek tűnhet. A konkrét jogalkalmazási gyakorlat hiányában egyelőre mondhatni vitaindító jelleggel teszem fel kérdéseim és fogalmazom meg néhány pontom a saját véleményemet, hangsúlyozva, hogy az bizonyosan tűri a szakmai vitát. Ezen új kártérítési jellegű jogorvoslati jogintézmény kitüntetett figyelemre számíthat a jogkereső állampolgárok felől is, hiszen érzékeny maga a téma is, amikor arról beszélünk, hogy a bíróságok rendeltetésükkel ellentétes módon jogellenes magatartást tanúsítanak és felróhatóan kárt okoznak azáltal, hogy egyes eljárások ésszerűtlen ideig húzódnak.","PeriodicalId":370817,"journal":{"name":"Miskolci Jogi Szemle","volume":"1 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"130792741","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.32980/mjsz.2022.1.1943
Nóra Béres
Jelen tanulmány a Covid-19 elleni vakcinák globális hozzáférhetőségének nemzetközi jogi elemzésére vállalkozik a TRIPS Megállapodásban található rendkívüli szabadalommentesség, valamint az egészséghez való jog és a fejlődéshez való jog tükrében. Ennek keretében vizsgálat alá kerül, hogy vajon azon WTO-tagoknak, akik az egészséghez való jogot és a fejlődéshez való jogot garantáló nemzetközi instrumentumok részesei, van-e emberi jogi szempontú kötelezettsége a vakcinaszabadalom felfüggesztésére? És ha van, akkor vajon ez a kötelezettség jogilag mennyire kikényszeríthető? És ha van és ki is kényszeríthető, akkor vajon mennyire célravezető? Vagy csupán az unikornis nyomába eredünk?
{"title":"Az unikornis nyomában? A Covid-19 elleni védőoltások globális hozzáférhetősége a TRIPS-mentesség, az egészséghez való jog és a fejlődéshez való jog háromszögében","authors":"Nóra Béres","doi":"10.32980/mjsz.2022.1.1943","DOIUrl":"https://doi.org/10.32980/mjsz.2022.1.1943","url":null,"abstract":"Jelen tanulmány a Covid-19 elleni vakcinák globális hozzáférhetőségének nemzetközi jogi elemzésére vállalkozik a TRIPS Megállapodásban található rendkívüli szabadalommentesség, valamint az egészséghez való jog és a fejlődéshez való jog tükrében. Ennek keretében vizsgálat alá kerül, hogy vajon azon WTO-tagoknak, akik az egészséghez való jogot és a fejlődéshez való jogot garantáló nemzetközi instrumentumok részesei, van-e emberi jogi szempontú kötelezettsége a vakcinaszabadalom felfüggesztésére? És ha van, akkor vajon ez a kötelezettség jogilag mennyire kikényszeríthető? És ha van és ki is kényszeríthető, akkor vajon mennyire célravezető? Vagy csupán az unikornis nyomába eredünk?","PeriodicalId":370817,"journal":{"name":"Miskolci Jogi Szemle","volume":"37 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"132129712","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.32980/mjsz.2021.3.1015
Attila Menyhárd
A szerződés érvénytelensége a társadalmi cselekvés korlátja, és kevésbé szankció. E korlát célja köz- vagy magánérdekek védelme. Az érvénytelen szerződés társadalmi kapcsolat, így az érvénytelenség következményei az érvénytelenség társadalmi hatásairól szólnak. Az érvénytelenség következményeinek a szabályai a magyar szerződési jogban extenzív állami beavatkozást jelentenek és jól illeszkednek abba a folyamatba, amely megkérdőjelezi a szerződési szabadságra épülő hagyományos szerződési modell fenntarthatóságát. Az eredeti állapot helyreállítása vagy az értékbeli restitúció a szerződési szabadság és a magánautonómia védelmét preferáló megoldás. Ezzel szemben a bírósági szerződésmódosítással való érvényessé tétel paternalista megközelítést tükröz, és ez vonatkozik a részleges érvénytelenség szabályaira is. A bíróság ezekben az esetekben voltaképpen az egyik fél érdekeit védi meg a másik féllel szemben. Ezeket a sajátosságokat és hatásokat elemzi részletesen a tanulmány.
{"title":"A szerződés érvénytelensége mint jogvédelmi eszköz","authors":"Attila Menyhárd","doi":"10.32980/mjsz.2021.3.1015","DOIUrl":"https://doi.org/10.32980/mjsz.2021.3.1015","url":null,"abstract":"A szerződés érvénytelensége a társadalmi cselekvés korlátja, és kevésbé szankció. E korlát célja köz- vagy magánérdekek védelme. Az érvénytelen szerződés társadalmi kapcsolat, így az érvénytelenség következményei az érvénytelenség társadalmi hatásairól szólnak. Az érvénytelenség következményeinek a szabályai a magyar szerződési jogban extenzív állami beavatkozást jelentenek és jól illeszkednek abba a folyamatba, amely megkérdőjelezi a szerződési szabadságra épülő hagyományos szerződési modell fenntarthatóságát. Az eredeti állapot helyreállítása vagy az értékbeli restitúció a szerződési szabadság és a magánautonómia védelmét preferáló megoldás. Ezzel szemben a bírósági szerződésmódosítással való érvényessé tétel paternalista megközelítést tükröz, és ez vonatkozik a részleges érvénytelenség szabályaira is. A bíróság ezekben az esetekben voltaképpen az egyik fél érdekeit védi meg a másik féllel szemben. Ezeket a sajátosságokat és hatásokat elemzi részletesen a tanulmány.","PeriodicalId":370817,"journal":{"name":"Miskolci Jogi Szemle","volume":"144 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"132186345","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.32980/mjsz.2022.1.1935
Nóra Jakab
A klímasemleges politika, a körforgásos gazdaság érvényesülése szempontjából kiemelten fontos az érintettek bevonása, a szociális partnerekkel folyatott párbeszéd. Az Európai Bizottság az európai zöld megállapodással megerősíti elkötelezettségét az éghajlat és környezetvédelmi kihívások kezelése iránt, amely a mi generációnk meghatározó feladata. A légkör felmelegedőben van, az éghajlat változása évről évre érzékelhető Ez az átállás méltányos kell, hogy legyen, maga pedig a méltányos átállási mechanizmus azokat a régiókat fogja támogatni, amelyek nagymértékben függnek a fokozottan szén-dioxid-intenzív iparágaktól.
{"title":"Szociális párbeszéd és a klímasemleges politika","authors":"Nóra Jakab","doi":"10.32980/mjsz.2022.1.1935","DOIUrl":"https://doi.org/10.32980/mjsz.2022.1.1935","url":null,"abstract":"A klímasemleges politika, a körforgásos gazdaság érvényesülése szempontjából kiemelten fontos az érintettek bevonása, a szociális partnerekkel folyatott párbeszéd. Az Európai Bizottság az európai zöld megállapodással megerősíti elkötelezettségét az éghajlat és környezetvédelmi kihívások kezelése iránt, amely a mi generációnk meghatározó feladata. A légkör felmelegedőben van, az éghajlat változása évről évre érzékelhető Ez az átállás méltányos kell, hogy legyen, maga pedig a méltányos átállási mechanizmus azokat a régiókat fogja támogatni, amelyek nagymértékben függnek a fokozottan szén-dioxid-intenzív iparágaktól.","PeriodicalId":370817,"journal":{"name":"Miskolci Jogi Szemle","volume":"11 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"133051845","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.32980/mjsz.2021.5.1466
K. Hudák, L. Nagy
A Római Birodalom legnagyobb keresztényüldözésének legfontosabb pannoniai történeti forráscsoportjai a hagiográfiai források. Ezek közül a passiók, a pannoniai mártírok szenvedéstörténetei bírósági tárgyalásokat is leíró narratív elbeszélések. Ezek a mártírper-leírások nem tekinthetők szabatos jogi szövegeknek, átlagosan mintegy 50-100 évvel az események után keletkeztek. Büntetőjogi szempontból talán be lehet őket sorolni a politikai perek közé, amennyiben abból indulunk ki, hogy a fennálló és regnáló politikai hatalom császári rendeleteinek mondtak ellent a vádlottak, ezért kapták meg halálos ítéletüket is. A vértanúk szembenállása a vizsgált szövegekben azonban lelkiismereti és nem politikai okokra vezethető vissza.
{"title":"Pannoniai ókeresztény mártírperek és politikai aspektusaik","authors":"K. Hudák, L. Nagy","doi":"10.32980/mjsz.2021.5.1466","DOIUrl":"https://doi.org/10.32980/mjsz.2021.5.1466","url":null,"abstract":"A Római Birodalom legnagyobb keresztényüldözésének legfontosabb pannoniai történeti forráscsoportjai a hagiográfiai források. Ezek közül a passiók, a pannoniai mártírok szenvedéstörténetei bírósági tárgyalásokat is leíró narratív elbeszélések. Ezek a mártírper-leírások nem tekinthetők szabatos jogi szövegeknek, átlagosan mintegy 50-100 évvel az események után keletkeztek. Büntetőjogi szempontból talán be lehet őket sorolni a politikai perek közé, amennyiben abból indulunk ki, hogy a fennálló és regnáló politikai hatalom császári rendeleteinek mondtak ellent a vádlottak, ezért kapták meg halálos ítéletüket is. A vértanúk szembenállása a vizsgált szövegekben azonban lelkiismereti és nem politikai okokra vezethető vissza.","PeriodicalId":370817,"journal":{"name":"Miskolci Jogi Szemle","volume":"41 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"132516379","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
京公网安备 11010802042870号
京ICP备2023020795号-1
扫码关注我们
求助内容：
应助结果提醒方式：