Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.32980/mjsz.2022.2.2035
Hilda Tóth
A munkajogászok körében az utóbbi évtizedben az egyik legkutatottabb téma az un. digitális platformokon keresztül munkát – tevékenységet – végzők, a kutatások, vélemények többségében arra irányulnak, hogy ezen személyi kör státuszát miképpen lehet meghatározni, és alapvető jogait kialakítani a meglévő jogi rendszer keretei között. Nemzetközi viszonylatban tengernyi szakirodalom áll már tehát a rendelkezésre, amely kutatói tevékenység is vezetethette az EU jogalkotóit a probléma szabályozásának az irányába. Jelen rövid tanulmány a szabályozás egy jelentős szelete, az algoritmikus irányítással kapcsolatos kérdéseket vet fel, amely egyébként nemcsak a platformokon tevékenységet végzők – szándékosan nem használjuk a munkavállaló fogalmat – hanem a hagyományos munkaviszonyokban szereplő munkavállalók jogviszonyának tartalmát alakítja (torzítja) és teszi még kiszolgáltatottabbá a szereplőket. A tanulmány röviden bemutatja a platform gazdaság két jellemző formáját, és jellemzi az algoritmikus menedzsment körülményeit, és munkavállalókra gyakorolt hatását.
{"title":"Az algoritmikus menedzsment a platform alapú munkavégzésben","authors":"Hilda Tóth","doi":"10.32980/mjsz.2022.2.2035","DOIUrl":"https://doi.org/10.32980/mjsz.2022.2.2035","url":null,"abstract":"A munkajogászok körében az utóbbi évtizedben az egyik legkutatottabb téma az un. digitális platformokon keresztül munkát – tevékenységet – végzők, a kutatások, vélemények többségében arra irányulnak, hogy ezen személyi kör státuszát miképpen lehet meghatározni, és alapvető jogait kialakítani a meglévő jogi rendszer keretei között. Nemzetközi viszonylatban tengernyi szakirodalom áll már tehát a rendelkezésre, amely kutatói tevékenység is vezetethette az EU jogalkotóit a probléma szabályozásának az irányába. Jelen rövid tanulmány a szabályozás egy jelentős szelete, az algoritmikus irányítással kapcsolatos kérdéseket vet fel, amely egyébként nemcsak a platformokon tevékenységet végzők – szándékosan nem használjuk a munkavállaló fogalmat – hanem a hagyományos munkaviszonyokban szereplő munkavállalók jogviszonyának tartalmát alakítja (torzítja) és teszi még kiszolgáltatottabbá a szereplőket. A tanulmány röviden bemutatja a platform gazdaság két jellemző formáját, és jellemzi az algoritmikus menedzsment körülményeit, és munkavállalókra gyakorolt hatását.","PeriodicalId":370817,"journal":{"name":"Miskolci Jogi Szemle","volume":"26 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"133510693","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.32980/mjsz.2022.2.2037
Magdolna Vallasek
A román nyugdíjrendszer helyzete, fejlődésének aktuális tendenciái képezik vizsgálatom tárgyát az alábbi rövid tanulmányomban. Kiindulási pontként a PhD értekezésem megvédésekor rögzített gondolatokat vettem alapul, s erre az alapra vázoltam fel néhány olyan problémát, amely változatlanul fennáll azóta is, vagy amelyek éppenséggel az elmúlt időszakban jelentek meg a román nyugdíjrendszerben. Ugyanakkor a jövőbe mutató fejlődési irányokat is igyekeztem bemutatni, figyelembe véve azokat a legfrissebb jogszabályi változásokat, amelyek jelen pillanatban meghatározzák a román nyugdíjrendszert.
{"title":"Quo vadis, román nyugdíjrendszer","authors":"Magdolna Vallasek","doi":"10.32980/mjsz.2022.2.2037","DOIUrl":"https://doi.org/10.32980/mjsz.2022.2.2037","url":null,"abstract":"A román nyugdíjrendszer helyzete, fejlődésének aktuális tendenciái képezik vizsgálatom tárgyát az alábbi rövid tanulmányomban. Kiindulási pontként a PhD értekezésem megvédésekor rögzített gondolatokat vettem alapul, s erre az alapra vázoltam fel néhány olyan problémát, amely változatlanul fennáll azóta is, vagy amelyek éppenséggel az elmúlt időszakban jelentek meg a román nyugdíjrendszerben. Ugyanakkor a jövőbe mutató fejlődési irányokat is igyekeztem bemutatni, figyelembe véve azokat a legfrissebb jogszabályi változásokat, amelyek jelen pillanatban meghatározzák a román nyugdíjrendszert.","PeriodicalId":370817,"journal":{"name":"Miskolci Jogi Szemle","volume":"12 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"117330529","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.32980/mjsz.2022.1.1945
Mariann Minkó-Miskovics
A közbiztonságra veszélyes és a közbiztonságra különösen veszélyes eszközök – bár több jogterület határán helyezkednek el – sosem rendelkeztek kiemelt jelentőséggel a magyar jogban, szabályozásukra is viszonylag későn került sor. Ugyanakkor a vonatkozó általános szabályozás 2003-as elfogadását követően egyre jobban felgyorsulni látszik a jogalkotás ezen a területen és az említett szabályozás elfogadása óta két törvényjavaslat keretében is megkísérelte a jogalkotó ezen eszközök kriminalizálását – sikertelenül. A tanulmány a jelenleg hatályos büntetőjogi és szabálysértési jogi rendelkezésekkel foglalkozik, ideértve a két el nem fogadott, a közbiztonságra különösen veszélyes eszközök kriminalizálását tervező törvényjavaslatot is.
{"title":"A közbiztonságra (különösen) veszélyes eszközök büntetőjogi szabályozásának lehetőségei: két elvetélt törvényjavaslat nyomában","authors":"Mariann Minkó-Miskovics","doi":"10.32980/mjsz.2022.1.1945","DOIUrl":"https://doi.org/10.32980/mjsz.2022.1.1945","url":null,"abstract":"A közbiztonságra veszélyes és a közbiztonságra különösen veszélyes eszközök – bár több jogterület határán helyezkednek el – sosem rendelkeztek kiemelt jelentőséggel a magyar jogban, szabályozásukra is viszonylag későn került sor. Ugyanakkor a vonatkozó általános szabályozás 2003-as elfogadását követően egyre jobban felgyorsulni látszik a jogalkotás ezen a területen és az említett szabályozás elfogadása óta két törvényjavaslat keretében is megkísérelte a jogalkotó ezen eszközök kriminalizálását – sikertelenül. A tanulmány a jelenleg hatályos büntetőjogi és szabálysértési jogi rendelkezésekkel foglalkozik, ideértve a két el nem fogadott, a közbiztonságra különösen veszélyes eszközök kriminalizálását tervező törvényjavaslatot is.","PeriodicalId":370817,"journal":{"name":"Miskolci Jogi Szemle","volume":"46 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"115879903","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.32980/mjsz.2021.5.1478
Gábor Miklós Molnár
A sértett egyaránt büntető anyagi jogi és büntetőeljárási fogalom. Fogalmának értelmezését lényegesen befolyásolta a pótmagánvád bevezetése. A pótmagánvádlókénti fellépésre a sértett fogalom meghatározásának függvényében kerülhet sor. Közvetett módon a nyomozás során bejelenthető panaszjog szabályozása, illetve jogalkalmazói (ügyészi) gyakorlata is szoros kapcsolatban áll a sértettet megillető jogok változásával, átalakulásával. Végül a foglalkozástól eltiltás újabb szabályai egy újszerű dimenzióban ugyancsak közvetlenül befolyásolták a sértett fogalmának a meghatározását.
{"title":"A passzív alany és a sértett : Az ítélkezési gyakorlat ingadozásai","authors":"Gábor Miklós Molnár","doi":"10.32980/mjsz.2021.5.1478","DOIUrl":"https://doi.org/10.32980/mjsz.2021.5.1478","url":null,"abstract":"A sértett egyaránt büntető anyagi jogi és büntetőeljárási fogalom. Fogalmának értelmezését lényegesen befolyásolta a pótmagánvád bevezetése. A pótmagánvádlókénti fellépésre a sértett fogalom meghatározásának függvényében kerülhet sor. Közvetett módon a nyomozás során bejelenthető panaszjog szabályozása, illetve jogalkalmazói (ügyészi) gyakorlata is szoros kapcsolatban áll a sértettet megillető jogok változásával, átalakulásával. Végül a foglalkozástól eltiltás újabb szabályai egy újszerű dimenzióban ugyancsak közvetlenül befolyásolták a sértett fogalmának a meghatározását.","PeriodicalId":370817,"journal":{"name":"Miskolci Jogi Szemle","volume":"30 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"123221850","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.32980/mjsz.2021.5.1464
József Gula
A tanulmány vizsgálja a készpénz-helyettesítő fizetési eszközökkel összefüggő csalás és hamisítás elleni uniós fellépés büntetőjogi eszközeiként a 2001-ben elfogadott kerethatározat és a 2019-ben született irányelv rendelkezéseit, valamint azok magyar büntetőjogra gyakorolt hatását. Kiemelt jelentőséget kap az uniós követelmények és hatályos magyar büntetőjogi szabályozás összevetése, összhangjának értékelése.
{"title":"A készpénz-helyettesítő fizetési eszközökkel összefüggő csalás és hamisítás üldözése – uniós elvárások, hazai megoldások","authors":"József Gula","doi":"10.32980/mjsz.2021.5.1464","DOIUrl":"https://doi.org/10.32980/mjsz.2021.5.1464","url":null,"abstract":"A tanulmány vizsgálja a készpénz-helyettesítő fizetési eszközökkel összefüggő csalás és hamisítás elleni uniós fellépés büntetőjogi eszközeiként a 2001-ben elfogadott kerethatározat és a 2019-ben született irányelv rendelkezéseit, valamint azok magyar büntetőjogra gyakorolt hatását. Kiemelt jelentőséget kap az uniós követelmények és hatályos magyar büntetőjogi szabályozás összevetése, összhangjának értékelése.","PeriodicalId":370817,"journal":{"name":"Miskolci Jogi Szemle","volume":"50 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"124143708","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.32980/mjsz.2021.5.1501
Bence Udvarhelyi
Az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények elleni büntetőjogi küzdelemről szóló irányelv jelentős mérföldkövet jelent az uniós büntetőjog történetében, mivel megerősítette az uniós költségvetés büntetőjogi védelmét. Az irányelv deklarált célja az Unió pénzügyi érdekeit sértő cselekmények koherens, valamennyi uniós tagállamban azonos szintű védelmének megteremtése, amely elérése azonban több szempontból sem egyszerű feladat. A tanulmány a PIF irányelv ezirányú hiányosságait és problémás pontjait kívánja bemutatni.
{"title":"Gondolatok az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről szóló irányelv hiányosságairól","authors":"Bence Udvarhelyi","doi":"10.32980/mjsz.2021.5.1501","DOIUrl":"https://doi.org/10.32980/mjsz.2021.5.1501","url":null,"abstract":"Az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények elleni büntetőjogi küzdelemről szóló irányelv jelentős mérföldkövet jelent az uniós büntetőjog történetében, mivel megerősítette az uniós költségvetés büntetőjogi védelmét. Az irányelv deklarált célja az Unió pénzügyi érdekeit sértő cselekmények koherens, valamennyi uniós tagállamban azonos szintű védelmének megteremtése, amely elérése azonban több szempontból sem egyszerű feladat. A tanulmány a PIF irányelv ezirányú hiányosságait és problémás pontjait kívánja bemutatni.","PeriodicalId":370817,"journal":{"name":"Miskolci Jogi Szemle","volume":"37 4 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"124521016","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.32980/mjsz.2021.3.1025
Zoltán Rácz
A szerződés létesítésének folyamatában a polgári jogban három fogalom bír jelentőséggel: a létre sem jött, az érvénytelen és hatálytalan szerződés. A munkajogban ugyanúgy vizsgálhatjuk a szerződés, illetve munkajogviszony létrejöttének alakulását, bár némiképpen eltérő módon. A munkajog kevésbé kutatott jogintézményei közé tartozik a létre sem jött, érvénytelen, hatálytalan munkaszerződés, a bírói gyakorlat is kevés esetet tartalmaz. Érdekes bírói ítélet született a hatálytalanság körében, amely szerint egy munkavállalói felmondást követően jogszerű a munkáltatónak is felmondani a jogviszonyt. Szorosan ide kapcsolódik a felmondás visszavonásának problémája is, visszavonható-e az egyoldalú felmondás a másik fél beleegyezésének hiányában.
{"title":"Hányszor lehet a munkaviszonyt felmondani, avagy a hatálytalanság a munkajogban","authors":"Zoltán Rácz","doi":"10.32980/mjsz.2021.3.1025","DOIUrl":"https://doi.org/10.32980/mjsz.2021.3.1025","url":null,"abstract":"A szerződés létesítésének folyamatában a polgári jogban három fogalom bír jelentőséggel: a létre sem jött, az érvénytelen és hatálytalan szerződés. A munkajogban ugyanúgy vizsgálhatjuk a szerződés, illetve munkajogviszony létrejöttének alakulását, bár némiképpen eltérő módon. A munkajog kevésbé kutatott jogintézményei közé tartozik a létre sem jött, érvénytelen, hatálytalan munkaszerződés, a bírói gyakorlat is kevés esetet tartalmaz. Érdekes bírói ítélet született a hatálytalanság körében, amely szerint egy munkavállalói felmondást követően jogszerű a munkáltatónak is felmondani a jogviszonyt. Szorosan ide kapcsolódik a felmondás visszavonásának problémája is, visszavonható-e az egyoldalú felmondás a másik fél beleegyezésének hiányában.","PeriodicalId":370817,"journal":{"name":"Miskolci Jogi Szemle","volume":"9 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"125406297","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.32980/mjsz.2022.2.2024
M. Réti
A világ gazdaságai és társadalmai, de nemzetközi szervezetek globálisan is kell, hogy keressék azokat a megoldásokat, eszközöket, működési mechanizmusokat, amelyek bizonyítottan segítséget nyújthatnak a rendkívül eklektikus és nehéz helyzetre a kulcsfontosságú agráriumban. Az aktuálisan kialakult helyzetben jó megoldásnak és hatékony eszköznek tekinthető a szövetkezet azért, mert a szövetkezeti forma, konkrétabban az agráriumban jellemző agrárszövetkezetek évszázadok óta bizonyítottan és elismerten jó lehetőséget biztosítanak arra, hogy erős válsághelyzetben is kiegyensúlyozó szerepet töltsenek be.
{"title":"Történeti távlatok és aktualitások: fókuszban az agrárszövetkezet : Nemzetközi kitekintés, eredmények, európai és magyar szabályozási alapok","authors":"M. Réti","doi":"10.32980/mjsz.2022.2.2024","DOIUrl":"https://doi.org/10.32980/mjsz.2022.2.2024","url":null,"abstract":"A világ gazdaságai és társadalmai, de nemzetközi szervezetek globálisan is kell, hogy keressék azokat a megoldásokat, eszközöket, működési mechanizmusokat, amelyek bizonyítottan segítséget nyújthatnak a rendkívül eklektikus és nehéz helyzetre a kulcsfontosságú agráriumban. Az aktuálisan kialakult helyzetben jó megoldásnak és hatékony eszköznek tekinthető a szövetkezet azért, mert a szövetkezeti forma, konkrétabban az agráriumban jellemző agrárszövetkezetek évszázadok óta bizonyítottan és elismerten jó lehetőséget biztosítanak arra, hogy erős válsághelyzetben is kiegyensúlyozó szerepet töltsenek be.","PeriodicalId":370817,"journal":{"name":"Miskolci Jogi Szemle","volume":"3 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"129318265","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.32980/mjsz.2022.3.2096
Zsuzsa Kertész
A tanulmány célja annak elemzése, hogy a közigazgatás helyi szintjét érintő átszervezések, a változtatások módjai és eredményei milyen összefüggésben állnak a jogászi munka eredményességével és hatékonyságával, illetve milyen következménnyel voltak a feladatkörök ellátására, különös tekintettel a döntések meghozatalára. A tanulmány kitér arra is, hogy az egyén szintjén a szervezeti átalakítások gyakorlati megvalósulásának milyen hatása volt, milyen mértékben befolyásolta a teljesítményt, az adott szakterületen elvárt szakmai elveknek való megfelelősséget.
{"title":"A szervezeti átalakítások, átszervezések hatása a jogászi munkára a helyi közigazgatásban","authors":"Zsuzsa Kertész","doi":"10.32980/mjsz.2022.3.2096","DOIUrl":"https://doi.org/10.32980/mjsz.2022.3.2096","url":null,"abstract":"A tanulmány célja annak elemzése, hogy a közigazgatás helyi szintjét érintő átszervezések, a változtatások módjai és eredményei milyen összefüggésben állnak a jogászi munka eredményességével és hatékonyságával, illetve milyen következménnyel voltak a feladatkörök ellátására, különös tekintettel a döntések meghozatalára. A tanulmány kitér arra is, hogy az egyén szintjén a szervezeti átalakítások gyakorlati megvalósulásának milyen hatása volt, milyen mértékben befolyásolta a teljesítményt, az adott szakterületen elvárt szakmai elveknek való megfelelősséget.","PeriodicalId":370817,"journal":{"name":"Miskolci Jogi Szemle","volume":"62 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"128876929","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A jogi személyekkel szembeni fellépés számos, vitára okot adó kérdést vet föl. Egyáltalán szükséges-e a büntetőjog eszközeihez nyúlni, annak milyen mélységűnek kell lennie, stb. Minden esetben megőrzi ez a sajátos felelősségi forma a járulékos jellegét? A mai, modern és gyorsan változó világban ezt sem lehet kategorikusan kijelenteni. Az biztos, hogy egyre nagyobb igény mutatkozik a terület részletesebb szabályozására. Mindenképpen fel kell tennünk a kérdést. Mi a jogi személy? - Vagy inkább, ki a jogi személy?
{"title":"A jogi személyekkel szembeni fellépés büntetőjogi lehetőségei : Egy sajátos felelősségi forma és bírósági gyakorlata","authors":"Dóra Horváth, Tamásné Pocsai","doi":"10.32980/mjsz.2023.1.73","DOIUrl":"https://doi.org/10.32980/mjsz.2023.1.73","url":null,"abstract":"A jogi személyekkel szembeni fellépés számos, vitára okot adó kérdést vet föl. Egyáltalán szükséges-e a büntetőjog eszközeihez nyúlni, annak milyen mélységűnek kell lennie, stb. Minden esetben megőrzi ez a sajátos felelősségi forma a járulékos jellegét? A mai, modern és gyorsan változó világban ezt sem lehet kategorikusan kijelenteni. Az biztos, hogy egyre nagyobb igény mutatkozik a terület részletesebb szabályozására. Mindenképpen fel kell tennünk a kérdést. Mi a jogi személy? - Vagy inkább, ki a jogi személy?","PeriodicalId":370817,"journal":{"name":"Miskolci Jogi Szemle","volume":"29 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"126608194","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
京公网安备 11010802042870号
京ICP备2023020795号-1
扫码关注我们
求助内容：
应助结果提醒方式：