The shapes of slender skyscrapers are unfavourable for carrying horizontal loads. In this paper, we investigate the possibility of improving their structural behaviour by adding urban-scale networks of structural connections among the buildings. We focus on vibrations of skyscrapers in response to wind-induced vortex shedding. We develop a conceptual model of those structural networks composed of springs, dampers and point masses. The proposed model enables rapid numerical simulations involving large networks, which is not possible in the case of more detailed engineering models. The effect of connections, dilatation gaps, and network size are investigated for random collections of high-rise buildings, and triangular networks of horizontal bar connections among them. It is found that connections efficiently reduce vibrations in the network, especially for large network size. This study aims to be a first step towards uncovering the benefits of a novel form of urban development. A karcsú felhőkarcolók alakja kedvezőtlen a rájuk ható vízszintes terhek viselése szempontjából. Munkánkban a szerkezeti viselkedés javítási lehetőségeit vizsgáljuk az épületeket összekötő szerkezeti kapcsolatok városi léptékű hálózata segítségével. Vizsgálatunk középpontjában a szél által kiváltott örvényleválás okozta szerkezeti rezgések állnak. A rendszert rugókból, csillapítóelemekből és tömegpontokból álló koncepcionális modell segítségével írjuk le. Ez a megközelítésmód lehetővé teszi nagy hálózatok gyors numerikus szimulációját, amely részletesebb mérnöki modellek esetében nem lehetséges. Véletlenszerűen generált épületcsoportok, és vízszintes rúdszerű kapcsolatokból kialakított háromszögelt hálózatok esetén vizsgáljuk a kapcsolatoknak, a bennük kialakított dilatációs hézagoknak és a hálózat méretének a hatását. Eredményeink azt mutatják, hogy a kapcsolatok jelentősen csökkentik a hálózat rezgéseit, különösen nagy hálózati méret esetén. A tanulmány célja, hogy kezdeti lépéseket tegyünk egy újszerű városfejlesztési modell előnyeinek feltárására.
细长的摩天大楼的形状不利于承载水平荷载。在本文中，我们研究了通过在建筑物之间添加城市规模的结构连接网络来改善其结构性能的可能性。我们关注摩天大楼的振动，以响应风引起的旋涡脱落。我们建立了由弹簧、阻尼器和点质量组成的结构网络的概念模型。所提出的模型使涉及大型网络的快速数值模拟成为可能，这在更详细的工程模型中是不可能的。研究了高层建筑随机集合的连接、扩展间隙和网络尺寸的影响，以及其中的水平杆连接三角形网络。研究发现，连接有效地降低了网络中的振动，特别是对于大网络尺寸。这项研究旨在成为揭示一种新型城市发展形式的好处的第一步。A karcsú felhőkarcolók alakja kedvezőtlen A rájuk ható vízszintes terhek viselsamse szempontjából。Munkánkban a szerkezeti viselkedsans javítási lehetőségeit vizsgáljuk az 通讯通讯összekötő szerkezeti kapcsolatok városi lsametzacerz hálózata segítségével。Vizsgálatunk középpontjában a szacei által kiváltott örvényleválás okozta szerkezeti zacei szacei állnak。一个rendszert rugókból, csillapítóelemekből 和tömegpontokból álló koncepcionális模型segítségével írjuk le。Ez a megközelítésmód lehetővé teszi nagy hálózatok gyors numerikus szimulációját，即resamizletesebb mérnöki modellek esetsamizen nem lehetssamizes。Véletlenszerűen generált communications communications communications, communications communications vízszintes rúdszerű kapcsolatokból kialakított háromszögelt hálózatok esetcommunications communications vizsgáljuk a kapcsolatoknak, a benn k kialakított dilatációs communications communications communications communications, a hálózat communications communications communications a hatását。eredmsamuyeink azt mutatják, hogy a kapcsolatok jelentősen csökkentik a hálózat rezgsamuit, különösen nagy hálózati msamuyet esetsamute。一个tanulmány csamuja, hogy kezdeti - lsamuuja - nkegy újszerű városfejlesztési模型előnyeinek feltárására。
{"title":"The Effect of Connecting Bridges on Vortex-induced Vibration of Skyscrapers","authors":"","doi":"10.1556/096.2021.00019","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/096.2021.00019","url":null,"abstract":"The shapes of slender skyscrapers are unfavourable for carrying horizontal loads. In this paper, we investigate the possibility of improving their structural behaviour by adding urban-scale networks of structural connections among the buildings. We focus on vibrations of skyscrapers in response to wind-induced vortex shedding. We develop a conceptual model of those structural networks composed of springs, dampers and point masses. The proposed model enables rapid numerical simulations involving large networks, which is not possible in the case of more detailed engineering models. The effect of connections, dilatation gaps, and network size are investigated for random collections of high-rise buildings, and triangular networks of horizontal bar connections among them. It is found that connections efficiently reduce vibrations in the network, especially for large network size. This study aims to be a first step towards uncovering the benefits of a novel form of urban development.\u0000 A karcsú felhőkarcolók alakja kedvezőtlen a rájuk ható vízszintes terhek viselése szempontjából. Munkánkban a szerkezeti viselkedés javítási lehetőségeit vizsgáljuk az épületeket összekötő szerkezeti kapcsolatok városi léptékű hálózata segítségével. Vizsgálatunk középpontjában a szél által kiváltott örvényleválás okozta szerkezeti rezgések állnak. A rendszert rugókból, csillapítóelemekből és tömegpontokból álló koncepcionális modell segítségével írjuk le. Ez a megközelítésmód lehetővé teszi nagy hálózatok gyors numerikus szimulációját, amely részletesebb mérnöki modellek esetében nem lehetséges. Véletlenszerűen generált épületcsoportok, és vízszintes rúdszerű kapcsolatokból kialakított háromszögelt hálózatok esetén vizsgáljuk a kapcsolatoknak, a bennük kialakított dilatációs hézagoknak és a hálózat méretének a hatását. Eredményeink azt mutatják, hogy a kapcsolatok jelentősen csökkentik a hálózat rezgéseit, különösen nagy hálózati méret esetén. A tanulmány célja, hogy kezdeti lépéseket tegyünk egy újszerű városfejlesztési modell előnyeinek feltárására.","PeriodicalId":40047,"journal":{"name":"Epites-Epiteszettudomany","volume":"1 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-12-02","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"67649862","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Vargha László Finnországgal, kapcsolatos munkássága, Laczó Dániel, okleveles építészmérnök
Vargha Lászlóban (1904–1984) az utókor elsősorban a néprajztudóst tiszteli, jóllehet szakmai pályája kiterjedt a muzeológiára és az építészettörténetre is. E három tudományterülettel életszakaszonként eltérő mértékben foglalkozott. Tevékenységét mindhárom diszciplína esetében áthatotta a finnek építészete iránti érdeklődés. Cikkemben életútját e szempontból vizsgálom, felhasználva a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban őrzött archívumát. Fiatalkorának meghatározó élmenyei kötődnek a finnekhez. Személyes visszaemlékezése alapján Vargha a finn építészettel és művészettel gyermekkorában ismerkedett meg egy magyar folyóiratban. Pályakezdőként csereprogrammal jut el Finnországba és köt barátságot finnekkel. A második világháború idején közreműködik egy finnugor kiállítás összeállításában Budapesten és Kolozsvárott. Mindeközben gyűjti és jegyzeteli a finn néprajzi szakirodalmat. A háborút követően a nemzetközi kapcsolattartás lehetőségei szűkülnek, Vargha is csak később tér viszsza a finn kultúrához. A hatvanas években a helyszínen tanulmányozza a szabadtéri néprajzi gyűjteményeket – köztük számos északit –, melynek tanulságaival hozzájárul a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum – svéd szóval: a skanzen – létrejöttéhez. Oktatóként az egyetemi órákon is tanítja a kortárs finn építészetet. Előadásokon, kiállításokon mutatja be itthon Finnország építészetével kapcsolatos ismereteit. Emellett szakmailag legkiemelkedőbb fellépései a finnugor kongresszusokhoz köthetők, melyekben visszatér egy őt korábban is foglalkoztató témakörhöz; melynek értelmében a magyar népi építészetnek létezik egy ősi, finnugor rétege. Sikereit árnyalja, hogy pályája végén több jelentős publikációs lehetőséggel nem élt. Egyéb érdemei mellett Vargha László kiemelkedő alakja a finn–magyar kulturális kapcsolatoknak, a finnekkel kapcsolatos kiemelkedő munkássága pedig önálló fejezettel gazdagíthatja pályája értékelését. László Vargha (1904–1984) is considered a prominent ethnographer in Hungary, albeit he was active in museology and history of architecture as well. During his career he had shifted between these topics. His contribution to all three disciplines was affected with a profound interest in Finnish art and architecture. My article investigates his professional career in the light of his appeal, using the sources preserved in his personal archive in the Hungarian Open-Air Museum. Vargha had determinative experience related to Finland during his youth. His first encounter with Finnish art was in the pages of a Hungarian periodical in his childhood. In an exchange programme he visited Finland and made friends with his peers. During the Second World War he contributed to an exhibition on Finno-Ugric peoples. The archives reveal that he had studied Finnish ethnographic literature in this period. Possibilities for maintaining international relationships were reduced after the fall of the Iron Curtain. Vargha returned to Finnish culture only after a significant interval.
{"title":"Egy modern finnugor építészet felé •","authors":"Vargha László Finnországgal, kapcsolatos munkássága, Laczó Dániel, okleveles építészmérnök","doi":"10.1556/096.2021.00018","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/096.2021.00018","url":null,"abstract":"Vargha Lászlóban (1904–1984) az utókor elsősorban a néprajztudóst tiszteli, jóllehet szakmai pályája kiterjedt a muzeológiára és az építészettörténetre is. E három tudományterülettel életszakaszonként eltérő mértékben foglalkozott. Tevékenységét mindhárom diszciplína esetében áthatotta a finnek építészete iránti érdeklődés. Cikkemben életútját e szempontból vizsgálom, felhasználva a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban őrzött archívumát.\u0000 Fiatalkorának meghatározó élmenyei kötődnek a finnekhez. Személyes visszaemlékezése alapján Vargha a finn építészettel és művészettel gyermekkorában ismerkedett meg egy magyar folyóiratban. Pályakezdőként csereprogrammal jut el Finnországba és köt barátságot finnekkel. A második világháború idején közreműködik egy finnugor kiállítás összeállításában Budapesten és Kolozsvárott. Mindeközben gyűjti és jegyzeteli a finn néprajzi szakirodalmat.\u0000 A háborút követően a nemzetközi kapcsolattartás lehetőségei szűkülnek, Vargha is csak később tér viszsza a finn kultúrához. A hatvanas években a helyszínen tanulmányozza a szabadtéri néprajzi gyűjteményeket – köztük számos északit –, melynek tanulságaival hozzájárul a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum – svéd szóval: a skanzen – létrejöttéhez. Oktatóként az egyetemi órákon is tanítja a kortárs finn építészetet. Előadásokon, kiállításokon mutatja be itthon Finnország építészetével kapcsolatos ismereteit. Emellett szakmailag legkiemelkedőbb fellépései a finnugor kongresszusokhoz köthetők, melyekben visszatér egy őt korábban is foglalkoztató témakörhöz; melynek értelmében a magyar népi építészetnek létezik egy ősi, finnugor rétege. Sikereit árnyalja, hogy pályája végén több jelentős publikációs lehetőséggel nem élt.\u0000 Egyéb érdemei mellett Vargha László kiemelkedő alakja a finn–magyar kulturális kapcsolatoknak, a finnekkel kapcsolatos kiemelkedő munkássága pedig önálló fejezettel gazdagíthatja pályája értékelését.\u0000 László Vargha (1904–1984) is considered a prominent ethnographer in Hungary, albeit he was active in museology and history of architecture as well. During his career he had shifted between these topics. His contribution to all three disciplines was affected with a profound interest in Finnish art and architecture. My article investigates his professional career in the light of his appeal, using the sources preserved in his personal archive in the Hungarian Open-Air Museum.\u0000 Vargha had determinative experience related to Finland during his youth. His first encounter with Finnish art was in the pages of a Hungarian periodical in his childhood. In an exchange programme he visited Finland and made friends with his peers. During the Second World War he contributed to an exhibition on Finno-Ugric peoples. The archives reveal that he had studied Finnish ethnographic literature in this period.\u0000 Possibilities for maintaining international relationships were reduced after the fall of the Iron Curtain. Vargha returned to Finnish culture only after a significant interval.","PeriodicalId":40047,"journal":{"name":"Epites-Epiteszettudomany","volume":"38 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-11-22","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"67649751","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Kharkiv is the second largest city of Ukraine with a unique history of urban housing development. In the 20th century it became a field of large housing construction. More than 10 large housing estates were constructed in the period between the second half of 1950s–late 1980s following the Soviet method of prefabricated construction, which was introduced into urban planning in connection with the radical change of all architectural and construction activities in the USSR. This paper explores factors of post-socialist urban development (after the change of political regime in Ukraine in 1991) of the case study large housing areas. For the purpose of the study, two Kharkiv large housing areas were selected – Novi Budynky and Pavlovo Pole, which were designed and built in the same period (late 1950s) and were the first residential areas of Kharkiv built according to the new planning principles of Soviet prefabricated construction. Pavlovo Pole is a large housing estate located not far from the historic center regarded as a good quality housing area, intended for the Soviet “intelligentsia” while Novi Budynky is often a stigmatized area constructed mainly for the factory workers. Key research questions are: description of the history of construction and development of Pavlovo Pole and Novi Budynky large housing estates; comparison of the specific features of their design and construction; to determine how these large housing estates are connected with the rest of the city spatially and in terms of socio-cultural aspect, in particular with the city center; to identify the reasons and content of key urban transformations in the large housing areas, such as: demolition of houses and new construction, reduction of the area of public recreational function, appropriation of deserted areas, etc. Harkov Ukrajna második legnagyobb városa, amely egyedülálló történettel rendelkezik a városi lakásfejlesztés területén. A 20. században nagy lakásépítkezések zajlottak: az 1950-es évek második fele és az 1980-as évek vége közötti időszakban több mint 10 nagy lakótelep épült Harkovban az előregyártott építés szovjet módszerét követve, amelyet a Szovjetunióban az összes építészeti és építési tevékenység radikális változásával összefüggésben vezettek be a várostervezésbe. Ez a tanulmány az 1991-es ukrajnai rendszerváltás utáni posztszocialista városfejlesztés tényezőit vizsgálja két harkovi nagy lakótelepen. Novi Budynky és a Pavlovo Pole, a város első nagy lakótelepei, melyeket az 1950-es évek végén terveztek és építettek a szovjet előregyártott építés új tervezési elveinek megfelelően. Pavlovo Pole a történelmi központhoz közeli, ma is jó minő-ségű lakóterületnek tekinthető, amit a szovjet „értelmiségnek” szántak, míg Novi Budynky gyakran stigma-tizált városrész, amelyet elsősorban a gyári munkásoknak építettek. A legfontosabb kutatási kérdések a következők: Pavlovo Pole és Novi Budynky nagy lakótelepei építésének és fejlődésének története; tervezésük é
哈尔科夫是乌克兰第二大城市，有着独特的城市住房发展历史。在20世纪，它成为一个大型住房建设领域。在20世纪50年代后半期到80年代末之间，按照苏联的预制建筑方法建造了10多个大型住宅区，这种方法被引入到城市规划中，与苏联所有建筑和建筑活动的根本变化有关。本文探讨后社会主义城市发展的因素(1991年乌克兰政权更迭后)，以大型住房区为例进行研究。为了研究的目的，选择了哈尔科夫的两个大型住宅区——Novi Budynky和Pavlovo Pole，它们是在同一时期(20世纪50年代末)设计和建造的，是哈尔科夫根据苏联预制建筑的新规划原则建造的第一个住宅区。Pavlovo Pole是一个大型住宅区，距离历史中心不远，被认为是一个高质量的住宅区，是为苏联“知识分子”设计的，而Novi Budynky则是一个主要为工厂工人建造的污名区。重点研究问题是:描述Pavlovo Pole和Novi Budynky大型住宅区的建设和发展历史;比较其设计与施工的具体特点;确定这些大型住宅区如何在空间和社会文化方面与城市的其他部分联系起来，特别是与城市中心联系起来;查明大型住宅小区重点城市改造的原因和内容，如:房屋拆迁新建、公共娱乐功能面积减少、废弃区域占用等。Harkov Ukrajna második legnagyobb városa，简称egyedülálló történettel rendelkezik a városi lakásfejlesztés ter letzain。一个20。szazadban nagy lakasepitkezesek zajlottak: az 1950 - es evek masodik fele es az 1980——evek及kozotti időszakban tobb薄荷10 nagy lakotelep epult Harkovban az előregyartott点蚀电位szovjet modszeret kovetve, amelyet一Szovjetunioban az osszes epiteszeti es epitesi tevekenyseg radikalis valtozasaval osszefuggesben vezettek varostervezesbe。Ez a tanulmány az 1991-es乌克兰rendszerváltás utáni posztszocialista városfejlesztés tényezőit vizsgálja k哈科维纳吉lakótelepen。Novi budyky samas a Pavlovo Pole，一个város elszonagy lakótelepei，一个melyeket az 1950-es samas vacimzacan terveztek samas építettek a szovjet előregyártott építés új tervezsamas elveinek megfelelően。Pavlovo Pole a történelmi központhoz közeli, ma is jó minő-ségű lakóterületnek tekinthetje, amit a szovjet " samrtelmisacimnek " szántak, míg Novi Budynky gyakran stigma-tizált városrész, amelyet elsősorban a gyári munkásoknak építettek。A legfontosabb kutatási ksamdsamdsek A következők: Pavlovo Pole Novi budyky nagy fejlődésének története;tervezsams k;Annak meghatározása, hogy ezek a nagy lakótelepek hoyan kapcsolódnak a város többi rzaz, különösen a városközponthoz tzaz társadalmi-kulturális szempontból;一个伊lakoovezetekben zajlo, kulcsfontossagu varosi atalakulasok okainak es tartalmanak azonositasa,薄荷peldaul: hazak bontasa es uj点蚀电位,一个nyilvanos rekreacios teruletek csokkentese, elhagyatott teruletek kisajatitasa机顶盒。
{"title":"Urban Transformations of Kharkiv’s Large Housing Estates •","authors":"Hlib Antypenko, N. Antonenko, Katherine Didenko","doi":"10.1556/096.2021.00017","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/096.2021.00017","url":null,"abstract":"Kharkiv is the second largest city of Ukraine with a unique history of urban housing development. In the 20th century it became a field of large housing construction. More than 10 large housing estates were constructed in the period between the second half of 1950s–late 1980s following the Soviet method of prefabricated construction, which was introduced into urban planning in connection with the radical change of all architectural and construction activities in the USSR. This paper explores factors of post-socialist urban development (after the change of political regime in Ukraine in 1991) of the case study large housing areas. For the purpose of the study, two Kharkiv large housing areas were selected – Novi Budynky and Pavlovo Pole, which were designed and built in the same period (late 1950s) and were the first residential areas of Kharkiv built according to the new planning principles of Soviet prefabricated construction. Pavlovo Pole is a large housing estate located not far from the historic center regarded as a good quality housing area, intended for the Soviet “intelligentsia” while Novi Budynky is often a stigmatized area constructed mainly for the factory workers.\u0000 Key research questions are: description of the history of construction and development of Pavlovo Pole and Novi Budynky large housing estates; comparison of the specific features of their design and construction; to determine how these large housing estates are connected with the rest of the city spatially and in terms of socio-cultural aspect, in particular with the city center; to identify the reasons and content of key urban transformations in the large housing areas, such as: demolition of houses and new construction, reduction of the area of public recreational function, appropriation of deserted areas, etc.\u0000 Harkov Ukrajna második legnagyobb városa, amely egyedülálló történettel rendelkezik a városi lakásfejlesztés területén. A 20. században nagy lakásépítkezések zajlottak: az 1950-es évek második fele és az 1980-as évek vége közötti időszakban több mint 10 nagy lakótelep épült Harkovban az előregyártott építés szovjet módszerét követve, amelyet a Szovjetunióban az összes építészeti és építési tevékenység radikális változásával összefüggésben vezettek be a várostervezésbe. Ez a tanulmány az 1991-es ukrajnai rendszerváltás utáni posztszocialista városfejlesztés tényezőit vizsgálja két harkovi nagy lakótelepen. Novi Budynky és a Pavlovo Pole, a város első nagy lakótelepei, melyeket az 1950-es évek végén terveztek és építettek a szovjet előregyártott építés új tervezési elveinek megfelelően. Pavlovo Pole a történelmi központhoz közeli, ma is jó minő-ségű lakóterületnek tekinthető, amit a szovjet „értelmiségnek” szántak, míg Novi Budynky gyakran stigma-tizált városrész, amelyet elsősorban a gyári munkásoknak építettek.\u0000 A legfontosabb kutatási kérdések a következők: Pavlovo Pole és Novi Budynky nagy lakótelepei építésének és fejlődésének története; tervezésük é","PeriodicalId":40047,"journal":{"name":"Epites-Epiteszettudomany","volume":"1 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-09-24","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"67649124","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Freund Vilmos (1846 –1920), Gottfried Semper tanítványa a dualizmus korabeli Budapest egyik igen termékeny építőművésze volt. Több mint félszáz épületet alkotott a fővárosban. Főleg olasz neoreneszánsz stílusban tervezte meg épületeit. 1900 után már szinte egyáltalán nem alkotott építészként. Építészi tapasztalata megszerzését követően, 1891 körül egyre aktívabb szakmapolitikai tevékenységbe kezdett. Tanulmányunk ismerteti a Fővárosi Középítési Bizottmány szerepét, majd Freund itt végzett munkáját mutatja be, beszédeinek nagyrészt az egykorú Fővárosi Közlönyben megjelent szó szerinti rögzítése alapján. Először a gyakor lati, technológiai ügyek terén tett felszólalásait ismertetjük. Itt többek között kiviláglik Freund útburkolatokkal kapcsolatos komoly tudása, és az, hogy figyelemmel kísérte azon útvonalak állapotát, ahol általa tervezett paloták álltak. Ezt követik a más építészek plánumaival és épületeivel kapcsolatos megszólalásai. A vele egykorú vagy nála fiatalabb alkotók műveivel kapcsolatos javaslatait, illetve véleményét ismerhetjük meg. Végül pedig a „legizgalmasabb” témát, a városrendezés terén elhangzott hozzászólásait tárgyaljuk. Meglepő, hogy néhány, városképileg igen meghatározó épület létrejöttében vagy megépült formájuknak kialakításában is szerepe volt. Például az új tőzsdepalota kezdeményezését és Szabadság térre helyezését két másik építész (Hauszmann Alajos és Quittner Zsigmond) mellett ő kezdeményezte. A piaristák Duna-korzón álló épületének megjelenésére is hatással volt. Freund az igen jelentős építészeti életművén kívül a szakmapolitikai tevékenységével is figyelemre méltót alkotott Budapesten.Vilmos Freund (1846–1920) was a prominent Hungarian architect who lived during the period of the Austro-Hungarian Empire. He was a student of Gottfried Semper. The majority of the buildings by Freund were built in Budapest. His most preferred style was the Italian Neo-Renaissance. From about 1891 he had an architectural political carrier too. After 1900 he radically reduced the number of his designing work. This study is written about his work in the Metropolitan Commission of Public Architecture (Fővárosi Középítési Bizottmány). His speeches in this commission survived until today as word-by-word recordings published in the old bulletins. The first chapter deals with his speeches in relation to practical, technological affairs for example the paving of the roads of Budapest. He reported his opinion of the designs by other architects, this is the topic of the second chapter. Finally, we can read about his speeches about the great city planning actions. It is interesting that several buildings of Budapest were constructed because he and a few of his colleges initiated them.
{"title":"Freund Vilmos munkássága a Fővárosi Középítési Bizottmányban","authors":"Jeney András","doi":"10.1556/096.2021.00016","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/096.2021.00016","url":null,"abstract":"Freund Vilmos (1846 –1920), Gottfried Semper tanítványa a dualizmus korabeli Budapest egyik igen termékeny építőművésze volt. Több mint félszáz épületet alkotott a fővárosban. Főleg olasz neoreneszánsz stílusban tervezte meg épületeit. 1900 után már szinte egyáltalán nem alkotott építészként. Építészi tapasztalata megszerzését követően, 1891 körül egyre aktívabb szakmapolitikai tevékenységbe kezdett. Tanulmányunk ismerteti a Fővárosi Középítési Bizottmány szerepét, majd Freund itt végzett munkáját mutatja be, beszédeinek nagyrészt az egykorú Fővárosi Közlönyben megjelent szó szerinti rögzítése alapján. Először a gyakor lati, technológiai ügyek terén tett felszólalásait ismertetjük. Itt többek között kiviláglik Freund útburkolatokkal kapcsolatos komoly tudása, és az, hogy figyelemmel kísérte azon útvonalak állapotát, ahol általa tervezett paloták álltak. Ezt követik a más építészek plánumaival és épületeivel kapcsolatos megszólalásai. A vele egykorú vagy nála fiatalabb alkotók műveivel kapcsolatos javaslatait, illetve véleményét ismerhetjük meg. Végül pedig a „legizgalmasabb” témát, a városrendezés terén elhangzott hozzászólásait tárgyaljuk. Meglepő, hogy néhány, városképileg igen meghatározó épület létrejöttében vagy megépült formájuknak kialakításában is szerepe volt. Például az új tőzsdepalota kezdeményezését és Szabadság térre helyezését két másik építész (Hauszmann Alajos és Quittner Zsigmond) mellett ő kezdeményezte. A piaristák Duna-korzón álló épületének megjelenésére is hatással volt. Freund az igen jelentős építészeti életművén kívül a szakmapolitikai tevékenységével is figyelemre méltót alkotott Budapesten.Vilmos Freund (1846–1920) was a prominent Hungarian architect who lived during the period of the Austro-Hungarian Empire. He was a student of Gottfried Semper. The majority of the buildings by Freund were built in Budapest. His most preferred style was the Italian Neo-Renaissance. From about 1891 he had an architectural political carrier too. After 1900 he radically reduced the number of his designing work. This study is written about his work in the Metropolitan Commission of Public Architecture (Fővárosi Középítési Bizottmány). His speeches in this commission survived until today as word-by-word recordings published in the old bulletins. The first chapter deals with his speeches in relation to practical, technological affairs for example the paving of the roads of Budapest. He reported his opinion of the designs by other architects, this is the topic of the second chapter. Finally, we can read about his speeches about the great city planning actions. It is interesting that several buildings of Budapest were constructed because he and a few of his colleges initiated them.","PeriodicalId":40047,"journal":{"name":"Epites-Epiteszettudomany","volume":"1 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-08-20","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"47413558","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A budapesti bérházépítés során a volumenközpontú szabályozástól a korszerű lakóháztervezési elvek felé történő elmozdulás folyamata felölelte a 20. század első harmadát. A tanulmány ezt az időszakot kívánja megvilágítani, az átmeneti időszak általános városépítészeti szemléletváltásainak, főbb jellemzőinek, és az ezek nyomán kialakuló beépítési mód változásainak a bemutatásával. A folyamatot a városépítészeti szempontból példaértékűnek tekintett Újlipótváros néhány tömbjének részletesebb elemzése illusztrálja, melyek kutatási alapját eredeti térképi anyagok és korabeli szakmai publikációk képezik.In multi-storey rental housing in Budapest the first third of the 20th century was characterized by a transition from quantity-centered regulation to modern principles of residential house planning. The study seeks to shed light on this period by presenting attitude changes in general urban design in the transitional period, as well as their main characteristics and resulting development patterns. The process is illustrated by a more detailed analysis of some blocks in Újlipótváros considered exemplary from the point of view of urban planning, based on original maps and contemporary professional publications.
{"title":"Szemléletváltás a budapesti bérházépítésben","authors":"Körner Zsuzsa, Kiss Kornélia","doi":"10.1556/096.2021.00014","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/096.2021.00014","url":null,"abstract":"A budapesti bérházépítés során a volumenközpontú szabályozástól a korszerű lakóháztervezési elvek felé történő elmozdulás folyamata felölelte a 20. század első harmadát. A tanulmány ezt az időszakot kívánja megvilágítani, az átmeneti időszak általános városépítészeti szemléletváltásainak, főbb jellemzőinek, és az ezek nyomán kialakuló beépítési mód változásainak a bemutatásával. A folyamatot a városépítészeti szempontból példaértékűnek tekintett Újlipótváros néhány tömbjének részletesebb elemzése illusztrálja, melyek kutatási alapját eredeti térképi anyagok és korabeli szakmai publikációk képezik.In multi-storey rental housing in Budapest the first third of the 20th century was characterized by a transition from quantity-centered regulation to modern principles of residential house planning. The study seeks to shed light on this period by presenting attitude changes in general urban design in the transitional period, as well as their main characteristics and resulting development patterns. The process is illustrated by a more detailed analysis of some blocks in Újlipótváros considered exemplary from the point of view of urban planning, based on original maps and contemporary professional publications.","PeriodicalId":40047,"journal":{"name":"Epites-Epiteszettudomany","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-06-30","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"49558389","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A large group of emerging cultural spaces abroad and in Slovakia has the adjective independent. In this context, this means that they were not established by public institution and are looking for sustainable forms of funding themselves, operating on grants and volunteering system. The limited amount of funding also determined the architecture that covers such cultural centers. Historic ruins, neglected public spaces, abandoned industrial buildings are common factors that appear throughout Europe. Is there a difference between Slovak alternative and its foreign counterparts, or is it a global phenomenon with identical characteristics? And can it be established at all based on such a small sample as the independent cultural and theater centers are?A kulturális terek nagyobb csoportja külföldön és Szlovákiában is független jelzővel jelenik meg. Ebben az összefüggésben ez azt jelenti, hogy nem közintézmény hozta létre őket, maguk keresik a finanszírozás fenntartható formáit, támogatásokból és önkéntesekkel működnek. A korlátozott összegű finanszírozás meghatározza az ilyen kulturális központok építészetét is. A történeti romok, az elhanyagolt közterületek, az elhagyott ipari épületek Európa-szerte gyakran jelennek meg helyszíneikként. Van-e különbség a szlovák alternatív és a külföldi gyakorlat között, vagy ez globális jelenség azonos jellemzőkkel? És egyáltalán ez kiderülhet-e a független kulturális és színházi központok egy ilyen kis mintája alapján?
{"title":"European and Slovak Examples of Pop-up Theaters •","authors":"Kristína Boháčová, Alexander Schleicher","doi":"10.1556/096.2021.00015","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/096.2021.00015","url":null,"abstract":"A large group of emerging cultural spaces abroad and in Slovakia has the adjective independent. In this context, this means that they were not established by public institution and are looking for sustainable forms of funding themselves, operating on grants and volunteering system. The limited amount of funding also determined the architecture that covers such cultural centers. Historic ruins, neglected public spaces, abandoned industrial buildings are common factors that appear throughout Europe. Is there a difference between Slovak alternative and its foreign counterparts, or is it a global phenomenon with identical characteristics? And can it be established at all based on such a small sample as the independent cultural and theater centers are?A kulturális terek nagyobb csoportja külföldön és Szlovákiában is független jelzővel jelenik meg. Ebben az összefüggésben ez azt jelenti, hogy nem közintézmény hozta létre őket, maguk keresik a finanszírozás fenntartható formáit, támogatásokból és önkéntesekkel működnek. A korlátozott összegű finanszírozás meghatározza az ilyen kulturális központok építészetét is. A történeti romok, az elhanyagolt közterületek, az elhagyott ipari épületek Európa-szerte gyakran jelennek meg helyszíneikként. Van-e különbség a szlovák alternatív és a külföldi gyakorlat között, vagy ez globális jelenség azonos jellemzőkkel? És egyáltalán ez kiderülhet-e a független kulturális és színházi központok egy ilyen kis mintája alapján?","PeriodicalId":40047,"journal":{"name":"Epites-Epiteszettudomany","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-06-24","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"48055040","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Olyan átfogó stílusok, mint a gótika a reneszánsz vagy a barokk voltak, napjainkban nem segítik az építész munkáját a formaalakításában, de különböző stílusok, brandek és ideológiák nagy számban választhatók. A választás létre is jön – elsősorban az azonosíthatóság és a jó eladhatóság érdekében – az építészirodák formaalkotási metódusát alapvetően meghatározva. Az így létrejövő építészeti formák nem az adott feladatból következnek, nem az adott feladathoz kapcsolódnak, hanem a meglévő formakészlet elemeinek használatával, adaptálásával jönnek létre. A kortárs művészetben nem csak az építészet küzd a forma ellehetetlenülésével, kiüresedésével. Az irodalomban ugyanúgy kérdésessé vált a forma, a stílus, és kérdésessé vált a gondolat, a mondanivaló direkt ábrázolása. Az irodalomra is figyelve, a párhuzamok segíthetnek a helyzet pontos leírásában, értelmezésében, és szélesíthetik az építészeti horizontot. Azonban nem csak a huszadik század végi, huszonegyedik század eleji építészet sajátja a formai dogmatizmus, az már a kezdet kezdetén megjelent a Modern Mozgalomban. A CIAM és Le Corbusier stiláris diktátumával szemben aktív és passzív ellenállás fejlődött ki. Több jelentős, korszerűen gondolkozó építész hangoztatta, írta le ellenvéleményét, tiltakozva a Modern Mozgalom kiáltványai ellen. A passzívan tiltakozó építészek egyszerűen távol tartották magukat a Mozgalomtól és járták a saját maguk szabta, de modern útjukat. Az aktív és passzív ellenállást tanúsító építészek vonulatát St. John Wilson a modern építészet másik hagyományaként írta le. A modern építészet másik hagyományának folytatásaként – a kortárs tervezésben – a stiláris, formai, esztétikai, gondolati, ideológiai megközelítések elutasítása lehetőséget jelenthet az építész számára egy olyan tervezés gyakorlására, ami a sokrétű építészeti feladatra tud koncentrálni, nem a formai kérdések határozzák meg a tervezést. Az építészet elemi sajátosságaira alapozva, a tervezési helyzet kiértékelése, a funkció betöltése a fundamentum. Minden más ezekből kiindulva alakul, következik, az építészetet praktikus művészetként (techné) gyakorolva. Ez a vonulata az építészetnek nem használ olyan formákat, amelyek nem a tervezési helyzetből következnek, így az épület populáris gesztusok, formák híján a legtöbb esetben nem lesz érdekes a primer érzékelés számára. Az ilyen mű befogadásához csend és elmélyülés kell. However, such overall styles as gothic, renaissance and baroque do not help contemporary architects in creating forms but different styles, brands and ideologies could be chosen freely. The choice is maid – usually for identification and marketability – defining the form creation method of the architecture offices. The forms created like this do not follow the assignment task nor are connected to the architectural or natural context, but these forms are stylistically or ideologically preconceived. The architectural form, structure which is independent from task is not only the contemporary archit
{"title":"Stílus, forma, esztétika","authors":"Kubinyi György","doi":"10.1556/096.2021.00013","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/096.2021.00013","url":null,"abstract":"Olyan átfogó stílusok, mint a gótika a reneszánsz vagy a barokk voltak, napjainkban nem segítik az építész munkáját a formaalakításában, de különböző stílusok, brandek és ideológiák nagy számban választhatók. A választás létre is jön – elsősorban az azonosíthatóság és a jó eladhatóság érdekében – az építészirodák formaalkotási metódusát alapvetően meghatározva. Az így létrejövő építészeti formák nem az adott feladatból következnek, nem az adott feladathoz kapcsolódnak, hanem a meglévő formakészlet elemeinek használatával, adaptálásával jönnek létre.\u0000 A kortárs művészetben nem csak az építészet küzd a forma ellehetetlenülésével, kiüresedésével. Az irodalomban ugyanúgy kérdésessé vált a forma, a stílus, és kérdésessé vált a gondolat, a mondanivaló direkt ábrázolása. Az irodalomra is figyelve, a párhuzamok segíthetnek a helyzet pontos leírásában, értelmezésében, és szélesíthetik az építészeti horizontot.\u0000 Azonban nem csak a huszadik század végi, huszonegyedik század eleji építészet sajátja a formai dogmatizmus, az már a kezdet kezdetén megjelent a Modern Mozgalomban. A CIAM és Le Corbusier stiláris diktátumával szemben aktív és passzív ellenállás fejlődött ki. Több jelentős, korszerűen gondolkozó építész hangoztatta, írta le ellenvéleményét, tiltakozva a Modern Mozgalom kiáltványai ellen. A passzívan tiltakozó építészek egyszerűen távol tartották magukat a Mozgalomtól és járták a saját maguk szabta, de modern útjukat. Az aktív és passzív ellenállást tanúsító építészek vonulatát St. John Wilson a modern építészet másik hagyományaként írta le.\u0000 A modern építészet másik hagyományának folytatásaként – a kortárs tervezésben – a stiláris, formai, esztétikai, gondolati, ideológiai megközelítések elutasítása lehetőséget jelenthet az építész számára egy olyan tervezés gyakorlására, ami a sokrétű építészeti feladatra tud koncentrálni, nem a formai kérdések határozzák meg a tervezést. Az építészet elemi sajátosságaira alapozva, a tervezési helyzet kiértékelése, a funkció betöltése a fundamentum. Minden más ezekből kiindulva alakul, következik, az építészetet praktikus művészetként (techné) gyakorolva.\u0000 Ez a vonulata az építészetnek nem használ olyan formákat, amelyek nem a tervezési helyzetből következnek, így az épület populáris gesztusok, formák híján a legtöbb esetben nem lesz érdekes a primer érzékelés számára. Az ilyen mű befogadásához csend és elmélyülés kell.\u0000 However, such overall styles as gothic, renaissance and baroque do not help contemporary architects in creating forms but different styles, brands and ideologies could be chosen freely. The choice is maid – usually for identification and marketability – defining the form creation method of the architecture offices. The forms created like this do not follow the assignment task nor are connected to the architectural or natural context, but these forms are stylistically or ideologically preconceived.\u0000 The architectural form, structure which is independent from task is not only the contemporary archit","PeriodicalId":40047,"journal":{"name":"Epites-Epiteszettudomany","volume":"1 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-06-02","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"67649554","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Gyula Hajnóczi’s scientific career is characterized by the intertwined cultivation of ancient architectural history of the Antiquity, architectural theory, and the preservation of monuments of the Antique world. From the late 1960s onwards, the need to develop a new theory of architecture became more and more pronounced in his researches, which was completed in the 1980s with the creation of the analytical space theory called Spatiology. This paper aims to analyse his complex analytical research methodology in the international research context. Hajnóczi’s research method of analysing the architectural space includes also the socially and psychologically determined factors of spatial perception. According to his analytical theory, the constructive-initiative medium can initiate spatial relations called vallum and inter-vallum, and by referring their quantitative survey, the definition of spatial qualities can be interpreted in relation to building, man and space in a wholistic approach. Architectural creation is theoretically approached in this duality, from the point of view of quantitative and qualitative characteristics. Hajnóczi’s work is little known internationally, however, by comparing and analysing it with the researches of his contemporaries, it can play an important role in the international research context. It is considered as one of the relevant theoretical architectural achievements in Hungary in the second half of the 20th century.Hajnóczi Gyula tudományos pályáját az ókori építészettörténet, az építészetelmélet és az antikvitás műemlékvédelmének egymásba fonódó művelése jellemzi. Az 1960-as évek végétől egyre markánsabban jelenik meg egy új építészetelmélet kidolgozásának igénye, amely az 1980-as években a Spaciológiaként elnevezett analitikus térelmélet megalkotásával vált teljessé.A cikk célja ennek az építészeti térre vonatkozó komplex analitikai kutatási módszertannak elemzése a nemzetközi kutatások tükrében. Hajnóczi építészeti térelméleti kutatási módszere magában foglalja a térészlelés társadalmilag és pszichológiailag meghatározott tényezőit is. Analitikai elmélete szerint a konstruktív-iniciatív közeg határozza meg a vallum és intervallum fogalmakkal meghatározott térbeli kapcsolatokat, majd ennek a kvantitatív elemzése alapján a térbeli minőségek meghatározása az épület, az ember és a tér vonatkozásában komplex módon értelmezhető. Az építészeti alkotás elméletileg ebben a kettősségben ragadható meg, kvantitatív és kvalitatív jellemzőivel. Hajnóczi munkássága nemzetközileg kevéssé ismert, azonban kortársainak kutatásaival összehasonlítva és elemezve fontos szerepet játszhat a nemzetközi kutatásokkal párhuzamba állítva. Műve a 20. század második felében hazánk egyik releváns elméleti építészeti eredményének számít.Die wissenschaftliche Karriere von Gyula Hajnóczi ist von der Verflechtung der Architekturgeschichte der Antike, der Architekturtheorie und der Erhaltung von Denkmälern der antiken Welt geprägt. Ab den späten 19
Gyula Hajnóczi的科学生涯以古代建筑历史、建筑理论和古代世界古迹保护的相互交织的培养为特征。从20世纪60年代末开始，在他的研究中，发展一种新的建筑理论的需求变得越来越明显，他的研究在20世纪80年代完成，创造了分析空间理论，称为空间学。本文旨在分析他在国际研究背景下的复杂分析研究方法。Hajnóczi分析建筑空间的研究方法还包括社会和心理决定的空间感知因素。根据他的分析理论，建构-主动性媒介可以引发被称为“空间”和“空间间”的空间关系，通过对它们的定量考察，空间品质的定义可以从建筑、人和空间的整体角度来解释。建筑创作在理论上是在这种两重性中进行的，从数量特征和质量特征的角度出发。Hajnóczi的工作在国际上鲜为人知，然而，通过将其与同时代的研究进行比较和分析，它可以在国际研究背景下发挥重要作用。它被认为是20世纪下半叶匈牙利相关理论建筑成就之一。Hajnóczi Gyula tudományos pályáját az ókori építészettörténet, az építészetelmélet samas az antikvitás műemlékvédelmének egymásba fonódó művelése jellemzi。Az 1960-as扮成扮成扮成扮成扮成扮成扮成扮成扮成扮成扮成扮成扮成扮成扮成扮成扮成扮成扮成扮成扮成扮成扮成扮成扮成扮成扮成扮成扮成扮成扮成扮成扮成扮成扮成扮成扮成扮成扮成扮成扮成扮成扮成扮成扮成扮成扮成扮成扮成扮成扮成扮成扮成扮成扮成扮成扮成扮成扮成扮成扮成扮成扮成扮成扮成扮成扮成扮成扮成扮成扮成。A cik canalitikai kutatási módszertannak e - zsamse A nemzetközi kutatások t krsamen。Hajnoczi epiteszeti terelmeleti kutatasi modszere magaban foglalja一tereszleles tarsadalmilag es pszichologiailag meghatarozott tenyező。Analitikai elmsamet szerint a konstruktív-iniciatív közeg határozza meg a vallum samas intervalum fogalmakkal meghatározott samadrii kapsolatokat, majd ennek a kvantitatív eladrie samadrii alapján a samadrii minőségek meghatározása az samadrik, az ember samadria samadriv vonatkozásában komplex módon samadrimezhetza。Az építészeti alkotás elmsametlelegebben kettősségben ragadható meg, kvantitatív sametlelegebben kvalitatív jellemzőivel。Hajnóczi munkássága nemzetközileg kevsamsssismert, azonban kortársainak kutatásaival összehasonlítva samssamsismert játszhat a nemzetközi kutatásokkal párhuzamba állítva。Műve a 20。Század második felsamen hazánk egyik releváns elmsameti építészeti eredmsamnysamnek számít。德国建筑学家卡瑞尔·冯·古拉Hajnóczi德国建筑学家、德国建筑理论学家和德国建筑学家Denkmälern德国antiken Welt geprägt。abden späten 1960er Jahren wurde die not endigkeit, eine neue Architekturtheorie zu entwickeln, in seinen Forschungen immer deutlicher, die er in den 1980er Jahren mitder Schaffung der analytischen Raumtheorie namens Spaciologie abgeschlossen。分析方法:分析方法与分析方法;分析方法与分析方法。Hajnóczis forschungsmethod zur分析des architektonischen Raums的快速社会和心理评估Faktoren der räumlichen Wahrnehmung。Nach seiner analytischen theory initiert as konstruk -initiative Medium räumliche Beziehungen, die als Vallum and interum bezeichnet werden, und under Bezugnahme auf 3 quantitative Untersuchung kann die Definition räumlicher Qualitäten in Bezug auf Gebäude, Mensch und Raum in einem ganzheitlichen Ansatz interpretiert werden。《建筑与风理论》，《建筑与风理论》，《建筑与风理论》，DualitätHajnóczis Werk list international wenig bekant。研究对象:德国德国德国德国德国德国德国德国德国德国德国德国德国德国德国德国德国德国本文还研究了相关的理论理论，如:architektonischen Errungenschaften in Ungarn in der zweiten Hälfte des 20。Jahrhunderts。
{"title":"Analytical Space Theories and Gyula Hajnóczi’s Spatiology","authors":"J. Krähling","doi":"10.1556/096.2021.00007","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/096.2021.00007","url":null,"abstract":"Gyula Hajnóczi’s scientific career is characterized by the intertwined cultivation of ancient architectural history of the Antiquity, architectural theory, and the preservation of monuments of the Antique world. From the late 1960s onwards, the need to develop a new theory of architecture became more and more pronounced in his researches, which was completed in the 1980s with the creation of the analytical space theory called Spatiology. This paper aims to analyse his complex analytical research methodology in the international research context. Hajnóczi’s research method of analysing the architectural space includes also the socially and psychologically determined factors of spatial perception. According to his analytical theory, the constructive-initiative medium can initiate spatial relations called vallum and inter-vallum, and by referring their quantitative survey, the definition of spatial qualities can be interpreted in relation to building, man and space in a wholistic approach. Architectural creation is theoretically approached in this duality, from the point of view of quantitative and qualitative characteristics. Hajnóczi’s work is little known internationally, however, by comparing and analysing it with the researches of his contemporaries, it can play an important role in the international research context. It is considered as one of the relevant theoretical architectural achievements in Hungary in the second half of the 20th century.Hajnóczi Gyula tudományos pályáját az ókori építészettörténet, az építészetelmélet és az antikvitás műemlékvédelmének egymásba fonódó művelése jellemzi. Az 1960-as évek végétől egyre markánsabban jelenik meg egy új építészetelmélet kidolgozásának igénye, amely az 1980-as években a Spaciológiaként elnevezett analitikus térelmélet megalkotásával vált teljessé.A cikk célja ennek az építészeti térre vonatkozó komplex analitikai kutatási módszertannak elemzése a nemzetközi kutatások tükrében. Hajnóczi építészeti térelméleti kutatási módszere magában foglalja a térészlelés társadalmilag és pszichológiailag meghatározott tényezőit is. Analitikai elmélete szerint a konstruktív-iniciatív közeg határozza meg a vallum és intervallum fogalmakkal meghatározott térbeli kapcsolatokat, majd ennek a kvantitatív elemzése alapján a térbeli minőségek meghatározása az épület, az ember és a tér vonatkozásában komplex módon értelmezhető. Az építészeti alkotás elméletileg ebben a kettősségben ragadható meg, kvantitatív és kvalitatív jellemzőivel. Hajnóczi munkássága nemzetközileg kevéssé ismert, azonban kortársainak kutatásaival összehasonlítva és elemezve fontos szerepet játszhat a nemzetközi kutatásokkal párhuzamba állítva. Műve a 20. század második felében hazánk egyik releváns elméleti építészeti eredményének számít.Die wissenschaftliche Karriere von Gyula Hajnóczi ist von der Verflechtung der Architekturgeschichte der Antike, der Architekturtheorie und der Erhaltung von Denkmälern der antiken Welt geprägt. Ab den späten 19","PeriodicalId":40047,"journal":{"name":"Epites-Epiteszettudomany","volume":"1 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-03-15","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"67649366","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
The first version of this paper was written in Hungarian as the final summarizing study of the OTKA research entitled “Building and Settlement Characterology”. The study entitled “The Genesis of the Architectural Space” is a concise summary of Gyula Hajnóczi’s spatial theory research that offers a thorough overview also for less experienced researchers in architectural theory. This valuable writing – although published in Hungarian as a series of journal articles or in copied version – is hardly known to the architectural profession. The English version published here helps to make Hajnóczi’s space theory more widely available to professional circles, and on the other hand, it can also serve as an important reading for architecture students studying in English. The translation was made according to a later manuscript version of the OTKA final study intended for print, with the support of the copyright holder.Az itt közreadott tanulmány első változata magyar nyelven íródott, az „Épület- és településkarakterológia” című OTKA-kutatás zárótanulmányaként. „Az építészeti tér genezise” című tanulmány Hajnóczi Gyula térelméleti kutatásainak tömör, de az építészetelméletben kevésbé jártas kutató számára is alapvető áttekintést adó összegzése. Az értékes írást – jóllehet magyarul folyóiratcikk-sorozatként, illetve sokszorosított formában is megjelent – az építész szakma alig ismeri. Az itt közölt, angol nyelvre fordított változat egyrészt Hajnóczi térelméletének szélesebb körő megismerhetőségét segíti a szakmai körök számára, másrészt az angol nyelven tanuló diákság számára is fontos olvasmányként szolgálhat. A fordítás az OTKA-zárótanulmány későbbi, folyóiratba szánt változata szerint készült el, a jogutód támogatásával.
本文的第一版以匈牙利语撰写，是对奥特卡“建筑与聚落特征”研究的最后总结。这项名为“建筑空间的起源”的研究是对Gyula Hajnóczi空间理论研究的简明总结，为缺乏经验的建筑理论研究人员提供了全面的概述。这些有价值的作品——尽管以匈牙利语出版了一系列期刊文章或复制版本——几乎不为建筑界所知。这里出版的英文版有助于使Hajnóczi的空间理论更广泛地为专业人士所了解，另一方面也可以作为英语建筑专业学生的重要读物。在版权所有者的支持下，翻译是根据OTKA最终研究的后来手稿版本进行的。Az itt közreadott tanulmány elsska változata magyar nyelven íródott, Az " Épület- samas településkarakterológia " című OTKA-kutatás zárótanulmányaként。Az építészeti tsamergenezise " című tanulmány Hajnóczi Gyula tsamermsamerise kutatásainak tömör, Az építészetelméletben kevsamerise jártas kutató számára is alapvetje áttekintést adó összegzése。Az - - 马格鲁尔folyóiratcikk-sorozatként, illeve sokszorosított formában是一个巨大的元素- Az építész szakma alig - ismeri。阿兹itt kozolt, angol nyelvre forditott valtozat egyreszt Hajnoczi terelmeletenek szelesebb侯尔őmegismerhetőseget segiti一szakmai korok szamara, masreszt Az angol nyelven tanulo diaksag szamara是fontos olvasmanykent szolgalhat。一个fordítás az OTKA-zárótanulmány későbbi, folyóiratba szánt változata szerint ksams，一个jogutód támogatásával。
{"title":"The Genesis of Architectural Space","authors":"Gy. Hajnóczi","doi":"10.1556/096.2021.00010","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/096.2021.00010","url":null,"abstract":"The first version of this paper was written in Hungarian as the final summarizing study of the OTKA research entitled “Building and Settlement Characterology”. The study entitled “The Genesis of the Architectural Space” is a concise summary of Gyula Hajnóczi’s spatial theory research that offers a thorough overview also for less experienced researchers in architectural theory. This valuable writing – although published in Hungarian as a series of journal articles or in copied version – is hardly known to the architectural profession. The English version published here helps to make Hajnóczi’s space theory more widely available to professional circles, and on the other hand, it can also serve as an important reading for architecture students studying in English. The translation was made according to a later manuscript version of the OTKA final study intended for print, with the support of the copyright holder.Az itt közreadott tanulmány első változata magyar nyelven íródott, az „Épület- és településkarakterológia” című OTKA-kutatás zárótanulmányaként. „Az építészeti tér genezise” című tanulmány Hajnóczi Gyula térelméleti kutatásainak tömör, de az építészetelméletben kevésbé jártas kutató számára is alapvető áttekintést adó összegzése. Az értékes írást – jóllehet magyarul folyóiratcikk-sorozatként, illetve sokszorosított formában is megjelent – az építész szakma alig ismeri. Az itt közölt, angol nyelvre fordított változat egyrészt Hajnóczi térelméletének szélesebb körő megismerhetőségét segíti a szakmai körök számára, másrészt az angol nyelven tanuló diákság számára is fontos olvasmányként szolgálhat. A fordítás az OTKA-zárótanulmány későbbi, folyóiratba szánt változata szerint készült el, a jogutód támogatásával.","PeriodicalId":40047,"journal":{"name":"Epites-Epiteszettudomany","volume":"1 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-03-15","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"67649480","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
While the reasons that lead to the current crisis of the heritage preservation sector in Hungary are manifold, it is worth looking into what might be done to draw attention to some issues that may help consolidate the ground of common values; the foundation, upon which a meaningful dialogue can be constructed, leading to the appreciation of and willingness to care for the historic environment by all actors. There seems to be a hidden conflict between the values of conservation experts and those of laypeople. Possessing thorough knowledge about the nature of historical and architectural values and trained to easily identify these, we are bound to focus more on people, their meanings and values. Much can be learned from pervious, human-centred architectural theory and practice, some of which are reviewed in the study, with special attention to the work of Gyula Hajnóczi. Referring to his space theory and ideas about the perception of space, we are especially grateful for his term homo aedificator suggesting that architecture satisfies material and spiritual needs universal to all human beings. Recognizing the challenges that stem from the differences between architects and non-architects, and likewise, heritage professionals and laypeople, the concepts of environmental psychology can help us show the way to universal values. We look into the method of the semantic differential scale to identify the affective meanings of built historic environments. The first steps of an empirical psychological research allow us to see into the minds and hearts of heritage professionals by assessing how they qualify the subject of their daily expertise. While these preliminary results are definitely intriguing, shedding light on how professionals tend to give meaning, our research continues with the aim to reveal the attitudes and meanings people associate with built historic heritage and find viable tools to mitigate the discrepancies between the profession and the general public.Miközben a magyarországi műemlékvédelem jelenlegi válságának számos oka lehet, érdemes figyelmet fordítanunk arra, hogy mit tehetünk azért, hogy megerősítsük a közös értékek talaját; azt az alapot, amire olyan értelmes párbeszédeket építhetünk, melyek a történeti környezet értékelése és törődése iránti hajlandósághoz vezetnek. Egyre gyakrabban üti fel a fejét az a rejtett ellentét, ami a műemlékes szakértők és a laikusok értékei között feszül. Szakértőként, átfogó ismerettel a történeti és építészeti értékekről, melyeket megtanultunk könnyen azonosítani, hasznos lehet a figyelmünket az emberekre, az ő jelentésadásaikra és értékeikre fordítanunk. Sokat okulhatunk a korábbi, ember- központú építészetelméleti és gyakorlati példákból, melyek közül néhányat tanulmányunkban átte- kintünk, kiemelve Hajnóczi Gyula munkásságát. Térelméletére és térészlelési gondolataira hivat- kozva, különösen hálásak vagyunk a homo aedificator fogalmáért, utalva arra, hogy az építészet minden emberi lény anyagi és
虽然导致匈牙利遗产保护部门当前危机的原因是多方面的，但值得研究的是，可以做些什么来引起人们对一些可能有助于巩固共同价值基础的问题的注意;在这个基础上，可以建立一个有意义的对话，导致所有参与者对历史环境的欣赏和关心。保护专家的价值观和外行人的价值观之间似乎存在着一种隐藏的冲突。对历史和建筑价值的本质有了透彻的了解，并接受了识别这些价值的培训，我们必然会更多地关注人，关注他们的意义和价值。我们可以从以往的、以人为中心的建筑理论和实践中学到很多东西，其中一些在研究中得到了回顾，特别关注Gyula Hajnóczi的作品。在他的空间理论和空间感知理念中，我们特别感谢他提出的“人类教化者”(homo aedificator)一词，即建筑满足了人类普遍存在的物质和精神需求。认识到建筑师和非建筑师之间的差异，以及遗产专业人士和外行人之间的差异所带来的挑战，环境心理学的概念可以帮助我们展示普世价值的道路。探讨了用语义差异量表识别历史建筑环境情感意义的方法。实证心理学研究的第一步，让我们通过评估遗产专家如何限定他们日常专业知识的主题，来了解他们的思想和内心。虽然这些初步结果确实很有趣，揭示了专业人士如何赋予意义，但我们的研究继续旨在揭示人们对建筑历史遗产的态度和意义，并找到可行的工具来减轻专业人士与公众之间的差异。Miközben a magyarországi műemlékvédelem jelenlegi válságának számos oka lehet， 汇金汇金fordítanunk arra，汇金汇金汇金汇金汇金，汇金汇金megerősítsük a közös汇金汇金汇金talaját;Azt az alapot, amire olyan samtermes párbeszédeket építhetünk, melyek a történeti környezet samtermen samtermes samtermes törődése iránti hajlandósághoz vezetnek。egygyakrabban 将fejjsamat和rejteteelentsamat、ami和műemlékes szakértők samat和laikusok samat和között fesz分别称为fejjsamat和jjjsamat。Szakértőként， átfogó ismerettel a történeti samas építészeti értékekről, melyeket megtanultunk könnyen azonosítani, hasznos lehet a figyelm nket az emberekre, az zerjelentésadásaikra samas samtanultunk fordítanunk。Sokat okulhatunk a korábbi, ember- központú építészetelméleti samas gyakorlati példákból, melyek közül néhányat tanulmányunkban átte- kint nk, kiemelve Hajnóczi Gyula munkásságát。Terelmeletere es tereszlelesi gondolataira hivat——kozva kulonosen halasak vagyunk homo aedificator fogalmaert, utalva arra, hogy az epiteszet minden emberi leny anyagi es szellemi igenyeit kielegiti。Felismerve az építész-nemépítész samas ehhez hasonlóan a műemlékes szakember-laikus közötti különbözőségek kihívásait, a környezetpszicholó- gia segíthet az univerzális samas ehhez ferismerve vezetze út megtalálásában。A szemantikus differenciál módsze- rsamet hívjuk segítségül az épített történeti környezet zsamet jelentsamsamet feltárására。Empirikus kutat - sunk elsje - elsje - elsje - elsje - elsje - szakemberek - vcsamlekedcsaibe, pontosabban - abba, hogy - hoyan minősítik szakcsamrtelm k tárgyát。酒吧3月结az előzetes eredmenyek——melyek ravilagitanak arra, hogy一szakemberek hogyan ertelmezik a műemlekeket——erdekesek lehetnek,库塔- tasunk azzal一cellal folytatodik, hogy altalanossagban feltarjuk az emberek velekedeseit es一torteneti epuleteknek tulajdonitott jelenteseket。eredm nyeinkkel használható eszközöket kívánunk nyújtani a szakmabeliek lakusok közötti ellent feloldására。
{"title":"Inside the Mind and Heart of Homo Aedificator •","authors":"Barbara Fogarasi, A. Dúll","doi":"10.1556/096.2021.00009","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/096.2021.00009","url":null,"abstract":"While the reasons that lead to the current crisis of the heritage preservation sector in Hungary are manifold, it is worth looking into what might be done to draw attention to some issues that may help consolidate the ground of common values; the foundation, upon which a meaningful dialogue can be constructed, leading to the appreciation of and willingness to care for the historic environment by all actors. There seems to be a hidden conflict between the values of conservation experts and those of laypeople. Possessing thorough knowledge about the nature of historical and architectural values and trained to easily identify these, we are bound to focus more on people, their meanings and values. Much can be learned from pervious, human-centred architectural theory and practice, some of which are reviewed in the study, with special attention to the work of Gyula Hajnóczi. Referring to his space theory and ideas about the perception of space, we are especially grateful for his term homo aedificator suggesting that architecture satisfies material and spiritual needs universal to all human beings. Recognizing the challenges that stem from the differences between architects and non-architects, and likewise, heritage professionals and laypeople, the concepts of environmental psychology can help us show the way to universal values. We look into the method of the semantic differential scale to identify the affective meanings of built historic environments. The first steps of an empirical psychological research allow us to see into the minds and hearts of heritage professionals by assessing how they qualify the subject of their daily expertise. While these preliminary results are definitely intriguing, shedding light on how professionals tend to give meaning, our research continues with the aim to reveal the attitudes and meanings people associate with built historic heritage and find viable tools to mitigate the discrepancies between the profession and the general public.Miközben a magyarországi műemlékvédelem jelenlegi válságának számos oka lehet, érdemes figyelmet fordítanunk arra, hogy mit tehetünk azért, hogy megerősítsük a közös értékek talaját; azt az alapot, amire olyan értelmes párbeszédeket építhetünk, melyek a történeti környezet értékelése és törődése iránti hajlandósághoz vezetnek. Egyre gyakrabban üti fel a fejét az a rejtett ellentét, ami a műemlékes szakértők és a laikusok értékei között feszül. Szakértőként, átfogó ismerettel a történeti és építészeti értékekről, melyeket megtanultunk könnyen azonosítani, hasznos lehet a figyelmünket az emberekre, az ő jelentésadásaikra és értékeikre fordítanunk. Sokat okulhatunk a korábbi, ember- központú építészetelméleti és gyakorlati példákból, melyek közül néhányat tanulmányunkban átte- kintünk, kiemelve Hajnóczi Gyula munkásságát. Térelméletére és térészlelési gondolataira hivat- kozva, különösen hálásak vagyunk a homo aedificator fogalmáért, utalva arra, hogy az építészet minden emberi lény anyagi és","PeriodicalId":40047,"journal":{"name":"Epites-Epiteszettudomany","volume":"1 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-03-15","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"67649416","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
京公网安备 11010802042870号
京ICP备2023020795号-1
扫码关注我们
求助内容：
应助结果提醒方式：