A dolgozat összefoglalja az épületkutatás történetének legfontosabb korszakait Magyarországon, kezdve Schulek Frigyes és Möller István meghatározó munkásságától Dávid Ferenc és Tóth Sándor kutatói tevékenysége elméleti alapjainak a bemutatásáig. Elemzi a kutatás tartalmi komponenseit és bemutatja a speciális szakmai ismereteket, amelyeket szükségesnek tartunk a szakszerű eredményeket produkáló feladat végrehajtásához.
{"title":"Gondolatok az épületkutatásról","authors":"Tamás Mezős","doi":"10.1556/096.2023.00088","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/096.2023.00088","url":null,"abstract":"A dolgozat összefoglalja az épületkutatás történetének legfontosabb korszakait Magyarországon, kezdve Schulek Frigyes és Möller István meghatározó munkásságától Dávid Ferenc és Tóth Sándor kutatói tevékenysége elméleti alapjainak a bemutatásáig. Elemzi a kutatás tartalmi komponenseit és bemutatja a speciális szakmai ismereteket, amelyeket szükségesnek tartunk a szakszerű eredményeket produkáló feladat végrehajtásához.","PeriodicalId":40047,"journal":{"name":"Epites-Epiteszettudomany","volume":"1 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-03-24","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"67650531","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
1945 után, a háborús pusztításnak köszönhetően Magyarországon hatalmas hiány mutatkozott oktatási épületek tekintetében is. Ennek köszönhetően elindult az iskolaépületek tömeges építése, mely kezdetben központilag elkészített típustervek alapján történt a legtöbb esetben. Egyszerű alaprajzú és szerkezetű iskolák épültek országszerte, melyeknek uniformizált, a településképbe sokszor nem illeszkedő megjelenése a lakosság és a szakma ellenérzését is kiváltotta. 1968-tól kezdve a tervezőknek lehetőségük nyílt a típustervektől való eltérésre, amelyre addig csak alkalmanként kaptak teret. Ezzel a jelentős változással párhuzamosan az állami tervező vállalatok lehetőséget kaptak iskolák építésérére használható, előregyártott rendszerek fejlesztésére. A Borsod Megyei Állami Építőipari Vállalat (BÁÉV) és az Északmagyarországi Tervező Vállalat (ÉSZAKTERV) az addig iskoláknál legtöbbször alkalmazott, hagyományos folyosós-cellás alaprajzi rendszer helyett a tanulók közti közösség kialakulása szempontjából előnyösebb, aulás rendszerű iskolákra dolgoztak ki típustervet, országos szinten egyedülálló módon. Jelen cikkben a rendszer, annak előképei, alkalmazásai és jelenkori megítélésük értékelésére kerül sor. Az írás egy, az ÉSZAKTERV-vel foglalkozó átfogó kutatás részeként készült.
{"title":"Tipizált térrendszerű és szerkezetű, aulás általános iskolák Magyarországon az államszocializmus idején","authors":"Ádám Pirity, Kornélia Kissfazekas","doi":"10.1556/096.2023.00092","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/096.2023.00092","url":null,"abstract":"1945 után, a háborús pusztításnak köszönhetően Magyarországon hatalmas hiány mutatkozott oktatási épületek tekintetében is. Ennek köszönhetően elindult az iskolaépületek tömeges építése, mely kezdetben központilag elkészített típustervek alapján történt a legtöbb esetben. Egyszerű alaprajzú és szerkezetű iskolák épültek országszerte, melyeknek uniformizált, a településképbe sokszor nem illeszkedő megjelenése a lakosság és a szakma ellenérzését is kiváltotta. 1968-tól kezdve a tervezőknek lehetőségük nyílt a típustervektől való eltérésre, amelyre addig csak alkalmanként kaptak teret. Ezzel a jelentős változással párhuzamosan az állami tervező vállalatok lehetőséget kaptak iskolák építésérére használható, előregyártott rendszerek fejlesztésére. A Borsod Megyei Állami Építőipari Vállalat (BÁÉV) és az Északmagyarországi Tervező Vállalat (ÉSZAKTERV) az addig iskoláknál legtöbbször alkalmazott, hagyományos folyosós-cellás alaprajzi rendszer helyett a tanulók közti közösség kialakulása szempontjából előnyösebb, aulás rendszerű iskolákra dolgoztak ki típustervet, országos szinten egyedülálló módon. Jelen cikkben a rendszer, annak előképei, alkalmazásai és jelenkori megítélésük értékelésére kerül sor. Az írás egy, az ÉSZAKTERV-vel foglalkozó átfogó kutatás részeként készült.","PeriodicalId":40047,"journal":{"name":"Epites-Epiteszettudomany","volume":"1 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-03-24","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"67650223","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A zsámbéki romtemplom az ország egyik legismertebb műemléke. Története során számos alkalommal átépítették, felújították már mielőtt lepusztult volna. Azóta már több terv is született, hogy milyen irányba kellene a rom hasznosítását terelni. Ezek széles variációkkal rendelkeztek, attól kezdve, hogy legfeljebb csak állagmegóvás legyen egészen odáig, hogy teljesen visszaépítsék. Időről időre előkerül mindig ez a kérdés. Ez az esettanulmány is egy tervezés előtti felmérés keretén belül született. A tanulmány a rom építőanyagainak, főleg az eredeti kőanyag és habarcs vizsgálataival, azok mostani állapotával foglalkozik. Egy átfogó felmérés is készült a templomról, amely feltérképezi, hogy hol, milyen anyagból áll a szerkezet.
{"title":"A zsámbéki Öregtemplom építőanyagának vizsgálata: esettanulmány","authors":"Benedek András Lógó, Balázs Vásárhelyi","doi":"10.1556/096.2023.00082","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/096.2023.00082","url":null,"abstract":"A zsámbéki romtemplom az ország egyik legismertebb műemléke. Története során számos alkalommal átépítették, felújították már mielőtt lepusztult volna. Azóta már több terv is született, hogy milyen irányba kellene a rom hasznosítását terelni. Ezek széles variációkkal rendelkeztek, attól kezdve, hogy legfeljebb csak állagmegóvás legyen egészen odáig, hogy teljesen visszaépítsék. Időről időre előkerül mindig ez a kérdés. Ez az esettanulmány is egy tervezés előtti felmérés keretén belül született. A tanulmány a rom építőanyagainak, főleg az eredeti kőanyag és habarcs vizsgálataival, azok mostani állapotával foglalkozik. Egy átfogó felmérés is készült a templomról, amely feltérképezi, hogy hol, milyen anyagból áll a szerkezet.","PeriodicalId":40047,"journal":{"name":"Epites-Epiteszettudomany","volume":"1 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-03-23","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"67649795","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Kismarty-Lechner Jenő templomtervezői pályája 1916-ban indul – s ha a templomátalakításokat is számba vesszük, akkor az 1950-es évekig hatalmas ívet ír le tevékenysége, mely sok esetben nem választható el oktatói pályájától és műemlékes munkáitól. Templomtervezői munkásságának tetemes része a két világháború közötti időszakra tehető, mely egyben a korszak stíluspluralizmusának kiváló reprezentánsa. Esetében igen széles spektrum rajzolódik ki a pártázatos reneszánsztól kezdve a neoklasszicizmuson át a magyaros és nemzeti tendenciák újraértelmezésén túl a modern templomépítészetig, melyben máig kiemelkedőt alkotott. Kismarty recepciójához hozzátartozik, hogy lényegében a legtöbb szakirodalom az építész gazdag alkotótevékenységére helyezve a hangsúlyt a változatos stílusokban tervezés mellett a magyar szecesszió továbbéléseként, a magyar nemzeti stíluskeresés egyik állomásaként értékeli, kiemelve, hogy az önálló építészeti formanyelv megteremtésének forrásait inspiratív módon a felvidéki / felső-magyarországi pártázatos reneszánszban és a magyar népi építészetben találta meg. Emellett a kutatás során összegyűjtött és a korszak templomépítészetének tükrében értékelt épületei és tervei azt mutatják, hogy Kismarty-Lechner Jenő a modern templomépítészet létrejöttében jelentős szerepet játszott. Jelen kutatás törekszik Kismarty-Lechner Jenő hatalmas templomépítészeti munkásságát folyamatában, a források tükrében bemutatni s a különféle gyűjteményekben megőrzött terveit egymás mellett vizsgálni.
{"title":"Kismarty-Lechner Jenő templomépítészete •","authors":"Eszter Hajós-Baku","doi":"10.1556/096.2023.00084","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/096.2023.00084","url":null,"abstract":"Kismarty-Lechner Jenő templomtervezői pályája 1916-ban indul – s ha a templomátalakításokat is számba vesszük, akkor az 1950-es évekig hatalmas ívet ír le tevékenysége, mely sok esetben nem választható el oktatói pályájától és műemlékes munkáitól. Templomtervezői munkásságának tetemes része a két világháború közötti időszakra tehető, mely egyben a korszak stíluspluralizmusának kiváló reprezentánsa. Esetében igen széles spektrum rajzolódik ki a pártázatos reneszánsztól kezdve a neoklasszicizmuson át a magyaros és nemzeti tendenciák újraértelmezésén túl a modern templomépítészetig, melyben máig kiemelkedőt alkotott. Kismarty recepciójához hozzátartozik, hogy lényegében a legtöbb szakirodalom az építész gazdag alkotótevékenységére helyezve a hangsúlyt a változatos stílusokban tervezés mellett a magyar szecesszió továbbéléseként, a magyar nemzeti stíluskeresés egyik állomásaként értékeli, kiemelve, hogy az önálló építészeti formanyelv megteremtésének forrásait inspiratív módon a felvidéki / felső-magyarországi pártázatos reneszánszban és a magyar népi építészetben találta meg. Emellett a kutatás során összegyűjtött és a korszak templomépítészetének tükrében értékelt épületei és tervei azt mutatják, hogy Kismarty-Lechner Jenő a modern templomépítészet létrejöttében jelentős szerepet játszott. Jelen kutatás törekszik Kismarty-Lechner Jenő hatalmas templomépítészeti munkásságát folyamatában, a források tükrében bemutatni s a különféle gyűjteményekben megőrzött terveit egymás mellett vizsgálni.","PeriodicalId":40047,"journal":{"name":"Epites-Epiteszettudomany","volume":"1 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-03-21","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"47413024","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
The cross-vault system of the Inner City Parish Church of Budapest was the subject of numerous scientific works so far. In our present article, we aimed to supplement the information known about the vaults by providing exact geometric data gathered via laser scanning. Based on this data, we attempted to filter out common characteristics of the individual vaults, regarding the geometry of their ribs, their webs and the positions of their keystones. As a result, we proved that the cross vaults composing the system cannot be hallmarked as the remains of a given building period, and even within a given cross vault, more building periods can appear. Combining the results of the different geometric analyses, we concluded six distinct scenarios concerning the relative periodisation of the elements composing the cross-vault system, complemented by the evaluation of these. Thus, in the present article, we give an example of how to use point cloud-based building survey techniques to approach the questions of a given building’s relative periodisations.A Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom már számos tudományos munka tárgyát képezte. E cikk keretein belül célunk a korábbi munkák kiegészítése a szentély boltozatrendszerének lézerszkennerrel felmért pontos geometriai adataival, melyek alapján az egyes keresztboltozatok közös tulajdonságait – a bordák geometriája, a boltsüvegek, és a zárókövek pozíciója tekintetében – feltérképeztük. Ennek eredményeként bebizonyítottuk, hogy a boltozati rendszert alkotó keresztboltozatok nem tarthatók egy adott építési periódus maradványának, sőt az egyes boltozatokon belül is több periódus nyoma tűnik fel. A különféle geometriai vizsgálataink eredményeit összevetve hat eltérő „forgatókönyvet” állítottunk fel a boltozati rendszer elemeinek relatív periodizációjáról, és munkánkat kiegészítettük e lehetőségek értékelésével is. Így az itt bemutatott kutatás a pontfelhő alapú felmérések épületek relatív periodizációjának felállítására való felhasználását is példázza.
迄今为止，布达佩斯内城区教区教堂的交叉拱顶系统是许多科学著作的主题。在我们目前的文章中，我们旨在通过提供通过激光扫描收集的精确几何数据来补充关于保险库的已知信息。基于这些数据，我们试图过滤出单个拱顶的共同特征，包括肋的几何形状、腹板和拱顶的位置。因此，我们证明了组成该系统的十字拱顶不能被标记为给定建筑时期的遗迹，即使在给定的十字拱顶内，也可以出现更多的建筑时期。结合不同几何分析的结果，我们总结了关于构成交叉拱顶系统的元素的相对周期化的六种不同情景，并对这些元素进行了评估。因此，在本文中，我们给出了一个例子，说明如何使用基于点云的建筑测量技术来处理给定建筑的相对周期问题。A Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom már számos tudományos munka tárgyát k宇航通讯。E cikk keretein belul celunk一korabbi munkak kiegeszitese一szentely boltozatrendszerenek lezerszkennerrel felmert pontos geometriai adataival, melyek alapjan az egyes keresztboltozatok kozos tulajdonsagait——bordak geometriaja, boltsuvegek, es zarokovek pozicioja tekinteteben——felterkepeztuk。Ennek eredmsamuyeksamujet bebizonyítottuk, hogy a boltozati rendszert alkotó keresztboltozatoknem tarthatók egyadott építési periódus maradványának, sőt az egyes boltozatokon bel l is több periódus nyoma tűnik fel。A különféle geometriai vizsgálataink eredmsamunyeit összevetve即eltsamunyeit " forgatókönyvet " állítottunk fel A boltozati rendszer elemeinek relatív periodizációjáról, samunzi munkánkat kiegészítettük e lehetőségek samunyeit。Így az itt bemutatott kutatás a pontfelhten alapú felm诈骗诈骗诈骗诈骗诈骗者relatív periodizációjának felállítására való felhasználását is példázza。
{"title":"A Cross-Vault System’s Relative Periodisation Based on Geometric Analysis •","authors":"Eszter Jobbik, J. Krähling","doi":"10.1556/096.2023.00091","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/096.2023.00091","url":null,"abstract":"The cross-vault system of the Inner City Parish Church of Budapest was the subject of numerous scientific works so far. In our present article, we aimed to supplement the information known about the vaults by providing exact geometric data gathered via laser scanning. Based on this data, we attempted to filter out common characteristics of the individual vaults, regarding the geometry of their ribs, their webs and the positions of their keystones. As a result, we proved that the cross vaults composing the system cannot be hallmarked as the remains of a given building period, and even within a given cross vault, more building periods can appear. Combining the results of the different geometric analyses, we concluded six distinct scenarios concerning the relative periodisation of the elements composing the cross-vault system, complemented by the evaluation of these. Thus, in the present article, we give an example of how to use point cloud-based building survey techniques to approach the questions of a given building’s relative periodisations.A Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom már számos tudományos munka tárgyát képezte. E cikk keretein belül célunk a korábbi munkák kiegészítése a szentély boltozatrendszerének lézerszkennerrel felmért pontos geometriai adataival, melyek alapján az egyes keresztboltozatok közös tulajdonságait – a bordák geometriája, a boltsüvegek, és a zárókövek pozíciója tekintetében – feltérképeztük. Ennek eredményeként bebizonyítottuk, hogy a boltozati rendszert alkotó keresztboltozatok nem tarthatók egy adott építési periódus maradványának, sőt az egyes boltozatokon belül is több periódus nyoma tűnik fel. A különféle geometriai vizsgálataink eredményeit összevetve hat eltérő „forgatókönyvet” állítottunk fel a boltozati rendszer elemeinek relatív periodizációjáról, és munkánkat kiegészítettük e lehetőségek értékelésével is. Így az itt bemutatott kutatás a pontfelhő alapú felmérések épületek relatív periodizációjának felállítására való felhasználását is példázza.","PeriodicalId":40047,"journal":{"name":"Epites-Epiteszettudomany","volume":"1 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-03-06","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"67650127","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A gótika építészetén nem szokás számon kérni, hogy a 15. században miért bontottak le egy román kori félköríves szentélyt egy sokszor ugyanakkora sokszögzáródású kedvéért, és egy barokk kastélytól sem várjuk, hogy a korábbi épületperiódusokhoz érzékenyen viszonyuljon léptékében egy 18. századi építészeti megoldás. A historizmus is megérdemli, hogy saját vonatkoztatási rendszerében szemléljük, és egy pillanatra eltekintsünk attól a szereptől, amibe a jelenkor kényszeríti a várbéli – nagyrészt már rég elpusztult – házakat. A budai vár területe a kiegyezés után lendületes fejlődésen ment keresztül, a királyi palota Ybl Miklós, majd Hauszmann Alajos tervei szerint kiépült, és nagy állami intézmények kaptak működésükhöz szükséges korszerű és monumentális épületeket elsősorban a Várhegy déli felén. Elkészült a Mátyás-templom purista szellemű helyreállítása és festői látványkerete, a Halászbástya Schulek Frigyes tervei szerint. Eközben a polgárváros telkein kisebb telekösszevonások, átalakítások és nagyobb léptékű építkezések is történtek, melyekre nagyrészt már nem is emlékszünk. A II. világháború rombolása után a napvilágra került – és a műemlékvédelem-tudomány fejlődése nyomán már más súlyon értékelt – középkori egyedi emlékek és a korai települési karakter új szemléletű helyreállításokat hoztak. A léptékükben nagyobb volumenű historizáló épületek megőrzése a 20. század közepének szemléletébe nem illeszkedett. Az előadás olyan példákat mutatott be, ahol a később már elavult, de a maga idejében korszerűnek tartott elképzelések szerint terveztek átépítéseket és új palotákat a budai vár polgárvárosába.It is not common to lay the blame on designers and architects of old historical periods. In the Medieval era many Romanesque apses were demolished to build new Gothic sanctuaries. Baroque castle designs had not had a sensitive attitude to previous periods. Historicism also deserves an analysis of its architectural products in its own frame of reference, in a more objective way than it is usual nowadays. There was an enormous economic development in Hungary after the compromise. It was followed by a huge real estate development in the Buda Castle district. The castle was finished based on the plans of Alajos Hauszmann, many monumental office palaces were built for state institutions, the restauration of Matthias Church and its picturesque frame, the Fisherman’s Bastion, was completed by Frigyes Schulek. Meanwhile, residential building investments took place in the so-called citizen’s district. Some of them have been forgotten by now. After the ravage in World War II, we already known that there are a lot of valuable historical architectural details in the houses. The reconstruction in the second part of the 20th century created a brand-new city character, where the previously hidden historical parts became visible, but the larger scale buildings of Historicism did not suit the new ideas. The article presents examples of this forgotten sort of buildings toge
{"title":"A historizmus léptékváltó építkezései a budai polgárvárosban","authors":"Katalin Marótzy","doi":"10.1556/096.2023.00093","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/096.2023.00093","url":null,"abstract":"A gótika építészetén nem szokás számon kérni, hogy a 15. században miért bontottak le egy román kori félköríves szentélyt egy sokszor ugyanakkora sokszögzáródású kedvéért, és egy barokk kastélytól sem várjuk, hogy a korábbi épületperiódusokhoz érzékenyen viszonyuljon léptékében egy 18. századi építészeti megoldás. A historizmus is megérdemli, hogy saját vonatkoztatási rendszerében szemléljük, és egy pillanatra eltekintsünk attól a szereptől, amibe a jelenkor kényszeríti a várbéli – nagyrészt már rég elpusztult – házakat. A budai vár területe a kiegyezés után lendületes fejlődésen ment keresztül, a királyi palota Ybl Miklós, majd Hauszmann Alajos tervei szerint kiépült, és nagy állami intézmények kaptak működésükhöz szükséges korszerű és monumentális épületeket elsősorban a Várhegy déli felén. Elkészült a Mátyás-templom purista szellemű helyreállítása és festői látványkerete, a Halászbástya Schulek Frigyes tervei szerint. Eközben a polgárváros telkein kisebb telekösszevonások, átalakítások és nagyobb léptékű építkezések is történtek, melyekre nagyrészt már nem is emlékszünk. A II. világháború rombolása után a napvilágra került – és a műemlékvédelem-tudomány fejlődése nyomán már más súlyon értékelt – középkori egyedi emlékek és a korai települési karakter új szemléletű helyreállításokat hoztak. A léptékükben nagyobb volumenű historizáló épületek megőrzése a 20. század közepének szemléletébe nem illeszkedett. Az előadás olyan példákat mutatott be, ahol a később már elavult, de a maga idejében korszerűnek tartott elképzelések szerint terveztek átépítéseket és új palotákat a budai vár polgárvárosába.It is not common to lay the blame on designers and architects of old historical periods. In the Medieval era many Romanesque apses were demolished to build new Gothic sanctuaries. Baroque castle designs had not had a sensitive attitude to previous periods. Historicism also deserves an analysis of its architectural products in its own frame of reference, in a more objective way than it is usual nowadays. There was an enormous economic development in Hungary after the compromise. It was followed by a huge real estate development in the Buda Castle district. The castle was finished based on the plans of Alajos Hauszmann, many monumental office palaces were built for state institutions, the restauration of Matthias Church and its picturesque frame, the Fisherman’s Bastion, was completed by Frigyes Schulek. Meanwhile, residential building investments took place in the so-called citizen’s district. Some of them have been forgotten by now. After the ravage in World War II, we already known that there are a lot of valuable historical architectural details in the houses. The reconstruction in the second part of the 20th century created a brand-new city character, where the previously hidden historical parts became visible, but the larger scale buildings of Historicism did not suit the new ideas. The article presents examples of this forgotten sort of buildings toge","PeriodicalId":40047,"journal":{"name":"Epites-Epiteszettudomany","volume":"1 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-03-06","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"67650362","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
The preservation of existing buildings is desirable not only for the purpose of saving architectural values, but equally important is that it is an environmentally friendly–environmentally conscious activity as well, since by renovating existing houses less waste is generated, the environmental impact from transport decreases, the material and energy invested in the structures already built do not get lost and no additional energy is needed for demolition.A régi épületek újrahasznosítása nem csupán műemléki kérdés, hanem környezetvédelmi szempontból is ugyanolyan fontos tevékenység, hiszen a meglevő épületek felújításakor jóval kevesebb hulladék keletkezik, kisebb a szállításból adódó környezeti terhelés, és a szerkezetekbe korábban beépített anyag és energia sem vész el.
{"title":"Environment Protection – Monument Preservation","authors":"A. Veöreös","doi":"10.1556/096.2023.00081","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/096.2023.00081","url":null,"abstract":"The preservation of existing buildings is desirable not only for the purpose of saving architectural values, but equally important is that it is an environmentally friendly–environmentally conscious activity as well, since by renovating existing houses less waste is generated, the environmental impact from transport decreases, the material and energy invested in the structures already built do not get lost and no additional energy is needed for demolition.A régi épületek újrahasznosítása nem csupán műemléki kérdés, hanem környezetvédelmi szempontból is ugyanolyan fontos tevékenység, hiszen a meglevő épületek felújításakor jóval kevesebb hulladék keletkezik, kisebb a szállításból adódó környezeti terhelés, és a szerkezetekbe korábban beépített anyag és energia sem vész el.","PeriodicalId":40047,"journal":{"name":"Epites-Epiteszettudomany","volume":"1 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-02-27","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"67649720","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Egy adott területen hagyományos népi építészet nemcsak egy adott korszak társadalmi viszonyaitól, igényeitől és technológiai fejlettségétől, hanem a helyben fellelhető környezeti és természeti adottságoktól és az azok nyújtotta lehetőségek megfelelő felismerésétől és hasznosításától is nagymértékben függ. A Magyarország nyugati határvidékén található Őrség aprófalvas települései a tájjal szoros kapcsolatban fejlődtek. Az itt élők tájalakító tevékenységüket a helyi erőforrásokra építve, ahhoz alkalmazkodva vitték végbe, így épületeiket is a helyi adottságok használatával és figyelembevételével alakították ki. Ezek nyomán elsősorban két építőanyag vált általánossá és a terültre jellemzővé, a fa és az égetett agyagtégla, melyek használata eltérő építészeti formákat, szerkezeteket vont magával.Jelen kutatás célja a történeti, hagyományos anyagok és formák tájhasználati összefüggéseinek feltárása az Őrségben jellemző, épülettipológiát is befolyásoló anyaghasználati sajátosságok elemzésén keresztül. A kutatás az írott források feltárásán felül történeti térképek és webes térképészeti szolgáltatások vizsgálatával készült az Őrségre és annak három általunk kiválasztott, összetartozó településére fókuszálva (Őriszentpéter, Ispánk, Nagyrákos), ötvözve a tájépítészeti és építészeti szemléletet.Traditional vernacular architecture in a given area depends not only on the social conditions, needs and technological development of a given period, but also on the recognition and exploitation of the local environmental and natural conditions and potential. The small villages of the Őrség (Guard’s Country) – that locates on the western border of Hungary – developed in close contact with the landscape. The people living here shaped their landscape by building on and adapting to local resources, so their buildings were designed using and respecting local conditions. As a result, two building materials in particular became common and characteristic of the area, wood and burnt clay brick, the use of which entailed different architectural forms and structures. The aim of the present research is to explore the landscape context of historical, traditional materials and forms through the analysis of the specific material use in the Őrség, which also influences the building typology. In addition to the exploration of written sources, the research was carried out by examining historical maps and web-based cartographic services focusing on the Őrség and its three coherent settlements (Őriszentpéter, Ispánk, Nagyrákos), combining landscape architectural and architectural approaches.
{"title":"Fű – Fa – Agyag – Őrség •","authors":"Ágnes Bertyák, Kornélia Kissfazekas","doi":"10.1556/096.2023.00086","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/096.2023.00086","url":null,"abstract":"Egy adott területen hagyományos népi építészet nemcsak egy adott korszak társadalmi viszonyaitól, igényeitől és technológiai fejlettségétől, hanem a helyben fellelhető környezeti és természeti adottságoktól és az azok nyújtotta lehetőségek megfelelő felismerésétől és hasznosításától is nagymértékben függ. A Magyarország nyugati határvidékén található Őrség aprófalvas települései a tájjal szoros kapcsolatban fejlődtek. Az itt élők tájalakító tevékenységüket a helyi erőforrásokra építve, ahhoz alkalmazkodva vitték végbe, így épületeiket is a helyi adottságok használatával és figyelembevételével alakították ki. Ezek nyomán elsősorban két építőanyag vált általánossá és a terültre jellemzővé, a fa és az égetett agyagtégla, melyek használata eltérő építészeti formákat, szerkezeteket vont magával.Jelen kutatás célja a történeti, hagyományos anyagok és formák tájhasználati összefüggéseinek feltárása az Őrségben jellemző, épülettipológiát is befolyásoló anyaghasználati sajátosságok elemzésén keresztül. A kutatás az írott források feltárásán felül történeti térképek és webes térképészeti szolgáltatások vizsgálatával készült az Őrségre és annak három általunk kiválasztott, összetartozó településére fókuszálva (Őriszentpéter, Ispánk, Nagyrákos), ötvözve a tájépítészeti és építészeti szemléletet.Traditional vernacular architecture in a given area depends not only on the social conditions, needs and technological development of a given period, but also on the recognition and exploitation of the local environmental and natural conditions and potential. The small villages of the Őrség (Guard’s Country) – that locates on the western border of Hungary – developed in close contact with the landscape. The people living here shaped their landscape by building on and adapting to local resources, so their buildings were designed using and respecting local conditions. As a result, two building materials in particular became common and characteristic of the area, wood and burnt clay brick, the use of which entailed different architectural forms and structures. The aim of the present research is to explore the landscape context of historical, traditional materials and forms through the analysis of the specific material use in the Őrség, which also influences the building typology. In addition to the exploration of written sources, the research was carried out by examining historical maps and web-based cartographic services focusing on the Őrség and its three coherent settlements (Őriszentpéter, Ispánk, Nagyrákos), combining landscape architectural and architectural approaches.","PeriodicalId":40047,"journal":{"name":"Epites-Epiteszettudomany","volume":"1 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-02-23","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"67650408","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
The analysis of the world experience in the design, construction, and operation of penitentiary complexes revealed an urgent need to modernize the architectural environment of correctional institutions in post- Soviet countries. Several problems of the life of modern correctional institutions have been identified, namely: the inconsistency of the quality of their architectural environment with the modern needs of the penitentiary system; low level of adaptability and flexibility of urban planning, functional planning, and subject-spatial forms; morally outdated, emotionally negative, unaesthetic architectural and artistic image of penitentiary buildings and complexes. The purpose of this study was to identify traditional and innovative methods and means of forming an architectural and artistic image of penitentiary complexes for their further use in the field, covering their design and modernization. Based on the functional-typological and socio-psychological requirements, the criteria for harmonizing the architectural environment were determined and the patterns, methods, and means of creating a humane aesthetic architectural and artistic image of such complexes.
{"title":"Methods for Creating an Architectural and Artistic Image of Penitentiary Complexes","authors":"Y. Tretiak","doi":"10.1556/096.2022.00076","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/096.2022.00076","url":null,"abstract":"The analysis of the world experience in the design, construction, and operation of penitentiary complexes revealed an urgent need to modernize the architectural environment of correctional institutions in post- Soviet countries. Several problems of the life of modern correctional institutions have been identified, namely: the inconsistency of the quality of their architectural environment with the modern needs of the penitentiary system; low level of adaptability and flexibility of urban planning, functional planning, and subject-spatial forms; morally outdated, emotionally negative, unaesthetic architectural and artistic image of penitentiary buildings and complexes. The purpose of this study was to identify traditional and innovative methods and means of forming an architectural and artistic image of penitentiary complexes for their further use in the field, covering their design and modernization. Based on the functional-typological and socio-psychological requirements, the criteria for harmonizing the architectural environment were determined and the patterns, methods, and means of creating a humane aesthetic architectural and artistic image of such complexes.","PeriodicalId":40047,"journal":{"name":"Epites-Epiteszettudomany","volume":"1 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-11-07","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"67649953","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Iranians invented squinches to cover a square-plan space with a dome. Filposh, a type of squinch first found in Sasanian architecture, is a conical vault constructed in the transition zone’s corners to transmit the dome’s forces and weight. This technique can be seen in three halls of the Sasanian palace of Ardeshir. In this paper, the geometry of the transition zone using filposh squinches between a spherical dome and the square supporting walls in Ardeshir Palace was re-examined. A historical descriptive method was employed to analyse the main drawings of the halls from the nineteenth century to the present, and two hypotheses concerning the geometry of the transition zone were modelled and evaluated. As a result, the hypothesis that the dome’s cross-section intersects the chamber’s square plan is rejected. Furthermore, the claim that the transition zone’s square plan circumscribes the dome’s cross-section was discussed and proven.
{"title":"Revisiting the Geometry of the Transition Zone Using Filposh Squinches in Ardeshir Palace","authors":"Elaheh Golzari, Péter Rabb","doi":"10.1556/096.2022.00079","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/096.2022.00079","url":null,"abstract":"Iranians invented squinches to cover a square-plan space with a dome. Filposh, a type of squinch first found in Sasanian architecture, is a conical vault constructed in the transition zone’s corners to transmit the dome’s forces and weight. This technique can be seen in three halls of the Sasanian palace of Ardeshir. In this paper, the geometry of the transition zone using filposh squinches between a spherical dome and the square supporting walls in Ardeshir Palace was re-examined. A historical descriptive method was employed to analyse the main drawings of the halls from the nineteenth century to the present, and two hypotheses concerning the geometry of the transition zone were modelled and evaluated. As a result, the hypothesis that the dome’s cross-section intersects the chamber’s square plan is rejected. Furthermore, the claim that the transition zone’s square plan circumscribes the dome’s cross-section was discussed and proven.","PeriodicalId":40047,"journal":{"name":"Epites-Epiteszettudomany","volume":"1 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-09-26","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"67649613","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
京公网安备 11010802042870号
京ICP备2023020795号-1
扫码关注我们
求助内容：
应助结果提醒方式：