His activity as a teacher, a researcher and a monument expert architect evenly characterises Gyula Hajnóczi’s oeuvre. As a teacher, he held lectures for almost half a century on the subjects of the ancient history of architecture and the universal theory of architecture. He studied and published his findings as an architectural historian, as a researcher of the theory of architecture, as the scholar of Roman architecture, and last but not least, as the discerner of spatial theory of ancient architecture. His life-work in heritage conservation and restoration has not only become well-known in Hungary. Italian, German and Austrian colleagues read his publications, who continuously contacted him to get acquainted with his latest works of art. As a regularly invited lecturer of international conferences, he made particular efforts to promote and to make Hungarian heritage preservation internationally recognised. This paper, due to its restrictive volume, presents the ruin conservation methods from a theoretical point of view, introduces the presentation of protective buildings – being attempts of reduced quality reconstructions; last but not least, it aims to show the theoretically grounded work that supported completing the schematic reconstructions of the buildings.Hajnóczi Gyula professzor munkásságát azonos súllyal jellemzi oktatói, kutatói és műemlékes építész tervezői tevékenysége. Oktatóként közel fél évszázadon keresztül adta elő az ókori építészettörténetet és az egyetemes építészetelméletet. Kutatta és publikálta eredményeit építészetörténészként az építészetelmélet kutatójaként, a római kori építészet tudósaként és nem utolsó sorban az ókori világ építészete térelméletének megismerőjeként. Műemlékvédelmi munkássága nem csupán Magyarországon vált ismertté. Publikációi nyomán itáliai, német és osztrák kollégák keresték föl rendszeresen, hogy megismerhessék legújabb alkotásait. Nemzetközi konferenciák rendszeres előadójaként maga is sokat tett a hazai műemlékvédelem nemzetközi megismertetéséért és elismertetéséért. A dolgozat, a szűk terjedelmi korlátok miatt, elméleti megközelítésben vázolja föl a romok konzerválásának módszereit, a védőépületeknek, mint redukált minőségű rekonstrukciós kísérleteknek a bemutatását, és nem utolsó sorban azt az elméleti megalapozottságú munkát, amely az épületek elvi rekonstrukciójának elkészítését kísérte.
他作为教师，研究员和纪念碑专家建筑师的活动均匀地表征了Gyula Hajnóczi的全部作品。作为一名教师，他举办了近半个世纪的关于古代建筑史和建筑普遍理论的讲座。他以建筑历史学家、建筑理论研究者、罗马建筑学者的身份研究并发表了他的发现，最后但并非最不重要的是，作为古代建筑空间理论的辨别者。他毕生从事的遗产保护和修复工作不仅在匈牙利广为人知。意大利、德国和奥地利的同事阅读他的出版物，他们不断联系他，了解他最新的艺术作品。作为国际会议的定期受邀讲师，他特别努力促进并使匈牙利的遗产保护得到国际认可。由于其体量的限制，本文从理论的角度提出了废墟保护的方法，介绍了保护性建筑的呈现——即低质量重建的尝试;最后但并非最不重要的是，它旨在展示支持完成建筑物示意图重建的理论基础工作。Hajnóczi Gyula教授munkásságát azonos súllyal jellemzi oktatói, kutatói samas műemlékes építész tervezői tevsamkenyssamage。Oktatóként közel f扮成的人évszázadon kereszt l adta elzoaz ókori építészettörténetet扮成的人építészetelméletet。库塔塔(Kutatta)的 eredmsamnyeit építészetörténészként az építészetelmélet kutatójaként，一个római kori építészet tudósaként的 nem的utolsó sorban az的ókori világ építészete的samrelmsametsamnek megismerőjeként。Műemlékvédelmi munkássága nem csupán Magyarországon vált ismertt。Publikációi nyomán itáliai, nsamet sams osztrák kollégák kerestsamk föl rendszeresen, hogy megismerhesssamk legújabb alkotásait。Nemzetkozi konferenciak rendszeres előadojakent米加是sokat邰蒂hazai műemlekvedelem Nemzetkozi megismerteteseert es elismerteteseert。dolgozat,深圳űk terjedelmi korlatok miatt, elmeleti megkozelitesben vazolja指出一个romok konzervalasanak modszereit,过一个爱őepuleteknek,薄荷redukalt分钟ő赛格űrekonstrukcios kiserleteknek bemutatasat, es nem utolso sorban azt az elmeleti megalapozottsagu munkat, amee az epuletek elvi rekonstrukciojanak elkesziteset kiserte。
{"title":"The Oeuvre of Professor Gyula Hajnóczi in the Presentation of the Built Roman Heritage in Pannonia","authors":"Tamás Mezős","doi":"10.1556/096.2021.00001","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/096.2021.00001","url":null,"abstract":"His activity as a teacher, a researcher and a monument expert architect evenly characterises Gyula Hajnóczi’s oeuvre. As a teacher, he held lectures for almost half a century on the subjects of the ancient history of architecture and the universal theory of architecture. He studied and published his findings as an architectural historian, as a researcher of the theory of architecture, as the scholar of Roman architecture, and last but not least, as the discerner of spatial theory of ancient architecture. His life-work in heritage conservation and restoration has not only become well-known in Hungary. Italian, German and Austrian colleagues read his publications, who continuously contacted him to get acquainted with his latest works of art. As a regularly invited lecturer of international conferences, he made particular efforts to promote and to make Hungarian heritage preservation internationally recognised. This paper, due to its restrictive volume, presents the ruin conservation methods from a theoretical point of view, introduces the presentation of protective buildings – being attempts of reduced quality reconstructions; last but not least, it aims to show the theoretically grounded work that supported completing the schematic reconstructions of the buildings.Hajnóczi Gyula professzor munkásságát azonos súllyal jellemzi oktatói, kutatói és műemlékes építész tervezői tevékenysége. Oktatóként közel fél évszázadon keresztül adta elő az ókori építészettörténetet és az egyetemes építészetelméletet. Kutatta és publikálta eredményeit építészetörténészként az építészetelmélet kutatójaként, a római kori építészet tudósaként és nem utolsó sorban az ókori világ építészete térelméletének megismerőjeként. Műemlékvédelmi munkássága nem csupán Magyarországon vált ismertté. Publikációi nyomán itáliai, német és osztrák kollégák keresték föl rendszeresen, hogy megismerhessék legújabb alkotásait. Nemzetközi konferenciák rendszeres előadójaként maga is sokat tett a hazai műemlékvédelem nemzetközi megismertetéséért és elismertetéséért. A dolgozat, a szűk terjedelmi korlátok miatt, elméleti megközelítésben vázolja föl a romok konzerválásának módszereit, a védőépületeknek, mint redukált minőségű rekonstrukciós kísérleteknek a bemutatását, és nem utolsó sorban azt az elméleti megalapozottságú munkát, amely az épületek elvi rekonstrukciójának elkészítését kísérte.","PeriodicalId":40047,"journal":{"name":"Epites-Epiteszettudomany","volume":"1 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-03-15","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"67649266","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
In 1993, Gyula Hajnóczi added supplementary thoughts to Lajos Fülep’s earlier interpretation of Memorism, according to which the mentioned concept would also apply to the history of architecture, similarly to other branches of art. He perceived a remembering-like continuity in architecture, starting from ancient times, through the Renaissance, to the present day. He formulated three topics that generate a theoretical problem, thus require further investigation. According to him, the form-based approach shows the otherness of the Middle Ages. And after the age of historicism, he perceived a kind of “agonization” with negative content. His third conjecture was the transcendence being inherent in architec ture and unfolding in history.The line of thought, originating from nearly thirty years ago, may come into new light if the history of architecture is approached not exclusively from the direction of the history of forms. If not the differences but continuity gets into the focus, and all this is extended to the problems of the present and the future. Of course, all the above issues can only be interpreted with further contemplation.Hajnóczi Gyula 1993-ban Fülep Lajos korábbi memorizmus értelmezéséhez kiegészítést fűzött, miszerint az említett fogalom az építészettörténetre is vonatkozik, hasonlóan a művészet egyéb ágaihoz. Emlékező jellegű folyamatosságot érzékelt az építészetben, az ókortól kezdve, a reneszánszon keresztül, egészen napjainkig. Megfogalmazott három témát, mely elméleti problémát gerjesztve, további vizsgálatot igényel. Szerinte, a formai alapú szemléletből kitűnik a középkor mássága. A historizmus kora után pedig egyfajta negatív tartalmú „agonizálást” érzékelt. A harmadik sejtése az építészetben rejlő, a történelemben kibontakozó transzcendencia volt.A közel harminc évvel ezelőtti gondolatsor új megvilágításba kerülhet, ha az építészettörténet nem csak formatörténet szerinti megközelítésű. Ha nem a különbözőséget, hanem a folyamatosságot vizs gálja és mindez kiterjed a jelen és jövő problémáira is. Természetesen mindez csak továbbgondolva értelmezhető.
1993年，Gyula Hajnóczi对Lajos f lep早期对记忆主义的解释进行了补充，根据该解释，上述概念也适用于建筑史，类似于其他艺术分支。他认为建筑有一种记忆般的连续性，从古代开始，经过文艺复兴，直到今天。他提出了三个产生理论问题的主题，因此需要进一步研究。在他看来，以形式为基础的方法显示了中世纪的差异性。而在历史决定论时代之后，他感受到一种带有消极内容的“痛苦”。他的第三个猜想是建筑固有的超越性，并在历史中展开。如果我们不单单从形式史的角度来研究建筑史，那么起源于近30年前的这一思路可能会有新的发现。如果不是差异而是连续性成为焦点，所有这些都延伸到现在和未来的问题。当然，上述所有问题都只能通过进一步的思考来解释。Hajnóczi Gyula 1993-ban f lep Lajos korábbi memorizmus sametmezsametssametzezezezkiegészítést fűzött, miszerint az említett fogalom az építészettörténetre is vonatkozik, hasonlóan a művészet埃及的sametzez.com ágaihoz。emlsamkezzojellegzfolyamatosságot samrzsamelkelt az építészetben, az ókortól kezdve, a reneszánszon kereszt l, egsamszen napjainkig。megogalmazott három témát, meely elmsameti problémát gerjesztve, további vizsgálatot igsametyl。Szerinte，一个formai alapú szemléletből kitűnik a középkor mássága。A historizmus kora után pedig egyfajta negatív tartalmú " agonizálást "一个harmadik sejtsamse az építészetben rejlje，一个történelemben kibontakozó transzcendencia volt。A közel有害的samvel ezelőtti gondolatsor új megvilágításba ker lhet, ha az építészettörténet nem csak formatörténet szerinti megközelítésű。Ha nem a különbözőséget, haem a folyamatosságot vizs gálja, mindez kitered a jelen ， jövő problémáira is。termsamizetesen mindez csak továbbgondolva
{"title":"Once Again on Memorism…","authors":"Miklós Kalmár","doi":"10.1556/096.2021.00003","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/096.2021.00003","url":null,"abstract":"In 1993, Gyula Hajnóczi added supplementary thoughts to Lajos Fülep’s earlier interpretation of Memorism, according to which the mentioned concept would also apply to the history of architecture, similarly to other branches of art. He perceived a remembering-like continuity in architecture, starting from ancient times, through the Renaissance, to the present day. He formulated three topics that generate a theoretical problem, thus require further investigation. According to him, the form-based approach shows the otherness of the Middle Ages. And after the age of historicism, he perceived a kind of “agonization” with negative content. His third conjecture was the transcendence being inherent in architec ture and unfolding in history.The line of thought, originating from nearly thirty years ago, may come into new light if the history of architecture is approached not exclusively from the direction of the history of forms. If not the differences but continuity gets into the focus, and all this is extended to the problems of the present and the future. Of course, all the above issues can only be interpreted with further contemplation.Hajnóczi Gyula 1993-ban Fülep Lajos korábbi memorizmus értelmezéséhez kiegészítést fűzött, miszerint az említett fogalom az építészettörténetre is vonatkozik, hasonlóan a művészet egyéb ágaihoz. Emlékező jellegű folyamatosságot érzékelt az építészetben, az ókortól kezdve, a reneszánszon keresztül, egészen napjainkig. Megfogalmazott három témát, mely elméleti problémát gerjesztve, további vizsgálatot igényel. Szerinte, a formai alapú szemléletből kitűnik a középkor mássága. A historizmus kora után pedig egyfajta negatív tartalmú „agonizálást” érzékelt. A harmadik sejtése az építészetben rejlő, a történelemben kibontakozó transzcendencia volt.A közel harminc évvel ezelőtti gondolatsor új megvilágításba kerülhet, ha az építészettörténet nem csak formatörténet szerinti megközelítésű. Ha nem a különbözőséget, hanem a folyamatosságot vizs gálja és mindez kiterjed a jelen és jövő problémáira is. Természetesen mindez csak továbbgondolva értelmezhető.","PeriodicalId":40047,"journal":{"name":"Epites-Epiteszettudomany","volume":"1 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-03-15","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"67649286","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Transferring a building type from its original context (in the sense of genius loci) into a foreign environment for which it was not intended, is equivalent to transplantation. As the case studies show, the evoked response does not necessarily have to be negative. Rather, this phenomenon is to be understood as an external impulse that influences regional architectural development. This paper examines the principle of the architectural-historical process in the territory of the Carpathian Basin in three periods. The case studies of the article are derived from the architecture of the Roman era (1st–5th centuries CE), the Ottoman era (16th–17th centuries CE) and the historical industrial architecture of the era of Austro-Hungarian Monarchy (19th–20th centuries CE), since the Carpathian Basin, the interference territory of Western and Eastern Europe, Northern Europe and the Balkans, was under the influence of states with centres in a different area. These being the Roman Empire, the Ottoman Empire and the Austro-Hungarian Monarchy, all having a determinative influence on the following period’s architecture. Consequently, the influence of a relatively different culture with global dimensions can be examined within a regional context. This perspective leads to the actual question of architectural history: how the interaction of local and global architectural tendencies and features, the relationship between the centre, semi-periphery and periphery influence the examination of architectural processes and preservation of unique values. By examining the case studies, the paper establishes the categories of architectural transfer and architectural export. The aim of the paper is to stimulate discussions through further examples. Az olyan eset, amikor egy épülettípus eredeti kontextusából (a genius loci értelmében) átkerül egy, a kialakulási helyéhez képest idegen környezetbe, megegyezik az áttelepítés jelenségével. Amint azt az esettanulmányok mutatják, a kiváltott hatás nem feltétlen negatív, így a jelenséget sokkal inkább egy olyan külső impulzusként lehet értelmezni, amely befolyásolhatja a regionális építészeti fejlődést. A tanulmány három szakaszban vizsgálja az alapvető építészettörténeti folyamatokat a Kárpátmedence területén. Az írás esettanulmányai a római kor építészetéből (Kr. u. 1–5. század), az oszmán hódoltság korszakából (Kr. u. 16–17. század) és az Osztrák-Magyar Monarchia-korabeli történeti ipari építészet (Kr.u. 19–20. század) témaköreiből származnak. A Kárpát-medence Nyugat- és Kelet-Európa, valamint Észak-Európa és a Balkán-félsziget találkozási pontjában fekszik, és számos olyan államalakulat hatása érte, melynek központja e területen kívülre esett. A Római Birodalom, az Oszmán Birodalom és az Osztrák-Magyar Monarchia jelentős befolyást gyakorolt a vizsgált korszakok és terület építészetére. Következésképp a területen a tárgyalt időszakokban a helyitől viszonylag eltérő, globális léptékű kultúra hatása vizsgálható, regionális öss
将一种建筑类型从其原始环境(在天才位点的意义上)转移到一个不适合它的外部环境中，相当于移植。正如案例研究表明的那样，引发的反应不一定是负面的。相反，这种现象应该被理解为影响区域建筑发展的外部推动力。本文从三个时期考察了喀尔巴阡盆地境内的建筑历史过程的原理。本文的案例研究源自罗马时代(公元1 - 5世纪)，奥斯曼时代(公元16 - 17世纪)和奥匈帝国君主制时代(公元19 - 20世纪)的历史工业建筑，因为喀尔巴阡盆地，西欧和东欧，北欧和巴尔干的干涉领土，受到不同地区中心国家的影响。这些是罗马帝国、奥斯曼帝国和奥匈帝国，都对接下来的建筑产生了决定性的影响。因此，可以在区域范围内考察具有全球层面的相对不同的文化的影响。这种观点引出了建筑史的实际问题:地方和全球建筑趋势和特征的相互作用，中心、半边缘和边缘之间的关系如何影响建筑过程的检验和独特价值的保存。通过案例分析，确立了建筑转移和建筑输出的分类。本文的目的是通过进一步的例子来激发讨论。Az olyan eset, amikor egy épülettípus eredeti kontextusából (a genius loci samrtelmsamen) átkerül egy, a kialakulási helysamhez ksameden idegen környezetbe, megegyezik Az áttelepítés jelensamgsamen。Amint azt az esettanulmányok mutatják, a kiváltott hatás nem feltsametlen negatív， így a jelenssametget sokkal inkább, egy olyan k llsje pulpzusksametlehet sametmelzni，即befolyásolhatja a regionális építészeti fejlődést。A tanulmány három szakaszban vizsgálja az alapvetten építészettörténeti folyamatokat A Kárpátmedence ter let.cn。Az írás esettanulmányai a római kor építészetéből (Kr. u. 1-5)。század)， az oszmán hódoltság korszakából (Kr. u. 16-17)。század) samas Osztrák-Magyar Monarchia-korabeli történeti ipari építészet (Kr.u.)月19日至20日。Század) témaköreiből származnak。A Kárpát-medence Nyugat- samas Kelet-Európa, valamint Észak-Európa samas A Balkán-félsziget találkozási pontjában fekszik, samas számos olyan államalakulat hatása samas, melynek központja e ter leten kívülre esett。A Római Birodalom, az Oszmán Birodalom, az Oszmán Birodalom, az Osztrák-Magyar Monarchia jelentős befolyást gyakorolt A vizsgált korszakok， terlet építészetére。Következésképp a ter leten a tárgyalt időszakokban a helyitől viszonylag eltsamuerz, globális l samuresz kultúra hatása vizsgálható， regionális összefüggésben。Ez az aspektus az epiteszettortenet aktualis kerdeseihez vezet: mikent befolyasolja regionalis es globalis epiteszeti tendenciak es tulajdonsagok kolcsonhatasa, valamint kozpont,一个felperiferia es periferia kapcsolata az epiteszeti folyamatok vizsgalatat es az egyedi ertekek梅格őrzeset。Az esettanulmányok vizsgálatával a tanulmány Az építészeti transfer samas Az építészeti export kategóriáit vezeti be。A szerzők szándéka, hogy írásukkal további példákat bemutató diskurzust ösztönözzenek。是关于建筑学的，是关于人类历史的，是关于人类历史的，是关于人类历史的，是关于人类历史的。建筑师事务所，建筑师事务所，建筑师事务所，建筑师事务所，建筑师事务所，建筑师事务所，建筑师事务所，建筑师事务所，建筑师事务所，建筑师事务所，建筑师事务所。荷兰建筑师Erweiterung des Aktionsradius wurde die Wirksamkeit von Architektur in der Baugeschichte vom Regionalen zum Überregionalen vergrößert, ab . 17。Jh。garzum Globalen extendiert。我是拉赫曼，我是沃格尔登·阿基尔斯，我是他的朋友，我是他的朋友。Vielmehr soll das Phänomen和Fallstudien aus drei verschiedenen Zeitepochen (Römische Bauten 1-5)。Jh。， Osmanische Bauten 16-17 Jh。网址:Industriegebäude 19-20。[j] .地理学报:自然科学版[j] .]Ausgangspunkt der Überlegung ist die fraage, ob der Architekturtransfer hinsichtlich seiner动机和seines Mechanismus om architektureexport zu unterscheiden ist, der dieser lediglich eine Variation des Transfers . darstellt。
{"title":"Transfer and export in architectural history •","authors":"Z. Kiss, G. Kovács, Martin Pilsitz","doi":"10.1556/096.2020.019","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/096.2020.019","url":null,"abstract":"Transferring a building type from its original context (in the sense of genius loci) into a foreign environment for which it was not intended, is equivalent to transplantation. As the case studies show, the evoked response does not necessarily have to be negative. Rather, this phenomenon is to be understood as an external impulse that influences regional architectural development.\u0000 This paper examines the principle of the architectural-historical process in the territory of the Carpathian Basin in three periods. The case studies of the article are derived from the architecture of the Roman era (1st–5th centuries CE), the Ottoman era (16th–17th centuries CE) and the historical industrial architecture of the era of Austro-Hungarian Monarchy (19th–20th centuries CE), since the Carpathian Basin, the interference territory of Western and Eastern Europe, Northern Europe and the Balkans, was under the influence of states with centres in a different area. These being the Roman Empire, the Ottoman Empire and the Austro-Hungarian Monarchy, all having a determinative influence on the following period’s architecture.\u0000 Consequently, the influence of a relatively different culture with global dimensions can be examined within a regional context. This perspective leads to the actual question of architectural history: how the interaction of local and global architectural tendencies and features, the relationship between the centre, semi-periphery and periphery influence the examination of architectural processes and preservation of unique values. By examining the case studies, the paper establishes the categories of architectural transfer and architectural export. The aim of the paper is to stimulate discussions through further examples.\u0000 Az olyan eset, amikor egy épülettípus eredeti kontextusából (a genius loci értelmében) átkerül egy, a kialakulási helyéhez képest idegen környezetbe, megegyezik az áttelepítés jelenségével. Amint azt az esettanulmányok mutatják, a kiváltott hatás nem feltétlen negatív, így a jelenséget sokkal inkább egy olyan külső impulzusként lehet értelmezni, amely befolyásolhatja a regionális építészeti fejlődést.\u0000 A tanulmány három szakaszban vizsgálja az alapvető építészettörténeti folyamatokat a Kárpátmedence területén. Az írás esettanulmányai a római kor építészetéből (Kr. u. 1–5. század), az oszmán hódoltság korszakából (Kr. u. 16–17. század) és az Osztrák-Magyar Monarchia-korabeli történeti ipari építészet (Kr.u. 19–20. század) témaköreiből származnak. A Kárpát-medence Nyugat- és Kelet-Európa, valamint Észak-Európa és a Balkán-félsziget találkozási pontjában fekszik, és számos olyan államalakulat hatása érte, melynek központja e területen kívülre esett. A Római Birodalom, az Oszmán Birodalom és az Osztrák-Magyar Monarchia jelentős befolyást gyakorolt a vizsgált korszakok és terület építészetére.\u0000 Következésképp a területen a tárgyalt időszakokban a helyitől viszonylag eltérő, globális léptékű kultúra hatása vizsgálható, regionális öss","PeriodicalId":40047,"journal":{"name":"Epites-Epiteszettudomany","volume":"1 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2020-12-08","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"67649226","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Architectural design, whether as a knowledge production process or as a ‘means’ for producing knowledge, has been the hot topic of theoretical debates since the late 1990s. Despite the developments, it requires more clarity as a young culture in the discipline. This research aims at deciphering the theoretical body to identify and bring the central themes into sight and provide a legible interpretation of knowledge production in architectural design. To this end, a unique methodology, adopted form content analysis, has been utilized. In this paper, a piece of the relevant literature was analysed by a computer application namely NVivo. The analysis has revealed a set of words from which the central themes are extracted. Out of thirty emphatic words, ten central themes are generated. According to the findings, ‘design and research’, ‘design process and methods’, and ‘newness and novelty’ appeared to be the key themes when knowledge production in architecture matters. The remaining seven themes are mainly included in the key themes. The findings show that knowledge production in architectural design is much more influenced by the field of design studies rather than architecture. This study remarks that the objective and generic aspect of architecture is investigated for knowledge production, however, taking architecture-specific dimensions into account could bring new insights into the discipline. Az építészeti tervezés a tudástermelés folyamataként és „eszközeként” is az elméleti viták központi témája az 1990-es évek vége óta. Bár még fejlődésben van, a tudomány fiatal területeként szükség van arra, hogy fogalmait egyértelműbbé tegyék. E kutatás célja egy elméleti törzsanyag meghatározása, hogy a tudástermelés területe jól körülhatárolható legyen, célkitűzései láthatóvá, és fogalma értelmezhetővé váljon az építészeti tervezésben is. Ennek érdekében egyedülálló módszertan, formai tartalomelemzés alkalmazására került sor. A tanulmányban a vonatkozó szakirodalom egy részét az NVivo elnevezésű számítógépes alkalmazás segítségével elemeztük. Az elemzés gyakran ismételt szóhalmazokat gyűjtött, majd ezek alapján kivonatolta a szövegekben leggyakrabban előforduló témákat. A program harminc hangsúlyos szóból tíz központi témát generált. Az építészetre vonatkozó tudástermelés vizsgálata során a leggyakoribb találatok a „tervezés és kutatás”, a „tervezési folyamat és módszerek”, valamint az „újdonság és újszerűség” voltak. A többi hét témát nagyrészt magukba foglalták ezek a kulcstémák. A további eredmények azt mutatják, hogy az építészeti tervezésben megjelenő tudástermelésre nagyobb mértékben hatnak a tervezéselméleti stúdiumok, mint az építészeti gyakorlat. Noha jelen tanulmányunk az építészet objektív és általános aspektusát vizsgálja a tudástermelés szempontjából, e tudományágban később új fejezetet nyithatnak a kifejezetten építészeti szempontú megközelítések is.
{"title":"A thematic-analytical review of knowledge production culture in architectural design","authors":"Alireza Kharazmi-Nezhad, Nesip Ömer Erem","doi":"10.1556/096.2020.018","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/096.2020.018","url":null,"abstract":"Architectural design, whether as a knowledge production process or as a ‘means’ for producing knowledge, has been the hot topic of theoretical debates since the late 1990s. Despite the developments, it requires more clarity as a young culture in the discipline. This research aims at deciphering the theoretical body to identify and bring the central themes into sight and provide a legible interpretation of knowledge production in architectural design. To this end, a unique methodology, adopted form content analysis, has been utilized. In this paper, a piece of the relevant literature was analysed by a computer application namely NVivo. The analysis has revealed a set of words from which the central themes are extracted. Out of thirty emphatic words, ten central themes are generated. According to the findings, ‘design and research’, ‘design process and methods’, and ‘newness and novelty’ appeared to be the key themes when knowledge production in architecture matters. The remaining seven themes are mainly included in the key themes. The findings show that knowledge production in architectural design is much more influenced by the field of design studies rather than architecture. This study remarks that the objective and generic aspect of architecture is investigated for knowledge production, however, taking architecture-specific dimensions into account could bring new insights into the discipline.\u0000 Az építészeti tervezés a tudástermelés folyamataként és „eszközeként” is az elméleti viták központi témája az 1990-es évek vége óta. Bár még fejlődésben van, a tudomány fiatal területeként szükség van arra, hogy fogalmait egyértelműbbé tegyék. E kutatás célja egy elméleti törzsanyag meghatározása, hogy a tudástermelés területe jól körülhatárolható legyen, célkitűzései láthatóvá, és fogalma értelmezhetővé váljon az építészeti tervezésben is. Ennek érdekében egyedülálló módszertan, formai tartalomelemzés alkalmazására került sor. A tanulmányban a vonatkozó szakirodalom egy részét az NVivo elnevezésű számítógépes alkalmazás segítségével elemeztük. Az elemzés gyakran ismételt szóhalmazokat gyűjtött, majd ezek alapján kivonatolta a szövegekben leggyakrabban előforduló témákat. A program harminc hangsúlyos szóból tíz központi témát generált. Az építészetre vonatkozó tudástermelés vizsgálata során a leggyakoribb találatok a „tervezés és kutatás”, a „tervezési folyamat és módszerek”, valamint az „újdonság és újszerűség” voltak. A többi hét témát nagyrészt magukba foglalták ezek a kulcstémák. A további eredmények azt mutatják, hogy az építészeti tervezésben megjelenő tudástermelésre nagyobb mértékben hatnak a tervezéselméleti stúdiumok, mint az építészeti gyakorlat. Noha jelen tanulmányunk az építészet objektív és általános aspektusát vizsgálja a tudástermelés szempontjából, e tudományágban később új fejezetet nyithatnak a kifejezetten építészeti szempontú megközelítések is.","PeriodicalId":40047,"journal":{"name":"Epites-Epiteszettudomany","volume":"1 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2020-12-08","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"47377245","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A főúri palota mint sajátos épületfajta rendeltetéséből következően azon túl, hogy egy-egy család lakóhelyéül szolgált, az arisztokrácia társadalmi helyzetét, rangját is reprezentálta. A palota az ókor óta a legvagyonosabb és uralkodó társadalmi réteg városi lakóhelye, hatalmának, jelenlétének reprezentatív szimbóluma volt. A város társadalmi életének újkori fejlődése az arisztokráciát vidéki birtokairól a sűrűbb városi tartózkodásra ösztönözte. A politikai és hatalmi életben való részvétel mellett a városi tartózkodás együtt járt a „szezon” (báli szezon, színházi évad, lóverseny) eseményein való személyes reprezentálással is. Az arisztokrácia városi lakóhelyeinek a településen belüli elhelyezése, rendeltetéselemeinek építészeti diszpozíciója (elrendezése), az építtetők sajátos életmódjával összefüggésben, elsősorban viselkedésszociológiai szempontú megközelítéssel válik igazán értelmezhetővé, mert az elhelyezés és az elrendezés változatai a jellegzetes életforma reprezentatív „építészeti leképezéseként” tűnnek fel a nagyvárosi szövetben. A 18–19. században a főúri életforma változása az arisztokrácia társadalmi osztályában a főnemesség történeti-jogi és viselkedésszociológiai értelemben is vett elválását, rétegképző hatását mutatja. Ez a városi környezetben a palotáknak a városi központ köré centralizálódó, ide csoportosuló, illetve koncentrálódó vagy a városfalakon kívüli, elkülönült térbeli elhelyezkedésében és sajátosan izolált építészeti kialakításában jelent meg hazánkban, valamint a hazai előképül szolgáló – példaként kiemelt – jelentős európai nagyvárosokban is. Pozsony és Pest-Buda esetében a 18–19. században kialakított hatalmi központok – a királyi várpalota és az országgyűlés üléstermei – voltak a főúri politizálás és hatalomgyakorlás elsődleges helyszínei. A magánpaloták nagy számban ezért ezek köré rendeződtek, ugyanakkor kedvelt volt a városfalakon kívüli, de ahhoz közeli terület is, amely a 17. század végétől alkalmasnak bizonyult tágas kertekkel övezett paloták felépítésére. A palo-tákhoz kapcsolódó kertek kialakítására a sűrű városi szövetben csak igen korlátozott lehetőség volt, amely alól szinte páratlan kivétel a prágai várhegy déli lejtőit elfoglaló, teraszos kialakítású főúri magánkertek pompás csoportja. A paloták térbeli elrendezésének előzményei már a 13–14. századi itáliai városokban megtalálhatók. A típusalkotó épületek Firenzében jelentek meg a 15. század közepén, a hazánkban mintaadó változataikat a 16–17. században Rómában, a 17–18. században pedig Párizsban és Bécsben érlelték ki. The noble palace as a special type of building – due to its function – served as the residence of a family, and also represented the social position and the rank of the nobility. Since the ancient times the palace was considered as the urban residence of the wealthiest and ruling social class and as the representative symbol of its power and presence. The development of the social life in the city in modern times encouraged the nobility
{"title":"A magyar főúri paloták és európai előképeik diszpozíciója a 18–19. századi városi környezetben","authors":"Fekete J. Csaba","doi":"10.1556/096.2020.017","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/096.2020.017","url":null,"abstract":"A főúri palota mint sajátos épületfajta rendeltetéséből következően azon túl, hogy egy-egy család lakóhelyéül szolgált, az arisztokrácia társadalmi helyzetét, rangját is reprezentálta. A palota az ókor óta a legvagyonosabb és uralkodó társadalmi réteg városi lakóhelye, hatalmának, jelenlétének reprezentatív szimbóluma volt. A város társadalmi életének újkori fejlődése az arisztokráciát vidéki birtokairól a sűrűbb városi tartózkodásra ösztönözte. A politikai és hatalmi életben való részvétel mellett a városi tartózkodás együtt járt a „szezon” (báli szezon, színházi évad, lóverseny) eseményein való személyes reprezentálással is. Az arisztokrácia városi lakóhelyeinek a településen belüli elhelyezése, rendeltetéselemeinek építészeti diszpozíciója (elrendezése), az építtetők sajátos életmódjával összefüggésben, elsősorban viselkedésszociológiai szempontú megközelítéssel válik igazán értelmezhetővé, mert az elhelyezés és az elrendezés változatai a jellegzetes életforma reprezentatív „építészeti leképezéseként” tűnnek fel a nagyvárosi szövetben. A 18–19. században a főúri életforma változása az arisztokrácia társadalmi osztályában a főnemesség történeti-jogi és viselkedésszociológiai értelemben is vett elválását, rétegképző hatását mutatja. Ez a városi környezetben a palotáknak a városi központ köré centralizálódó, ide csoportosuló, illetve koncentrálódó vagy a városfalakon kívüli, elkülönült térbeli elhelyezkedésében és sajátosan izolált építészeti kialakításában jelent meg hazánkban, valamint a hazai előképül szolgáló – példaként kiemelt – jelentős európai nagyvárosokban is. Pozsony és Pest-Buda esetében a 18–19. században kialakított hatalmi központok – a királyi várpalota és az országgyűlés üléstermei – voltak a főúri politizálás és hatalomgyakorlás elsődleges helyszínei. A magánpaloták nagy számban ezért ezek köré rendeződtek, ugyanakkor kedvelt volt a városfalakon kívüli, de ahhoz közeli terület is, amely a 17. század végétől alkalmasnak bizonyult tágas kertekkel övezett paloták felépítésére. A palo-tákhoz kapcsolódó kertek kialakítására a sűrű városi szövetben csak igen korlátozott lehetőség volt, amely alól szinte páratlan kivétel a prágai várhegy déli lejtőit elfoglaló, teraszos kialakítású főúri magánkertek pompás csoportja. A paloták térbeli elrendezésének előzményei már a 13–14. századi itáliai városokban megtalálhatók. A típusalkotó épületek Firenzében jelentek meg a 15. század közepén, a hazánkban mintaadó változataikat a 16–17. században Rómában, a 17–18. században pedig Párizsban és Bécsben érlelték ki.\u0000 The noble palace as a special type of building – due to its function – served as the residence of a family, and also represented the social position and the rank of the nobility. Since the ancient times the palace was considered as the urban residence of the wealthiest and ruling social class and as the representative symbol of its power and presence. The development of the social life in the city in modern times encouraged the nobility ","PeriodicalId":40047,"journal":{"name":"Epites-Epiteszettudomany","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2020-12-08","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"47645741","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Hybrid buildings are not a modern invention. In the case of certain types of buildings in historical production facilities, a degree of inseparable fusion of static buildings and dynamic mechanics can be detected. This goes far beyond the multifunctional use of a room and also includes constructional and architectural design to the same extent. They are not simply rooms or buildings in which machines for the production of an item or a product are installed, but the room, or the building, itself, is the “machine”, or at least an essential part of it. Or is the machine the building? This relationship will be explained using the example of historical oast houses. For this type of building, architectural development from an integrated yet barely perceptible component to a free-standing solitary building can be demonstrated over a period of around 80 years. It is not clear which part is the building and which is the production technology. These two main components have become an indissoluble unit, making the oast house a real hybrid. A hibrid épületek nem a jelen kor találmányai. A történeti gyártólétesítmények egyes épülettípusainál az épület és a gépek már-már feloldhatatlan egymásba fonódása figyelhető meg. Ez a jelenség jelentősen túlmutat a többcélú helyiségeken, és egyaránt jellemző a szerkezeti és az építészeti kialakításra is. Itt már nem olyan épületekről beszélhetünk, amelyekben gépek vannak felállítva, hanem maga az épület válik a „géppé“, illetve annak szétválaszthatatlan részévé. Vagy a gép maga az épület is egyben? A fenti összefüggés bemutatása a történeti aszalók példáján keresztül történik. Közel 80 év leforgása alatt az épületben korábban alig látható berendezés szabadon álló épületté fejlődik, amelyben már-már meghatározhatatlan, hogy melyik rész tartozik még magához az épülethez és melyik rész már a gyártástechnika. A két fő komponens szétválaszthatatlan egységet alkot, vagyis az aszaló igazi hibriddé fejlődik. Hybride Gebäude sind keine Erfindung der Neuzeit. Bei bestimmten Bautypen historischer Produktionsstätten ist eine Größenordnung der Durchdringung von statischem Gebäude und dynamischer Mechanik festzustellen, die nicht aufzulösen ist. Dies geht weit über die multifunktionale Nutzung eines Raumes hinaus, und umfasst in gleichem Maße auch die Konstruktion und architektonische Gestaltung. Es sind keine Räume, oder Gebäude in denen Maschinen zur Produktion eines Gegenstandes oder einer Ware aufgestellt werden, sondern der Raum, oder das Gebäude selbst ist die „Maschine“, oder zumindest ein wesentlicher Teil von dieser. Oder ist die Maschine das Gebäude? Am Beispiel historischer Darren soll dieser Zusammenhang erläutert werden. Für diesen Gebäudetyp kann in einem Zeitraum von etwa 80 Jahren eine architektonische Entwicklung vom visuell kaum wahrnehmbaren und integrierten Bauteil zum freistehenden Solitär nachgewiesen werden. Dabei ist nicht eindeutig festzustellen, welcher Teil das Gebäude ist, und welcher die Produktionstechn
混合建筑并不是现代的发明。在历史生产设施中的某些类型的建筑物中，可以检测到一定程度的静态建筑与动态力学的不可分割的融合。这远远超出了一个房间的多功能使用，还包括同样程度的建筑和建筑设计。它们不仅仅是安装了用于生产某种物品或产品的机器的房间或建筑物，而是房间或建筑物本身就是“机器”，或者至少是“机器”的重要组成部分。还是机器就是建筑?这种关系将以历史上的老房子为例来解释。对于这种类型的建筑，建筑的发展从一个整体，但几乎无法察觉的组成部分，一个独立的孤独的建筑可以证明在大约80年的时间。不清楚哪一部分是建筑，哪一部分是生产技术。这两个主要组成部分已经成为一个不可分割的单元，使烤屋成为一个真正的混合体。一种杂化的杂化杂化杂化杂化。A történeti gyártólétesítmények egyes épülettípusainál az 和其他所有的和其他所有的和所有的和所有的和所有的和所有的。Ez a jelenszaz jelentősen túlmutat a többcélú helyiszemgeken, Ez a jellemzeza szerkezeti samas építészeti kialakításra is。它már nem olyan épületekről beszsamhet t nk, amelyekben samhade vannak felállítva, hanem maga az samhade vannak válik a " gsamhade "， ilve annak szétválaszthatatlan rsamhade vevest。埃及是怎样的?A fenti összefüggés bemutatása A történeti aszalók példáján kereszt l történik。讽刺笑星阿里•g Kozel 80 ev leforgasa alatt az epuletben korabban lathato berendezes szabadon喂epulette fejlődik, amelyben mar-mar meghatarozhatatlan, hogy melyik resz tartozik梅格magahoz az epulethez es melyik resz gyartastechnika mar。A ksametfekomponens szétválaszthatatlan egyssametalot, vagyaz aszaló igazi hibridd fejlődik。杂交种Gebäude sind keine Erfindung der Neuzeit。bebeestimmten Bautypen historischer Produktionsstätten ist eine Größenordnung der Durchdringung von statscheme Gebäude and dynamischer Mechanik festzustellen, die晚上aufzulösen ist。“建筑与建筑”译为未确定词的双语:建筑与建筑之间的关系。他在工厂工厂Räume，工厂工厂Gebäude生产工厂工厂工厂工厂工厂工厂工厂工厂工厂工厂工厂工厂工厂工厂工厂工厂工厂工厂工厂工厂工厂工厂工厂工厂工厂工厂工厂工厂工厂工厂工厂工厂工厂工厂工厂工厂工厂工厂工厂工厂工厂工厂工厂工厂工厂工厂工厂工厂工厂工厂工厂工厂工厂工厂工厂工厂工厂工厂工厂工厂工厂。单模具机床系统Gebäude?德国历史学家Darren soll dieser Zusammenhang erläutert werden。毛皮的估计值Gebaudetyp萤石在einem Zeitraum冯大约80几年一张architektonische Entwicklung vom visuell kaum wahrnehmbaren和integrierten Bauteil zum freistehenden Solitar nachgewiesen了。大北是一个独立的festzustellen, welcher Teil das Gebäude ist, welcher die producktionstecik。Aus den beiden hauptcomponenten ist eine unauflösbare Einheit geworden, womit die Darre zum echten Hybrid wind。
{"title":"Evolution of the building-machine hybrid on the example of historical oast houses","authors":"Martin Pilsitz","doi":"10.1556/096.2020.016","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/096.2020.016","url":null,"abstract":"Hybrid buildings are not a modern invention. In the case of certain types of buildings in historical production facilities, a degree of inseparable fusion of static buildings and dynamic mechanics can be detected. This goes far beyond the multifunctional use of a room and also includes constructional and architectural design to the same extent. They are not simply rooms or buildings in which machines for the production of an item or a product are installed, but the room, or the building, itself, is the “machine”, or at least an essential part of it. Or is the machine the building? This relationship will be explained using the example of historical oast houses. For this type of building, architectural development from an integrated yet barely perceptible component to a free-standing solitary building can be demonstrated over a period of around 80 years. It is not clear which part is the building and which is the production technology. These two main components have become an indissoluble unit, making the oast house a real hybrid.\u0000 A hibrid épületek nem a jelen kor találmányai. A történeti gyártólétesítmények egyes épülettípusainál az épület és a gépek már-már feloldhatatlan egymásba fonódása figyelhető meg. Ez a jelenség jelentősen túlmutat a többcélú helyiségeken, és egyaránt jellemző a szerkezeti és az építészeti kialakításra is. Itt már nem olyan épületekről beszélhetünk, amelyekben gépek vannak felállítva, hanem maga az épület válik a „géppé“, illetve annak szétválaszthatatlan részévé. Vagy a gép maga az épület is egyben? A fenti összefüggés bemutatása a történeti aszalók példáján keresztül történik. Közel 80 év leforgása alatt az épületben korábban alig látható berendezés szabadon álló épületté fejlődik, amelyben már-már meghatározhatatlan, hogy melyik rész tartozik még magához az épülethez és melyik rész már a gyártástechnika. A két fő komponens szétválaszthatatlan egységet alkot, vagyis az aszaló igazi hibriddé fejlődik.\u0000 Hybride Gebäude sind keine Erfindung der Neuzeit. Bei bestimmten Bautypen historischer Produktionsstätten ist eine Größenordnung der Durchdringung von statischem Gebäude und dynamischer Mechanik festzustellen, die nicht aufzulösen ist. Dies geht weit über die multifunktionale Nutzung eines Raumes hinaus, und umfasst in gleichem Maße auch die Konstruktion und architektonische Gestaltung. Es sind keine Räume, oder Gebäude in denen Maschinen zur Produktion eines Gegenstandes oder einer Ware aufgestellt werden, sondern der Raum, oder das Gebäude selbst ist die „Maschine“, oder zumindest ein wesentlicher Teil von dieser. Oder ist die Maschine das Gebäude? Am Beispiel historischer Darren soll dieser Zusammenhang erläutert werden. Für diesen Gebäudetyp kann in einem Zeitraum von etwa 80 Jahren eine architektonische Entwicklung vom visuell kaum wahrnehmbaren und integrierten Bauteil zum freistehenden Solitär nachgewiesen werden. Dabei ist nicht eindeutig festzustellen, welcher Teil das Gebäude ist, und welcher die Produktionstechn","PeriodicalId":40047,"journal":{"name":"Epites-Epiteszettudomany","volume":"1 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2020-10-14","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"67649175","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
On the centenary of Gyula Hajnóczi’s birth, we commemorate the architect, the archaeologist, the teacher, the writer, the scientist, as well as the man and our colleague in the framework of a conference. This time, in memory of the teacher of architecture history and our colleague at the department, his teachers are introduced from the time of the start of his career, from life and regime changing times. Hajnóczi’s specialization, i.e. choosing the history of ancient architecture, took a definite direction from the very beginning of his practice. In addition to his certification in architecture, he soon obtained his diploma in archaeology, then achieved scientific titles and professional results. As an instructor, he conveyed the introductory knowledge of the architect profession, architectural drawing, and the history of the profession to the students on the basis of well-developed principles, performed in various ways. He followed the stages of architectural survey, technical drawing and graphic elaboration. His lectures on ancient architecture – Prehistoric Asia, Egypt, Hellas, Rome – were always performed according to an elaborated system, in a logical structure and always in an enjoyable form. His maxim was that architecture was the science of continuous building.Hajnóczi Gyula születésének századik évfordulójára konferencia keretében emlékezünk az építészre, a régészre, a tanárra, a szakíróra, a tudósra, illetve az emberre, a kollégára. Ezúttal az építészettörténet tanárára, a tanszéki munkatársra emlékezve felvázoljuk az ő tanárainak sorát pályakezdésének idejéből, a sors és rendszerfordító időkből. Szaktudománya, az ókori építészettörténet választása határozott irányt vett már működése elején. Építészmérnöki oklevele mellé hamar megszerezte a régészdiplomát, a tudományos címeket és a szakírói eredményeket. Oktatóként az építész szakma elejét, az építészeti rajztudást és a szakmatörténetet kidolgozott elvek alapján és változatosan közvetítette a hallgatók felé, az építé szeti felmérés, a szerkesztés és a rajzi kidolgozás lépcsői szerint. Az ókori építészetről szóló – Elő Ázsia, Egyiptom, Hellasz, Róma – előadásai mindig egy kidolgozott rendszer szerint, logikus szerkezetben és mindig élvezhető formában hangzottak el. Alapelve volt, hogy az építészet a tovább építés tudománya.
在Gyula Hajnóczi诞辰一百周年之际，我们纪念这位建筑师、考古学家、教师、作家、科学家，以及在会议框架内纪念他和我们的同事。这一次，为了纪念这位建筑史老师和我们系里的同事，我们从他职业生涯开始的时候，从生活和政权更迭的时代开始介绍他的老师。Hajnóczi的专业，即选择古建筑的历史，从他的实践开始就有了明确的方向。除了建筑学的证书外，他很快获得了考古学的文凭，然后获得了科学头衔和专业成果。作为一名教师，他在完善的原则的基础上，以各种方式向学生传达了建筑师职业的入门知识、建筑制图和职业历史。他遵循了建筑勘测、技术制图和图形制作的各个阶段。他关于古代建筑的讲座——史前亚洲、埃及、希腊、罗马——总是按照一个精心设计的系统、逻辑结构和令人愉快的形式进行。他的格言是，建筑是一门连续建筑的科学。Hajnóczi Gyula sz letsamssamnek századik évfordulójára konferencia keretsamen emlsamkez nk az építészre，一个r，一个tanárra，一个szakíróra，一个tudósra，我让az emberre，一个kollégára。Ezúttal az építészettörténet tanárára, a tanszsametzki munkatársra emlsametzve felvázoljuk az tanárainak sorát pályakezdésének idejéből, a sor sametzrendszerfordító időkből。Szaktudománya, az ókori építészettörténet választása határozott irányt vett már működése elej宇航。Építészmérnöki oklevele mellmellehamar megszerezte和régészdiplomát、tudományos címeket和szakírói eredmsamuyeket。Oktatokent az epitesz szakma elejet, az epiteszeti rajztudast es一szakmatortenetet kidolgozott elvek alapjan es valtozatosan kozvetitette一hallgatok fele, az epite szeti felmeres,一个szerkesztes es rajzi kidolgozas lepcső我szerint。Az ókori építészetről szóló - elyoÁzsia，埃及，Hellasz, Róma - előadásai mindig egy kidolgozott rendszer szerint, logikus szerkezeten samujezetz formában hangzottak el。Alapelve volt, hogy az építészet a tovább építés tudománya。
{"title":"Gyula Hajnóczi, the Instructor and Teacher","authors":"Gyula Istvánfi","doi":"10.1556/096.2020.014","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/096.2020.014","url":null,"abstract":"On the centenary of Gyula Hajnóczi’s birth, we commemorate the architect, the archaeologist, the teacher, the writer, the scientist, as well as the man and our colleague in the framework of a conference. This time, in memory of the teacher of architecture history and our colleague at the department, his teachers are introduced from the time of the start of his career, from life and regime changing times. Hajnóczi’s specialization, i.e. choosing the history of ancient architecture, took a definite direction from the very beginning of his practice. In addition to his certification in architecture, he soon obtained his diploma in archaeology, then achieved scientific titles and professional results. As an instructor, he conveyed the introductory knowledge of the architect profession, architectural drawing, and the history of the profession to the students on the basis of well-developed principles, performed in various ways. He followed the stages of architectural survey, technical drawing and graphic elaboration. His lectures on ancient architecture – Prehistoric Asia, Egypt, Hellas, Rome – were always performed according to an elaborated system, in a logical structure and always in an enjoyable form. His maxim was that architecture was the science of continuous building.Hajnóczi Gyula születésének századik évfordulójára konferencia keretében emlékezünk az építészre, a régészre, a tanárra, a szakíróra, a tudósra, illetve az emberre, a kollégára. Ezúttal az építészettörténet tanárára, a tanszéki munkatársra emlékezve felvázoljuk az ő tanárainak sorát pályakezdésének idejéből, a sors és rendszerfordító időkből. Szaktudománya, az ókori építészettörténet választása határozott irányt vett már működése elején. Építészmérnöki oklevele mellé hamar megszerezte a régészdiplomát, a tudományos címeket és a szakírói eredményeket. Oktatóként az építész szakma elejét, az építészeti rajztudást és a szakmatörténetet kidolgozott elvek alapján és változatosan közvetítette a hallgatók felé, az építé szeti felmérés, a szerkesztés és a rajzi kidolgozás lépcsői szerint. Az ókori építészetről szóló – Elő Ázsia, Egyiptom, Hellasz, Róma – előadásai mindig egy kidolgozott rendszer szerint, logikus szerkezetben és mindig élvezhető formában hangzottak el. Alapelve volt, hogy az építészet a tovább építés tudománya.","PeriodicalId":40047,"journal":{"name":"Epites-Epiteszettudomany","volume":"1 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2020-10-14","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"67649543","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
When are we somewhere and when are we not? When is it “here”, when is “now” and when is it not? In everyday life, this question can usually have a clear answer. But we all know the state of mind – if not from elsewhere, then from school – when we are physically present somewhere, but in fact our minds are elsewhere we are in a completely different place in spirit, being busy with something else. We can barely remember what happened in the classroom, later we are left with only what caught our attention at that time, what we were really busy with at the time. One might think that in architecture it may not even be worth addressing this issue, the situation seems so clear: here is a definite place with specific geometric features and history, shaped and formed by the mysterious “genius loci”, and now is our age, the present in which we live. According to the common opinion today, good architecture expresses its own age and its own time, catching the spirit of the place. However, it is enough to think only of the Gothic cathedrals to see the very partial validity of this view. In cathedrals, the purpose of the now and here is exactly to serve, display, illustrate the time and place of the not-now and not-here.Mikor vagyunk valahol, és mikor nem? Mikor van itt, mikor van most és mikor nem? A mindennapi életben e kérdésre általában egyértelműen válaszolunk. De mindnyájan ismerjük azt a lelkiállapotot – ha máshonnan nem, hát az iskolából –, amikor fizikailag valahol vagyunk, de valójában egészen máson jár az eszünk, lélekben egészen máshol vagyunk, mással vagyunk elfoglalva. Alig emlékszünk arra, hogy mi történt ott akkor az órán, később csak az marad meg bennünk, ami akkor figyelmünket lekötötte, ami akkor valójában foglalkoztatott. Azt gondolhatnánk, hogy az építészetben talán nem is érdemes foglalkozni ezzel a kérdéssel, olyan egyértelműnek látszik a helyzet: az itt, egy meghatározott hely sajátos geometriai tulajdonságokkal és történelemmel, amelyet a titokzatos „genius loci” alakít, formál, a most pedig a mi korunk, a jelen, amelyben élünk. Mai általánosan elterjedt vélekedésünk szerint a jó építészet a hely szellemét megérezve saját korát, saját idejét fejezi ki. Elég azonban csupán a gótikus katedrálisokra gondolnunk ahhoz, hogy belássuk e vélekedés nagyon is részleges érvényességét. A katedrálisokban a most és itt célja éppenséggel a nem most és a nem itt idejének és helyének szolgálata, megjelenítése, szemléltetése.
我们什么时候在某地，什么时候不在某地?什么时候是“这里”，什么时候是“现在”，什么时候不是?在日常生活中，这个问题通常可以有一个明确的答案。但我们都知道这种精神状态——如果不是从其他地方，那么从学校——当我们的身体出现在某个地方，但实际上我们的思想在其他地方，我们在精神上处于一个完全不同的地方，忙于其他事情。我们几乎不记得在教室里发生了什么，后来我们只留下了当时引起我们注意的东西，当时我们真正忙的东西。有人可能会认为，在建筑中，甚至不值得解决这个问题，情况似乎很清楚:这里是一个明确的地方，具有特定的几何特征和历史，由神秘的“天才轨迹”塑造和形成，现在是我们的时代，我们生活的现在。根据今天的普遍观点，好的建筑表达了自己的时代和时代，抓住了这个地方的精神。然而，只要想想哥特式教堂就足以看出这种观点的部分正确性。在大教堂里，“现在”和“这里”的目的就是服务、展示、说明“不是现在”和“不是在这里”的时间和地点。Mikor vagyunk valahol, sams Mikor nem?Mikor van itt, Mikor van most samis Mikor nem?一个mindeni - assi - assi - assi - assi - assre - általában egyértelműen válaszolunk。De mindnyajan ismerjuk azt lelkiallapotot - ha mashonnan nem,帽子az iskolabol, amikor fizikailag valahol vagyunk, De valojaban egeszen mason jar az eszunk, lelekben egeszen mashol vagyunk, massal vagyunk elfoglalva。Alig emlsamksz nk arra, hogy mi történt ott akkor az órán, később csak az marad meg benn nk, ami akkor figyelm nket lekötötte, ami akkor valójában foglalkoztatott。Azt gondolhatnank, hogy az epiteszetben talan nem是erdem那样预言正发党胜利foglalkozni ezzel kerdessel, olyan egyertelmű山峡latszik helyzet: az itt公司egy meghatarozott他sajatos geometriai tulajdonsagokkal es tortenelemmel, amelyet一titokzatos alakit“守护神”,正式的,大多数pedig mi korunk, jelen, amelyben elunk。Mai általánosan elterjedt vsamlekedss nk szerint a jó építészet a helely szellemcade megacrezve saját korát, saját idejjcade fejeziki。Eleg azonban csupan一gotikus katedralisokra gondolnunk ahhoz, hogy belassuk e velekedes nagyon是reszleges ervenyesseget。一katedralisokban大多数es itt celja eppenseggel nem大部分es nem itt idejenek es helyenek szolgalata, megjelenitese szemleltetese。
{"title":"Distance and Presence","authors":"Béla Pazár","doi":"10.1556/096.2020.015","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/096.2020.015","url":null,"abstract":"When are we somewhere and when are we not? When is it “here”, when is “now” and when is it not? In everyday life, this question can usually have a clear answer. But we all know the state of mind – if not from elsewhere, then from school – when we are physically present somewhere, but in fact our minds are elsewhere we are in a completely different place in spirit, being busy with something else. We can barely remember what happened in the classroom, later we are left with only what caught our attention at that time, what we were really busy with at the time. One might think that in architecture it may not even be worth addressing this issue, the situation seems so clear: here is a definite place with specific geometric features and history, shaped and formed by the mysterious “genius loci”, and now is our age, the present in which we live. According to the common opinion today, good architecture expresses its own age and its own time, catching the spirit of the place. However, it is enough to think only of the Gothic cathedrals to see the very partial validity of this view. In cathedrals, the purpose of the now and here is exactly to serve, display, illustrate the time and place of the not-now and not-here.Mikor vagyunk valahol, és mikor nem? Mikor van itt, mikor van most és mikor nem? A mindennapi életben e kérdésre általában egyértelműen válaszolunk. De mindnyájan ismerjük azt a lelkiállapotot – ha máshonnan nem, hát az iskolából –, amikor fizikailag valahol vagyunk, de valójában egészen máson jár az eszünk, lélekben egészen máshol vagyunk, mással vagyunk elfoglalva. Alig emlékszünk arra, hogy mi történt ott akkor az órán, később csak az marad meg bennünk, ami akkor figyelmünket lekötötte, ami akkor valójában foglalkoztatott. Azt gondolhatnánk, hogy az építészetben talán nem is érdemes foglalkozni ezzel a kérdéssel, olyan egyértelműnek látszik a helyzet: az itt, egy meghatározott hely sajátos geometriai tulajdonságokkal és történelemmel, amelyet a titokzatos „genius loci” alakít, formál, a most pedig a mi korunk, a jelen, amelyben élünk. Mai általánosan elterjedt vélekedésünk szerint a jó építészet a hely szellemét megérezve saját korát, saját idejét fejezi ki. Elég azonban csupán a gótikus katedrálisokra gondolnunk ahhoz, hogy belássuk e vélekedés nagyon is részleges érvényességét. A katedrálisokban a most és itt célja éppenséggel a nem most és a nem itt idejének és helyének szolgálata, megjelenítése, szemléltetése.","PeriodicalId":40047,"journal":{"name":"Epites-Epiteszettudomany","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2020-10-13","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"48267513","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A Szerző Vámossy Ferenc munkatársaként 2000 óta segítette az Építés – Építészettudomány folyóirat megjelenését. E rövid visszatekintésben a közös munka állomásai, az idősödő professzor módszerei és hatása szerepelnek, hogyan segítette részletes tanácsaival, módszertani javaslataival a fiatalabb szerzőket, hogyan gondoskodott a lap tudományos színvonaláról. A folyóirat érdekében 60 éven át végzett, kimagasló munkáját 2017-ben zárta le egy magyar és angol nyelven megjelent, összefoglaló, visszaemlékező tanulmánnyal.Summary. As a colleague of Ferenc Vámossy, the author has been helping to publish the journal Építés – Építészettudomány since 2000. This brief review includes the stages of the joint work, the methods and impact of the elderly professor, how he helped the younger authors with his detailed advice and methodological suggestions, and how he ensured the scientific quality of the journal. He concluded his outstanding work for 60 years in the interest of the journal in 2017 with a summary, reminiscent study published in Hungarian and English.
{"title":"Vámossy Ferenc, az Építés – Építészettudomány folyóirat szerkesztője","authors":"Gyetvainé Balogh Ágnes","doi":"10.1556/096.2020.013","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/096.2020.013","url":null,"abstract":"A Szerző Vámossy Ferenc munkatársaként 2000 óta segítette az Építés – Építészettudomány folyóirat megjelenését. E rövid visszatekintésben a közös munka állomásai, az idősödő professzor módszerei és hatása szerepelnek, hogyan segítette részletes tanácsaival, módszertani javaslataival a fiatalabb szerzőket, hogyan gondoskodott a lap tudományos színvonaláról. A folyóirat érdekében 60 éven át végzett, kimagasló munkáját 2017-ben zárta le egy magyar és angol nyelven megjelent, összefoglaló, visszaemlékező tanulmánnyal.Summary. As a colleague of Ferenc Vámossy, the author has been helping to publish the journal Építés – Építészettudomány since 2000. This brief review includes the stages of the joint work, the methods and impact of the elderly professor, how he helped the younger authors with his detailed advice and methodological suggestions, and how he ensured the scientific quality of the journal. He concluded his outstanding work for 60 years in the interest of the journal in 2017 with a summary, reminiscent study published in Hungarian and English.","PeriodicalId":40047,"journal":{"name":"Epites-Epiteszettudomany","volume":"1 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2020-09-22","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"67649518","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
After the Second World War, Hungary adopted the so-called Soviet model, which gave rise to significant changes in the state organisation. “Centralisation” and “democratic centralism” are the keywords which described the operation of government and local bodies in the four decades between 1945 and 1990.Through the change of the townscape of one settlement, this study throws light on how the change in administrative status and the centrally determined settlement policy affected urban development in Hungary, similarly to other former socialist states.Our highlighted example is Berettyóújfalu, whose administrative status changed from period to period in its 19–20th century history. Today, Berettyóújfalu’s townscape is basically determined by three architectural periods: the era of the Austro–Hungarian Monarchy (1867–1918), the period between the two world wars (1918–1944) and the age of state socialism (1949–1989). Out of these periods, the third one was the most significant, as the most important interventions into the townscape occurred at that time.It seems that in Berettyóújfalu, the appearance of urban buildings has not been brought about by economic forces, but expressly by the change in the settlement’s administrative status. It was this change that influenced the town’s architectural character, which consists of two components: the official buildings and the residential building stock.In the era of socialism, the construction of housing estates also falls into the category of public developments, as after the Second World War, the system of state organisation changed fundamentally. Local governments ceased to exist, their role was taken over by hierarchical councils. Consequently, urban policy and urban construction became central duties according to the socialist state concept.The centrally developed industry and the resulting increase in the population was served by building housing blocks with system-building technology. These panel apartment blocks occupied the urban fabric that had been an integral part of the former townscape.In this way, this changed townscape could become a kind of architectural reader on Central and Eastern European history and urban development of the 19–20th centuries.Összefoglaló. A második világháború után Magyarország átvette az úgynevezett szovjet modellt, amely jelentős változásokhoz vezetett az államszervezetben. A „központosítás” és a „demokratikus centralizmus” azok a kulcsszavak, amelyek az állami szervek, s mellettük a helyi szervek működését jellemezték az 1945 és 1990 közötti négy évtizedben.Jelen tanulmány egy település városképének változásán keresztül arra világít rá, hogy Magyarországon – hasonlóan a többi volt szocialista államhoz – miként hatott a közigazgatási státus változása és a központilag meghatározott településpolitika a városépítészetre.A mai Berettyóújfalu településképét alapvetően három építési periódus határozza meg: az Osztrák– Magyar Monarchia kora (1867–1918), a két világháború közö
第二次世界大战后，匈牙利采用了所谓的苏联模式，这导致了国家组织的重大变化。“中央集权”和“民主集中制”是描述1945年至1990年四十年来政府和地方机构运作的关键词。通过一个聚落的城镇景观变化，本研究揭示了行政地位的变化和中央决定的聚落政策如何影响匈牙利的城市发展，类似于其他前社会主义国家。我们突出显示的例子是Berettyóújfalu，它的管理地位在19 - 20世纪的历史中不断变化。今天，Berettyóújfalu的城市景观基本上由三个建筑时期决定:奥匈帝国君主制时代(1867-1918)，两次世界大战之间的时期(1918-1944)和国家社会主义时代(1949-1989)。在这些时期中，第三个时期是最重要的，因为对城市景观最重要的干预发生在那个时期。似乎在Berettyóújfalu中，城市建筑的出现并不是由经济力量带来的，而是由聚落行政地位的变化所带来的。正是这种变化影响了城镇的建筑特征，它由两部分组成:官方建筑和住宅建筑。在社会主义时代，住宅小区建设也属于公共建设的范畴，因为第二次世界大战后，国家组织体制发生了根本性的变化。地方政府不复存在，它们的角色被等级委员会所取代。因此，根据社会主义国家观念，城市政策和城市建设成为中心任务。中央发展的工业和由此产生的人口增长是由用系统建设技术建造的住宅区服务的。这些面板公寓大楼占据了城市结构，这是以前城市景观的一个组成部分。通过这种方式，这个变化的城市景观可以成为中欧和东欧历史和19 - 20世纪城市发展的一种建筑读物centuries.Összefoglaló。一个második világháború után Magyarország átvette az úgynevezett szovjet模型，即jelentős változásokhoz vezetett az államszervezetben。1 . " központosítás "和"民主的中央"、"阿梅利耶兹állami szervek "、"阿梅利耶兹 "和" jellemeztsamk "、" jellemezzsamk "、" jellemezsamk "、" jellemezsamk "、" jellemezsamk . 1945年、1990年、közötti . nzsamizedben。Jelen tanulmany egy telepules varoskepenek valtozasan keresztul arra vilagit ra, hogy Magyarorszagon——hasonloan tobbi volt szocialista allamhoz——mikent hatott kozigazgatasi状态valtozasa es一kozpontilag meghatarozott telepulespolitika varosepiteszetre。A mai Berettyóújfalu teleep) alapvetően három építési periódus határozza meg: az Osztrák - Magyar Monarchia kora (1867-1918)， A k (1918-1944)， A (1949-1989)。Ezek közül a legmarkánsabb a harmadik, ugyanis ekkor történtek a legjelentősebb beavatkozások a telepepen 。E korszakokat as a mai városképet tekintve úgy tűnik, hogy a városias letek megjelensamse Berettyóújfaluban nem a gazdasági erek hozadsamka volt, hanem kifejezetzetten a közigazgatási helyzetsamnek megváltozásáé。Ez befolyásolta igazán a mai építészeti karaktert, amelynek ksamat összetevője van: egyrsamat a hivatali, másrészt a lakóépület-állomány。Az államszocializmusban a lakótelepek építése是középítkezések körébe esik, miután a második világháború után alapvetően megváltozott Az államszervezet rendszere。Az önkormányzatok megszűntek, hely ket a hierarchikusan működő tanácsok vett át。Ennek velejárója volt, hogy a teleep 1 / 3 samspolitika, 1 / városépítés központi feladatt 2 / 2 vált a szocialista államfelfogásnak megfelelően。一个központilag meghatározott módon telepített ipart，一个hozz kapcsolódó lakosságnövekedést házgyári lakások felépítésével szolgálták ki。Ezek a panes lakóházak和városszövetet foglalták，即Ezek a panes，分别是:Ezek a panes lakóházak和Ezek a panes，分别是:Ezek a panes lakóházak和Ezek a panes módján。Ilyen módon ez a megváltozott teleep - )Század közép-kelet-európai történelmének 192.168.városépítészetének。
{"title":"Changes in Administrative Status and Urban Built Forms of the Town Centre of Berettyóújfalu After the Second World War","authors":"Zoltán Megyeri-Pálffi, Katalin Marótzy","doi":"10.1556/096.2020.006","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/096.2020.006","url":null,"abstract":"After the Second World War, Hungary adopted the so-called Soviet model, which gave rise to significant changes in the state organisation. “Centralisation” and “democratic centralism” are the keywords which described the operation of government and local bodies in the four decades between 1945 and 1990.Through the change of the townscape of one settlement, this study throws light on how the change in administrative status and the centrally determined settlement policy affected urban development in Hungary, similarly to other former socialist states.Our highlighted example is Berettyóújfalu, whose administrative status changed from period to period in its 19–20th century history. Today, Berettyóújfalu’s townscape is basically determined by three architectural periods: the era of the Austro–Hungarian Monarchy (1867–1918), the period between the two world wars (1918–1944) and the age of state socialism (1949–1989). Out of these periods, the third one was the most significant, as the most important interventions into the townscape occurred at that time.It seems that in Berettyóújfalu, the appearance of urban buildings has not been brought about by economic forces, but expressly by the change in the settlement’s administrative status. It was this change that influenced the town’s architectural character, which consists of two components: the official buildings and the residential building stock.In the era of socialism, the construction of housing estates also falls into the category of public developments, as after the Second World War, the system of state organisation changed fundamentally. Local governments ceased to exist, their role was taken over by hierarchical councils. Consequently, urban policy and urban construction became central duties according to the socialist state concept.The centrally developed industry and the resulting increase in the population was served by building housing blocks with system-building technology. These panel apartment blocks occupied the urban fabric that had been an integral part of the former townscape.In this way, this changed townscape could become a kind of architectural reader on Central and Eastern European history and urban development of the 19–20th centuries.Összefoglaló. A második világháború után Magyarország átvette az úgynevezett szovjet modellt, amely jelentős változásokhoz vezetett az államszervezetben. A „központosítás” és a „demokratikus centralizmus” azok a kulcsszavak, amelyek az állami szervek, s mellettük a helyi szervek működését jellemezték az 1945 és 1990 közötti négy évtizedben.Jelen tanulmány egy település városképének változásán keresztül arra világít rá, hogy Magyarországon – hasonlóan a többi volt szocialista államhoz – miként hatott a közigazgatási státus változása és a központilag meghatározott településpolitika a városépítészetre.A mai Berettyóújfalu településképét alapvetően három építési periódus határozza meg: az Osztrák– Magyar Monarchia kora (1867–1918), a két világháború közö","PeriodicalId":40047,"journal":{"name":"Epites-Epiteszettudomany","volume":"48 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2020-09-22","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"67649252","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
京公网安备 11010802042870号
京ICP备2023020795号-1
扫码关注我们
求助内容：
应助结果提醒方式：