A 21. század kihívásainak egyik központi eleme a fenntarthatóság. A gazdasági, a társadalmi, a pénzügyi és a környezeti fenntarthatóság is alapjaiban határozza meg a gazdasági rendszer működését, amiből adódóan az új jövőképek által irányított felzárkózásokat már csak a fenntarthatósági gondolat köré lehet szervezni. A fenntarthatóság terén zajló gondolati forradalom a jegybankokat is elérte, a Magyar Nemzeti Bank pedig az egyik első olyan jegybank volt, amely érdemi lépéseket tett a környezeti fenntarthatósági szempontok integrálására a bankrendszer szabályozási keretei, a tartalékkezelés, a monetáris politika, a fedezetkezelés, valamint az adatközzététel tekintetében is. Az MNB stratégiai dokumentumaiban rögzítette, hogy küldetésének tekinti az aktív részvételt az alacsony karbonkibocsátású gazdaságba való átmenetben.
{"title":"A gazdasági, a társadalmi, a pénzügyi és a környezeti fenntarthatósági szempontok megjelenése a Magyar Nemzeti Bank gyakorlatában","authors":"György Matolcsy","doi":"10.35551/psz_2022_3_1","DOIUrl":"https://doi.org/10.35551/psz_2022_3_1","url":null,"abstract":"A 21. század kihívásainak egyik központi eleme a fenntarthatóság. A gazdasági, a társadalmi, a pénzügyi és a környezeti fenntarthatóság is alapjaiban határozza meg a gazdasági rendszer működését, amiből adódóan az új jövőképek által irányított felzárkózásokat már csak a fenntarthatósági gondolat köré lehet szervezni. A fenntarthatóság terén zajló gondolati forradalom a jegybankokat is elérte, a Magyar Nemzeti Bank pedig az egyik első olyan jegybank volt, amely érdemi lépéseket tett a környezeti fenntarthatósági szempontok integrálására a bankrendszer szabályozási keretei, a tartalékkezelés, a monetáris politika, a fedezetkezelés, valamint az adatközzététel tekintetében is. Az MNB stratégiai dokumentumaiban rögzítette, hogy küldetésének tekinti az aktív részvételt az alacsony karbonkibocsátású gazdaságba való átmenetben.","PeriodicalId":42979,"journal":{"name":"Public Finance Quarterly-Hungary","volume":"1 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.5,"publicationDate":"2022-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"69886915","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A coaching mára jól kiforrott módszertanával, a jelenkor társadalmi igényeihez igazodó lehetőségeivel úgy tud hatásos támogatást nyújtani – egyéneknek, csoportoknak és még szélesebb köröknek is – problémáink megoldásához az élet szinte minden területén, hogy közben számos „járulékos” előnyt is hordoz. Egy megfelelően végigvitt coachingfolyamat minden esetben az önismeret mélyítésével is jár, amely az életünk minőségét leginkább befolyásoló tényezők kulcseleme. Tulajdonképpen egy élethosszig tartó folyamat, amelyen az utolsó pillanatig dolgozhatunk. Szintén fontos tényező, hogy a folyamat képes „önjáróvá” válni, vagyis a támogatott személy, csoport stb. idővel elsajátítja a coaching filozófiáját, szemléletmódját és mindazon ismereteket, amelyek képessé teszik arra, hogy később önállóan is sikeresen alkalmazza a módszert, valamint az abban megismert és begyakorolt eszközöket. Mindezek bemutatására törekszem, kiemelt figyelmet szentelve a coaching eszmerendszerének több nézőpontból történő, történelmi mérföldköveket bemutató átadására, hatásmechanizmusának szemléltetésére, az összefüggésekből levonható következtetések megalkotására, valamint a jövő kihívásaira. Jelen tanulmány további célja, hogy rávilágítson a coaching vezetőkön keresztül történő, a szervezetek belső kontrollrendszerének működtetését támogató lehetőségeire is.
{"title":"A coaching szerepe a magyar gazdaságfejlesztésben – különös tekintettel a vezetésfejlesztésre és a belső ellenőrzésre","authors":"István Kunos","doi":"10.35551/psz_2022_k_1_3","DOIUrl":"https://doi.org/10.35551/psz_2022_k_1_3","url":null,"abstract":"A coaching mára jól kiforrott módszertanával, a jelenkor társadalmi igényeihez igazodó lehetőségeivel úgy tud hatásos támogatást nyújtani – egyéneknek, csoportoknak és még szélesebb köröknek is – problémáink megoldásához az élet szinte minden területén, hogy közben számos „járulékos” előnyt is hordoz. Egy megfelelően végigvitt coachingfolyamat minden esetben az önismeret mélyítésével is jár, amely az életünk minőségét leginkább befolyásoló tényezők kulcseleme. Tulajdonképpen egy élethosszig tartó folyamat, amelyen az utolsó pillanatig dolgozhatunk. Szintén fontos tényező, hogy a folyamat képes „önjáróvá” válni, vagyis a támogatott személy, csoport stb. idővel elsajátítja a coaching filozófiáját, szemléletmódját és mindazon ismereteket, amelyek képessé teszik arra, hogy később önállóan is sikeresen alkalmazza a módszert, valamint az abban megismert és begyakorolt eszközöket. Mindezek bemutatására törekszem, kiemelt figyelmet szentelve a coaching eszmerendszerének több nézőpontból történő, történelmi mérföldköveket bemutató átadására, hatásmechanizmusának szemléltetésére, az összefüggésekből levonható következtetések megalkotására, valamint a jövő kihívásaira. Jelen tanulmány további célja, hogy rávilágítson a coaching vezetőkön keresztül történő, a szervezetek belső kontrollrendszerének működtetését támogató lehetőségeire is.","PeriodicalId":42979,"journal":{"name":"Public Finance Quarterly-Hungary","volume":"12 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.5,"publicationDate":"2022-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"69887329","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
The large asset purchase programs following the 2008 crisis led to a significant expansion of money aggregates, which led to an appreciation of the relationship between inflation and money supply. In this study, I analysed the changes in monetary aggregates caused by quantitative easing, the framework for the implementation of monetary policy with ample reserves and their impact on price levels using a vector autoregressive (VAR) model between 2007 and 2022 based on data for the United States. The study includes the pandemic after 2020, however, due to the limited length of time available and the uncertainty of the effects, the focus of the study is on pre-pandemic processes. Inflation fears caused by the significant expansion of the money supply during the period were not substantiated due to the increase of excess reserves, the changing monetary policy operational framework and negative output gap. According to the model monetary aggregate shocks are built into inflation expectations, changes in the money aggregates caused by asset purchases help the central bank to reach its medium-term inflation target.
{"title":"The Relationship Between Asset Purchases, Monetary Aggregates, and Inflation Between 2007 and 2022 – an Example of the Federal Reserve","authors":"M. Csiki","doi":"10.35551/pfq_2022_2_6","DOIUrl":"https://doi.org/10.35551/pfq_2022_2_6","url":null,"abstract":"The large asset purchase programs following the 2008 crisis led to a significant expansion of money aggregates, which led to an appreciation of the relationship between inflation and money supply. In this study, I analysed the changes in monetary aggregates caused by quantitative easing, the framework for the implementation of monetary policy with ample reserves and their impact on price levels using a vector autoregressive (VAR) model between 2007 and 2022 based on data for the United States. The study includes the pandemic after 2020, however, due to the limited length of time available and the uncertainty of the effects, the focus of the study is on pre-pandemic processes. Inflation fears caused by the significant expansion of the money supply during the period were not substantiated due to the increase of excess reserves, the changing monetary policy operational framework and negative output gap. According to the model monetary aggregate shocks are built into inflation expectations, changes in the money aggregates caused by asset purchases help the central bank to reach its medium-term inflation target.","PeriodicalId":42979,"journal":{"name":"Public Finance Quarterly-Hungary","volume":"1 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.5,"publicationDate":"2022-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"69882605","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Hazánk fenntartható növekedéséhez és felzárkózásához nélkülözhetetlen a versenyképesség további erősítése. A Magyar Nemzeti Bank szerint egy gazdaság akkor versenyképes, ha a rendelkezésére álló erőforrásait optimálisan hasznosítja a lehető legmagasabb szintű, de még fenntartható jólét elérése érdekében. Magyarországon az elmúlt évtizedben kialakultak a versenyképességi fordulathoz szükséges makrogazdasági feltételek, melyek a koronavírus-járvány gazdasági hatásának kezeléséhez is stabil alapot jelentettek. Az MNB Versenyképességi jelentésének rangsorában hazánk a 18. helyen végzett az Európai Unió 27 országa között 2021-ben. Az eredmény azt mutatja, hogy a fenntartható felzárkózás, valamint a közepes fejlettség csapdájának elkerülése érdekében nélkülözhetetlen a versenyképesség további erősítése és a növekedési tartalékok hatékony felszabadítása, elsősorban a minőségi humán tőke, továbbá a gazdaság digitális és zöld átállása területén.
{"title":"Teljes versenyképességi fordulat szükséges a fenntartható felzárkózáshoz","authors":"Gergely Baksay, Á. Nagy","doi":"10.35551/psz_2022_2_1","DOIUrl":"https://doi.org/10.35551/psz_2022_2_1","url":null,"abstract":"Hazánk fenntartható növekedéséhez és felzárkózásához nélkülözhetetlen a versenyképesség további erősítése. A Magyar Nemzeti Bank szerint egy gazdaság akkor versenyképes, ha a rendelkezésére álló erőforrásait optimálisan hasznosítja a lehető legmagasabb szintű, de még fenntartható jólét elérése érdekében. Magyarországon az elmúlt évtizedben kialakultak a versenyképességi fordulathoz szükséges makrogazdasági feltételek, melyek a koronavírus-járvány gazdasági hatásának kezeléséhez is stabil alapot jelentettek. Az MNB Versenyképességi jelentésének rangsorában hazánk a 18. helyen végzett az Európai Unió 27 országa között 2021-ben. Az eredmény azt mutatja, hogy a fenntartható felzárkózás, valamint a közepes fejlettség csapdájának elkerülése érdekében nélkülözhetetlen a versenyképesség további erősítése és a növekedési tartalékok hatékony felszabadítása, elsősorban a minőségi humán tőke, továbbá a gazdaság digitális és zöld átállása területén.","PeriodicalId":42979,"journal":{"name":"Public Finance Quarterly-Hungary","volume":"1 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.5,"publicationDate":"2022-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"69886139","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Tanulmányunkban a 18–25 év közötti korosztály hitelekhez való hozzáállását vizsgáltuk két (2013 és 2020) nem reprezentatív felmérés eredményei alapján. A mintában szereplők száma mindkét esetben meghaladta a 1740 főt. Mindkét kérdőív hat blokkból állt, zárt és nyitott kérdéseket, valamint Likert-skálákat tartalmazott. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a fiatal felnőttek hitelekhez való hozzáállása alapvetően negatív, ha tehetik, kerülik a hitelfelvételt. A két felmérés között eltelt időszakban a hitelek szélsőséges elutasítottsága mérséklődött. A megkérdezettek hitelfelvételi gyakorlata (a megvalósított hitelcél) tekintetében a pénzügyi kultúra szempontjából is megfelelő, a jövőbe történő befektetésnek is értékelhető. A jövőre vonatkozó várakozásnak jelentős szerepe van a hiteltermék utólagos értékelésekor. A hitelezés intézményének javuló megítélésében jelentős szerepet játszott a két vizsgált időszak között kibontakozó, újradefiniált fogyasztóbarát hitelezési környezet, valamint a támogatási programok hitelintézeti szektoron keresztül történő megvalósítása. A lakosság kockázatkerülő magatartása csapdahelyzetként jelentkezik hitelezés szempontjából.
{"title":"A fiatal felnőttek és a hitelek (kockázatkerülési csapda)","authors":"Dániel Béres, Katalin Huzdik","doi":"10.35551/psz_2022_1_2","DOIUrl":"https://doi.org/10.35551/psz_2022_1_2","url":null,"abstract":"Tanulmányunkban a 18–25 év közötti korosztály hitelekhez való hozzáállását vizsgáltuk két (2013 és 2020) nem reprezentatív felmérés eredményei alapján. A mintában szereplők száma mindkét esetben meghaladta a 1740 főt. Mindkét kérdőív hat blokkból állt, zárt és nyitott kérdéseket, valamint Likert-skálákat tartalmazott. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a fiatal felnőttek hitelekhez való hozzáállása alapvetően negatív, ha tehetik, kerülik a hitelfelvételt. A két felmérés között eltelt időszakban a hitelek szélsőséges elutasítottsága mérséklődött. A megkérdezettek hitelfelvételi gyakorlata (a megvalósított hitelcél) tekintetében a pénzügyi kultúra szempontjából is megfelelő, a jövőbe történő befektetésnek is értékelhető. A jövőre vonatkozó várakozásnak jelentős szerepe van a hiteltermék utólagos értékelésekor. A hitelezés intézményének javuló megítélésében jelentős szerepet játszott a két vizsgált időszak között kibontakozó, újradefiniált fogyasztóbarát hitelezési környezet, valamint a támogatási programok hitelintézeti szektoron keresztül történő megvalósítása. A lakosság kockázatkerülő magatartása csapdahelyzetként jelentkezik hitelezés szempontjából.","PeriodicalId":42979,"journal":{"name":"Public Finance Quarterly-Hungary","volume":"1 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.5,"publicationDate":"2022-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"69886181","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A digitális jegybankpénzre vonatkozó első elgondolás tíz éve született meg, napjainkra a pénzügyek terén a leggyakrabban tárgyalt kérdések egyikévé vált. Jelenleg mintegy száz központi bank kutatja és vizsgálja a digitális jegybankpénz (DJBP) koncepcióját és megvalósításának a lehetőségeit. E központi bankoknak több mint fele eljutott a fejlesztés szakaszához, sőt egyesek már kísérleteket is végeznek. A megnövekedett érdeklődés és erőfeszítés azonban még nem vezetett a bevezetések növekvő számához, hiszen eddig csak a Bahama-szigetek (Sand Dollar), a kelet-karibi valutaunió tagállamai (DCash) és Nigéria (eNaira) vezetett be DJBP-t. A többi ország jelenleg még az egyik előkészületi szakaszban van. A jelen cikk áttekinti a pénz digitalizációjának történetét, ismerteti a DJBP kibocsátásának különböző indítékait, valamint a DJPB bevezetésének különböző kihívásait. Ezt követően bemutatja a digitális euró és a svéd digitális korona bevezetésének eddigi előkészítését. Végül összegzi, hogy hazánkban milyen stratégia követése javasolható a DJBP kapcsán.
{"title":"A digitális jegybankpénz kibocsátásának indítékai, bevezetésének kihívásai","authors":"Elemér Terták, L. Kovács","doi":"10.35551/psz_2022_4_1","DOIUrl":"https://doi.org/10.35551/psz_2022_4_1","url":null,"abstract":"A digitális jegybankpénzre vonatkozó első elgondolás tíz éve született meg, napjainkra a pénzügyek terén a leggyakrabban tárgyalt kérdések egyikévé vált. Jelenleg mintegy száz központi bank kutatja és vizsgálja a digitális jegybankpénz (DJBP) koncepcióját és megvalósításának a lehetőségeit. E központi bankoknak több mint fele eljutott a fejlesztés szakaszához, sőt egyesek már kísérleteket is végeznek. A megnövekedett érdeklődés és erőfeszítés azonban még nem vezetett a bevezetések növekvő számához, hiszen eddig csak a Bahama-szigetek (Sand Dollar), a kelet-karibi valutaunió tagállamai (DCash) és Nigéria (eNaira) vezetett be DJBP-t. A többi ország jelenleg még az egyik előkészületi szakaszban van. A jelen cikk áttekinti a pénz digitalizációjának történetét, ismerteti a DJBP kibocsátásának különböző indítékait, valamint a DJPB bevezetésének különböző kihívásait. Ezt követően bemutatja a digitális euró és a svéd digitális korona bevezetésének eddigi előkészítését. Végül összegzi, hogy hazánkban milyen stratégia követése javasolható a DJBP kapcsán.","PeriodicalId":42979,"journal":{"name":"Public Finance Quarterly-Hungary","volume":"1 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.5,"publicationDate":"2022-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"69886581","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A dolgozat a számvevőszékek által a közigazgatásban végzett ellenőrzéseket veszi górcső alá. Célja a visegrádi csoport (V4) legfőbb ellenőrzési intézményei által végzett tevékenység értékelése az ellenőrzések típusaira összpontosítva (megfelelőségi ellenőrzések, teljesítmény-ellenőrzések, pénzügyi ellenőrzések) 2005 és 2020 közötti időszakban. A felállított hipotézisek tesztelésére a Pearson-féle és a Spearman-féle korrelációs együtthatót használtuk. A tanulmány az elvégzett ellenőrzések száma, az ellenőrzés megállapításai, ajánlásai és az ellenőrzött intézkedéseinek száma közötti kapcsolatot vizsgálja. Szlovákiában és Magyarországon a megfelelőségi ellenőrzések túlsúlyban vannak. A teljesítményellenőrzések aránya ugyanakkor fokozatos növekszik. A legtöbb teljesítményellenőrzést a Csehországban végezték. Az elemzés szignifikáns kapcsolatot talált az elvégzett teljesítményellenőrzések száma és az számvevői ajánlások száma között Lengyelországban és Magyarországon. Lengyelországban és Csehországban emellett szignifikáns kapcsolat áll fenn az elvégzett teljesítményellenőrzések és az ellenőrzési megállapítások száma között.
{"title":"A közigazgatásban végzett ellenőrzési tevékenységek értékelése az ellenőrzési típusokra összpontosítva : A V4 országainak közszférájában alkalmazott gyakorlat","authors":"Lenka Hudáková Stašová","doi":"10.35551/psz_2022_3_8","DOIUrl":"https://doi.org/10.35551/psz_2022_3_8","url":null,"abstract":"A dolgozat a számvevőszékek által a közigazgatásban végzett ellenőrzéseket veszi górcső alá. Célja a visegrádi csoport (V4) legfőbb ellenőrzési intézményei által végzett tevékenység értékelése az ellenőrzések típusaira összpontosítva (megfelelőségi ellenőrzések, teljesítmény-ellenőrzések, pénzügyi ellenőrzések) 2005 és 2020 közötti időszakban. A felállított hipotézisek tesztelésére a Pearson-féle és a Spearman-féle korrelációs együtthatót használtuk. A tanulmány az elvégzett ellenőrzések száma, az ellenőrzés megállapításai, ajánlásai és az ellenőrzött intézkedéseinek száma közötti kapcsolatot vizsgálja. Szlovákiában és Magyarországon a megfelelőségi ellenőrzések túlsúlyban vannak. A teljesítményellenőrzések aránya ugyanakkor fokozatos növekszik. A legtöbb teljesítményellenőrzést a Csehországban végezték. Az elemzés szignifikáns kapcsolatot talált az elvégzett teljesítményellenőrzések száma és az számvevői ajánlások száma között Lengyelországban és Magyarországon. Lengyelországban és Csehországban emellett szignifikáns kapcsolat áll fenn az elvégzett teljesítményellenőrzések és az ellenőrzési megállapítások száma között.","PeriodicalId":42979,"journal":{"name":"Public Finance Quarterly-Hungary","volume":"1 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.5,"publicationDate":"2022-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"69886908","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Ebben az évben került kiadásra a 2009. évi CXXII. törvénynek és a köztulajdonban álló gazdasági társaságok belső kontrollrendszeréről szóló a 339/2019. (XII. 23.) kormányrendeletnek, valamint ennek egységes végrehajtására kiadott Irányelvek (továbbiakban: Irányelvek). A tanulmány első részében részletesen megvilágításra kerül a belső kontrollrendszer egyik súlyponti eleme, a kockázatmenedzsmentrendszer kialakításának elméleti háttere a vonatkozó szabványok, valamint a releváns szakirodalom alapján. Ebből kiderül, hogy a kockázatmenedzsment legfontosabb hozzáadott értéke a különböző szinten meghozott döntések támogatása. Ezért a tanulmány bemutat egy lehetséges megközelítést annak demonstrálására, hogy miként lehet a kockázatmenedzsmentet hatékonyan alkalmazni a stratégiai és projektszintű döntéshozatal támogatására, ha nincs, vagy nem elegendő múltbeli adat áll rendelkezésre. A tanulmány következő részében pedig egy nagyvállalat példáján keresztül foglalkozik a szerző a kockázatmenedzsment-rendszer – Irányelvek alapján történő – bevezetésének tapasztalataival. Részben erre támaszkodva, részben saját sokéves tapasztalatait felhasználva fogalmazza meg a kockázatmenedzsment-rendszer bevezetését támogató és akadályozó tényezőket. Szándéka szerint olyan üzeneteket fogalmaz meg, amelyek segítséget nyújthatnak a gyakorló szakembereknek abban, hogy a kockázatok feltárása, értékelése és kezelése ne egy adminisztrációs feladat legyen. Ehelyett hozzájáruljon ahhoz, hogy az azt alkalmazó szervezet hosszú távon is sikeresen tudjon működni.
{"title":"A döntéshozatal támogatása a kockázatmenedzsment eszközeivel","authors":"István Fekete","doi":"10.35551/psz_2022_k_1_2","DOIUrl":"https://doi.org/10.35551/psz_2022_k_1_2","url":null,"abstract":"Ebben az évben került kiadásra a 2009. évi CXXII. törvénynek és a köztulajdonban álló gazdasági társaságok belső kontrollrendszeréről szóló a 339/2019. (XII. 23.) kormányrendeletnek, valamint ennek egységes végrehajtására kiadott Irányelvek (továbbiakban: Irányelvek). A tanulmány első részében részletesen megvilágításra kerül a belső kontrollrendszer egyik súlyponti eleme, a kockázatmenedzsmentrendszer kialakításának elméleti háttere a vonatkozó szabványok, valamint a releváns szakirodalom alapján. Ebből kiderül, hogy a kockázatmenedzsment legfontosabb hozzáadott értéke a különböző szinten meghozott döntések támogatása. Ezért a tanulmány bemutat egy lehetséges megközelítést annak demonstrálására, hogy miként lehet a kockázatmenedzsmentet hatékonyan alkalmazni a stratégiai és projektszintű döntéshozatal támogatására, ha nincs, vagy nem elegendő múltbeli adat áll rendelkezésre. A tanulmány következő részében pedig egy nagyvállalat példáján keresztül foglalkozik a szerző a kockázatmenedzsment-rendszer – Irányelvek alapján történő – bevezetésének tapasztalataival. Részben erre támaszkodva, részben saját sokéves tapasztalatait felhasználva fogalmazza meg a kockázatmenedzsment-rendszer bevezetését támogató és akadályozó tényezőket. Szándéka szerint olyan üzeneteket fogalmaz meg, amelyek segítséget nyújthatnak a gyakorló szakembereknek abban, hogy a kockázatok feltárása, értékelése és kezelése ne egy adminisztrációs feladat legyen. Ehelyett hozzájáruljon ahhoz, hogy az azt alkalmazó szervezet hosszú távon is sikeresen tudjon működni.","PeriodicalId":42979,"journal":{"name":"Public Finance Quarterly-Hungary","volume":"1 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.5,"publicationDate":"2022-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"69887283","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
The steadily growing global demand for electricity, sustainability expectations, the global Covid epidemic and the Russian-Ukrainian war are also affecting the electricity supply chain. In our study we will focus on the smart grid, the modern smart electricity network of the near future, from a Hungarian perspective, with management approach. Hungary’s newest and most complex smart grid is analysed using the case study method. We investigated the actors of the smart grid and were interested in how the cooperation between the parties was, what learning processes they experienced, and what risks they saw and see now. Our results show that customers and contractors are mutually satisfied; in addition to the numerical benefits, each party also values the learning processes in different areas. The risks identified stem from modern technology, complexity, novel solutions and operational mechanisms, but geopolitical, global economic uncertainties and shortages also have an impact.
{"title":"Lessons Learned from an Operational Smart Grid Through the Example of a Local Government in Hungary","authors":"N. Piricz, Balázs Révész","doi":"10.35551/pfq_2022_3_5","DOIUrl":"https://doi.org/10.35551/pfq_2022_3_5","url":null,"abstract":"The steadily growing global demand for electricity, sustainability expectations, the global Covid epidemic and the Russian-Ukrainian war are also affecting the electricity supply chain. In our study we will focus on the smart grid, the modern smart electricity network of the near future, from a Hungarian perspective, with management approach. Hungary’s newest and most complex smart grid is analysed using the case study method. We investigated the actors of the smart grid and were interested in how the cooperation between the parties was, what learning processes they experienced, and what risks they saw and see now. Our results show that customers and contractors are mutually satisfied; in addition to the numerical benefits, each party also values the learning processes in different areas. The risks identified stem from modern technology, complexity, novel solutions and operational mechanisms, but geopolitical, global economic uncertainties and shortages also have an impact.","PeriodicalId":42979,"journal":{"name":"Public Finance Quarterly-Hungary","volume":"1 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.5,"publicationDate":"2022-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"69883041","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Sustainability is at the heart of the challenges in the 21st century. Economic, social, financial and environmental sustainability also fundamentally determine the functioning of the economic system, which means that the convergence process, guided by new visions, can only be organised around the idea of sustainability. The revolution in thinking on sustainability has also reached the community of central banks, and the National Bank of Hungary was one of the first central banks to take meaningful steps to integrate environmental sustainability considerations into the regulatory framework of the banking system, reserve management, monetary policy, collateral management and data disclosure. In its strategy documents, the Bank has defined its mission to be an active participant in the transition to a low-carbon economy.
{"title":"The Appearance of Economic, Social, Financial and Environmental Sustainability Aspects in the Practices of the National Bank of Hungary","authors":"G. Matolcsy","doi":"10.35551/pfq_2022_3_1","DOIUrl":"https://doi.org/10.35551/pfq_2022_3_1","url":null,"abstract":"Sustainability is at the heart of the challenges in the 21st century. Economic, social, financial and environmental sustainability also fundamentally determine the functioning of the economic system, which means that the convergence process, guided by new visions, can only be organised around the idea of sustainability. The revolution in thinking on sustainability has also reached the community of central banks, and the National Bank of Hungary was one of the first central banks to take meaningful steps to integrate environmental sustainability considerations into the regulatory framework of the banking system, reserve management, monetary policy, collateral management and data disclosure. In its strategy documents, the Bank has defined its mission to be an active participant in the transition to a low-carbon economy.","PeriodicalId":42979,"journal":{"name":"Public Finance Quarterly-Hungary","volume":"1 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.5,"publicationDate":"2022-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"69882752","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
京公网安备 11010802042870号
京ICP备2023020795号-1
扫码关注我们
求助内容：
应助结果提醒方式：