A Magyarország számára legfontosabb megújulóenergia-termelési eszközöket tekinti át e tanulmány a magyarországi alkalmazásuk megtérülésének és potenciáljának figyelembevételével. Elemzi a napelem, a szélturbinák, a geotermikus erőművek, illetve a biomassza-erőművek megtérülési mutatóit. A szerző megállapítja, hogy magyar viszonylatban a napelemes termelés valóban a leggazdaságosabb megújulóenergia-előállítási módszer, ám további terjedését gátolja a piaci visszahatás, a hálózati problémák, továbbá az időjárás-függőség. E problémáknak egyik lehetséges megoldása a villamos energia tárolása. A tárolási módok közül áttekintjük a konvencionális megoldásokat, amelyek többé-kevésbé piacérettek; ezek a szivattyús tározós erőmű, az akkumulátor, a hidrogén-előállítás és a hőerőművel kombinált hőtároló. Ahhoz, hogy e tárolási módszerek megtérülését vizsgálni tudjuk, készítettünk egy egyszerű számítógépes szimulátort, amely képes meghatározni a tárolók használatából eredő hozzávetőleges jövedelmet a volatilisen változó árak mellett. A magyar adatokból kiindulva szimulációk segítségével meghatároztuk a különböző energiatárolók gazdasági mutatóit. A számítások eredménye alapján gazdaságilag javasolható legalább egy szivattyús tározós erőmű üzembe helyezése, vagy hőtározó kialakítása a Paks 2. atomerőműhöz kapcsolódóan.
{"title":"A megújuló energia termelési és tárolási lehetőségei, valamint ezek gazdasági hatásai Magyarországon","authors":"Márton Németh","doi":"10.35551/psz_2022_3_2","DOIUrl":"https://doi.org/10.35551/psz_2022_3_2","url":null,"abstract":"A Magyarország számára legfontosabb megújulóenergia-termelési eszközöket tekinti át e tanulmány a magyarországi alkalmazásuk megtérülésének és potenciáljának figyelembevételével. Elemzi a napelem, a szélturbinák, a geotermikus erőművek, illetve a biomassza-erőművek megtérülési mutatóit. A szerző megállapítja, hogy magyar viszonylatban a napelemes termelés valóban a leggazdaságosabb megújulóenergia-előállítási módszer, ám további terjedését gátolja a piaci visszahatás, a hálózati problémák, továbbá az időjárás-függőség. E problémáknak egyik lehetséges megoldása a villamos energia tárolása. A tárolási módok közül áttekintjük a konvencionális megoldásokat, amelyek többé-kevésbé piacérettek; ezek a szivattyús tározós erőmű, az akkumulátor, a hidrogén-előállítás és a hőerőművel kombinált hőtároló. Ahhoz, hogy e tárolási módszerek megtérülését vizsgálni tudjuk, készítettünk egy egyszerű számítógépes szimulátort, amely képes meghatározni a tárolók használatából eredő hozzávetőleges jövedelmet a volatilisen változó árak mellett. A magyar adatokból kiindulva szimulációk segítségével meghatároztuk a különböző energiatárolók gazdasági mutatóit. A számítások eredménye alapján gazdaságilag javasolható legalább egy szivattyús tározós erőmű üzembe helyezése, vagy hőtározó kialakítása a Paks 2. atomerőműhöz kapcsolódóan.","PeriodicalId":42979,"journal":{"name":"Public Finance Quarterly-Hungary","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.5,"publicationDate":"2022-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"69886494","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Balázs Kóczián, András Kollarik, Lóránt Kiss, Péter Simon
A digitális jegybankpénz (DJBP) felhasználók széles köre számára elérhető, digitális, rugalmasan alakítható, potenciálisan kamatozó, jegybankra szóló pénzügyi követelés. Az új eszközt számos országban kutatják, és motivációi között a pénzügyi rendszerek elérésének szélesítése mellett a készpénz digitalizált formájának megteremtése és monetáris politikai motívumok is meghúzódnak. Egy kamatozó digitális jegybankpénz közvetlenné tehetné a jegybank kamattranszmisszióját, aminek segítségével javulhat a monetáris politika hatékonysága. Továbbá erősödhet segítségével a bankok között kialakuló verseny, valamint a pénzügyi innovációk elterjedését is támogathatja. A vele kapcsolatban felmerülő kockázatokat – mint a pénzügyi közvetítés sérülése – az eszköz bevezetésének köszönhetően emelkedő kamatok hatására bővülő bankbetétállomány, valamint az eszköz mennyiségét korlátozó limitek ellensúlyozhatják. A kamatozó digitális jegybankpénz célzott monetáris politikát tehet lehetővé, valamint a közvetlenül érvényesülő kamatkondíciók a monetáris transzmisszió hatékonyságát is növelhetik.
{"title":"Digitális jegybankpénz: a monetáris politika új eszköze","authors":"Balázs Kóczián, András Kollarik, Lóránt Kiss, Péter Simon","doi":"10.35551/psz_2022_4_3","DOIUrl":"https://doi.org/10.35551/psz_2022_4_3","url":null,"abstract":"A digitális jegybankpénz (DJBP) felhasználók széles köre számára elérhető, digitális, rugalmasan alakítható, potenciálisan kamatozó, jegybankra szóló pénzügyi követelés. Az új eszközt számos országban kutatják, és motivációi között a pénzügyi rendszerek elérésének szélesítése mellett a készpénz digitalizált formájának megteremtése és monetáris politikai motívumok is meghúzódnak. Egy kamatozó digitális jegybankpénz közvetlenné tehetné a jegybank kamattranszmisszióját, aminek segítségével javulhat a monetáris politika hatékonysága. Továbbá erősödhet segítségével a bankok között kialakuló verseny, valamint a pénzügyi innovációk elterjedését is támogathatja. A vele kapcsolatban felmerülő kockázatokat – mint a pénzügyi közvetítés sérülése – az eszköz bevezetésének köszönhetően emelkedő kamatok hatására bővülő bankbetétállomány, valamint az eszköz mennyiségét korlátozó limitek ellensúlyozhatják. A kamatozó digitális jegybankpénz célzott monetáris politikát tehet lehetővé, valamint a közvetlenül érvényesülő kamatkondíciók a monetáris transzmisszió hatékonyságát is növelhetik.","PeriodicalId":42979,"journal":{"name":"Public Finance Quarterly-Hungary","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.5,"publicationDate":"2022-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"69886692","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Péter Málits, Nedim Márton El-Meouch, Áron Drabancz
Az éghajlatváltozás reálgazdaságot érintő hatásai a pénzügyi rendszerben is megjelennek. A tanulmányban a tématerület szakirodalmára alapozva azt vizsgáljuk, milyen attitűd jellemzi a pénzügyi rendszer meghatározó szereplőit (a központi és kereskedelmi bankokat) az éghajlatváltozás pénzügyi vonatkozású kockázatait tekintve. A pénzügyi rendszer meghatározó szereplőit, a vállalati szféra klímaváltozás-specifikus kapcsolatait és az őket összekapcsoló fő csatornákat egy vállalati projektértékelési modell segítségével szemléltetjük, részben felmérve, hogy mely változókat, illetve kockázatokat érdemes mérlegelnie egy vállalatnak a befektetéséről való döntéshozatalban. Eredményeink alapján számtalan módon hathat a klímaváltozás a pénzügyi intézmények teljesítményére, azonban ezek a kockázatok a magyarországi kamatfelárakban egyelőre egyértelműen nem azonosíthatók.
{"title":"A pénzügyi szereplők éghajlatváltozással kapcsolatos attitűdjének és a realizálódó kockázatoknak lehetséges reálgazdasági következményei","authors":"Péter Málits, Nedim Márton El-Meouch, Áron Drabancz","doi":"10.35551/psz_2022_3_7","DOIUrl":"https://doi.org/10.35551/psz_2022_3_7","url":null,"abstract":"Az éghajlatváltozás reálgazdaságot érintő hatásai a pénzügyi rendszerben is megjelennek. A tanulmányban a tématerület szakirodalmára alapozva azt vizsgáljuk, milyen attitűd jellemzi a pénzügyi rendszer meghatározó szereplőit (a központi és kereskedelmi bankokat) az éghajlatváltozás pénzügyi vonatkozású kockázatait tekintve. A pénzügyi rendszer meghatározó szereplőit, a vállalati szféra klímaváltozás-specifikus kapcsolatait és az őket összekapcsoló fő csatornákat egy vállalati projektértékelési modell segítségével szemléltetjük, részben felmérve, hogy mely változókat, illetve kockázatokat érdemes mérlegelnie egy vállalatnak a befektetéséről való döntéshozatalban. Eredményeink alapján számtalan módon hathat a klímaváltozás a pénzügyi intézmények teljesítményére, azonban ezek a kockázatok a magyarországi kamatfelárakban egyelőre egyértelműen nem azonosíthatók.","PeriodicalId":42979,"journal":{"name":"Public Finance Quarterly-Hungary","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.5,"publicationDate":"2022-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"69886849","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Az elhanyagolható értékű küldemények áfamentességének eltörléséhez kapcsolódóan adózási és vámigazgatási kérdések merültek fel az uniós és a hazai költségvetési bevételek terén. A 22 euró alatti áfamentesség – 2021 júliusi – megszűnésével egy teljesen új helyzet jött létre a harmadik országokból az Európai Unió felé irányuló e-kereskedelem vámhatósági kezelésében. Az eltelt egy év eredményeinek és kihívásainak áttekintése – ami tanulmányunk aktualitását is megalapozza – hozzájárulhat a rendszer további finomításához, pontosításához. A jelen kutatás fő fókusza a harmadik országokból az Európai Unió vámterületére érkező, úgynevezett B2C e-kereskedelem vonatkozásában 2021. július 1-től bevezetett új hozzáadottértékadó-szabályozás vámhatósági tapasztalatainak feltárására, az elmúlt időszak problémáinak azonosítására és a megoldás lehetséges módjaira irányul. Ezt követően a cikk a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól kapott statisztikai adatok segítségével igyekszik feltárni az elmúlt egy év jellemzőit, a forgalom fő tendenciáit, az azonosított kihívásokat és az azokra adható hatósági válaszokat.
{"title":"A 22 eurós szabály eltörlésének, az új e-kereskedelmi áfaszabályozás bevezetésének első évi tapasztalatai","authors":"Kristóf Péter Bakai, László Suba, A. Szabó","doi":"10.35551/psz_2022_4_7","DOIUrl":"https://doi.org/10.35551/psz_2022_4_7","url":null,"abstract":"Az elhanyagolható értékű küldemények áfamentességének eltörléséhez kapcsolódóan adózási és vámigazgatási kérdések merültek fel az uniós és a hazai költségvetési bevételek terén. A 22 euró alatti áfamentesség – 2021 júliusi – megszűnésével egy teljesen új helyzet jött létre a harmadik országokból az Európai Unió felé irányuló e-kereskedelem vámhatósági kezelésében. Az eltelt egy év eredményeinek és kihívásainak áttekintése – ami tanulmányunk aktualitását is megalapozza – hozzájárulhat a rendszer további finomításához, pontosításához. A jelen kutatás fő fókusza a harmadik országokból az Európai Unió vámterületére érkező, úgynevezett B2C e-kereskedelem vonatkozásában 2021. július 1-től bevezetett új hozzáadottértékadó-szabályozás vámhatósági tapasztalatainak feltárására, az elmúlt időszak problémáinak azonosítására és a megoldás lehetséges módjaira irányul. Ezt követően a cikk a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól kapott statisztikai adatok segítségével igyekszik feltárni az elmúlt egy év jellemzőit, a forgalom fő tendenciáit, az azonosított kihívásokat és az azokra adható hatósági válaszokat.","PeriodicalId":42979,"journal":{"name":"Public Finance Quarterly-Hungary","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.5,"publicationDate":"2022-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"69887093","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
As the cryptocurrency market dynamically evolves, important financial and economic issues arise. The main focus of the present research is on the price of cryptocurrencies. Following the exploration of the literature base, special emphasis was put on the comparison between the crypto market and markets for different asset classes (gold, stocks, foreign currency) and on the identification of connection points. Next, the article focuses on the period after 2020, and applies the event study methodology in order to establish, how the two cryptocurrencies with the highest market capitalization (Bitcoin and Ethereum) reacted to selected events. These events mainly encompassed hacker attacks aimed at the systems that form the basis of the operation of cryptocurrencies, and also certain steps regarding their regulation and application. Overall, it was established that hacker attacks did not have a significant effect on the exchange rates of the two examined cryptocurrencies. Effects of regulatory action on prices are mixed, however even significant effects can be regarded as short-lived.
{"title":"Exchange Rate Developments of Cryptocurrencies Based on Event Study Analysis","authors":"V. Czeczeli, Martin Vilonya","doi":"10.35551/pfq_2022_2_5","DOIUrl":"https://doi.org/10.35551/pfq_2022_2_5","url":null,"abstract":"As the cryptocurrency market dynamically evolves, important financial and economic issues arise. The main focus of the present research is on the price of cryptocurrencies. Following the exploration of the literature base, special emphasis was put on the comparison between the crypto market and markets for different asset classes (gold, stocks, foreign currency) and on the identification of connection points. Next, the article focuses on the period after 2020, and applies the event study methodology in order to establish, how the two cryptocurrencies with the highest market capitalization (Bitcoin and Ethereum) reacted to selected events. These events mainly encompassed hacker attacks aimed at the systems that form the basis of the operation of cryptocurrencies, and also certain steps regarding their regulation and application. Overall, it was established that hacker attacks did not have a significant effect on the exchange rates of the two examined cryptocurrencies. Effects of regulatory action on prices are mixed, however even significant effects can be regarded as short-lived.","PeriodicalId":42979,"journal":{"name":"Public Finance Quarterly-Hungary","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.5,"publicationDate":"2022-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"69882589","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A környezeti (E), szociális (S) és kormányzati (G) kritériumoknak való megfelelésről a vállalatoknak az ún. nem pénzügyi információkra vonatkozó közzétételek szabályrendszere (keretrendszer) szerint kell beszámolniuk. Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy milyen jellemzői vannak az ESG-jelentéseknek, azok tükrözik-e az egyes piaci szereplők fenntarthatósági tevékenységét, és melyek a kérdéskör legkurrensebb problémái. Kutatásaink során arra a megállapításra jutottunk, hogy számos egymással párhuzamosan létező – eltérő adatok közzétételét előíró – kötelező és önkéntes közzétételi előírás van, amelyek ezért csak részlegesen alkalmasak a vállalkozások fenntarthatósági tevékenységének az összehasonlítására. A vállalati jelentések egy része emellett csak alapelvi szinten foglalkozik az ESG-kérdésekkel, és csak kisebb hányaduk számol be konkrét intézkedésekről és elért eredményekről. Éppen ezért megfogalmaztuk azokat a javaslatokat is, amelyek a vállalatok ESG-mutatók alapján történő összemérhetőségét támogatják.
{"title":"A fenntarthatóság új szempontjai: a nem pénzügyi jelentések európai gyakorlatának elemzése","authors":"Anita Boros, Csaba Lentner, V. Nagy","doi":"10.35551/psz_2022_2_2","DOIUrl":"https://doi.org/10.35551/psz_2022_2_2","url":null,"abstract":"A környezeti (E), szociális (S) és kormányzati (G) kritériumoknak való megfelelésről a vállalatoknak az ún. nem pénzügyi információkra vonatkozó közzétételek szabályrendszere (keretrendszer) szerint kell beszámolniuk. Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy milyen jellemzői vannak az ESG-jelentéseknek, azok tükrözik-e az egyes piaci szereplők fenntarthatósági tevékenységét, és melyek a kérdéskör legkurrensebb problémái. Kutatásaink során arra a megállapításra jutottunk, hogy számos egymással párhuzamosan létező – eltérő adatok közzétételét előíró – kötelező és önkéntes közzétételi előírás van, amelyek ezért csak részlegesen alkalmasak a vállalkozások fenntarthatósági tevékenységének az összehasonlítására. A vállalati jelentések egy része emellett csak alapelvi szinten foglalkozik az ESG-kérdésekkel, és csak kisebb hányaduk számol be konkrét intézkedésekről és elért eredményekről. Éppen ezért megfogalmaztuk azokat a javaslatokat is, amelyek a vállalatok ESG-mutatók alapján történő összemérhetőségét támogatják.","PeriodicalId":42979,"journal":{"name":"Public Finance Quarterly-Hungary","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.5,"publicationDate":"2022-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"69886208","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A jelen tanulmány az adóamnesztia elméleti és empirikus kutatásáról nyújt áttekintést a vonatkozó előnyök és hátrányok mérlegelésével. Kutatásunkban arra keressük a választ, hogy az adóamnesztia közép- és hosszú távon ösztönzi-e az adózási fegyelmet az egyes tanulmányok megállapításaival összhangban, vagy igazságtalan és romboló hatása miatt inkább gátolja az adófegyelem kialakulását. Tanulmányunkban tizenkét országra vonatkozóan – elsősorban Törökországra fókuszálva – vizsgáljuk az adóamnesztia-programok adóbevétel/GDP arányra gyakorolt hatásának elérhető adatait a Giniegyüttható értékeivel együtt. A tanulmány célja az adóamnesztiával szembeni – mind az adóbevétel, mind az adóigazságosság szempontjából – kedvezőbb alternatívák azonosítása. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy míg az adóamnesztia rövid távú bevételi hatása bizonytalan, az adóigazságosságra és jövedelemelosztásra gyakorolt negatív hatása közép- és hosszú távon szinte bizonyosnak mondható. A kutatás arra is rámutat, hogy az adóamnesztiák hátterében többnyire aligha az adóbevétel növelésének legfőbb szándéka áll.
{"title":"Az adóamnesztia magatartási vonatkozásai és hatása tizenkét ország vizsgálatán keresztül","authors":"M. M. Erdoğdu, Sevda Akar","doi":"10.35551/psz_2022_2_7","DOIUrl":"https://doi.org/10.35551/psz_2022_2_7","url":null,"abstract":"A jelen tanulmány az adóamnesztia elméleti és empirikus kutatásáról nyújt áttekintést a vonatkozó előnyök és hátrányok mérlegelésével. Kutatásunkban arra keressük a választ, hogy az adóamnesztia közép- és hosszú távon ösztönzi-e az adózási fegyelmet az egyes tanulmányok megállapításaival összhangban, vagy igazságtalan és romboló hatása miatt inkább gátolja az adófegyelem kialakulását. Tanulmányunkban tizenkét országra vonatkozóan – elsősorban Törökországra fókuszálva – vizsgáljuk az adóamnesztia-programok adóbevétel/GDP arányra gyakorolt hatásának elérhető adatait a Giniegyüttható értékeivel együtt. A tanulmány célja az adóamnesztiával szembeni – mind az adóbevétel, mind az adóigazságosság szempontjából – kedvezőbb alternatívák azonosítása. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy míg az adóamnesztia rövid távú bevételi hatása bizonytalan, az adóigazságosságra és jövedelemelosztásra gyakorolt negatív hatása közép- és hosszú távon szinte bizonyosnak mondható. A kutatás arra is rámutat, hogy az adóamnesztiák hátterében többnyire aligha az adóbevétel növelésének legfőbb szándéka áll.","PeriodicalId":42979,"journal":{"name":"Public Finance Quarterly-Hungary","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.5,"publicationDate":"2022-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"69886703","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Erzsébet Németh, Dániel Béres, K. Huzdik, Boglárka Deák-Zsótér, Aranka Mészáros
The aim of the research is to explore the financial knowledge, attitudes, confidence, behaviour and motivations of teachers (N=752) teaching different subjects. The survey is particularly important because their knowledge, attitudes, and behaviours affect the financial awareness of the students they teach. The results indicate a higher level of financial literacy than assumed, revealing that teachers have a higher level of financial literacy than students in higher education. 86% of those surveyed have savings in addition to bank deposits, such as government bonds and other, more complex forms of savings, indicating a high level of financial awareness and inclusion. Teachers highly value their own financial literacy, and similar to those studying in higher education, are risk averse. Their vast majority consider the development of financial literacy in schools important. Financial literacy trainings have a measurably positive effect on the level of knowledge of the participants. Based on the results of the research, it is worthwhile to shape the curricula and the requirements based on the financial awareness and motivation of the teachers.
{"title":"Teachers’ Financial Literacy","authors":"Erzsébet Németh, Dániel Béres, K. Huzdik, Boglárka Deák-Zsótér, Aranka Mészáros","doi":"10.35551/pfq_2022_1_1","DOIUrl":"https://doi.org/10.35551/pfq_2022_1_1","url":null,"abstract":"The aim of the research is to explore the financial knowledge, attitudes, confidence, behaviour and motivations of teachers (N=752) teaching different subjects. The survey is particularly important because their knowledge, attitudes, and behaviours affect the financial awareness of the students they teach. The results indicate a higher level of financial literacy than assumed, revealing that teachers have a higher level of financial literacy than students in higher education. 86% of those surveyed have savings in addition to bank deposits, such as government bonds and other, more complex forms of savings, indicating a high level of financial awareness and inclusion. Teachers highly value their own financial literacy, and similar to those studying in higher education, are risk averse. Their vast majority consider the development of financial literacy in schools important. Financial literacy trainings have a measurably positive effect on the level of knowledge of the participants. Based on the results of the research, it is worthwhile to shape the curricula and the requirements based on the financial awareness and motivation of the teachers.","PeriodicalId":42979,"journal":{"name":"Public Finance Quarterly-Hungary","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.5,"publicationDate":"2022-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"69881997","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
The study is aimed at exploring what influences the amount of money raised which can either lead to the success or failure of equity-based crowdfunding using Crowdcube. The study used Pearson correlations and multiple regression analysis. The regression model was considered a good fit as it was statistically significant. The findings of the paper revealed that the number of investors, target amount, and pre-money valuation strongly and positively influence the success of equity-based crowdfunding campaigns. Additionally, equity, display of share price information, and online social media presence are other factors that influence the success of equity-based crowdfunding campaigns. However, previous crowdfunding history was negatively associated with the success of campaigns. The uniqueness of the study will benefit investors and founders who aim at running or investing in successful equity-based crowdfunding campaigns in the UK and globally. The study recommends further research using other equity-based crowdfunding platforms in different countries and continents.
{"title":"Equity Based Crowdfunding : Determinants of Successful Campaign: the Case of Crowdcube Platform in the United Kingdom","authors":"V. Wachira, E. Wachira","doi":"10.35551/pfq_2022_1_8","DOIUrl":"https://doi.org/10.35551/pfq_2022_1_8","url":null,"abstract":"The study is aimed at exploring what influences the amount of money raised which can either lead to the success or failure of equity-based crowdfunding using Crowdcube. The study used Pearson correlations and multiple regression analysis. The regression model was considered a good fit as it was statistically significant. The findings of the paper revealed that the number of investors, target amount, and pre-money valuation strongly and positively influence the success of equity-based crowdfunding campaigns. Additionally, equity, display of share price information, and online social media presence are other factors that influence the success of equity-based crowdfunding campaigns. However, previous crowdfunding history was negatively associated with the success of campaigns. The uniqueness of the study will benefit investors and founders who aim at running or investing in successful equity-based crowdfunding campaigns in the UK and globally. The study recommends further research using other equity-based crowdfunding platforms in different countries and continents.","PeriodicalId":42979,"journal":{"name":"Public Finance Quarterly-Hungary","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.5,"publicationDate":"2022-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"69882525","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Based on a country study related to money laundering and terrorist financing, the Financial Action Group downgraded Hungary’s compliance with Recommendation R15 (use of new technologies). At the same time, between 2020 and 2021, the Magyar Nemzeti Bank imposed fines on several commercial banks operating in Hungary for shortcomings on complying with money laundering and terrorist financing regulations. As a gap-filling analysis, the study examines supervised (classification, regression), unsupervised (clustering, anomaly detection), and hybrid machine learning models and algorithms operating based on highly unbalanced dataset of anti-money laundering and terrorist financing prevention of banking risk management. The author emphasizes that there is no one ideal algorithm. The choice between machine learning algorithm is highly determined based on the underlying theoretical logic and additional comparative. Model building requires a hybrid perspective of the give business unit, IT and visionary management.
根据一项与洗钱和恐怖主义融资有关的国家研究，金融行动小组降低了匈牙利对建议R15(使用新技术)的遵守程度。与此同时，在2020年至2021年期间，匈牙利央行(Magyar Nemzeti Bank)对在匈牙利经营的几家商业银行处以罚款，原因是它们在遵守洗钱和恐怖主义融资法规方面存在缺陷。作为一项空白填补分析，该研究考察了监督(分类、回归)、无监督(聚类、异常检测)和混合机器学习模型和算法，这些模型和算法基于高度不平衡的反洗钱和恐怖主义融资防范银行风险管理数据集。作者强调，没有一个理想的算法。机器学习算法之间的选择在很大程度上取决于底层的理论逻辑和附加的比较。模型构建需要给定业务单元、IT和远景管理的混合透视图。
{"title":"Bankrobotics: Artificial Intelligence and Machine Learning Powered Banking Risk Management : Prevention of Money Laundering and Terrorist Financing","authors":"Alexandra Prisznyák","doi":"10.35551/pfq_2022_2_8","DOIUrl":"https://doi.org/10.35551/pfq_2022_2_8","url":null,"abstract":"Based on a country study related to money laundering and terrorist financing, the Financial Action Group downgraded Hungary’s compliance with Recommendation R15 (use of new technologies). At the same time, between 2020 and 2021, the Magyar Nemzeti Bank imposed fines on several commercial banks operating in Hungary for shortcomings on complying with money laundering and terrorist financing regulations. As a gap-filling analysis, the study examines supervised (classification, regression), unsupervised (clustering, anomaly detection), and hybrid machine learning models and algorithms operating based on highly unbalanced dataset of anti-money laundering and terrorist financing prevention of banking risk management. The author emphasizes that there is no one ideal algorithm. The choice between machine learning algorithm is highly determined based on the underlying theoretical logic and additional comparative. Model building requires a hybrid perspective of the give business unit, IT and visionary management.","PeriodicalId":42979,"journal":{"name":"Public Finance Quarterly-Hungary","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.5,"publicationDate":"2022-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"69882683","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
京公网安备 11010802042870号
京ICP备2023020795号-1
扫码关注我们
求助内容：
应助结果提醒方式：