Tanulmányunk a fiskális fenntarthatóság fogalma kapcsán megállapítja, hogy ebben a témakörben nagyon különböző eszközökkel számos eltérő kérdés vizsgálható. Kérdés lehet a költségvetési korlát végtelen időtávon történő teljesülése, egy célérték elérése vagy a fiskális politika múltban megfigyelt reakciója az eladósodásra. Esetenként a fenntarthatóság egyes további szempontjait is figyelembe veszik, például az öregedés hatásait, de nem számolnak az egyenlőtlenség növekedésének következményeivel. Szerepelhet a modellben a klímaváltozás hatásainak kivédéséhez szükséges beruházások becsült értéke is, de a klímaváltozás bekövetkezésének visszahatása kívül esik a modellkereten. A kérdések megválaszolása során szükséges lehet a bizonytalanság megjelenítése is, ekkor sztochasztikus környezetben az intertemporális költségvetési korlátnál a jövőbeli adósság, adóbevétel és kiadás diszkontálása attól függ, hogy ezeknek a tényezőknek a különböző állapotok esetén milyen a valószínűség-megoszlása. Fenntarthatósági elemzésünk egyrészt a legjobb gyakorlatot mutatja be, kiegészítve a továbbfejlesztés általunk azonosított irányaival. Másrészt az adósságdinamikai számítás túlzott leegyszerűsítéseinek elkerülésére elvégeztük a szükséges korrekciókat.
{"title":"Fókuszban a fiskális fenntarthatóság","authors":"Gergely Baksay, Gábor P. Kiss","doi":"10.35551/psz_2023_1_6","DOIUrl":"https://doi.org/10.35551/psz_2023_1_6","url":null,"abstract":"Tanulmányunk a fiskális fenntarthatóság fogalma kapcsán megállapítja, hogy ebben a témakörben nagyon különböző eszközökkel számos eltérő kérdés vizsgálható. Kérdés lehet a költségvetési korlát végtelen időtávon történő teljesülése, egy célérték elérése vagy a fiskális politika múltban megfigyelt reakciója az eladósodásra. Esetenként a fenntarthatóság egyes további szempontjait is figyelembe veszik, például az öregedés hatásait, de nem számolnak az egyenlőtlenség növekedésének következményeivel. Szerepelhet a modellben a klímaváltozás hatásainak kivédéséhez szükséges beruházások becsült értéke is, de a klímaváltozás bekövetkezésének visszahatása kívül esik a modellkereten. A kérdések megválaszolása során szükséges lehet a bizonytalanság megjelenítése is, ekkor sztochasztikus környezetben az intertemporális költségvetési korlátnál a jövőbeli adósság, adóbevétel és kiadás diszkontálása attól függ, hogy ezeknek a tényezőknek a különböző állapotok esetén milyen a valószínűség-megoszlása. Fenntarthatósági elemzésünk egyrészt a legjobb gyakorlatot mutatja be, kiegészítve a továbbfejlesztés általunk azonosított irányaival. Másrészt az adósságdinamikai számítás túlzott leegyszerűsítéseinek elkerülésére elvégeztük a szükséges korrekciókat.","PeriodicalId":42979,"journal":{"name":"Public Finance Quarterly-Hungary","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.5,"publicationDate":"2023-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"69887353","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Napjaink elnyúló krízisei – a Covid-járvány, az orosz–ukrán konfliktus, az energia- és klímaválság – mind olyan hatások, amelyek Magyarország klímasemlegessé válását sürgetik, de rövid távon nehezítik azt. Több kutatás is megállapítja, hogy hazánk az előirányzott dátumra, legkésőbb 2050-re, képes elérni a kívánt célt, és ez összességében nem makrogazdasági áldozatokkal, hanem inkább előnnyel jár. Ugyanakkor minden zöld átálláshoz, így a magyar gazdaságéhoz is óriási mértékű beruházási és finanszírozási igény is társul, amelynek biztosításához nélkülözhetetlen a magánszféra bevonása, amit a jegybankok érdemben tudnak segíteni. Szerencsére az utóbbi időben megjelentek a zöld, illetve fenntartható beruházásokat finanszírozó pénzügyi megoldások, bár egyelőre még a folyamat elején járunk. A hazai zöld finanszírozás fejlődése érdekében a Magyar Nemzeti Bank (MNB) számos intézkedést hozott és tervez kialakítani, amivel a fenntartható pénzügyi rendszer kialakításán túl hozzájárul a környezeti szempontból fenntartható gazdaságra való átálláshoz.
{"title":"A fenntartható gazdaság finanszírozása Magyarországon, lehetőségek és kihívások: dekarbonizáció, zöld átállás, fenntartható pénzügyek, központi bank","authors":"Csaba Kandrács","doi":"10.35551/psz_2023_1_2","DOIUrl":"https://doi.org/10.35551/psz_2023_1_2","url":null,"abstract":"Napjaink elnyúló krízisei – a Covid-járvány, az orosz–ukrán konfliktus, az energia- és klímaválság – mind olyan hatások, amelyek Magyarország klímasemlegessé válását sürgetik, de rövid távon nehezítik azt. Több kutatás is megállapítja, hogy hazánk az előirányzott dátumra, legkésőbb 2050-re, képes elérni a kívánt célt, és ez összességében nem makrogazdasági áldozatokkal, hanem inkább előnnyel jár. Ugyanakkor minden zöld átálláshoz, így a magyar gazdaságéhoz is óriási mértékű beruházási és finanszírozási igény is társul, amelynek biztosításához nélkülözhetetlen a magánszféra bevonása, amit a jegybankok érdemben tudnak segíteni. Szerencsére az utóbbi időben megjelentek a zöld, illetve fenntartható beruházásokat finanszírozó pénzügyi megoldások, bár egyelőre még a folyamat elején járunk. A hazai zöld finanszírozás fejlődése érdekében a Magyar Nemzeti Bank (MNB) számos intézkedést hozott és tervez kialakítani, amivel a fenntartható pénzügyi rendszer kialakításán túl hozzájárul a környezeti szempontból fenntartható gazdaságra való átálláshoz.","PeriodicalId":42979,"journal":{"name":"Public Finance Quarterly-Hungary","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.5,"publicationDate":"2023-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"69887046","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
As regards the concept of fiscal sustainability, our study finds that in this area a variety of issues can be examined with very different tools. The issues may concern the achievement of fiscal constraints over an infinite horizon, the realisation of a specific target, or the fiscal policy response to indebtedness observed in the past. In some cases additional aspects of sustainability are considered too, such as the effects of ageing, although the consequences of rising inequality are mostly overlooked. The model may also include an estimate of the investment needed to mitigate the effects of climate change, but the impact of the impact of climate change is outside the model framework. To answer these questions, it may also be necessary to include uncertainty, in which case the discounting of future debt, tax revenue and expenditure with an intertemporal budget constraint in a stochastic environment depends on the probability distribution of these factors under different states. Our sustainability analysis, on the one hand, presents the best practice, complemented with the directions we have identified for further improvement. On the other hand, we have made the necessary corrections to avoid oversimplification in calculating debt dynamics.
{"title":"Fiscal Sustainability in Focus","authors":"Gergely Baksay, Gábor P. Kiss","doi":"10.35551/pfq_2023_1_6","DOIUrl":"https://doi.org/10.35551/pfq_2023_1_6","url":null,"abstract":"As regards the concept of fiscal sustainability, our study finds that in this area a variety of issues can be examined with very different tools. The issues may concern the achievement of fiscal constraints over an infinite horizon, the realisation of a specific target, or the fiscal policy response to indebtedness observed in the past. In some cases additional aspects of sustainability are considered too, such as the effects of ageing, although the consequences of rising inequality are mostly overlooked. The model may also include an estimate of the investment needed to mitigate the effects of climate change, but the impact of the impact of climate change is outside the model framework. To answer these questions, it may also be necessary to include uncertainty, in which case the discounting of future debt, tax revenue and expenditure with an intertemporal budget constraint in a stochastic environment depends on the probability distribution of these factors under different states. Our sustainability analysis, on the one hand, presents the best practice, complemented with the directions we have identified for further improvement. On the other hand, we have made the necessary corrections to avoid oversimplification in calculating debt dynamics.","PeriodicalId":42979,"journal":{"name":"Public Finance Quarterly-Hungary","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.5,"publicationDate":"2023-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"69883851","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"New Economics for Sustainability","authors":"Pál Péter Kolozsi","doi":"10.35551/pfq_2023_1_8","DOIUrl":"https://doi.org/10.35551/pfq_2023_1_8","url":null,"abstract":"Book review. Gergely Baksay – György Matolcsy – Barnabás Virág (Ed.) New Sustainable Economics. Global Discussion Paper. Magyar Nemzeti Bank, 2022","PeriodicalId":42979,"journal":{"name":"Public Finance Quarterly-Hungary","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.5,"publicationDate":"2023-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"69883953","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A Magyar Nemzeti Bank könyvsorozatában 2022-ben megjelent „Új fenntartható közgazdaságtan” címet viselő globális vitairat V. részének 23. fejezete dr. Kocziszky György tollából származik, „Értékrend és kultúra a fenntartható gazdasági növekedés mögött” címmel. Dr. Kocziszky György oktatói és tudományos pályája a Miskolci Egyetemhez, illetve annak jogelődjéhez kötődik. Egyetemi tanárként mérnök- és közgazdász-generációkat tanított és tanít ma is. Kutatási területe elsősorban az európai integráció gazdaságtana, a regionális gazdaságtan, a növekedés- és fejlődéselméletek. 1992–1994 között a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Vezetés- és Szervezéstudományi Szakbizottság Racionalizálási Albizottságának elnöke, 1990–2000 között az MTA Vezetés- és Szervezéstudományi Szakbizottságának tagja, 2006-ban a Jean Monnet Kiválósági Központ vezetője, 2007 és 2010 között pedig a Magyar Akkreditációs Bizottság Közgazdasági Szakbizottságának tagja volt. Közel 100 könyv, könyvfejezet és tanulmány szerzője. 2011. április 5-e óta a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának tagja. Arról, hogy miben gyökerezik a fenntarthatóság, illetve hogy milyen szempontok alapján érdemes újragondolni a közgazdaságtan fejlődésének irányát, Kocziszky György professzor urat, jelen lapszámunk vendégszerkesztőjét kérdeztük.
Magyar Nemzeti银行2022年出版的系列丛书《新可持续经济学》全球讨论论文第五部分第23页。György Kocziszky博士的“可持续经济增长背后的价值观和文化”。György Kocziszky博士的学术和学术生涯与Miskolc大学及其前身有关。作为一名大学教授，他教授并至今仍在教授几代工程师和经济学家，专注于欧洲一体化经济学、区域经济学、增长和发展理论。1992年至1994年间，他担任匈牙利科学院管理和组织科学委员会合理化小组委员会主席，1990年至2000年间，他是匈牙利科学院组织科学委员会管理委员会成员，2006年，他担任让·莫内卓越中心主任，2007年至2010年间，他是匈牙利认证委员会经济委员会的成员。作者近100本书，书籍章节和研究。自2011年4月5日起担任匈牙利国家银行货币委员会成员。我们向本期客座编辑György Kocziszky教授询问了可持续性的根源以及值得重新思考经济学发展方向的方面。
{"title":"„A fenntarthatóság, azaz a jövőért viselt felelősség alapvetően értékrendi kérdés.”: Interjú dr. Kocziszky Györggyel, a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának tagjával","authors":"Zsuzsanna Hornyik","doi":"10.35551/psz_2023_1_9","DOIUrl":"https://doi.org/10.35551/psz_2023_1_9","url":null,"abstract":"A Magyar Nemzeti Bank könyvsorozatában 2022-ben megjelent „Új fenntartható közgazdaságtan” címet viselő globális vitairat V. részének 23. fejezete dr. Kocziszky György tollából származik, „Értékrend és kultúra a fenntartható gazdasági növekedés mögött” címmel. Dr. Kocziszky György oktatói és tudományos pályája a Miskolci Egyetemhez, illetve annak jogelődjéhez kötődik. Egyetemi tanárként mérnök- és közgazdász-generációkat tanított és tanít ma is. Kutatási területe elsősorban az európai integráció gazdaságtana, a regionális gazdaságtan, a növekedés- és fejlődéselméletek. 1992–1994 között a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Vezetés- és Szervezéstudományi Szakbizottság Racionalizálási Albizottságának elnöke, 1990–2000 között az MTA Vezetés- és Szervezéstudományi Szakbizottságának tagja, 2006-ban a Jean Monnet Kiválósági Központ vezetője, 2007 és 2010 között pedig a Magyar Akkreditációs Bizottság Közgazdasági Szakbizottságának tagja volt. Közel 100 könyv, könyvfejezet és tanulmány szerzője. 2011. április 5-e óta a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának tagja. Arról, hogy miben gyökerezik a fenntarthatóság, illetve hogy milyen szempontok alapján érdemes újragondolni a közgazdaságtan fejlődésének irányát, Kocziszky György professzor urat, jelen lapszámunk vendégszerkesztőjét kérdeztük.","PeriodicalId":42979,"journal":{"name":"Public Finance Quarterly-Hungary","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.5,"publicationDate":"2023-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"69887008","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Az írásban a fenntartható fejlődéssel foglalkozunk, kiemelten a pénzügyi kockázat perspektívájából, olyan mérési és módszertani kérdésekre is fókuszálva, mint a fenntartható fejlődési célok (FFC) térbeli lokalizációja. Pontosabban a tanulmány célja az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) által meghatározott 17 fenntartható fejlődési cél („Sustainable Development Goals”) európai recepciójának és alkalmazásának bemutatása, valamint az egyes célok térbeli lokalizációjának meghatározása helyi szinten. Foglalkozunk továbbá a fenntartható fejlődés céljainak mérésével, tekintettel arra, hogy jól működő, méréseken alapuló kockázatfelmérés nélkül megvalósíthatatlanok a fenntartható fejlődésre épülő gazdasági politika célkitűzései. A mérések és az FFC-k térbeli lokalizációjának helyi szintjét Románia példáján mutatjuk be egy összetett, 90 mutatóból álló indikátorrendszer segítségével, sajátos adatforrás- és módszerkombinációval, ahol fontos szerepet kap a földmegfigyelési módszerek és a földrajzi információs rendszerek (GIS) alkalmazása. Az eredmények azt mutatják, hogy a vizsgálatainkban használt módszertan jól alkalmazható az FFC-k térbeli lokalizációjára és a fenntarthatósági indexek kiszámítására. Az utóbbiak legmagasabb értékei, tehát a legalacsonyabb banki kockázatok – néhány városközeli községtől eltekintve – nagy és közepes méretű városokban jelentkeznek.
{"title":"A fenntartható fejlődési célok térbeli lokalizációja","authors":"József Benedek","doi":"10.35551/psz_2023_1_4","DOIUrl":"https://doi.org/10.35551/psz_2023_1_4","url":null,"abstract":"Az írásban a fenntartható fejlődéssel foglalkozunk, kiemelten a pénzügyi kockázat perspektívájából, olyan mérési és módszertani kérdésekre is fókuszálva, mint a fenntartható fejlődési célok (FFC) térbeli lokalizációja. Pontosabban a tanulmány célja az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) által meghatározott 17 fenntartható fejlődési cél („Sustainable Development Goals”) európai recepciójának és alkalmazásának bemutatása, valamint az egyes célok térbeli lokalizációjának meghatározása helyi szinten. Foglalkozunk továbbá a fenntartható fejlődés céljainak mérésével, tekintettel arra, hogy jól működő, méréseken alapuló kockázatfelmérés nélkül megvalósíthatatlanok a fenntartható fejlődésre épülő gazdasági politika célkitűzései. A mérések és az FFC-k térbeli lokalizációjának helyi szintjét Románia példáján mutatjuk be egy összetett, 90 mutatóból álló indikátorrendszer segítségével, sajátos adatforrás- és módszerkombinációval, ahol fontos szerepet kap a földmegfigyelési módszerek és a földrajzi információs rendszerek (GIS) alkalmazása. Az eredmények azt mutatják, hogy a vizsgálatainkban használt módszertan jól alkalmazható az FFC-k térbeli lokalizációjára és a fenntarthatósági indexek kiszámítására. Az utóbbiak legmagasabb értékei, tehát a legalacsonyabb banki kockázatok – néhány városközeli községtől eltekintve – nagy és közepes méretű városokban jelentkeznek.","PeriodicalId":42979,"journal":{"name":"Public Finance Quarterly-Hungary","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.5,"publicationDate":"2023-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"69887244","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A globalizációs és demográfiai folyamatok, illetőleg az újabb ipari forradalmat meghatározó, rohamléptekben zajló automatizáció alapvetően alakítják át a munka világát, a munkavégzés feltételeit és körülményeit. Ugyanakkor a digitális átállás nemcsak átalakítja a munkahelyeket, hanem számos lehetőséget is kínál, és új tudományos ismereteket, korábban nem ismert iparágakat és foglalkozásokat hoz létre. A kihívásokra adandó válaszok megtalálása nem nélkülözheti a munkaerőpiaci változások trendjeinek megértését, továbbá mind a jövő munkavállalóinak, mind a meglévő munkaerőnek arra való felkészítését, hogy miként lehet alkalmazkodni a változáshoz. A munkaerőpiaci alkalmazkodás felértékeli az egész életen át tartó tanulás és ezáltal a tudástőke felhalmozásának szerepét. Célszerűnek tűnik tehát a rendelkezésre álló társadalmi és anyagi erőforrásokat az oktatásra, a képzésre és a digitális készségek megszerzésére koncentrálni.
{"title":"Fenntartható foglalkoztatás","authors":"Kolos Kardkovács","doi":"10.35551/psz_2023_1_5","DOIUrl":"https://doi.org/10.35551/psz_2023_1_5","url":null,"abstract":"A globalizációs és demográfiai folyamatok, illetőleg az újabb ipari forradalmat meghatározó, rohamléptekben zajló automatizáció alapvetően alakítják át a munka világát, a munkavégzés feltételeit és körülményeit. Ugyanakkor a digitális átállás nemcsak átalakítja a munkahelyeket, hanem számos lehetőséget is kínál, és új tudományos ismereteket, korábban nem ismert iparágakat és foglalkozásokat hoz létre. A kihívásokra adandó válaszok megtalálása nem nélkülözheti a munkaerőpiaci változások trendjeinek megértését, továbbá mind a jövő munkavállalóinak, mind a meglévő munkaerőnek arra való felkészítését, hogy miként lehet alkalmazkodni a változáshoz. A munkaerőpiaci alkalmazkodás felértékeli az egész életen át tartó tanulás és ezáltal a tudástőke felhalmozásának szerepét. Célszerűnek tűnik tehát a rendelkezésre álló társadalmi és anyagi erőforrásokat az oktatásra, a képzésre és a digitális készségek megszerzésére koncentrálni.","PeriodicalId":42979,"journal":{"name":"Public Finance Quarterly-Hungary","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.5,"publicationDate":"2023-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"69887310","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
In economic terms, growth theory is an essential dimension of sustainability. The structurally sustainable performance of an economy, that is the sustainable (equilibrium) level of output is expressed in terms of potential output, and its sustainable dynamics in terms of growth potential. In the EU Member States the main structural determinant of potential growth is the dynamics of total factor productivity (TFP). In this respect the level and dynamics of performance vary greatly across the EU. Narrowing the performance gaps compared to the leading economies through major structural reforms can be a crucial factor in strengthening the growth potential. This paper reviews the fundamental correlations for Europe’s growth potential based on quantitative analyses carried out within the referred theoretical framework. Analysing the determinants of growth potential can help justify the inevitable structural reforms and macroeconomic adjustments, and can thereby contribute to the development of an economic theory of sustainability.
{"title":"Sustainable Growth, Growth Potential : Tendencies of Potential Growth in the European Union","authors":"P. Halmai","doi":"10.35551/pfq_2023_1_3","DOIUrl":"https://doi.org/10.35551/pfq_2023_1_3","url":null,"abstract":"In economic terms, growth theory is an essential dimension of sustainability. The structurally sustainable performance of an economy, that is the sustainable (equilibrium) level of output is expressed in terms of potential output, and its sustainable dynamics in terms of growth potential. In the EU Member States the main structural determinant of potential growth is the dynamics of total factor productivity (TFP). In this respect the level and dynamics of performance vary greatly across the EU. Narrowing the performance gaps compared to the leading economies through major structural reforms can be a crucial factor in strengthening the growth potential. This paper reviews the fundamental correlations for Europe’s growth potential based on quantitative analyses carried out within the referred theoretical framework. Analysing the determinants of growth potential can help justify the inevitable structural reforms and macroeconomic adjustments, and can thereby contribute to the development of an economic theory of sustainability.","PeriodicalId":42979,"journal":{"name":"Public Finance Quarterly-Hungary","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.5,"publicationDate":"2023-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"69883638","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
The globalisation and demographic processes, and the rapid rate of automation defining the new industrial revolution are fundamentally transforming the world of work, and the conditions and circumstances of employment. At the same time, digital transformation is not only changing the workplaces, but it is offering numerous opportunities, creating further scientific knowledge, and previously unknown industries and occupations. Finding answers to these challenges also requires the understanding of labour market trends, and preparing the existing and future workforce for how to adapt to change. Adaptation to the labour market enhances the role of lifelong learning and the accumulation of knowledge capital. It seems therefore appropriate to concentrate the available social and financial resources on education, training and the acquisition of digital skills.
{"title":"Sustainable Employment","authors":"Kolos Kardkovács","doi":"10.35551/pfq_2023_1_5","DOIUrl":"https://doi.org/10.35551/pfq_2023_1_5","url":null,"abstract":"The globalisation and demographic processes, and the rapid rate of automation defining the new industrial revolution are fundamentally transforming the world of work, and the conditions and circumstances of employment. At the same time, digital transformation is not only changing the workplaces, but it is offering numerous opportunities, creating further scientific knowledge, and previously unknown industries and occupations. Finding answers to these challenges also requires the understanding of labour market trends, and preparing the existing and future workforce for how to adapt to change. Adaptation to the labour market enhances the role of lifelong learning and the accumulation of knowledge capital. It seems therefore appropriate to concentrate the available social and financial resources on education, training and the acquisition of digital skills.","PeriodicalId":42979,"journal":{"name":"Public Finance Quarterly-Hungary","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.5,"publicationDate":"2023-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"69883802","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Book review. József Benedek – Gábor Nevelős (eds.) Comprehensive ecology. Dialogue between faith and science in the spirit of the encyclical Laudato si’. Jesuit Printing House, Budapest, 2022
书评。József Benedek - Gábor Nevelős(编)全面的生态。在《愿祢受赞颂》通谕的精神下，信仰与科学的对话。耶稣会印刷厂，布达佩斯，2022年
{"title":"The Most Recent Alliance between Faith and Knowledge to Save our Created World","authors":"I. Török, E. Nagy","doi":"10.35551/pfq_2023_1_7","DOIUrl":"https://doi.org/10.35551/pfq_2023_1_7","url":null,"abstract":"Book review. József Benedek – Gábor Nevelős (eds.) Comprehensive ecology. Dialogue between faith and science in the spirit of the encyclical Laudato si’. Jesuit Printing House, Budapest, 2022","PeriodicalId":42979,"journal":{"name":"Public Finance Quarterly-Hungary","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.5,"publicationDate":"2023-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"69883899","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
京公网安备 11010802042870号
京ICP备2023020795号-1
扫码关注我们
求助内容：
应助结果提醒方式：