Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.32980/mjsz.2021.3.1019
I. Sándor
A tanulmány célja a feltűnő értékaránytalanság egyes elméleti hátterének és gyakorlati problémáinak elemzése. A szerző rámutat arra, hogy az érték fogalma tekintetében különböző megközelítések érvényesülnek a közgazdasági és a jogi szakirodalomban, amelyek a joggyakorlatban is teret nyernek. Számos esetben nehezen értelmezhető az érték megállapítása egyes speciális szolgáltatások esetében, valamint a feltűnő aránytalanság vonatkozásában egyéb tényezőket is szükséges figyelembe venni, többek között annak felismerhetőségét. Tekintettel a magánjogban ismert további érvénytelenségi okokra (pl. tévedés, megtévesztés, uzsorás szerződés stb.) a feltűnő értékaránytalanság a fentiekben kifejtettek miatt érvénytelenségi okként csak kivételesen alkalmazható és a létjogosultsága is megkérdőjelezhető.
{"title":"A feltűnő értékaránytalanság egyes elméleti és gyakorlati aspektusai","authors":"I. Sándor","doi":"10.32980/mjsz.2021.3.1019","DOIUrl":"https://doi.org/10.32980/mjsz.2021.3.1019","url":null,"abstract":"A tanulmány célja a feltűnő értékaránytalanság egyes elméleti hátterének és gyakorlati problémáinak elemzése. A szerző rámutat arra, hogy az érték fogalma tekintetében különböző megközelítések érvényesülnek a közgazdasági és a jogi szakirodalomban, amelyek a joggyakorlatban is teret nyernek. Számos esetben nehezen értelmezhető az érték megállapítása egyes speciális szolgáltatások esetében, valamint a feltűnő aránytalanság vonatkozásában egyéb tényezőket is szükséges figyelembe venni, többek között annak felismerhetőségét. Tekintettel a magánjogban ismert további érvénytelenségi okokra (pl. tévedés, megtévesztés, uzsorás szerződés stb.) a feltűnő értékaránytalanság a fentiekben kifejtettek miatt érvénytelenségi okként csak kivételesen alkalmazható és a létjogosultsága is megkérdőjelezhető.","PeriodicalId":370817,"journal":{"name":"Miskolci Jogi Szemle","volume":"38 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"131961246","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.32980/mjsz.2022.2.2028
M. Schlachter
By December 2021, the European Commission presented a Proposal for a Directive on improving working conditions in platform work. Such activity was expected for quite some time. Platform work has been probably the most intensely debated element of “new work” at national and international level. Hopes and fears associated with digitization culminated in this work form due to a mostly unregulated operation of a business of broad conception and great heterogeneity.
{"title":"The initiative of the European Commission for improving working conditions in platform work","authors":"M. Schlachter","doi":"10.32980/mjsz.2022.2.2028","DOIUrl":"https://doi.org/10.32980/mjsz.2022.2.2028","url":null,"abstract":"By December 2021, the European Commission presented a Proposal for a Directive on improving working conditions in platform work. Such activity was expected for quite some time. Platform work has been probably the most intensely debated element of “new work” at national and international level. Hopes and fears associated with digitization culminated in this work form due to a mostly unregulated operation of a business of broad conception and great heterogeneity.","PeriodicalId":370817,"journal":{"name":"Miskolci Jogi Szemle","volume":"12 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"134377969","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.32980/mjsz.2022.2.2035
Hilda Tóth
A munkajogászok körében az utóbbi évtizedben az egyik legkutatottabb téma az un. digitális platformokon keresztül munkát – tevékenységet – végzők, a kutatások, vélemények többségében arra irányulnak, hogy ezen személyi kör státuszát miképpen lehet meghatározni, és alapvető jogait kialakítani a meglévő jogi rendszer keretei között. Nemzetközi viszonylatban tengernyi szakirodalom áll már tehát a rendelkezésre, amely kutatói tevékenység is vezetethette az EU jogalkotóit a probléma szabályozásának az irányába. Jelen rövid tanulmány a szabályozás egy jelentős szelete, az algoritmikus irányítással kapcsolatos kérdéseket vet fel, amely egyébként nemcsak a platformokon tevékenységet végzők – szándékosan nem használjuk a munkavállaló fogalmat – hanem a hagyományos munkaviszonyokban szereplő munkavállalók jogviszonyának tartalmát alakítja (torzítja) és teszi még kiszolgáltatottabbá a szereplőket. A tanulmány röviden bemutatja a platform gazdaság két jellemző formáját, és jellemzi az algoritmikus menedzsment körülményeit, és munkavállalókra gyakorolt hatását.
{"title":"Az algoritmikus menedzsment a platform alapú munkavégzésben","authors":"Hilda Tóth","doi":"10.32980/mjsz.2022.2.2035","DOIUrl":"https://doi.org/10.32980/mjsz.2022.2.2035","url":null,"abstract":"A munkajogászok körében az utóbbi évtizedben az egyik legkutatottabb téma az un. digitális platformokon keresztül munkát – tevékenységet – végzők, a kutatások, vélemények többségében arra irányulnak, hogy ezen személyi kör státuszát miképpen lehet meghatározni, és alapvető jogait kialakítani a meglévő jogi rendszer keretei között. Nemzetközi viszonylatban tengernyi szakirodalom áll már tehát a rendelkezésre, amely kutatói tevékenység is vezetethette az EU jogalkotóit a probléma szabályozásának az irányába. Jelen rövid tanulmány a szabályozás egy jelentős szelete, az algoritmikus irányítással kapcsolatos kérdéseket vet fel, amely egyébként nemcsak a platformokon tevékenységet végzők – szándékosan nem használjuk a munkavállaló fogalmat – hanem a hagyományos munkaviszonyokban szereplő munkavállalók jogviszonyának tartalmát alakítja (torzítja) és teszi még kiszolgáltatottabbá a szereplőket. A tanulmány röviden bemutatja a platform gazdaság két jellemző formáját, és jellemzi az algoritmikus menedzsment körülményeit, és munkavállalókra gyakorolt hatását.","PeriodicalId":370817,"journal":{"name":"Miskolci Jogi Szemle","volume":"26 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"133510693","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.32980/mjsz.2022.1.1944
Tamás Matusik
A jogirodalom régóta foglalkozik a kérdéssel, hogy a bűncselekmény megalapozott gyanújának vizsgálata során milyen mozgástérrel rendelkezik a nyomozási bíró, értékelheti-e a bizonyítékokat. A tanulmány arra vállalkozik, hogy a törvény indokolásából és rendszertani értelmezésből kiindulva gyakorlati érvekkel támassza alá a bizonyítékértékelés lehetőségét és szükségszerűségét, továbbá, hogy néhány aktuális jogeseten keresztül bemutassa a szemléletváltásnak a bírói gyakorlatban való megjelenését. Levezeti, hogy a határozatoknak a prejudikálás látszatát is kerülő indokolásával a bizonyítékok értékelése nem jár semmilyen kockázattal az eljárás későbbi szakaszára nézve.
{"title":"A bizonyítékok értékelése a bíróság vádemelés előtti eljárásában","authors":"Tamás Matusik","doi":"10.32980/mjsz.2022.1.1944","DOIUrl":"https://doi.org/10.32980/mjsz.2022.1.1944","url":null,"abstract":"A jogirodalom régóta foglalkozik a kérdéssel, hogy a bűncselekmény megalapozott gyanújának vizsgálata során milyen mozgástérrel rendelkezik a nyomozási bíró, értékelheti-e a bizonyítékokat. A tanulmány arra vállalkozik, hogy a törvény indokolásából és rendszertani értelmezésből kiindulva gyakorlati érvekkel támassza alá a bizonyítékértékelés lehetőségét és szükségszerűségét, továbbá, hogy néhány aktuális jogeseten keresztül bemutassa a szemléletváltásnak a bírói gyakorlatban való megjelenését. Levezeti, hogy a határozatoknak a prejudikálás látszatát is kerülő indokolásával a bizonyítékok értékelése nem jár semmilyen kockázattal az eljárás későbbi szakaszára nézve.","PeriodicalId":370817,"journal":{"name":"Miskolci Jogi Szemle","volume":"41 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"133305264","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.32980/mjsz.2021.5.1475
Veronika Lehotay
A tanulmány a baloldali író, újságíró Hatvany Lajos (1880-1961) elleni lefolytatott pereken keresztül vizsgálja a szólás- és sajtószabadság jogi eszközökkel való korlátozását a két világháború közötti Magyarországon. 1921-ben vezették be a nemzetgyalázás fogalmát büntetőjogba, amely a magyar állam vagy nemzet, vagy a kormány ellen meggyalázó kifejezés használatát büntette szabadságvesztéssel. Ez alapján vonták felelősségre Hatvany Lajost, aki a Tanácsköztársaság elől külföldre menekült és külföldön írt a Horthy-rendszert kritizáló cikkeket az 1920-as években. Az eljárás 1928-ban ért véget, amelyben az eredetileg 7 év szabadságvesztést másfél év börtönre mérsékelték. Hatvany 1930-ban amnesztiával szabadult és 1938-ban Franciaországba emigrált.
{"title":"Az utolsó mecénás a bíróság előtt: Hatvany Lajos pere","authors":"Veronika Lehotay","doi":"10.32980/mjsz.2021.5.1475","DOIUrl":"https://doi.org/10.32980/mjsz.2021.5.1475","url":null,"abstract":"A tanulmány a baloldali író, újságíró Hatvany Lajos (1880-1961) elleni lefolytatott pereken keresztül vizsgálja a szólás- és sajtószabadság jogi eszközökkel való korlátozását a két világháború közötti Magyarországon. 1921-ben vezették be a nemzetgyalázás fogalmát büntetőjogba, amely a magyar állam vagy nemzet, vagy a kormány ellen meggyalázó kifejezés használatát büntette szabadságvesztéssel. Ez alapján vonták felelősségre Hatvany Lajost, aki a Tanácsköztársaság elől külföldre menekült és külföldön írt a Horthy-rendszert kritizáló cikkeket az 1920-as években. Az eljárás 1928-ban ért véget, amelyben az eredetileg 7 év szabadságvesztést másfél év börtönre mérsékelték. Hatvany 1930-ban amnesztiával szabadult és 1938-ban Franciaországba emigrált.","PeriodicalId":370817,"journal":{"name":"Miskolci Jogi Szemle","volume":"233 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"133822819","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.32980/mjsz.2021.5.1467
Judit Jacsó
Jelen tanulmány középpontjában a pénzmosás 2021. január 1. napján hatályba lépett hazai büntetőjogi szabályozása áll. A 2020. évi XLIII. törvénnyel bevezetett módosítás a pénzmosás büntetőjogi tényállásának újabb koncepcionális átalakítását jelentette. A szabályozás kialakításánál a jogalkotó figyelemmel volt az Európai Unió VI. Pénzmosás elleni irányelvében lefektetett követelményekre. A tanulmány első részében a pénzmosás törvényi tényállására és szankciójára vonatkozó uniós szabályozás bemutatására kerül sor, majd ennek tükrében vizsgáljuk meg a pénzmosás bűncselekményét a hatályos Btk.-ban. Végül röviden a pénzmosás elleni fellépés legújabb fejleményeire is kitérünk.
{"title":"A pénzmosás hatályos magyar büntetőjogi szabályozása az európai uniós elvárások tükrében","authors":"Judit Jacsó","doi":"10.32980/mjsz.2021.5.1467","DOIUrl":"https://doi.org/10.32980/mjsz.2021.5.1467","url":null,"abstract":"Jelen tanulmány középpontjában a pénzmosás 2021. január 1. napján hatályba lépett hazai büntetőjogi szabályozása áll. A 2020. évi XLIII. törvénnyel bevezetett módosítás a pénzmosás büntetőjogi tényállásának újabb koncepcionális átalakítását jelentette. A szabályozás kialakításánál a jogalkotó figyelemmel volt az Európai Unió VI. Pénzmosás elleni irányelvében lefektetett követelményekre. A tanulmány első részében a pénzmosás törvényi tényállására és szankciójára vonatkozó uniós szabályozás bemutatására kerül sor, majd ennek tükrében vizsgáljuk meg a pénzmosás bűncselekményét a hatályos Btk.-ban. Végül röviden a pénzmosás elleni fellépés legújabb fejleményeire is kitérünk.","PeriodicalId":370817,"journal":{"name":"Miskolci Jogi Szemle","volume":"45 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"122804129","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.32980/mjsz.2022.2.2004
Csenge Halász
A magánélethez való jog tartalmának meghatározásához számos értelmezési kérdés kapcsolódik, illetve a hazai jogrendszer több jogága is oltalomban részesíti. A jogi oltalom alapját generálklauzulák jelentik, amelyek tartalommal történő kitöltése a bírói esetjog feladata. Jelen tanulmányban a magánélethez való jog munkajogi tárgyú gyakorlatának néhány jellegzetes vonását igyekszünk felvázolni.
{"title":"Szemelvények a magánélethez való jog munkajogi tárgyú bírói gyakorlatából","authors":"Csenge Halász","doi":"10.32980/mjsz.2022.2.2004","DOIUrl":"https://doi.org/10.32980/mjsz.2022.2.2004","url":null,"abstract":"A magánélethez való jog tartalmának meghatározásához számos értelmezési kérdés kapcsolódik, illetve a hazai jogrendszer több jogága is oltalomban részesíti. A jogi oltalom alapját generálklauzulák jelentik, amelyek tartalommal történő kitöltése a bírói esetjog feladata. Jelen tanulmányban a magánélethez való jog munkajogi tárgyú gyakorlatának néhány jellegzetes vonását igyekszünk felvázolni.","PeriodicalId":370817,"journal":{"name":"Miskolci Jogi Szemle","volume":"96 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"127736479","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.32980/mjsz.2022.4.2116
O. Rácz, Zoltán Rácz
A koronavírus járvány következtében az országok kormányai korlátozó intézkedéseket vezettek be az állampolgárok számára, ami érintette a munka világát is. A magyar kormány veszélyhelyzeti szabályokat alkotott az elmúlt években, amely rendelkezések kihatottak a munkajogi szabályokra is. A tanulmány keretei között azt vizsgáltuk, hogy mennyiben volt alkotmányos és mennyiben sértette a munkajogi elveket a veszélyhelyzeti szabályozás.
{"title":"A munkavégzési viszonyok egyes kérdései veszélyhelyzet idején","authors":"O. Rácz, Zoltán Rácz","doi":"10.32980/mjsz.2022.4.2116","DOIUrl":"https://doi.org/10.32980/mjsz.2022.4.2116","url":null,"abstract":"A koronavírus járvány következtében az országok kormányai korlátozó intézkedéseket vezettek be az állampolgárok számára, ami érintette a munka világát is. A magyar kormány veszélyhelyzeti szabályokat alkotott az elmúlt években, amely rendelkezések kihatottak a munkajogi szabályokra is. A tanulmány keretei között azt vizsgáltuk, hogy mennyiben volt alkotmányos és mennyiben sértette a munkajogi elveket a veszélyhelyzeti szabályozás.","PeriodicalId":370817,"journal":{"name":"Miskolci Jogi Szemle","volume":"4 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"129340465","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.32980/mjsz.2021.3.1029
Edit Sápi
Az alábbi tanulmányban azt kívánjuk bemutatni, hogy a szolgáltatás és ellenszolgáltatás között felmerülő feltűnő értékkülönbség hogyan jelenhet meg a szerzői jogi jogviszonyokban és milyen speciális megoldási lehetőségeket kínál a szerzői jogi szabályrendszer erre, a szerzőket érintő problémára. A tanulmány tehát azt vizsgálja, hogy a szerzőt ért anyagi hátrány esetén melyik jogintézmény kínál neki hatásosabb védelmet: a polgári jogból ismert klasszikus jogintézményre, a feltűnő értékaránytalanságra való hivatkozás, vagy egy speciális szerzői jogi szabály, a bestseller klauzula alkalmazása.
{"title":"A feltűnő értékkülönbség kezelési lehetőségei a szerzői jogi viszonyokban","authors":"Edit Sápi","doi":"10.32980/mjsz.2021.3.1029","DOIUrl":"https://doi.org/10.32980/mjsz.2021.3.1029","url":null,"abstract":"Az alábbi tanulmányban azt kívánjuk bemutatni, hogy a szolgáltatás és ellenszolgáltatás között felmerülő feltűnő értékkülönbség hogyan jelenhet meg a szerzői jogi jogviszonyokban és milyen speciális megoldási lehetőségeket kínál a szerzői jogi szabályrendszer erre, a szerzőket érintő problémára. A tanulmány tehát azt vizsgálja, hogy a szerzőt ért anyagi hátrány esetén melyik jogintézmény kínál neki hatásosabb védelmet: a polgári jogból ismert klasszikus jogintézményre, a feltűnő értékaránytalanságra való hivatkozás, vagy egy speciális szerzői jogi szabály, a bestseller klauzula alkalmazása.","PeriodicalId":370817,"journal":{"name":"Miskolci Jogi Szemle","volume":"16 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"116684953","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.32980/mjsz.2021.5.1460
Éva Erdős
Vajon mi a kapcsolat a fenntarthatóság és az adókikerülés között? Mit tehet az adópolitika a fenntartható adózás érdekében a pandémia idején? Tanulmányomban elemzem a Bizottság Közleményeit a fenntarthatóság és az adókikerülés elleni küzdelem összefüggéseire vonatkozóan. A fő cél a járványhelyzetben a kettős kihívás kezelése: a gyors gazdasági fellendülés elérése érdekében az állami bevétel növelése, az adókijátszások csökkentésével. Tanulmányomban az ehhez vezető utat és jogi eszközöket vizsgálom a következtetések levonásával.
{"title":"Fenntarthatóság és adókikerülés kapcsolata az európai adóharmonizáció legújabb tendenciáinak tükrében","authors":"Éva Erdős","doi":"10.32980/mjsz.2021.5.1460","DOIUrl":"https://doi.org/10.32980/mjsz.2021.5.1460","url":null,"abstract":"Vajon mi a kapcsolat a fenntarthatóság és az adókikerülés között? Mit tehet az adópolitika a fenntartható adózás érdekében a pandémia idején? Tanulmányomban elemzem a Bizottság Közleményeit a fenntarthatóság és az adókikerülés elleni küzdelem összefüggéseire vonatkozóan. A fő cél a járványhelyzetben a kettős kihívás kezelése: a gyors gazdasági fellendülés elérése érdekében az állami bevétel növelése, az adókijátszások csökkentésével. Tanulmányomban az ehhez vezető utat és jogi eszközöket vizsgálom a következtetések levonásával.","PeriodicalId":370817,"journal":{"name":"Miskolci Jogi Szemle","volume":"3 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"116859290","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
京公网安备 11010802042870号
京ICP备2023020795号-1
扫码关注我们
求助内容：
应助结果提醒方式：