Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.32980/mjsz.2021.5.1502
Á. Váradi
Az Emberi Jogok Európai Bírósága azon döntése, amely szerint a magyar Alkotmánybírósághoz benyújtott alkotmányjogi panasz hatékony hazai jogorvoslatnak tekinthető, ráirányítja figyelmet az alkotmányjogi panaszos eljárások szerepének növekedésére az emberi jogok védelmének nemzetközi rendszerében is. Ezért érdemes megvizsgálni, hogy a nemzeti jogszabályok hogyan biztosítják az ilyen eljárásokhoz való hatékony hozzáférést. Jelen tanulmány ennek az összetett problémának egy sajátos aspektusát kívánja elemezni, nevezetesen a jogi segítségnyújtás kérdését alkotmánybírósági eljárások – különösen az alkotmányjogi panaszok – esetében Németország, Ausztria és Magyarország példáján.
{"title":"Jogi segítségnyújtás alkotmánybírósági eljárásokban : Összehasonlító elemzés az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés és az alkotmányjogi panasz kapcsolatáról","authors":"Á. Váradi","doi":"10.32980/mjsz.2021.5.1502","DOIUrl":"https://doi.org/10.32980/mjsz.2021.5.1502","url":null,"abstract":"Az Emberi Jogok Európai Bírósága azon döntése, amely szerint a magyar Alkotmánybírósághoz benyújtott alkotmányjogi panasz hatékony hazai jogorvoslatnak tekinthető, ráirányítja figyelmet az alkotmányjogi panaszos eljárások szerepének növekedésére az emberi jogok védelmének nemzetközi rendszerében is. Ezért érdemes megvizsgálni, hogy a nemzeti jogszabályok hogyan biztosítják az ilyen eljárásokhoz való hatékony hozzáférést. Jelen tanulmány ennek az összetett problémának egy sajátos aspektusát kívánja elemezni, nevezetesen a jogi segítségnyújtás kérdését alkotmánybírósági eljárások – különösen az alkotmányjogi panaszok – esetében Németország, Ausztria és Magyarország példáján.","PeriodicalId":370817,"journal":{"name":"Miskolci Jogi Szemle","volume":"95 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"114164092","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.32980/mjsz.2022.2.2016
Sarolta Mádi
A munkavállalók biztonságáról, egészségéről és a munkakörnyezetről szóló 155. számú ILO Egyezmény és a 164. számú ajánlás felhívja az államok figyelmét, hogy minden ország kötelessége állami szinten kidolgozni a munkavédelem stratégiáját. Az Európai Unió tagállamai Magyarország kivételével 2016-ig maradéktalanul eleget tettek ennek az ajánlásnak. Hazánkban 2016-ban került elfogadásra a Nemzeti Munkavédelmi Politika (NMP), amely hazánk nemzeti munkavédelmi politikáját 2016 és 2022 közötti időszakra határozta meg. Napjainkig a kitűzött stratégiai célok csak részben valósultak meg, ezért a következő időszakban tovább kell dolgozni a stratégiai célok elérésén.
{"title":"A munkavédelem nemzeti politikája hazánkban","authors":"Sarolta Mádi","doi":"10.32980/mjsz.2022.2.2016","DOIUrl":"https://doi.org/10.32980/mjsz.2022.2.2016","url":null,"abstract":"A munkavállalók biztonságáról, egészségéről és a munkakörnyezetről szóló 155. számú ILO Egyezmény és a 164. számú ajánlás felhívja az államok figyelmét, hogy minden ország kötelessége állami szinten kidolgozni a munkavédelem stratégiáját. Az Európai Unió tagállamai Magyarország kivételével 2016-ig maradéktalanul eleget tettek ennek az ajánlásnak. Hazánkban 2016-ban került elfogadásra a Nemzeti Munkavédelmi Politika (NMP), amely hazánk nemzeti munkavédelmi politikáját 2016 és 2022 közötti időszakra határozta meg. Napjainkig a kitűzött stratégiai célok csak részben valósultak meg, ezért a következő időszakban tovább kell dolgozni a stratégiai célok elérésén.","PeriodicalId":370817,"journal":{"name":"Miskolci Jogi Szemle","volume":"1 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"122833366","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.32980/mjsz.2022.2.2017
Gábor Mélypataki, D. Máté, Zsófia Riczu
A munka fogalmának tartalma folyamatosan változik. Korszakonként más és más tartalommal határozhatjuk meg. Nincs ez másképp napjainkban sem, mikor a munka digitalizálódásának a korszakát éljük. Nem csak a magánéletünk, de a munkafolyamataink jelentős része is átkerül a virtuális térbe, de ide sorolhatjuk a platformok megjelenését is. A munka fogalmának jelenlegi változása is azt jelenti, hogy a munkajog folyamatosan lohol a munka fogalmának a változása mögött. Illetve ez úgy pontos, hogy a munkajog sosem fogja le a munka fogalmába tartozó tevékenységek teljes körét. Hogy mennyire fedi le a munkajog a munka fogalmát jogi-gazdaság- és szociokulturális kérdés is. A jogalkotó ezen befolyások mentén határozza meg újra és újra a munkavégzéseknek a jog által is szabályozott körét. Láthatjuk, hogy egy atipikus munkavégzési viszonyból, hogyan válik tipikus munkaviszonnyá. De azt is láthatjuk, hogy egyes területek hogyan kerülnek a szürke zónába. Tanulmányunkban a digitalizálódást, illetve a digitális technológia alkalmazásának a munkára és a munkajogra gyakorolt hatását szeretnénk bemutatni szerzőtársaimmal közösen. Ezzel is szeretnénk tisztelegni közös professzorunk, kedves kollégánk és barátunk Prugberger Tamás előtt születésnapja alkalmából.
{"title":"A munka fogalmának alapvető kérdései a digitalizálódás tükrében","authors":"Gábor Mélypataki, D. Máté, Zsófia Riczu","doi":"10.32980/mjsz.2022.2.2017","DOIUrl":"https://doi.org/10.32980/mjsz.2022.2.2017","url":null,"abstract":"A munka fogalmának tartalma folyamatosan változik. Korszakonként más és más tartalommal határozhatjuk meg. Nincs ez másképp napjainkban sem, mikor a munka digitalizálódásának a korszakát éljük. Nem csak a magánéletünk, de a munkafolyamataink jelentős része is átkerül a virtuális térbe, de ide sorolhatjuk a platformok megjelenését is. A munka fogalmának jelenlegi változása is azt jelenti, hogy a munkajog folyamatosan lohol a munka fogalmának a változása mögött. Illetve ez úgy pontos, hogy a munkajog sosem fogja le a munka fogalmába tartozó tevékenységek teljes körét. Hogy mennyire fedi le a munkajog a munka fogalmát jogi-gazdaság- és szociokulturális kérdés is. A jogalkotó ezen befolyások mentén határozza meg újra és újra a munkavégzéseknek a jog által is szabályozott körét. Láthatjuk, hogy egy atipikus munkavégzési viszonyból, hogyan válik tipikus munkaviszonnyá. De azt is láthatjuk, hogy egyes területek hogyan kerülnek a szürke zónába. Tanulmányunkban a digitalizálódást, illetve a digitális technológia alkalmazásának a munkára és a munkajogra gyakorolt hatását szeretnénk bemutatni szerzőtársaimmal közösen. Ezzel is szeretnénk tisztelegni közös professzorunk, kedves kollégánk és barátunk Prugberger Tamás előtt születésnapja alkalmából.","PeriodicalId":370817,"journal":{"name":"Miskolci Jogi Szemle","volume":"1 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"123067623","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.32980/mjsz.2022.2.2036
Emese Törő, Géza Károlyi
A távmunkavégzés elterjedése szükségessé tette a jogi szabályozás átgondolását, amely során jelentősen kibővült a korábbi távmunka fogalom. Az új szabályozás értelmében a távmunkavégzés nemcsak a számítástechnikai eszközzel végzett munkát jelenti, hanem bármilyen más eszközzel is végezhető, valamint a hibrid munkavégzésre is lehet távmunkaszerződést kötni. A távmunkás speciális típusaként jelent meg a digitális nomád, aki a fejlett digitális technológiát használva helyfüggetlenül, állandó munkavégzési hely nélkül végzi a munkáját.
{"title":"A távmunkavégzés új szabályai, különös tekintettel a digitális nomádok megjelenésére","authors":"Emese Törő, Géza Károlyi","doi":"10.32980/mjsz.2022.2.2036","DOIUrl":"https://doi.org/10.32980/mjsz.2022.2.2036","url":null,"abstract":"A távmunkavégzés elterjedése szükségessé tette a jogi szabályozás átgondolását, amely során jelentősen kibővült a korábbi távmunka fogalom. Az új szabályozás értelmében a távmunkavégzés nemcsak a számítástechnikai eszközzel végzett munkát jelenti, hanem bármilyen más eszközzel is végezhető, valamint a hibrid munkavégzésre is lehet távmunkaszerződést kötni. A távmunkás speciális típusaként jelent meg a digitális nomád, aki a fejlett digitális technológiát használva helyfüggetlenül, állandó munkavégzési hely nélkül végzi a munkáját.","PeriodicalId":370817,"journal":{"name":"Miskolci Jogi Szemle","volume":"98 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"129316104","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.32980/mjsz.2022.1.1944
Tamás Matusik
A jogirodalom régóta foglalkozik a kérdéssel, hogy a bűncselekmény megalapozott gyanújának vizsgálata során milyen mozgástérrel rendelkezik a nyomozási bíró, értékelheti-e a bizonyítékokat. A tanulmány arra vállalkozik, hogy a törvény indokolásából és rendszertani értelmezésből kiindulva gyakorlati érvekkel támassza alá a bizonyítékértékelés lehetőségét és szükségszerűségét, továbbá, hogy néhány aktuális jogeseten keresztül bemutassa a szemléletváltásnak a bírói gyakorlatban való megjelenését. Levezeti, hogy a határozatoknak a prejudikálás látszatát is kerülő indokolásával a bizonyítékok értékelése nem jár semmilyen kockázattal az eljárás későbbi szakaszára nézve.
{"title":"A bizonyítékok értékelése a bíróság vádemelés előtti eljárásában","authors":"Tamás Matusik","doi":"10.32980/mjsz.2022.1.1944","DOIUrl":"https://doi.org/10.32980/mjsz.2022.1.1944","url":null,"abstract":"A jogirodalom régóta foglalkozik a kérdéssel, hogy a bűncselekmény megalapozott gyanújának vizsgálata során milyen mozgástérrel rendelkezik a nyomozási bíró, értékelheti-e a bizonyítékokat. A tanulmány arra vállalkozik, hogy a törvény indokolásából és rendszertani értelmezésből kiindulva gyakorlati érvekkel támassza alá a bizonyítékértékelés lehetőségét és szükségszerűségét, továbbá, hogy néhány aktuális jogeseten keresztül bemutassa a szemléletváltásnak a bírói gyakorlatban való megjelenését. Levezeti, hogy a határozatoknak a prejudikálás látszatát is kerülő indokolásával a bizonyítékok értékelése nem jár semmilyen kockázattal az eljárás későbbi szakaszára nézve.","PeriodicalId":370817,"journal":{"name":"Miskolci Jogi Szemle","volume":"41 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"133305264","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.32980/mjsz.2021.5.1467
Judit Jacsó
Jelen tanulmány középpontjában a pénzmosás 2021. január 1. napján hatályba lépett hazai büntetőjogi szabályozása áll. A 2020. évi XLIII. törvénnyel bevezetett módosítás a pénzmosás büntetőjogi tényállásának újabb koncepcionális átalakítását jelentette. A szabályozás kialakításánál a jogalkotó figyelemmel volt az Európai Unió VI. Pénzmosás elleni irányelvében lefektetett követelményekre. A tanulmány első részében a pénzmosás törvényi tényállására és szankciójára vonatkozó uniós szabályozás bemutatására kerül sor, majd ennek tükrében vizsgáljuk meg a pénzmosás bűncselekményét a hatályos Btk.-ban. Végül röviden a pénzmosás elleni fellépés legújabb fejleményeire is kitérünk.
{"title":"A pénzmosás hatályos magyar büntetőjogi szabályozása az európai uniós elvárások tükrében","authors":"Judit Jacsó","doi":"10.32980/mjsz.2021.5.1467","DOIUrl":"https://doi.org/10.32980/mjsz.2021.5.1467","url":null,"abstract":"Jelen tanulmány középpontjában a pénzmosás 2021. január 1. napján hatályba lépett hazai büntetőjogi szabályozása áll. A 2020. évi XLIII. törvénnyel bevezetett módosítás a pénzmosás büntetőjogi tényállásának újabb koncepcionális átalakítását jelentette. A szabályozás kialakításánál a jogalkotó figyelemmel volt az Európai Unió VI. Pénzmosás elleni irányelvében lefektetett követelményekre. A tanulmány első részében a pénzmosás törvényi tényállására és szankciójára vonatkozó uniós szabályozás bemutatására kerül sor, majd ennek tükrében vizsgáljuk meg a pénzmosás bűncselekményét a hatályos Btk.-ban. Végül röviden a pénzmosás elleni fellépés legújabb fejleményeire is kitérünk.","PeriodicalId":370817,"journal":{"name":"Miskolci Jogi Szemle","volume":"45 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"122804129","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.32980/mjsz.2022.2.2004
Csenge Halász
A magánélethez való jog tartalmának meghatározásához számos értelmezési kérdés kapcsolódik, illetve a hazai jogrendszer több jogága is oltalomban részesíti. A jogi oltalom alapját generálklauzulák jelentik, amelyek tartalommal történő kitöltése a bírói esetjog feladata. Jelen tanulmányban a magánélethez való jog munkajogi tárgyú gyakorlatának néhány jellegzetes vonását igyekszünk felvázolni.
{"title":"Szemelvények a magánélethez való jog munkajogi tárgyú bírói gyakorlatából","authors":"Csenge Halász","doi":"10.32980/mjsz.2022.2.2004","DOIUrl":"https://doi.org/10.32980/mjsz.2022.2.2004","url":null,"abstract":"A magánélethez való jog tartalmának meghatározásához számos értelmezési kérdés kapcsolódik, illetve a hazai jogrendszer több jogága is oltalomban részesíti. A jogi oltalom alapját generálklauzulák jelentik, amelyek tartalommal történő kitöltése a bírói esetjog feladata. Jelen tanulmányban a magánélethez való jog munkajogi tárgyú gyakorlatának néhány jellegzetes vonását igyekszünk felvázolni.","PeriodicalId":370817,"journal":{"name":"Miskolci Jogi Szemle","volume":"96 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"127736479","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.32980/mjsz.2022.4.2116
O. Rácz, Zoltán Rácz
A koronavírus járvány következtében az országok kormányai korlátozó intézkedéseket vezettek be az állampolgárok számára, ami érintette a munka világát is. A magyar kormány veszélyhelyzeti szabályokat alkotott az elmúlt években, amely rendelkezések kihatottak a munkajogi szabályokra is. A tanulmány keretei között azt vizsgáltuk, hogy mennyiben volt alkotmányos és mennyiben sértette a munkajogi elveket a veszélyhelyzeti szabályozás.
{"title":"A munkavégzési viszonyok egyes kérdései veszélyhelyzet idején","authors":"O. Rácz, Zoltán Rácz","doi":"10.32980/mjsz.2022.4.2116","DOIUrl":"https://doi.org/10.32980/mjsz.2022.4.2116","url":null,"abstract":"A koronavírus járvány következtében az országok kormányai korlátozó intézkedéseket vezettek be az állampolgárok számára, ami érintette a munka világát is. A magyar kormány veszélyhelyzeti szabályokat alkotott az elmúlt években, amely rendelkezések kihatottak a munkajogi szabályokra is. A tanulmány keretei között azt vizsgáltuk, hogy mennyiben volt alkotmányos és mennyiben sértette a munkajogi elveket a veszélyhelyzeti szabályozás.","PeriodicalId":370817,"journal":{"name":"Miskolci Jogi Szemle","volume":"4 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"129340465","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.32980/mjsz.2021.3.1029
Edit Sápi
Az alábbi tanulmányban azt kívánjuk bemutatni, hogy a szolgáltatás és ellenszolgáltatás között felmerülő feltűnő értékkülönbség hogyan jelenhet meg a szerzői jogi jogviszonyokban és milyen speciális megoldási lehetőségeket kínál a szerzői jogi szabályrendszer erre, a szerzőket érintő problémára. A tanulmány tehát azt vizsgálja, hogy a szerzőt ért anyagi hátrány esetén melyik jogintézmény kínál neki hatásosabb védelmet: a polgári jogból ismert klasszikus jogintézményre, a feltűnő értékaránytalanságra való hivatkozás, vagy egy speciális szerzői jogi szabály, a bestseller klauzula alkalmazása.
{"title":"A feltűnő értékkülönbség kezelési lehetőségei a szerzői jogi viszonyokban","authors":"Edit Sápi","doi":"10.32980/mjsz.2021.3.1029","DOIUrl":"https://doi.org/10.32980/mjsz.2021.3.1029","url":null,"abstract":"Az alábbi tanulmányban azt kívánjuk bemutatni, hogy a szolgáltatás és ellenszolgáltatás között felmerülő feltűnő értékkülönbség hogyan jelenhet meg a szerzői jogi jogviszonyokban és milyen speciális megoldási lehetőségeket kínál a szerzői jogi szabályrendszer erre, a szerzőket érintő problémára. A tanulmány tehát azt vizsgálja, hogy a szerzőt ért anyagi hátrány esetén melyik jogintézmény kínál neki hatásosabb védelmet: a polgári jogból ismert klasszikus jogintézményre, a feltűnő értékaránytalanságra való hivatkozás, vagy egy speciális szerzői jogi szabály, a bestseller klauzula alkalmazása.","PeriodicalId":370817,"journal":{"name":"Miskolci Jogi Szemle","volume":"16 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"116684953","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.32980/mjsz.2021.5.1460
Éva Erdős
Vajon mi a kapcsolat a fenntarthatóság és az adókikerülés között? Mit tehet az adópolitika a fenntartható adózás érdekében a pandémia idején? Tanulmányomban elemzem a Bizottság Közleményeit a fenntarthatóság és az adókikerülés elleni küzdelem összefüggéseire vonatkozóan. A fő cél a járványhelyzetben a kettős kihívás kezelése: a gyors gazdasági fellendülés elérése érdekében az állami bevétel növelése, az adókijátszások csökkentésével. Tanulmányomban az ehhez vezető utat és jogi eszközöket vizsgálom a következtetések levonásával.
{"title":"Fenntarthatóság és adókikerülés kapcsolata az európai adóharmonizáció legújabb tendenciáinak tükrében","authors":"Éva Erdős","doi":"10.32980/mjsz.2021.5.1460","DOIUrl":"https://doi.org/10.32980/mjsz.2021.5.1460","url":null,"abstract":"Vajon mi a kapcsolat a fenntarthatóság és az adókikerülés között? Mit tehet az adópolitika a fenntartható adózás érdekében a pandémia idején? Tanulmányomban elemzem a Bizottság Közleményeit a fenntarthatóság és az adókikerülés elleni küzdelem összefüggéseire vonatkozóan. A fő cél a járványhelyzetben a kettős kihívás kezelése: a gyors gazdasági fellendülés elérése érdekében az állami bevétel növelése, az adókijátszások csökkentésével. Tanulmányomban az ehhez vezető utat és jogi eszközöket vizsgálom a következtetések levonásával.","PeriodicalId":370817,"journal":{"name":"Miskolci Jogi Szemle","volume":"3 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"116859290","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
京公网安备 11010802042870号
京ICP备2023020795号-1
扫码关注我们
求助内容：
应助结果提醒方式：