Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.32980/mjsz.2021.5.1479
Adrienn Nagy
A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 2018. január 1. napján lépett hatályba. Első átfogó jellegű módosítására a hatályba lépését követő három éven belül sor került, melynek alapvető indoka az új szabályoknak a joggyakorlatban való alkalmazása körüli nehézség vagy bizonytalanság kiküszöbölése volt, illetve a felek bírósághoz fordulásának joga elősegítése is jelentőséggel bírt. Jelen tanulmány középpontjában a bizonyítás szabályainak elemzése áll: bemutatásra kerülnek azok a rendelkezések, melyeket a Pp. Novella módosított a bizonyítással összefüggésben, illetve kitérünk olyan, a joggyakorlat által felvetett problémákra is, melyeket a módosító törvény nem érintett.
{"title":"Gondolatok a bizonyítás szabályainak alkalmazásáról","authors":"Adrienn Nagy","doi":"10.32980/mjsz.2021.5.1479","DOIUrl":"https://doi.org/10.32980/mjsz.2021.5.1479","url":null,"abstract":"A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 2018. január 1. napján lépett hatályba. Első átfogó jellegű módosítására a hatályba lépését követő három éven belül sor került, melynek alapvető indoka az új szabályoknak a joggyakorlatban való alkalmazása körüli nehézség vagy bizonytalanság kiküszöbölése volt, illetve a felek bírósághoz fordulásának joga elősegítése is jelentőséggel bírt. Jelen tanulmány középpontjában a bizonyítás szabályainak elemzése áll: bemutatásra kerülnek azok a rendelkezések, melyeket a Pp. Novella módosított a bizonyítással összefüggésben, illetve kitérünk olyan, a joggyakorlat által felvetett problémákra is, melyeket a módosító törvény nem érintett.","PeriodicalId":370817,"journal":{"name":"Miskolci Jogi Szemle","volume":"107 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"115561376","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.32980/mjsz.2021.5.1456
Eszter Czibrik
Tanulmányomban annak körbe járására teszek kísérletet, hogy a méltányosság jogintézményét körbejárjam a közigazgatási jog területén. Elsőkörben a méltányosság fogalmának értelmezésének fejlődésével foglalkozom, hiszen egy olyan jogintézményről beszélhetünk, amelynek történelmi gyökerei egészen a római jogig vezethető vissza. Tanulmányomban szükségesnek tartottam továbbá különbséget tenni a méltányosság és a diszkréció között. Végül de nem utolsó sorban pedig az elméletből a joggyakorlat területére átlépve, a közjogi méltányosság előfordulásaival foglalkozom.
{"title":"Méltányosság megjelenése a jogalkalmazásban, különös tekintettel a közigazgatási jogra","authors":"Eszter Czibrik","doi":"10.32980/mjsz.2021.5.1456","DOIUrl":"https://doi.org/10.32980/mjsz.2021.5.1456","url":null,"abstract":"Tanulmányomban annak körbe járására teszek kísérletet, hogy a méltányosság jogintézményét körbejárjam a közigazgatási jog területén. Elsőkörben a méltányosság fogalmának értelmezésének fejlődésével foglalkozom, hiszen egy olyan jogintézményről beszélhetünk, amelynek történelmi gyökerei egészen a római jogig vezethető vissza. Tanulmányomban szükségesnek tartottam továbbá különbséget tenni a méltányosság és a diszkréció között. Végül de nem utolsó sorban pedig az elméletből a joggyakorlat területére átlépve, a közjogi méltányosság előfordulásaival foglalkozom.","PeriodicalId":370817,"journal":{"name":"Miskolci Jogi Szemle","volume":"110 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"115637380","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.32980/mjsz.2022.2.2019
Zoltán Nagy
A tanulmány a közgazdaságtani kutatások eredményét felhasználva mutatja be az állam közpénzügyi szabályozó szerepét a gazdaságban. Mi indokolja az állami beavatkozást szabályozás révén és ennek mértéke hogyan változik a gazdaságtörténet során a gazdasági válságokat követően. A piaci kudarcok mellett azonban a szakirodalom felveti a kormányzati kudarcok kérdését is. A gazdasági beavatkozás mellett az állam fontos szerepet tölt be a közfeladatellátásban. A modern állam egyre több és több közfeladatot vállal fel, amely tovább fokozza az állam szabályozó szerepét a gazdasági folyamatokban.
{"title":"Az állam közpénzügyi szabályozó szerepe a gazdaságban","authors":"Zoltán Nagy","doi":"10.32980/mjsz.2022.2.2019","DOIUrl":"https://doi.org/10.32980/mjsz.2022.2.2019","url":null,"abstract":"A tanulmány a közgazdaságtani kutatások eredményét felhasználva mutatja be az állam közpénzügyi szabályozó szerepét a gazdaságban. Mi indokolja az állami beavatkozást szabályozás révén és ennek mértéke hogyan változik a gazdaságtörténet során a gazdasági válságokat követően. A piaci kudarcok mellett azonban a szakirodalom felveti a kormányzati kudarcok kérdését is. A gazdasági beavatkozás mellett az állam fontos szerepet tölt be a közfeladatellátásban. A modern állam egyre több és több közfeladatot vállal fel, amely tovább fokozza az állam szabályozó szerepét a gazdasági folyamatokban.","PeriodicalId":370817,"journal":{"name":"Miskolci Jogi Szemle","volume":"32 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"114166821","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.32980/mjsz.2022.2.2010
György B. Kiss
Napjainkban a munkajog hagyományos intézményei egyre nehezebben képesek kezelni az új munkaszervezési módszerek által kialakult tényállásokat. Az egyik legfontosabb megoldásra váró terület a más részére személyesen munkát végző személyek védelme. A tanulmány arra a kérdésre keres választ, hogy a különböző jogállásokkal rendelkező csoport tagjaira alkalmas-e a munkajog védelmi rendszere, vagy bizonyos feszültségek feloldására a polgári jog eszközei alkalmazandók. A feltett kérdés mögött a hagyományos munkajog egész szerkezete átalakításának szükségessége és ennek bizonytalansága húzódik meg.
{"title":"Vázlat a munkát végző személyek védelméről","authors":"György B. Kiss","doi":"10.32980/mjsz.2022.2.2010","DOIUrl":"https://doi.org/10.32980/mjsz.2022.2.2010","url":null,"abstract":"Napjainkban a munkajog hagyományos intézményei egyre nehezebben képesek kezelni az új munkaszervezési módszerek által kialakult tényállásokat. Az egyik legfontosabb megoldásra váró terület a más részére személyesen munkát végző személyek védelme. A tanulmány arra a kérdésre keres választ, hogy a különböző jogállásokkal rendelkező csoport tagjaira alkalmas-e a munkajog védelmi rendszere, vagy bizonyos feszültségek feloldására a polgári jog eszközei alkalmazandók. A feltett kérdés mögött a hagyományos munkajog egész szerkezete átalakításának szükségessége és ennek bizonytalansága húzódik meg.","PeriodicalId":370817,"journal":{"name":"Miskolci Jogi Szemle","volume":"58 4","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"121005515","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.32980/mjsz.2021.5.1472
J. Kálmán
A pénzügyi stabilitás a közérdek egy megjelenési formájaként azonosítható a jogalkotásban, amely okán a jogalkotóval szembeni elvárásként fogalmazódik meg a fogalom tartalmi meghatározásának igénye, figyelembe véve, hogy jelentős közhatalmi típusú – ex ante és ex post – közigazgatási beavatkozás alapjául szolgál. A tanulmány célja mindezekre figyelemmel, hogy megvizsgálja a pénzügyi stabilitás fogalmának elméleti és jogi megjelenését. A tanulmány elemzés alá vonja egyrészt a pénzügyi stabilitás fogalmának megjelenését a szakirodalomban, másrészt a jogalkotásban, valamint harmadrészt a jogalkalmazásban. Annak ellenére, hogy a pénzügyi stabilitás fogalma erőteljesen megjelenik az elméleti irodalomban, sőt a jogalkotásban és a jogalkalmazásban is, határai nehezen azonosíthatóak. Mindezekre tekintettel a tanulmány kísérletet tesz a pénzügyi stabilitás munkafogalmának meghatározására.
{"title":"A pénzügyi stabilitás fogalma","authors":"J. Kálmán","doi":"10.32980/mjsz.2021.5.1472","DOIUrl":"https://doi.org/10.32980/mjsz.2021.5.1472","url":null,"abstract":"A pénzügyi stabilitás a közérdek egy megjelenési formájaként azonosítható a jogalkotásban, amely okán a jogalkotóval szembeni elvárásként fogalmazódik meg a fogalom tartalmi meghatározásának igénye, figyelembe véve, hogy jelentős közhatalmi típusú – ex ante és ex post – közigazgatási beavatkozás alapjául szolgál. A tanulmány célja mindezekre figyelemmel, hogy megvizsgálja a pénzügyi stabilitás fogalmának elméleti és jogi megjelenését. A tanulmány elemzés alá vonja egyrészt a pénzügyi stabilitás fogalmának megjelenését a szakirodalomban, másrészt a jogalkotásban, valamint harmadrészt a jogalkalmazásban. Annak ellenére, hogy a pénzügyi stabilitás fogalma erőteljesen megjelenik az elméleti irodalomban, sőt a jogalkotásban és a jogalkalmazásban is, határai nehezen azonosíthatóak. Mindezekre tekintettel a tanulmány kísérletet tesz a pénzügyi stabilitás munkafogalmának meghatározására.","PeriodicalId":370817,"journal":{"name":"Miskolci Jogi Szemle","volume":"11 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"125760911","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.32980/mjsz.2021.4.1256
Ilona Jablonkai, Nóra Jakab
A tanulmányunk témájául a kábítószerfogyasztás fiatalkorúakra gyakorolt hatását választottuk, különös tekintettel a szociális kérdésekre. A kábítószerhasználó fiatalok esetében ugyanis a szociális jognak hangsúlyos a szerepe. Kifejezetten az érdekelt bennünket, hogy a mai világban milyen gyakran kerülnek kapcsolatba a fiatalok a kábítószerrel, illetve milyen ellátórendszer áll rendelkezésre a „kábítószer használata” során és azt követően. Milyen ellátások segítik a fiatalkorú felépülését? A fiatalkorúak veszélyeztetettsége kapcsán a szakemberek leggyakrabban a szociális intézkedések fontosságára, a szociális háló kiépítésére, az intézményesített támogatásra, ellátásra hivatkoznak. Tanulmányunkban ezt a rendszert vizsgáljuk meg.
{"title":"A szociális ellátórendszer szerepe a kábítószer-használó fiatalok életében","authors":"Ilona Jablonkai, Nóra Jakab","doi":"10.32980/mjsz.2021.4.1256","DOIUrl":"https://doi.org/10.32980/mjsz.2021.4.1256","url":null,"abstract":"A tanulmányunk témájául a kábítószerfogyasztás fiatalkorúakra gyakorolt hatását választottuk, különös tekintettel a szociális kérdésekre. A kábítószerhasználó fiatalok esetében ugyanis a szociális jognak hangsúlyos a szerepe. Kifejezetten az érdekelt bennünket, hogy a mai világban milyen gyakran kerülnek kapcsolatba a fiatalok a kábítószerrel, illetve milyen ellátórendszer áll rendelkezésre a „kábítószer használata” során és azt követően. Milyen ellátások segítik a fiatalkorú felépülését? A fiatalkorúak veszélyeztetettsége kapcsán a szakemberek leggyakrabban a szociális intézkedések fontosságára, a szociális háló kiépítésére, az intézményesített támogatásra, ellátásra hivatkoznak. Tanulmányunkban ezt a rendszert vizsgáljuk meg.","PeriodicalId":370817,"journal":{"name":"Miskolci Jogi Szemle","volume":"11 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"125874483","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.32980/mjsz.2022.2.1994
Csilla Csák, Zsófia Hornyák, Flóra Szilva-Orosz
A társadalmi innováció egyre nagyobb jelentőséggel bír, amely magában hordozza a gazdasági és társadalmi folyamatok újragondolásának és újszerű megközelítésének az igényét és lehetőségét. Az innovatív megoldások sokszor alulról szerveződő, valós igényekre reagáló, társadalmi problémákra működőképes választ adó módszereket és folyamatokat jelentenek. Ilyennek tekinthető a szociális farm modell is, amely hazánkban is egyre népszerűbb tevékenységi forma. Az újszerű megoldások létrejöttének alapvető jogszabályi háttere megtalálható, viszont számos esetben a jogszabályok „finomhangolására” van szüksége annak érdekében, hogy hatékonyan tudjanak működni. A szociális farm esetében is helytállóak ezek a megállapítások, amely a szociális gazdaság jellemzőit a multifunkcionális mezőgazdaság keretei között a hátrányos helyzetű személyek értékteremtő munkájának bevonásával valósítja meg. Ennek a tevékenységi formának a létjogosultságát az alkotmányos rendelkezések egyes aspektusainak bemutatásával igazoljuk.
{"title":"A multifunkcionális mezőgazdaság alkotmányos alapjai","authors":"Csilla Csák, Zsófia Hornyák, Flóra Szilva-Orosz","doi":"10.32980/mjsz.2022.2.1994","DOIUrl":"https://doi.org/10.32980/mjsz.2022.2.1994","url":null,"abstract":"A társadalmi innováció egyre nagyobb jelentőséggel bír, amely magában hordozza a gazdasági és társadalmi folyamatok újragondolásának és újszerű megközelítésének az igényét és lehetőségét. Az innovatív megoldások sokszor alulról szerveződő, valós igényekre reagáló, társadalmi problémákra működőképes választ adó módszereket és folyamatokat jelentenek. Ilyennek tekinthető a szociális farm modell is, amely hazánkban is egyre népszerűbb tevékenységi forma. Az újszerű megoldások létrejöttének alapvető jogszabályi háttere megtalálható, viszont számos esetben a jogszabályok „finomhangolására” van szüksége annak érdekében, hogy hatékonyan tudjanak működni. A szociális farm esetében is helytállóak ezek a megállapítások, amely a szociális gazdaság jellemzőit a multifunkcionális mezőgazdaság keretei között a hátrányos helyzetű személyek értékteremtő munkájának bevonásával valósítja meg. Ennek a tevékenységi formának a létjogosultságát az alkotmányos rendelkezések egyes aspektusainak bemutatásával igazoljuk.","PeriodicalId":370817,"journal":{"name":"Miskolci Jogi Szemle","volume":"14 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"125155040","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.32980/mjsz.2021.5.1495
I. Szabó
Magyarországon a miniszteri felelősséget szabályozó 1848. évi törvény száz évig volt hatályos. A törvény szerint a minisztereket csak az országgyűlés vonhatta felelősségre, az általuk elkövetett bűncselekményeket is beleértve. Száz év alatt öt miniszterelnököt ítéltek halálra, de mindig különbíróságok és nem az országgyűlés. Tanulmányomban azt vizsgálom, vajon az országgyűlés által lefolytatott eljárásban milyen ítéleteket szabhattak volna ki. Ezért választottam a “történelmi fikció” alcímet, hiszen a valóságban le nem zajlott perekről van szó.
{"title":"Miniszterelnökök pere - (Történelmi fikció)","authors":"I. Szabó","doi":"10.32980/mjsz.2021.5.1495","DOIUrl":"https://doi.org/10.32980/mjsz.2021.5.1495","url":null,"abstract":"Magyarországon a miniszteri felelősséget szabályozó 1848. évi törvény száz évig volt hatályos. A törvény szerint a minisztereket csak az országgyűlés vonhatta felelősségre, az általuk elkövetett bűncselekményeket is beleértve. Száz év alatt öt miniszterelnököt ítéltek halálra, de mindig különbíróságok és nem az országgyűlés. Tanulmányomban azt vizsgálom, vajon az országgyűlés által lefolytatott eljárásban milyen ítéleteket szabhattak volna ki. Ezért választottam a “történelmi fikció” alcímet, hiszen a valóságban le nem zajlott perekről van szó.","PeriodicalId":370817,"journal":{"name":"Miskolci Jogi Szemle","volume":"9 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"122185130","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.32980/mjsz.2021.3.1024
Tamás Prugberger
A tanulmány két témakört ölel fel. Az első azzal a diszkriminatív kettősséggel foglalkozik, ami abból ered, hogy a Munka Törvénykönyv a munkaviszonnyal kapcsolatos kötelezettségvállalási nyilatkozatát kényszer, fenyegetés, tévedés vagy megtévesztés esetében a Polgári Törvénykönyv szerződésmegtámadási határidővel szemben egész rövid határidőn belül támadhatja csak meg. A szerző szerint semmi sem indokolja a speciális, rövid munkajogi megtámadási határidőt. A másik témakörben a szerző azt veti fel, hogy a munkaszerződést többnyire előre gyártott blankettán kötik meg, ezért a fogyasztói szerződésekhez hasonlóan kellene kezelni a foglalkoztatással kapcsolatos jogügyleteket, kiterjesztve a blanketta munkaszerződésekre is a közérdekű kereset (polularis actio) lehetőségét.
{"title":"Az akarati hiba miatti jognyilatkozat és az általános szerződési feltétel, valamint az annak alapján kötött munkaszerződés megtámadását érintő munkajogi szabályozás problémája","authors":"Tamás Prugberger","doi":"10.32980/mjsz.2021.3.1024","DOIUrl":"https://doi.org/10.32980/mjsz.2021.3.1024","url":null,"abstract":"A tanulmány két témakört ölel fel. Az első azzal a diszkriminatív kettősséggel foglalkozik, ami abból ered, hogy a Munka Törvénykönyv a munkaviszonnyal kapcsolatos kötelezettségvállalási nyilatkozatát kényszer, fenyegetés, tévedés vagy megtévesztés esetében a Polgári Törvénykönyv szerződésmegtámadási határidővel szemben egész rövid határidőn belül támadhatja csak meg. A szerző szerint semmi sem indokolja a speciális, rövid munkajogi megtámadási határidőt. A másik témakörben a szerző azt veti fel, hogy a munkaszerződést többnyire előre gyártott blankettán kötik meg, ezért a fogyasztói szerződésekhez hasonlóan kellene kezelni a foglalkoztatással kapcsolatos jogügyleteket, kiterjesztve a blanketta munkaszerződésekre is a közérdekű kereset (polularis actio) lehetőségét.","PeriodicalId":370817,"journal":{"name":"Miskolci Jogi Szemle","volume":"67 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"131459214","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.32980/mjsz.2021.5.1473
Anna Kiss
A különleges bánásmódot igénylő személyekre vonatkozó szabályok – a korábbi szétszórt elhelyezéssel szemben – önálló fejezetet kaptak a büntetőeljárási törvényben. A jogszabályi rendelkezések az individualizáció szempontjaira és a különleges bánásmód csoportjába tartozó személyek egyéni igényeire helyezik a hangsúlyt. A hatályos törvény meghatározza azokat a személyeket, akik elsődlegesen részesülhetnek különleges bánásmódban: a sértett, a tanú, a jogszabályban meghatározott esetekben a vádlott.
{"title":"A különleges bánásmód (leg)új(abb) szabályai a büntetőeljárásban","authors":"Anna Kiss","doi":"10.32980/mjsz.2021.5.1473","DOIUrl":"https://doi.org/10.32980/mjsz.2021.5.1473","url":null,"abstract":"A különleges bánásmódot igénylő személyekre vonatkozó szabályok – a korábbi szétszórt elhelyezéssel szemben – önálló fejezetet kaptak a büntetőeljárási törvényben. A jogszabályi rendelkezések az individualizáció szempontjaira és a különleges bánásmód csoportjába tartozó személyek egyéni igényeire helyezik a hangsúlyt. A hatályos törvény meghatározza azokat a személyeket, akik elsődlegesen részesülhetnek különleges bánásmódban: a sértett, a tanú, a jogszabályban meghatározott esetekben a vádlott.","PeriodicalId":370817,"journal":{"name":"Miskolci Jogi Szemle","volume":"36 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"130604547","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
京公网安备 11010802042870号
京ICP备2023020795号-1
扫码关注我们
求助内容：
应助结果提醒方式：