The study reviews the most relevant renewable energy sources, focusing on their possible application, economic aspects and potential for Hungary. Feasibility and economic analysis is made for plant-sized photovoltaic devices, wind turbines, geothermal power plants and biomass power plants. It was found that solar cell technology has the highest revenue. However, its further spread is limited by several factors, such as the reactive effect on the energy market, grid problems, and weather dependency. A possible solution for these problems is to use energy storage systems. For the sake of simplicity, only the economically mature technologies are investigated, including pumped hydroelectric storage, batteries, green hydrogen production, and thermal energy storage connected to a heat power plant. The payback calculations require a simple simulation algorithm to calculate the revenue using Hungarian data. With the simulation, the most important economic indicators are estimated. As a result of these calculations, we suggest a pumped hydroelectric storage to be built, or if it is impossible, the Paks 2 nuclear plant should be completed with a thermal energy storage facility.
{"title":"Renewable Energy Production and Storage Options and their Economic Impacts in Hungary","authors":"M. Németh","doi":"10.35551/pfq_2022_3_2","DOIUrl":"https://doi.org/10.35551/pfq_2022_3_2","url":null,"abstract":"The study reviews the most relevant renewable energy sources, focusing on their possible application, economic aspects and potential for Hungary. Feasibility and economic analysis is made for plant-sized photovoltaic devices, wind turbines, geothermal power plants and biomass power plants. It was found that solar cell technology has the highest revenue. However, its further spread is limited by several factors, such as the reactive effect on the energy market, grid problems, and weather dependency. A possible solution for these problems is to use energy storage systems. For the sake of simplicity, only the economically mature technologies are investigated, including pumped hydroelectric storage, batteries, green hydrogen production, and thermal energy storage connected to a heat power plant. The payback calculations require a simple simulation algorithm to calculate the revenue using Hungarian data. With the simulation, the most important economic indicators are estimated. As a result of these calculations, we suggest a pumped hydroelectric storage to be built, or if it is impossible, the Paks 2 nuclear plant should be completed with a thermal energy storage facility.","PeriodicalId":42979,"journal":{"name":"Public Finance Quarterly-Hungary","volume":"1 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.5,"publicationDate":"2022-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"69882822","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Gas consumption and its source are a strategic issue for all European countries. Our study examines the consumption of natural gas in Central and Southeastern Europe, the level and structure of consumption in the region, and analyses the network developments and the construction of LNG ports over the past decade and a half. The rules adopted by the EU created a unified market by providing access to the use of the network. Since the construction of natural gas pipelines in the 1970s, gas imports from Russia have played a dominant role in the supply of Central and Southeastern Europe. In the last 10–2 years, further large capacity pipelines have been built from the east to Europe, which created an opportunity for new connection points for the countries in the region. With the interconnectors built between the individual countries of the region, the market of the region can be now considered unified, where access to the network is provided at moderate costs. At the same time, the consumption and transport of natural gas in the region have been and still are highly politicised issues. On the one hand, the new climate policy concepts and agreements announced have a considerable impact and, on the other hand, geopolitical tensions also affect the transport of natural gas. In 2021, an increase in consumption was still likely. This was due to the fact that the states in the region wished to shift from coal-fired power plants to electricity generation based on a combination of renewables and natural gas, while the new southern pipelines in the Balkans would have allowed for greater imports than before. In the changed circumstances, the previously planned level of natural gas use is expected to be reduced. High prices and the fact that access to Russian gas imports may even be limited due to the atmosphere reminiscent of the Cold War are also factors that point in this direction.
{"title":"Natural Gas in Central and Southeastern Europe: Market Unification and New Challenges","authors":"András Giday, László Fritsch","doi":"10.35551/pfq_2022_3_3","DOIUrl":"https://doi.org/10.35551/pfq_2022_3_3","url":null,"abstract":"Gas consumption and its source are a strategic issue for all European countries. Our study examines the consumption of natural gas in Central and Southeastern Europe, the level and structure of consumption in the region, and analyses the network developments and the construction of LNG ports over the past decade and a half. The rules adopted by the EU created a unified market by providing access to the use of the network. Since the construction of natural gas pipelines in the 1970s, gas imports from Russia have played a dominant role in the supply of Central and Southeastern Europe. In the last 10–2 years, further large capacity pipelines have been built from the east to Europe, which created an opportunity for new connection points for the countries in the region. With the interconnectors built between the individual countries of the region, the market of the region can be now considered unified, where access to the network is provided at moderate costs. At the same time, the consumption and transport of natural gas in the region have been and still are highly politicised issues. On the one hand, the new climate policy concepts and agreements announced have a considerable impact and, on the other hand, geopolitical tensions also affect the transport of natural gas. In 2021, an increase in consumption was still likely. This was due to the fact that the states in the region wished to shift from coal-fired power plants to electricity generation based on a combination of renewables and natural gas, while the new southern pipelines in the Balkans would have allowed for greater imports than before. In the changed circumstances, the previously planned level of natural gas use is expected to be reduced. High prices and the fact that access to Russian gas imports may even be limited due to the atmosphere reminiscent of the Cold War are also factors that point in this direction.","PeriodicalId":42979,"journal":{"name":"Public Finance Quarterly-Hungary","volume":"1 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.5,"publicationDate":"2022-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"69882879","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
The abolition of VAT exemption regarding negligible consignments has raised a variety of tax and customs management issues in terms of budget revenues both on the EU and domestic fronts. The abolition of VAT exemption below €22 in July 2021 has brought upon a completely new situation in the customs management of e-commerce from non-member countries to the EU. A review of the achievements and challenges of the past year, which also underpins the timeliness of our study, can contribute to further refinement and clarification of the system. The main focus of this research is to explore the customs experience with the new VAT regime for B2C e-commerce from third countries into the customs territory of the European Union, introduced from 1 July 2021, to identify the problems encountered in the past period and possible solutions. The article will use statistical data collected from the National Tax and Customs Administration to explore the characteristics of the past year and the main trends in turnover, and to identify the challenges and the solutions authorities can provide to them.
{"title":"First Year Experience of the Abolition of the €22 Rule and the Introduction of the New e-Commerce Vat Laws","authors":"Kristóf Péter Bakai, László Suba, Andrea Szabó","doi":"10.35551/pfq_2022_4_7","DOIUrl":"https://doi.org/10.35551/pfq_2022_4_7","url":null,"abstract":"The abolition of VAT exemption regarding negligible consignments has raised a variety of tax and customs management issues in terms of budget revenues both on the EU and domestic fronts. The abolition of VAT exemption below €22 in July 2021 has brought upon a completely new situation in the customs management of e-commerce from non-member countries to the EU. A review of the achievements and challenges of the past year, which also underpins the timeliness of our study, can contribute to further refinement and clarification of the system. The main focus of this research is to explore the customs experience with the new VAT regime for B2C e-commerce from third countries into the customs territory of the European Union, introduced from 1 July 2021, to identify the problems encountered in the past period and possible solutions. The article will use statistical data collected from the National Tax and Customs Administration to explore the characteristics of the past year and the main trends in turnover, and to identify the challenges and the solutions authorities can provide to them.","PeriodicalId":42979,"journal":{"name":"Public Finance Quarterly-Hungary","volume":"1 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.5,"publicationDate":"2022-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"69883218","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A tanulmány három fő kérdése: 1. Milyen tendenciák figyelhetők meg a kínai szuverénhitelezésben? 2. Milyen, a nyugatitól eltérő szerződéses feltételrendszerrel zajlik? 3. Milyen javaslatok születtek az ebből fakadó kockázatok mérséklésére, és ezekből mi tűnik megvalósíthatónak? A kutatás a közelmúltban létrehozott adatbázisokra és szabályozói anyagokra támaszkodott. Kína jelenleg a világ legnagyobb szuverénhitelezője. Terjeszkedését már 2008 körül megkezdte, jóval a hivatalos szándék bejelentése előtt. A nyugati mintáktól eltérően számos olyan feltétel található a szerződéseiben, amelyek egy nemzetközi adósságrendezés szempontjából releváns kockázatot jelentenek. Céljuk kettős: erős biztosítékokkal történő profitszerzés, szükség esetén pedig „soft power” befolyásolás. Az „adósságcsapda diplomáciájával” viszont nem él Kína. A szuverénadósság-kezelés esetleges globális reformjához Kína bevonására minden bizonnyal szükség van, de hosszabb távon a kínai hitelezési feltételeknek is enyhülniük kellene.
{"title":"Kína mint a feltörekvő piacok és fejlődő országok szuverénhitelezője","authors":"András Póra, Valéria Széplaki","doi":"10.35551/psz_2022_2_3","DOIUrl":"https://doi.org/10.35551/psz_2022_2_3","url":null,"abstract":"A tanulmány három fő kérdése: 1. Milyen tendenciák figyelhetők meg a kínai szuverénhitelezésben? 2. Milyen, a nyugatitól eltérő szerződéses feltételrendszerrel zajlik? 3. Milyen javaslatok születtek az ebből fakadó kockázatok mérséklésére, és ezekből mi tűnik megvalósíthatónak? A kutatás a közelmúltban létrehozott adatbázisokra és szabályozói anyagokra támaszkodott. Kína jelenleg a világ legnagyobb szuverénhitelezője. Terjeszkedését már 2008 körül megkezdte, jóval a hivatalos szándék bejelentése előtt. A nyugati mintáktól eltérően számos olyan feltétel található a szerződéseiben, amelyek egy nemzetközi adósságrendezés szempontjából releváns kockázatot jelentenek. Céljuk kettős: erős biztosítékokkal történő profitszerzés, szükség esetén pedig „soft power” befolyásolás. Az „adósságcsapda diplomáciájával” viszont nem él Kína. A szuverénadósság-kezelés esetleges globális reformjához Kína bevonására minden bizonnyal szükség van, de hosszabb távon a kínai hitelezési feltételeknek is enyhülniük kellene.","PeriodicalId":42979,"journal":{"name":"Public Finance Quarterly-Hungary","volume":"1 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.5,"publicationDate":"2022-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"69886272","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
The idea of a central bank digital currency arose ten years ago for the first time, but by now it has become one of the most frequently discussed topics in the field of finances. Currently, some 100 central banks are researching and investigating the concept of a central bank digital currency (CBDC) and its implementation options.1 Over half of these central banks have reached the development stage, and some are already conducting on-site experiments. However, the intense interest and the efforts made have not yet led to an increasing number of implementations, since so far only the Bahamas (Sand Dollar), the Member Countries of the Eastern Caribbean Currency Union (DCash) and Nigeria (eNaira) have introduced a CBDC. The other countries are currently still in one of the preparatory stages. The article briefly reviews the history of money digitalisation, and describes the various motives for issuing a CBDC, as well as the variety of challenges faced in the process of introducing a CBDC. It also presents the preparations taken so far for the introduction of the digital Euro, as well as Sweden’s e-krona. Finally, it summarises the authors’ views on the strategy Hungary should follow regarding a CBDC.
{"title":"The Motives for Issuing Central Bank Digital Currency and the Challenges of Introduction Thereof","authors":"Elemér Terták, L. Kovács","doi":"10.35551/pfq_2022_4_1","DOIUrl":"https://doi.org/10.35551/pfq_2022_4_1","url":null,"abstract":"The idea of a central bank digital currency arose ten years ago for the first time, but by now it has become one of the most frequently discussed topics in the field of finances. Currently, some 100 central banks are researching and investigating the concept of a central bank digital currency (CBDC) and its implementation options.1 Over half of these central banks have reached the development stage, and some are already conducting on-site experiments. However, the intense interest and the efforts made have not yet led to an increasing number of implementations, since so far only the Bahamas (Sand Dollar), the Member Countries of the Eastern Caribbean Currency Union (DCash) and Nigeria (eNaira) have introduced a CBDC. The other countries are currently still in one of the preparatory stages. The article briefly reviews the history of money digitalisation, and describes the various motives for issuing a CBDC, as well as the variety of challenges faced in the process of introducing a CBDC. It also presents the preparations taken so far for the introduction of the digital Euro, as well as Sweden’s e-krona. Finally, it summarises the authors’ views on the strategy Hungary should follow regarding a CBDC.","PeriodicalId":42979,"journal":{"name":"Public Finance Quarterly-Hungary","volume":"1 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.5,"publicationDate":"2022-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"69883382","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A Covid–19-járvány egyik makrogazdasági következménye az, hogy a világgazdaságban robusztusan növekedtek az országok bruttó külső adósságai és az ennek részét képező szuverén államadósságok is. E hatás alól az eurózóna tagországai sem tudták magukat kivonni. A bruttó külső adósságok és a szuverén államadósságok növekedése egyben azt is jelenti, hogy elméletileg kockázatosabbá vált az adósságokat finanszírozó értékpapírok (jellemzően kötvények) vásárlása a befektetők számára. Teoretikusan ebből viszont az következik, hogy az országkockázatok növekedésének következményeként a CDS-ek felárainak is emelkedniük kellett. A tanulmány korrelációszámítással mutatja ki azt, hogy a CDSek árának alakulása szorosabban korrelál a bruttó államadóssággal, mint a bruttó külső adóssággal. A hierarchikus klaszteranalízis módszerével csoportokba rendezi a tanulmány az eurózóna országait. A klaszterberendezés alapja az, hogy mennyire szoros kapcsolata van az adott ország bruttó államadóssága és CDS-felára között a vizsgált időszakban. Releváns következtetése a tanulmánynak, hogy a bruttó államadósság növekedését nem követte a CDS-felárak emelkedése azért, mert az államadósság növekedésének a pénzügyi forrása más volt, mint a korábbi években.
{"title":"A CDS-felárak ambivalens változása az eurózóna 11 országában","authors":"L. Török","doi":"10.35551/psz_2022_1_6","DOIUrl":"https://doi.org/10.35551/psz_2022_1_6","url":null,"abstract":"A Covid–19-járvány egyik makrogazdasági következménye az, hogy a világgazdaságban robusztusan növekedtek az országok bruttó külső adósságai és az ennek részét képező szuverén államadósságok is. E hatás alól az eurózóna tagországai sem tudták magukat kivonni. A bruttó külső adósságok és a szuverén államadósságok növekedése egyben azt is jelenti, hogy elméletileg kockázatosabbá vált az adósságokat finanszírozó értékpapírok (jellemzően kötvények) vásárlása a befektetők számára. Teoretikusan ebből viszont az következik, hogy az országkockázatok növekedésének következményeként a CDS-ek felárainak is emelkedniük kellett. A tanulmány korrelációszámítással mutatja ki azt, hogy a CDSek árának alakulása szorosabban korrelál a bruttó államadóssággal, mint a bruttó külső adóssággal. A hierarchikus klaszteranalízis módszerével csoportokba rendezi a tanulmány az eurózóna országait. A klaszterberendezés alapja az, hogy mennyire szoros kapcsolata van az adott ország bruttó államadóssága és CDS-felára között a vizsgált időszakban. Releváns következtetése a tanulmánynak, hogy a bruttó államadósság növekedését nem követte a CDS-felárak emelkedése azért, mert az államadósság növekedésének a pénzügyi forrása más volt, mint a korábbi években.","PeriodicalId":42979,"journal":{"name":"Public Finance Quarterly-Hungary","volume":"1 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.5,"publicationDate":"2022-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"69885995","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A gazdaságnak a gyártásalapú gazdaságtól a tudásalapú gazdaság felé történő elmozdulása felértékelte a szellemi tőke fontosságát az üzleti érték létrehozásának folyamatában. Bár az integrált jelentésekben kimutatják a szellemi tőkét, a hagyományos pénzügyi beszámolók korlátozott információkat közölnek róla. Tanulmányunk a szellemi tőkével kapcsolatos közzétételeknek az indiai cégeknél tapasztalható mértékét, valamint az érdekeltek elvárásai és az iparági közzétételi eljárások között fennálló szakadékot vizsgálja. E célból tartalomelemzést végeztünk a Bombay Értéktőzsdén jegyzett 30 nempénzügyi cégből álló mintán a 2019–2020 közötti időszakra olyan módon, hogy korábbi tanulmányok alapján összeállítottunk egy 42 tételből álló közzétételi indexet a szellemi tőke három kategóriájában, nevezetesen a strukturális tőke, a kapcsolati tőke és a humán tőke alatt. Az eredmények azt mutatták, hogy a szellemi tőkével kapcsolatos közzétételek az indiai cégeknél általában véve csekély mértékűek. A vállalatok a szellemi tőkével kapcsolatos tételek mindössze 42 százalékát teszik közzé. Megállapítottuk továbbá, hogy a legtöbb vállalat a strukturális tőkéről tesz közzé adatokat, míg a humán tőkével kapcsolatos közzétételek minimális pontszámot értek el. Az eredmények azt jelzik, hogy ki kell dolgozni az immateriális javaknak az indiai vállalatok éves beszámolóiban történő feltüntetésének megfelelő keretét.
{"title":"Szellemi tőkével kapcsolatos közzétételek : Indiai éves jelentésekből gyűjtött bizonyítékok","authors":"Soumya Singhal, Seema Gupta, Vijay Kumar Gupta","doi":"10.35551/psz_2022_1_7","DOIUrl":"https://doi.org/10.35551/psz_2022_1_7","url":null,"abstract":"A gazdaságnak a gyártásalapú gazdaságtól a tudásalapú gazdaság felé történő elmozdulása felértékelte a szellemi tőke fontosságát az üzleti érték létrehozásának folyamatában. Bár az integrált jelentésekben kimutatják a szellemi tőkét, a hagyományos pénzügyi beszámolók korlátozott információkat közölnek róla. Tanulmányunk a szellemi tőkével kapcsolatos közzétételeknek az indiai cégeknél tapasztalható mértékét, valamint az érdekeltek elvárásai és az iparági közzétételi eljárások között fennálló szakadékot vizsgálja. E célból tartalomelemzést végeztünk a Bombay Értéktőzsdén jegyzett 30 nempénzügyi cégből álló mintán a 2019–2020 közötti időszakra olyan módon, hogy korábbi tanulmányok alapján összeállítottunk egy 42 tételből álló közzétételi indexet a szellemi tőke három kategóriájában, nevezetesen a strukturális tőke, a kapcsolati tőke és a humán tőke alatt. Az eredmények azt mutatták, hogy a szellemi tőkével kapcsolatos közzétételek az indiai cégeknél általában véve csekély mértékűek. A vállalatok a szellemi tőkével kapcsolatos tételek mindössze 42 százalékát teszik közzé. Megállapítottuk továbbá, hogy a legtöbb vállalat a strukturális tőkéről tesz közzé adatokat, míg a humán tőkével kapcsolatos közzétételek minimális pontszámot értek el. Az eredmények azt jelzik, hogy ki kell dolgozni az immateriális javaknak az indiai vállalatok éves beszámolóiban történő feltüntetésének megfelelő keretét.","PeriodicalId":42979,"journal":{"name":"Public Finance Quarterly-Hungary","volume":"1 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.5,"publicationDate":"2022-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"69886039","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
E. Németh, Dániel Béres, Katalin Huzdik, Boglárka Deák-Zsótér, Aranka Mészáros
A kutatás célja a különböző szakon oktató pedagógusok (N=752) pénzügyi ismereteinek, attitűdjeinek, magabiztosságának, viselkedésének és motivációinak feltárása. A felmérés különösen fontos, mivel az ő tudásuk, attitűdjük és viselkedésük hatással van az általuk oktatott diákok pénzügyi tudatosságára. Az eredmények a feltételezettnél magasabb szintű pénzügyi tudást jeleznek, feltárva, hogy a tanárok pénzügyi tájékozottsága magasabb szintű, mint a felsőoktatásban tanuló hallgatóké. A megkérdezettek 86 százalékának van megtakarítása, amit bankbetétek mellett, állampapírban, illetve egyéb, összetettebb megtakarítási formákban tartanak, ez magas szintű pénzügyi tudatosságra és bevonódásra utal. A tanárok saját pénzügyi tudásukat magasra értékelik, ezzel együtt a felsőoktatásban tanulókhoz hasonlóan kockázatkerülők. Túlnyomó többségük fontosnak tartja a pénzügyi kultúra iskolai fejlesztését. A pénzügyikultúra-képzéseknek mérhetően pozitív hatása van a résztvevők tudásszintjére. A kutatás eredményei alapján érdemes tehát a tanárok pénzügyi tudatosságára és motivációjára építve alakítani a tanterveket és a követelményrendszert.
{"title":"Tanárok pénzügyi kultúrája","authors":"E. Németh, Dániel Béres, Katalin Huzdik, Boglárka Deák-Zsótér, Aranka Mészáros","doi":"10.35551/psz_2022_1_1","DOIUrl":"https://doi.org/10.35551/psz_2022_1_1","url":null,"abstract":"A kutatás célja a különböző szakon oktató pedagógusok (N=752) pénzügyi ismereteinek, attitűdjeinek, magabiztosságának, viselkedésének és motivációinak feltárása. A felmérés különösen fontos, mivel az ő tudásuk, attitűdjük és viselkedésük hatással van az általuk oktatott diákok pénzügyi tudatosságára. Az eredmények a feltételezettnél magasabb szintű pénzügyi tudást jeleznek, feltárva, hogy a tanárok pénzügyi tájékozottsága magasabb szintű, mint a felsőoktatásban tanuló hallgatóké. A megkérdezettek 86 százalékának van megtakarítása, amit bankbetétek mellett, állampapírban, illetve egyéb, összetettebb megtakarítási formákban tartanak, ez magas szintű pénzügyi tudatosságra és bevonódásra utal. A tanárok saját pénzügyi tudásukat magasra értékelik, ezzel együtt a felsőoktatásban tanulókhoz hasonlóan kockázatkerülők. Túlnyomó többségük fontosnak tartja a pénzügyi kultúra iskolai fejlesztését. A pénzügyikultúra-képzéseknek mérhetően pozitív hatása van a résztvevők tudásszintjére. A kutatás eredményei alapján érdemes tehát a tanárok pénzügyi tudatosságára és motivációjára építve alakítani a tanterveket és a követelményrendszert.","PeriodicalId":42979,"journal":{"name":"Public Finance Quarterly-Hungary","volume":"1 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.5,"publicationDate":"2022-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"69886126","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A gázfelhasználás és annak forrása minden európai ország számára stratégiai kérdés. Tanulmányunk Közép- és Délkelet-Európa földgázfelhasználását, a térségbeli fogyasztás szintjét és szerkezetét vizsgálja, illetve elemzi az elmúlt másfél évtized hálózatfejlesztéseit, az LNG-kikötők építését. Az EU által hozott szabályok, a hálózat használatához való hozzáférés biztosításával egységesedő piacot teremtettek. A földgázvezetékek 1970-es évekbeli megépülése óta Közép- és Délkelet-Európa ellátásában domináns szerepet tölt be az oroszországi gázimport. Az elmúlt 10-12 évben emellett további nagy kapacitású vezetékek épültek keleti irányból Európa felé, amelyek a térségbeli országok számára bekapcsolási lehetőséget teremtettek. A térség egyes országai között épített interkonnektorokkal a térség piaca immár egységesnek tekinthető, ahol a hálózathoz való hozzáférés mérsékelt költségekkel biztosítva van. A térségben ugyanakkor a földgázfogyasztás és -szállítás kérdései jelentős mértékben átpolitizáltak. Egyrészt nagy hatásuk van az új klímapolitikai elképzeléseknek, megállapodásoknak, másrészt geopolitikai feszültségek is befolyásolják a földgáz szállítását. 2021-ben még a fogyasztás emelkedése látszott valószínűnek, a térség államai szénerőművek helyett a megújulók és a földgáz együttesére alapozott áramtermelésre kívántak áttérni, a Balkánon pedig az új déli vezetékek révén lett volna lehetőség a korábbinál nagyobb importra. A megváltozott helyzet a földgáz felhasználásában korábban tervezett szintet várhatóan mérsékelni fogja. Ebbe az irányba hatnak a magas árak, illetve a hidegháborút idéző hangulat miatt az orosz gázimporthoz való korlátozott hozzáférés is.
{"title":"A földgáz Közép- és Délkelet-Európában: egységesülő piac és új kihívások","authors":"András Giday, László Fritsch","doi":"10.35551/psz_2022_3_3","DOIUrl":"https://doi.org/10.35551/psz_2022_3_3","url":null,"abstract":"A gázfelhasználás és annak forrása minden európai ország számára stratégiai kérdés. Tanulmányunk Közép- és Délkelet-Európa földgázfelhasználását, a térségbeli fogyasztás szintjét és szerkezetét vizsgálja, illetve elemzi az elmúlt másfél évtized hálózatfejlesztéseit, az LNG-kikötők építését. Az EU által hozott szabályok, a hálózat használatához való hozzáférés biztosításával egységesedő piacot teremtettek. A földgázvezetékek 1970-es évekbeli megépülése óta Közép- és Délkelet-Európa ellátásában domináns szerepet tölt be az oroszországi gázimport. Az elmúlt 10-12 évben emellett további nagy kapacitású vezetékek épültek keleti irányból Európa felé, amelyek a térségbeli országok számára bekapcsolási lehetőséget teremtettek. A térség egyes országai között épített interkonnektorokkal a térség piaca immár egységesnek tekinthető, ahol a hálózathoz való hozzáférés mérsékelt költségekkel biztosítva van. A térségben ugyanakkor a földgázfogyasztás és -szállítás kérdései jelentős mértékben átpolitizáltak. Egyrészt nagy hatásuk van az új klímapolitikai elképzeléseknek, megállapodásoknak, másrészt geopolitikai feszültségek is befolyásolják a földgáz szállítását. 2021-ben még a fogyasztás emelkedése látszott valószínűnek, a térség államai szénerőművek helyett a megújulók és a földgáz együttesére alapozott áramtermelésre kívántak áttérni, a Balkánon pedig az új déli vezetékek révén lett volna lehetőség a korábbinál nagyobb importra. A megváltozott helyzet a földgáz felhasználásában korábban tervezett szintet várhatóan mérsékelni fogja. Ebbe az irányba hatnak a magas árak, illetve a hidegháborút idéző hangulat miatt az orosz gázimporthoz való korlátozott hozzáférés is.","PeriodicalId":42979,"journal":{"name":"Public Finance Quarterly-Hungary","volume":"1 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.5,"publicationDate":"2022-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"69886561","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Péter Málits, Nedim Márton El-Meouch, Áron Drabancz
The effects of climate change on the real economy are also reflected in the financial system. In this study, we examine the attitudes of key players in the financial system (central and commercial banks) towards the financial risks of climate change, based on the literature in the field. The key players in the financial system, the climate change-specific relationships of the corporate sector and the main channels connecting them are illustrated using a corporate project evaluation model, partly assessing which variables and risks a company should consider when making an investment decision. The results show that climate change can affect the performance of financial institutions in a number of ways, but these risks cannot yet be clearly identified in Hungarian interest rate spreads.
{"title":"Possible Real Economic Consequences of Financial Actors’ Attitudes Towards Climate Change and Realized Risks","authors":"Péter Málits, Nedim Márton El-Meouch, Áron Drabancz","doi":"10.35551/pfq_2022_3_7","DOIUrl":"https://doi.org/10.35551/pfq_2022_3_7","url":null,"abstract":"The effects of climate change on the real economy are also reflected in the financial system. In this study, we examine the attitudes of key players in the financial system (central and commercial banks) towards the financial risks of climate change, based on the literature in the field. The key players in the financial system, the climate change-specific relationships of the corporate sector and the main channels connecting them are illustrated using a corporate project evaluation model, partly assessing which variables and risks a company should consider when making an investment decision. The results show that climate change can affect the performance of financial institutions in a number of ways, but these risks cannot yet be clearly identified in Hungarian interest rate spreads.","PeriodicalId":42979,"journal":{"name":"Public Finance Quarterly-Hungary","volume":"1 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.5,"publicationDate":"2022-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"69883183","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
京公网安备 11010802042870号
京ICP备2023020795号-1
扫码关注我们
求助内容：
应助结果提醒方式：