A short review article was prepared on the domestic rabbit's drinking water consumption and the external and internal factors that significantly influence it. The rabbit's need for drinking water is influenced, among other things, by age, sex, body weight, lactation phase and milk production, the dry matter, fiber and protein content of the feed, the mineral content of the water, the temperature of the water, the possibility of access to water and/or feed and the ambient temperature. The domestic rabbit's water consumption habits are partly derived from the ancestral behavior of the wild rabbit (Oryctolagus cuniculus), and partly influenced by the design of the drinkers. Continuous satisfaction of the rabbit's demand for drinking water in artificial housing conditions is a basic welfare requirement.
{"title":"Data for the Domestic Rabbit’s Drinking Water Supply","authors":"K. Bodnár","doi":"10.33038/jcegi.3555","DOIUrl":"https://doi.org/10.33038/jcegi.3555","url":null,"abstract":"A short review article was prepared on the domestic rabbit's drinking water consumption and the external and internal factors that significantly influence it. The rabbit's need for drinking water is influenced, among other things, by age, sex, body weight, lactation phase and milk production, the dry matter, fiber and protein content of the feed, the mineral content of the water, the temperature of the water, the possibility of access to water and/or feed and the ambient temperature. The domestic rabbit's water consumption habits are partly derived from the ancestral behavior of the wild rabbit (Oryctolagus cuniculus), and partly influenced by the design of the drinkers. Continuous satisfaction of the rabbit's demand for drinking water in artificial housing conditions is a basic welfare requirement.","PeriodicalId":441221,"journal":{"name":"Journal of Central European Green Innovation","volume":"41 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-12-15","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"117196468","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
P. A. Nugroho, Nándor Prettl, Zsolt Kotroczó, K. Juhos
The effect of soil tillage operation on soil biological properties has not been extensively studied in Hungary. We investigated some soil biological enzymatic activities (dehydrogenase, β-glucosidase, and phosphatase) of a Luvisol, treated by different tillage, management intensities, i.e., conservation tillage (CT), fully conventional tillage with mouldboard ploughing every year (PT), and moderately conventional tillage with shallow and deep ripping intermittently in every two years (BR). A pot experiment was carried out in climate-controlled growth chamber for six weeks as a model experiment, of using the composite soils (0-20 depth) with the three types of tillage intensity. Our finding suggested, that adding of the crop residues might increase the soil organic matter content, that is reflected by the high concentration of labile carbon in the CT soil. The greater intensified soil aeration at the conventional tillage operation, contributed to the much higher dehydrogenase activity in the PT and the BR soil. Otherwise, the higher aeration of soil resulted a decreased β-glucosidase activity in the conventional tillage (BR) soil. The high phosphorus availability of soil correlated by the lowest phosphatase enzymatic activity and the improved available P ratio in CT soil, indicating the inhibition of phosphatase activity. The soil biological enzymatic activities was shown to be affected by the presence of different substrates at the three management practices.
{"title":"Comparison of Some Soil Enzymatic Activities in Luvisol of Conservation and Conventional Tillage in a Model Experiment","authors":"P. A. Nugroho, Nándor Prettl, Zsolt Kotroczó, K. Juhos","doi":"10.33038/jcegi.3558","DOIUrl":"https://doi.org/10.33038/jcegi.3558","url":null,"abstract":"The effect of soil tillage operation on soil biological properties has not been extensively studied in Hungary. We investigated some soil biological enzymatic activities (dehydrogenase, β-glucosidase, and phosphatase) of a Luvisol, treated by different tillage, management intensities, i.e., conservation tillage (CT), fully conventional tillage with mouldboard ploughing every year (PT), and moderately conventional tillage with shallow and deep ripping intermittently in every two years (BR). A pot experiment was carried out in climate-controlled growth chamber for six weeks as a model experiment, of using the composite soils (0-20 depth) with the three types of tillage intensity. Our finding suggested, that adding of the crop residues might increase the soil organic matter content, that is reflected by the high concentration of labile carbon in the CT soil. The greater intensified soil aeration at the conventional tillage operation, contributed to the much higher dehydrogenase activity in the PT and the BR soil. Otherwise, the higher aeration of soil resulted a decreased β-glucosidase activity in the conventional tillage (BR) soil. The high phosphorus availability of soil correlated by the lowest phosphatase enzymatic activity and the improved available P ratio in CT soil, indicating the inhibition of phosphatase activity. The soil biological enzymatic activities was shown to be affected by the presence of different substrates at the three management practices.","PeriodicalId":441221,"journal":{"name":"Journal of Central European Green Innovation","volume":"111 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-12-15","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"132123264","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Anett Kókai, Ali Haider, Saadi Haythem, Borbála Biró, Marianna Ringer, Tamás Kocsis
Világunk egyik jelentős kihívása a talajok termőképességének folyamatos csökkenése. A természetes és antropogén folyamatok hatására csökkenő termésátlagok új agrotechnikai technológiák, módszerek alkalmazását teszi szükségessé. A termőföldek víz- és tápanyagmegkötő képességének javítására, az egyik világszinten alkalmazott eszköz a bioszén, amely szerves anyagok termokémiai bontásával állítható elő. A pirolízis eredményeként a biomassza alapú nyersanyag széntartalma aromás széncsoportokká, amorf és grafitos szerkezetté alakul, amit bioszénnek nevezünk. Munkánk során in vitro kísérletben vizsgáltuk, fabrikettből előállított bioszén hatását egy gyengén humuszos homoktalaj mikrobiológiai aktivitására és diverzitására, valamint zöldborsó (Pisum sativum L.) növekedésére. Kilenc hetes cserépedény kísérletben, négy párhuzamos mérésben került beállításra növekvő dózisban (m/m%-ban kifejtve) bioszén. Hetente vizsgáltuk a talajból kitenyészthető baktirumok mennyiségét és az egyes biokémiai csoportok arányát. A kísérlet végén meghatároztuk a tesztnövény biomassza tömegét (hajtás+gyökér), valamint a kezelések hatására változó gyökérgümők alakulását. Eredményeink alapján megállapítottuk, hogy egyes biokémia gyorstesztek (kataláz-, oxidáz próba) összevonva a sejt mikromorfológiai jellemzőkkel, alkalmas lehet a talaj mikrobiomban elinduló változások kimutatására. A vizsgált talajban, az optimális bioszén dózis/kezelés meghatározásakor, figyelembe kell venni a gazdanövény és a mikrobák eltérő környezeti igényeit, ugyanis a növényi biomassza termelés optimuma nem volt teljes átfedésben a nitrogénkötő gyökérgümők mennyiségével.
{"title":"Bioszén hatása egyes talajbaktérium csoportok alakulására és zöldborsó fejlődésére in vitro modellkísérletben","authors":"Anett Kókai, Ali Haider, Saadi Haythem, Borbála Biró, Marianna Ringer, Tamás Kocsis","doi":"10.33038/jcegi.3563","DOIUrl":"https://doi.org/10.33038/jcegi.3563","url":null,"abstract":"Világunk egyik jelentős kihívása a talajok termőképességének folyamatos csökkenése. A természetes és antropogén folyamatok hatására csökkenő termésátlagok új agrotechnikai technológiák, módszerek alkalmazását teszi szükségessé. A termőföldek víz- és tápanyagmegkötő képességének javítására, az egyik világszinten alkalmazott eszköz a bioszén, amely szerves anyagok termokémiai bontásával állítható elő. A pirolízis eredményeként a biomassza alapú nyersanyag széntartalma aromás széncsoportokká, amorf és grafitos szerkezetté alakul, amit bioszénnek nevezünk. Munkánk során in vitro kísérletben vizsgáltuk, fabrikettből előállított bioszén hatását egy gyengén humuszos homoktalaj mikrobiológiai aktivitására és diverzitására, valamint zöldborsó (Pisum sativum L.) növekedésére. Kilenc hetes cserépedény kísérletben, négy párhuzamos mérésben került beállításra növekvő dózisban (m/m%-ban kifejtve) bioszén. Hetente vizsgáltuk a talajból kitenyészthető baktirumok mennyiségét és az egyes biokémiai csoportok arányát. A kísérlet végén meghatároztuk a tesztnövény biomassza tömegét (hajtás+gyökér), valamint a kezelések hatására változó gyökérgümők alakulását. Eredményeink alapján megállapítottuk, hogy egyes biokémia gyorstesztek (kataláz-, oxidáz próba) összevonva a sejt mikromorfológiai jellemzőkkel, alkalmas lehet a talaj mikrobiomban elinduló változások kimutatására. A vizsgált talajban, az optimális bioszén dózis/kezelés meghatározásakor, figyelembe kell venni a gazdanövény és a mikrobák eltérő környezeti igényeit, ugyanis a növényi biomassza termelés optimuma nem volt teljes átfedésben a nitrogénkötő gyökérgümők mennyiségével.","PeriodicalId":441221,"journal":{"name":"Journal of Central European Green Innovation","volume":"41 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-12-15","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"115098113","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
As a result of climate change, the frequency of droughts across Europe is showing an increasing trend. The solution to this problem can be various soil cover techniques, which help to preserve soil moisture and soil biological activity, thereby increasing crop yield. In our research, we examined how different mulch materials affect the regulation of soil moisture and the microbiological activity of the soil. The experiments were set up on two sites: a sandy soil with a low soil organic matter content (Királyhalom, Serbia) and an coarse loamy soil with a higher water capacity (Thessaloniki, Greece). The treatments were set up in 4 repetitions with pepper plants (Capsicum annuum L.). Daily intensive irrigation with wool mulch, agrotextile, straw mulch and control treatments was used on the Serbian site. The irrigation was carried out every 6 days at the Greek site, where the treatments were as follows: wool mulch with plants, wool mulch without plants, plants without mulch and the control without plants. The yield was measured, and the moisture content, β-glucosidase activity and active (permanganate oxidizable) carbon content of the soils at the time of sampling were examined every 2 weeks. In the Serbian area, wool mulch showed significantly lower β-glucosidase activity compared to the other treatments. This was presumably due to the good water absorption capacity of the wool mulch and the fact that the soil could not aerate in addition to the intensive irrigation, thus the enzyme activity decreased. All mulch treatments increased the active carbon content compared to the untreated control, with the straw mulch to the greatest extent. In the extensively irrigated Greek soil, β-glucosidase was significantly higher in pepper plots covered with wool mulch compared to the control area without plants, but also higher compared to pepper plots not covered with wool mulch. The higher yield results measured on the mulched plots indicate that, in addition to water retention, biological activity also plays a major role in the development of yields. The effect of each mulching method on soil biological activity depends on the degradability of the mulch material, the frequency of irrigation, and the soil's water-holding capacity.
{"title":"How Different Mulch Materials Regulate Soil Moisture and Microbiological Activity?","authors":"Enikő Papdi, A. Veres, Flórián Kovács, K. Juhos","doi":"10.33038/jcegi.3560","DOIUrl":"https://doi.org/10.33038/jcegi.3560","url":null,"abstract":"As a result of climate change, the frequency of droughts across Europe is showing an increasing trend. The solution to this problem can be various soil cover techniques, which help to preserve soil moisture and soil biological activity, thereby increasing crop yield. In our research, we examined how different mulch materials affect the regulation of soil moisture and the microbiological activity of the soil. The experiments were set up on two sites: a sandy soil with a low soil organic matter content (Királyhalom, Serbia) and an coarse loamy soil with a higher water capacity (Thessaloniki, Greece). The treatments were set up in 4 repetitions with pepper plants (Capsicum annuum L.). Daily intensive irrigation with wool mulch, agrotextile, straw mulch and control treatments was used on the Serbian site. The irrigation was carried out every 6 days at the Greek site, where the treatments were as follows: wool mulch with plants, wool mulch without plants, plants without mulch and the control without plants. The yield was measured, and the moisture content, β-glucosidase activity and active (permanganate oxidizable) carbon content of the soils at the time of sampling were examined every 2 weeks. In the Serbian area, wool mulch showed significantly lower β-glucosidase activity compared to the other treatments. This was presumably due to the good water absorption capacity of the wool mulch and the fact that the soil could not aerate in addition to the intensive irrigation, thus the enzyme activity decreased. All mulch treatments increased the active carbon content compared to the untreated control, with the straw mulch to the greatest extent. In the extensively irrigated Greek soil, β-glucosidase was significantly higher in pepper plots covered with wool mulch compared to the control area without plants, but also higher compared to pepper plots not covered with wool mulch. The higher yield results measured on the mulched plots indicate that, in addition to water retention, biological activity also plays a major role in the development of yields. The effect of each mulching method on soil biological activity depends on the degradability of the mulch material, the frequency of irrigation, and the soil's water-holding capacity.","PeriodicalId":441221,"journal":{"name":"Journal of Central European Green Innovation","volume":"3 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-12-15","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"123678895","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
János Körösparti, Balázs Kajári, György Kerezsi, Norbert Túri, L. Pásztor, Csaba Bozán
A belvíz-veszélyeztetettség alatt azt a valószínűségi változót értjük, ami megadja, hogy adott területen mekkora valószínűséggel következik be a belvízi elöntés. Jelen cikkünkben a területhasználat váltás, a földhasználat racionalizálásának hatásait jelenítjük meg a belvíz-veszélyeztetettség mértékére. A kedvezőtlen vízgazdálkodású területek művelésének felfüggesztésének, a területhasználat megváltoztatásának (pl. erdősítés, lefolyástalan területek tározóvá alakítása, zöldítés stb.) hatását trendvizsgálatok alapján határozzuk meg, felhasználva a CORINE és a NÖSZTÉP adatbázist. A belvíz-veszélyeztetettségi térképezéshez alkalmazott területhasználati osztályértékeket módosítottuk, mellyel a területhasználatban bekövetkező feltételezett változás hatását jelenítjük meg. Az elemzés során a környezeténél mélyebb fekvésű (~450 ezer ha), erősen belvíz-veszélyeztetett területeket vettük figyelembe. A síkvidéki területeken a változás kismértékűnek tűnik, de ha a mélyfekvésű területekhez mérjük a területhasználat racionalizálását a területek 12,13%-ban csökkentette, illetve 8,42%-ban növelte a belvíz-veszélyeztetettséget. Megállapításaink szerint az egyes mezőgazdasági területek természeti adottságai által keletkező belvíz hajlam kimutathatóan csökkenthető a vízgazdálkodási körülményeket figyelembe vevő területhasználattal. Mindezek alapján kijelenthető, hogy a gazdálkodás során a talajtani és vízgazdálkodási adottságokhoz kell igazítani a művelési ágakat.
{"title":"A területhasználat racionalizálásának hatása Magyarország síkvidéki területeinek belvíz-veszélyeztetettségére","authors":"János Körösparti, Balázs Kajári, György Kerezsi, Norbert Túri, L. Pásztor, Csaba Bozán","doi":"10.33038/jcegi.3552","DOIUrl":"https://doi.org/10.33038/jcegi.3552","url":null,"abstract":"A belvíz-veszélyeztetettség alatt azt a valószínűségi változót értjük, ami megadja, hogy adott területen mekkora valószínűséggel következik be a belvízi elöntés. Jelen cikkünkben a területhasználat váltás, a földhasználat racionalizálásának hatásait jelenítjük meg a belvíz-veszélyeztetettség mértékére. A kedvezőtlen vízgazdálkodású területek művelésének felfüggesztésének, a területhasználat megváltoztatásának (pl. erdősítés, lefolyástalan területek tározóvá alakítása, zöldítés stb.) hatását trendvizsgálatok alapján határozzuk meg, felhasználva a CORINE és a NÖSZTÉP adatbázist. A belvíz-veszélyeztetettségi térképezéshez alkalmazott területhasználati osztályértékeket módosítottuk, mellyel a területhasználatban bekövetkező feltételezett változás hatását jelenítjük meg. Az elemzés során a környezeténél mélyebb fekvésű (~450 ezer ha), erősen belvíz-veszélyeztetett területeket vettük figyelembe. A síkvidéki területeken a változás kismértékűnek tűnik, de ha a mélyfekvésű területekhez mérjük a területhasználat racionalizálását a területek 12,13%-ban csökkentette, illetve 8,42%-ban növelte a belvíz-veszélyeztetettséget. Megállapításaink szerint az egyes mezőgazdasági területek természeti adottságai által keletkező belvíz hajlam kimutathatóan csökkenthető a vízgazdálkodási körülményeket figyelembe vevő területhasználattal. Mindezek alapján kijelenthető, hogy a gazdálkodás során a talajtani és vízgazdálkodási adottságokhoz kell igazítani a művelési ágakat.","PeriodicalId":441221,"journal":{"name":"Journal of Central European Green Innovation","volume":"201 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-12-15","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"123032565","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A tanulmány az épületek tetővizeinek gyűjtésére szolgáló csapadékvíz tározók vizsgálatát mutatja be, egy a magyarországi viszonyok között jellemző tetőmérettel és egy lehetséges vízhasználattal. A vizsgálat egy egyszerű, napi csapadék és hőmérséklet adatokon alapuló modell alapján történt. A modell, minthogy 120 év adatain alapul, alkalmas arra, hogy az időközben lezajlott ingadozások és a bekövetkezett emberi tevékenységre visszavezethető klímaváltozás hatásait bemutassa. Emellett vizsgálható az egyes járatos névleges térfogatú tározók néhány jellemzője is. A tanulmányban az éves és a fagymentes időszakra kiterjesztett csapadékgyűjtés eredményeit mutattuk be. Vizsgálat tárgyát képezte egy extrém nagy tározó alkalmazása is, amely során az öntözött terület változtatása volt elemezhető. A vizsgálatok egyik megállapítása az, hogy a tározás optimális mérettartományának felső határa a felvett bemeneti és kimenti paraméterek mellett, az adott napi meteorológiai adatok figyelembevételével a 20 m3 környezetében helyezkedik el. A tározó kihasználtsága efelett lényegében alig értelmezhető és az optimális térfogat valahol e szint alatt található. Vizsgáltuk azt is, hogy az egyes paraméterek aránya miként változott az elmúlt évszázadban. A tanulmány megállapítása az, hogy az öntözési célú vízvisszatartás mindenképp pozitív hatású. A nagyobb tározó kialakítása általában jobb mutatókat eredményez, de felvethető, hogy egy háztartás esetében a beruházási költségek megtérülése miképp alakul, ez további vizsgálatok tárgya kell legyen.
{"title":"Városi csapadékvízgyűjtő tározó méretének vizsgálata az 1901-2020 időszak napi meteorológiai adatai alapján","authors":"Tibor Rácz, István Waltner, Gy. Gelybó","doi":"10.33038/jcegi.3553","DOIUrl":"https://doi.org/10.33038/jcegi.3553","url":null,"abstract":"A tanulmány az épületek tetővizeinek gyűjtésére szolgáló csapadékvíz tározók vizsgálatát mutatja be, egy a magyarországi viszonyok között jellemző tetőmérettel és egy lehetséges vízhasználattal. A vizsgálat egy egyszerű, napi csapadék és hőmérséklet adatokon alapuló modell alapján történt. A modell, minthogy 120 év adatain alapul, alkalmas arra, hogy az időközben lezajlott ingadozások és a bekövetkezett emberi tevékenységre visszavezethető klímaváltozás hatásait bemutassa. Emellett vizsgálható az egyes járatos névleges térfogatú tározók néhány jellemzője is. A tanulmányban az éves és a fagymentes időszakra kiterjesztett csapadékgyűjtés eredményeit mutattuk be. Vizsgálat tárgyát képezte egy extrém nagy tározó alkalmazása is, amely során az öntözött terület változtatása volt elemezhető. A vizsgálatok egyik megállapítása az, hogy a tározás optimális mérettartományának felső határa a felvett bemeneti és kimenti paraméterek mellett, az adott napi meteorológiai adatok figyelembevételével a 20 m3 környezetében helyezkedik el. A tározó kihasználtsága efelett lényegében alig értelmezhető és az optimális térfogat valahol e szint alatt található. Vizsgáltuk azt is, hogy az egyes paraméterek aránya miként változott az elmúlt évszázadban. A tanulmány megállapítása az, hogy az öntözési célú vízvisszatartás mindenképp pozitív hatású. A nagyobb tározó kialakítása általában jobb mutatókat eredményez, de felvethető, hogy egy háztartás esetében a beruházási költségek megtérülése miképp alakul, ez további vizsgálatok tárgya kell legyen.","PeriodicalId":441221,"journal":{"name":"Journal of Central European Green Innovation","volume":"28 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-12-15","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"131192298","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Mohamed Ibrahim Hanaa Tharwat, Maxwell Modiba Maimela, Igor Dekemati, Barbara Simon, M. Mohammed, Lisanwork Negatu
Az éghajlatváltozás negatív hatásai intenzíven sújtják az afrikai mezőgazdasági ágazatot. Az olyan országok számára, mint Etiópia, amelyek megélhetése elsősorban a csapadékra támaszkodó önellátó mezőgazdaságon alapul, nagyon fontos, hogy alkalmazkodjanak a változó helyzethez. Ezért az éghajlatváltozás negatív hatásainak mérsékléséhez elengedhetetlen a kontextus-specifikus alkalmazkodási stratégiák kidolgozása. A tanulmány célja az volt, hogy azonosítsa azokat a mezőgazdasági gyakorlatokat, amelyek maximalizálják a termelést és kímélik a természeti erőforrásokat. A vizsgálati körzet, a falvak és a reprezentatív válaszadók kiválasztása során háromlépcsős mintavételi eljárást követtek. Ennek megfelelően egy közigazgatási egységet (kebele) és 60 háztartásfőt választottunk ki célzott mintavétellel, illetve szisztematikus véletlenszerű mintavétellel. A talajadatokon és a másodlagos adatokon kívül szerkezetinterjú ütemtervet dolgoztunk ki, előzetesen teszteltük és felhasználtuk a kvantitatív adatok gyűjtésére. A talajelemzés eredménye azt mutatta, hogy az ökológiai mezőgazdaság hozzájárul a talaj kémiai tulajdonságainak javításához, vagyis a vegyes gazdálkodási gyakorlat a talaj pH-értéke, nitrogénje, szervesanyag-tartalma, szerves szén- és elérhető foszfortartalma szignifikánsan eltér a monokultúrás gazdálkodási rendszertől. The negative impact of climate change has been striking the agricultural sector in Africa. For countries like Ethiopia, whose livelihood occupation of the nation is mainly based on subsistence agriculture that highly rely on rainfall, making an adjustment to adapt to the changing situation is very crucial. Therefore, designing contextual specific adaptation strategies are essential to moderate the negative effect of climate change. The aim of the study was to identify the agricultural practices and conserve natural resources. Three stages sampling procedure was followed in selecting the study district, villages and representative respondents. Accordingly, one kebele and 60 household heads were selected using purposive sampling and systematic random sampling, respectively. In addition to the soil data and secondary data, structure interview schedule was developed, pre-tested and used for collecting quantitative data. The soil analysis result showed that organic agriculture contributed for the improvement of soil chemical property that is the mixed cropping farming practice was significantly different in soil pH, nitrogen, organic matter, organic carbon and available phosphorous than in mono cropping farming system. The descriptive result showed that all the farmers (100%) of the sample respondent participated in land preparation and 98.3% of them participated in manure application and also 98.3% of the sample respondents in participated weeding practices. 98.3% of the sample respondents were participated in harvesting activities. 93.3% of the sample respondents were participated in the fertilizer application activities. 68.3% of the
{"title":"The Role of Mixed Cropping to Climate Change in Sofi District, Harari Regional State, Ethiopia","authors":"Mohamed Ibrahim Hanaa Tharwat, Maxwell Modiba Maimela, Igor Dekemati, Barbara Simon, M. Mohammed, Lisanwork Negatu","doi":"10.33038/jcegi.3564","DOIUrl":"https://doi.org/10.33038/jcegi.3564","url":null,"abstract":"Az éghajlatváltozás negatív hatásai intenzíven sújtják az afrikai mezőgazdasági ágazatot. Az olyan országok számára, mint Etiópia, amelyek megélhetése elsősorban a csapadékra támaszkodó önellátó mezőgazdaságon alapul, nagyon fontos, hogy alkalmazkodjanak a változó helyzethez. Ezért az éghajlatváltozás negatív hatásainak mérsékléséhez elengedhetetlen a kontextus-specifikus alkalmazkodási stratégiák kidolgozása. A tanulmány célja az volt, hogy azonosítsa azokat a mezőgazdasági gyakorlatokat, amelyek maximalizálják a termelést és kímélik a természeti erőforrásokat. A vizsgálati körzet, a falvak és a reprezentatív válaszadók kiválasztása során háromlépcsős mintavételi eljárást követtek. Ennek megfelelően egy közigazgatási egységet (kebele) és 60 háztartásfőt választottunk ki célzott mintavétellel, illetve szisztematikus véletlenszerű mintavétellel. A talajadatokon és a másodlagos adatokon kívül szerkezetinterjú ütemtervet dolgoztunk ki, előzetesen teszteltük és felhasználtuk a kvantitatív adatok gyűjtésére. A talajelemzés eredménye azt mutatta, hogy az ökológiai mezőgazdaság hozzájárul a talaj kémiai tulajdonságainak javításához, vagyis a vegyes gazdálkodási gyakorlat a talaj pH-értéke, nitrogénje, szervesanyag-tartalma, szerves szén- és elérhető foszfortartalma szignifikánsan eltér a monokultúrás gazdálkodási rendszertől. The negative impact of climate change has been striking the agricultural sector in Africa. For countries like Ethiopia, whose livelihood occupation of the nation is mainly based on subsistence agriculture that highly rely on rainfall, making an adjustment to adapt to the changing situation is very crucial. Therefore, designing contextual specific adaptation strategies are essential to moderate the negative effect of climate change. The aim of the study was to identify the agricultural practices and conserve natural resources. Three stages sampling procedure was followed in selecting the study district, villages and representative respondents. Accordingly, one kebele and 60 household heads were selected using purposive sampling and systematic random sampling, respectively. In addition to the soil data and secondary data, structure interview schedule was developed, pre-tested and used for collecting quantitative data. The soil analysis result showed that organic agriculture contributed for the improvement of soil chemical property that is the mixed cropping farming practice was significantly different in soil pH, nitrogen, organic matter, organic carbon and available phosphorous than in mono cropping farming system. The descriptive result showed that all the farmers (100%) of the sample respondent participated in land preparation and 98.3% of them participated in manure application and also 98.3% of the sample respondents in participated weeding practices. 98.3% of the sample respondents were participated in harvesting activities. 93.3% of the sample respondents were participated in the fertilizer application activities. 68.3% of the","PeriodicalId":441221,"journal":{"name":"Journal of Central European Green Innovation","volume":"27 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-12-15","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"124046611","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Laura Major, János Grósz, András Sebők, István Waltner
Fenntartható vízkészlet gazdálkodás egyik legfontosabb feladatok közé tartozik. Az Európai Unió által kiadott Vízkeretirányelv egyik fontos célkitűzése, a felszíni illetve a felszín alatti vizek minőségi és mennyiségi védelme. Emellett, a víztestek esetében fontos célkitűzés még a vizek állapotromlásának megelőzése. A természeti erőforrások közül a rendelkezésre álló hasznosítható vízkészletek kiemelt jelentőséggel bírnak. A felszíni vizek minőségének ellenőrzése rendszeres monitorig programok végrehajtásával valósítható meg. A vizek minősége általában a víz fizikai, kémiai, biológiai és bakteriológiai tulajdonságaiból együttesen határozható meg. Városi környezetben elhelyezkedő vízfelületek illetve vizes élőhelyek védelme, az ökoszisztéma szolgáltatások szempontjából fontos feladatok közé tartozik. Jelen kutatás fő célkitűzései közé tartozik a Naplás-tó és a Szilas-patak környezeti állapotának felmérése, fizikai, kémiai és biológiai vízminőségi paraméterek vizsgálatával. A kutatás ideje alatt 4 időszakban került sor mintavételre. A mintaterületen 8 mintavételi pontot jelöltünk ki. A mért vízminőségi paraméterek között szerepelt a vízhőmérséklet, vízsebesség, vezetőképesség, pH érték, oldott oxigén koncentráció, nitrit, nitrát, ammónia, foszfát, vas, réz, nikkel tartalom illetve az a-klorofill koncentráció.
{"title":"Vízanalítikai vizsgálatok a Szilas-patak mentén","authors":"Laura Major, János Grósz, András Sebők, István Waltner","doi":"10.33038/jcegi.3554","DOIUrl":"https://doi.org/10.33038/jcegi.3554","url":null,"abstract":"Fenntartható vízkészlet gazdálkodás egyik legfontosabb feladatok közé tartozik. Az Európai Unió által kiadott Vízkeretirányelv egyik fontos célkitűzése, a felszíni illetve a felszín alatti vizek minőségi és mennyiségi védelme. Emellett, a víztestek esetében fontos célkitűzés még a vizek állapotromlásának megelőzése. A természeti erőforrások közül a rendelkezésre álló hasznosítható vízkészletek kiemelt jelentőséggel bírnak. A felszíni vizek minőségének ellenőrzése rendszeres monitorig programok végrehajtásával valósítható meg. A vizek minősége általában a víz fizikai, kémiai, biológiai és bakteriológiai tulajdonságaiból együttesen határozható meg. Városi környezetben elhelyezkedő vízfelületek illetve vizes élőhelyek védelme, az ökoszisztéma szolgáltatások szempontjából fontos feladatok közé tartozik. Jelen kutatás fő célkitűzései közé tartozik a Naplás-tó és a Szilas-patak környezeti állapotának felmérése, fizikai, kémiai és biológiai vízminőségi paraméterek vizsgálatával. A kutatás ideje alatt 4 időszakban került sor mintavételre. A mintaterületen 8 mintavételi pontot jelöltünk ki. A mért vízminőségi paraméterek között szerepelt a vízhőmérséklet, vízsebesség, vezetőképesség, pH érték, oldott oxigén koncentráció, nitrit, nitrát, ammónia, foszfát, vas, réz, nikkel tartalom illetve az a-klorofill koncentráció.","PeriodicalId":441221,"journal":{"name":"Journal of Central European Green Innovation","volume":"5 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-12-15","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"126535610","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Noémi Júlia Valkovszki, Árpád Székely, Tímea Szalóki, Ágnes Kun, Ildikó Kolozsvári, Szilvia Tavaszi-Sárosi, Mihály Jancsó
Az orvosi zsálya (Salvia officinalis L.) az egyik legszélesebb körben alkalmazott gyógynövény. Szárított levelét és illóolaját egyaránt felhasználja a gyógyszer-, a kozmetika- és az élelmiszeripar. A Salviae officinalis folium (Ph.Hg. VIII.,2004) illóolaj-tartalmát és annak összetételét, azaz a drogminőséget jelentősen befolyásolják a termesztés körülményei (talaj-, tápanyag-, víz- és fényellátottság). Az orvosi zsályát szárazságtűrő növényként ismerjük, de az elmúlt évek csapadékszegény időjárása Magyarországon is indokolttá tette az öntözés hatásának vizsgálatát az optimális droghozam és -minőség elérése céljából. Kísérletünkben az öntözés hatását figyeltük meg Közép-Európa legnagyobb liziméter telepén nevelt Salvia officinalis növényeken. A kétéves kísérletben értékeltük a csak természetes csapadékban részesült Öntözetlen kontroll és a 105 mm - idény norma - Holt-Körös vízzel öntözött 16-16 egyed növénymagasságát, bokorátmérőjét, hajtáshosszát, SPAD értékét; továbbá a biomasszát, a friss és száraz levél tömeget, illetve az illóolaj-tartalmat és annak összetételét. Eredményeink azt mutatják, hogy az öntözés mindkét évben szignifikánsan növelte a növénymagasságot, a bokorátmérőt, a hajtáshosszt, valamint a hozamot (biomassza: öntözetlen kontroll:470,46 g/tő; öntözött: 827,48 g/tő). Az öntözés növelte az illóolaj-tartalmat is. Az illóolaj főkomponensei az α-tujon, kámfor, 1,8-cineol, β-tujon és a kámfén voltak, emellett 2021-ben a ledol, 2022-ben pedig a viridiflorol jelent meg mintegy 6%-ot meghaladó mennyiségben az illóolajban. A SPAD érték és a transz-szabinil-acetát aránya az öntözés hatására csökkent.
{"title":"Az öntözés hatása liziméterben nevelt orvosi zsályára (Salvia officinalis L.)","authors":"Noémi Júlia Valkovszki, Árpád Székely, Tímea Szalóki, Ágnes Kun, Ildikó Kolozsvári, Szilvia Tavaszi-Sárosi, Mihály Jancsó","doi":"10.33038/jcegi.3551","DOIUrl":"https://doi.org/10.33038/jcegi.3551","url":null,"abstract":"Az orvosi zsálya (Salvia officinalis L.) az egyik legszélesebb körben alkalmazott gyógynövény. Szárított levelét és illóolaját egyaránt felhasználja a gyógyszer-, a kozmetika- és az élelmiszeripar. A Salviae officinalis folium (Ph.Hg. VIII.,2004) illóolaj-tartalmát és annak összetételét, azaz a drogminőséget jelentősen befolyásolják a termesztés körülményei (talaj-, tápanyag-, víz- és fényellátottság). Az orvosi zsályát szárazságtűrő növényként ismerjük, de az elmúlt évek csapadékszegény időjárása Magyarországon is indokolttá tette az öntözés hatásának vizsgálatát az optimális droghozam és -minőség elérése céljából. Kísérletünkben az öntözés hatását figyeltük meg Közép-Európa legnagyobb liziméter telepén nevelt Salvia officinalis növényeken. A kétéves kísérletben értékeltük a csak természetes csapadékban részesült Öntözetlen kontroll és a 105 mm - idény norma - Holt-Körös vízzel öntözött 16-16 egyed növénymagasságát, bokorátmérőjét, hajtáshosszát, SPAD értékét; továbbá a biomasszát, a friss és száraz levél tömeget, illetve az illóolaj-tartalmat és annak összetételét. Eredményeink azt mutatják, hogy az öntözés mindkét évben szignifikánsan növelte a növénymagasságot, a bokorátmérőt, a hajtáshosszt, valamint a hozamot (biomassza: öntözetlen kontroll:470,46 g/tő; öntözött: 827,48 g/tő). Az öntözés növelte az illóolaj-tartalmat is. Az illóolaj főkomponensei az α-tujon, kámfor, 1,8-cineol, β-tujon és a kámfén voltak, emellett 2021-ben a ledol, 2022-ben pedig a viridiflorol jelent meg mintegy 6%-ot meghaladó mennyiségben az illóolajban. A SPAD érték és a transz-szabinil-acetát aránya az öntözés hatására csökkent.","PeriodicalId":441221,"journal":{"name":"Journal of Central European Green Innovation","volume":"44 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-12-15","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"114572494","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Padláspor mintákat gyűjtöttünk Szeged városában 2020 és 2021 folyamán. Összesen 6 mintavételi pontot jelöltünk ki, a kiválasztásuknál fontos szempont volt, hogy közelükben található-e mezőgazdasági terület. A pontok elszórtan helyezkedtek el a város területén: belváros (kontroll pont), Újszeged, valamint külvárosi területek. A begyűjtött porminták analitikai vizsgálatát a miskolci NAH által akkreditált Green-Park 2000 Kft Környezet-analitikai Labor végezte el, 189 szerves növényvédő szerre GC/MS műszerrel. A mért koncentráció értékeket összevetettük a hatályos jogszabályokban szereplő határértékekkel. Eredményeinkben a legtöbb növényvédő szer koncentrációja a kimutathatósági határ (LOQ) alatt volt. A „B” szennyezettségi határértéket csak a perzisztens, régmúltban alkalmazott peszticidek koncentrációja haladta meg (p,p-DDT, metoxiklór, tetradifon). Eredményeinkből egyértelműen kirajzolódik a mezőgazdasági területek közelségének hatása a növényvédőszer-maradvány koncentrációk alakulásában: a peszticidek koncentráció értékei a belvárosban alacsonyak, a város pereme felé nőnek. Ugyan a legtöbb peszticid, mely szennyezettségi határértéken felüli koncentráció mutatott már betiltott, hosszú felezési idejüknek köszönhetően viszont mindmáig kimutathatók. Összességében elmondható, hogy a háborítatlan padlásterek a légköri por „archívumaként” szolgálhatnak, valamint egyszerű, gyors és olcsó mintavételezést tesznek lehetővé. A tetőtéri por vizsgálata alkalmas arra, hogy felmérjük a lakosság szennyezőanyagoknak való kitettségét, figyelemmel kísérjük, térképezzük a levegőben lévő szennyezőanyagok térbeli eloszlását és akár potenciális forrásterületeket is meghatározzunk.
{"title":"Padlás porok szerepe a városi háttérszennyezettség mérésében: szerves szennyezők vizsgálata Szegeden","authors":"K. Csányi, A. Farsang","doi":"10.33038/jcegi.3565","DOIUrl":"https://doi.org/10.33038/jcegi.3565","url":null,"abstract":"Padláspor mintákat gyűjtöttünk Szeged városában 2020 és 2021 folyamán. Összesen 6 mintavételi pontot jelöltünk ki, a kiválasztásuknál fontos szempont volt, hogy közelükben található-e mezőgazdasági terület. A pontok elszórtan helyezkedtek el a város területén: belváros (kontroll pont), Újszeged, valamint külvárosi területek. A begyűjtött porminták analitikai vizsgálatát a miskolci NAH által akkreditált Green-Park 2000 Kft Környezet-analitikai Labor végezte el, 189 szerves növényvédő szerre GC/MS műszerrel. A mért koncentráció értékeket összevetettük a hatályos jogszabályokban szereplő határértékekkel. Eredményeinkben a legtöbb növényvédő szer koncentrációja a kimutathatósági határ (LOQ) alatt volt. A „B” szennyezettségi határértéket csak a perzisztens, régmúltban alkalmazott peszticidek koncentrációja haladta meg (p,p-DDT, metoxiklór, tetradifon). Eredményeinkből egyértelműen kirajzolódik a mezőgazdasági területek közelségének hatása a növényvédőszer-maradvány koncentrációk alakulásában: a peszticidek koncentráció értékei a belvárosban alacsonyak, a város pereme felé nőnek. Ugyan a legtöbb peszticid, mely szennyezettségi határértéken felüli koncentráció mutatott már betiltott, hosszú felezési idejüknek köszönhetően viszont mindmáig kimutathatók. Összességében elmondható, hogy a háborítatlan padlásterek a légköri por „archívumaként” szolgálhatnak, valamint egyszerű, gyors és olcsó mintavételezést tesznek lehetővé. A tetőtéri por vizsgálata alkalmas arra, hogy felmérjük a lakosság szennyezőanyagoknak való kitettségét, figyelemmel kísérjük, térképezzük a levegőben lévő szennyezőanyagok térbeli eloszlását és akár potenciális forrásterületeket is meghatározzunk.","PeriodicalId":441221,"journal":{"name":"Journal of Central European Green Innovation","volume":"71 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-12-15","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"115802193","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
京公网安备 11010802042870号
京ICP备2023020795号-1
扫码关注我们
求助内容：
应助结果提醒方式：