A nagyműszeres analitikai vizsgálatok eredményeinek megbízhatóságát a minőségbiztosítási rendszer eszközei hivatottak garantálni. Jelen dolgozatban az emberi hibákból és más apró mulasztásokból adódó, így a szabványtól eltérő analitikai vizsgálatok eredményességét vizsgáljuk ICP-OES, illetve annak visszaellenőrzésére szolgáló FAAS analitikai módszerekkel. Egy ismeretlen összetételű talajmintát vizsgáltunk egy ismert összetételű referencia talajmintával szemben. A mintaoldat készítését - leszámítva az eltéréseket - az MSZ 21470-50:2006 szabvány alapján végeztük. A vizsgálatokat követő eredmények alapján megállapítható, hogy sem a reakció-tér, sem az előírások alapján meghatározott kereteken belüli tömegeltérés, sem a szabványtól eltérő edény átöblítési módszerek nem befolyásolják a mérések hitelességét, pontosságát. Kiemelten fontos a továbbiakban is az analitikus szakértelme és precizitása, de a fentiekben taglalt kisebb eltérésekből adódó mérési eredmények elfogadhatónak tekinthetőek a validálással szemben.
{"title":"Talajminták mérési módszereinek összehasonlítása és optimalizálása ICP-OES és FAAS készülékek esetében","authors":"Imola Rita Bocskov, Mónika Kántor, Márk Horváth","doi":"10.33038/jcegi.3486","DOIUrl":"https://doi.org/10.33038/jcegi.3486","url":null,"abstract":"A nagyműszeres analitikai vizsgálatok eredményeinek megbízhatóságát a minőségbiztosítási rendszer eszközei hivatottak garantálni. Jelen dolgozatban az emberi hibákból és más apró mulasztásokból adódó, így a szabványtól eltérő analitikai vizsgálatok eredményességét vizsgáljuk ICP-OES, illetve annak visszaellenőrzésére szolgáló FAAS analitikai módszerekkel. Egy ismeretlen összetételű talajmintát vizsgáltunk egy ismert összetételű referencia talajmintával szemben. A mintaoldat készítését - leszámítva az eltéréseket - az MSZ 21470-50:2006 szabvány alapján végeztük. A vizsgálatokat követő eredmények alapján megállapítható, hogy sem a reakció-tér, sem az előírások alapján meghatározott kereteken belüli tömegeltérés, sem a szabványtól eltérő edény átöblítési módszerek nem befolyásolják a mérések hitelességét, pontosságát. Kiemelten fontos a továbbiakban is az analitikus szakértelme és precizitása, de a fentiekben taglalt kisebb eltérésekből adódó mérési eredmények elfogadhatónak tekinthetőek a validálással szemben.","PeriodicalId":441221,"journal":{"name":"Journal of Central European Green Innovation","volume":"6 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-12-13","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"114982839","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Nutrients such as phosphate and soil particles are much more susceptible to loss with sediments in eroding soil and run-off water, and this loss due to the erosion has a negative influence on agricultural output. To prevent it, various approaches have been taken, including the idea that particle driven coagulation may speed up sedimentation and minimize the quantity of material lost. The specific purpose of this study was to examine the efficiency of bivalent salt-based coagulants in enhancing the sedimentation process in the laboratory in a flow-through sedimentation tank. The effect of Ca2+ cations was studied by adding a 100 mg/L solution of the chemicals in a flow-through tank. A soil solution of 0.10 g/L concentration was flowing in the tank at a flow rate of 40 mL/min. The pictures were analyzed by using ImageJ program (analyze and collect data), Origin 6.0 program (plot a graph with multi Y axis) and Surfer 12 program (make 3D model) to assess sedimentation progress. We verified that the addition of a certain amount of divalent cations, calcium, to the tank improved settling of the sediments.
{"title":"Calcium Effect on the Soil Sedimentation : Measurement Methode","authors":"A. Sebok, Razane Akil, Anita Takács","doi":"10.33038/jcegi.3498","DOIUrl":"https://doi.org/10.33038/jcegi.3498","url":null,"abstract":"Nutrients such as phosphate and soil particles are much more susceptible to loss with sediments in eroding soil and run-off water, and this loss due to the erosion has a negative influence on agricultural output. To prevent it, various approaches have been taken, including the idea that particle driven coagulation may speed up sedimentation and minimize the quantity of material lost. The specific purpose of this study was to examine the efficiency of bivalent salt-based coagulants in enhancing the sedimentation process in the laboratory in a flow-through sedimentation tank. The effect of Ca2+ cations was studied by adding a 100 mg/L solution of the chemicals in a flow-through tank. A soil solution of 0.10 g/L concentration was flowing in the tank at a flow rate of 40 mL/min. The pictures were analyzed by using ImageJ program (analyze and collect data), Origin 6.0 program (plot a graph with multi Y axis) and Surfer 12 program (make 3D model) to assess sedimentation progress. We verified that the addition of a certain amount of divalent cations, calcium, to the tank improved settling of the sediments.","PeriodicalId":441221,"journal":{"name":"Journal of Central European Green Innovation","volume":"120 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-12-13","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"124167334","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Protecting the quality and quantity of the available surface water resources is one of the most important points. Water quality is a complex concept that includes the physical, chemical, biological and hydrological parameters of water. One of the most significant biological water quality parameters is the chlorophyll-a content. Several different laboratory and field measurement methods are used to determine the chlorophyll-a content of water samples. The most frequently used laboratory methods are the Felföldy 1987 and the ISO 10260:1992 methods. Among field determination methods, submersible probes are frequently used to measure the chlorophyll-a concentration. Previously mentioned methods are based on fluorescence techniques. The main aim of this recent study is to compare different laboratory chlorophyll-a determination methods. Among the applied approaches, the Felföldy 1987 method and the ISO 10260:1992 method were compared. Furthermore, we measured the effect of the different solvent on the determination methods. Based on this, we investigated the Felföldy determination method using different solvents (methanol substituted with ethanol). The measurements were carried out under the same conditions from samples of Chlorella vulgaris culture in three repetitions by preparing a dilution series.
{"title":"Comparative Study of Laboratory Based Chlorophyll - A Determination Methods","authors":"J. Grósz, A. Sebok, I. Waltner","doi":"10.33038/jcegi.3485","DOIUrl":"https://doi.org/10.33038/jcegi.3485","url":null,"abstract":"Protecting the quality and quantity of the available surface water resources is one of the most important points. Water quality is a complex concept that includes the physical, chemical, biological and hydrological parameters of water. One of the most significant biological water quality parameters is the chlorophyll-a content. Several different laboratory and field measurement methods are used to determine the chlorophyll-a content of water samples. The most frequently used laboratory methods are the Felföldy 1987 and the ISO 10260:1992 methods. Among field determination methods, submersible probes are frequently used to measure the chlorophyll-a concentration. Previously mentioned methods are based on fluorescence techniques. The main aim of this recent study is to compare different laboratory chlorophyll-a determination methods. Among the applied approaches, the Felföldy 1987 method and the ISO 10260:1992 method were compared. Furthermore, we measured the effect of the different solvent on the determination methods. Based on this, we investigated the Felföldy determination method using different solvents (methanol substituted with ethanol). The measurements were carried out under the same conditions from samples of Chlorella vulgaris culture in three repetitions by preparing a dilution series.","PeriodicalId":441221,"journal":{"name":"Journal of Central European Green Innovation","volume":"65 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-12-13","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"126587033","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
László Richard Fekti, László Székely, Márk Horváth, Gábor Géczi
A koronavírus járvány megelőzésére hozott intézkedéseknek köszönhetően minden eddiginél többet töltöttünk zárt terekben, – például otthonainkban - mint korábban. Nem csak a levegőben terjedő Covid-19 vírus gyakorolt hatást szervezetünkre, hanem a természetes forrásokból származó ionizáló sugárzás, a bent tartózkodók légzéséből kialakuló magasabb széndioxid koncentráció vagy a tevékenységünkből (főzés, dohányzás, stb) levegőbe kerülő szennyező anyagok is. A bentlakók életvitelén kívül az épületek szerkezete, a beépített határolószerkezetek és az épületgépészeti egységek (hőenergia előállítás, szellőzés) határozzák meg a beltéri levegő minőségét. 2019 decemberében másféléves, Pest megye keleti részét érintő beltéri radonkoncentráció meghatározását célzó méréssorozatot indítottunk el 7 település 24 családiházának bevonásával. Eredményeink egyértelműen mutatják az évszakok közötti különbséget, de különbségek mutathatók ki a családiházak építészeti és épületgépészeti megoldásai között is.
{"title":"Családi házak beltéri radon aktivitás koncentráció felmérése Pest megyében","authors":"László Richard Fekti, László Székely, Márk Horváth, Gábor Géczi","doi":"10.33038/jcegi.3504","DOIUrl":"https://doi.org/10.33038/jcegi.3504","url":null,"abstract":"A koronavírus járvány megelőzésére hozott intézkedéseknek köszönhetően minden eddiginél többet töltöttünk zárt terekben, – például otthonainkban - mint korábban. Nem csak a levegőben terjedő Covid-19 vírus gyakorolt hatást szervezetünkre, hanem a természetes forrásokból származó ionizáló sugárzás, a bent tartózkodók légzéséből kialakuló magasabb széndioxid koncentráció vagy a tevékenységünkből (főzés, dohányzás, stb) levegőbe kerülő szennyező anyagok is. A bentlakók életvitelén kívül az épületek szerkezete, a beépített határolószerkezetek és az épületgépészeti egységek (hőenergia előállítás, szellőzés) határozzák meg a beltéri levegő minőségét. 2019 decemberében másféléves, Pest megye keleti részét érintő beltéri radonkoncentráció meghatározását célzó méréssorozatot indítottunk el 7 település 24 családiházának bevonásával. Eredményeink egyértelműen mutatják az évszakok közötti különbséget, de különbségek mutathatók ki a családiházak építészeti és épületgépészeti megoldásai között is.","PeriodicalId":441221,"journal":{"name":"Journal of Central European Green Innovation","volume":"53 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-12-13","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"124758456","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
The Earth's climatic system is greatly dependent on atmospheric mineral dust. Dust particles are regarded as one of the less well-known contributors to recent climatic changes, much like other aerosol constituents. Fifty to seventy percent of the world's budget for mineral dust comes from the Sahara Desert areas. These sources can produce dust-loaded air masses that can travel great distances and affect many parts of the world including Europe, the Middle East, North and South America. In March 2022 Europe faced two Saharan Dust storms (14-19 and 28-31), that affected many countries including Hungary. We used registered measurements of PM10 and PM2.5 concentrations from urban background air quality station in Budapest and MONARCH model to assess the effects of the two Saharan Dust storms on Budapest. As measured by daily average concentrations, PM10 and PM2.5 concentrations rose by 12 µg/m3 and 10 µg/m3 respectively during the first Saharan Dust event (SDE1), and by 14 µg/m3 and 5 µg/m3 during the Second Saharan Dust event (SDE2). While the effects of both SDEs on PM10 were nearly identical, SDE1 had a greater impact on PM2.5 concentrations than SDE2. Moreover, the dust load arriving to Budapest as estimated by the MONARCH model was higher in the SDE1 (1.26 g/m3), and that was associated with high values of dust surface concentration and Dust optical depth (243.1 µg/m3 and 0.71).
{"title":"Case Study of the Saharan Dust Effects on PM10 and PM2.5 Concentrations in Budapest in March 2022","authors":"Achraf Qor-el-aine, A. Béres, G. Géczi","doi":"10.33038/jcegi.3500","DOIUrl":"https://doi.org/10.33038/jcegi.3500","url":null,"abstract":"The Earth's climatic system is greatly dependent on atmospheric mineral dust. Dust particles are regarded as one of the less well-known contributors to recent climatic changes, much like other aerosol constituents. Fifty to seventy percent of the world's budget for mineral dust comes from the Sahara Desert areas. These sources can produce dust-loaded air masses that can travel great distances and affect many parts of the world including Europe, the Middle East, North and South America. In March 2022 Europe faced two Saharan Dust storms (14-19 and 28-31), that affected many countries including Hungary. We used registered measurements of PM10 and PM2.5 concentrations from urban background air quality station in Budapest and MONARCH model to assess the effects of the two Saharan Dust storms on Budapest. As measured by daily average concentrations, PM10 and PM2.5 concentrations rose by 12 µg/m3 and 10 µg/m3 respectively during the first Saharan Dust event (SDE1), and by 14 µg/m3 and 5 µg/m3 during the Second Saharan Dust event (SDE2). While the effects of both SDEs on PM10 were nearly identical, SDE1 had a greater impact on PM2.5 concentrations than SDE2. Moreover, the dust load arriving to Budapest as estimated by the MONARCH model was higher in the SDE1 (1.26 g/m3), and that was associated with high values of dust surface concentration and Dust optical depth (243.1 µg/m3 and 0.71).","PeriodicalId":441221,"journal":{"name":"Journal of Central European Green Innovation","volume":"62 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-12-13","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"127042320","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A fényszennyezés egy modernkori környezetterhelés, amely a 20. századi városiasodás, azaz urbanizáció bekövetkezésével vált életünk részévé, új kihívás elé állítva a várostervezést. A fényszennyezés nem kizárólag érzékszervi kellemetlenséget okozhat, már középtávú kitettség esetén is érzékelhetünk magunkon jeleket, fáradékonyság, alvászavar, stb. A fényszennyezés mértékét fényméréssel ismerhetjük meg, ebben a tanulmányban a közvilágítás, és gyárudvar kivilágítást vizsgáltunk, hogy mennyire tér el a javasolt fénykibocsátási értékektől a budapesti 13. kerület több területe. A méréskor tapasztalt erős fluktuációra is próbáltunk magyarázatot találni, korrelációt kerestünk a fényszennyezés, azaz a túlzott kibocsátás mértéke, a relatív páratartalom, illetve a PM10 szállópor tartalom között. A mérések közel 8 héten keresztül történtek, az összehasonlításkor azonban nem találtunk egyértelmű összefüggést a fluktuáció és a további mért paraméterek közt.
{"title":"Fényszennyezési esemény vizsgálata Budapest XIII. kerületében","authors":"András Barczi, Nóra Major","doi":"10.33038/jcegi.3503","DOIUrl":"https://doi.org/10.33038/jcegi.3503","url":null,"abstract":"A fényszennyezés egy modernkori környezetterhelés, amely a 20. századi városiasodás, azaz urbanizáció bekövetkezésével vált életünk részévé, új kihívás elé állítva a várostervezést. A fényszennyezés nem kizárólag érzékszervi kellemetlenséget okozhat, már középtávú kitettség esetén is érzékelhetünk magunkon jeleket, fáradékonyság, alvászavar, stb. A fényszennyezés mértékét fényméréssel ismerhetjük meg, ebben a tanulmányban a közvilágítás, és gyárudvar kivilágítást vizsgáltunk, hogy mennyire tér el a javasolt fénykibocsátási értékektől a budapesti 13. kerület több területe. A méréskor tapasztalt erős fluktuációra is próbáltunk magyarázatot találni, korrelációt kerestünk a fényszennyezés, azaz a túlzott kibocsátás mértéke, a relatív páratartalom, illetve a PM10 szállópor tartalom között. A mérések közel 8 héten keresztül történtek, az összehasonlításkor azonban nem találtunk egyértelmű összefüggést a fluktuáció és a további mért paraméterek közt.","PeriodicalId":441221,"journal":{"name":"Journal of Central European Green Innovation","volume":"21 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-12-13","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"117016439","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Levente Kardos, Attila Erőss, Csenge Nagy-Mezei, A. Bezsenyi, Haimei Chen, Lara Rúbia Borges Silva
A kommunális szennyvíziszap környezetileg fenntartható kezelése a mai környezetgazdálkodás egyik kiemelkedően fontos feladata. Az utóbbi időben a földigiliszták hulladékkezelésben való felhasználásának technológiája (a vermikomposztálás) egyre elterjedtebb technológia. A giliszták anyagcseréjüknek köszönhetően eltávolítják az elöregedő baktérium populációkat az iszapból, így teret engedve az újabb baktériumcsoportok megtelepedésének, amelyek hozzájárulhatnak a komposztálás folyamatának felgyorsulásához. Emellett a vermikomposztálás növeli a kezelt iszap nitrogén (N), foszfor (P) és kálium (K) tartalmát, és csökkenti a potenciális patogének számát is. Munkánk során vizsgáltuk a vermikomposztálási technológiai folyamatokat laboratóriumi, félüzemi léptékben (nyílt és zárt környezeti feltételek mellett), valamint ipari komposztálási körülmények között, ahol a komposztprizmák szalmával, geotextíliával kerültek lefedésre, illetve fedetlenek voltak. A komposztprizmákban Eisenia foetida gilisztákat használtunk. A mintákat a kísérleti periódus elején, félidőben és végén vettük meg. Vizsgáltuk a fizikai és kémiai paramétereket: pH, szárazanyag-tartalom, szervesanyag-tartalom, összes sótartalom, összes nitrogén, összes foszfortartalom (P2O5), káliumtartalom (K2O), humusztartalom (H%), humusz minőségét és meghatároztuk a dehidrogenáz enzimaktivitást is. A hőmérsékletet és a redoxpotenciált hetente kétszer mértük az oxidációs-redukciós körülmények jellemzésére. A nehézfém-koncentrációkat (Pb, Zn, Fe, Cu, Mn) a kiindulási iszapban, a kész vermikomposztban, valamint a gilisztákban is megmértük, ezáltal meghatározható a nehézfémek földigiliszták általi bioakkumulációja. A megfelelő vermikomposztálási technológia potenciális eszköze lehet a növekvő mennyiségű kommunális szennyvíziszap környezeti kockázatainak csökkentésére.
{"title":"A kommunális szennyvíziszap vermikomposztálásának összefoglaló értékelése","authors":"Levente Kardos, Attila Erőss, Csenge Nagy-Mezei, A. Bezsenyi, Haimei Chen, Lara Rúbia Borges Silva","doi":"10.33038/jcegi.3511","DOIUrl":"https://doi.org/10.33038/jcegi.3511","url":null,"abstract":"A kommunális szennyvíziszap környezetileg fenntartható kezelése a mai környezetgazdálkodás egyik kiemelkedően fontos feladata. Az utóbbi időben a földigiliszták hulladékkezelésben való felhasználásának technológiája (a vermikomposztálás) egyre elterjedtebb technológia. A giliszták anyagcseréjüknek köszönhetően eltávolítják az elöregedő baktérium populációkat az iszapból, így teret engedve az újabb baktériumcsoportok megtelepedésének, amelyek hozzájárulhatnak a komposztálás folyamatának felgyorsulásához. Emellett a vermikomposztálás növeli a kezelt iszap nitrogén (N), foszfor (P) és kálium (K) tartalmát, és csökkenti a potenciális patogének számát is. Munkánk során vizsgáltuk a vermikomposztálási technológiai folyamatokat laboratóriumi, félüzemi léptékben (nyílt és zárt környezeti feltételek mellett), valamint ipari komposztálási körülmények között, ahol a komposztprizmák szalmával, geotextíliával kerültek lefedésre, illetve fedetlenek voltak. A komposztprizmákban Eisenia foetida gilisztákat használtunk. A mintákat a kísérleti periódus elején, félidőben és végén vettük meg. Vizsgáltuk a fizikai és kémiai paramétereket: pH, szárazanyag-tartalom, szervesanyag-tartalom, összes sótartalom, összes nitrogén, összes foszfortartalom (P2O5), káliumtartalom (K2O), humusztartalom (H%), humusz minőségét és meghatároztuk a dehidrogenáz enzimaktivitást is. A hőmérsékletet és a redoxpotenciált hetente kétszer mértük az oxidációs-redukciós körülmények jellemzésére. A nehézfém-koncentrációkat (Pb, Zn, Fe, Cu, Mn) a kiindulási iszapban, a kész vermikomposztban, valamint a gilisztákban is megmértük, ezáltal meghatározható a nehézfémek földigiliszták általi bioakkumulációja. A megfelelő vermikomposztálási technológia potenciális eszköze lehet a növekvő mennyiségű kommunális szennyvíziszap környezeti kockázatainak csökkentésére.","PeriodicalId":441221,"journal":{"name":"Journal of Central European Green Innovation","volume":"99 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-12-13","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"114337247","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Organic waste generation has been extending to an alarming level in most areas of the world, and its sustainable management is required. In Hungary, the amount of organic waste is increasing significantly, especially in pálinka manufacturing - a Hungarian hard liquor - producing a great quantity of mash residue, mostly grape pomace spent wash, a non-hazardous food waste that is a suspension left over by the distillation of fermented spirits. Around two hundred thousand tons of fruit waste are generated annually, and its full recycling and legal disposal are unprecedented in Hungarian distilling plants, threatening the environment if disposed of incorrectly. In this paper, we focused on reviewing the Pálinka mash composting, where the biggest challenge for its treatment is its initial pH, around 4, which can be successfully neutralized with mineral additives. The applied additives were chosen by their beneficial physical, chemical, and biological qualities. Accordingly, andesite and alginite were employed in the experimental composting. The results of our observation have confirmed that the mineral additives can establish valuable compost or fertilizer, favourably altering the dynamics of the decomposition and synthesis reactions. As an experiment on mash composting technology, we also tested the mature mash compost in culture vessel experiments for heavy metal adsorption capacity of the ma tube mash compost using lettuce (Lactuca sativa) and tomato (Solanum Lycopersicum) as test plants. The plants were irrigated with lead (Pb), and iron (Fe) contaminated water, and then it was determined the metals accumulation capacity of the plants and growing media with an Atomic Absorption Spectrometer (AAS). The study could compare the rate of heavy metal accumulation by different plant parts and ratios of Pálinka mash compost in the growing media.
{"title":"Recycling of Organic Waste: An Overview of Pálinka Distillery Mash Composting","authors":"Lara Rúbia Borges Silva, L. Kardos","doi":"10.33038/jcegi.3509","DOIUrl":"https://doi.org/10.33038/jcegi.3509","url":null,"abstract":"Organic waste generation has been extending to an alarming level in most areas of the world, and its sustainable management is required. In Hungary, the amount of organic waste is increasing significantly, especially in pálinka manufacturing - a Hungarian hard liquor - producing a great quantity of mash residue, mostly grape pomace spent wash, a non-hazardous food waste that is a suspension left over by the distillation of fermented spirits. Around two hundred thousand tons of fruit waste are generated annually, and its full recycling and legal disposal are unprecedented in Hungarian distilling plants, threatening the environment if disposed of incorrectly. In this paper, we focused on reviewing the Pálinka mash composting, where the biggest challenge for its treatment is its initial pH, around 4, which can be successfully neutralized with mineral additives. The applied additives were chosen by their beneficial physical, chemical, and biological qualities. Accordingly, andesite and alginite were employed in the experimental composting. The results of our observation have confirmed that the mineral additives can establish valuable compost or fertilizer, favourably altering the dynamics of the decomposition and synthesis reactions. As an experiment on mash composting technology, we also tested the mature mash compost in culture vessel experiments for heavy metal adsorption capacity of the ma tube mash compost using lettuce (Lactuca sativa) and tomato (Solanum Lycopersicum) as test plants. The plants were irrigated with lead (Pb), and iron (Fe) contaminated water, and then it was determined the metals accumulation capacity of the plants and growing media with an Atomic Absorption Spectrometer (AAS). The study could compare the rate of heavy metal accumulation by different plant parts and ratios of Pálinka mash compost in the growing media.","PeriodicalId":441221,"journal":{"name":"Journal of Central European Green Innovation","volume":"41 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-12-13","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"123339196","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Tanulmányunkban felmértük a katonai táborok üzemeltetésekor és logisztikai kiszolgálásakor bekerülő fenntartási anyagokat, annak érdekében, hogy meghatározható legyen a létesítmény környezetterhelési mutatója és szabályozható a tábor hulladékgazdálkodási tevékenysége. A vizsgálat során tanulmányoztuk a települési hulladékok jellemzőit és a hulladékkezelés lehetőségeit különösen, mint harmadlagos biomassza hasznosításában rejlő lehetőségeket. Szükséges volt megismerni a katonai táborok jellemzőit a katonai alkalmazás szerinti aspektusból. A vizsgálat eredményeként meghatároztuk 4 db HVB üzemeltetési- és ellátási rendszer szakágankénti anyagtranszport kimeneti oldalán mérhető hulladékokat. Kiemelt figyelmet fordítottunk a létesítmény üzemeltetési feladatok vizsgálata során mért kommunális szolgáltatásokra, a keletkező 1406 m3/hó szennyvíz és 225 m3/hó szilárd hulladék adatokra. Az eredmények kiértékelését követően hulladékkezelési tervre javaslatot tettünk. Az anyagtranszport kimenetén mért adatokat megfelelően felmértük a hulladékok helyben történő ártalmatlanításának lehetőségét. Rávilágítunk arra, hogy a létesítményből elszállítandó hulladék összmennyiségének több, mint 75%-kal történő csökkentése elérhető. Továbbá értékelve a hulladékok összetételét elmondható, hogy tudatos anyagbeszerzéssel a létesítményekből elszállítandó hulladékok mennyisége akár 95%-kal csökkenthető, amivel arányosan 95%-kal csökkenthető műveleti területen a tábor elleni terrorista támadás veszélye.
{"title":"Hulladékkezelés vizsgálata katonai táborokban","authors":"Zoltán Patonai, Gábor Géczi","doi":"10.33038/jcegi.3510","DOIUrl":"https://doi.org/10.33038/jcegi.3510","url":null,"abstract":"Tanulmányunkban felmértük a katonai táborok üzemeltetésekor és logisztikai kiszolgálásakor bekerülő fenntartási anyagokat, annak érdekében, hogy meghatározható legyen a létesítmény környezetterhelési mutatója és szabályozható a tábor hulladékgazdálkodási tevékenysége. A vizsgálat során tanulmányoztuk a települési hulladékok jellemzőit és a hulladékkezelés lehetőségeit különösen, mint harmadlagos biomassza hasznosításában rejlő lehetőségeket. Szükséges volt megismerni a katonai táborok jellemzőit a katonai alkalmazás szerinti aspektusból. A vizsgálat eredményeként meghatároztuk 4 db HVB üzemeltetési- és ellátási rendszer szakágankénti anyagtranszport kimeneti oldalán mérhető hulladékokat. Kiemelt figyelmet fordítottunk a létesítmény üzemeltetési feladatok vizsgálata során mért kommunális szolgáltatásokra, a keletkező 1406 m3/hó szennyvíz és 225 m3/hó szilárd hulladék adatokra. Az eredmények kiértékelését követően hulladékkezelési tervre javaslatot tettünk. Az anyagtranszport kimenetén mért adatokat megfelelően felmértük a hulladékok helyben történő ártalmatlanításának lehetőségét. Rávilágítunk arra, hogy a létesítményből elszállítandó hulladék összmennyiségének több, mint 75%-kal történő csökkentése elérhető. Továbbá értékelve a hulladékok összetételét elmondható, hogy tudatos anyagbeszerzéssel a létesítményekből elszállítandó hulladékok mennyisége akár 95%-kal csökkenthető, amivel arányosan 95%-kal csökkenthető műveleti területen a tábor elleni terrorista támadás veszélye.","PeriodicalId":441221,"journal":{"name":"Journal of Central European Green Innovation","volume":"46 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-12-13","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"132654524","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Due to the detrimental environmental consequences of synthetic refrigerants, natural refrigerants have gained renewed interest as alternative refrigerants for a variety of applications due to their minimal ozone depletion potential (ODP) and insignificant global warming potential (GWP). This study compares the performance characteristics of R32-based Air Source Heat Pump (ASHP) to those of R290 and R410A refrigerants. In this study, analyses of the cooling effect, heat output, compressor work input, and coefficient of performance (COP) for various refrigerants will be undertaken. Additionally, the environmental consequences of R32, R410A, and R290 are discussed. The results indicate that R290 is the most efficient refrigerant in terms of performance coefficient, followed by R410A and R32. Considering environmental protection aspects, R290 is a favorable substitute medium.
{"title":"Comparative Analysis of the Environmental Load of Natural Refrigerant (R290)","authors":"Houria Bouzghiba, G. Géczi","doi":"10.33038/jcegi.3506","DOIUrl":"https://doi.org/10.33038/jcegi.3506","url":null,"abstract":"Due to the detrimental environmental consequences of synthetic refrigerants, natural refrigerants have gained renewed interest as alternative refrigerants for a variety of applications due to their minimal ozone depletion potential (ODP) and insignificant global warming potential (GWP). This study compares the performance characteristics of R32-based Air Source Heat Pump (ASHP) to those of R290 and R410A refrigerants. In this study, analyses of the cooling effect, heat output, compressor work input, and coefficient of performance (COP) for various refrigerants will be undertaken. Additionally, the environmental consequences of R32, R410A, and R290 are discussed. The results indicate that R290 is the most efficient refrigerant in terms of performance coefficient, followed by R410A and R32. Considering environmental protection aspects, R290 is a favorable substitute medium.","PeriodicalId":441221,"journal":{"name":"Journal of Central European Green Innovation","volume":"29 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-12-13","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"134351907","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
京公网安备 11010802042870号
京ICP备2023020795号-1
扫码关注我们
求助内容：
应助结果提醒方式：