Á. Fazekas, Judit Vincze, Béla Herczeg, Beatrix Szabóné Béres
Magyarországon a hízott lúdárutermelésnek nemcsak gasztronómiai és kulturális jelentősége van, hanem nemzetgazdasági szempontból is nagyon fontos szerepet tölt be. Magyarország liba előállításban abszolút Európa élmezőnyébe tartozik. A hízott libából készített termékeket a világon igazi különlegességként tartják számon, hazánkban pedig a hízott libamáj hungaricum terméknek számít. Egy alapvető szezonalitás jellemző a liba termék keresletére, főként a májra és a húsra, emellett drága mivolta miatt elsősorban a gasztronómiai szolgáltatók a végfelhasználói a hízott májféléknek (Internet 1). Az elmúlt időszak járványai (korona vírus, baromfi influenza), a szigorodó állatvédelmi szabályok és az állatvédő szervezetek kampányai miatt kialakult helyzetben az ágazat jövője bizontalan, ezért fontos a hazai szokások ismerete az ágazat reális jövőképének kialakítása érdekében. A munkánk során a libamáj alapú termékek vásárlási és fogyasztási preferenciái vonatkozásában végeztünk kérdőíves felmérést. Kutatási céljaink közé tartozott, annak feltérképezése, hogy a magyar emberek milyen vásárlási és fogyasztási szokásokat képviselnek a libamáj és libamáj alapú termékek vonatkozásában, ezen belül összehasonlító elemzést is végeztünk, továbbá feltártuk a termékek vásárlására és fogyasztására ösztönző tényezőket, paramétereket, valamint értékeltük a libamáj fogyasztásának gyakoriságát. Képet kaptunk arról, hogy a fogyasztók körében milyen mértékben számít gasztronómiai kuriózumnak a termék, illetve a hazai fogyasztásra abszolút jellemző, hogy valamilyen alkalomhoz kötik az emberek a libamáj fogyasztását. A vizsgálatunk kitért arra is, hogy a vizsgálatba vont személyek a magyar – vagy a külföldi libamáj termékek közül melyiket preferálják jobban.
{"title":"A libamáj és a libamáj alapú termékek vásárlási és fogyasztási preferenciáinak vizsgálata","authors":"Á. Fazekas, Judit Vincze, Béla Herczeg, Beatrix Szabóné Béres","doi":"10.33038/jcegi.3474","DOIUrl":"https://doi.org/10.33038/jcegi.3474","url":null,"abstract":"Magyarországon a hízott lúdárutermelésnek nemcsak gasztronómiai és kulturális jelentősége van, hanem nemzetgazdasági szempontból is nagyon fontos szerepet tölt be. Magyarország liba előállításban abszolút Európa élmezőnyébe tartozik. A hízott libából készített termékeket a világon igazi különlegességként tartják számon, hazánkban pedig a hízott libamáj hungaricum terméknek számít. Egy alapvető szezonalitás jellemző a liba termék keresletére, főként a májra és a húsra, emellett drága mivolta miatt elsősorban a gasztronómiai szolgáltatók a végfelhasználói a hízott májféléknek (Internet 1). Az elmúlt időszak járványai (korona vírus, baromfi influenza), a szigorodó állatvédelmi szabályok és az állatvédő szervezetek kampányai miatt kialakult helyzetben az ágazat jövője bizontalan, ezért fontos a hazai szokások ismerete az ágazat reális jövőképének kialakítása érdekében. A munkánk során a libamáj alapú termékek vásárlási és fogyasztási preferenciái vonatkozásában végeztünk kérdőíves felmérést. Kutatási céljaink közé tartozott, annak feltérképezése, hogy a magyar emberek milyen vásárlási és fogyasztási szokásokat képviselnek a libamáj és libamáj alapú termékek vonatkozásában, ezen belül összehasonlító elemzést is végeztünk, továbbá feltártuk a termékek vásárlására és fogyasztására ösztönző tényezőket, paramétereket, valamint értékeltük a libamáj fogyasztásának gyakoriságát. Képet kaptunk arról, hogy a fogyasztók körében milyen mértékben számít gasztronómiai kuriózumnak a termék, illetve a hazai fogyasztásra abszolút jellemző, hogy valamilyen alkalomhoz kötik az emberek a libamáj fogyasztását. A vizsgálatunk kitért arra is, hogy a vizsgálatba vont személyek a magyar – vagy a külföldi libamáj termékek közül melyiket preferálják jobban.","PeriodicalId":441221,"journal":{"name":"Journal of Central European Green Innovation","volume":"136 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-12-06","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"122783846","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
The construction industry is an important industry that determines the national economy of almost every country. Due to its productivity, the number of people it employs, and the number of enterprises involved, it is also decisive for other industries. The facilities completed as a result of public works often outlast their dreamers by decades, so it is very important that the construction industry is open to the innovative development of its operations, products and elements that provide infrastructure for others. The basic hypothesis of our study is that although a rapid regeneration took place in the construction industry after the pandemic situation, which is also supported by the number of public procurement procedures for Hungarian public works, the proportion of procedures using innovative solutions is low, as is the case with sustainability aspects. We also assumed that the share of public procurement procedures integrating R&D results and innovation partnerships is low compared to domestic public procurement.
{"title":"Green Innovation in Construction Industry and in Public Works Procurement in Hungary - Review","authors":"Anita Boros, L. Kovács","doi":"10.33038/jcegi.3469","DOIUrl":"https://doi.org/10.33038/jcegi.3469","url":null,"abstract":"The construction industry is an important industry that determines the national economy of almost every country. Due to its productivity, the number of people it employs, and the number of enterprises involved, it is also decisive for other industries. The facilities completed as a result of public works often outlast their dreamers by decades, so it is very important that the construction industry is open to the innovative development of its operations, products and elements that provide infrastructure for others. The basic hypothesis of our study is that although a rapid regeneration took place in the construction industry after the pandemic situation, which is also supported by the number of public procurement procedures for Hungarian public works, the proportion of procedures using innovative solutions is low, as is the case with sustainability aspects. We also assumed that the share of public procurement procedures integrating R&D results and innovation partnerships is low compared to domestic public procurement.","PeriodicalId":441221,"journal":{"name":"Journal of Central European Green Innovation","volume":"5 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-12-06","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"126599011","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A szabadföldi kisparcellás nehézfém terhelési tartamkísérlet beállítására 1994 őszén a Károly Róbert Főiskola Tass-pusztai Tangazdaságában (ma Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Károly Róbert Campus) került sor csernozjom barna erdőtajon. A növényi cink- és rézfelvétel vizsgálata 1996, 2001, 2002 években történt, ekkor a növények és a talaj Cu- és Zn-tartalma is meghatározásra került. A vizsgált években a jelzőnövény a kukorica (Zea mays L.), az őszi árpa (Hordeum vulgare L.), a fehér mustár (Sinapis alba L.) és a lucerna (Medicago sativa L.) volt. A növények Cu és Zn felvételét a talaj-növény transzfer koefficiensek meghatározásával értékeltük. A vizsgált nehézfémek talaj-növény transzfer koefficiensének ismeretében lehetőség van annak vizsgálatára is, hogy az „oldható” (NH4-acetát+EDTA) elemtartalom mennyiben felel meg a tényleges növényi elemfelvételnek. Ehhez meghatároztuk az egyes nehézfémek megoszlási arányának értékeit a talaj „oldható” és „összes” (cc.HNO3+cc.H2O2) elemtartalmának hányadosaként. A talaj-növény transzfer koefficiensek értékei alapján a cink mobilisabbnak mutatkozott a réznél. A cink megoszlási aránya a transzfer koefficiens értékének átlagosan 1/5-e volt. Ez azt mutatja, hogy cinkből a talajnak vannak olyan, a növények számára felvehető tartalékai, amelyek Lakanen-Erviö (1971) módszerérel nem mutathatók ki. A réz esetén a megoszlási arány és a talaj-növény transzfer koefficiens értéke nem mutatott jelentős eltérést.
{"title":"Növényi cink- és rézfelvétel vizsgálata szabadföldi tartamkísérletben","authors":"L. Szegedi, Rita Tury, Éva Lehoczky","doi":"10.33038/jcegi.3277","DOIUrl":"https://doi.org/10.33038/jcegi.3277","url":null,"abstract":"A szabadföldi kisparcellás nehézfém terhelési tartamkísérlet beállítására 1994 őszén a Károly Róbert Főiskola Tass-pusztai Tangazdaságában (ma Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Károly Róbert Campus) került sor csernozjom barna erdőtajon. A növényi cink- és rézfelvétel vizsgálata 1996, 2001, 2002 években történt, ekkor a növények és a talaj Cu- és Zn-tartalma is meghatározásra került. A vizsgált években a jelzőnövény a kukorica (Zea mays L.), az őszi árpa (Hordeum vulgare L.), a fehér mustár (Sinapis alba L.) és a lucerna (Medicago sativa L.) volt. A növények Cu és Zn felvételét a talaj-növény transzfer koefficiensek meghatározásával értékeltük. A vizsgált nehézfémek talaj-növény transzfer koefficiensének ismeretében lehetőség van annak vizsgálatára is, hogy az „oldható” (NH4-acetát+EDTA) elemtartalom mennyiben felel meg a tényleges növényi elemfelvételnek. Ehhez meghatároztuk az egyes nehézfémek megoszlási arányának értékeit a talaj „oldható” és „összes” (cc.HNO3+cc.H2O2) elemtartalmának hányadosaként. A talaj-növény transzfer koefficiensek értékei alapján a cink mobilisabbnak mutatkozott a réznél. A cink megoszlási aránya a transzfer koefficiens értékének átlagosan 1/5-e volt. Ez azt mutatja, hogy cinkből a talajnak vannak olyan, a növények számára felvehető tartalékai, amelyek Lakanen-Erviö (1971) módszerérel nem mutathatók ki. A réz esetén a megoszlási arány és a talaj-növény transzfer koefficiens értéke nem mutatott jelentős eltérést.","PeriodicalId":441221,"journal":{"name":"Journal of Central European Green Innovation","volume":"1 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-08-18","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"129561628","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
The share of fossil energy (oil, coal, natural gas) in final energy consumption was 79.7% in 2019, renewable energy 18.1% and nuclear energy 2.2% worldwide. Renewable energy is the world's fourth largest source of energy after oil, coal and natural gas, of which "modern" renewables account for 10.6% (wind, solar, hydro, geothermal, biofuels, etc.); traditinal biomass represents 7.5%. Including traditional and modern renewable uses of biomass, bioenergy has contributed 12.7% to the global energy supply. The global spread of biofuel production has provoked serious debate, especially on environmental and social sustainability issues such as its impact on food production, land use change, biodiversity, energy efficiency and climate change. The complexity of economic, social and environmental problems asumes a holistic perspective to reap the benefits of the potential synergy effect. The sustainability of biofuels is, in fact, about optimization between the economic, social and environmental dimensions.
{"title":"Sustainable Liquid Biofuels (Bioethanol, Biodiesel) Production and Their Multifunctional Impacts","authors":"J. Oláh, J. Popp","doi":"10.33038/jcegi.3276","DOIUrl":"https://doi.org/10.33038/jcegi.3276","url":null,"abstract":"The share of fossil energy (oil, coal, natural gas) in final energy consumption was 79.7% in 2019, renewable energy 18.1% and nuclear energy 2.2% worldwide. Renewable energy is the world's fourth largest source of energy after oil, coal and natural gas, of which \"modern\" renewables account for 10.6% (wind, solar, hydro, geothermal, biofuels, etc.); traditinal biomass represents 7.5%. Including traditional and modern renewable uses of biomass, bioenergy has contributed 12.7% to the global energy supply. The global spread of biofuel production has provoked serious debate, especially on environmental and social sustainability issues such as its impact on food production, land use change, biodiversity, energy efficiency and climate change. The complexity of economic, social and environmental problems asumes a holistic perspective to reap the benefits of the potential synergy effect. The sustainability of biofuels is, in fact, about optimization between the economic, social and environmental dimensions.","PeriodicalId":441221,"journal":{"name":"Journal of Central European Green Innovation","volume":"1 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-08-18","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"130729240","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Nemrég zárult le a legutóbbi globális klímacsúcs (COP26) Glasgowban. Nagyjából konszenzusos az a vélemény, hogy jó irányba mutató, fontos megállapodások születtek, de még mindig messze a megvalósítás. Úgy tűnik, jelenlegi társadalmi-gazdasági működésünk (paradigmánk) keretei között a klímaválság megoldása, illetve a fenntarthatóság megvalósíthatatlan. Korábbi, fenntartható térségfejlesztést célzó projektjeink tapasztalatai is egyértelműen azt mutatják, hogy felülről (a kivételezett pozícióban levő döntéshozóktól) nem várhatók radikális lépések. (Dinya - Dinya, 2020) Ehhez sokkal erősebb társadalmi nyomás szükséges alulról, ami viszont rendkívül intenzív és professzionális társadalmi marketing (a trendek, fenyegetések és teendők tényeken alapuló tudatosítása) nélkül nem jöhet létre. Ezért is foglalkozunk évek óta a társadalmi marketing szerepének egyre növekvő fontosságával. (Dinya - Dinya, 2019) Úgy véljük, hogy a fenntarthatóság rendkívül komplex kihívásainak megoldását is nagyban hátráltatja, hogy a társadalom (globálisan, nemzeti és helyi szinten is) rendkívül manipulált: a tényalapú megközelítést (a „józan ész”, azaz a „természetes intelligencia” érvényesülését) háttérbe szorítja a félrevezető álhírek tömege (saját elnevezésünk szerint a „mesterséges unintelligencia” erősödése). Jóllehet ez a tézis érvényes valamennyi komplex társadalmi kihívásunkra, a Covid-járványra éppúgy, mint a migrációra, ezúttal a fenntarthatóság vonatkozásában kívánunk felvázolni egy diagnózist, és arra alapozott teendőket. Ezt az Eurobarometer adatbázisának speciális szempontú feldolgozására alapoztuk. (Eurobarometer, 2021)
{"title":"Társadalmi marketing feladatok a komplex fenntarthatósági kihívások kapcsán","authors":"Anikó Klausmann-Dinya, László Dinya","doi":"10.33038/jcegi.2908","DOIUrl":"https://doi.org/10.33038/jcegi.2908","url":null,"abstract":"Nemrég zárult le a legutóbbi globális klímacsúcs (COP26) Glasgowban. Nagyjából konszenzusos az a vélemény, hogy jó irányba mutató, fontos megállapodások születtek, de még mindig messze a megvalósítás. Úgy tűnik, jelenlegi társadalmi-gazdasági működésünk (paradigmánk) keretei között a klímaválság megoldása, illetve a fenntarthatóság megvalósíthatatlan. Korábbi, fenntartható térségfejlesztést célzó projektjeink tapasztalatai is egyértelműen azt mutatják, hogy felülről (a kivételezett pozícióban levő döntéshozóktól) nem várhatók radikális lépések. (Dinya - Dinya, 2020) Ehhez sokkal erősebb társadalmi nyomás szükséges alulról, ami viszont rendkívül intenzív és professzionális társadalmi marketing (a trendek, fenyegetések és teendők tényeken alapuló tudatosítása) nélkül nem jöhet létre. Ezért is foglalkozunk évek óta a társadalmi marketing szerepének egyre növekvő fontosságával. (Dinya - Dinya, 2019) Úgy véljük, hogy a fenntarthatóság rendkívül komplex kihívásainak megoldását is nagyban hátráltatja, hogy a társadalom (globálisan, nemzeti és helyi szinten is) rendkívül manipulált: a tényalapú megközelítést (a „józan ész”, azaz a „természetes intelligencia” érvényesülését) háttérbe szorítja a félrevezető álhírek tömege (saját elnevezésünk szerint a „mesterséges unintelligencia” erősödése). Jóllehet ez a tézis érvényes valamennyi komplex társadalmi kihívásunkra, a Covid-járványra éppúgy, mint a migrációra, ezúttal a fenntarthatóság vonatkozásában kívánunk felvázolni egy diagnózist, és arra alapozott teendőket. Ezt az Eurobarometer adatbázisának speciális szempontú feldolgozására alapoztuk. (Eurobarometer, 2021)","PeriodicalId":441221,"journal":{"name":"Journal of Central European Green Innovation","volume":"34 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-12-16","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"123533650","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Vitathatatlan, hogy a 21. század első évtizedeire kezdenek összecsapni a hullámok globalizált világunk feje felett. Olyan fajsúlyos kérdések megválaszolása áll előttünk, amelyek alapvetően meghatározzák társadalmunk fennmaradását, a következő generációk életminőségét. Ezen kérdések korrekt megválaszolását nehezíti, hogy az egyes dilemmák nem választhatók szét független részterületekre, ezer és ezer szálon kapcsolódnak egymáshoz. Nem kezelhetjük külön - külön a környezeti, gazdasági és társadalmi kihívásokra választ adó operatív programok tartalmát. Mindezek mellett azonban a fenntarthatóság egy olyan közös nevező, amely képes konszonanciát teremteni a közeljövőnket meghatározó tényezők között. A fenti megvilágítás fényében nem kérdés az sem, hogy a világ és a hazai mezőgazdaság is újabb kihívásoknak néz elébe az elkövetkezendő évtizedekben. A múltból megöröklött egészséges - és gazdaságos élelmiszertermelés megvalósítása mellé, azonos fajsúllyal fog kapcsolódni a természetes ipari alapanyag termelés és energiaforrás előállításának feladata is. Mindezek kivitelezése azonban nem lehetséges a multifunkcionális mezőgazdaság megvalósulása nélkül, amely lehetőséget teremt olyan innovációk kidolgozására és bevezetésére, amely alkalmassá teszi az agráriumot a rá háruló „kötelezettség” teljesítésére.Mindezekkel kapcsolatban feltártuk a biomassza gazdasági - és vidékfejlesztési jelentőségét, valamint a termelés versenyképességét. Az eredmények alapján javaslatot tettünk egy terv – és eszközrendszerre, amely elősegítheti a biomassza eredményes vidékfejlesztési célú felhasználását.
{"title":"A rövid ellátási láncba integrált biomasszafelhasználás szervezési kérdései","authors":"Sándor Antal, Judit Vincze","doi":"10.33038/jcegi.2911","DOIUrl":"https://doi.org/10.33038/jcegi.2911","url":null,"abstract":"Vitathatatlan, hogy a 21. század első évtizedeire kezdenek összecsapni a hullámok globalizált világunk feje felett. Olyan fajsúlyos kérdések megválaszolása áll előttünk, amelyek alapvetően meghatározzák társadalmunk fennmaradását, a következő generációk életminőségét. Ezen kérdések korrekt megválaszolását nehezíti, hogy az egyes dilemmák nem választhatók szét független részterületekre, ezer és ezer szálon kapcsolódnak egymáshoz. Nem kezelhetjük külön - külön a környezeti, gazdasági és társadalmi kihívásokra választ adó operatív programok tartalmát. Mindezek mellett azonban a fenntarthatóság egy olyan közös nevező, amely képes konszonanciát teremteni a közeljövőnket meghatározó tényezők között. A fenti megvilágítás fényében nem kérdés az sem, hogy a világ és a hazai mezőgazdaság is újabb kihívásoknak néz elébe az elkövetkezendő évtizedekben. A múltból megöröklött egészséges - és gazdaságos élelmiszertermelés megvalósítása mellé, azonos fajsúllyal fog kapcsolódni a természetes ipari alapanyag termelés és energiaforrás előállításának feladata is. Mindezek kivitelezése azonban nem lehetséges a multifunkcionális mezőgazdaság megvalósulása nélkül, amely lehetőséget teremt olyan innovációk kidolgozására és bevezetésére, amely alkalmassá teszi az agráriumot a rá háruló „kötelezettség” teljesítésére.Mindezekkel kapcsolatban feltártuk a biomassza gazdasági - és vidékfejlesztési jelentőségét, valamint a termelés versenyképességét. Az eredmények alapján javaslatot tettünk egy terv – és eszközrendszerre, amely elősegítheti a biomassza eredményes vidékfejlesztési célú felhasználását.","PeriodicalId":441221,"journal":{"name":"Journal of Central European Green Innovation","volume":"5 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-12-16","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"126874871","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A nehéz magok (vas felett) neutronbefogási folyamatok során keletkeznek. Ezen elemek gyakoriságát jellemzi az elemgyakoriság, az izotóp gyakoriság, illetve a magok gyakorisága, vagyis a magok egyedi gyakorisága. Nagyon hasznosnak tűnik a magok egyedi gyakoriságának vizsgálata. Ez a megközelítés lehetőséget ad új információk kiolvasására a tapasztalt gyakoriságokból. Ami fontos, lehetséges becslést adni, hogy milyen neutronsűrűség szükséges a tapasztalt gyakoriságok reprodukálásához egyensúlyi magszintézist feltételezve. Ez akkor lehetséges, amikor két stabil magot egy nem stabil mag választ el. Ezeken a helyeken vizsgáltuk, hogy milyen neutronsűrűség kell az egyensúlyi magszintézishez.A magok részleges keletkezésének lehetősége egy másik fontos kérdés. Matematikai definíciót találtunk egy egységes interpretációjára annak, hogy egy elágazás mikor zár izotonikusan és mikor nyílik izotopikusan. Egy sokkal kifejezőbb jellemzőt vezettünk be az elágazás jellemzésére, az ún. részleges keletkezés mértékét. Ezzel képesek vagyunk meghatározni a jellemző neutronsűrűség értéket. Azt találtuk, hogy a tapasztalt magarányokat közepes neutronsűrűség mellett kaphatjuk meg (). Ez pl. az AGB csillagokban is elő fordul. Fontos kérdés a keletkezése. Azt találtuk, hogy az ehhez szükséges neutronsűrűség.A neutronbefogásos magszintézis során a legfontosabb jellemző mennyiség az egyedi maggyakoriság és a neutronbefogási hatáskeresztmetszet szorzata. Ezzel a mennyiséggel az s-magokkal szinteket állapíthatunk meg.
重核（铁以上）是由中子俘获过程形成的。这些元素的丰度由元素丰度、同位素丰度和核丰度（即原子核的单个丰度）表征。研究原子核的单个丰度似乎非常有用。这种方法提供了从观测频率中提取新信息的可能性。重要的是，它可以估算出在假定平衡核合成的情况下重现观测到的丰度所需的中子密度。当两个稳定的原子核被一个不稳定的原子核隔开时，就有可能实现这一点。在这些地方，我们研究了平衡核合成所需的中子密度。部分成核的可能性是另一个重要问题。我们找到了一个数学定义，用于统一解释分支何时同位素关闭，何时同位素打开。我们引入了一个更具表现力的特征来描述分支，即所谓的部分生成率。这使我们能够确定典型的中子密度值。我们发现，在中等中子密度（）的情况下也能获得观测到的核心比。 例如，AGB恒星的情况也是如此。一个重要的问题是它的形成。在中子俘获核合成中，最重要的特征量是独特核丰度与中子俘获有效截面的乘积。这个量用于确定 s 核水平。
{"title":"Hozam és gyakoriság","authors":"Miklós Kiss","doi":"10.33038/jcegi.2910","DOIUrl":"https://doi.org/10.33038/jcegi.2910","url":null,"abstract":"A nehéz magok (vas felett) neutronbefogási folyamatok során keletkeznek. Ezen elemek gyakoriságát jellemzi az elemgyakoriság, az izotóp gyakoriság, illetve a magok gyakorisága, vagyis a magok egyedi gyakorisága. Nagyon hasznosnak tűnik a magok egyedi gyakoriságának vizsgálata. Ez a megközelítés lehetőséget ad új információk kiolvasására a tapasztalt gyakoriságokból. Ami fontos, lehetséges becslést adni, hogy milyen neutronsűrűség szükséges a tapasztalt gyakoriságok reprodukálásához egyensúlyi magszintézist feltételezve. Ez akkor lehetséges, amikor két stabil magot egy nem stabil mag választ el. Ezeken a helyeken vizsgáltuk, hogy milyen neutronsűrűség kell az egyensúlyi magszintézishez.A magok részleges keletkezésének lehetősége egy másik fontos kérdés. Matematikai definíciót találtunk egy egységes interpretációjára annak, hogy egy elágazás mikor zár izotonikusan és mikor nyílik izotopikusan. Egy sokkal kifejezőbb jellemzőt vezettünk be az elágazás jellemzésére, az ún. részleges keletkezés mértékét. Ezzel képesek vagyunk meghatározni a jellemző neutronsűrűség értéket. Azt találtuk, hogy a tapasztalt magarányokat közepes neutronsűrűség mellett kaphatjuk meg (). Ez pl. az AGB csillagokban is elő fordul. Fontos kérdés a keletkezése. Azt találtuk, hogy az ehhez szükséges neutronsűrűség.A neutronbefogásos magszintézis során a legfontosabb jellemző mennyiség az egyedi maggyakoriság és a neutronbefogási hatáskeresztmetszet szorzata. Ezzel a mennyiséggel az s-magokkal szinteket állapíthatunk meg.","PeriodicalId":441221,"journal":{"name":"Journal of Central European Green Innovation","volume":"1 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-12-16","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"130658807","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Az EU a fenntarthatóság globális éllovasa, és a megújuló energiáról szóló irányelv és az üzemanyag-minőségére vonatkozó irányelv értelmében meghatározzák azokat a fenntarthatósági kritériumokat, amelyeknek a bioüzemanyagoknak meg kell felelniük ahhoz, hogy beszámítható legyen a 2020-ig kötelezően vállalt nemzeti célok teljesítésébe. A 2018 decemberében jóváhagyott és a 2020–2030 közötti időszakra szóló megújuló energiáról szóló irányelv a megújuló energiaforrások 14%-os részesedését tűzi ki célul 2030-ra a közlekedési ágazatban, ebből legalább 3,5%-os részcélként a fejlett bioüzemanyagok és biometán arányát. Az irányelv emellett 7%-os felső határt ír elő az élelmiszernövényekből készült hagyományos bioüzemanyagok részarányára, ami tükrözi az EU aggodalmát az élelmiszerek és az üzemanyagok termőföldért folytatott versenye és a közvetett földhasználat-változás miatt. Az Egyesült Államokban a Környezetvédelmi Ügynökség felel a megújuló üzemanyag szabványra vonatkozó programért. Ez a program specifikus éves mennyiségi követelményeket határoz meg a megújuló üzemanyagokra, amelyek 2022-re 36 milliárd gallonra emelkednek. Ezek a szabályozási követelmények az Egyesült Államokban használt megújuló üzemanyagok hazai és külföldi gyártóira és importőreire vonatkoznak.
{"title":"Fenntartható folyékony bioüzemanyagok kilátásai","authors":"Judit Oláh, E. Erdei, József Popp","doi":"10.33038/jcegi.2648","DOIUrl":"https://doi.org/10.33038/jcegi.2648","url":null,"abstract":"Az EU a fenntarthatóság globális éllovasa, és a megújuló energiáról szóló irányelv és az üzemanyag-minőségére vonatkozó irányelv értelmében meghatározzák azokat a fenntarthatósági kritériumokat, amelyeknek a bioüzemanyagoknak meg kell felelniük ahhoz, hogy beszámítható legyen a 2020-ig kötelezően vállalt nemzeti célok teljesítésébe. A 2018 decemberében jóváhagyott és a 2020–2030 közötti időszakra szóló megújuló energiáról szóló irányelv a megújuló energiaforrások 14%-os részesedését tűzi ki célul 2030-ra a közlekedési ágazatban, ebből legalább 3,5%-os részcélként a fejlett bioüzemanyagok és biometán arányát. Az irányelv emellett 7%-os felső határt ír elő az élelmiszernövényekből készült hagyományos bioüzemanyagok részarányára, ami tükrözi az EU aggodalmát az élelmiszerek és az üzemanyagok termőföldért folytatott versenye és a közvetett földhasználat-változás miatt. Az Egyesült Államokban a Környezetvédelmi Ügynökség felel a megújuló üzemanyag szabványra vonatkozó programért. Ez a program specifikus éves mennyiségi követelményeket határoz meg a megújuló üzemanyagokra, amelyek 2022-re 36 milliárd gallonra emelkednek. Ezek a szabályozási követelmények az Egyesült Államokban használt megújuló üzemanyagok hazai és külföldi gyártóira és importőreire vonatkoznak.","PeriodicalId":441221,"journal":{"name":"Journal of Central European Green Innovation","volume":"62 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-07-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"114565091","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Migratory fishes are important components of the rich wildlife of our waters. Amongst them there are certain species which spend the vast majority of their lives in fresh water (catadromous) and migrate to the sea for spawning, for instance eel species. Others migrate the other way around (anadromous), spending their main growth period and reaching sexual maturity in the sea, then spawning in the freshwaters. Notable representatives of this group are salmonids and sturgeons. The populations of the aforementioned species have decreased significantly in the past decades. The reasons for this can be affected by many factors. Apart from overfishing and the spread of diseases, the dams built on rivers, posing artificial obstacles greatly hinder the achievement of a sufficient natural growth. The outdated dams make approaching the spawning grounds impossible for the fish striving to get there. Having noticed this adverse effect on biodiversity, many of these obsolete dams have already been removed. Where the opportunity arose, fish ladders were constructed, which facilitate the movement of fish. Besides helping the migration, fish ladders provide many species with a habitat.
{"title":"The State of Migratory Fish Species in Our Waters","authors":"B. Herczeg, Beatrix Szabóné Béres","doi":"10.33038/jcegi.2649","DOIUrl":"https://doi.org/10.33038/jcegi.2649","url":null,"abstract":"Migratory fishes are important components of the rich wildlife of our waters. Amongst them there are certain species which spend the vast majority of their lives in fresh water (catadromous) and migrate to the sea for spawning, for instance eel species. Others migrate the other way around (anadromous), spending their main growth period and reaching sexual maturity in the sea, then spawning in the freshwaters. Notable representatives of this group are salmonids and sturgeons. The populations of the aforementioned species have decreased significantly in the past decades. The reasons for this can be affected by many factors. Apart from overfishing and the spread of diseases, the dams built on rivers, posing artificial obstacles greatly hinder the achievement of a sufficient natural growth. The outdated dams make approaching the spawning grounds impossible for the fish striving to get there. Having noticed this adverse effect on biodiversity, many of these obsolete dams have already been removed. Where the opportunity arose, fish ladders were constructed, which facilitate the movement of fish. Besides helping the migration, fish ladders provide many species with a habitat.","PeriodicalId":441221,"journal":{"name":"Journal of Central European Green Innovation","volume":"120 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-07-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"123446074","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Magyarországon a mezőgazdasági foglalkoztatottak iskolai végzettsége kedvezőtlenebb képet mutat mind a többi nemzetgazdasági ágazatban dolgozók iskolai végzettségéhez, mind pedig az Európai Unió (továbbiakban: EU) átlagához viszonyítva. Az egyéni gazdaságok vezetői, jellemzően az idősebb korosztály gyakran szakirányú végzettség nélkül, gyakorlati tapasztalatokra támaszkodva kezdtek mezőgazdasági tevékenységbe. A KSH 2012-es felmérése szerint a gazdaságvezetők mindössze 14%-ának van szakirányú iskolai végzettsége és ennek töredéke, kb. 20%-a rendelkezik felsőfokú mezőgazdasági végzettséggel. A mezőgazdasági foglalkozásúakra jellemző, hogy minél magasabb az iskolai végzettségük, annál kisebb a valószínűsége annak, hogy a foglalkoztatott tartósan a mezőgazdaságban keres megélhetést. Ennek oka többek között azzal magyarázható, hogy a nemzetgazdaság átlagától jelentősen elmarad a mezőgazdasági átlagkereset, mindemellett egyre kevesebb a kiegészítő jövedelemszerzési lehetőség. További probléma a foglalkoztatottak elöregedő korszerkezete, a mezőgazdaságban dolgozók elöregedő korstruktúrája, a mezőgazdaság népszerűtlensége a fiatalok körében. Hazánkban az EU-s átlaghoz hasonlóan magas az idős és alacsonyabb a fiatal korosztályhoz tartozók gazdálkodók aránya, azonban a gazdaságméret növekedésével jellemzően javuló korszerkezet figyelhető meg. Munkánkban a felvi.hu adatainak segítségével azt vizsgáljuk, hogy hogyan változott a fiatalok felsőfokú mezőgazdasági szakirányú végzettség iránti igénye, milyen tendenciát mutat az agrárképzések iránti érdeklődés 2001-től kezdve. Irodalmi áttekintésünkben kitérünk a mezőgazdaságban foglalkoztatottak számának alakulására, az agrártársadalom elöregedő korszerkezetére, a fiatal gazda kérdés fontosságára és a mezőgazdaságban dolgozók iskolai végzettségére, melyek a magyar agrárium legfontosabb és legégetőbb problémáit jelentik.
{"title":"Az agrárképzési szakok népszerűségének alakulása a magyar felsőoktatásban 2019-ig","authors":"Zita Finta, András Palkovics, Irén Kőszegi","doi":"10.33038/jcegi.2653","DOIUrl":"https://doi.org/10.33038/jcegi.2653","url":null,"abstract":"Magyarországon a mezőgazdasági foglalkoztatottak iskolai végzettsége kedvezőtlenebb képet mutat mind a többi nemzetgazdasági ágazatban dolgozók iskolai végzettségéhez, mind pedig az Európai Unió (továbbiakban: EU) átlagához viszonyítva. Az egyéni gazdaságok vezetői, jellemzően az idősebb korosztály gyakran szakirányú végzettség nélkül, gyakorlati tapasztalatokra támaszkodva kezdtek mezőgazdasági tevékenységbe. A KSH 2012-es felmérése szerint a gazdaságvezetők mindössze 14%-ának van szakirányú iskolai végzettsége és ennek töredéke, kb. 20%-a rendelkezik felsőfokú mezőgazdasági végzettséggel. A mezőgazdasági foglalkozásúakra jellemző, hogy minél magasabb az iskolai végzettségük, annál kisebb a valószínűsége annak, hogy a foglalkoztatott tartósan a mezőgazdaságban keres megélhetést. Ennek oka többek között azzal magyarázható, hogy a nemzetgazdaság átlagától jelentősen elmarad a mezőgazdasági átlagkereset, mindemellett egyre kevesebb a kiegészítő jövedelemszerzési lehetőség. További probléma a foglalkoztatottak elöregedő korszerkezete, a mezőgazdaságban dolgozók elöregedő korstruktúrája, a mezőgazdaság népszerűtlensége a fiatalok körében. Hazánkban az EU-s átlaghoz hasonlóan magas az idős és alacsonyabb a fiatal korosztályhoz tartozók gazdálkodók aránya, azonban a gazdaságméret növekedésével jellemzően javuló korszerkezet figyelhető meg. Munkánkban a felvi.hu adatainak segítségével azt vizsgáljuk, hogy hogyan változott a fiatalok felsőfokú mezőgazdasági szakirányú végzettség iránti igénye, milyen tendenciát mutat az agrárképzések iránti érdeklődés 2001-től kezdve. Irodalmi áttekintésünkben kitérünk a mezőgazdaságban foglalkoztatottak számának alakulására, az agrártársadalom elöregedő korszerkezetére, a fiatal gazda kérdés fontosságára és a mezőgazdaságban dolgozók iskolai végzettségére, melyek a magyar agrárium legfontosabb és legégetőbb problémáit jelentik.","PeriodicalId":441221,"journal":{"name":"Journal of Central European Green Innovation","volume":"6 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2020-12-11","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"134503651","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
京公网安备 11010802042870号
京ICP备2023020795号-1
扫码关注我们
求助内容：
应助结果提醒方式：