A hűtőközegek káros hatásainak visszaszorítására és a kockázatok mérséklésére különféle jogszabályokat léptettek életbe, melyek hierarchiájában megtalálhatók úgy a nemzetközi egyezmények, mint a szabványok vagy a nemzeti hatáskörben jóváhagyott előírások. Ezen előírások behatárolják bizonyos hűtőközegek, ezen keresztül pedig bizonyos hűtési megoldások alkalmazásának lehetőségeit pro és kontra: Bizonyos megoldásokat fokozatosan kiszorítanak, mint például a normál- és mélyhűtési tartományban használt HFC-típusú hűtőközegek, melyek fokozott környezeti kockázatot jelentenek, azonban egészségügyi kockázatuk igen alacsony. Másokat korlátozásokkal ugyan, de előtérbe helyeznek, ilyenek az úgynevezett természetes hűtőközegek, melyek közül több rendelkezik közvetlen egészségügyi kockázattal, például mérgező hatással, vagy közvetett hatással, például tűz- és robbanásveszélyesek. Az élelmiszeripari és a hozzá kapcsolódó szállítmányozással, logisztikával foglalkozó cégek közül már többen alkalmaznak környezetkímélő hűtési megoldásokat, ezek elterjedése az említett szabályozásoknak köszönhetően a jövőben várhatóan tovább folytatódik. E megoldások elterjedésének kedvez, hogy fajlagos energia felhasználásuk alacsonyabb a hagyományos megoldásokhoz képest, így a bonyolultabb és veszélyesebb rendszer kiépítés ellenére alkalmazásuk gazdaságilag és környezetvédelmileg előnyös lehet.
{"title":"A hűtőközeg váltás hatása a hőszivattyú energetikai jellemzőire","authors":"Péter Hermanucz","doi":"10.33038/jcegi.3505","DOIUrl":"https://doi.org/10.33038/jcegi.3505","url":null,"abstract":"A hűtőközegek káros hatásainak visszaszorítására és a kockázatok mérséklésére különféle jogszabályokat léptettek életbe, melyek hierarchiájában megtalálhatók úgy a nemzetközi egyezmények, mint a szabványok vagy a nemzeti hatáskörben jóváhagyott előírások. Ezen előírások behatárolják bizonyos hűtőközegek, ezen keresztül pedig bizonyos hűtési megoldások alkalmazásának lehetőségeit pro és kontra: Bizonyos megoldásokat fokozatosan kiszorítanak, mint például a normál- és mélyhűtési tartományban használt HFC-típusú hűtőközegek, melyek fokozott környezeti kockázatot jelentenek, azonban egészségügyi kockázatuk igen alacsony. Másokat korlátozásokkal ugyan, de előtérbe helyeznek, ilyenek az úgynevezett természetes hűtőközegek, melyek közül több rendelkezik közvetlen egészségügyi kockázattal, például mérgező hatással, vagy közvetett hatással, például tűz- és robbanásveszélyesek. Az élelmiszeripari és a hozzá kapcsolódó szállítmányozással, logisztikával foglalkozó cégek közül már többen alkalmaznak környezetkímélő hűtési megoldásokat, ezek elterjedése az említett szabályozásoknak köszönhetően a jövőben várhatóan tovább folytatódik. E megoldások elterjedésének kedvez, hogy fajlagos energia felhasználásuk alacsonyabb a hagyományos megoldásokhoz képest, így a bonyolultabb és veszélyesebb rendszer kiépítés ellenére alkalmazásuk gazdaságilag és környezetvédelmileg előnyös lehet.","PeriodicalId":441221,"journal":{"name":"Journal of Central European Green Innovation","volume":"107 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-12-13","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"132009690","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Ilona Kruppiné Fekete, György Heltai, László Bezúr, Márk Horváth
Kutatásunkban a potenciálisan toxikus elemszennyezés által okozott környezeti kockázat becslésére alkalmazott, az EU Community Bureau of Reference (BCR) által 1993-ban ajánlott 3+1 lépéses extrakcióval végzett frakcionálás kritikai értékelésével foglalkoztunk, az elemdetektálásra korábban optimalizált multielemes ICP-OES kalibrációt alkalmazva. Munkánk fő célja a HNO3/H2O2 eleggyel végzett mikrohullámú feltárás, továbbá a királyvízzel végzett mikrohullámú feltárás és a királyvízzel visszafolyós hűtős extraktorral végzett feltárás alkalmazhatóságának összehasonlítása a reziduális és pszeudototál frakciók meghatározása során. Vizsgálataink eredményei alapján azt tapasztaltuk, hogy mind a BCR1-4 frakció összegénél, mind az összes kioldásnál a koncentrációk a visszafolyós hűtős királyvizes extrakció esetében a legnagyobbak, a mikrohullámmal támogatott királyvíz és a mikrohullámmal támogatott salétromsav/hidrogén-peroxid kivonás közel azonos hatásfokú. Tehát a salétromsav/hidrogén-peroxid mikrohullámú feltárás továbbra is alkalmazható, s különösen javasolt abban az esetben, ha a királyvíz a mátrix zavaró hatásának felerősödését okozná a mérés során.
{"title":"A BCR frakcionálási módszer kritikai vizsgálata a BCR-701 tanúsított anyagminta segítségével","authors":"Ilona Kruppiné Fekete, György Heltai, László Bezúr, Márk Horváth","doi":"10.33038/jcegi.3499","DOIUrl":"https://doi.org/10.33038/jcegi.3499","url":null,"abstract":"Kutatásunkban a potenciálisan toxikus elemszennyezés által okozott környezeti kockázat becslésére alkalmazott, az EU Community Bureau of Reference (BCR) által 1993-ban ajánlott 3+1 lépéses extrakcióval végzett frakcionálás kritikai értékelésével foglalkoztunk, az elemdetektálásra korábban optimalizált multielemes ICP-OES kalibrációt alkalmazva. Munkánk fő célja a HNO3/H2O2 eleggyel végzett mikrohullámú feltárás, továbbá a királyvízzel végzett mikrohullámú feltárás és a királyvízzel visszafolyós hűtős extraktorral végzett feltárás alkalmazhatóságának összehasonlítása a reziduális és pszeudototál frakciók meghatározása során. Vizsgálataink eredményei alapján azt tapasztaltuk, hogy mind a BCR1-4 frakció összegénél, mind az összes kioldásnál a koncentrációk a visszafolyós hűtős királyvizes extrakció esetében a legnagyobbak, a mikrohullámmal támogatott királyvíz és a mikrohullámmal támogatott salétromsav/hidrogén-peroxid kivonás közel azonos hatásfokú. Tehát a salétromsav/hidrogén-peroxid mikrohullámú feltárás továbbra is alkalmazható, s különösen javasolt abban az esetben, ha a királyvíz a mátrix zavaró hatásának felerősödését okozná a mérés során.","PeriodicalId":441221,"journal":{"name":"Journal of Central European Green Innovation","volume":"7 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-12-13","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"127011748","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
V. Szabó, Opeńa Jovito L., Márk Horváth, József Tibor Árgyelán, G. Halász
Munkánk célja az ércbányászat környezeti hatásainak vizsgálata volt egy észak-magyarországi mintaterületen. A gyöngyösoroszi bánya mátraszentimrei telephelyének egyik meddőkőzet-tárolóján talaj- és növénymintákat gyűjtöttünk, majd roncsolás után mértük ezek cink-, kadmium-, ólom- és rézkoncentrációját. A talajminták elemtartalma igazolta a szennyezettséget, az ólomtartalom hétszeresen meghaladta a földtani közegre vonatkozó szennyezettségi határértéket. A fás szárú növénymintákban jelentős mennyiségű ólom- és cinktartalmat mértünk, és meghatároztuk a biokoncentrációs faktort és a transzlokációs faktort. Valamennyi faj esetében jelentős mennyiségű ólom volt mérhető a gyökerekben. A vizsgált fajok közül a nyír esetében mutatkozott a legnagyobb bioakkumulációs képesség, amely jórészt a hajtásban és a levelekben képes a cinket felhalmozni, ami alkalmassá teheti bioremediációs felhasználásra.
{"title":"Potenciálisan toxikus elemek bioakkumulációja meddőhányón fejlődő fásszárú növényekben","authors":"V. Szabó, Opeńa Jovito L., Márk Horváth, József Tibor Árgyelán, G. Halász","doi":"10.33038/jcegi.3484","DOIUrl":"https://doi.org/10.33038/jcegi.3484","url":null,"abstract":"Munkánk célja az ércbányászat környezeti hatásainak vizsgálata volt egy észak-magyarországi mintaterületen. A gyöngyösoroszi bánya mátraszentimrei telephelyének egyik meddőkőzet-tárolóján talaj- és növénymintákat gyűjtöttünk, majd roncsolás után mértük ezek cink-, kadmium-, ólom- és rézkoncentrációját. A talajminták elemtartalma igazolta a szennyezettséget, az ólomtartalom hétszeresen meghaladta a földtani közegre vonatkozó szennyezettségi határértéket. A fás szárú növénymintákban jelentős mennyiségű ólom- és cinktartalmat mértünk, és meghatároztuk a biokoncentrációs faktort és a transzlokációs faktort. Valamennyi faj esetében jelentős mennyiségű ólom volt mérhető a gyökerekben. A vizsgált fajok közül a nyír esetében mutatkozott a legnagyobb bioakkumulációs képesség, amely jórészt a hajtásban és a levelekben képes a cinket felhalmozni, ami alkalmassá teheti bioremediációs felhasználásra.","PeriodicalId":441221,"journal":{"name":"Journal of Central European Green Innovation","volume":"640 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-12-13","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"116480678","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
In the scope of our recently completed AQUAFLUOSENSE research and development project, the design and construction of a prototype of an electron excitation fluorescence-based analytical instrument family has been carried out for water quality measurement applications. The objective of the project was to develop a new water analysis system for natural and artificial waters, allowing complex, systematic and for main parameters in situ assessment and monitoring of water quality, by developing a modular instrument family that can be individually configured for target tasks at each monitoring point. Within the instrument family, created in a collaboration of working groups of a number of research and development institutions, different modules allow for the determination of key water parameters. A common optical characteristic of these modules is that they measure the target parameter on the basis of an induced (excitation) fluorescence signal generated in the test sample. The modules allow the determination of individual biological or chemical components based either on measuring their fluorescence directly (direct fluorescence) or by relying on detection of the fluorescence of a coupled dye (indirect fluorescence). Thus, the instrument modules provide experimental data on the algal density and the total organic carbon content, as well as the presence of certain organic micropollutants in the given water body studied, the latter target analytes detected by direct fluorescence measurement or by an immunofluorescence measurement modality.
{"title":"Development of a Modular, Induced Fluorescence-based Instrument Family : The Aquafluosense Project","authors":"A. Székács","doi":"10.33038/jcegi.3483","DOIUrl":"https://doi.org/10.33038/jcegi.3483","url":null,"abstract":"In the scope of our recently completed AQUAFLUOSENSE research and development project, the design and construction of a prototype of an electron excitation fluorescence-based analytical instrument family has been carried out for water quality measurement applications. The objective of the project was to develop a new water analysis system for natural and artificial waters, allowing complex, systematic and for main parameters in situ assessment and monitoring of water quality, by developing a modular instrument family that can be individually configured for target tasks at each monitoring point. Within the instrument family, created in a collaboration of working groups of a number of research and development institutions, different modules allow for the determination of key water parameters. A common optical characteristic of these modules is that they measure the target parameter on the basis of an induced (excitation) fluorescence signal generated in the test sample. The modules allow the determination of individual biological or chemical components based either on measuring their fluorescence directly (direct fluorescence) or by relying on detection of the fluorescence of a coupled dye (indirect fluorescence). Thus, the instrument modules provide experimental data on the algal density and the total organic carbon content, as well as the presence of certain organic micropollutants in the given water body studied, the latter target analytes detected by direct fluorescence measurement or by an immunofluorescence measurement modality.","PeriodicalId":441221,"journal":{"name":"Journal of Central European Green Innovation","volume":"1 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-12-13","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"128866996","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Reducing emissions of various air pollutants is needed to achieve cleaner and healthier air quality in all EU countries. The National Air Pollution Reduction Programme sets out pollution reduction targets of 55% for particulate matter (PM), 73% for sulphur dioxide, 58% for non-methane volatile organic compounds and 66 % for nitrogen oxides, among other air pollutants, by 2030 compared to the 2005 reference year. The household sector is one of the areas most responsible for the emission of the main air pollutants linked to human activity. Within this, household solid biomass combustion is particularly important as a widely used heating method in Hungary. In this paper, we show how traditional boilers pollute the environment by measuring the results of a given boiler. Furthermore, the study describes how the specific boiler's air pollutant emissions and energy performance occurred. Finally, the research found that traditional boilers cannot meet strict emission standards, so their replacement and further development may be justified.
{"title":"Comparison of the Flue Gas Emission Values of a Traditional Designed Biomass Boiler with the Specified Emission Standards","authors":"Erika Fáczán, G. Megyeri, T. Vojtela, A. Béres","doi":"10.33038/jcegi.3501","DOIUrl":"https://doi.org/10.33038/jcegi.3501","url":null,"abstract":"Reducing emissions of various air pollutants is needed to achieve cleaner and healthier air quality in all EU countries. The National Air Pollution Reduction Programme sets out pollution reduction targets of 55% for particulate matter (PM), 73% for sulphur dioxide, 58% for non-methane volatile organic compounds and 66 % for nitrogen oxides, among other air pollutants, by 2030 compared to the 2005 reference year. The household sector is one of the areas most responsible for the emission of the main air pollutants linked to human activity. Within this, household solid biomass combustion is particularly important as a widely used heating method in Hungary. In this paper, we show how traditional boilers pollute the environment by measuring the results of a given boiler. Furthermore, the study describes how the specific boiler's air pollutant emissions and energy performance occurred. Finally, the research found that traditional boilers cannot meet strict emission standards, so their replacement and further development may be justified.","PeriodicalId":441221,"journal":{"name":"Journal of Central European Green Innovation","volume":"50 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-12-13","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"117179773","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A CO2 kibocsátás csökkentésére kézenfekvő megoldás a megújuló energiák alkalazása. Ebben a cikkben a hazai hőmérsékleti adatok felhasználásával egy átlagos fűtési szezonban mutatjuk be a földgáz üzemű készülékkel szemben mekkora CO2 takarítható meg. A cikkben kitérünk az egyes hónapokban várható tüzelőanyag felhasználásról is. Környezetvédelmi szempontból kiemelt fontosságú a rendszer élettartama is, hiszen a készülékek és rendszerelemek gyártása, a kivitelezés és hulladék kezelés is környezetterheléssel jár. Fatüzelésű kazánok esetében a legnagyobb kockázatot (idő előtti meghibásodást) az égéstér korróziója jelenti. Kondenzáció az égéstérben hideg indítások alkalmával jelentkezik. Kondenzáció elkerüléséhez a gyártók a visszatérő hőmérséklet emelését írják elő. A cikkben bemutatjuk a megfelelően kialakított hidraulikai kapcsolást és a legjellemzőbb rendszerelem a szabályozószelep méretezésének módszerét lépésről lépésre. Bemutatjuk a kazán üzemi állapotaihoz tartozó áramlási viszonyokat. Végül bemutatjuk az általunk számított CO2 kibocsátást is.
{"title":"Biomassza kazánokkal elérhető CO2 kibocsátás megtakarítás bemutatása egy 100 kW-os fatüzelésű kazánnal","authors":"Szabolcs Páger, László Földi, Gábor Géczi","doi":"10.33038/jcegi.3502","DOIUrl":"https://doi.org/10.33038/jcegi.3502","url":null,"abstract":"A CO2 kibocsátás csökkentésére kézenfekvő megoldás a megújuló energiák alkalazása. Ebben a cikkben a hazai hőmérsékleti adatok felhasználásával egy átlagos fűtési szezonban mutatjuk be a földgáz üzemű készülékkel szemben mekkora CO2 takarítható meg. A cikkben kitérünk az egyes hónapokban várható tüzelőanyag felhasználásról is. Környezetvédelmi szempontból kiemelt fontosságú a rendszer élettartama is, hiszen a készülékek és rendszerelemek gyártása, a kivitelezés és hulladék kezelés is környezetterheléssel jár. Fatüzelésű kazánok esetében a legnagyobb kockázatot (idő előtti meghibásodást) az égéstér korróziója jelenti. Kondenzáció az égéstérben hideg indítások alkalmával jelentkezik. Kondenzáció elkerüléséhez a gyártók a visszatérő hőmérséklet emelését írják elő. A cikkben bemutatjuk a megfelelően kialakított hidraulikai kapcsolást és a legjellemzőbb rendszerelem a szabályozószelep méretezésének módszerét lépésről lépésre. Bemutatjuk a kazán üzemi állapotaihoz tartozó áramlási viszonyokat. Végül bemutatjuk az általunk számított CO2 kibocsátást is.","PeriodicalId":441221,"journal":{"name":"Journal of Central European Green Innovation","volume":"466 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-12-13","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"115732202","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Csenge Nagy-Mezei, A. Bezsenyi, Imre Gyarmati, Levente Kardos
A kommunális és ipari szennyvizek tisztításának nagy mennyiségben keletkező mellékterméke a szennyvíziszap, amely makro- és mikroelem-tartalmát illetően széles skálán mozoghat. A folyamat során keletkezett iszapok stabilizálásának technológiája, illetve végfelhasználása is eltérő lehet attól függően, hogy milyen minőségi és mennyiségi paramétereknek kell megfelelnie a kezelt iszapnak. Gazdasági, illetve környezetvédelmi szempontból vizsgálva a szennyvíziszap legmegfelelőbb ártalmatlanítási módja annak trágyaként történő hasznosítása lenne, azonban egyes toxikus elemek jelenléte korlátozza a szennyvíziszap mezőgazdasági területeken történő elhelyezését, a fém-dús stabilizált iszap fokozhatja a talajok potenciálisan toxikus elem-koncentrációját. A nemkívánatos toxikus fémek szennyvíziszapból történő eltávolítására különböző technológiák állnak rendelkezésre (fizikai, kémiai és biológiai), azonban egyelőre nincs egységes direktíva az elérhető legjobb kezelési lehetőségekről. A fizikai és kémiai módszerek relatíve nagy költsége, valamint a másodlagos szennyezés kialakulásának kockázata miatt a kutatások egyre inkább a biológiai eljárások irányába nyitnak, melyek gazdasági és környezeti szempontból is kedvezőbb eljárások lehetnek a jövőben. A szennyvíziszap vermikomposztálása ígéretes módszer a fémek eltávolításában, mivel kis költségigényű, emellett nem változtatja meg negatív irányba az iszap tápanyag-összetételét.
{"title":"A szennyvíziszap nehézfém-tartalma és csökkentésének módszerei","authors":"Csenge Nagy-Mezei, A. Bezsenyi, Imre Gyarmati, Levente Kardos","doi":"10.33038/jcegi.3513","DOIUrl":"https://doi.org/10.33038/jcegi.3513","url":null,"abstract":"A kommunális és ipari szennyvizek tisztításának nagy mennyiségben keletkező mellékterméke a szennyvíziszap, amely makro- és mikroelem-tartalmát illetően széles skálán mozoghat. A folyamat során keletkezett iszapok stabilizálásának technológiája, illetve végfelhasználása is eltérő lehet attól függően, hogy milyen minőségi és mennyiségi paramétereknek kell megfelelnie a kezelt iszapnak. Gazdasági, illetve környezetvédelmi szempontból vizsgálva a szennyvíziszap legmegfelelőbb ártalmatlanítási módja annak trágyaként történő hasznosítása lenne, azonban egyes toxikus elemek jelenléte korlátozza a szennyvíziszap mezőgazdasági területeken történő elhelyezését, a fém-dús stabilizált iszap fokozhatja a talajok potenciálisan toxikus elem-koncentrációját. A nemkívánatos toxikus fémek szennyvíziszapból történő eltávolítására különböző technológiák állnak rendelkezésre (fizikai, kémiai és biológiai), azonban egyelőre nincs egységes direktíva az elérhető legjobb kezelési lehetőségekről. A fizikai és kémiai módszerek relatíve nagy költsége, valamint a másodlagos szennyezés kialakulásának kockázata miatt a kutatások egyre inkább a biológiai eljárások irányába nyitnak, melyek gazdasági és környezeti szempontból is kedvezőbb eljárások lehetnek a jövőben. A szennyvíziszap vermikomposztálása ígéretes módszer a fémek eltávolításában, mivel kis költségigényű, emellett nem változtatja meg negatív irányba az iszap tápanyag-összetételét.","PeriodicalId":441221,"journal":{"name":"Journal of Central European Green Innovation","volume":"35 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-12-13","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"121419954","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Biofuel is one of the trending research areas in the production and consumption economy. Based on the significance of biofuels, this study specifies the objective to explore and discuss the present trends of biofuel production and consumption in European Union listed countries. A descriptive data analysis technique is conducted here using the data from the BP Statistical Review of World Energy, European Union energy annuals, RES Barometer, and STATISTA databases. This study finds that among the 27 EU countries, Austria, Belgium, Bulgaria, Finland, France, Germany, Hungary, Italy, Netherlands, Poland, Portugal, Spain, and Sweden are highly concerned regarding biofuel production and consumption. Due to the unavailability of balanced yearly data, different years' data are used here to conduct the descriptive analysis. Germany and France are in the leading position in biofuel economic circumstances, particularly from both biofuel production and consumption perspective. It is also found that sugar beets, corn, and wheat are the most used feedstock used for biofuel production, and transportation is the largest source of biofuel consumption.
{"title":"Present Trends of Biofuel Production and Consumption in the European Union","authors":"M. Hasan, J. Oláh","doi":"10.33038/jcegi.3472","DOIUrl":"https://doi.org/10.33038/jcegi.3472","url":null,"abstract":"Biofuel is one of the trending research areas in the production and consumption economy. Based on the significance of biofuels, this study specifies the objective to explore and discuss the present trends of biofuel production and consumption in European Union listed countries. A descriptive data analysis technique is conducted here using the data from the BP Statistical Review of World Energy, European Union energy annuals, RES Barometer, and STATISTA databases. This study finds that among the 27 EU countries, Austria, Belgium, Bulgaria, Finland, France, Germany, Hungary, Italy, Netherlands, Poland, Portugal, Spain, and Sweden are highly concerned regarding biofuel production and consumption. Due to the unavailability of balanced yearly data, different years' data are used here to conduct the descriptive analysis. Germany and France are in the leading position in biofuel economic circumstances, particularly from both biofuel production and consumption perspective. It is also found that sugar beets, corn, and wheat are the most used feedstock used for biofuel production, and transportation is the largest source of biofuel consumption.","PeriodicalId":441221,"journal":{"name":"Journal of Central European Green Innovation","volume":"28 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-12-06","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"122786161","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
In this review article the invasive potential of wing dimorphic and polymorphic insects is discussed by presenting two case studies and overviewing the general knowledge of the dispersal abilities of these insects. Flying morphs of the wing dimorphic rice planthoppers Nilaparvata lugens and Sogatella furcifera continuously re-invade the rice fields in Japan and Northern China, where subsequent generations of dimorphic populations build up, causing several economic damages. The rapid range expansion of the wing dimorphic bush cricket Metrioptera roeselii in Central and Northern Europe in the 2000s was documented and extensively studied. These case studies are analysed, and the general relation of wing dimorphism and polymorphism and invasive potential is briefly discussed using the extensive knowledge on the wing dimorphism and polymorphism present in different insect orders.
{"title":"Range Expansion and Invasive Capacity of the Wing Di- and Polymorphic Insects: A Short Review","authors":"Z. Gidó","doi":"10.33038/jcegi.3473","DOIUrl":"https://doi.org/10.33038/jcegi.3473","url":null,"abstract":"In this review article the invasive potential of wing dimorphic and polymorphic insects is discussed by presenting two case studies and overviewing the general knowledge of the dispersal abilities of these insects. Flying morphs of the wing dimorphic rice planthoppers Nilaparvata lugens and Sogatella furcifera continuously re-invade the rice fields in Japan and Northern China, where subsequent generations of dimorphic populations build up, causing several economic damages. The rapid range expansion of the wing dimorphic bush cricket Metrioptera roeselii in Central and Northern Europe in the 2000s was documented and extensively studied. These case studies are analysed, and the general relation of wing dimorphism and polymorphism and invasive potential is briefly discussed using the extensive knowledge on the wing dimorphism and polymorphism present in different insect orders.","PeriodicalId":441221,"journal":{"name":"Journal of Central European Green Innovation","volume":"127 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-12-06","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"128178365","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Multispektrális drónkamerákkal végzett felmérések jól használhatóak a mezőgazdasági tevékenységek támogatására. Multispektrális felmérések költsége még napjainkban is jelentősnek mondható. A költségcsökkentés egyik lehetősége olcsóbb, csak látható tartományban (Red, Green, Blue – RGB) érzékelő drónkamerák alkalmazása. Az előfeldolgozás feladatai is egyszerűbben elvégezhetőek így. Szomszédos őszi búza (Triticum aestivum L.) és őszi káposztarepce (Brassica napus L.) táblákon, három ismétlésben drónfelmérést végeztünk. A feldolgozás során több látható tartományban használható index értékeit hasonlítottam egymáshoz és multispektrális (normalizált differenciális vegetációs index – NDVI) adatokhoz.
{"title":"Vegetációs elemzés lehetőségei látható tartományban végzett drónfelvételezésekkel","authors":"János Busznyák","doi":"10.33038/jcegi.3463","DOIUrl":"https://doi.org/10.33038/jcegi.3463","url":null,"abstract":"Multispektrális drónkamerákkal végzett felmérések jól használhatóak a mezőgazdasági tevékenységek támogatására. Multispektrális felmérések költsége még napjainkban is jelentősnek mondható. A költségcsökkentés egyik lehetősége olcsóbb, csak látható tartományban (Red, Green, Blue – RGB) érzékelő drónkamerák alkalmazása. Az előfeldolgozás feladatai is egyszerűbben elvégezhetőek így. Szomszédos őszi búza (Triticum aestivum L.) és őszi káposztarepce (Brassica napus L.) táblákon, három ismétlésben drónfelmérést végeztünk. A feldolgozás során több látható tartományban használható index értékeit hasonlítottam egymáshoz és multispektrális (normalizált differenciális vegetációs index – NDVI) adatokhoz.","PeriodicalId":441221,"journal":{"name":"Journal of Central European Green Innovation","volume":"10 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-12-06","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"128574570","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
京公网安备 11010802042870号
京ICP备2023020795号-1
扫码关注我们
求助内容：
应助结果提醒方式：