Pub Date : 2022-12-16DOI: 10.18349/magyarnyelv.2022.3.301
M. Kiss, Mira Roskó, Eszter Szlávich
Jelen tanulmány célja, hogy bemutassa a határon túli magyar nyelvváltozatok és a nyelvi variativitás összefüggéseit. A munka elméleti részében a szerzők áttekintik a szlovákiai és romániai magyar nyelvváltozatok alaki kölcsönszavait, hiperkorrekt alakjait, a közvetlen kölcsönszavak alakváltozatait és a visszakölcsönzött lexémákat. A dolgozat gyakorlati része olyan szlovákiai és romániai nyelvi példákat mutat be és elemez, amelyek bekerültek A magyar értelmező kéziszótár átdolgozott kiadásába (ÉKsz.2), az Osiris Idegen szavak szótárába, valamint a Termini Kutatóhálózat online szótárába.
{"title":"Adalékok a való szó történeti vizsgálatához","authors":"M. Kiss, Mira Roskó, Eszter Szlávich","doi":"10.18349/magyarnyelv.2022.3.301","DOIUrl":"https://doi.org/10.18349/magyarnyelv.2022.3.301","url":null,"abstract":"Jelen tanulmány célja, hogy bemutassa a határon túli magyar nyelvváltozatok és a nyelvi variativitás összefüggéseit. A munka elméleti részében a szerzők áttekintik a szlovákiai és romániai magyar nyelvváltozatok alaki kölcsönszavait, hiperkorrekt alakjait, a közvetlen kölcsönszavak alakváltozatait és a visszakölcsönzött lexémákat. A dolgozat gyakorlati része olyan szlovákiai és romániai nyelvi példákat mutat be és elemez, amelyek bekerültek A magyar értelmező kéziszótár átdolgozott kiadásába (ÉKsz.2), az Osiris Idegen szavak szótárába, valamint a Termini Kutatóhálózat online szótárába.","PeriodicalId":52530,"journal":{"name":"Magyar Nyelv","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-12-16","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"42472614","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2022-12-16DOI: 10.18349/magyarnyelv.2022.4.426
Juliane House, Z. Kádár, Ákos Bertalan Apatóczky
Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy az egyes szám második személyű tegező forma hogyan jelenik meg az IKEA áruházlánc különböző nyelveken megjelentetett katalógusaiban. Az IKEA márkanévhez közismerten kapcsolódik a vásárlók tegezése: a vállalat még azokban az országokban is sokszor ragaszkodik ehhez a gyakorlathoz, ahol a társadalomban elfogadott általános viselkedésformáktól ez a kommunikációs stratégia jelentősen eltér. Az IKEA katalógusmintáit megvizsgálva azonban kiderül, hogy ez a gyakorlat mégsem teljesen általános, és egyes katalógusok eltérnek a tegezés irányelvétől. Tanulmányunkban a tegező forma fordításait tanulmányozzuk rendszerszerűen, valamint azt vizsgáljuk, hogy a nyelvhasználók értékelése szerint ezek a fordítások mennyire helytállók, illetve elfogadhatók. Tanulmányunk rámutat, hogy az olyan, látszólag „egyszerű” kifejezések, mint az egyes szám második személy megszólításformái fordításának tanulmányozásával betekintést nyerhetünk a kultúrák közti nyelvhasználati különbségekbe, és az ezzel kapcsolatos fordításpragmatikába. Itt bemutatott kutatásunk a globális kommunikáció vizsgálatához is releváns eredményekkel szolgálhat.
{"title":"Tegezés és magázás a globális kommunikációs gyakorlatban","authors":"Juliane House, Z. Kádár, Ákos Bertalan Apatóczky","doi":"10.18349/magyarnyelv.2022.4.426","DOIUrl":"https://doi.org/10.18349/magyarnyelv.2022.4.426","url":null,"abstract":"Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy az egyes szám második személyű tegező forma hogyan jelenik meg az IKEA áruházlánc különböző nyelveken megjelentetett katalógusaiban. Az IKEA márkanévhez közismerten kapcsolódik a vásárlók tegezése: a vállalat még azokban az országokban is sokszor ragaszkodik ehhez a gyakorlathoz, ahol a társadalomban elfogadott általános viselkedésformáktól ez a kommunikációs stratégia jelentősen eltér. Az IKEA katalógusmintáit megvizsgálva azonban kiderül, hogy ez a gyakorlat mégsem teljesen általános, és egyes katalógusok eltérnek a tegezés irányelvétől. Tanulmányunkban a tegező forma fordításait tanulmányozzuk rendszerszerűen, valamint azt vizsgáljuk, hogy a nyelvhasználók értékelése szerint ezek a fordítások mennyire helytállók, illetve elfogadhatók. Tanulmányunk rámutat, hogy az olyan, látszólag „egyszerű” kifejezések, mint az egyes szám második személy megszólításformái fordításának tanulmányozásával betekintést nyerhetünk a kultúrák közti nyelvhasználati különbségekbe, és az ezzel kapcsolatos fordításpragmatikába. Itt bemutatott kutatásunk a globális kommunikáció vizsgálatához is releváns eredményekkel szolgálhat.","PeriodicalId":52530,"journal":{"name":"Magyar Nyelv","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-12-16","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"44747956","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2022-12-16DOI: 10.18349/magyarnyelv.2022.3.257
Gábor Lőrincz, Julianna Lőrincz, T. Török
Jelen tanulmány célja, hogy bemutassa a határon túli magyar nyelvváltozatok és a nyelvi variativitás összefüggéseit. A munka elméleti részében a szerzők áttekintik a szlovákiai és romániai magyar nyelvváltozatok alaki kölcsönszavait, hiperkorrekt alakjait, a közvetlen kölcsönszavak alakváltozatait és a visszakölcsönzött lexémákat. A dolgozat gyakorlati része olyan szlovákiai és romániai nyelvi példákat mutat be és elemez, amelyek bekerültek A magyar értelmező kéziszótár átdolgozott kiadásába (ÉKsz.2), az Osiris Idegen szavak szótárába, valamint a Termini Kutatóhálózat online szótárába.
{"title":"A határon túli magyar nyelvváltozatok és a nyelvi variativitás","authors":"Gábor Lőrincz, Julianna Lőrincz, T. Török","doi":"10.18349/magyarnyelv.2022.3.257","DOIUrl":"https://doi.org/10.18349/magyarnyelv.2022.3.257","url":null,"abstract":"Jelen tanulmány célja, hogy bemutassa a határon túli magyar nyelvváltozatok és a nyelvi variativitás összefüggéseit. A munka elméleti részében a szerzők áttekintik a szlovákiai és romániai magyar nyelvváltozatok alaki kölcsönszavait, hiperkorrekt alakjait, a közvetlen kölcsönszavak alakváltozatait és a visszakölcsönzött lexémákat. A dolgozat gyakorlati része olyan szlovákiai és romániai nyelvi példákat mutat be és elemez, amelyek bekerültek A magyar értelmező kéziszótár átdolgozott kiadásába (ÉKsz.2), az Osiris Idegen szavak szótárába, valamint a Termini Kutatóhálózat online szótárába.","PeriodicalId":52530,"journal":{"name":"Magyar Nyelv","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-12-16","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"49073146","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2022-12-16DOI: 10.18349/magyarnyelv.2022.3.289
Vivien Sarnyai
A korai ómagyar kor a későbbi korszakokhoz képest igen adathiányos időszaknak tekinthető, amelynek egyik oka, hogy az oklevelek jelentős része nem maradt fenn eredeti, hiteles formájában, csupán átiratban, hamisítványban vagy interpolációban. Ha azonban egy kifejezetten az interpolált oklevelek vizsgálatára kifejlesztett módszert alkalmazunk, akkor az ilyesféle oklevelek is integrálhatók a nyelvtörténeti vizsgálatokba, s így a diszciplína új forrásokkal gazdagítható. Szent István 1009-es Veszprémi püspökségnek írt adománylevele csupán interpolációban maradt korunkra, azonban amennyiben az átiratokon komparatív elemzést végzünk, akkor feltárhatjuk a különböző kronológiai rétegeket, s így rekonstruálhatjuk az eredeti oklevél szórványanyagát. A dolgozat fő célja, hogy rekonstruáljam Szent István elveszett eredeti oklevelének szórványait, s ezeket elemezzem hangtani, morfológiai és hangjelölési szempontból, valamint vizsgáljam a rekonstruált nevek etimológiáját.
{"title":"Szent István veszprémi püspökségnek írt adománylevele mint nyelvtörténeti forrás","authors":"Vivien Sarnyai","doi":"10.18349/magyarnyelv.2022.3.289","DOIUrl":"https://doi.org/10.18349/magyarnyelv.2022.3.289","url":null,"abstract":"A korai ómagyar kor a későbbi korszakokhoz képest igen adathiányos időszaknak tekinthető, amelynek egyik oka, hogy az oklevelek jelentős része nem maradt fenn eredeti, hiteles formájában, csupán átiratban, hamisítványban vagy interpolációban. Ha azonban egy kifejezetten az interpolált oklevelek vizsgálatára kifejlesztett módszert alkalmazunk, akkor az ilyesféle oklevelek is integrálhatók a nyelvtörténeti vizsgálatokba, s így a diszciplína új forrásokkal gazdagítható. Szent István 1009-es Veszprémi püspökségnek írt adománylevele csupán interpolációban maradt korunkra, azonban amennyiben az átiratokon komparatív elemzést végzünk, akkor feltárhatjuk a különböző kronológiai rétegeket, s így rekonstruálhatjuk az eredeti oklevél szórványanyagát. A dolgozat fő célja, hogy rekonstruáljam Szent István elveszett eredeti oklevelének szórványait, s ezeket elemezzem hangtani, morfológiai és hangjelölési szempontból, valamint vizsgáljam a rekonstruált nevek etimológiáját.","PeriodicalId":52530,"journal":{"name":"Magyar Nyelv","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-12-16","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"45135751","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2022-07-31DOI: 10.18349/magyarnyelv.2022.3.276
Ilona M. Nagy, Sebestyén Kiss
A magyar nyelvű Domonkos-kódex tizenegy lapnyi, két blokkban (171/11–176/8; 299/18–305/12) elhelyezkedő részletének latin forrásaként Katona (1906) az itáliai hagiográfus, Petrus Calus (ol. Calo) Szent Domonkosról (1340-ben) írt legendáját azonosította. Később azonban az a vélemény erősödött meg, hogy Calo műve nem lehetett a közvetlen forrás, mert a fordítás jelentősen eltér attól.A cikk szerzői – egy, a Petrus Calo szövegének kritikai kiadásában (Simon Tugwell OP 1997) feltüntetett olvasati variánsból kiindulva – arra a megállapításra jutnak, hogy a magyar fordítás tényleges forrása a fenti lapokon valószínűleg a Velencében 1494-ben publikált domonkos rendi breviárium volt. Ezt a breviáriumot, amely számára Domonkosnak teljesen új legendát állítottak össze, először 1487-ben adták ki ugyanott, s az 1494-es annak kisebb változtatásokkal újra kiadott változata. A kérdéses szakaszok a breviáriumban a Calo szövegéből készített kivonatok. A Domonkos-kódex kompilátora hét csodaelbeszélést (miraculumot) választott ki azokból a rövid olvasmányokból, amelyeket Domonkosról az év minden keddjén történő megemlékezés céljára a breviárium végén gyűjtöttek össze.A tanulmány részletesen összeveti két csodaelbeszélés magyar és breviáriumi latin szövegét annak igazolására, hogy az utóbbi a magyar fordítás forrása. Bemutatja azt is, hogyan segítette a breviárium filius olvasati variánsa a magyar fordítás tényleges forrásának felfedését.A szerzők próbát tettek az azonos kéz által a Domonkos-kódexszel párhuzamosan másolt Cornides-kódexszel is. Megállapították, hogy ugyanez a breviárium lehetett a forrása abban például Praxedis és Potentiana legendájának. A szerzők feltételezik, hogy a magyar domonkosoknak a 15. század végén lehetett példánya e breviáriumból, bár erre nincs adat. A breviárium kapcsán a Domonkos-kódex kompilálásának lehetséges ideje is szóba kerül.
{"title":"Egy domonkos rendi breviárium mint forrás a Domonkos-kódexben, kitekintéssel a Cornides-kódexre","authors":"Ilona M. Nagy, Sebestyén Kiss","doi":"10.18349/magyarnyelv.2022.3.276","DOIUrl":"https://doi.org/10.18349/magyarnyelv.2022.3.276","url":null,"abstract":"A magyar nyelvű Domonkos-kódex tizenegy lapnyi, két blokkban (171/11–176/8; 299/18–305/12) elhelyezkedő részletének latin forrásaként Katona (1906) az itáliai hagiográfus, Petrus Calus (ol. Calo) Szent Domonkosról (1340-ben) írt legendáját azonosította. Később azonban az a vélemény erősödött meg, hogy Calo műve nem lehetett a közvetlen forrás, mert a fordítás jelentősen eltér attól.A cikk szerzői – egy, a Petrus Calo szövegének kritikai kiadásában (Simon Tugwell OP 1997) feltüntetett olvasati variánsból kiindulva – arra a megállapításra jutnak, hogy a magyar fordítás tényleges forrása a fenti lapokon valószínűleg a Velencében 1494-ben publikált domonkos rendi breviárium volt. Ezt a breviáriumot, amely számára Domonkosnak teljesen új legendát állítottak össze, először 1487-ben adták ki ugyanott, s az 1494-es annak kisebb változtatásokkal újra kiadott változata. A kérdéses szakaszok a breviáriumban a Calo szövegéből készített kivonatok. A Domonkos-kódex kompilátora hét csodaelbeszélést (miraculumot) választott ki azokból a rövid olvasmányokból, amelyeket Domonkosról az év minden keddjén történő megemlékezés céljára a breviárium végén gyűjtöttek össze.A tanulmány részletesen összeveti két csodaelbeszélés magyar és breviáriumi latin szövegét annak igazolására, hogy az utóbbi a magyar fordítás forrása. Bemutatja azt is, hogyan segítette a breviárium filius olvasati variánsa a magyar fordítás tényleges forrásának felfedését.A szerzők próbát tettek az azonos kéz által a Domonkos-kódexszel párhuzamosan másolt Cornides-kódexszel is. Megállapították, hogy ugyanez a breviárium lehetett a forrása abban például Praxedis és Potentiana legendájának. A szerzők feltételezik, hogy a magyar domonkosoknak a 15. század végén lehetett példánya e breviáriumból, bár erre nincs adat. A breviárium kapcsán a Domonkos-kódex kompilálásának lehetséges ideje is szóba kerül.","PeriodicalId":52530,"journal":{"name":"Magyar Nyelv","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-07-31","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"43950817","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2022-07-31DOI: 10.18349/magyarnyelv.2022.2.129
Sándor Maticsák
Ebben a tanulmányban a magyarországi finnugor nyelvészet ezredforduló utáni legfőbb eredményeit tekintem át. Az elmúlt évtizedekben a finnugor kutatások terén jelentős átrendeződés ment végbe. A paradigmaváltás több területen is érzékelhető. A múlt század vége felé elkészültek a nagy hangtörténeti, etimológiai szintézisek, ez a terület mára visszaszorult. Előtérbe kerültek az élőnyelvi kutatások, a társas nyelvészet főbb kérdései, elsősorban a kétnyelvűség, a nyelvelhalás, a revitalizációs folyamatok vizsgálata, valamint az irodalmi nyelvek kialakulásának kutatása. Egyre nagyobb teret kap a kisebb finnugor népek néprajza, folklórja is. Az élőnyelvi kutatások révén egyre több elméleti nyelvészeti tanulmány születik, felfejlődött a nyelvtipológia-kutatás. A nyelvek mai állapotáról szerzett információk emellett termékenyítőleg hathatnak a történeti kutatásokra is. Az angol nyelvű publikációk révén erősödik a magyarországi finnugrisztika nemzetközi beágyazottsága. A paradigmaváltás Finn- és Észtországban is hasonló módon megy végbe. Írásomban áttekintem az etimológiai, a hang-, alak- és mondattani kutatások legfontosabb eredményeit, elsősorban a monográfiákra és a nemzetközi fórumokon megjelent publikációkra koncentrálva. Szólok a nyelvpolitikai helyzetről, a kétnyelvűség-kutatásokról, az irodalmi nyelvek vizsgálatának fellendüléséről, a szövegkiadásokról. Külön figyelmet fordítok arra, hogyan lépnek fel a tudósok az utóbbi időben nagymértékben felerősödött finnugorellenes nézetekkel szemben.
{"title":"A magyarországi finnugor nyelvtudomány az ezredforduló után","authors":"Sándor Maticsák","doi":"10.18349/magyarnyelv.2022.2.129","DOIUrl":"https://doi.org/10.18349/magyarnyelv.2022.2.129","url":null,"abstract":"Ebben a tanulmányban a magyarországi finnugor nyelvészet ezredforduló utáni legfőbb eredményeit tekintem át. Az elmúlt évtizedekben a finnugor kutatások terén jelentős átrendeződés ment végbe. A paradigmaváltás több területen is érzékelhető. A múlt század vége felé elkészültek a nagy hangtörténeti, etimológiai szintézisek, ez a terület mára visszaszorult. Előtérbe kerültek az élőnyelvi kutatások, a társas nyelvészet főbb kérdései, elsősorban a kétnyelvűség, a nyelvelhalás, a revitalizációs folyamatok vizsgálata, valamint az irodalmi nyelvek kialakulásának kutatása. Egyre nagyobb teret kap a kisebb finnugor népek néprajza, folklórja is. Az élőnyelvi kutatások révén egyre több elméleti nyelvészeti tanulmány születik, felfejlődött a nyelvtipológia-kutatás. A nyelvek mai állapotáról szerzett információk emellett termékenyítőleg hathatnak a történeti kutatásokra is. Az angol nyelvű publikációk révén erősödik a magyarországi finnugrisztika nemzetközi beágyazottsága. A paradigmaváltás Finn- és Észtországban is hasonló módon megy végbe. Írásomban áttekintem az etimológiai, a hang-, alak- és mondattani kutatások legfontosabb eredményeit, elsősorban a monográfiákra és a nemzetközi fórumokon megjelent publikációkra koncentrálva. Szólok a nyelvpolitikai helyzetről, a kétnyelvűség-kutatásokról, az irodalmi nyelvek vizsgálatának fellendüléséről, a szövegkiadásokról. Külön figyelmet fordítok arra, hogyan lépnek fel a tudósok az utóbbi időben nagymértékben felerősödött finnugorellenes nézetekkel szemben.","PeriodicalId":52530,"journal":{"name":"Magyar Nyelv","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-07-31","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"45782068","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
京公网安备 11010802042870号
京ICP备2023020795号-1
扫码关注我们
求助内容：
应助结果提醒方式：